Művelődéstörténet
Összefoglaló: A Yeoman Warder fogalma nem túl ismert világszerte. A fontos szerepet betöltő, de az ismeretlenségbe burkolódzó csoport nagyságrendileg egy körülbelül 40 fős katonai fegyveres erőt, a Királynő Személyi Testőrségéhez tartozó különleges egységet takar. A londoni Tower és az itt szolgálatot teljesítő Yeoman Warderek a brit történelem és a nemzeti identitás időtlen szimbólumai. A Yeoman Warderek története és tevékenysége szorosan összefügg a Tower történetével. Az első tanulmányban megvizsgáltuk, hogy mit is jelenthet a „Yeoman Warder” kifejezés, áttekintettük a londoni Tower történetét 43-tól egészen 1485-ig, majd végigvettük a Yeoman Warderek történetét az alapítási évüktől a 18. század végéig. A második részben a 19. századtól folytatjuk történetüket, majd röviden bemutatjuk, hogyan teltek mindennapjaik a Tower falain belül. Hol és hogyan éltek? Mit viselnek? Mi a feladatuk? Honnan ered a „Marhahúsevő” megnevezés?
Kulcsszavak: Yeoman Warder, Beefeater, Tower of London, Tower őrei, őr
Abstract: The concept of the Yeoman Warder is not very well known worldwide. The Yeoman Warder Corps, which plays an important yet almost unknown role, is about a special unit of about 40 retired members of the Armed Forces belonging to the Queen’s Personal Guard. The Tower of London and the Yeoman Warders who serve there are timeless symbols of British history and national identity. The history and activities of the Yeoman Warders are closely related to the history of the Tower. In the first part of my article we examined what the title “ Yeoman Warder” means. We reviewed the story of the Tower of London from 43 AD until 1485 and looked through the history of the Yeoman Warders from the year of their foundation until the end of the 18th century. In this second part, we will continue their story from the 19th century and will learn more of their everyday life within the confinements of the Tower. Where and how do they live? What do they wear? What are their specific roles? Where does the nickname “Beefeater” come from?
Keywords: Yeoman Warder, Beefeater, Tower of London
Összefoglaló: Tanulmányomban a társadalmi munkamegosztás organikus fejlődésével foglalkozom, különös tekintettel annak nemi sztereotípiákon alapuló torzulására. Kitérek arra, hogy a nemi sztereotípiák tükrözik-e a tényleges nemi különbségeket, és milyen biológiai különbségek befolyásolhatják a sikeres munkaerő-piaci helyzetet. Az előző évszázadokban a férfi és a nő közötti anatómiai különbségek kiaknázása nagymértékben hozzájárult az egyének és közösségek túléléséhez. Minden olyan tevékenységet férfiak végeztek, ahol fizikai erejük előnyt jelentett. A szocializáció ezeket a sztereotípiákat örökítette meg a kultúrában. Jelenleg társadalmunk technológiai és szellemi fejlődése már nem teszi szükségessé az anatómiai különbségek ilyen jellegű kiaknázását, de a kultúra lassabban változik, mint a technológia, így kultúránk továbbra is őrzi e klasszikus szerepek jellemzőit. A jelenlegi társadalmi feszültségeket az okozza, hogy a lassabban alkalmazkodó kultúránk sok szempontból ezeket a sztereotip nemi szerepeket konzerválja. Nincs igazolható bizonyíték arra, hogy egy vezetőnek mindenképpen férfinak kell lennie vagy férfias jegyeket kell hordoznia, kultúránkba mégis alapvetően ez van kódolva. Az egyenlőség megteremtése nem kellene, hogy a nemi identitás megszüntetését okozza. A férfiak és a nők nyilvánvalóan számtalan dologban különböznek egymástól, a probléma ott adódik, hogy ezek a különbségek gyakran különböző lehetőségeket jelentenek. Az egyenlőség biztosításának úgy kellene megvalósulnia, hogy a jogok olyan keretet nyújtsanak, amelyen belül az élet bármely területén mindkét nem tagjának egyenlő esélyei és lehetőségei vannak.
Kulcsszavak: a társadalmi-nemi szerepek történelmi áttekintése, társadalmi munkamegosztás, nemi alapú vertikális és horizontális szegregáció, az intelligenciában és a gondolkodásban mutatkozó nemspecifikus különbségek, a nemi sztereotípiák és a munkaerő-piaci lehetőségek
Abstract: In my study, I deal with the organic development of the social division of labor, paying particular attention to its distortion based on gender stereotypes. I address whether gender stereotypes reflect actual gender differences and what biological differences can affect successful standing in the labor market. In previous centuries, the exploitation of the anatomical differences between men and women have strongly contributed to the survival of individuals and communities. The man did all the activities where his physical strength was an advantage. Socialization has perpetuated these stereotypes in culture. At present, the technological and intellectual development of our society no longer necessitates such exploitation of anatomical differences, but culture is changing more slowly than technology, so our culture still retains the hallmarks of these classical roles. Current social tensions are caused by the fact that our slower-adapting culture has perpetuated these stereotypical gender roles in many ways. There has been no real justification that man consistently needs to be leading, yet it is encoded in our culture. Equality does not mean the elimination of gender identity, whereas men and women differ from each other in innumerable things, and often these differences give rise to different opportunities. Ensuring equality should mean that rights provide a framework within which, in any area of life, there are equal opportunities and opportunities for members of both sexes.
Keywords: historical overview of social-gender roles, social division of labor, gender-based vertical and horizontal segregation, gender-specific differences in intelligence and thinking, gender stereotypes and labor market opportunities
Összefoglaló: A 19. században Dunántúlon a „cifraszűr” viselése és készítésének mestersége - melynek „fővárosa” Veszprém volt - már nagyon régi idő óta virágzott. Ez a gazdagon díszített vastag gyapjú felöltő, amelyet parasztok, de mindenekelőtt pásztorok viseltek, használójának a mindene volt: derékalja, párnája, valamint oltalma a hideg, a szél, az eső, és árnyéka a nap heve ellen. A korabeli hatalom elítélte a köznép körében kibontakozó „luxust”, félve attól, hogy megrontja erkölcseiket. Rendeleteket hoztak a magyar cifraszűr eltiltására, mert azt gondolták, hogy a cifraszűr megkívánása még lopásra, rablásra is ráviszi majd a legényeket - amire volt is példa. A tiltásnak, a rendeleteknek nagy foganatja nem volt, a mesterség és a jellegzetesen magyar ruhadarab készítése, a vele való kereskedés töretlenül virágzott. A publikációban a különböző dunántúli megyék által kiadott tiltó rendeleteket mutatom be, röviden ismertetve az azokra adott reakciókat is.
Kulcsszavak: betyár, cifraszűr, pásztor, Milfajt Ferkó, Veszprém
Abstract: In the XIX. century in Transdanubia, the art of wearing and making the “cifraszűr” flourished for a very long time. The centre of craftsmen was located in Veszprém. The “cifraszűr” is a thick woollen overcoat richly decorated with embroidery, worn by Hungarian peasants and shepherds. For its user, this coat had everything: a waistband, a pillow, and protection from the cold, wind, rain, and shade against the heat of the sun. The then ruling class condemned “luxury” unfolding among the common people for fear of spoiling their morals. For this reason, decrees were made to ban using this coat because the leaders thought that requiring a “cifraszűr” would even lead the lads to steal and robbery - which happened from time to time. These decrees had little effect, and the craft and the trade of this typically Hungarian garment flourished unbroken. In this publication, I present the prohibition decrees issued by the various Transdanubian counties, briefly describing the reactions to them.
Keywords: outlaw, cifraszűr, shepherd, Milfajt Ferkó, Veszprém
Összefoglaló: A szabadkőművesség a 18. századi Európa egyik legmeghatározóbb és egyúttal legvitatottabb szellemi-kulturális és politikai mozgalma, közösségképző intézménye, amelynek nemzetközi és hazai kutatása az utóbbi években újabb lendületet vett. A tanulmány a Magyar Királyság 18. század végi szabadkőműves-hálózatának vizsgálatához kíván néhány újabb adalékkal és megközelítéssel hozzájárulni. A dolgozat három különböző földrajzi elhelyezkedésű város három különböző funkciójú és tagságú páholyának, az eszéki Zur Wachtsamkeit (Az éberséghez), a károlyvárosi Zur Tapferkeit (A vitézséghez), valamint a selmecbányai Zu den tugendhaften Menschenfreunden (Az erényes Emberbarátokhoz) páholy állománytörténetének a feltárását, ezáltal pedig a magyarországi szabadkőműves mozgalom személyi állományának pontosabb megismerését célozza. A tanulmány függelékében megtalálhatóak az említett három páholy 1785. évi tagnévsorai.
Kulcsszavak: felvilágosodás, szabadkőműves páholy, magyar nemesi mozgalom, jozefinizmus, honorácior
Abstract: The freemasonry was one of the most significant and at the same time most controversial intellectual, cultural and political movements, as well as a community-building institution in 18th century Europe, whose international and Hungarian research has gained new impetus in recent years. The study aims to contribute to the masonic network of the Kingdom of Hungary at the end of the 18th century with some new additions and approaches. This paper explores the personnel history of three lodges with different functions and membership. These lodges were in three cities with different geographical locations: the Zur Wachtsamkeit in Esseg (Osijek), the Zur Tapferkeit in Karlstadt (Karlovac), and the Zu den tugendhaften Menschenfreunden in Schemnitz (Banská ©tiavnica). At the same time, this study also tries to contribute to the recognition of the personnel of the Hungarian Masonic movement more accurately. The appendix of the paper contains the list of the three mentioned lodges from the year 1785.
Keywords: enlightenment, Masonic lodge, Hungarian noble movement, josephinism, honoratior
Összefoglaló: Miután az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1949 őszén letartóztatta Edgar Sanders brit üzletembert, a Standard Villamossági Rt. brit állampolgárságú pénzügyi főellenőrét, a hivatalban lévő Labour (munkáspárti) kormány megtiltotta a magyarországi utazásokat, ez alól csak kivételes esetben, szinte kizárólag humanitárius okokból volt felmentés. Az akkortájt már jó egy évtizede Londonban élő Dr. Kennedy (Sacher) István minden bizonnyal csak édesanyja súlyos betegségére való tekintettel kapott engedélyt az 1952-es budapesti útjához, ám pontosan emiatt az orvos a diktatúra politikai rendőrsége által zsarolhatóvá vált. Dr. Kennedy ekkor még hízelgéssel és választott hazája viszonyainak elmondásával elhárította a beszervezési kísérletet, azonban két évvel később már nem tudott előle kitérni. Igaz, ügynöki tevékenysége ekkor sem járt kézzelfogható eredménnyel.
Kulcsszavak: Sarló-mozgalom, hidegháború, hírszerzés, egészségügy, kultúra
Abstract: After the ÁVH (the State Security Authority) had arrested Edgar Sanders the chief financial auditor of the Standard Electric Co. of Budapest in the autumn of 1949, the incumbent Labour government issued a travel ban on Hungary from which exemption could only be achieved on humanitarian grounds. Dr. István Kennedy (né Sacher) who at that time had already lived in London for approximately 10 years must have received the permission of the British authorities to his visit to Budapest in 1952 because of the serious illness of her mother. However, it was this concession that made the physician prone to the blackmail of the Hungarian secret police. On the first visit, Dr. Kennedy avoided recruitment by paying lip service to the regime, but during his second visit in 1954 he could not resist the pressure, even though his assistance to the Hungarian intelligence service did not prove anything substantial.
Keywords: The Sickle-movement, Cold War, intelligence, health service, culture
Neveléstörténet
Összefoglaló: A köztudatban az a tévhit él, hogy az Apponyi-féle oktatásügyi törvények születését csupán a korszak magyar kormányainak asszimilációs szándékú iskolapolitikája eredményezte. A kérdés azonban sokkal ös�- szetettebb ennél. Abban, hogy 1907-ben napvilágot lásson, majd elfogadásra kerüljön a Lex Apponyi a magyar parlamentben, több esemény, tényező is közrejátszott. Az egyik - melyről e tanulmányban ugyan nem esik szó, de a szerzőnek más munkái részletesen foglalkoznak vele - az 1906-ban rendezett bukaresti kiállításon tanúsított erdélyi román tanítói magatartás, a másik pedig a századfordulóra megszaporodó fegyelmi ügyek az erdélyi román pedagógusok és papok köreiben. A román történetírásban rendszeresen megjelenő „vád” a magyar tanfelügyelők „sovinizmusa”, melyről sokkal árnyaltabb képet kap az olvasó tanulmányunk elolvasását követően.
Kulcsszavak: Lex Apponyi, román nemzetiség, tanítók, Erdély, fegyelmi ügyek
Abstract: A common misconception about the educational laws of Apponyi is that they were only passed to promote assimilation according to the intention of the governments of Hungary of the time. But the question is much more complex. Many different events and factors had previously contributed to the presentation and eventual passing of Lex Apponyi in the Hungarian Parliament. One of these was the behaviour of Romanian teachers during the Bucharest Exhibition in 1906, which, although is not addressed by this article, has already been thoroughly discussed in other works by the author. Another such contributing factor was the increase of disciplinary actions among the Romanian teachers and priests in Transylvania around the turn of the century. An “accusation” regularly mentioned in Romanian historiography is the “chauvinism” of Hungarian school-inspectors, which is presented in a much more detailed manner in this paper to help readers get a better understanding of the situation.
Keywords: Lex Apponyi, Romanian nationality, teachers, Transylvania, disciplinary actions
Összefoglaló: A történeti múzeumokba a múltat megismerni és annak a jelenben való felhasználását is keresve megyünk. Ehhez nem elegendőek a tárlók és a szövegek: élményekre is szükség van, amiket biztosíthatnak például az újrajátszók. Az újrajátszó élményként éli meg, amit csinál, és élményt biztosíthat a látogatónak is: kézzelfogható közelségbe hozza a múzeumi tárgyakat és az eseményeket. Tanulmányomban bemutatom a múzeumokban alkalmazható élő történelem válfajait, majd a történelmi újrajátszókat. A több mint 20 éve működő Mare Temporis Alapítvány példáin keresztül pedig arra keresem a választ, hogy milyen módon segítheti e két szféra egymást a céljai elérése érdekében, milyen tapasztalatok vannak már e téren konkrét együttműködések formájában, amelyek példaként szolgálhatnak más múzeumok és újrajátszók számára is.
Kulcsszavak: élő történelem, múzeumpedagógia, Mare Temporis Alapítvány, együttműködés, látogatói élményszerzés
Abstract: When visiting a museum of history we are intent on learning about the past and looking for ways to use the experience in the present. For this, the showcases and the descriptions are not enough, people want a positive experience provided, for example by the re-enactors. For re-enactors it is a hobby and amusement to provide this experience for the visitors, to bring the museums artefacts and the written texts of the codexes within arm’s reach. In my study I will introduce the variations of living history then the historical re-enactors. Through the examples taken from the twenty-year-old Mare Temporis Foundation I will look into ways of cooperation of the two spheres for a common goal. I will share the results of working collaborations to show examples and ways to follow for museums and re-enactor communities.
Keywords: living history, museum pedagogy, Mare Temporis Foundation, cooperation, experience
Összefoglaló: A fegyveres konfliktus fokozódása jelentős hatással volt a jemeni oktatási rendszerre 2015 márciusa óta. Az iskolákat számos alkalommal érte támadás, az épen maradt épületeket pedig a szemben álló felek gyakran kisajátították vagy belső menekültek elszállásolására alakították át. A higiéniai feltételek kritikussá válása mellett az oktatási intézmények túlterheltek lettek, és tanárhiány lépett fel a fizetések megvonása miatt. A kedvezőtlen körülmények radikálisan növelték az oktatáson kívül rekedt gyermekek számát, akik között a lányok kiemelt arányban képviseltetik magukat. Napjainkban a szegénységi küszöb alatt élő családok szívesebben oktatják inkább a fiúkat, miközben a lányokat már gyerekkorukban házasságra kényszerítik. A stabil belpolitikai helyzet megteremtése mellett az oktatási rendszer alapvető reformja és a konzervatív szemlélet felülvizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy a modern és hatékony képzés minden lány számára szabadon elérhetővé váljon az országban.
Kulcsszavak: Jemen, polgárháború, oktatás, gyermekek, nemzetközi szervezetek
Abstract: The escalating armed conflict had a considerable influence on the education system in Yemen since March 2015. Schools were under attack several times and buildings that remained intact were often expropriated by opposing parties or converted for housing internally displaced persons. The educational institutions became overcrowded with critical hygiene conditions and there was a shortage of teachers due to the withdrawal of salaries. Adverse conditions have led to a radical increase in the number of out-of-school children, among whom girls are over-represented. Even today, traditional families living below the poverty line prefer to educate their boys, while girls are forced to marry in their childhood. In addition to creating a stable domestic political situation, a fundamental reform of the education system and a revision of the conservative approach are essential for modern, effective and freely accessible training for all girls in the country.
Keywords: Yemen, civil war, education, children, international organisations
Tehetségkutató
Összefoglaló: Rövid merítés egy Budapest közeli (hajdan Fejér, ma Pest megyei) község múltjából a legendák homályába vesző tárnokvölgyi csatától a modernizáció, az iparosodás kezdetéig. Ez a hajdan magyar, majd rövid ideig szerb, később szlovák falu az ország jelentős történelmi eseményeiben nem vett részt, szem elé is csak a 20. század elejétől, agglomerációs településsé válásától került. Tárnok élő emlékezete körülbelül negyed évezredre tekinthet vissza, köszönhetően az identitását, nyelvét, szokásait sokáig megőrző szlovák nemzetiségnek. A fennmaradó 1250 évet a krónikák, oklevelek, történettudományi munkák őrzik. Tárnok története talán tipikus is lehet: egy középkori község, amely a török időkben lakosságát elvesztvén kiürül, majd a 18. században települ újjá, gyökeresen megváltozott jelleggel, nemzetiségi összetétellel, a régi hagyományok helyett új szokásokkal.
Kulcsszavak: Tárnok, szlovákság, Berki, nemzetiség, földművelés
Abstract: This study is a short immersion from the past of a village near Budapest (formerly Fejér, now Pest County) from the battle of Tárnokvölgy, which is obscured by legends, to the beginning of modernization and industrialization. This formerly Hungarian, then for a short time Serbian, later Slovak village did not take part in the significant historical events of the country, and was in focus only in the 20th century as part of Budapest’s agglomeration. The living memory of Tárnok can be traced back to about a quarter of a millennium, thanks to the Slovak nationality, which has long preserved its identity, language and customs. The remaining 1250 years are preserved in chronicles, diplomas, and historical works. The history of Tárnok may be typical: a medieval village, which was emptied in Turkish times, lost its population, and then resettled in the 18th century. Its character and ethnic composition was radically changed and new customs appeared, replacing old traditions.
Keywords: Tárnok, Slovak minority, Berki, nationality, agriculture
Összefoglaló: Az 1960-as években a magyar hírszerzés megpróbált beszervezni egy olasz rendőrt, Domenico Reitanót. Reitano a második világháború után először az olasz Idegeneket Ellenőrző Hivatalnál teljesített szolgálatot, majd innen átkerült a vasúti rendőrséghez. Utóbbinál az volt a feladata, hogy a Firenze és Róma között közlekedő vonatokon tartsa fenn a rendet. Reitano a világháború utolsó évében megismert egy magyar nőt, akit nem sokkal később feleségül vett. A feleségnek a Szovjetunióban és Magyarországon is éltek rokonai, utóbbiakat rendszeresen látogatta. A magyar hírszerzés ügynökei éveken keresztül igyekeztek megkörnyékezni az olasz rendőrt, feleségét és Magyarországon élő rokonaikat.
Kulcsszavak: Olaszország, emigráció, hírszerzés, rendőr, magyar rokonság
Abstract: In the 1960s Hungarian intelligence tried to recruit an Italian policeman, Domenico Reitano. After WW2 Reitano worked for the Immigration Office then transferred to the Railway Police. In the latter case he was responsible for the safety of the train service running from Florence to Rome. In the last year of WW2, Reitano made the acquaintance of a Hungarian woman whom he married not long after. The wife had relatives in the Soviet Union and also in Hungary and she visited them regularly. Agents from the Hungarian intelligence tried to approach the Italian policeman, his wife and her relatives living in Hungary.
Keywords: Italy, emigration, intelligence, policeman, Hungarian relative
Összefoglaló: A tanulmány Veszprém dualizmuskori városi fejlődését foglalja össze. A bevezetés után betekintést nyújt a városiasodás folyamatának meghatározó tényezőbe. Ismerteti Veszprém 19. századi helyzetét, társadalmi, gazdasági jellemzőit, oktatásban betöltött szerepét. A továbbiakban röviden kitér a fontosabb korabeli építkezésekre (pl. a zsinagóga) és átépítésekre (pl. a Tűztorony). Említésre kerülnek a millennium évében végbemenő városfejlesztési munkálatok és annak előzményei egy korabeli újságcikk alapján. Megvizsgálja azt a kérdést, hogy a vasúti hálózat kiépítése hogyan befolyolta a város fejlődését. A város fejlődésének vizsgálata során elkerülhetetlen a társadalom és a népességi adatok vizsgálata. Végezetül pedig egy, a polgárosodás kezdetén élt borbélymester történetének összefoglalása alapján kaphatunk képet a város és a kor társadalmi problémáiról, fejlődésének menetéről.
Kulcsszavak: Veszprém, dualizmus, városiasodás, vasútépítés, polgárosodás
Abstract: The study summarizes the urban development of Veszprém during the dualism period. After the introduction, it provides an insight into the determinating factors of the process of urbanization. It describes the city of Veszprém’s situation in the 19. century, its social and economic characteristics, and role of education. The most important constructions and reconstructions of the age, such as the synagogue and the Fire Tower, are presented below. Mention is made of the presentation of urban development work in the millennium and its antecedents based on a contemporary newspaper article. The relationship between the settlement and the railway network and its influence on the development of the city will be examined. Examining the development of a city, it is also inevitable to investigate social and population data. Finally, based on a summary of a barber who lived at the beginning of the era, we can get an idea of the social problems of the city and its development.
Keywords: Veszprém, dualism, urbanisation, railway construction, embourgeoisement
Összefoglaló: A tanulmány a nemzetiségi könyvtár intézménytípusra összpontosít, azt felismerve, hogy az egyébként elterjedt szakkifejezés meghatározása hiányos. Az általános könyvtár-típus vizsgálata egy konkrét nemzetiségi intézmény - a magyarországi ukrán nemzetiség könyvtára - esettanulmánya formájában történik. A tanulmányhoz szükséges adatokat elsősorban a releváns intézményi dokumentáció, interjúk, illetve a helyszíni megfigyelés szolgálták. A vizsgált intézmény története és jelenlegi státuszának leírása, munkafolyamatainak és szolgáltatásainak jellemzése során fókuszba kerültek a nemzetiségi könyvtárakkal szembeni szakmai követelmények is. Ebben hivatkozási pont a gyűjtőkör terén található. A nemzetiségi könyvtár-típus sajátos gyűjtőköri jellemzője - amely ezt a kategóriát más típusú könyvtáraktól megkülönbözteti - a nemzetiség intézményei által folytatott tevékenységeket dokumentáló anyagok gyűjtése és feltárása. Ez a jellemző nagymértékben meghatározza az ilyen típusú könyvtárak helyét és egyedi szerepét mind a nemzetiség közösségi életében, mind a magyarországi könyvtárellátó rendszerben.
Kulcsszavak: gyűjtőkör, könyvtártípus, munkafolyam, nemzetiségi könyvtár, szakmai követelmények
Abstract: This study focuses on the nationality library as an institutional type in Hungary, recognizing that this term, while widely used, lacks a clear definition. The exploration of the chosen library type takes the form of a case study of a specific nationality institution, namely Hungary’s Ukrainian library. The data for the study focusing on the examined institution’s history and current status, as well as its operations and services, are primarily derived from the relevant documentation, interviews, and on-site observations. In the course of the inquiry, the professional standards expected from libraries belonging to this type were granted special attention, and a reference point was found in the area of collection development policy. A distinctive feature of the nationality libraries’ collections, which sets this category apart from other types of libraries, is the collecting and storing the materials documenting the activities of the institutions of the respective ethnic minority group. This characteristic largely determines the place and the unique role of this type of libraries both in the community life of their nationalities and in the country-wide library system.
Keywords: collection formation, library type, operation, nationality library, professional standards
Közlemények
Megemlékezés
Könyvismertetések