A romák társadalmi helyzetének kérdései
A tanulmány azokkal az informális, magánéleti, személyes, valamint formális, intézményes terekkel foglalkozik, amelyekben a romák mindennapjaikat élik, illetve amelyek hatással lehetnek identitásukra, érdekérvényesítő képességeikre. Az informális terek zárt világa, részben integráció-képtelensége érzelmi biztonságot jelent a szegregációval szemben. Mind a tradicionalitás, mind a szegregáció akadályozza a romák kilépési mobilitását; az érdek az egyén csoporton belül tartása, a csoportidentitás hagyományokhoz kötött megőrzése. A kilépés a visszamaradott modernizáció világából és a belépés a formalizált és modern életterek világába azonban modernizációs minták követését, magas iskolai végzettséget és erős érdekérvényesítési képességeket követelnek. A politikai térben való eligazodás, valamint a hatásos érdekérvényesítés alapfeltétele a romák nagyobb arányú részvétele a felsőoktatásban, a tudás tömeges megszerzése és a tudás által megszerezhető tudatosság, egy pozitív identitáskép kialakítása. A csoporton belüli identitás elfogadtatása a többség felé sikertelen, és az esetek nagy számában szül negatív identitásképet. Nincs a romák által kialakított integrációs és modernizációs stratégia, nincs elképzelés arról, hogy hogyan lehet a roma identitást megőrizni az általános szegénység tudata, a halmozottan hátrányos helyzet identitás-eleme nélkül.
Ebben a tanulmányban a magyarországi cigányok merőben új asszimilációs stratégiáját, az etnicitást vizsgálom a II. világháborútól napjainkig. Munkahipotézisem szerint az integráció új típusa a cigányság belső, internalizált identitásstruktúráin alapul. A tanulmányban leírom az etnikai identitás kialakulásának folyamatát, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét sem hagyta érintetlenül. Ha a jelenlegi integrációs folyamatok nem változnak, akkor ez az új identitásforma képes a többségi társadalom és a cigány közösségek gondolkodásmódján és koncepcionális keretein is.
Társadalmi megítélés és a nyomor enyhítése
A szerzők egy 2011-es kutatás alapján a legnagyobb közönséget vonzó magyarországi médiumok roma képét vizsgálták, elsősorban a tartalomelemzés módszereivel. Az öt hónapos minta a magyarországi országos, helyi, politikai és bulvársajtóra, internetes hírportálokra, valamint négy televíziós csatorna fő hírműsoraira terjedt ki. A kutatási módszertant úgy választottuk ki, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek 1997-es, 2000-es és 2003-as kutatásaink eredményeivel.
Az elemzés által feltérképezett folyamatok a szélsőjobboldali beszédmód elterjedését mutatják a többségi politikai és mediális közbeszédben, ezzel párhuzamosan pedig az emberi jogi tematika csaknem teljes eltűnését is jelzik. Ebben a közbeszédben minimálisra csökkentek az esélyei az emberi méltóságon és egyenlőségen alapuló kommunikációnak, és annak, hogy a roma közösségek is hallassák a hangjukat.
A tanulmány három helyszínen (Eger, Szomolya, Sirok), telepi körülmények között élő cigány családokkal végzett munka tapasztalatait foglalja össze. Közös pontja a három terepmunkának a folyamatos jelenlét, a civil szervezet generálása, fejlesztése, közösségi ház kialakítása. A tanulmány célja, hogy egyrészt bepillantást nyújtson a mindennapi folyamatokba, az eredmények és kudarcok hátterébe, másrészt a gyakorlati munka alapján néhány elemzési szempontot követve a cigányság társadalmi integrációjának kérdéseit elemezze. A terepmunkára támaszkodva a felvázolt elméleti keretek szerint igyekszik összegezni az integrációs törekvések egy-egy szegmensének néhány megtapasztalt jellemzőjét és dilemmáját.
Lehet-e változtatni a szemléleten?
Az írás a hazai felsőoktatásban szeminárium vagy előadás formájában jelen lévő romológiai vonatkozású tantárgyakat, valamint azoknak a hallgatókra gyakorolt attitűdformáló hatásait mutatja be. Ehhez egy multikulturális kontextusba illeszkedő empirikus kutatás ad segítséget, amely révén képet kaphatunk a hallgatók cigányképének alakulásáról, valamint arról is, hogy a hallgatók véleménye szerint miként lehet ezeket a kurzusokat pedagógiailag eredményesebbé tenni. A kutatás nem korlátozódik a pedagógushallgatók vizsgálatára, hanem olyan leendő szakemberekre irányul, akik munkájának sok esetben célja, más esetekben járulékos eleme, hogy hozzájáruljon a társadalmi befogadás elősegítéséhez.
Konferencia-beszámoló
Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológia Kara Kisebbségtudományi Tanszékének és az MTA Miskolci Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottság Kisebbségtudományi Munkabizottságának szervezésében Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán 2012. október 3-án kamarakonferenciára került sor a roma közösségek integrációjáról.
A nemzetiségi közösségek kutatói