KorunkÁprlilis 1998
 Áprlilis 1998
Határok között — határok fölött


  Előszó
  

  Határológiai kistrakta
  Lászlóffy Aladár

  Versek
  Ken Smith

  Balkáni történetek
  Tordai Zádor

  Franciák, németek — ideológiák
  Louis Dumont

  "Gézengúz nép valátok kezdet óta..."
  Alexandru Vaida Voevod

  Egy láda maszkószki
  Zelei Miklós

  Proletár reneszánsz (I.)
  Hankiss Elemér

  A
  Bárány-Horváth Attila

  Irodalmi/nem irodalmi
  Adrian Marino

  Ha jönne az angyal...
  Moldova György


Tájoló
  Miért gyilkolt Édes Anna?
  Lengyel András


Toll
  Határkaland
  Kántor Lajos

  Könyvek művésze
  Czellár Judit

  Da capo al fine
  Szabó Géza


Műhely/Atelier
  Párbeszéd a párbeszédről és egy egyszerű "számról", a 22-ről
  Gabriela Adameşteanu


Világablak
  Privatizációs módszerek Kelet-Európában
  Réti Tamás


Mű és világa
  Helyszíni tudósítás a törvény kapujából
  Szilágyi Júlia


Téka
  Az első és a többi média
  Kelemen-Schittenhelm Attila

  Életkép a múltból
  László Noémi


Talló
  Illúziótlan művészet?
  

  Vonalak, számok, kövek
  

  Szilágysági Limes
  

  Olaszok Isztriában
  

  Új határok
  

Kántor Lajos

Határkaland

Hovatovább olyan történeteket kerekíthetünk határkalandjainkból, mint amilyenek hajdanán a katonaélményekből születtek. A Kelet és Nyugat közötti, majd a térségen, mármint Kelet-Közép-Európán belüli (nem utolsósorban magyar—román) "vasfüggöny" korában történtek az igaziak, ám mostanában, Schengen előtt és után (után és előtt) ugyancsak történnek dolgok. És ha történetesen valaki személyes élményhiányban szenvedne, elég az újságokat olvasnia, a tévéhíradókat néznie; benzincsempészet, embercsempészet, határátlépési benzinilleték, elkótyavetyélt kereskedelmi flotta s egyéb ínyencségek (fegyver és kábítószer stb.) tárulnak fel a hírösszefoglalókból, riportokból, törvényszéki beszámolókból. Számomra azonban érdekesebb, mindenesetre vonzóbb egy másfajta határkaland, amelyet most Hankiss Elemér friss könyve kapcsán próbálok végiggondolni. Azt ugyanis, hogy miként lesz az angol—francia szakos bölcsészből, kiadói lektorból, irodalomtörténészből szociológus, politológus, filozófus; pályakezdő éveim kedvelt olvasmányára, A népdaltól az abszurd drámáig című tanulmánykötetre hogyan következett a Diagnózisok (I—II.), a Kelet-európai alternatívák, most pedig Az emberi kaland (alcíme szerint: Egy civilizáció-elmélet vázlata). Hankiss ezt a legutóbbi, minden eddiginél nagyobb vállalkozását Keresztury Dezső emlékének ajánlja ("aki emberi nyelven szólt hozzánk, egy embertelen korban"), vagyis az irodalomhoz, az irodalomtörténethez kapcsolja alapképzettségétől meglehetősen elrugaszkodó új munkáját. Ami csak tovább csigázza kíváncsiságomat — hogy ne mondjam, irigységemet. József Attila komplex képeit, a költő és olvasó viszonyát vagy a Hamlet-elemzést — legalábbis irodalmárként — könnyebb volt követni, mint befogadni azt a hatalmas információhalmazt és együtt haladni a szerzővel e látványos konstrukcióban, ami együttesen mint Az emberi kaland jelenik meg ezredvégi tudatunkban. Mitológia-értelmezések és tévés tapasztalatok ("dzsungel a lelkünkben"), az autós életszemlélet és a katedrálisok, bűntudat és modern bevásárlóközpontok, játék és reklám, a szépség világa és a labdarúgás — szédítőek a távolságok és meglepőek a társítások. Pedig végig ugyanarról van szó, Hankiss ugyanarra kérdez rá: képes-e az ember legyőzni az őt körülvevő idegen világot, tud-e védőszférát építeni maga köré? Bizonyára lesznek az új Hankiss-könyvnek bírálói, akik sokallják majd ebben a terjedelemben ezt a gondolkodói-művelődéstörténeti kalandozást. Lehetnek, akik némely fejtegetéseivel nem értenek egyet. A magam ismereteivel, tapasztalataival én óvatos volnék fenntartások megfogalmazásában, egyelőre az olvasás és újraolvasás fázisánál tartok — és változatlanul irigykedem. Őszintén szólva, sokkal inkább irigylem a merész kalandozót, mint egy-egy (akár irodalomtudományi) részterület akadémikus boncolgatóit — akiknek szakkompetenciáját nyilván nem lehet kétségbe vonni. Persze elmondható: a hiba az ön készülékében van. (Mármint természetesen az enyémben.) Vagy ez az ezredvég másokat is ilyen mohóvá, mindent meghódítani akaróvá tesz? Akik Hamlet indítékait, a Sátán történelmi szerepét, az amerikai futballt, a világegyetem kialakulását s a különböző szabadság- felfogásokat egyaránt szeretnénk megérteni?