Ujabb mezőgazdasági ötéves terv Oroszországban

Az orosz mezőgazdasági népbiztosság bizottságot küldött ki. amelynek feladata új mezőgazdazdasági ötéves terv kidolgozása. Az új terv főterekvése az egész mezőgazdasági energetika lényeges átalakítása: az orosz mezőgazdasági üzemek legalább ötven százalékban elektrifikálás alá kerülnek. Az elektromos erő alkalmazása a terv révén olyan hatalmas arányú lesz, amely semmiféle kapitalista rendszerben sem képzelhető el. További törekvése az új ötéves tervnek olyan nagy agro-indusztriális kombinációk létesítése, amelyek teljesen új megoldási lehetőségét nyujtják a lakosság élelmezési viszonyainak az emelésében s a gyümölcs, vetemény és állattenyésztés geografiai elosztásának. Fontos célkitűzése az új mezőgazdasági tervnek még a mezőgazdaság tömegchemizálása. Gondoskodik az új terv a talaj és termelvényminőség feljavításáról s a textilnövény telepek rohamos fejlesztéséről s a textiltermelvények mechanikus feldolgozásáról.

A német munkabérharcok 1930-ban

A német birodalom most publikált s 1950-ra vonatkozó munkabér-statisztikai közelényeiből vesszük a következőket. A német birodalomban 1930 folyamán 264 sztrájk és 26 kizárás volt. 1929-el szemben ezek a számok csökkenést mutatnak, mert 1929-ben a sztrájkok száma 431, a kizárásoké pedig 19. 1930-ban a 264 sztrájk 3320 üzemre vonatkozott, 185,065 munkással, a 26 kizárás pedig 235 üzem 11,673 dolgozójára. A sztrájkok és kizárások révén elveszett munkanapok száma 3.2 millió a megelőző év 4.5 millió munkanapjával szemben. A munkanapok esését a kizárások következtében elveszeit munkanapok feltűnő csökkenése idézte elő, mert míg 1929-ben a 19 kizárás, 2.637,000 munkanapveszteséget jelentett, addig 1930-ban a kizárások következtében csak 223,897 munkanap veszett kárba. Igy tehát az 1930-ban elveszett munkanapok száma valójában nőtt, még pedig az 1929-ben elveszett 1.852,000 munkanappal szemben 5.188,000-re. A sztrájkmozgalom nővekedése természetesen a gazdasági válság katasztrófális nővekedésére vezethető vissza. A sztrájkmozgalmak következtében elveszett munkanapok 85 százaléka bérharc miatt veszett el, melyet a munkaadók bérleszállitása idézett föl. Az év legnagyobb arányú munkásbérharca a berlini vasés fémmunkások sztrájkja volt október és november folyamán, amely 219 üzemet és 108,000 munkást érintett, 1.620,000 munkavesztességgel. — A sztrájkolókra kiszámított fejenkénti munkanapveszteség 1930-ban 16.2 nap volt az 1929-ben elveszett 12.3 nappal szemben.

A mechanizálás áldozatai

A nemzetközi munkaügyi hivatal nemzetközi statisztikát állított össze az ujabban bevezetett munka-mechanizálás előrehaladásáról s ezzel kapcsolatban kimutatást közöl azokról a halálos balesetekről, melyek a fokozódó géptechnika következményei. Jóllehet a kimutatás nem tekinthető pontosnak. 1929 folyamán mégis 25,715 ember esett áldozatul a gépeknek. A nem halálos balesetek száma természetesen még nagyobb. Németországban például 1917 folyamán több mint 1 millió volt a munkaközben megsérült emberek száma.

— Belgiumban ezer bányamunkásra évente 1.04 halálos szerencsétlenség esik. Angliában ez az arány a gyárakban 0.14, a kikötőkben 0.72, a bányákban 1.07, a vasutnál 0.47, a hajózásnál 1.11, az építőmunkásoknál 0.54. Ezek az arányszámok azonban csak a kártalanított esetek arány számai, valóban a halálos kimenetelű esetek száma még nagyobb; a hajózásnál például 2, a bányamunkásoknál 1.8 az arányszám ezerre. 1927-ben Angliában az összdolgozók 11.62 százalékát érte baleset. — Egyelőre a legkevesebb a balesetek száma a mezőgazdaságban. De csak egyelőre, — mert a mezőgazdaság rohamos mechanizálódása itt is megváltoztatja a helyzetet.

Az automaták térfoglalása

Németországban egyre nagyobb arányokat ölt — főleg a kiskereskedelemben — az eladás automatizálása. A német automata-ipar birodalmi szövetségének egyik jelentése megállapítja, hogy jelenleg 200.000 a német birodalomban felállított automaták száma a két évvel ezelőtt adott 100.000 s a háború előtti 40.000 automatával szemben. Ugyanez a kimutatás megállapítja még, hogy pár év alatt a német automaták száma eléri az egymilliót. Jelenleg az automatákat édesség, gyufa, cigaretta, levelezőlap, menetjegyek, bélyegek stb. árúsításra használják, de szerepelnek még mérleg és fényképautomaták, sőt Berlinben van már egy ától cettig automatizált postahivatal is. A német automata-ipar egyre nagyvonalúbban dolgozik. Az alapvető elgondolás az, hogy a rengeteg személyzettel dolgozó áruházakat lehetőleg automatákkal benépesített csarnokokká kell átszervezni, ahol minden elképzelhető árút automaták szolgáltatnak ki a vevőnek. Az ilyen árúházakkal Angliában már kísérleteznek is.

A gazdasági válság megoldása — öngyilkossággal

Egy német statisztikus összeállítása szerint 1926-ban a föld kerekségén 80.744 volt a hivatalosan nyilvántartott öngyilkosok szánta. Ebből Európára (Oroszország kivételével) 50.597, az amerikai kontinensre 15.722, Japánra 12.484, Ausztráliára 1575, Afrika fehérbőrű lakosságára pedig 369 esik. A statisztikából hiányzó országokban a történt öngyilkosságok beszámításával a világ öngyilkosainak száma 1926-ban kerek 100.000-re tehető. A statisztikus kidolgozta még tízezer lakosra (1923—1927 között) az öngyilkosok arányszámát. És pedig:

Szászország                                            3.54

Ausztria                                                  3.12

Magyarország                                       2.94

Csehszlovákia                                        2.49

Németország                                          2.45

Sveic                                                       2.41

Poroszország                                         1.36

Olaszország                                            0.91

Németalföld                                            0.64

Spanyolország                                       0.59

Irország                                                   0.31

Lengyelország                                       0.26

Városok szerint az arányszám (tízezer lakosra számítva) a következő:

A statisztika az öngyilkossági esetek 69 százalékában a nyomort állapítja meg az öngyilkosság okául.