<P class="ismerteto">A lapot <strong>1876</strong>-ben alapították.<BR> <strong>1876</strong>-től <strong>1893</strong>-ig Nemzetgazdasági Szemle címmel jelent meg,<BR> <P class="ismerteto"><strong>1893</strong>-ban a németből hibásan képzett „nemzetgazdasági” szót „közgazdasági”-ra változtatták és profilját kibővítették és <em>Közgazdasági és Közigazgatási Szemle</em> néven jelentették meg két éven át. <BR> <strong>1895</strong>-ben lett <em>Közgazdasági Szemle</em>, mivel a közigazgatási témakörben nem tudtak folyamatosan publikálni. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Közgazdasági Társulat adta ki. <strong>1895</strong>-től <strong>1948</strong>-ig Közgazdasági Szemle néven volt jelen a magyar szellemi életben.<BR/> Az <strong>1947</strong>-es év a törés a lap életében és irányvonalában, a kor viszonyainak megfelelően megjelent a színen a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle. <strong>1948</strong>-ig e kurzusfolyóirat párhuzamosan futott lapunkkal, amikor is a Közgazdasági Szemlét megszüntették. A lap <strong>1954</strong>-től indult újra a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Bizottságának orgánumaként, ettől az évtől kezdve <em>új folyamot</em> számozunk. Folyóiratunkat <strong>1991</strong>-től a kizárólag az erre a célra létrehozott Közgazdasági Szemle Alapítvány adja ki. <strong>Fő támogatóink: a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Bank.</strong> <P class="ismerteto">A Közgazdasági Szemlét 1945 előtt nagy nevű elődök jegyezték, mint Jekefalussy József, Mandelló Gyula, Bud János vagy Heller Farkas. 1945 után az újra indult Szemle szerkesztője volt Fekete Ferenc és Zsarnóczai Sándor.</p> <P class="ismerteto">Az <strong>1947-1954</strong>-es epizód kivételével, a folyóirat szellemiségét néhány alapvető érték tartotta fenn. Magyarországon sohasem hunyt ki teljesen a gazdasági racionalitás és a verseny iránti elkötelezettség, amely az 1954-ben újraindított Közgazdasági Szemlében is érzékelhető. </p> <P class="ismerteto">Lapunk egy évben 11-szer jelenik meg. A közelmúlt legnagyobb eredményének a lap tudományos színvonalának növekedését, a fejlett világra jellemző tudományos normák érvényesítését és a lap tematikai megújulását tartjuk.</p> <P class="ismerteto"><strong>1996</strong>-ban Magyarországon az elsők között jelentettük meg folyóiratunk teljes szövegű elektronikus változatát, amelyet 2002-ben érdemileg továbbfejlesztettünk.</p> <P><strong>A lap szerkesztési elvei</strong></p> <P class="ismerteto">Orgánumunk elsősorban elméleti folyóirat. Legfőbb szerkesztési elveknek a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulást, a szellemi függetlenséget, a valóság tanulmányozását, az egymásnak ellentmondó nézetek ütköztetését és a társadalmi felelősségérzetet tartjuk. A szerkesztésben érvényesítjük a tudományos szigor követelményeit (a tudományos meglátás újszerűsége, tiszta érvelés, logikai vagy empirikus bizonyítás, tisztességes hivatkozás, a szerzői prioritás tiszteletben tartása). Hasábjainkon közvetlenül bekapcsoljuk a külföldi szerzőket a magyar szellemi életbe, s — az Acta Oeconomicával, valamint az Eastern European Economics-szal együttműködve — felelősséget vállalunk a magyar szerzők eredményeinek külföldi terjesztéséért is. Neves hazai és külföldi szerzők megnyerésével és <em>nagy számú fiatal tehetség lapunkhoz kötésével</em> igyekeztünk emelni is a lap tudományos nívóját. </p> <P><strong>Stratégiánk</strong></p> <P class="ismerteto">Erősödő versennyel számolunk az olvasókért, a szakmai közvélemény figyelméért, de a színvonalas cikkekért is. Ahhoz, hogy frissességünket fokozzuk, a tudományos műhelyekbe való jobb ?beépülésre? van szükség. Honlapunk új megjelenésével és egy speciális keresőrendszer telepítésével válaszolunk az információs technológia fejlődéséből adódó kihívásokra. Tervbe vettük legjobb cikkeink angol változatának a megjelentetését évente kétszer, körülbelül 12 ív terjedelemben. </p> <P class="ismerteto">Miközben nem engedünk az elméleti színvonalból, eladhatóbbá kívánjuk tenni a lapot. Ezt „élő műfajok” (interjú, tudósítás tudományos eseményekről stb.) lapba illesztésével kívánjuk elérni. A szakma múltjának darabjait is szeretnénk átmenteni a jövőre. Így remélhetőleg az utókor többet tudna majd közelmúlt szellemi harcairól, mint amennyit a mai közgazdász generáció tud a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. További törekvésünk, hogy egy-egy területen a szakma legnevesebbjeivel szemléző cikket készíttetünk a tudomány pillanatnyi állásáról. Különösen értékes lehet, ha alternatív iskolák egy-egy ágáról, illetve a tranzíciós irodalomról is készül ilyen áttekintés.</p>