A VTT KÖZGYŰLÉSE
A 2005. dec. 13-ra meghirdetett közgyűlést Lernyei Péter levezető elnök
nyitotta meg. Ismertette az elnökség javaslatát, mely szerint a jegyzőkönyv
vezetésére Arató Andrást javasolták. A jelenlévők a jegyzőkönyvvezető személyét
egyhangú szavazással elfogadták.
A közgyűlés következő programjaként Dr. Horváth József tartott nagy
figyelemmel kísért vetített képes előadást a magyar világítástechnika történetéről.
Ezután Nagy János, a VTT elnöke tartotta meg éves beszámolóját, melyet
a jelenlévők egyhangú szavazással elfogadtak. Ismertette, hogy a MEE alapszabály
változása következtében lehetőség nyílik arra, hogy a VTT korlátozottan
önálló jogi személlyé válhat. Szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy a VTT
önálló jogi személlyé váljon-e. A közgyűlés az igenleges javaslatot egyhangúan
elfogadta és felhatalmazta az elnökséget a szükséges jogi lépések megtételére.
Következő pontként Radványiné Novotny Olga ismertette a VTT új alapszabályának
tervezetét. Az alapszabály megváltoztatását részben a MEE megváltozott
alapszabályához igazítás, részben az önálló jogi személyiség indokolja.
Tájékoztatta a résztvevőket, hogy az új alapszabály értelmében ellenőrző
bizottság felállítása válik szükségessé. Az alapszabály tervezet vitájában
Böröcz Sándor felvetette, hogy más egyesület alapítása során szerzett tapasztalata
alapján célszerűnek lát egy konzultációt a cégbíróság illetékeseivel, és
az esetleges változtatások utáni újabb tervezetet kellene szavazásra bocsátani.
Lernyei Péter válaszában elmondta, hogy a VTT nem új, hanem származtatott
jogi személy lesz és ilyen esetekben egyszerűbb az eljárás. A bejegyzés
egyébként nem a Cégbíróságnál, hanem a Fővárosi Bíróságnál történik. Ezután
szavazás következett az alapszabály módosításának elfogadásáról. A jelenlévők
a tervezetet 2 tartózkodás mellett, szótöbbséggel elfogadták.
A közgyűlés következő pontja az elnökség megerősítése volt. A jelenlévők
az elnökséget egyhangú szavazással megerősítették funkciójában. Az ellenőrző
bizottság személyi összetételére vonatkozóan a VTT elnöksége Major Gyulát
elnöknek, Ángyánné Kiss Zsuzsannát és Schulcz Gábort tagoknak jelölte.
A közgyűlés a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta.
A 2006-os tisztújító közgyűlés előkészítéseként jelölőbizottságot kell
felállítani. Az elnökség javaslata: Esztergomi Ferenc elnök, Szirmai Dorottya
és Farkas János bizottsági tagok. A javaslatot a jelenlévők 1 tartózkodással,
szótöbbséggel elfogadták. Ezután Dr. Horváth József, a MEE elnöke köszöntötte
a 10 éves VTT-t és jubileumi oklevelet adott át, valamint átadott a VTT
könyvtára részére 61 kötet világítástechnikai szakirodalmat. Lernyei Péter,
a MEE ügyvezető igazgatója ismertette a 2005. évben a VTT tagjainak adományozott
egyesületi díjakat. Almási Sándort Kandó, Schwarz Pétert Urbanek díjjal
tüntették ki, Szilas Péter MEE életpálya díjban részesült. Haász Ferencet
szakirodalmi nívódíjjal tüntették ki.
Dr. Schanda János ezután a CIE (Nemzetközi Világítástechnikai
Bizottság) elismerő oklevelét adta át Dr. Horváth József és Dézsi Gyula
részére.
A VTT elismeréseit és díjait Kosztolicz István, a díjbizottság elnöke
és Nagy János, a VTT elnöke adták át. Elismerő oklevelet kaptak (az átadás
sorrendjében): Polgár Péter, Molnár Károly, Horváth Lajos, Orlay Imre,
Ángyánné Kiss Zsuzsanna, Bánfalvi Miklós, Szalkai Tamás, Pécsi Tivadar,
Schwarz Péter, Szekeres Sándor és Déri Tamás. A Sziráki-Gergely díjat Várkonyi
László, a Pollich díjat Kossák Józsefné kapta.
Befejezésül Nagy János elnöki zárszavában megköszönte a VTT tagjainak
áldozatkész munkáját és ismertette a Társaság előtt álló feladatokat: jobban
nyitni a társadalom felé, és hírt adni a jó világítási megoldásokról. A
Társaság fontos feladata a tisztességtelen vállalkozók kiszűrése, hogy
a durva versenyben a szakma tisztasága megmaradjon.
RÁDIÓFREKVENCIÁS ZAVARVÉDELEM
A CISPR a Rádiófrekvenciás zavarokkal foglalkozó Speciális Nemzetközi
Bizottság, amely a kibocsájtott zavarok határértékeinek meghatározásával
és mérési módszerek kidolgozásával foglalkozik. A vonatkozó CISPR 15 szabvány
legújabb, 7. kiadása 2005. novemberében jelent meg. Az új szabvány a frekvenciasáv
felső határát megemelte, így az új szabvány szerint a vizsgált frekvenciasáv
a 30-300MHz tartományba esik. Ezt az új technológiák bevezetése következtében
egyre magasabb frekvenciákon működő orvosi, tudományos, ipari, távközlési
berendezések működését befolyásoló zavarok indokolják.
Már most látható, hogy a tendencia nem áll meg és a közeljövőben az
1 GHz felső határ bevezetését fontolgatják. A probléma felvetése reális,
t.i. még egy hagyományos, hosszú izzószálas lámpa is tud sugározni ebben
a frekvenciatartományban, mivel magának a hosszabb izzószálnak a szórt
kapacitása és induktivitása rezgőkört alkot és a saját frekvenciáján sugároz.
(A jelenség lámpagyártók és vizsgálóintézetek körében közismert.)
Természetesen az egyre szélesedő frekvenciatartomány módosított ill.
új mérési módszereket is igényel, az ezekre vonatkozó kutatások folyamatban
vannak. Sajnos az új módszerek eszközigényesek és költségesebbek lesznek
a jelenlegiekhez képest.
Forrás: Kerényi István, Kmethy Győző: Beszámoló az IEC 69.Közgyűléséről
A PRO LUMINE DÍJPÁLYÁZAT EREDMÉNYE
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága, a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata 2005-ben első alkalommal adta ki a világítástervezőknek szóló PRO LUMINE díjat. A hazai világítási kultúra színvonalának emelését szolgáló díj elnyerésére 2 kategóriában (beltér és kültér), az elmúlt 3 évben megvalósult munkák terveivel lehetett pályázni. A szakmai zsűri a beltéri kategóriában a díjat Némethi Ferenc és Villányi László részére ítélte meg, a Művészetek Palotája világításáért. A kültéri kategóriában a bíráló bizottság döntése értelmében a díjat ebben az évben nem adták ki.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉLELMISZERGYÁRTÓ ÉS -ÉRTÉKESÍTŐ HELYISÉGEK VILÁGÍTÁSÁRÓL
Újabban egy olyan rendelet borzolta fel a szakmai kedélyeket, amelynek
a címe alapján első látásra nincs is sok köze a világításhoz. A 90/2003
(VII.30) FVM-ESzCsM sz. rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának
élelmiszer-higiéniai feltételeiről szól. E rendelet 1. sz. melléklete fogalmazza
meg a valamennyi élelmiszer-előállítóra és élelmiszer-forgalmazóra vonatkozó
általános követelményeket, és e mellékletben a világítással kapcsolatban
is találhatók előírások. Azokat a lilás fényt adó fénycsöveket, amelyek
fényében a több napos nyershúsok és húskészítmények is frissnek tűnnek,
nem szabad többé élelmiszerek megvilágítására használni.
A másik követelmény teljesítése nehezebb feladat. Gyártócsarnokokban
és üzletekben nem szabad használni olyan bura nélküli, szabadon sugárzó
vagy rácsos fénycsöves lámpatesteket, amelyeknél a fényforrás esetleges
törése esetén az üvegcserepek le tudnak hullani az élelmiszerekre. A rendelet
valójában az EU előírásait vezeti be a magyar jogrendbe, és fontos tudni
róla, hogy visszamenőleges hatályú, vagyis a rendelet hatályba lépése előtt
készült létesítményeket az új követelményeknek megfelelően át kellett alakítani.
A rendelet hatályba lépése előtt létesült, működési engedéllyel rendelkező
üzletek, gyártóhelyek esetében az esetleges eltéréseket 2003. október 31-ig
kellett megszüntetni.
E határidő több mint két éve lejárt. Az előírások betartása felett
őrködő ÁNTSZ ennyi türelmi idő után egyre több helyen kifogásolja a világítást.
Az élelmiszerüzletek szorult helyzetben lévő üzemeltetői számára létezik
egy gyors és egyszerű megoldás: a nyitott lámpatestek fénycsöveit olyan
fényforrásokra kell kicserélni, amelyeknél az üvegcsőre felvitt különleges
polikarbonát bevonat megakadályozza törés esetén a cserepek lehullását.
Ezek a speciális fénycsövek a jelentősebb gyártók és a fényforrásokat
forgalmazó nagyobb világítástechnikai vállalkozások kínálatában megtalálhatók.