A pápa új enciklikát adott — Rómában, szent Péternél — „presso San Pietro”, pontifikátusának kilencedik esztendejében. Ezúttal a keresztény házasság és család restaurációjáról. A legkésőbbi dátumú idézet ez enciklikában szent Ágostontól. „a népek és nemzetek Szent Doktorától”, és akvinói Tamástól való. Így hát egész korszerű, ha a milliós munkanélküliségek s a repülőgépes és gázos fegyverkezések napjainak e szent levele Pál apostollal bizonyítja, hogy a házastársaknak szeretniök kell egymást: „Emberek, szeressétek asszonyaitokat, amiként Krisztus is szerette az egyházat”. És minthogy e szeretet természetes következménye a nemzés, a pápa különböző bibliai és szkolasztikus idézetek alapján úgy találja, hogy isten és a természet „semmiféle emberi akarattal nem változtatható” — törvénye ellen vét az, aki a házastársi jog és kötelesség gyakorlásában prohibitiv eszközöket használ. Mert, ahogy az Osservatore Romano hivatalos olasz fordítása hangzik: Il primo bene la prole. A legfőbb jó a gyermek.

Tudjuk. XI. Pius nem mond, mert nem mondhat újat. A repülőgépek is Isten akaratából szállnak a vatikáni kertek felett. Erre is van valahol idézet a korintusi vagy az efezusi levélben, esetleg a Szent Doktornál vagy a zsinatokban. De nézzük, mivel indokolja az álláspontját.

Két fejezet van ami e hosszú szent levélből idetartozhat: az egyik az „Il pretesto economico”, a másik a „Le cosidette indicazioni”: a gazdasági helyzetre és az indikációra vonatkozó.

Az első: A pápa mély szomorúsággal szemléli a. súlyos anyagi bajokat. De mégis, úgy találja, nem adódhat olyan nehézség, amely felfüggeszthetné Isten parancsait s amely lehetetlenné tenné, hogy a házasfelek „valaminő módon” — „in qualsivoglia condizione di cose” — ne teljesíthetnék kötelességüket. „Mert — így szól a tridentizsinat, — Isten nem parancsol lehetetlen dolgokat s ha valamit parancsol, csak figyelmeztet, hogy tedd, amit tudsz és imádkozz azért amit nem tudsz, és Ő majd segít, hogy tudd”.

A másik: A pápa együttérez a (szülésre kényszerített)) anyával, aki egészségét vagy ép életét teszi kockára; de, kérdi, minő ellenvetés teheti egyáltalán diszkutábilissé „az ártatlan egyenes megölését” (már tudniillik az anya méhben)...

Ez az enciklika lényege.

1931-ben még mindig a tridenti zsinat korabeli bölcsességgel filozofál. (H. D.)