És papíros dacára, sőt képeskönyv dacára is vád és igazság, tanulságvonás és eredménysürítés Kurt Tucholsky öszszehasonlító képeskönyve Deutschland, Deutschland über alles (Neuer Deutscher Verlag, Berlin) Képek néznek rád (John Heartfield montirozásában) és ezek a képek — nem mindig a legszerencsésebben kiválogatva elkezdenek beszélni, gyónni, vádolni, nevetni, sikoltani. Tucholsky csak a hangokat fokozza, csak a konturokat erősíti, az ellentéteket reflektorozza — sokszor erőszakoltan és semmitmondón — hogy teljességében láss mindent. Mindent: a háborút, eredményét és hatását, sz élet lehetetlenségét, igazságtalanságát és és az új háború lehetőségét. Az eredmény: a mai Németország keresztmetszete. De mert osztályharcos szem nézi: általános érvényű. És így egybegyüjtve látható, mint egy hihetetlen exotikus muzeumban minden, ami ellen Tucholsky-Panter-Wrobel-Tiger küzd: a militarizmus, a juszticia, az ágyúk és paragrafusok, a hadimuzeumok, mint a maigoto négerek szentélye és a menzurás diákok, akikből bírák és hadvezérek lesznek és a zászlók az acélsisakokkal. Arcok: nyugdíjazott tábornokok és szabadcsapatkapitányok, Ludendorff és Pallenberg-Svejk és itt vannak a többi generálisok és cilinderesek, a fegyvertáldó tábori misék és sörtböfögő férfikarok (Tiere seilen dich an). És a másik oldalon: proletárok pénztizzadó állatléte. Tömeglakások és tömegbörtönök, tömegvágyak és nyájörömök és csak úgy véletlenül kibökve az ismeretien és eddig észre nem vett proletártragikum: „a proletár soha sincsen egyedül”. Tömegmunka, tömeglakás, tömegjogtalanság a része. A képek agitáció nélkül üvöltik: jogot a jogtalanoknak, békét a békére vágyóknak, mert a háború nem szünt meg, folytatódik. Ime: fiatal katonák munkásokat kisérnek, talán tüntetésről, talán kivégzésre. A hóhérok, a kisérők, a foglyok és börtönőrök egy osztályhoz tartoznak és mégis egymás ellen harcolnak és egy harmadik zavartalanul nevethet. Az uralkodó osztály. Más: sápadt vértelen sovány gyerekek. „Mi bajuk? Mijük hiányzik? Megmondjam?... Második üteg: Tűz!... Rrrums... A hadosztálytörzs a kastélyba kerül. Tábornok úr ő excellenciája részére rekviráljon egy zongorát. A kastélyban már nincs, talán a faluban. Ha délután háromig nem hajt fel egy zongorát, leváltatom... Tiszti étkezde étlapja.... Mi közöm hozzá! Ellenséges területen nem ismerek kiméletet. A gyümölcsfákat le kell vágatni. Mindi És a kutakat behányni... Megállj! Ezt a száz tojást külön pakkolni. Ez a tábornok úr otthoni háztartása részére lesz... Harmadik üteg: Tűz!... Négy tankot természetesen, vagy mégjobb lesz, ha nyolcat ír... Negyedik üteg: Tűz!... Mi hiányzik ezek nek a gyerekeknek? Ez! Ezért soványak ezek a gyerekek!”... Ezek és ilyenek vannak ebben az összehasonlító képeskönyvben, melynek hibája, hogy még sok benne az intellektuel irodalmár-iróniája, ami megakadályozza, hogy igazi népkönyv lehessen. De végeredményében: igazi vádkönyv. És a számadó jó munkát végzett. A jövő fogja majd igazolni. Ember új állatléte. Uj háború. Amikor újra fel fog harsanni az egyik legfőbb háborús ok: Deutschland, Deutschland über alles! (F. Z.)