a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Írás tegnap és holnap 1. évfolyam 2. szám (1997. december)

Tartalom

  • Lőrincz Judit :

    Könyv, olvasás, kulturális identitás

    A szociológus (szerző) megítélése szerint a könyvolvasás, könyvbirtoklás és gyűjtés megosztotta ugyan a társadalmat, az értelmiségi rétegben a közép- és különösen a felsőfokú végzettségűek világában kitüntetett szerephez juthatott, a kétkezi munkát végzők körében nem vált hangsúlyossá. Mégis az irodalom közösségteremtő erővé vált Magyarországon és a határon kívül élő magyarok körében, s ez több évszázados hagyományokon nyugodott. Francia - magyar, finn - magyar, szlovákiai, romániai és magyarországi adatok összevetésével mutatja be az olvasmányszerkezet módosulását az utóbbi 20-25 évben.
    Az információ és kommunikáció szervezési módjainak változása a könyvtárak funkcióváltását idézi elő.
    A technikai fejlettség és a hatalommegoszlás összefüggését is felveti a szerző.

  • Marie-Claude Vettraino-Soulard :

    Az Internet és a sajtó

    A sajtótermékek elektronikus publikálásának két változata van: egyes hagyományos hírlapok az Interneten is hozzáférhetőek, illetve vannak kifejezetten az Internet számára készített kiadványok. Míg a hagyományos sajtótermékek igyekeznek alkalmazkodni az új médiához, a csak az Interneten megjelenő kiadványokat gyakran befolyásuk alá vonják a sajtóban, televízióban, filmforgalmazásban, kábeltelevízióknál, szolgáltatóknál, szoftvercégeknél stb. tevékenykedő nagy csoportok.

  • Jacques Hellemans :

    Internet, un processus bibliologique

    Hogyan válhat az elektronikus forradalom a fejlődés és az ismeretek demokratizálásának eszközévé; ez a probléma foglalkoztatja a szerzőt. Az Internet végső fokon nem más, mint újabb kommunikációs lehetőség az emberek között. A TCP/IP olyan közös nyelv, mely az informatikai protokol szerepét tölti be. A könyvtárosoknak elsősorban "desztilálniuk" kell az adatáradatot a használók számára. Belga tapasztalatokat sorol a szerző annak érzékeltetésére, hogy a virtuális könyvtár az Internet által hogyan válik valósággá.

  • Havas Katalin :

    A közművelődési könyvtár és az információrobbanás, avagy így érezheti magát a mezei nyúl az autópályán

    A szerző, aki tájékoztató könyvtáros, arra a kérdésre keresi a választ, hogy az információt tartalmazó gépek és a gépeket rutinosan kezelő felhasználók mögé kell-e a könyvtár és a könyvtáros? Arról is filozofál, hogy a gépek használata hogyan halványítja el az interperszonális kapcsolatok jelentőségét, valamint arról, hogy az adatbázisokban való "kutakodásnak" mi módon szab határt a pénzhiány. Megállapítja, hogy az információtovábbítás szabadságát biztosító készülékek megszületek, az ideológiai, politikai korlátok leomlottak a szabad áramlás útjában a szegénység áll.

  • Rózsa György :

    Gutenberg nem vonul nyugdíjba - a kulturális örökség és a digitális kultúra kapcsolatáról

    A közlemény szerzője a digitális kultúrával, mint történeti és társadalmi jelenséggel foglalkozik a kulturális örökséggel összefüggésben. A modernizációban betöltött szerepét is megvilágítja. Gyakran strukturális válságokkal járnak együtt a modernizációs törekvések. Az elektronizációs forradalom kiforgatja tengelyéből a korábbi technikán alapult gazdaságot. A tudományos információ és a könyvtárak fejlesztési perspektívájáról is szól a szerző.

  • Sebestyén György :

    A Gutenberg-galaxis és a digitális kultúra szintézise: az elektronikus-virtuális könyvtár

    Az Internet egyre növekvő szerepe, jelentősége akár a nemzeti, akár pedig a nemzetközi információs tevékenységekben nagy hatást gyakorol az információs társadalom magyarországi kifejlődésére is. Ennek keretében a magyar könyvtári és információs politikának is kompatibilis intézmény- és eszközrendszert kell kifejlesztenie, amelyek megfelelnek az euró-atlanti integrációs követelményeknek.

  • Lili Stoeva ,
    J. Chekergiiska :

    Bolgár kutatók nemzetközi együttműködésének bibliometriai aspektusa

    A társszerzők jelenléte a publikációkban a nemzetközi tudományos kapcsolatokat fényjelzi. Egy konkrét példán keresztül mutatja be a tanulmány a bolgár kutatók részvételét. A Science Citation Index (1994) adatbázisa szolgál a bemutatás alapjául, mely jelzi az európai és a világ tudományos vérkeringésébe bekapcsolódó bolgár integrációs törekvéseket.