HÍRMONDÓ 2021/8 Siketvakok Országos Egyesülete Kedves Olvasók! Hírlevelünk jelen számában informálódhatnak az idei év novemberére tervezett LESEK konferenciáról, a BKK-nál meghirdetett, különleges ötletpályázatról, megtudhatják, hogyan és milyen helyzetekben alkalmazható a néma segélykiáltás, és olvashatnak még további hírekről, érdekességekről. Jó olvasást, kellemes időtöltést kívánunk! Taskovics Adél, szerkesztő TARTALOM TÁRSSZERVEZETEINK HÍREI 2 2021-ben újra LESEK konferencia! 2 HÍR, ÉRDEKESSÉG 4 Látássérülteket segítő ötletpályázat a BKK-nál 4 Néma segélykiáltás a kiszolgáltatottak védelméért 5 Robotvázat épített egy francia férfi 6 Egy különleges hely, ahol sétálhatunk a tengeren 7 Bicikliút egy belga tó vizébe süllyesztve 8 Naponta 110 tonna műanyagot gyűjtenek be a napelemes szeméttisztító hajók 9 A Hillier-tó, Ausztrália rózsaszín tava 10 A test a régi papír húszasról – egy eltévedt golyó végzett vele 1956-ban 10 15 érdekesség a macskákról 11 Mitől részegednek le az állatok? 12 Kézzel kivájt csoda: Guoliang-alagút 14 Kolodkó-szobrot avattak Szöulban 15 Drónokkal csináltak mesterséges esőt Dubajban 15 Rém)Álomcsapda - Mit üzennek a rémálmok, és mit tehetünk ellenük? 16 Egy magyar kutató létrehozta a világ toxin bankját 17 A Mikulás, aki egészséget hoz 19 Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét 21 A HÓNAP VERSE 22 TÁRSSZERVEZETEINK HÍREI 2021-ben újra LESEK konferencia! 1 év kihagyás után 2021. novemberében újra megrendezésre kerül a Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája! Tudta Ön? Hazánkban hozzávetőleg 60.000 olyan - statisztikailag kimutatható - ember él, aki esetében indokolt lenne a szemész szakorvosi ellátás, a megfelelő segédeszköz használata. A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, valamint az egyesület Informatikai, Segédeszköz és Akadálymentesítési Bizottsága elkötelezte magát, hogy egy olyan fórumot hozzon létre, amely segítségével a segédeszközökre szorulókat, az eszközök fejlesztőit, gyártóit és forgalmazóit egy helyen összegyűjtve nyújtson segítséget a rászorulóknak. A rendezvényen kipróbálhatóak a beszéddel, tapintással segítő eszközöktől a látásjavító felszereléseken át az egyszerű, vakon jól használható, mindennapi tárgyakig sok minden, ami az életminőség javulását nyújtja a rászorulóknak. A széles választékot felvonultató kiállításhoz kapcsolódó konferencia előadóinak ahhoz biztosítunk lehetőséget, hogy legújabb fejlesztéseiket, készülékeiket bővebben, egy-egy előadás keretében mutathassák be az érdeklődőknek. A rendezvényen a regisztrált résztvevők nyereményjátékon vehetnek részt, ezen kívül az egyedül érkező látássérült látogatókat kísérőszolgálattal segítik aktivistáink a kiállítás helyszínén, valamint a rendezvény egyéb helyszínei közti közlekedésben. Idén új kiállítókkal, érdekes előadásokkal ismerkedhetnek meg, melyek a legújabb magyarországi segédeszközöket és fejlesztéseiket mutatják be! Folytatjuk a már megszokott előadássorozatainkat, mely segítségével olyan lehetőségekkel, szolgáltatásokkal ismerkedhetnek meg, melyek a szabad információhoz jutást könnyítik meg a mindennapokban! Ne hagyja ki az idei LESEK rendezvényt, hiszen számos érdekes és hasznos információ birtokába kerülhet. Hogy milyen új kiállítókkal és témákkal találkozhat? Azt hamarosan eláruljuk a LESEK (www.lesek.hu) weblapján. Kövesse a LESEK Facebook oldalát is a mindig friss információkért. A programok és kiállítók pontos listáját a fenti csatornákon teszik közzé az elkövetkezendő időszakban! Vegyen részt a rendezvényen, ha Ön érintett, de szívesen várják akkor is, ha ismerősei, barátai, családtagjai körében tud érintett személyről. Szívesen látják akkor is, ha a téma iránt érdeklődik, akár fejlesztő, forgalmazó, gyártó, esetleg szolgáltatóként. Látogassa meg a rendezvényt 2021. november 20-án szombaton 10-16 óra között a XIV. kerület Ajtósi Dürer sor 39. szám alatt (Vakok Álltalános Iskolája). Találjuk meg közösen az Ön részére leginkább megfelelő megoldásokat! Térjen haza egy hasznos segédeszközzel, hasznos információkkal! Alakítson ki új kapcsolatokat, szerezzen új barátokat a rendezvény közreműködésével! Tisztelettel és szeretettel hívja és várja önt a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, valamint az egyesület Informatikai, Segédeszköz és Akadálymentesítési Bizottsága. Forrás: A VGYHE által kibocsátott híranyag *** HÍR, ÉRDEKESSÉG Látássérülteket segítő ötletpályázat a BKK-nál Vak és gyengénlátó emberek közlekedését segítő ötletpályázat indul a nemzetközi DANOVA-projekt részeként. A legjobb javaslat gazdája lehetőséget kap arra, hogy Bécsben, nemzetközi szakmai közönség előtt mutassa be saját ötletét. A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a vak és gyengénlátó személyek nehézségek nélkül jussanak el a főváros fontosabb pontjaira. Ehhez biztosít nagyszerű támogatást a DANOVA-projekt, amelynek csapata most egy nemzetközi ötletpályázatot indít. A kiírásra olyan innovatív javaslatokkal lehet nevezni, amelyek megkönnyítik a vak és gyengénlátó ügyfelek számára a közlekedési létesítmények megközelíthetőségét. Az ötleteket két különböző kategóriában várják: • Épített környezet – Egy épület, vagy terület átalakítása oly módon, hogy az elérhetőbb legyen a vakok és gyengénlátók számára. • Segítő technológia - Kifejezetten a látássérültek közlekedését segítő eszközök tervezése. Az angol nyelvű pályázatokat 2021. szeptember 1-jétől október 15-ig várják. A nyertes javaslat gazdája lehetőséget kap arra, hogy bemutassa saját ötletét Bécsben, egy nemzetközi szakmai rendezvényen. Az ötletpályázatról további részletek itt olvashatók: https://bit.ly/3ysEzNg A DANOVA-projektről A DANOVA-projekt célja, hogy támogassa a vak és gyengénlátó utasok önálló közlekedését a forgalmasabb közlekedési csomópontokon (pl.: vasúti pályaudvarok, kikötők, repülőterek). Európában 30 milliónál is több olyan látássérült él, aki nem tud önállóan közlekedni, mert az európai közlekedési rendszerek több mint 96 százaléka még mindig nem teljesen akadálymentes a látáskárosult emberek számára. A DANOVA-projektről további információkat a BKK honlapján lehet olvasni. Forrás: Bkk.hu *** Néma segélykiáltás a kiszolgáltatottak védelméért Egy hangtalan és gyors mozdulatsor már régebb óta elkezdett begyűrűzni a nemzetközi köztudatba, most nálunk is szeretné egyre szélesebb körben ismertté tenni a rendőrség. Ennek segítségével a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek akár némán is jelezhetik: veszélyben vannak. A jellegzetes gesztust bárki használhatja arra, hogy „megüzenje” vele környezetének, akár egy, a közelében tartózkodó rendőrnek is: azonnali segítségre van szüksége. Ez azokban a helyzetekben lehet nagyon hasznos, amikor az egyént körülményei akadályozzák abban, hogy telefonon, vagy egyéb módon felhívja magára a figyelmet, például: fenyegetettségben van. A kézmozdulat Kanadából indult világhódító útjára, s mára nálunk is terjed a közösségi médiában. A magyar rendőrség ugyanakkor többet lát benne, mint egy újabb, segítségkérő módszert. Állítják: komoly nevelő hatással is rendelkezik. Megtanít minket, a társadalom tagjait arra, hogy odafigyeljünk egymásra, s vegyük észre a bajbajutottakat ebben a rohanó világban. Arra is nevel: legyünk képesek csendben segítséget nyújtani a megfélemlítetteknek. Tudjunk éberek lenni, vigyázni, védeni egymást. A látencia miatt, mikor az áldozatok a bántalmazó közelében nem tudnak/akarnak jelzést adni szorult helyzetükről, sok ilyen bűncselekmény nem is kerül a hatóságok látókörébe. Az eddig problémáikat rejtegetni kényszerülő embertársaink kezébe új eszközt adhat a néma segélykiáltás. Aki ilyet tapasztal, hívja a 112-t, és lehetőség szerint adja meg az alábbi információkat a hívást fogadó operátor számára: • A bejelentő neve, telefonszáma; • A segélykérés helyszíne; • Mi történt, kinek van szüksége segítségre, kivel volt egy társaságban a közbelépést igénylő személy; • Felmerül-e közvetlen életveszély; • Látja-e még a bajban levőt (ha nem, akkor merre távozott); • Személyleírás a segélykérőről és azokról, akik vele egy társaságban vannak. A segítségkérés három lépése: Jobb kezemet felfele kinyújtott ujjakkal a váll közelébe emelem, majd a hüvelykujjat behajlítom a tenyerembe, végül a többi négy ujjamat ráhajtom Forrás: Police.hu *** Robotvázat épített egy francia férfi Tette ezt annak érdekében, hogy 16 éves, mozgássérült fia képes legyen járni. Oscar Constanza egy genetikai eredetű, idegrendszeri rendellenességgel él, mely megakadályozza agyát abban, hogy megfelelő mennyiségű jelet, „utasítást” küldjön lábai felé. Emiatt kénytelen napjait már kora gyermekkorától kerekesszékben tölteni. Édesapjától, aki robotikával foglalkozik, egyszer azt kérdezte: miért nem épít számára egy olyan robotot, aminek a segítségével megtanulhat járni. Jean-Louis Constanza pedig nem késlekedett: hamarosan megalapította Párizsban a Wandercraft nevű céget. Küldetésük fia, azaz Oscar kérdését hivatott megválaszolni. „Az a dolgunk, hogy a kerekesszékes embereknek segítsünk felállni és járni. Mi fejlesztjük a világ egyetlen olyan robotikus külső vázát, amely képes önjáró módon, a kezek használata nélkül, magát egyensúlyozva járni.” A váz távirányítással működik. A fiú nemrég kipróbálhatta az exoszkeletont (külső robotvázat). A vállaihoz, mellkasához, a derekához, a térdeihez és a lábaihoz rögzítették. Ezt követően kiadták a parancsot: „Robot, állj fel!” Ekkor felkelt a padjáról és sétálni kezdett. Oscar a próba után úgy nyilatkozott: eddig, ha sétálni szeretett volna, mindig külső segítséget kellett igénybe vennie, most viszont függetlennek érzi magát. Édesapja derűlátóan néz a jövőbe. Azt mondja: tíz év múlva, bár biztosan nem szűnnek meg teljesen a kerekesszékek, de jóval kevesebb lesz belőlük. Egyre bővül a külső vázak piaca, s a kialakult versenyhelyzet garantálja, hogy a megvásárolható termékek egyre fejlettebbek, könnyebbek és egyszerűbben használhatók lesznek. Az exoszkeletonok különböző fajtái más és más célokat szolgálnak. Nem csupán a mozgássérülteket segítik, de akad köztük például olyan is, amelyik a gyári munkások dolgát teszi egyszerűbbé: használatával nem lesz olyan fárasztó a hosszú műszakokon keresztül tartó egy helyben állás. A Wandercraft által gyártott váz túl azon, hogy megtartja a testet, szimulálja is annak mozgását. Súlya és ára (150 ezer euróba kerül) egyelőre nem teszi lehetővé, hogy mindennapi használatra is értékesítsék, több ország is érdeklődött iránta. Található belőlük Franciaország, Luxemburg, valamint az Egyesült Államok kórházaiban is, ahol mozgásterápiás célokra használják őket. „Végeredményben nagyon hasonlóan működik a természetes járáshoz, csak az agy helyett a távirányítóból kapják a jeleket a lábak” – mondta a Reutersnek a Wandercraft vázának kipróbálása után a 33 éves Kevin Piette, aki tíz éve egy kerékpáros balesetben veszítette el a lábai mozgásképességét. Forrás: Qubit.hu *** Egy különleges hely, ahol sétálhatunk a tengeren Dánia legészakibb pontján, Grenen partjainál különös dolgot alkotott a természet. Két tengerszoros találkozik itt, és ezen a területen egy hosszú homokpad alakult ki. Aki itt sétál, annak olyan érzése támad, mintha a szétnyílt tengeren járkálna, pedig egyik oldalról a Skagerrak, a másikon pedig a Kattegat szoros kíséri a látogató útját. Ezek a természetes képződmények választják el Dániát Norvégiától és Svédországtól, illetve az Északi-tengert a Balti-tengertől. Amit a víz erős áramlata létrehozott itt, az egy homok és kavicshordalékból kialakult homokzátony, melynek mérete folyamatosan nő. Talán meglepően hangzik, hogy az elmúlt egy évszázad alatt több, mint egy kilométerrel lett hosszabb. A víz sodrásának köszönhetően nem csupán nagysága, de formája is változik. Gyakran képződnek a felszínén, és a partszakasz mentén is természetes lagúnák,melyek vonzók mind a turisták, mind a gázló madarak számára. Arról, hogy a külföldiek részéről mekkora az érdeklődés iránta, sokat elmond, hogy több, mint 50 éve egy külön járat, az ún. „Sandormen” busz szállítja ide őket. Grenen azért is érdekes, mert olyan természetvédelmi övezet, mely sok ritka faj otthona. Gyakran látni errefelé napon sütkérező fókákat, akik nyugodtan heverésznek az itt vendégeskedő emberekkel teli tengerpartokon. Forrás: Impressmagazin.hu *** Bicikliút egy belga tó vizébe süllyesztve Az Európában egyedülálló építmény nem más, mint egy híd, melyet megnyitása óta több, mint 300 ezer kerékpáros látogatott meg. Belgium igazi paradicsomnak számít a biciklivel közlekedők számára, ám Limburg tartomány kiemelkedően nagy, mintegy 2000 km hosszú, csak a számukra kialakított útvonallal rendelkezik. Ezt évente közel 2 millióan használják. Központjában van a De Wijers elnevezésű természetvédelmi terület. Ebben kb. 700 hektáros tókomplexum található. Annak elősegítésére, hogy a turisták mind teljesebb mértékben fedezhessék fel a védett övezetet, 2016 áprilisában megnyitották azt a bringásoknak különleges élményt nyújtó utat, mely a „Kerékpározás a vízen” nevet kapta. Méreteit és elhelyezkedését tekintve is igen extrémnek minősül: 212 méter hosszú, 3 méter széles és 1,6 méter mélyen van a vízszint alatt. Építése – hála a partnerek közötti pozitív együttműködésnek – rövid idő alatt lezárult. A felek odafigyeltek arra is, hogy ne nagyon bolygassák meg a projekt körüli élővilágot. Az út alatt például egy olyan átjárót alakítottak ki, melyen keresztül a kétéltűek gond nélkül tudnak közlekedni a környező tavak között. Maga a bicikliút kényelmes, autómentes, padlója pedig speciális, csúszásmentes burkolólapokkal van lefedve, így a téli fagyok sem akadályozzák a biztonságos közlekedést. Átadása óta hatalmas érdeklődés mutatkozik iránta. Naponta átlagosan 800 ember látogatja meg, ám ez a szám hétvégente a többszörösére nő. Aki erre jár, nem csupán a tavakat csodálhatja meg, hanem a vízen kerékpározókat is, ami igazán felejthetetlen látvány. Az erről készült kisfilm az alábbi linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=YBPuLx33J38 Forrás: Sokszinuvidek.24.hu *** Naponta 110 tonna műanyagot gyűjtenek be a napelemes szeméttisztító hajók Az Ocean Cleanup óceántisztító missziója különleges projektet indított. Napelemmel működő szemétszedő hajókkal járják a folyókat. Erőfeszítéseik célja, hogy a hulladék ne jusson el az óceánokba. Egy fiatal holland feltaláló, Boyan Slat 2011 óta igyekszik megoldani az óceánok szennyezésének problémáját. Néhány évvel ezelőtt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kifejlesztette a szemétgyűjtő lebegő gátat. Ezzel az volt a célja, hogy segítségével eltűntesse az óriási –Franciaországnál háromszor nagyobb – Csendes-óceáni szemétszigetet. Ezek a rendszerek begyűjtik a víz felszínén úszó műanyagot, majd eljuttatják azt egy közös tárolóba. Innen pedig a következő lépés az újrahasznosítás. Az emberi gondatlanságnak köszönhetően mára öt nagy kiterjedésű szemétsziget (Garbage Patch) alakult ki óceánjainkban. A fiatalember az idők során rájött: ahhoz, hogy a probléma megszűnjön, először a szennyezések forrását kell megszűntetni, máskülönben csak „tüneti kezelés” lesz minden egyes akciója. A statisztikák azt mutatják: az óceáni szemét 80 százaléka a folyókból érkezik. A világ minden tájáról mintegy 1000 folyó szennyezi őket. Ha megoldódik a folyók védelme és mind kevesebb, oda nem illő anyag kerül a vizükbe, a gond jelentős része semmissé válik. Boyan ezért álmodta meg és hozta létre a napelemes szemétszedő hajókat, melyek mindegyike naponta 110 tonna folyami hulladékot gyűjt be, ezt követően kiviszik a partra, ahol újrahasznosítják. Boyan 2025-ig szeretne az összes súlyosan szennyezett folyóhoz eljuttatni egy szeméttisztító hajót. Ehhez a világ kormányai és a helyi önkormányzatok segítségét kéri. Jelenleg a súlyosan szennyezett malajziai Kang-folyó, és az indonéziai Cengkareng csatorna tisztítása már megkezdődött. Mivel a hajók napelemmel működnek, természetesen semmilyen szennyező anyagot nem bocsátanak a vízbe. Forrás: Impressmagazin.hu *** A Hillier-tó, Ausztrália rózsaszín tava A furcsa, pink árnyalatú víztömeget hosszú évek óta vizsgálják a kutatók. A rejtélyt mind a mai napig nem sikerült véglegesen, minden kétséget kizáróan megfejteni. Ez a természeti különlegesség a Middle-szigeten található. 600 méter hosszú, hófehér, kikristályosodott só perem övezi, partján pedig eukaliptusz fák sorakoznak. Az előbb említett vékony „szegély” még jobban kiemeli a tó színét. Ez a jelenség a légi felvételeken látható különösen jól. Nem véletlen tehát, hogy előkelő helyet foglal el a kontinens legkiemeltebb turista látványosságai között. Először az 1800-as évek elején érkeztek tudósok a területre, hogy megpróbáljanak magyarázatot adni e nem mindennapi látványra. A Flinders expedíció vezetője, John Thistle azt megállapította ugyan, hogy a tó vizének sótartalma rendkívül magas, ez azonban nem ad okot a rózsaszínes árnyalatra. Akkor mégis mitől néz ki ilyen érdekesen? Más, hasonló színű tavak esetében a belőlük nyert vízminták megmutatják: az ott élő organizmusok adják a jelenség magyarázatát. Ilyen például a Dunaliellasalina és Halobacteria. A Hillier-tó esetében azonban ez nem bizonyított. Van egy másik teória is a furcsa, rágógumira emlékeztető színére: a benne található, vörös halophilic baktériumok teszik ilyenné. Ennek ellenére semmilyen káros hatása nincs az emberi egészségre, tehát lehet fürödni benne. Forrás: Impressmagazin.hu *** A test a régi papír húszasról – egy eltévedt golyó végzett vele 1956-ban A „legszebb alakú sportember”– tartották Hegedűs Istvánról a második világháborút követő években. A többszörös magyar bajnok öttusázó lett az új húszforintos emblematikus alakja. Állítólag ő volt az 1954-es Rákóczi hadnagya című filmben Bitskey Tibor színész dublőre is. A Fortepan gyűjteményében szereplő werkfotót Füle Mihály grafikus készítette a háborút követő óriási infláció után bevezetésre kerülő új fizetőeszköz, a forint egyik címletének tervezési munkáihoz. A húszforintos tervezésével Horváth Endrét, metszésével Nagy Zoltánt bízták meg. Az allegorikus figurát az eredetileg festőnek készülő Füle Mihály rajzolta, bár az ő neve nem szerepel az 1948 és 1992 között használatban lévő bankjegyen. Füle a címlet tervezésekor hosszasan kereste a megfelelő modellt, végül a Testnevelési Főiskolán talált rá. Az elkészült bankjegyen a test Hegedűsé, az arckép azonban stilizált. A szép testű sportember Füle visszaemlékezése szerint alaposan megfázott a hideg műteremben. Kisfaludi Strobl Zsigmond róla mintázta a Gellérthegyi Szabadság-szobor (hivatalos nevén Felszabadulási emlékmű) egyik mellékalakját, a Fáklyavivőt is. Hegedűs István Nyíregyházán született 1924-ben. A jó úszó, tornász, síelő, birkózó és vízilabdás fiú Budapestre került, ahol a BSZKRT Előre versenyzője lett, majd válogatott öttusázó. 1948-ban megnyerte a magyar öttusabajnokságot, két évvel később csapatban lett aranyérmes. 1952-ben tartalékként részt vett a helsinki olimpián. A kedvenc lova után Fityulaként emlegetett sportoló 1956-ban a Vasas úszóedzője volt. A forradalom kitörése utáni napon az egyik kollégájával az uszodába indultak Szófia utcai lakásáról, hogy hazaküldjék az edzésre érkező gyerekeket. Útközben, a Nagykörút és a Szófia utca sarkán egy könyvégetéshez kiérkező ÁVO-s csapat eltévedt golyója eltalálta, és a sérülésbe belehalt. Először egy közeli, Izabella utcai bérház udvarán temették el. Holttestét 1957 tavaszán kihantolták, és a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra. Alakját a papír húszforintos a kilencvenes évekig őrizte, a Gellérthegyi Fáklyavivő pedig a mai napig. Forrás: Pentathlon.hu *** 15 érdekesség a macskákról 1. A macskák fülkagylóiban egyenként 32 izom található, az emberében viszont csak 6. 2. Életük kétharmadát alvással töltik 3. Többségük csak az embereknek nyávog, egymás között testbeszéddel vagy szagok útján kommunikálnak. 4. Nem érzik az édes ízt. Ha egy gazdinak úgy tűnik, hogy mégis, az valószínűleg az édesség zsírtartalma miatt van. 5. Vannak feljegyzések olyan egyedekről, amelyek túl éltek több mint 100 méteres zuhanást. 6. A hatvanas években a C. I. A. macskákkal kémkedett a Szovjetek után, még mikrofont is ültettek a bőrük alá. Erre 20 millió dollárt költöttek. Az első ilyen állatot legelső bevetésén elütötte egy taxi. 7. Az ivartalanított kandúrok akár 60 százalékkal is tovább élhetnek. 8. Az ókori egyiptomiak leborotválták a szemöldöküket, ha elpusztult a macskájuk, ez volt a gyász jele. 9. A múltszázad első felében egy cica 420 utódnak adott életet, eddig ez a világrekord. 10. Három szemhéjuk van. 11. Több tucat állatfaj kihalásáért felelősek. 12. Tudósok a medúzákban is megtalálható fehérjék segítségével sötétben világító macskákat hoztak létre, amelyeket az AIDS kutatásához használnak. 13. A házi macska dns - e 95,6 %-ban megegyezik a tigrisével. 14. A második világháború során egy négylábú 3 különböző hajó elsüllyedését is túlélte. 15. A legrégebbi macskás videó kb 1894-ben jelent meg The boxingcat címmel. Forrás: Almaimotthona.hu *** Mitől részegednek le az állatok? A svéd jávorszarvasok az almától szoktak becsiccsenteni, míg a Karib-szigeteken élő majmok a turisták koktéljaitól. Ennél is érdekesebb az ausztrál papagájok esete, akiknél csak annyi ismeretes, hogy minden év októberében berúgnak, azt viszont nem tudjuk, hogy mitől. E jelenségnek az ellentéte sem ismeretlen az állatvilágban: léteznek olyan apró emlősök, melyek napi szinten fogyasztanak alkoholos nektárt, mégsem árt meg nekik. A „Sivatagi Show” című film egyik leghíresebb jelenete, amikor a varacskos disznók, elefántok és más állatok is „eláznak” a marula fa érett gyümölcsétől. A majmok dülöngélve járnak, míg az elefántok hason csúsznak, másnap reggel pedig mindenki másnaposságtól szenved. Rossz hír lehet az 1974-es természetfilm rajongói számára, hogy a jelenet nem teljesen igaz. Az elefántok ugyanis nem esznek túlérett, mondhatni: rohadó gyümölcsöt a földről. Ha mégis így tennének, a számítások azt mutatják, több százat kellene elfogyasztaniuk belőle, hogy ilyen állapotba kerüljenek. Az Animal Planet szakértője bizton állítja: a fentebb tárgyalt képsorok szereplői nem voltak részegek, hanem elkábították őket. Az állatok természetben történő alkoholfogyasztása keveset kutatott terület. 2008-ban jelent meg az első, ezzel foglalkozó tanulmány, amelyben malajziai nyílfarkú mókuscickányok és lajhármakik ilyen viselkedéséről számoltak be. A kutatók arra figyeltek fel, hogy a kistestű négylábúak előszeretettel fogyasztják egy pálmafaj nektárját, melynek illata meglehetősen szokatlan. A német Bayreut Egyetem tudósai megállapították a nektárról, hogy alkoholtartalma a söréhez hasonlatos: 3,8 százalékos. A virágban fellelhető egy (korábban még ismeretlen) élesztőfaj, s ez felel az erjesztésért. A megfigyelések során hét emlősfajt találtak, melynek egyedei napi rendszerességgel, sőt, időnként naponta több alkalommal is fogyasztják, s mellette még a pálmát is beporozzák. A viszonylag magas alkoholtartalom ellenére ezek az apró élőlények nem mutatják az ittasság megszokott jeleit: nem botladoznak vagy dülöngélnek, de a megfigyelések szerint valamennyire lelassulnak tőle. A vöröshasú lórik Ausztrália északi részén élnek. A mai napig nem tudják a velük foglalkozó szakemberek, hogy e madarak miért kezdenek minden év októberének, novemberének tájékán, azaz a száraz évszak végén úgy viselkedni, mintha lerészegedtek volna. Viselkedésük szokatlanul barátságossá válik, ugyanakkor nehezen repülnek, s neki-nekiütköznek dolgoknak. Tüneteik néhány napig tartanak, jóval tovább, mint ameddig a túlzott alkoholfogyasztás indokolná. Sokan közülük mentőhelyekre is bekerülnek, az itt kikötő állatok fele ráadásul el is pusztul. Megfigyelőik arra gyanakodnak, hogy az erjedt gyümölcsök fogyasztásán túl valamilyen vírusos megbetegedés állhat a háttérben. Forrás: Origo.hu *** Kézzel kivájt csoda: Guoliang-alagút Guoliang egy kis falu Kína Henan tartományában, annak is az északnyugati sarkában. Egészen különleges helyen jött létre, a Taihang hegység magas tagjai övezik, lényegében elzárják a külvilágtól. A hozzá vezető út egy meredek és veszélyes lépcsősor volt, hosszú évszázadokon át kizárólag így lehetett megközelíteni. A helyiek a „Ti Tian” nevet adták neki, mely magyarul azt jelenti: égi létra. A település létezéséről nem túl régóta tudunk, az internetnek köszönhetően. Bármilyen különösen is hangzik, ez az elszeparáltság csak jót tett az itt élő közösségnek, elzárta őket a nagyvilág zűrzavaraitól. Így kizárólag mindennapi feladataiknak, a kecsketenyésztésnek és a gyógyfüvek termesztésének szentelték életüket. Az itt lakó mintegy 300 ember a közelmúltban úgy döntött: változtatni szeretne a középkorinál semmivel sem jobb életfeltételeken. Mindezidáig nem volt hozzájuk bevezetve sem a víz, sem a villany, sem pedig a telefon. Kormányzati segítségre hiába vártak. Kétségbeesésükben úgy döntöttek: ők maguk fognak a sziklába alagutat vájni. Minden szükséges eszközt megvásároltak hozzá: kalapácsokat, csákányokat és vésőket, majd a falu elöljárójának, Shen Mingxinnek vezetésével munkához is látott 13 vállalkozó kedvű személy. Mindez az 1972-es esztendőben történt. Az 1200 méter hosszú és 4 méter széles, valamint 5 méter magas út öt év alatt készült el. Ez tulajdonképpen az alagútnak és a hegyoldalba vágott útnak egy furcsa keveréke. Az átjárót a sziklafal szélébe vágták, helyenként a peremhez nagyon közel, ahol a kitermelt kövekből korlátot emeltek. A legnagyobb részén valamivel beljebb közlekedhetünk. A falba hatalmas ablakokat véstek, hogy bevilágíthasson rajtuk a természetes fény. Burkolat nincs, a járművek a simára csiszolt, csupasz sziklán futnak. E fantasztikus alkotás átadása 1977-ben volt, ám szélesebb körben csak az ezredforduló táján vált ismertté. Innentől kezdve a világ minden tájáról érkeznek ide a turisták. Ennek köszönhetően a falu is sokat fejlődött, már szállodák is épültek az érdeklődők fogadására. Az állami szervek a környéknek egyfajta természetvédelmi státuszt adtak. Forrás: Toochee.reblog.hu *** Kolodkó-szobrot avattak Szöulban Dél-Korea az első ázsiai ország, világ szinten pedig a második, Európán kívüli, ahol fellelhető Kolodkó alkotása. (A művésznek van már miniszobra az Amerikai Egyesült Államokban is). 2021. július 19-én a szöuli Myeongdong kerületben található UNESCO Székház előtt leplezték le Liszt Ferenc 20 centiméteres mását. Az eseményen részt vett Kálmán Andrea, a szöuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, valamint Han Gyeonggu, az UNESCO Koreai Nemzeti Bizottságának főtitkára. A különleges kis figura, Kolodkó Mihály munkája, Magyarország adománya a KNCU számára. Az alkotóról köztudott: az egyik legnépszerűbb szobrászművész hazánkban. Hivatalos engedély nélkül kezdte el kihelyezni szobrocskáit Budapest számos területére. A járókelők pedig nagyon megkedvelték, s örömmel fedezik fel őket. Az elsők megjelenése után közel két év telt el, mire kiderült: kinek a keze alól is kerülnek ki. Forrás: Szmo.hu Drónokkal csináltak mesterséges esőt Dubajban Négy és fél milliárd forintnak megfelelő dollárt költöttek rá, de legalább működik. Valamit tennie kellett az Egyesült Arab Emírségek meteorológiai szolgálatának, elvégre nyáron a hőmérséklet akár 50 Celsius-fok közeli is lehet tartósan, eső pedig ebben a száraz időszakban egyáltalán nem hullik a területre, pedig az jót tenne a hőérzetnek is. Július közepén, egy hétvégén megoldották, sikerült komolyabb felhőszakadást kiváltani, mégpedig meglehetősen különleges módon: a szakemberek speciális drónokat irányítottak a magasba, amik elektromossággal töltötték fel a felhőket, melyekből így a végén csapadék képződött. Már jó ideje kísérletezgettek a mesterséges esővel, de élesben eddig nem próbálták ki, így gyakorlati eredményeket sem tudtak felmutatni. Forrás: Player.hu *** Rém) Álomcsapda - Mit üzennek a rémálmok, és mit tehetünk ellenük? Ha megfelelően, nyugodtan alszunk, a napunk is könnyedebben telik, energikusabbnak érezhetjük magunkat. A rossz alvás viszont kihatással lehet általános hangulatunkra, az ezáltal keletkezett stressz pedig megnehezítheti a nyugodt pihenést. Így tehát egy ördögi körben érezhetjük magunkat. Az alvás minősége fontos információforrása lehet pszichés jóllétünk állapotának. A rémálmok és a zavart alvás számos szorongásos betegség, akár poszttraumás stressz szindróma tünete is lehet. Az elmúlt időszakban, a járvány alatt krónikus stressznek voltunk kitéve, mely szintén rizikófaktornak számít. Az álmok a saját belső nehézségeink kifejeződései is lehetnek, segítenek megküzdeni a napközben átélt negatív élményekkel. Sokszor előfordulhat, hogy a napi kihívásokkal álmodunk: pénzügyi gondok, a mozgásunk lekorlátozása, vagy akár egy hirtelen jövő külső fenyegetés olyan átlagos helyzetben, mint a bevásárlás. Lehet az álmoknak történetmesélő funkciója is, mely abban segít, hogy ki tudjuk fejezni szubjektív valóságunkat, egy kicsit elkülönítve a tudatos érzelmeinktől. Ezáltal könnyebb feldolgozni egy-egy kellemetlen élményt, vagy érzést. A rémálmok viszont, főként, ha gyakran jelentkeznek, meg tudják nehezíteni az életünket. Sokan tapasztalhatták már, hogy egy-egy ilyen után milyen nehezen indul a nap, vagy még fáradtabbnak is érezhetjük magunkat, nehezebben koncentrálunk. Minél gyakoribbak ezek, annál nehezebbnek érezhetjük a mindennapokat. Előfordulhat, hogy csak utólag jelennek meg a rémálmok, hiszen a testünk és lelkünk csak akkor kerül abba az állapotba, hogy elkezdje feldolgozni az átélt gondokat, problémákat. Érdekesség még, hogy a rémálmokra gyakrabban is emlékezhetünk, mint általában az álmainkra. Az alvás nem nyugtató ilyenkor, az éjszakai éberség akár a fenyegetésekre adott válasz is lehet, egy félelem-alapú túlélési stratégia (a járvány maga is fenyegetésnek számított). Rémálmainkat sokkal intenzívebbnek is észlelhetjük, sok esetben a fájdalmat is fel tudjuk idézni, melyet közben éreztünk. Segíthet, ha leírjuk álmainkat, naplót vezetünk, melyben érzelmeinket szabadon kifejezhetjük. Továbbá beszélhetünk is álmainkról. Gyakran nem szívesen osztjuk meg negatív tapasztalatainkat, viszont a feldolgozásban már ez is nagy segítség lehet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a társas támogatás fontosságát, mely az egyik legmeghatározóbb tényező pszichés jóllétünk szempontjából. Ha úgy érezzük, rémálmaink egyre inkább megterhelőek, és az alvás rossz minősége befolyásolja mindennapjainkat, érdemes szakember segítségét igénybe venni. Ezekre többféle kezelési technika is létezik: (relaxáció, expozíciós technikák, kognitív-viselkedés terápia, stb.), a szakember az egyéni problémáink alapján segíthet a megfelelő, hatékony módszer kiválasztásában. Forrás: mindsetpszichologia.hu *** Egy magyar kutató létrehozta a világ toxin bankját Azt a gyógyító potenciált, mely az egyébként veszedelmes, állati mérgekben rejlik, sok tudós kutatta már. Ezek ugyanis különleges, gyógyító hatású anyagokat rejtenek. Észak-Amerikában például felfigyeltek arra, hogy sok olyan ember számolt be különös gyógyulásról, akiket megmart egy mérges skorpió. Az egyik ilyen faj, a Centruroides Sculpturatus Mexikó területén él. Csípése olyan érzetet kelt, mint az áramütés. Áldozatai, ha nem kapnak időben ellenanyagot, akár meg is halhatnak. Akiknek azonban sikerült megmenteni az életét, az állat támadása után pár nappal különös gyógyulásokról számoltak be. Csökkentek krónikus fájdalmaik, ízületi-, derék-és hátfájdalmaik pedig teljesen elmúltak. Az egyik áldozat, aki Bechterew-kórról kapott korábban diagnózist (ez egy krónikus autoimmun betegség) elmondta: a mérges skorpió csípése után pár nappal teljesen tünetmentes lett, megszűntek ízületi fájdalmai, melyeken korábban senki és semmi nem volt képes segíteni. Azóta sem kell gyógyszereket szednie, mindennapjai fájdalommentesek. Az állatok mérgei olyan gyilkos szerek, melyek megbénítják az áldozat idegrendszerét, és a sejtek közötti kommunikációt is blokkolják. A toxikus fehérjék és enzimek rendkívül rövid idő alatt szétterjednek a szervezetben, néhány perc alatt is ki tudnak oltani egy-egy életet. Van olyan méreg, amelyik véralvadást idéz elő, esetleg leállítja a szívműködést, illetve előidézi a sejtek és a szövetek összeomlását. Ezek az anyagok a gyógyítás szempontjából is rendkívül hasznosak lehetnek, hiszen csak meghatározott funkciókat hatástalanítanak. Némelyik pont azokat a sejteket támadja, melyek felelőssé tehetők bizonyos betegségek kialakulásáért. „A legtöbb gyógyszer is hasonló elv alapján működik, az állati mérgekben rejlő gyógyító potenciál azonban új távlatokat nyithat a gyógyításban” – mondja dr. Takács Zoltán, a Chicagói Egyetem toxikológus kutatója. „Nagy kihívás felfedezni a természet mérgeinek hatóerejét, és mindezeket a gyógyítás szolgálatába állítani” – teszi hozzá. Jelenleg is ismerünk, használunk néhány olyan gyógyszert, mely állati mérgekből készült. Ezek hatásosak például a szívvel kapcsolatos problémák, illetve a cukorbetegség kezelésében. Nagy valószínűséggel olyan területeken is lehet majd hasznosítani őket, mint az autoimmun betegségek, a fájdalomcsillapítás, vagy éppen a rák. E területeken a toxinkutatás pár évtizeden belül óriási áttörést eredményezhet. A magyar kutató, dr. Takács Zoltán, néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy létrehozza a Világ Toxin Bankját. „Több mint 100. 000 állat készít valamilyen mérget, ezek a vegyületek mind felfedezésre várnak” – mondja. Mintavételezés céljából idáig 158 országban járt, a Föld legtávolabbi pontjait bejárva – a dzsungelektől kezdve a sivatagokon át a Csendes-óceánig – írja a weboldalán. A folyamatosan bővülő „méreg könyvtárban” minden állati méreg rendelkezésre áll majd a kutatáshoz, amely a Földön megtalálható. Forrás: Impressmagazin.hu A Mikulás, aki egészséget hoz A hagyományos életmódot szorgalmazó, valamint a természetgyógyászattal foglalkozó körökben a Mikulást emlegetni nemcsak karácsony előtt, de egész évben teljesen megszokott. A gyógyító Mikulás, vagyis polgári nevén dr. Texe Gábor gerontológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő becenevét ugyan külső megjelenése és Északról származó felmenői miatt kapta, de inkább az emberek sokasága felé irányuló önzetlen segítségnyújtás miatt illik rá. Partiumban, a határ melletti kis településen, Hegyközszentimrén – a környéken lelte halálát Szent Imre herceg, innen az elnevezés – lakik dr. Texe Gábor. Közel negyven esztendeje kezdett rügyterápiával foglalkozni. Az ötletet a homeopátia alapjait lefektető Hahnemann adta, aki felfedezte, hogy bár a kinin az egészséges emberek lázát felviszi, a lázas betegeknél alkalmazva éppen az ellenkező hatást éri el. Innen jött a hasonlót a hasonlóval gyógyítani elve. Ezt alkalmazta Texe Gábor is, aki rájött, hogy bizonyos növények rügyeiben, az életet továbbörökítő őssejtek mintázata megegyezik az emberi test egyes szerveinek sejtmintázatával. Feleségével, dr. Texe Katalin mikrobiológus, laboratóriumi főorvossal, valamint több kutatóorvossal együtt megközelítőleg háromezerféle növényt és anyagot azonosítottak be, melyek megfelelő módon az érintett szervek sejtjeihez juttatva, hatékony módon tudják segíteni az eredeti sejtmintázat és sejtinformációs rendszer helyreállítását. Így születtek meg a Gyógyikaszerek, amelyek alkalmazásával a Mikulás azoknak is segítséget nyújt, akik a sok kipróbált módszer és eszköz ellenére sem találták meg egészségük visszaállításának hatékony módját. Szerinte a fizikai egészség mellett ugyanakkora szerepe van a mentális és lelki jólétnek is. Gyakran lehet tőle hallani azt a kifejezést, hogy funkcionális élelmiszer. Olyan feldolgozott ételekről van szó, amelyek szintén a Mikulás műhelyében készülnek az egész Kárpát-medence területéről gyűjtött gyógynövények, illetve növényi rügyek felhasználásával, melyek hozzáadása révén azonos ízvilág mellett az egészségmegőrző vagy éppen gyógyító hatás kiemelkedően magassá válik, ellentétben a hagyományos élelmiszerekkel. Így a gyömbérrel fűszerezett mangalicakolbász például ahelyett, hogy a koleszterin lerakódást segítené elő az érfalakon, lepucolja azokat. A gyöngytyúk zúzahártyájának hozzáadásával készült pástétom pedig elősegíti a vesekő, epekő feloldódását. Azért van szükség a tudatos táplálkozásnak erre a formájára, mert mára a földet az úgynevezett modern technikákkal annyira tönkretettük és kizsigereltük, hogy a zöldségek, a gabonák beltartalmi értéke töredéke a fél évszázaddal ezelőttihez képest. A sárgarépa karotintartalma ma huszonöt százaléka annak, amekkora a 60-as években volt. Ez azt jelenti, hogy most négyszer annyi répát kéne ennünk, hogy ugyanazt a tápanyagot megkapja a szervezetünk – fogalmaz Mikulás, és akkor még nem is beszéltünk a vegyszerekről, műtrágyákról, génmanipulációról. A táplálkozástani betegségek a technikai fejlődéssel párhuzamosan jelentkeztek – véli Texe Gábor, aki a hűtőszekrény feltalálását hozza példának. Előtte ugyanis őseink télen ettek inkább nehéz, húsos ételeket, mikor valóban több energiára volt szükségük. A mezőgazdasági munkák beindulásakor áttértek az idénynövényekre, a zsírjában lesütött, és így tartósított hússzeletekből pedig csak hetente egyszer, vasárnap fogyasztottak. „Proteintúlterhelésről nem beszélhettünk, hiszen a paraszt virradattól napnyugtáig fizikai munkát végzett. A bajt ma az okozza, hogy sokat és helytelenül étkezünk, miközben mozgásszegény életet élünk” – fejti ki, majd levonja a végkövetkeztetést, miszerint ezért túlsúlyos az emberek nagy része. „Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered.” A hippokratészi mondás jól tükrözi Texe Gábor munkásságának lényegét is, aki igyekszik előtérbe helyezni azokat a régi tudásokat, amelyek a hagyományos magyar kultúra részét képezték. Elmondta azt is, hogy elődeink jól ismerték az emberi test öngyógyító képességét, amely mai napig tetten érhető a gyermekek esetében – gondoljunk csak arra, mikor egy éjszaka alatt „kialusszák” a kórt. „Annak idején, mikor megszületett egy gyermek, a placentáját a földbe temették, rá pedig körte- vagy almafát ültettek, annak függvényében, hogy fiú vagy leánygyermek volt-e. Az őssejtek információi így bekerültek a gyümölcsbe, amely egész életében gyógyszere volt a gyermeknek” – meséli. De az is megkapó, ugyanakkor tanulságos történet, hogy a régi gyógyítók már a falu szélére érve tudták, hogy mi a lakosságra jellemző betegség, hiszen megjelentek az azt gyógyító növények. Ennek persze előfeltétele volt, hogy az emberek a természet körforgásába rendeződve éltek; visszatáplálták az anyaföldet, amely aztán őket táplálta, gyógyította és segítette. A fizikai egészség mellett azonban ugyanekkora szerepe van a mentális és lelki jólétnek is. Erre a legjobb példa Mikulás maga, aki hetvenen felüli életkorban működteti a gyógynövénykivonatokat, a rügykivonatokat és a funkcionális élelmiszereket gyártó üzemet, havi tízezer kilométert utazik, előadásokat tart, legújabban pedig egy gyógyítóközpont felépítésén is fáradozik. „Nekem arra van szükségem, hogy éljek. Amíg a Teremtő ad lehetőséget arra, hogy alkossak és segítsek, addig nekem azt kell tennem. Az nem a kor függvénye, hogy az ember elhagyja-e magát, ha nem az üveg előtt ülünk – legyen az tv-képernyő vagy alkohol –, hanem tevékenyen töltjük a napjainkat, a Jóisten szabad utat ad hozzá” – fogalmaz, majd mintegy összegzésként hozzáteszi az örök érvényű, univerzális igazságot, miszerint amit adsz, azt is kapod vissza. Forrás: magyarnemzet.hu *** Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét Bár közvetlen módszerekkel ezt nem tudták megtenni, megoldották egy kreatív lépéssel. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken végeztek méréseket, s ennek alapján készítették el bolygónk belsejének hőmérsékleti térképét. Ezen a területen az érték viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos. Vannak ugyanakkor olyan forró hőpontjai is, ahol elérheti az 1600 Celsius-fokot. Az így kialakított térképek szerepe, hogy segítségükkel a tudósok jobban megérthessék a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, s ezek szerepét a lemeztektonikai mozgások ütemének befolyásolásában. „A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására” – mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa. A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több ezernyi kilométerrel a felszín alatt. Krein és kollégái egy új algoritmust fejlesztettek, a Reverse Petrogent, amellyel képesek visszakövetni az időben egy kőzet kémiai történelmét, azonosítani eredeti összetételét, és meghatározni azt a hőmérsékletet, amelyen eredetileg megolvadt a felszín alatt, a köpenyben. A vizsgált, víz alatti vulkánrendszer több, mint 70 ezer km hosszan húzódik. Ennek mentén az évtizedek alatt több, mint 13.500 kőzetmintát gyűjtöttek. Az újonnan kifejlesztett algoritmust most ezekre alkalmazták. A víz felszíne alatt vannak olyan régiók, ahol a Föld köpenyéből kilökődő anyag ereje eltávolítja egymástól a tektonikai lemezeket. Ezeket nevezzük óceáni hátságoknak. A folyamatot a felszín alatti hőmérséklet tartja mozgásban. „Ezeknek a dinamikáknak a megértése segíthet annak meghatározásában, hogyan alakultak ki és változtak a kontinensek a Földön, és mikor kezdődött a szubdukció (amikor az egyik lemez a másik alá bukik) és a lemeztektonika. Ezek mind kritikus jelentőségűek az összetett élet számára” – mondta Krein. Forrás: Player.hu *** A HÓNAP VERSE Szuhanics Albert: Államiságunk ünnepe Ím a nyarat koronázza augusztus hava. Királyságot hirdet nekünk, mint a korona. Magasztos király a nyárban, benne ős erő. Áldása, mely harmatoz ránk, gyümölcsérlelő. Államiságunk ünnepe, legnagyobb ünnep, Ezer éves királyságunk, megtart bennünket. Magyaroknak koronája, népünket jelenti, Megszentelt tárgy, jogi személy, időknek feletti! Azt hirdeti, országunknak léte földön, égen, Örökkön az Istennél van, ahogy egykor régen. Új kenyér az új búzából, szalagdíszben áll, Piros-fehér-zöld e szalag, s éhezőkre vár. Éhezzük mi szép és igaz, az emberi szót, Magyar létnek biztonságát, és a földi jót. Mivé lettünk, István király, tekints végre ránk! Ugye zokogsz, fáj a szíved országod iránt! Legyen bőség, jövőnk nekünk, legyen sok gyerek. Legyen kenyér, legyen gyümölcs, amit egyenek! Legyen bor, békesség, búza, erény, szeretet, Legyen munka, megbecsülés, s boldog emberek! Ím augusztus üzenete, s huszadika vár. Ünnepeljünk újra ismét, István a király! Nemzedékről-nemzedékre mindig így legyen. Áradjon ránk áldás, erő, bőség, kegyelem! Siketvakok Országos Egyesülete Hungarian Deafblind Association Székhely: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Levelezési cím: 1089 Budapest, Korányi Sándor u. 30. Telefon: 06-1/361-2007 Fax: 06-1/209-5829 E-mail: siketvak@siketvak.hu Adószám: 18061031-1-42 Összeállította, szerkesztette: Taskovics Adél 1