Nyolc év szünet után, 1998 végén újra feltámadt poraiból a történelem egyik legambiciózusabb kiadói vállalkozása. Bemutatták ugyanis a Marx-Engels összes Művei (Marx-Engels Gesamtausgabe, röviden MEGA2) sorozat IV. szakaszának 3. kötetét. Az összesen 122 kötetesre tervezett sorozat négy szakasza a következő: I. könyvek, cikkek, vázlatok; II. A tőke és előmunkálatai; III. levelezés; IV. kivonatok és jegyzetek.
A MEGA2 kiadása hosszas előkészítő munkálatok után 1975-ben kezdődött meg az NDK-ban. Az akkoriban még 170 kötetesre tervezett sorozatból végül 47 jelenhetett meg, az utolsó röviddel az államszocializmus bukása után. 1990-ben a nagyszabású vállalkozásnak - “Karl Marx és Friedrich Engels valamennyi írásának történelmi-kritikai kiadása” - kicsit karcsúsított formában való folytatására hozták létre a politikailag független, Amsterdamban működő Nemzetközi Marx-Engels Alapítványt (Internationale Marx-Engels Stiftung, IMES). Az IMES tudományos tanácsának tagjai között szép számmal találhatók nagy nevek, amelyek a tudományos (és politikai) megközelítések széles skáláját képviselik, mint például Immanuel Wallerstein és Gareth Stedman Jones, Jürgen Kocka és Eric Hobsbawm, Tőkei Ferenc és Iring Fetcher. Az alapítvány nemzetközi hálózatként működik, amelynek munkájában részt vesz több német és orosz intézet, valamint a neves amszterdami Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet, amely a marxi hagyaték jelentős részét őrzi. Mindezek mellett több országban különböző munkacsoportok is tevékenykednek.
A minap megjelent 48. kötet Karl Marx 1844 és 1847 között született jegyzeteit tartalmazza, továbbá nyolc, kivonatokat tartalmazó füzetet, amelyeket Marx ugyanebben az időben szerteágazó tudományos olvasmányairól készített. Ezt egy részletes bevezető egészíti ki, amely szerkesztési kérdésekkel foglalkozik, emellett kitér például a Marx által kijegyzetelt írások történelmi-tudományos elhelyezésére, arra, hogyan értékelte ezeket annak idején maga a mester, továbbá hogy milyen viták folytak Marx és különböző kortársai között e művekkel kapcsolatban.
Az, hogy a MEGA2 kiadásáért immár az IMES viseli a felelősséget, kétségkívül fontos lépés volt a Marx és Engels műveinek kiadását sokáig beárnyékoló, dogmatikus pártmarxizmussal való szakítás irányában. A marxi életmű kiadása mindig is erősen átpolitizált, pártpolitikai harcokkal övezett és igen összetett ügy volt. Már A tőke Marx halála (1883) után kevéssel megjelent második és harmadik kötete is máig tartó viták tárgya lett. Mint ismeretes, ezek a kötetek Marx vázlatnak, illetve nyersváltozatoknak szánt kéziratain alapulnak, amelyeket Engels rendezett, átdolgozott, majd 1885-ben, illetve 1894-ben kiadott. Más fontos művek eleve csak évtizedek múlva jelenhettek meg, így például A német ideológia (1925) vagy a Gazdasági-filozófiai kéziratok (1932).
Az összkiadásra tett első kísérlet, amelyet David Rjazanov kezdeményezett a Szovjetunióban az 1920-as években (MEGá), és amely élvezte az akkori Német Szociáldemokrata Párt és a Porosz Levéltári Hivatal támogatását, Hitler hatalomra jutása és a Szovjetunió fokozódó sztálinizálódása következtében zátonyra futott. Rjazanov maga is a sztálini terror áldozata lett. Az évtizedekkel később az NDK-ban kiadott MEGA2 bizonyos szempontból már közeledett azokhoz a követelményekhez, amelyek egy történelmi-kritikai összkiadással szemben támaszthatók. A klasszikus szövegek prezentációja itt már tükrözi azt a törekvést, hogy a marxi és engelsi munkásságot annak történelmi keletkezési folyamatában mutassa be. A kommentáló lábjegyzetekből, a tárgymutató fogalomkészletéből, a bevezetőkből stb. viszont még árad a megkérdőjelezetlen marxista-leninista dogmatizmus.
Ezzel szemben a MEGA2-nek immár az IMES által kiadott folytatását - amelynek az 1993-ban elfogadott publikációs irányelvek szolgálnak alapul - egészen más szerepfelfogás és lényegesen tágabb mozgástér jellemzi. Ezenkívül a tulajdonképpeni MEGA2 mellett 1994-ben létrehozták az IMES évente kétszer megjelenő sorozatát, a MEGA-Studien-t (MEGA-tanulmányok). Ebben egyebek között a MEGA-kiadással és a kiadói tevékenységgel kapcsolatos, meglehetősen alapos kritika is helyet kap. A sorozat lapjain folyó viták egyike például a marxi és az engelsi szemlélet azonos vagy eltérő volta körül forog. A megújult MEGA2-kiadás egyik radikális bírálata szerint “az új MEGA kritikus-antidogmatikus jellege azon a döntésen áll vagy bukik, hogy a szerkesztők rábízzák-e magukat az engelsi szövegértelmezésre, vagy azt [a marxi szándékok] félreértés[e]ként éppenséggel leleplezni kívánják”. (Backhaus/Reichelt, MEGA-Studien, 1994/2, 102.) Amennyiben megkérdőjeleződik az elméleti összhang “a marxizmus alapító atyái” között, úgy valóban problematikussá válna a MEGA egész vállalkozása.
A MEGA-Studien lapjain persze nem csak ebben a kérdésben ütköznek meg a vélemények. Számos más problémáról is folyik a nyílt és érdekes vita. Emellett helyett találnak itt a marxizmus átfogóbb vagy részletkérdéseivel foglalkozó kutatási beszámolók, valamint olyan írások, amelyek közvetlenül a MEGA-kiadás problémáival, eredményeivel és melléktermékeivel foglalkoznak. így olvashatunk “a Neue Rheinische Zeitung alapításának történetét érintő új dokumentumokról és tényekről”, “A német ideológia kéziratai fennmaradásának történetéről”, vagy megtudhatjuk, hogy fest “Friedrich Engels és a »zsidókérdés« új megvilágításban” (MEGA-Studien, 1997/2, 1998/2, 1998/1). A képet a legkülönfélébb nyelveken megjelent új történelmi és elméleti munkákról írt recenziók egészítik ki. Ezek azonban nemcsak Marxról, Engelsről vagy a marxizmusról szólnak, hanem egy igen széles, a marxizmussal foglalkozók számára a legtágabb értelemben véve érdekes témahorizontot ölelnek fel.
Bárhogy viszonyul is az olvasó a MEGA2-nek a pluralizmus égisze alatt történő folytatásához vagy a marxi és társadalomkritikai filozófia, a társadalomelmélet és a történetírás nagy és kis kérdéseihez: a MEGA2 és főképpen a MEGA-Studien eleven vitafórumot, és az ösztönző gondolatok széles tárházát jelenti. Csak nem szabad visszariadnunk a “marxologizálás” sajátos légkörétől, amely részben még mindig jellemzi az egész vállalkozást, és amely legalábbis az olvasó- és kutatóközönség fiatalabb generációitól már bizonyára többnyire idegen.
A MEGA2 sorozat a Berliner Akademie Verlag gondozásában jelenik meg, a MEGA-Studien füzetei pedig megrendelhetők a következő címen: IMES, Cruquiusweg 31, NL-1019 AT Amsterdam.