<description> <p align="center"> <br> Indig Ottó<br> Várad</p> <p class="ismerteto"> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> a <i>Hit</i> . Az itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk meggyőződését tápláló és erősítő Hit .</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> a <i>Remény</i> . Hogy méltó módon tudod ápolni az örökséget. Hogy méltó módon építesz a hagyományokra.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> az <i>Otthonod</i> . Ahol bármikor és bárhonnan hazatalálsz. Ahol tártkarokkal fogadják a szebbet, a jobbat, a holnapot akarót.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> az <i>álmaid forrása</i> . Szellemi múltjából inspirálódik képzeleted, jövőképedet alakítja, életérzésed meghatározója.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> a <i>korszerű</i> . A modern mindenkori keresője. A hétköznapi és a szürke itt perem vidékekre szorul. Várad ezért is a lehetőségek városa.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> maga az ezeréves <i>történelem</i> . Szent László városa. Itt Rogerius, Vitéz János és Pannonius emléke vigyáz kultúrát, magyar iskolát, irodalmat. Itt őshonos a keresz ténység. Itt elfogadott az együttélés.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> magunk, <i>sokunk szerelme</i> . Rajongunk érte, zsörtölődünk vele. Felemel és meg aláz. Biztat és elkedvetlenít. És szeret vagy sem: nem tudunk meglenni nélküle.</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad a váram </b>. Hit és remény gazdag forrása. Álmokat tápláló otthon. Tudatot formáló történelem. Életforma és életérzés meghatározója.</p> <p align="center"> **</p> <p class="ismerteto"> <b>Várad</b> irodalmi múltú város. Költők és múzsák születtek itt és leltek otthonra. Ősi scholái, diákszínjátszói, első nyomdái is híressé tették nevét. 1870-től virágzó <i>újságírásá</i>nak magas színvonalát mindig író-szerkesztők, költő-publicisták jelenléte határozta meg. Redakciói irodalmi műhelyek is voltak, Várad alkotóit kapcsolták az irodalom vérkeringésébe. A vers, a próza, a kritika és a művészetek a napilapok irodalmi mellékleteinek hasábjain éltek önálló életet.</p> <p class="ismerteto"> A XIX. és XX. századi fejlődés azonban hamar szétfeszítette a meglévő kereteket.</p> <p class="ismerteto"> A költő és a prózaíró saját fórumot remélt, politikától és gazdasági érdekektől független irodalmi lapra vágyott. Az erőtlen kezdeményezéseket azonban nem kísérte siker. A váradi publicisztikát 1900 és 1904 között elsőként forradalmasító Ady Endre is csak 1908-ban, <i>A Holnap</i> ot szervező Juhász Gyula folyóiratálmait támogatva hallathatta önálló irodalmi kiadványért szavá t. Sonnenberg, a nyomdatulajdonos nem látott üzletet javaslatukban, de <i>A Holnap</i> két antológiáját (1908, 1909) mégis kiadta, s a hét holnapos irodalomtörténeti fejezetet nyitott a két versgyűjteménnyel. Velük és történetükkel korszak kezdődött és zárult. Példaképpé nőttek, magas mércét emeltek az utánuk jövő nemzedékek elé.</p> <p class="ismerteto"> Majd Trianon fagyos szele Váradot is megérintette. A holnapos álmok azonban nem hunytak ki. Néhány Ady-rajongó fiatal: Zsolt Béla és Tabéry Géza megindították Várad első irodalmi lapjait - a<i> Magyar Szó</i> és a <i>Tavasz</i> 1919-20. évi küzdelmes helytállása, egyesztendős, olykor párhuzamos élete a tenniakarás és a kezdeményezés győzelmét is jelentette. Anyagi nehézségek és cenzúragondok miatt halkult el szavuk.</p> <p class="ismerteto"> Majd ismét bátortalan próbálkozások, egy-két lapszámot megélő kezdeményezések kudarca jellemezte az elkövetkező évtizedeket. Két rendszerváltás (a bécsi döntés, majd a visszacsatolás utáni román kommunista diktatúra) sem hozott újat e tekintetben: a váradi alkotó magyar értelmiség nem tudott magának saját fórumot teremteni. Újabb változásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy kilencven év után (1990 februárjában) megszülessen az első váradi magyar irodalmi hetilap, a <i>Kelet-Nyugat</i>.</p> <p class="ismerteto"> Ami nem sikerült a holnaposoknak, majd követőiknek, azt a kedvező történelmi pillanatban létrehozta a kortárs értelmiség maroknyi lelkes csapata, és ez az <i>"irodalmi-művészeti-közéleti"</i> hetilap megszakítás nélküli 22 hónapig (1991 novemberéig) élt a nagyváradi és a partiumi olvasó örömére. Az irodalmi hetilapot ekkor adminisztratív és gazdasági bajok késztették pillanatnyi elhallgatásra, de átszervezéseket követően, kiadó váltással, nyolc hónapos szünet után (1992 augusztusában) a lap III. évfolyama a régi formátumban ismét olvasó elé került. Ez az újrakezdés azonban tiszavirágéletűnek bizonyult. További összefogások és erőfeszítések után 1993 áprilisában a <i>Kelet-Nyugat</i> IV. évfolyama új alakban havi megjelenéssel került a régi olvasó elé. Az új főszerkesztő új koncepciói jellemezték a kiadványt, és a további anyagi nehézségek ellenére is 1994 végéig havi rendszerességgel került olvasó elé, majd a VI. évfolyamát (1995-től) ismét szerkesztő- és szerkesztőségváltással és szaporodó gondokkal élte Várad eddig egyetlen irodalmi fóruma. 1996 márciusáig tartott útja, a VII. <i>Kelet-Nyugat</i> -év már csonka maradt?</p> <p class="ismerteto"> A<i> Kelet-Nyugat</i> történetét, értékelését talán majd megírja valaki, de egyik érdeme elvitathatatlan: Várad eddig egyetlen irodalmi fóruma volt, megszakításokkal tűzdelt hét esztendeje, újrakezdései jelezték, hogy olvasói igényeket szolgált, műhelyévé lett a város, a régió író-költőtársadalmának.</p> <p align="center"> **</p> <p class="ismerteto"> Volt egyszer egy <i>Kelet-Nyugat</i> , de lesz-e utóda, akár más néven, más elképzelésekkel küldetést vállaló újabb laptestvére? A létező űrt be kell tölteni! A gondolatot éltetők között e tekintetben nem voltak véleménykülönbségek - de az önszerveződés és az önerőből történő épülés sokáig tartott, váratott magára. Mindeddig.</p> <p class="ismerteto"> 2002 első hónapjai hoztak rég várt fordulatot. Lapot, folyóiratot vágyók akarata hozta meg gyümölcsét. Elhatározássá lett a szándék: <b>Várad </b>címmel, egyelőre kéthavi megjelenéssel, <i>"irodalmi-művészeti-társadalmi-tudományos"</i> folyóiratot adunk ki, <i>A Holnap</i> városához, a mai Váradhoz méltó kiadványt. Vállaljuk a megmérettetést. Leszünk a születő vers, a születő próza otthona. Kritikát, irodalomtörténetet közlünk. Értékeket mentünk, hagyományt ápolunk. Emlékezünk és emlékeztetünk. Történelem, társadalom, tudomány felé nyitunk. Felkaroljuk a művészeteket. Mindezt Várad kísérletező szellemiségét vállalva-folytatva, a rangos sajtóhagyományok igenlésével képzeljük el.</p> <p class="ismerteto"> Szerepünket az eszmefrontok, a vélemények, a különbözőségek ütköztetésével is vállaljuk. Közös célunk, hogy városunk most életre kelt fóruma, a <b>Várad</b> mindenkori támogatója legyen az alkotónak, a gondolkodó embernek, a teljesebb és igazabb holnapot vágyó-váró polgárnak. Váradi arculattal, egyetemes művelődési elkö te le zettséggel szolgáljon nemzeti és irodalmi tudatot. Értékek hordozójalegyen.</p> <p class="ismerteto"> <b>Indig Ottó</b> irodalom történész, kritikus, nyug. egyetemi tanár (Gyertyámos, Temes m., 1936). A kolozsvári egyetemen szerzett magyartanári diplomát (l975), a tanügyben dolgozott 1990-ig, majd szerkesztőként, publi cis taként nagyváradi la poknál. A filológia doktora, nyug. egyetemi tanár. Tíz kötete jelent meg, legutóbb a <i>Kemény szavak kövével </i>(Convex Kiadó, 2001). </p> </description> <H2>IMPRESSZUM</H2> <impresszum> <p>[2006-10-12]</p> <p align="center">Várad 2006 / 3</p> <p align="center"> </p><p align="center">Irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat</p> <p align="center">V. évfolyam 2. (24.) szám</p> <p align="center"> </p><p align="center">Megjelenik kéthavonta</p> <p align="center"> </p><p align="center"><b>A szerkesztőség címe:</b></p> <p align="center">Nagyvárad, Kanonok sor 25.</p> <p align="center"><b>Postacím:</b></p> <p align="center">Revista culturala Varad 410161 Oradea, Sirul Canonicilor nr. 25.</p> <p align="center"> <b>Tel.:</b> 0788/506 034</p> <p align="center"> </p><p align="center"> <b>E-mail:</b> <a href="mailto:varadlap@gmail.com">varadlap@gmail.com</a></p> <p align="center"> <b>Internet:</b> <a href="http://www.varad.ro">www.varad.ro</a></p> <p align="center"> </p><p align="center"><b>Szerkesztőség</b></p> <p align="center">Szűcs László főszerkesztő, Barabás Zoltán, Gittai István, Lipcsei Márta, Szilágyi Aladár, Tavaszi Hajnal szerkesztők, Ujvárossy László tervező, Dénes László olvasószerkesztő, Megyesi Antónia szerkesztőségi titkár, Balogh Éva tördelő, Boka László, Péter I. Zoltán, Pomogáts Béla, Szabó József Ódzsa, Toró Tibor, Varga Gábor főmunkatársak</p> <p align="center"> </p><p align="center"> <b>Kiadja</b> a Várad kulturális folyóirat, felelős kiadó: Szűcs László</p> <p align="center"> </p><p align="center"> <b>Készült</b> a nagyváradi Europrint Kft. nyomdájában</p> <p align="center"> </p><p align="center">Meg nem rendelt kéziratokat, illusztrációkat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.</p> <p align="center"> </p><p align="center">ISSN 1583-0616</p> <p align="center">Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő 17�20, szerda 9�12</p> <hr noshade color="#835B3F" size="1" width="100%"> <p>[2004-07-21]</p> <div align="center">Irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos folyóirat</div> <p align="center">Megjelenik kéthavonta <br> Kiadja a Nagyváradi Ady Társaság</p> <p align="center">A szerkesztőség címei:</p> <p align="center">Nagyvárad, Kanonok sor 11. szám</p> <p align="center">Posticím: Redactia Várad,</p> <p align="center">Sirul Canonicilor nr. 11.</p> <p align="center">410161 Oradea, Romania</p> <p align="center">E-mail: <a href="mailto:varad@irodalom.org">varad@irodalom.org</a></p> <p align="center"><a href="mailto:fokusz@roetco.ro">fokusz@roetco.ro</a></p> <p align="center">Internet: <a href="http://www.varad.ro" target="_blank">http://www.varad.ro</a></p> <p align="center">Felelős kiadó: Dr. IndigOttó</p> <p align="center">Főszerkesztő: Szűcs László</p> <p align="center">Tervező: Ujvárossy László</p> <p align="center">Olvasószerkesztő: Dénes László</p> <p align="center">Főmunkatársak:</p> <p align="center">Kőrössi P. József (Budapest)</p> <p align="center">Pomogáts Béla (Budapest)</p> <p align="center">Szabó József (Kecskemét)</p> <p align="center">Toró Tibor (Temesvár)</p> <p align="center">Varga Gábor (Nagyvárad)</p> <p align="center">Szerkesztőség:</p> <p align="center">Barabás Zoltán (társadalom)</p> <p align="center">Gittái István (vers)</p> <p align="center">Indig Ottó (irodalomtörténet, kritika)</p> <p align="center">Lipcsei Márta (természettudomány)</p> <p align="center">Szilágyi Aladár (próza)</p> <p align="center">Tavaszi Hajnal (közművelődés)</p> <p align="center">Állandó munkatársak:</p> <p align="center">Boka László</p> <p align="center">Molnár János (Szeged)</p> <p align="center">Péter I. Zoltán</p> <p align="center">Tördelés:</p> <p align="center">Balogh Éva</p> <p align="center">Korrektúra:</p> <p align="center">Köpe Éva</p> </impresszum>