Három magyar könyv német nyelven

Magyar írók megjelenése a német könyvpiacon szinte elválaszthatatlan Stefan J. Klein nevétől. Hosszú, hosszú évek óta szinte kizárólag az ő fordításai azok, amelyeken át a magyar irodalom a német olvasók előtt megjelenik. Missziós az a szerep, amelyet Stefan Klein teljes sikerrel végez. Ennek a jelentős irodalmi munkásságának értékes produktuma három magyar írónak most megjelent német könyve. A kiadó, — Merlin Verlag, Heidelberg — már korábban is teljes sikerrel fordította figyelmét a magyar könyvekre és kiadásainak sikere bizonyítja, hogy a magyar írók ki fogják méltó helyüket verekedni. A most megjelent három kötet között annak az írónak a regénye is szerepel, aki megrázó keserüséggel írta Szegény kis gyermek panaszaiban: „Mert néma gyermek minden kis magyar”. Ez a némaság úgy látszik előbb utóbb csak megszünik és hogy ez így legyen a Merlin Verlag három magyar kötete is értékes úttörést jelent. Szép Ernő „Büneim” kötetét szinte el sem tudtuk képzelni a magyar nyelv szépernős csillogása nélkül. A fordítás a lehetőségek szerint megközelíti Szép Ernő stílusát, ha el nem is éri. Annál teljesebb Földi Mihály „Az ellopott élet” c. regényének fordítása, Das gestohlene Leben címen. Ez a fiatal magyar író méltó reprezentálással jelenik meg a német olvasók előtt. Örvendünk, hogy lefordították. Kosztolányi Dezső nevével már nem kell hóditó útra indulni, a német közönség már jól ismeri, szereti, becsüli. A „Die Lerche” bizonyára teljesebbé teszi ezt az értékelést, amihez feltétlenül hozzá fog járulni, a különösen finom, preciz és az eredetit teljességben reprezentáló Klein fordítás is. Andai Ernő: Soha ilyen tavaszt. . . (Pantheon kiadás.) Hát volt még ilyen tavasz. Mindanynyiunk életében, legalább egyszer. Van akiében többször is. Andai Ernő egy naiv, romantikus tavaszi szerelem történetét írja meg, a tavaszi szerelmek szokásos eszközeivel. Szépen és jól. Mindig élvezetesen, mindig kedvesen, mindig érdekesen. Olyannyira, hogy e regény pályadijat is nyert, a Pantheon első pályázatának diját.

Pályadíjnyertes könyv tehát Andai regénye. Ez és talán egyedül ez a körülmény az, ami különösebben jelentőssé teszi Andai könyvét. Ha úgy tetszik irodalomtörténeti adat, hogy a Pantheon pályázatát, amelyet a legjobb magyar regényre tüzött ki, ez a regény nyerte meg. Semmi kifogásunk e regény ellen, ha elvonatkoztatjuk e pályázattól. Eddig ismeretlen író első könyve ez, kétségtelen értékekkel, kedves ós szelíd romanticizmussal. Nem volt kár elolvasni, de mihelyt letettük a kezünkből, már el is felejtettük, hogy olvastuk. Nem hagy semmi nyomot maga után, egy könyv ez a könyvespolcon, egy tárgy a szemben. Szinte semmi sem jut eszünkbe, ha szemünk még egyszer, sok idő multán, megakad rajta. Azt az időt, ami elolvasásába kerül, bőven megérte, kedves hangulattal tette teljessé, meleggé.

De semmi több: És, hogy ez a regény nyerte meg a Pantheon pályadiját, csak szomoruan jellemző. És ebből a szempontból is, semmi több. A Pantheon igazán nem tehet róla, hogy ez volt a legjobb. Mert készséggel elismerjük, hogy ez lehetett a legjobb a benyujtott regények között. Sőt tovább is megyünk: Andai könyve feltétlenül megérdemelte azt, hogy a Pantheon már is értéket adó jelzésével az olvasók elé kerüljön. Hiszszük azt, hogy ez a regény a még sokra hivatott írónak, akinek új írásait érdeklődéssel várjuk „első ifjukori” könyve lesz, amelyet hamar elfelejtet új regényével.

Amit mégis feljegyzünk, kissé szomoruan, kissé napjaink lebecsülésével, hogy anno 1927 a magyar irodalom állása az volt, hogy a legfrissebb magyar könyvkiadó nagyon szépen jutalmazott regénypályázatát Andai Ernő Soha ilyen tavaszt... c. című regénye nyerte meg.

Mérai-Eorváth Károly: Uj sugarak. (Budapest, Athenaeum-kiadás.)

A magyar könyvpiac egyik legnagyobb példányszámát érte el Mérai-Horváth Károly Amerika Cézárja c. regénye, amelyből negyvenezer példány fogyott el. Ennek a fantasztikus, jövőbe látó regénynek folytatását írja meg Mérai, új regényében az Uj sugarak-ban. A halál és az élet sugarai ezek, amelyek birtokában az elpusztult Európa egy kis szigetén megindul az új emberiség élete, hogy legyőzze azt az Amerikát, amelyet az új cézár egyetlen, mindent leigázó trustté formált át. Ez az új sziget Jena, ahol egy tudós egy csudálatos sugarat talál fel, amellyel végtelen távolságokban is ölni tud. De az élet törvénye urrá lesz a halálsugár felett és mi az emberiség átka lehetne áldássá lesz. Mérai regénye több fantasztikumnál, inkább Wells, mint Verne társaságában él. Komoly problémák, nehéz szociális kérdések jövőbe vetülése mellett, kedves és szelíd emberi magasságokba tisztult romantika teszi ezt a könyvet a magyar könyvpiac becsült eseményévé.

Hankó Béla: A megújhodás. (Budapest, Athenaeum-kiadás.)

Az egykori szaporátlan és hosszadalmas megfigyelő metódus helyett a biologiában már mindenütt a kísérleti módszer uralkodik. A kísérletező biologusok fejeket cserélnek ki, állatokat ragasztanak ösz-sze, a levágott és más állatra forrasztott szerveket megint visszateszik eredeti helyére, úgy ültetik át egyik állatból a másikba a szerveket, mint a kertész a palántát. A laikus előtt mindez varázslat, a tudós pedig ezekből a kísérletekből vonja le következtetéseit az élet lényegére. Hankó Béla ennek a tudománynak ma egyedüli magyar képviselője. Könyvében teljesen új megvilágításban láttatja az életjelenségeket és a szervezet belső formálódásának törvényeit.

Pirandello: Forog a film. (Budapest, Athenaeum-kiadás.)

Serafino Gubbio filmoperatőr maszkjában jegyzi fel Pirandello ezt a groteszk jelenetek sorába bujtatott, s mégis mélyen megható regényt, különös emberek különös történetét. A filmoperatőr csak kéz a film világában, érzéketlen kéz, amely forgat-forgat, akár a legmegrenditőbb dráma, akár a legfalrengetőbb burleszk játszódik le előtte. Serafino Gubbio is csak forgató kéz a műhelyben, de lelkének vásznán különös színekkel verődik vissza mindaz, amit lát maga előtt és maga körül. Erről az eleven vászonról ismerünk meg mi is egy sereg embert, akik ott nyüzsögnek a film külön világában, s egy sereg ember egymásbafonódó történetét, amely úgy hat, mintha életük is csak egy szeszélyes, mozgalmas, bonyolult filmfelvétel volna. Pirandello nagyszerü művészete, groteszk humora, elmélyült bölcsessége ragyogóan nyilatkozik meg ebben a regényben is, amely az első magyarul megjelent Pivandello-regény.

Keyserling Hermann: Könyv a házasságról. (Budapest, Nova kiadása.) Ez a házasságról írt könyv segíteni akar. Mindazokon, akik meg akarnak házasodni. Mindazokon, akik személyükben szenvednek a házasság problémáitól. Mindazokon, akik tárgyilagosan felismerték, hogy milyen félelmetesen komoly krízist él át ma a házasság és hogy az emberiség egész jobb jövője függ attól, hogy szerencsésen túlessünk e krízisen. Mert kétség sem fér hozzá: miután nincsen probléma, melyhez kivétel nélkül minden embernek több köze volna, amint az a viszony, amely eredetileg mindenkinek a testi és lelki karakterét eldönti és befolyásának állandósága és intimitása következtében minden házas embernél továbbra is döntő marad, azért a házasság hanyatlása általában hanyatlást és a házasság javulása és tökéletesedése általában haladást jelent. A „Könyv a házasságról” a házassági problémát lényeges szempontjainak teljességében mutatja be. Épen azért nem egy, hanem sok szerző munkája. Legnagyobbrészt világszerte ismert nagy nevek. Keyserling adja meg a probléma beállítását s a többiek a kérdést egy-egy sajátos szemszögből vizsgálják. Ezek között: Leo Frobenius, Rabindranath Tagore, Paul Ernst, Ricarda Huch, Jacob Wassermann, Thomas Mann, C. G. Jung, Alfred Adler, Havelock Ellis, Paul Dahlke, stb.