cimlap
I. évf. 2. sz.

 Tartalomjegyzék
E szám írásai francia nyelvűek		 English

Français

Lőrincz Judit (Országos Széchényi Könyvtár):
Könyv, olvasás, kulturális identitás
A szociológus (szerző) megítélése szerint a könyvolvasás, könyvbirtoklás és gyűjtés megosztotta ugyan a társadalmat, az értelmiségi rétegben a közép- és különösen a felsőfokú végzettségűek világában kitüntetett szerephez juthatott, a kétkezi munkát végzők körében nem vált hangsúlyossá. Mégis az irodalom közösségteremtő erővé vált Magyarországon és a határon kívül élő magyarok körében, s ez több évszázados hagyományokon nyugodott. Francia - magyar, finn - magyar, szlovákiai, romániai és magyarországi adatok összevetésével mutatja be az olvasmányszerkezet módosulását az utóbbi 20-25 évben.
Az információ és kommunikáció szervezési módjainak változása a könyvtárak funkcióváltását idézi elő.
A technikai fejlettség és a hatalommegoszlás összefüggését is felveti a szerző.

Marie-Claude Vettraino-Soulard (Párizs):
Az Internet és a sajtó
A sajtótermékek elektronikus publikálásának két változata van: egyes hagyományos hírlapok az Interneten is hozzáférhetőek, illetve vannak kifejezetten az Internet számára készített kiadványok. Míg a hagyományos sajtótermékek igyekeznek alkalmazkodni az új médiához, a csak az Interneten megjelenő kiadványokat gyakran befolyásuk alá vonják a sajtóban, televízióban, filmforgalmazásban, kábeltelevízióknál, szolgáltatóknál, szoftvercégeknél stb. tevékenykedő nagy csoportok.
Jacques Hellemans (könyvtáros, Belgium):
Az Internet, mint bibliológiai folyamat
Hogyan válhat az elektronikus forradalom a fejlődés és az ismeretek demokratizálásának eszközévé; ez a probléma foglalkoztatja a szerzőt. Az Internet végső fokon nem más, mint újabb kommunikációs lehetőség az emberek között. A TCP/IP olyan közös nyelv, mely az informatikai protokol szerepét tölti be. A könyvtárosoknak elsősorban "desztilálniuk" kell az adatáradatot a használók számára. Belga tapasztalatokat sorol a szerző annak érzékeltetésére, hogy a virtuális könyvtár az Internet által hogyan válik valósággá.
Havas Katalin (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár):
A közművelődési könyvtár és az információrobbanás, avagy így érezheti magát a mezei nyúl az autópályán
A szerző, aki tájékoztató könyvtáros, arra a kérdésre keresi a választ, hogy az információt tartalmazó gépek és a gépeket rutinosan kezelő felhasználók mögé kell-e a könyvtár és a könyvtáros? Arról is filozofál, hogy a gépek használata hogyan halványítja el az interperszonális kapcsolatok jelentőségét, valamint arról, hogy az adatbázisokban való "kutakodásnak" mi módon szab határt a pénzhiány. Megállapítja, hogy az információtovábbítás szabadságát biztosító készülékek megszületek, az ideológiai, politikai korlátok leomlottak a szabad áramlás útjában a szegénység áll.
Tószegi Zsuzsanna (Neumann-ház):
Robinson esete a számítógéppel - avagy a multimédia és az olvasás
Rózsa György (MTA Könyvtára, Pro Bibliotheca Alapítvány):
Gutenberg nem vonul nyugdíjba - a kulturális örökség és a digitális kultúra kapcsolatáról
A közlemény szerzője a digitális kultúrával, mint történeti és társadalmi jelenséggel foglalkozik a kulturális örökséggel összefüggésben. A modernizációban betöltött szerepét is megvilágítja. Gyakran strukturális válságokkal járnak együtt a modernizációs törekvések. Az elektronizációs forradalom kiforgatja tengelyéből a korábbi technikán alapult gazdaságot. A tudományos információ és a könyvtárak fejlesztési perspektívájáról is szól a szerző.
Sebestyén György (Eötvös Loránd Tudományegyetem):
A Gutenberg-galaxis és a digitális kultúra szintézise: az elektronikus-virtuális könyvtár
Az Internet egyre növekvő szerepe, jelentősége akár a nemzeti, akár pedig a nemzetközi információs tevékenységekben nagy hatást gyakorol az információs társadalom magyarországi kifejlődésére is. Ennek keretében a magyar könyvtári és információs politikának is kompatibilis intézmény- és eszközrendszert kell kifejlesztenie, amelyek megfelelnek az euró-atlanti integrációs követelményeknek.
Lili Stoeva és J. Chekergiiska (Tudományos Központ, Bulgária):
Bolgár kutatók nemzetközi együttműködésének bibliometriai aspektusa
A társszerzők jelenléte a publikációkban a nemzetközi tudományos kapcsolatokat fényjelzi. Egy konkrét példán keresztül mutatja be a tanulmány a bolgár kutatók részvételét. A Science Citation Index (1994) adatbázisa szolgál a bemutatás alapjául, mely jelzi az európai és a világ tudományos vérkeringésébe bekapcsolódó bolgár integrációs törekvéseket.