Az új Amerikának sok küzködés után nehezen elismert, de végre az utolsó években egyszerre befutott regényírója Dreiser, Lewis Sinclair, Upton Sinclair, Dospas so s mellett és előtt ma az ő nevét emlegetik legtöbbet az Egyesült Államokban. Főműve az American Tragedy, amely tulajdonképpen nemis amerikai tragédia, mert ugyanígy lehetne európai, vagy akár ausztráliai is.

Clyde Griffiths, szegény, a való élettel nem nagyon ismerős szülők gyermeke, (az apa és anya utcai vándorapostolok, vallási énekeket éneklő, naiv, missziókat vezető emberek) kivágyakozik a szegénységből, felfelé. Tájékozatlanul áll az életben és tájékozatlanul kerül bele valami amerikai kisvárosban, ahol vándorlásuk közepette a család éppen tartózkodik, a legelőkelőbb életbe, ha egyelőre annak csak kiszolgálója is, – hotelboy lesz a legnagyobb hotelben. Igy kóstol be az életbe, zavarban és tájékozatlanul így bolondul bele valami fölületes ostoba piperkőc leányba, átlag amerikai „girl” be, aki sok pénzt akar szépsége gyümölcsöztetésével keresni és így akar az alsóbb néposztályból feljutni. Ugyanakkor mikor Clyde így felfelé tör és pozíción, anyagi jóléten és nőn keresztül magasabb életbe akar kerülni, ugyanakkor nővére szintén kitör a szegényes környezetből. Megszökik valami lelkiismeretlen színésszel, aki teherbe ejti, becsapja és elhagyja. Clyde-t, a gyenge embert, a vágy az úrias élet után és a súlyos helyzetben levő testvér támogatása és segítése kétoldalról támadja. És a nehéz probléma megoldását, az esett testvér segítése, vagy a kivánt nő megvásárlása közötti választást megelőzi egy autóbaleset, ami után Clydenek menekülnie kell, mert egy gázolásban részestárs. Igy ártatlanul kicsöppen a hirtelen szerzett jólétből, újból a keresgélés és szenvedés a nélkülőzés napjai jönnek. És ekkor hirtelenül felbukkan a gazdag nagybácsi, az apa fivére, akinek nagy gallérgyára van Lycurgusban egy másik amerikai kisvárosban. Samuel Griffiths segíti az unokaöccset, ha nem is túlságosan, Clyde poziciója megjavul, osztályfőnök lesz a gyárban. Munkásnők dolgoznak a felügyelete alatt és ő, a gyenge ember, bármennyire is tilos a felebbvalónak alantasával a gyáronkívüli bizalmas viszony, viszonyt kezd egy kedves, egyszerű munkásleánnyal, elcsábítja. Már a viszony derekán megismerkedik az előkelő Sondrával, egy dúsgazdag társaságbeli leánnyal, aki beleszeret és akit ő is megszeret. Most már igyekeznék lerázni a szegény Robertát, de ez teherbe esik.

A magzatelhajtás szegény emberek részére Amerikában is lehetetlen, sőt talán ott az álszentes felfogás méginkább lehetetlenné teszi. Ezenkívül mindaketten tapasztalatlanok, fiatalok, teljesen tehetetlenek. Clyde bárhogyan is szeretne szabadulni a leánytól, akit már nem szeret, aki elállja útját a szeretett nő, a kívánatos: házasság, a karriér, a pozició, a gazdagság felé, az egyedülvalóságában, félelmében, szégyenében és kínlódásában ragaszkodik hozzá és az egyetlen társadalmi jóvátevéshez: a házassághoz. Bármint is igyekezik Clyde szabadulni, a tények itt vannak, le kellene mondania mindenről, mert hiszen Robertát kell feleségül venni. És ekkor lassan megérlelődik benne: megöli Robertát. Kiviszi majd valami távoli tóra csónakázni és bedobja a vízbe. Minden előkészületet megtesz álnéven és álruhában, előlegesen a nyomokat eltüntetendő, utazik el Robertához. A csónakban aztán nincs ereje megtenni a szörnyüségest. Küzködik magával és a dúlt arc láttán Roberta ijedten feláll a csónakban, feléje kap és felfordítja a csónakot. Mindketten a vízbe esnek, Roberta belefullad, Clyde megmenekül. Nem ő ölte meg, de mindaz amit előtte tett, a titkolózás, az összes nyomok őt mutatják gyilkosul. És hiába is védekezik: halálra itélik és kivégzik.

A tragédia megrázó és kegyetlenül és egyszerűen pereg elénk. Dreiser nagyszerű művész, ha írásművészete sok kivánni valót is hagy maga után. Különösen terjengőssége bánt, a regény német kiadása például 1150 oldal, ami egy mai olvasónak bizony nagy feladat.

Mindezeken kívül vádoló könyv, ha végső kicsengésében a „happyend” felsőbbrendű, misztikum felé hajló isteni megnyugvást hirdető tendenciájával kiábrándít is. Az előítéletek, a „civilizáció” nagy malomkereke, amely elkapja a gyenge férfit, nem ismer kegyelmet. A fiú, aki túlságosan gyengeszívű és ingatag, elbukik, oly akadály előtt, amelyet kíméletlenebbek, lelkiismeretlenebbek legyőztek volna. Talán az ő növérét meggondolás nélkül még idejekorán elhagyta a csábító.

Vannak részletei a regénynek (legelsősorban a gyilkosság gondo latának lassú megérése és a feltartóztathatatlan sodródás a gyilkosság felé) amelyek a legnagyobb írók legnagyobb sorai mellé állíthatók.

Magyarul a könyv még nem jelent meg, de német kiadása Verlag Paul Zsolnaynál (Wien) „Eine amerikanische Tragödie” címen kijött. (Budapest)