Ludendorff egész kivételesen felcsapott pacifistának s szinte remegő tollal röpíratot írt Európa új világháborúba uszítói ellen. Az olvasó meglepetésére szolgálhat, hogy Ludendorff kíméletlen éllel fordul a német nemzeti szociálisták és a Stahlhelm fasiszta külpolitikája ellen, akik „készítik az új világháborút s ezáltal mindent a megsemmisülésnek tesznek ki”. — Ludendorff röpiratában azonban van még más kuriózum is, nevezetesen: az ő feltevése szerint az új világháborúban Anglia Németország oldalán harcol... Hogy azután Ludendorff röpiratában egyre-másra visszatér bizonyos „államfeletti erők” (szabadkőművesek, jezsuiták, zsidók) működésére, akik az új világháború felidézésében ugyanúgy részesek, mint a megelőzőben, ez azok közé az allúziók közé tartozik, amik Ludendorff látását közismerten elhomályosítják s így Ludendorff bármily világosan látja a következményt, az okok szemléletében még mindig gyerekesen naiv. Viszont eltekintve ezektől, a röpirat, — persze stratégiai részében — alaposan átgondolt s ami az új világháború retteneteinek ábrázolását illeti, nagyon komoly és — szakszerű.

A röpiratban Ludendorff két szövetségi rendszert állít szembe egymással. Az egyik oldalon Franciaország, Belgium, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia, — a másikon Olaszország, Ausztria, Magyarország, Németország, Anglia, Oroszország és Törökország állanak. A két ellenséges front hadioperációi Ludendorff feltevése szerint főleg Németország területén fognak lefolyni.

A háború kölcsönös légitámadásokkal kezdődik s csak ezután vonulnak fel a különböző hadseregek. Az olasz hadsereg Délnémetországon keresztül a Bodeni-tótól Salzburgig terjedő fronttal, északnyugat felé s ebben az állásban ütközik meg a Maina és a Duna között elővonuló francia sereggel. Az angol hadsereget a Keleti-tengeren szállítják Hamburgba s onnan menetel, illetve foglal állást a Rajna felöl előtörő belga szárny ellen. A csehek Szászországba, a lengyelek pedig Keletporoszországba törnek be. A lengyel főerők és a román hadsereg a lengyel-román keleti határon vonul fel az előnyomuló orosz ármádia ellen. A német birodalmi divíziók szanaszét az összes frontokon oszlanak el, (a magyarok felvonulási útját nem jelöli meg külön!).

Pár hónap alatt mindazok a területek, ahol a háború dul, tökéletesen elpusztulnak. „A városokat és falvakat repülőtámadások, harcok és tűzvészek pusztítják el. A vetéseket letapossák és lövészárkokkal szántják fel. Németország messze vidékre fényt és energiát szolgáltató erőművei lerombolódnak. Mindenütt a röviddel azelőtt még virágzó élet helyén ijesztő pusztulás jelenik meg.” A német lakosság sorsa rettenetes. Városai, falvai és mezői idegen hadseregek küzdőtere s mindkét fél gáztámadásai alatt egyformán szenved. Élelmezésével nem törődik senki. Barát és ellenség egyformán sáncmunkákra használja s emellett ijesztő arányokban ölik a járvány és az éhség. „Berlin uccáin és a környező városokban rablók járnak. Senkise tud élelemhez jutni. A súlyosan szorongatott lengyelek segítségére felvonuló francia csapatok nem tudnak semmiféle élelemmel szolgálni. Minden falatra nekik van szükségük. Az éhség egész Németországban általános. Berlint cseh népfölkelők veszik körül s mindenkit, aki a városból menekülni akar, visszakergetnek. Berlin lakossága kihal s itt is, mint mindenütt Németországban, a nagyarányú halálozás a gyermekekkel kezdődik. Mindaz amit a németek a kulturában teremtettek — megsemmisül. A harminc éves háború szörnyüségei elképzelhetetlen dimenziókban ismétlődnek meg.” Ám a többi hadakozó országok is szenvednek. Városaik, ipartelepeik, erőműveik nagyrészét repülőtámadások teszik tönkre. A tengeri háború által az élelmezés pótlása elakad. A harcoló hadseregek óriási emberveszteséget a végén már nem tudják pótolni. Ugyanez áll a municióra. Végül a népek mindenütt felkelnek a háború ellen. A háborús uszítókat a falhoz állítják és lelövik. Minden országban véres forradalmak törnek ki. Tomból a harc a frontokon s a polgárháború az országok belsejében...

A rettenetes tragédiának a vége — Ludendorff szerint — Itália és Németország megsemmisülése s Európa gazdaságának és kulturájának elpusztulása... (Arad)