Fábry Zoltán a Korunk májusi számában megjelent cikkében többek között Kassák Lajos mai politikai állásfoglalásával is foglalkozik. Kassák Lajos egy terjedelmes helyreigazítást küldött be szerkesztőségünknek, amelyben írásaiból vett idézetekkel azt kívánja igazolni, hogy Fábry megállapításai nem fedik a valóságot. Különösen tiltakozik az ellen, mintha a Fábry által neki tulajdonított szavakat: „A forradalmi hullám elmult” valaha is leírta volna. Minthogy a Korunknak nem feladata, hogy személyes kérdésekkel részletesen foglalkozzék, Kassák terjedelmes helyreigazításából fent leközöltük annak ténybeli állítását s a vita befejezéseképen helyet adunk Fábry Zoltán nehány záró mondatának.

VÁLASZ KASSÁK LAJOSNAK

Kassák Lajos azt írja, hogy a reá vonatkozó idézet: hamisítás. Faluhelyen, csak könyvtáramra és jegyzeteimre utalva nincs módomban az idézet lelőhelyét megkeresni. Amikor tíz év jegyzet- és dokumentum anyagából válogattam, 1926-os jegyzeteim között vörös ceruzával feltűnően megpipáltan a következő bejegyzést találtam: „A forradalmi hullám elmult” (Kassák). — Mert idézőjelben volt, tényleg idézetnek vettem (Kassák mai állásfoglalását tekintve igazi. hamisítatlan kassáid igazság), de most, hogy Kassák cáfolja, lehet, hogy ez csak az én gondolatom volt és zárójelbe utána azért tettem Kassák nevét, hogy vele példázzam állításom igazát, valóságát. Leszögezem tehát: lehet, hogy Kassák ezt tényleg nem mondta és így — bár teljes jóhiszeműséggel — de tényleg „hamisítottam”. De ez nem von le semmit megállapításom igazából. Kassák utolsó művei — minden idézet és lelőhely nélkül — önmagukban, Kassák pesti ténykedései (hogy erősebb kifejezést ne használjak) — szomorú cáfolhatatlansággal bizonyítják: Kassáknál tényleg elmult a forradalmi hullám, hogy Kassák a forradalmi folytonosság, az osztályharc kötelező munkáját vétozza és így a forradalmi hullámot szigetelve, az ellenforradalmi hullámot erősíti.

Ha tehát „hamisítottam”, akkor furcsán: igazságot tudatosítottam. A talán tényleg ki sem mondott idézettel a kassáid lényeget tudatosítottam, ahogy az — mint bűn és erény — a for radalmi és ellenforradalmi írók köztudatában él. Ezen a tényen sem idézethamisítás vádjával, sem védekező idézetözönnel nem lehet változtatni. Jelen esetben ez nem más, mint szomorú utolsó szalmaszálka paszkodás. (Stósz)