Áprlilis 1998 Határok között — határok fölött |
Előszó Határológiai kistrakta Lászlóffy Aladár Versek Ken Smith Balkáni történetek Tordai Zádor Franciák, németek — ideológiák Louis Dumont "Gézengúz nép valátok kezdet óta..." Alexandru Vaida Voevod Egy láda maszkószki Zelei Miklós Proletár reneszánsz (I.) Hankiss Elemér A Bárány-Horváth Attila Irodalmi/nem irodalmi Adrian Marino Ha jönne az angyal... Moldova György Tájoló Miért gyilkolt Édes Anna? Lengyel András Toll Határkaland Kántor Lajos Könyvek művésze Czellár Judit Da capo al fine Szabó Géza Műhely/Atelier Párbeszéd a párbeszédről és egy egyszerű "számról", a 22-ről Gabriela Adameşteanu Világablak Privatizációs módszerek Kelet-Európában Réti Tamás Mű és világa Helyszíni tudósítás a törvény kapujából Szilágyi Júlia Téka Az első és a többi média Kelemen-Schittenhelm Attila Életkép a múltból László Noémi Talló Illúziótlan művészet? Vonalak, számok, kövek Szilágysági Limes Olaszok Isztriában Új határok | ![]() | Kántor Lajos Határkaland Hovatovább olyan történeteket kerekíthetünk határkalandjainkból, mint amilyenek hajdanán a katonaélményekből születtek. A Kelet és Nyugat közötti, majd a térségen, mármint Kelet-Közép-Európán belüli (nem utolsósorban magyar—román) "vasfüggöny" korában történtek az igaziak, ám mostanában, Schengen előtt és után (után és előtt) ugyancsak történnek dolgok. És ha történetesen valaki személyes élményhiányban szenvedne, elég az újságokat olvasnia, a tévéhíradókat néznie; benzincsempészet, embercsempészet, határátlépési benzinilleték, elkótyavetyélt kereskedelmi flotta s egyéb ínyencségek (fegyver és kábítószer stb.) tárulnak fel a hírösszefoglalókból, riportokból, törvényszéki beszámolókból. Számomra azonban érdekesebb, mindenesetre vonzóbb egy másfajta határkaland, amelyet most Hankiss Elemér friss könyve kapcsán próbálok végiggondolni. Azt ugyanis, hogy miként lesz az angol—francia szakos bölcsészből, kiadói lektorból, irodalomtörténészből szociológus, politológus, filozófus; pályakezdő éveim kedvelt olvasmányára, A népdaltól az abszurd drámáig című tanulmánykötetre hogyan következett a Diagnózisok (I—II.), a Kelet-európai alternatívák, most pedig Az emberi kaland (alcíme szerint: Egy civilizáció-elmélet vázlata). Hankiss ezt a legutóbbi, minden eddiginél nagyobb vállalkozását Keresztury Dezső emlékének ajánlja ("aki emberi nyelven szólt hozzánk, egy embertelen korban"), vagyis az irodalomhoz, az irodalomtörténethez kapcsolja alapképzettségétől meglehetősen elrugaszkodó új munkáját. Ami csak tovább csigázza kíváncsiságomat — hogy ne mondjam, irigységemet. József Attila komplex képeit, a költő és olvasó viszonyát vagy a Hamlet-elemzést — legalábbis irodalmárként — könnyebb volt követni, mint befogadni azt a hatalmas információhalmazt és együtt haladni a szerzővel e látványos konstrukcióban, ami együttesen mint Az emberi kaland jelenik meg ezredvégi tudatunkban. Mitológia-értelmezések és tévés tapasztalatok ("dzsungel a lelkünkben"), az autós életszemlélet és a katedrálisok, bűntudat és modern bevásárlóközpontok, játék és reklám, a szépség világa és a labdarúgás — szédítőek a távolságok és meglepőek a társítások. Pedig végig ugyanarról van szó, Hankiss ugyanarra kérdez rá: képes-e az ember legyőzni az őt körülvevő idegen világot, tud-e védőszférát építeni maga köré? Bizonyára lesznek az új Hankiss-könyvnek bírálói, akik sokallják majd ebben a terjedelemben ezt a gondolkodói-művelődéstörténeti kalandozást. Lehetnek, akik némely fejtegetéseivel nem értenek egyet. A magam ismereteivel, tapasztalataival én óvatos volnék fenntartások megfogalmazásában, egyelőre az olvasás és újraolvasás fázisánál tartok — és változatlanul irigykedem. Őszintén szólva, sokkal inkább irigylem a merész kalandozót, mint egy-egy (akár irodalomtudományi) részterület akadémikus boncolgatóit — akiknek szakkompetenciáját nyilván nem lehet kétségbe vonni. Persze elmondható: a hiba az ön készülékében van. (Mármint természetesen az enyémben.) Vagy ez az ezredvég másokat is ilyen mohóvá, mindent meghódítani akaróvá tesz? Akik Hamlet indítékait, a Sátán történelmi szerepét, az amerikai futballt, a világegyetem kialakulását s a különböző szabadság- felfogásokat egyaránt szeretnénk megérteni? |