August Forel társadalmi végrendelete. „Ma már szédületes magasságokban repül az ember, elsülyedt hajókat emel ki a tengerből, autók teszik bizonytalanná a legkisebb falvak utcáját, a kerékpár már ócskavas, a földgömb minden sivataga és őserdeje járhatóvá téve. Kedveseim, mit akartok még telhetetlen technikátok által meghódítani? Más bolygóra akartok repülni? Vagy talán a csupa technikai felfedezésektől egész bolondok lenni? Igen, bolondok!”

„Én, öreg ember, aggodalommal nézek az emberiség jövője elé, amibe tizenkét unokám is tartozik; mert mindennek meg van a visszája; a technika az embereket közel hozza egymáshoz, nemsokára lehetetlenné fogja tenni a háborút a gázháború által s akarva, nem akarva meg fogja valósítani a n e mzetköziszociáliskort. Mit fog ez a szociális korszak megvalósítani? Röviden szólva: „Békét a földön” (eltekintve a gonosztevők, elmebetegek, szadisták, stb. ellen való védekezésre szükséges rendőrségtől, amely egyszerre lokális és nemzetközi lesz), s a 72 év alatt, amely a 20. századból még hátra van, anélkül, hogy utópista volnék, még a következő pontok megvalósítását várom:

1.      A felekezetfeletti, dogmaés papmentes Bahai-vallás győzelme.

2.      Az Esperanto nemzetközi nyelv győzelme.

3.      Az alkoholtilalom és a női szavazati jog általánossá válása.

4.      Szabadkereskedelem és a pénz stabilizálódása.

Glöckel rendszerű iskolareform Amerikában.

6.      Mindkét nem polgári szolgálata a katonai szolgálat helyébe.

7.      Az élet leegyszerűsítése, a párisi divat megszünése.

8.      Az ifjúság nevelése a kötelező munkára, mint becsületbeli kötelességre.

9. Mai technikai lázunknak lassú helyettesítése nyugodt élettel, mezőgazdasági kultúrával, a természettudományok ápolásával, a művészet és a lélektani ismeretek elmélyítése agyfunkcióink tanulmányozása által.

Az utolsó, 9. pont legalább is óhajtásom, emberi-társadalmi végrendeletem.” (Die Wahrheit.)

 

Évente négy milliárd dollár hadi célokra. A Népszövetség összeállította a költségvetések alapján 25 állam katonai kiadásait. Ezek évente 3.8 milliárd dollárt tesznek ki. Ebből 2.2 milliárd európai országok katonai kiadásaira esik. Ebben nincsenek benne a régebbi háborús és hadfelszerelési kölcsönök kamatai, sem a rokkantnyugdíjak, amely összegek pedig egyes országokban, mint például Franciaországban, Angliában, Amerikában és Németországban az állami kiadások igen jelentékeny részét teszik. A tisztán katonai kiadások az állami kiadások 16.6%-át teszik az Egyesült-Államokban, 13.3%át Angliában, 17.4%-át Franciaországban, 21.8% -át Olaszországban, 25.5%-át Japánban. A rekordot a katonai kiadások emelkedésében Japán érte el, ahol 1913 óta, amikor 58.6 millió dollár volt, 215.6 millióra emelkedett 1927-ben. Vajjon mit lehetne elérni, ha ezt az évi négy milliárd dollárt produktiv célokra adnák ki? (A Népszövetség hivatalos közlése.)

 

Még mindig leszállított életnívón. Fritz Naphtali a „Vorw�ärtz”-ben kilenc milliárd márkára becsüli az 1927 folyamán Németországban képződött új tőkét. A „Frankfurter Zeitung” egészen hasonló eredményre jut. Alapjául szolgál a számításnak 60 milliárd márka német nemzeti jövedelem 1927-ben (5 milliárddal több, mint 1926-ban), amelyből Naphtali szerint az egyéni fogyasztás elhasznált 37.5 milliárdot, a közfogyasztásra kellett 13.5 milliárd.

A 37.5 milliárd egyéni fogyasztásból, az egész lakósságra elosztva, fejenként és évenként 610 márka, négytagú családonként 2440 márka esik. A háború előtt csak 450 márka jutott fejenként a nemzeti jövedelemből egy német emberre. Viszont azonban a márka vásárló ereje 50%-kal csökkent, úgy, hogy a háború előtti 450 márka 675 mai márkának felel meg. Tehát a fogyasztás, azaz az életnívó még mindig jóval a háború előtti alatt van. (W e 11 w i r tschaftliche Korrespondenz.)

 

Még mindig lakásínség. Talán csak Angliában építenek gyorsabb tempóban, mint Németországban. 1926-ban 206.000, 1927-ben 260.000 új lakás épült Németországban. Mégis a birodalmi munkaügyi minisztérium kimutatása szerint még mindig 600.000 lakás hiányzik. A szakemberek szerint ez nagyon optimista számítás, mert az ő számításuk szerint kerek egy millió lakáshátralékban van Németország. Ez úgy állott elő, hogy 1913 óta csak 10%-kai gyarapodott a lakások száma, viszont ugyanekkor 16% -kal a háztartások száma. Azt jelenti ez, hogy még mindig egy millió család lakásnélkül, meg nem felelő lakásban van egyedül Németországban. Pedig Németország egyike azon országoknak, ahol még a legtöbbet építenek a háború óta. (Wellwirtschaftliche Korrespondenz.)

 

Az aluminium-király az Egyesült-Államok elnökjelöltje.

A republikánus-párt Mellon-t a jelenlegi pénzügyminisztert állította jelöltjéül az elnöki székbe. Mellon a hatalmas aluminium-truszt elnöke, amely egész Amerika és Kanada alumínium-termelése felett rendelkezik s általában „Mellontruszt” néven emlegetik. A Mellontruszt szolgáltatja a jelenleg kb. 200.000 tonnára rugó alumínium-világtermelésnek felét. A másik felét Európában termelik. (New Statesman.)

A megfelelő elnök. „Egy másik kellemes tulajdonsága az elnöknek, hogy csinos, egyenes lábai vannak. Nyoma sincs rajta görbeségnek, sem vastag térdnek, s duzzadások vagy mélyedések nem csúfítják el alsó végtagjait. Egyenes növésű, mint egy fiatal fa s nem kevésbé fiatal, karcsú és szép. Lábai főleg feketében, kedvenc színében, érvényesülnek. Kínos tisztasággal öltözködik, nem szereti a feltünő mintájú nyakkendőket. Fekete nyakkendőket visel, fehér vagy ezüst csíkokkal, amelybe egy kicsiny, szerény gyöngyöt szokott tűzni.” (Indianapolis Star.)

 

100 millió dollár kozmetikára.

„Az összeg, ami tudományos kutatás céljára rendelkezésünkre áll, összesen 10 millió dollár, egy tizede annak az összegnek, amit kozmetikai szerekre kiadunk.” (Herbert Hoover kereskedelmi államtitkár egy beszédéből.)

 

A művészet kifejezve dollárokban. „A művészet demokrácia a szó végső és legigazibb értelmében. (?) A művészet osztalékot fizet dollárokban és centekben. A régi franciák és olaszok művészet szeretete milliókat boz ma országukba. Azt hiszem, az Egyesült-Államokban is millió és millió egész egyszerű polgár van, aki művészetre szomjazik.” (Otto H. Kahn egy Bostonban elmondottbeszédéből.)

 

Acélházak Németországban.

A Vereinigte Stahlwerke vezetése alatt a német vasipar acélházak nagy tömegben való előállítására rendezkedett be. Az előzetes gyártási tervezet szerint egyelőre évente 1500 acélházat fognak előállítani, még pedig tipizált három-, négy- és ötszobás családi házakat. E házak egységárai 6000, 8000, illetve 10.000 márka. (Technik und Wirtschaft.)

 

Bubifej és kinai copf. Az Egyesült-Államok behozatali statisztikája szerint a mult év folyamán a kinai haj-behozatal állandó emelkedésben volt. Januárban még csak 21.334 fontot tett ki, áprilisban már több, mint kétszeresét ennek a számnak, novemberben pedig már kereken 60.000 fontot 20.110 dollár értékben. Azt jelenti ez, vajjon, hogy visszatérünk a copfhoz? Különben el nem lehet gondolni, hogy mire használnák fel a tömérdek kinai hajat, ha nem paróka-készítésre a copfhoz vezető átmeneti idő alatt? (New York Times.)

 

Az automobiltolvajok hazájában. Az Egyesült-Államokban az automobiltolvajlások száma 1926-ban rekordot ért el: nem kevesebb, mint 95.225 autót loptak el az év folyamán (1925-ben még csak 77.174-et), 23%-kal többet, mint az előző évben. Aránylag azonban kevés automobiltolvaj örülhetett soká zsákmányának, mivel az ellopott autók 89%-át a rendőrség előkerítette s csak 11% maradt a tolvajok birtokában. Mindenesetre az amerikai rendőrség szemfülességét dicsérik e számok. A legtöbb autót lopnak az „autó-világvárosában”, Detroitban (14.820, amelyből visszakerült 13.009), azután Chicagoban (12.525, melyből visszakerült 9616). A legügyesebbnek Los Angeles rendőrsége mutatkozott, amely 10.505 ellopott autóból 10.271 darabot visszaszerzett. (Chicago Tribune.)

 

Óriás botanikus kert és növénytani világegyetem Kaliforniában. Az Egyesült-Államok Kaliforniában egy óriási nagy füvészkertet rendeznek be. Negyven évig gyűjtötték rá a pénzt s most a Los Angeles és a Csendes Oceán között a Mandeville Canyon-ban 4 és fél mértföld széles partot vágnak ki részére. A kert 3500 acres (egy acre = 0.4 hektár) területet foglal el, amelyből 800 acres tudományos célokat szolgál, a többi kert és erdő lesz. A terület északról teljesen védett és anynyira ki van téve a napsütésnek, hogy nem lesz nehéz a délszaki növények betelepítése, ami eddig az Egyesült-Államokban nem sikerült s a kert egyes részei a világ különböző vidékeinek növényvilágát fogják bemutatni. A botanikus kertben számtalan laboratórium, növénybiologiai állomás és egyéb tudományos intézet épül. A nagyszabású intézmény vezetőjének véleménye szerint, az óriás botanikus-kert, amely a növénytani kutatás világközpontja lesz, kb. 500 év alatt lesz teljes üzemben. A park közelében fog emelkedni a növénytani világegyetem. (Umschau.)

 

Képtávíró Berlin és Moszkva között. A moszkvai rádióállomás sikeres kísérleteket végzett rádióképátvitelre Moszkva és Berlin között. A kísérletekhez a „Telefunken-Karolus” készüléket használták s egy rádiókép átvitelére 100 másodperc volt szükséges. Rövid hullámokkal az átvitel időtartamát még redukálni remélik. Ha a korábbi kísérletek is beválnak, a Szovjetunió egész területére kiterjesztik a képtáviró-szolgálatot. Berlin és Wien között december 1. óta van nyilvános képtávíró-szolgálat. (Radiowelt.)

 

Fényképfelvételek az őskorból. A nemrég elhunyt német fizikus, Miethe, akit az elemek átváltoztatása terén végzett kísérletei tettek világhírűvé, egy eljárást talált fel, amellyel a fossziliákat, az őskorban megkövesedett állati és növényi maradványokat legfinomabb részleteiben le lehet fényképezni. Az eljárás azon a felfogáson alapszik, hogy a kövekbe rejlő, egykor organikus anyagok ultraibolya fényben fluoreszkálnak s ezáltal minden részleteikben pontosan kiválnak az őket környező kőből. Mi sem könnyebb azután, mint a fluoreszkáló fossziliát színérzékeny lemezre megrögzíteni s ezzel valóságos fényképét állítani elő az őskori növénynek vagy állatnak. Miethe felfedezése valósággal forradalmat fog előidézni az őskori életről való tudásunkban. (Naturwissenschftliche Forschungen.)

 

Giga és Nano. Az egész pozitiv, tapasztalati emberi tudás, az egész technika, egész civilizációnk tehát azon alapszik, hogy mennyire pontosan tudunk mérni. Azt lehetne mondani: mondd meg milyen mértékkel mértek egy korban s megmondom, milyen fokon volt a civilizációja. A mi korunkra talán alig lesz jellemzőbb tény a jövő történetírója számára, mint az a rövid hír, hogy mértékegységünket ki kellett szélesíteni s új egységeket bevezetni s pedig úgy a nagy, mint a kicsi felé. Ezek a Giga és a Nano. Eddig a hekto-t használtuk a 100-szoros (1 hektoliter = 100 liter), kilo-t az 1000-szeres (kilométer) és mega-t az egy milliószoros nagyság jelzésére. Ma már ez nem elég s be kellett vezetni a milliárdszoros nagyság jelzésére a Giga-át (a görög gigas szóból, amely óriást jelent). A kicsiben a Nano fogja jelezni az egy milliárdnyit (Nanos görög szó, amely törpét jelent). Például a sárgafény hullámhossza 589.6 Nanométer (azaz egy méternek egy milliárdad része.) (Technik und F o r s c h r i tt.)

 

A civilizáció logikája. A technikai kultúra csak akkor „fizeti ki magát”, ha véges-végig konzekvens egészen a hótakarításig. Az Egyesült-Államok pontosan kalkuláló adófizetői rájöttek, hogy jobban jönnek ki, ha évente nem, mint eddig 4 millió, hanem 6 millió dollárt költenek az országútak havának eltakarítására. Az utóbbi években, mintegy 100.000 km. országútat tartottak hómentesen. Ez évente 4 millió dollárba került. De a tapasztalat azt mutatta, hogy a járható útak a hónapokig járhatatlanokkal szemben, igen nagy kamatmegtakarítást jelentenek azáltal, hogy egész vidékek nem maradnak hónapokig elzárva a forgalomtól, nem kell nagy árúkészleteket ott felhalmozni, jelentékeny összegeket befektetni s a forgalmi eszközök sem maradnak kihasználatlanul s nem okoznak kamatveszteséget. Ezért határozták el, hogy az idén 150.000 km. útat „hómentesítenek.” (Magazin der Wi r tschaft, Berlin.)

 

Másfélmillió szabadalmazott találmány. A szabadalmi hivatal egy tisztviselőjéről mesélik, hogy évekkel ezelőtt lemondott állásáról. A kérdésre, hogy miért, azt felelte: Már kitaláltak csaknem mindent, amit kitalálni lehetséges, nemsokára nem lesz új találmány s be kell zárni a szabadalmi hivatalt. Más állást akarok magamnak keresni, addig, amíg lehetséges.” A jóelőre kalkulálni akaró tisztviselő nem érezte meg az idők szelét. Mert épen az ellenkező következett be: a találmányok száma gyorsabban nő, mint valaha. Az amerikai szabadalmi hivatal kimutatása szerint 57 év (1836—1893) kellett, amig az első félmillió amerikai szabadalom összegyűlt, már csak 18 év a második félmillióhoz és csak 13 év a harmadik félmillióhoz. Van valami, ami jobban jellemzi korunkat, mint ez a szám? Óriási technikai civilizációnk főkönyvének hivatlos adatai ezek. (Scientific American, Ne w-Y o r k.)

 

Térképrajzoló repülőgépek. A földgömb térképén, különösen az Egyenlítő és a Sarkvidékek táján, még igen nagy üres foltok jelzik a fel nem kutatott s fel nem vételezett területeket. Úgy látszik nem sokáig. A repülőgépet nem állítja meg sem az őserdő, sem a hegység, még a benszülöttek haragja sem, s újabban egyre rendszeresebben dolgozzák fel repülőgép felvételekkel ezen ismeretlen zónákat. Az Angol Világbirodalom szférájába eső területeknek most készítik az ilyen repülőgép fénykép-térképeit. Már elkészült Egyptom, Kanada, Angol Gujana térképe. Az ilyen térképek úgy készülnek, hogy a repülőgépek sorozatos részlet felvételeket készítenek a területről, olyképen, hogy minden új felvétel egy részében fedi a régebbit s így lehetővé válik a terület hű mozaik képének öszszeállítása. A felvételek által tulajdonképen felfedezik az eddig hozzáférhetetlen területeket s hiteles adatokat adnak annak viszonyairól. A felvétel nemcsak a folyókat, hanem a növényzet fajtáját, mocsarakat, sőt a benszülöttek ültetvényeit és falvait pontosan megmutatja a legsűrűbb őserdő mélyén is, ahová a benszülöttek – most már hiába – dugták az angol adótisztviselők elől. (Umschau.)