Az angol közegészségügyi hivatal Anglia utolsó három évbeli születési és halálozási statisztikája nyomán egy tabellát állított össze a különböző foglalkozásokban előfordúló halálozások arányosságáról. — A kimutatás a különböző férfifoglalkozásokat öt csoportba osztja s minden 20 és 50 év közötti férfit illetőleg a halálozás indexét ezerre vonatkozólag állapítja meg. Az első csoportba igazgatók, szabadfoglalkozásúak, papok és hasonlók tartoznak. Ezeknek a halálozási index száma 812. A második csoport a parasztok, az önálló iparosok és kereskedelmi alkalmazottak. Ezek arányszáma már 942. A harmadik csoport tanultmunkásaié viszont 951. A negyedik csoportba tartozó mezőgazdasági munkások, bányászok és más nem tanult munkásoké 1007. Az utolsó csoport indexszáma, a napszámosoké a legnagyobb: 1248. Utal a statisztika részletesebben is a foglalkozás és a halandóság között fennálló viszonyra. Igy például a gazdatisztek halálozási arányszáma a legkisebb: 526. A papságé 561. A vasutasé 622. Az erdőőröké 667. A parasztoké 674, a mezőgazdasági cselédé 688. A mész és cementgyári munkásoké 717. Az ácsoké 843. A sínfektetőké 920. — A kimutatás szerint magas, részben nagyon magas halálozási arányszámmal szerepelnek az ügyvédek: 1171; a kefekötők 1320; a pincemesterek 1150; a téglagyári munkások 1642; a köszörüsök 3295. A jelentés kiemeli, hogy az egyes foglalkozásokban szereplő halálozási arányszámok átlagonfelülisége a legkevésbé sem az egyes foglalkozásokkal járó véletlen veszélyek következménye, hanem általában a foglalkozás révén létrejött általános életfeltételeké és életszokásoké.(l. r.)