A képen a Braille emlékérmesek láthatók Cikkünk a 24. oldalon olvasható A tartalomból Házunk tájáról 3 Netszemle Interjú 7 Mi történt a vakvilágban Barangolás a Bodrog és Felső-Tisza táján 11 Géberjénben az "Őszi Rózsák" 14 Nyelvkönyvek látássérültek számára 16 Akik nem engedik, hogy ködbe vesszen a tudás 17 Lenkainé Vajda Viktória, a közösség lámpása 20 Újra gyújtottuk a "Szeretet Lángját" Szekszárdon 21 Akadálymentesített eszközök bemutatója 23 Ahogyan az MVGYOSZ ünnepelt 24 Újabb pontírású kiadvány 29 Fehérbot napi ünnepség hangoskönyvvel 30 Tapintható tárlat a Szépművészeti Múzeumban 31 Munkaképesség Café a Világ-Tér-Kép Közhasznú Egyesülettel 32 Fehér Bot Napja Oroszlányban 33 Őszi bajnokságok Tatabányán 34 Gárdonyi 150 35 X Kedvezményes jegyek az Ujszínházban 37 Megjelent az Infoalap által fejlesztett DEX program legújabb változata 39 Ünnepség a Fehér Bot Nemzetközi Napján Lentiben 40 Lombkorona tanösvény és zsúpfedeles borospince 41 Olvasó sarok Bakó Ágnes: Kati karácsonya 43 Nevessünk együtt 46 Sport, szabadidő 48 Karácsonyi mézes sütemény 55 Közlemények, programajánlók 56 rVakok Világa A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata Felelős kiadó: Szakály Melinda, az MVGYOSZ elnöke Szerkesztő: Kovács Judit - Tervezőszerkesztő: Fehér István A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47. Telefon: 384-8440 - E-mail: vv@mvgyosz.hu Készült a PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdióban ISSN 0209-6765 Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél! , Házunk tájáról Elnökségi tudósítás (2013. október 1.) Az MVGYOSZ Országos Elnöksége szeptember 17-én tartotta soron követ­kező ülését. Jelen voltak: Szakály Me­linda, Dr. Tóka László, Dr. Nagy Sán­dor, Kuminka Györgyné, Barnóczki Gábor, Nagy Tünde, Pesti Zoltánná és Majoros Kálmánná. A hivatalt Dr. Micserics József, Kutor Sándorné és Baráth Barbara képviselték. Az ülés el­ső részét alelnök úr vezette. Felbontott szerződés; hogyan tovább? Az MVGYOSZ nem biztos, hogy megújítja a december 31-én lejáró szerződését a Humán Dialóg Kft.-vel - határozott az elnökség. Abban mind­annyian egyetértettek, hogy adomány­szerző tevékenységre szüksége van a szervezetnek a költségek finanszírozá­sához. Ezzel együtt nem zárták ki egy esetleges DM kampány lehetőségét sem. Dr. Nagy Sándor és Barnóczki Gábor támogatták az említett céggel az együttműködést, mások viszont tartóz­kodtak dezinformáltságra hivatkozva, így nem nyert támogatást az a határo­zati javaslat, amely újabb két évvel meghosszabbítja a szerződést a Humán Dialóg Kft.-vel. Egyes elnökségi tagok­ nak elsősorban a HD által kért "hűség­nyilatkozattar', míg másoknak a verse­nyeztetés hiányával volt problémája. Dr. Micserics József és Szakály Melin­da elmondták, hogy jelenleg nem tud­nak másik olyan piaci szereplőről, akik teljes körűen végeznék a direkt marke­ting tevékenység működtetésével járó feladatokat, illetve megelőlegezné a kampány indításához szükséges 20 mil­lió Ft-ot. Elnök asszony - ahogy azt már az előzőekben is - ismét felkérte az Országos Elnökség tagjait, ha bárki tud ilyen jellegű komplex szolgáltatást végző cégről, az jelezze felé. Ezt követően az Országos Elnökség "vitája" több szálon folytatódott egy­szerre a következő lépések megtétele kapcsán. Szinte kivétel nélkül ugyan­azok a megoldási javaslatok hangzot­tak el, mint a korábbi elnökségi ülése­ken. Ismét felmerült, hogy a megyei tagegyesületek kapják meg használat­ba a "forrócímeket", de ezt az elnökség többsége nem támogatta. Ugyanúgy felmerült, hogy az Országos Hivatal folytassa tovább a DM tevékenységet. Kutor Sándorné arra világított rá, hogy az MVGYOSZ nem képes fedezni azokat a költségeket (például: postázás, csomagolás, nyomtatás, stb.), amelyek felmerülhetnek ilyen esetben. A hiva­talvezető szerint jelenleg sem az infor­matikai háttér, sem a munkavállalók, sem ő maga nem képes ennek az elvá­rásnak megfelelni, hiszen a cég profesz- szionális szakemberekkel végzi tevé­kenységét. Kérdésként merült fel, hogy a szövetség miből fogja fizetni a tobor- zó kampányok költségeit, ha önmaga végzi e tevékenységet. Kutor Sándorné szerint jelenleg nincs 20 millió Ft-ja a Szövetségnek erre a célra. Dr. Tóka László szerint a már befolyt adomá­nyokból kell finanszírozni mindezt. Szakály Melinda ezt a leghatározottab­ban visszautasította, mondván kizáró­lag csak konkrét, ilyen jellegű elnöksé­gi határozat birtokában hajlandó erre. A napirendi pont végén az elnökség úgy határozott, hogy felkéri a hivatal- vezetőt, keressen olyan lehetőségeket, amellyel az MVGYOSZ bevételekhez juthat. Ezzel kapcsolatban elnök asz- szony és hivatalvezető úr kérdéseire, nevezetesen mennyi összeg szükséges, azokat milyen költséggel teremtse elő a szervezetben nem született semmi fajta érdemi javaslat, így döntés sem. Ezt követően konkrét elképzelés hiányában Szakály Melinda elnök asszony arra kérte az elnökség tagjait, hogy a 2 hét múlva tartandó elnökségi ülésre min­denki tegyen le javaslatokat az elnök­ség asztalára az adományszervezési stratégia kialakítása kapcsán. Kisebb vita kerekedett abból, hogy kinek a fel­adata egyáltalán az ilyen jellegű straté­giák megalkotása. Dr. Tóka László sze­ rint ezt egyértelműen a hivatalnak kell megtennie. Szakály Melinda szerint az elnökség feladata a szövetség ilyen jel­legű stratégiájának kialakítása, a hiva­talnak pedig ezt a stratégiát kell majd végrehajtani. A kérdésről az elnökség tagjai a kö­zeljövőben tovább tárgyalnak. A ter­vek szerint ki-ki benyújtja ötleteit, ja­vaslatait. Játékot tesztelnek az iskolák Romhányi Györgyné azzal kereste fel az MVGYOSZ-t, hogy Nap-Hold névre hallgató játéka ismét kereskedel­mi forgalomba kerülhessen. Elmondá­sa szerint a játékot óvodások és kisis­kolások egyaránt használják, egy érté­kelés szerint segíti a gyermekek logi­kai- és kombinációs készségét, továbbá a szabályok gyorsan elsajátíthatóak - áll egy a 90-es években írt értékelésben. Az elnökség tagjai úgy határoztak, hogy a játékot a Budapesten található, látássérülteket nevelő- és oktató intéz­ményekbe juttatják el, ahol a gyerekek pedagógusaik és tanáraik segítségével tesztelik a játékot. Az elnökség első be­nyomása az volt, hogy a Nap-Hold já­ték elsősorban a gyengénlátó gyerme­kek időtöltését szolgálhatná. Készül az új alapszabály Dr. Nagy Sándor elkészítette az MVGYOSZ új alapszabály tervezetét. Az alapszabály módosításán dolgozó bizottság ülését követően a dokumen­tumot a hagyományokat megtartva sti­lizálták, kiegészítették, néhány helyen átdolgozták. Ezen felül biztosan lesz­nek változtatások, mivel azóta több észrevétel és javaslat is érkezett. Meg­ határozták az alapszabályt megtárgya­ló küldöttgyűlés időpontját. A tervek szerint november 9-én vagy 16-án ke­rülhet erre sor. Kovács Judit Elnökségi tudósítás (2013. október 1.) Október 1-jén, az Egyesületi Elnö­kök Tanácsa ülését követően ismét ösz- szegyűltek az Országos Elnökség tag­jai. A tanácskozáson jelen voltak: Sza- kály Melinda elnök, Dr. Tóka László al- elnök, Dr. Nagy Sándor, Barnóczki Gá­bor és Kuminka Györgyné elnökségi tagok, valamint Majoros Kálmánné póttag. Nagy Tünde, Németh Orsolya és Pesti Zoltánné előzetesen jelezték tá­vollétüket. Baráth Barbara, Kutor Sándorné és Angyal Gábor az MVGYOSZ-t képviselték. Biztos folytatás Az MVGYOSZ külső cég bevonásá­val folytatja direkt marketing tevé­kenységét. A beérkezett árajánlatokról zárt ülésen tárgyalt az elnökség. Az el­nökség határozatban rögzítette, hogy a döntést és a szerződéskötés lebonyolítá­sát elnöki hatáskörbe utalja. Szakály Melinda kezében van a döntés, hogy melyik szolgáltatóval köt az MVGYOSZ szerződést 2015. december 31-ig. Az elnök hangsúlyozta, hogy vál­lalja az ezzel járó felelősséget. Elmond­ta, hogy még tárgyalásokat folytat mind a kettő lehetséges szolgáltatóval, ezért a szerződés megkötésének idő­pontja november 14-e lesz. További ja­vaslatként elhangzott az is, hogy kezde­ményezzenek tárgyalásokat a postával, nyomdával azért, hogy kedvezőbb áron küldhessenek leveleket. Alapszabály alkotó közgyűlés időpontja Az alapszabály módosítását elfogadó küldöttgyűlés időpontja november 9-e, pótidőpontja pedig november 16-a lesz - erősítette meg az elnökség szeptember 17-én kitűzött időpontját. Dr. Nagy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy már megjelentek a civiltörvénnyel kap­csolatos módosítások a kormányzati ol­dalon, ezért elképzelhető, hogy rövid­del az új alapszabály elfogadása után újabb változtatásokra lehet szükség azért, hogy valóban megfeleljen az MVGYOSZ alapszabálya a törvényi előírásoknak. Maradnak a folyóiratok elő­fizetésének díjai Az elnökség határozata értelmében jövőre sem történik változás az MVGYOSZ folyóiratainak előfizetési díjaiban. Felmerült a Braille-írású rá­dió- és televízió újság megszűntetésé­nek gondolata, de a viszonylag magas előfizetők számára való tekintettel (94 fő) továbbra is böngészhet a pontírást szerető olvasó. A rövidírás is változik A Braille-Bizottság a magyar teljesí­rásban tett változtatásokat követően áttekintette a kisrövidírást is a célból, hogy az megfelel-e a jelenlegi követel­ményeknek, valóban betölti-e szerepét, a leggyakrabban használt szavak rövi­dítését. Azt javasolták, hogy a kisrövidírásban továbbra se legyenek nagybetűjelek. Kivétel az, hogy betűszó esetén a szó előtt a nagybetűjel egysze­ri kiírásával kell jelezni, hogy a szó minden betűje nagy, és ha egy kifejezés minden betűje nagy, akkor pedig mind­egyik szó előtt egy nagybetűjel szüksé­ges. A kisrövidírásban a következő szó­végi rövidítések esetében szükségesek változások: -b. -ból, -bői -h. -hoz, -hez, -höz -k. -ként -r. -ról, -ről -t. -tói, -tői Mivel ezek a rövidítések pontra vég­ződnek, könnyen keverhetőek a mon­datvégi ponttal, mert mindkettő 3-as pont. A fentiekben felsoroltakat a kö­vetkezőképpen módosították: -bl -ból, -bői -hz -hoz, -hez, -höz -kt -ként -rl -ról, -ről -ti -tói, -tői Az elnökség határozata szerint a mó­dosítások 2014 januárjától lépnek élet­be. Weöres Sándor versesköteteket ajándékoz a minisztérium Az MVGYOSZ nyomdáját ezer kötet Weöres Sándor verseskötet elkészítésé­vel bízta meg a minisztérium. A váloga­tott költeményeket tartalmazó kötete­ket október 15-én, az MVGYOSZ szék­házában tartott sajtótájékoztatón ad­ják át az érintetteknek. A tervek sze­rint a könyveket a látássérülteket neve­lő és oktató iskoláknak, megyei egyesü­leteknek és a felnőtt korú látássérültek­kel foglalkozó rehabilitációs intézmé­nyeknek adják át. Kovács Judit Netszemle Interjú "A vak emberek nem sötétet látnak" - Flamich Mária és Hoffmann Rita peda­gógusok A Berkeley Egyetemen ösztöndíjas kutatóként tanulmányozhatták azt az idehaza szinte ismeretlen oktatási mód­szert, amely a fogyatékkal élő szemé­lyek társadalmi elfogadását erősíti, és amelyről tavasszal "Magányos küzde­lem - Akadálymentesítési lehetőségek a pedagógusképzésben" címmel írtak ta­nulmányt a Pedagógusképzés című fo­lyóiratba. A nyelvtanárként dolgozó doktorjelöltek maguk is érintettek a té­mában - Mária vak, Rita gyengénlátó. Magyar Narancs: Mi a lényege a módszernek? Hoffmann Rita: Először olyan műve­ket olvastatunk a pedagógushallgatók­kal, amelyekben fogyatékossággal élő karakter szerepel, amelyeket aztán ki- elemzünk. Mindenkinek vannak elképzelései a fogyatékossággal élőkről, ám az sok­szor nem fedi a valóságot. Azért fontos, hogy a pedagógushallgatók kimondják, amit gondolnak a fogyatékossággal élőkről - például azt, hogy nem szívesen szeretnék őket tanítani - , mert így a kurzus során elkezdhetnek kritikusan gondolkodni a témáról. Es ha ez meg­történik, részt vehetnek a fogyatékos­sággal élőkre vonatkozó sztereotípiák lebontásában is. A második lépésben - memoárelemzés - megvizsgáljuk, hogy a fogyatékossággal élő írók hogyan élik meg a mindennapjaikat a mások hoz­zájuk való viszonyulásáról. Ha nem magyarázzák el időben a különbséget a sztereotípiák és a valóság között, aka­ratlanul is előfordul, hogy a mesék go­nosz boszorkányait látjuk minden haj­lott hátú néniben, aki felszáll a villa­mosra. A befogadó gyerekből könnyen lesz kirekesztő felnőtt. Es mivel a gye­rekek a felnőttektől tanulnak, mi a fel­nőtteket szeretnénk megszabadítani az előítéletektől. Ebben segítenek a művé­szetek, hiszen bátrabban beszélünk a Kis bicebócáról, mint a szomszéd kis­gyerekről. MN: A memoárelemzés miben más attól, hogy a tanárhallgatók elképzelik, milyen lenne a Kis bicebócát tanítani­uk? Flamich Mária: A fogyatékossággal, tartós betegséggel élő írók munkáinak elemzéséből olyan árnyalatok derülnek ki emberi kapcsolatok születéséről, gyakran Megváltozásáról - például amikor egy nagy műtét után az ember­rel máshogy kezdenek el bánni -, ame­lyekről semmi más módon nem szerez­hetünk tudomást. A memoárelemzés azt üzeni, hogy a világ érzékelése sok­színű. Ugyanakkor nem várja el senki­től, hogy az író köntösébe bújjon, bár kicsit mindenki beleképzeli magát. Mást üzen, mint az ún. érzékenyítés, amely során az a képzet adódhat, hogy a vakok sötétben élnek. A vak emberek nem sötétet látnak, hanem semmit; és ezt a semmit nem lehet elképzelni. A sötétben ösztönösen önmagunkat ke­ressük és találjuk, nem egy másik em­ber életét. Bár megtudunk néhány dol­got, például hogy mi jelent utcán akadályt egy vak em­bernek, de azt nem, hogy milyen vak­nak lenni. MN: Miben új ez a módszer a ma­gyar oktatásban? HR: Memoárelemzéssel - ez esetben fogyatékossággal élő írók önéletrajzi írásainak elemzésével - a Berkeley Egyetemen találkoztunk, ahol Ful- bright-ösztöndíjjal kutatóként figyel­hettük meg az ismert vak író, Georgina Kleege kurzusát. Magyarországon vannak műelemző szemináriumok va­lamilyen formában, általában gyógype­dagógusok részére, de a memoárelem­zés nem nagyon jellemző. Az a különös a mi módszerünkben, hogy kivesszük a fogyatékosságábrázolás elemzését a gyógypedagógia területéről. MN: Gondolják, hogy ez az újfajta érzékenyítés gyakorlattá válhat a peda­gógusképzésben? HR: Kerülném az "érzékenyítés" szót. Az ember a legtöbbször nagyon érzékeny; a tudás az, ami hiányzik. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Ka­rán (PPK) "A fogyatékosság irodalmi ábrázolásainak kritikai és kritikus elemzése" címmel tartottunk kurzust a tavaszi félévben. A hallgatók szívesen beszélgettek a sztereotípiákról. A szem­léletváltásra viszont még jó ideig várni kell. Megtesszük, ami tőlünk telik. FM: Ahhoz, hogy szélesebb társadal­mi hatása legyen, e modulokat minden­képpen szerencsés lenne bevezetni a pedagógusképzésbe, elérhetővé tenni jog-, orvostanhallgatóknak, kommuni­kációs szakembereknek és így tovább, hiszen nem mindegy, hogyan beszélnek az emberrel, az emberről. MN: Kapnak segítséget a módszer megismertetésére? HR: Az ELTE PPK nyitottsága óriá­si támogatást jelent, de mások is van­nak, akik hisznek a módszerben. A mozgássérült kortárs író, Böszörményi Gyula elküldte nekünk a Kucó című kisregényét, a katalán író, Jaume Cabré pedig lemondott három novellá­ja jogdíjáról, hogy oktatási célra lefor­díthassuk. Itthon, bár egyre több fo­gy atékosságmemoár-jellegű írásmű lát napvilágot, még kicsi a választék, nem tudunk mindig művészi munkákat ele­ mezni. A fogyatékosságmemoár a si­ketvak Helen Keller írásaival kezdő­dött. Mi, magyarok nem kisebb alko­tással járulunk hozzá ehhez a ma még új, szemléletváltó műfajhoz, mint Ka­rinthy Frigyes Utazás a koponyám kö­rül című csodájával, így ez a mű bizto­san szerepel a mindenkori olvasmány­listánkon, csakúgy, mint Zemlényi Zol­tán Hoppárézimi vagy Böszörményi Gyula Fiókszavak című műve. MN: A Berkeley Egyetem az ameri­kai fogyatékosmozgalom bölcsője. Fel­tételezem, ott nem kezelték önöket gye­rekként... FM: A Fulbright-ösztöndíj elnyeré­sével öt hónapot tölthettünk Berkeley- ben, és még további két hónapig kutat­hattunk egy Kaliforniában élő magyar vállalkozónak köszönhetően. Meglepve tapasztaltuk, hogy annyi segítséget kaptunk, amennyit kértünk, és abban, amiben kértük. Sem többet, sem keve­sebbet, hiszen nyilván mi tudjuk, hogy nekünk mi a legjobb. Berkeley-ben tiszteletben tartják a különbözőséget. HR: Kicsit jó lenne ide is a Berke­ley... A hazai politika megaláz minket, fogyatékosokat, például azzal, hogy a nemrég bevezetett törvénnyel csalónak tekint, anélkül, hogy tisztában lenne az értékeinkkel vagy kíváncsi lenne rájuk. ✓ Úgy tűnik, a törvényhozónak fogalma sincs arról, miért és mennyivel drá­gább az életünk, és ez nem csupán a drága segédeszközök miatt van így. Eleve nagyon kevés fogyatékost foglal­koztatnak, végzettségüknek megfelelő­en pedig jelentősen kevesebbet. A fo­gyatékossággal élő személy nem sok eséllyel indul, mert "a nem fogyatéko­soknak is nehéz, mit akar, akkor egy fogyatékos..." típusú sztereotípiák mindennél erősebbek. MN: Hogyan lehet toleranciáról, tár­sadalmi inklúzióról beszélni, ha a szeg­regáció már gyerekkorban elkezdődik? Hiszen a vak és a gyengénlátó fiatalok külön iskolákban tanulnak. FM: Ma már a látássérült általános iskolás gyerekek kb. 50 százaléka több­ségi környezetben tanul. HR: Az együtt nevelés egyre na­gyobb tért hódít, de óvatosan kell bán­ni vele, mivel csupán egy bizonyos szin­ten, és nem is minden esetben sikeres. Csak akkor működik, ha a gyerekek már jól tudnak írni, olvasni, jól ismerik és használják saját lehetőségeiket. De ha ez már adott, mindenképp többségi iskolába kellene járniuk, felkészült pe­dagógusokhoz. Fontos az is, hogy meg­ismerjék a hagyományokat, azokat a máshonnan nem megtanulható dolgo­kat, amelyeket a vakok adnak át egy­másnak. Attól, hogy többségi környe­zetben él egy vak ember, még nem lesz belőle látó. FM: Összetett ez a kérdés... Emlék­szem, amikor a faluból hatévesen Bu­dapestre kerültem a vakok iskolájába, édesanyámat a hentes nem volt hajtan­ dó kiszolgálni, amiért szüleim bentla­kásos iskolába vittek. Biztos volt ben­ne, hogy meg akarnak szabadulni tő­lem. Mára ez a stigmatizáló, kirekesztő attitűd valamelyest megváltozott, de még mindig jelentős szemléletváltásra lenne szükség. A befogadás a fogyaté­kossággal élő személyen éppúgy múlik, mint a környezetén. A szegregált kör­nyezetnek a hagyományok továbbadá­sa ugyan kimondhatatlan előnye, de számos veszélyt is rejt, többek között, hogy az ott dolgozó személyzet beteg­ként, gyerekként tekint a bentlakókra. Ez pedig életre szóló nyomot hagy min­denkiben. MN: Jellemző, hogy fogyatékosság­gal élő tanárok taníthatnak bármelyik iskolában? FM: Van néhány példa, főleg zenei területen. Ungár Imre vak zongoramű­vész a Zeneakadémia tanára volt. Egyik barátunk Mosonmagyaróváron tanít, míg egy másik a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskolában dol­gozott sok éven át. A zeneoktatás mel­lett a nyelvtanítás is lehet egy befogadó terület. Mi ketten például hosszú ideig az egykori MTV Oktatási Osztályán tanítottunk angol nyelvet. A felsőokta­tásban, a tudomány különböző terüle­tén is számos lehetőség kínálkozna fo­gyatékossággal élő oktatók alkalmazá­sára. MN: Zenei tehetségüket Ameriká­ban is kamatoztatták Kodály népszerű­ sítésével. FM: Magunkkal vittünk mindent, ami itthon is örömet jelent. Például az éneklést. Énekelni Allén Shearernél, az egyetem egyik professzoránál tanul­tam. Korrepetitorom, Marilynn Row- land beleszeretett Kodály muzsikájába, és nagyon szívesen kamarázott. Öröm­mel osztotta meg új zenei élményét, Kodály Nausikaa című dalát a barátai­val a saját házában. A dal köré egy há­zi koncert szerveződött. HR: Mária egy elvált rabbi felkéré­sére egy meleg baptista kántor zongo­rakíséretével énekelt egy zsinagógá­ban. A Berkeley kivételes példa arra, hogyan lehet a világ befogadó. Az ott tapasztaltak alapján talán itthon is megtanítható, hogy az ember nagyon értékes, ugyanakkor nagyon törékeny. MN: Van erre a szemléletváltásra re­ális esély itthon is? HR: Máriával azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb megszerezzük a doktori fokozatot. Egyre mélyebbre és mélyebbre szeretnénk merülni a témá­ban, hogy az így megszerzett tudást át­adhassuk minél több embernek. így ta­lán a berkeley-i és a magyar szemlélet- mód közötti szakadék is csökkenni fog. Szerző: Sánta Mária publikálva 2013/38. (09. 19.) http://vakbarat. magyarnarancs, hu /lelek/a-vak-emberek-nem-sotetet-latnak- 86606 Mi történt a vakvilágban Barangolás a Bodrog és Felső-Tisza táján Nagy ajándékot kapott a VGYHE Türista Szakosztálya a nyár végén. A Szerencsejáték Zrt. jóvoltából eljuthat­tunk Magyarország észak-keleti csücs­kébe. Jelentős dolog ez számunkra, mert látássérültek lévén, soha nem ve­zethetünk autót, nem tudnánk eljutni távoli vidékek eldugott helyeire. Utunk első állomása Vizsoly volt, ahol az Árpád-korban épült, majd át­épített egyszerű kis templom mesterge­rendája, kissé dohos levegője kellő at­moszférát teremtett az 1589-90-ben nyomtatott első, magyar nyelvre fordí­tott Biblia megtekintéséhez. A sajtó­nyomtató gépen mi is kinyomtathattuk a Vizsolyi Biblia egy lapját. A Biblia másolatát láthattuk csak, de a falakról az 1940 -es években előkerült eredeti freskók néztek le ránk. A nap fénypontját Boldogkő váralj a meglátogatása jelentette. Már messzi­ről szembetűnik a meredeken kinyúló sziklanyelven épült vár. A látvány nem mindennapi, annyira a szikla szélén áll, hogy szinte lebeg a levegőben a hatal­mas építmény. A monda szerint egy Bodó nevű aszaló mesterről kapta ne­vét, aki IV. Bélát kimentette a muhi csatából. A király meghívta Budára Bodót 7 lányával együtt, és gazdag fér­jeket szerzett nekik. A sziklanyelvet ne­ kik ajándékozta, de a hét vő hét éven át várat kellett építsen. így készült el Bodó, majd Boldog vára. Nagyszerű idegenvezető mutatta be a vár neveze­tességeit: az ötemeletes, három méter falvastagságú öregtornyot, az emberek lába által hajtott szárazmalmot, a fel­sővárban található tömlöcöt, a Druget család által épített palotaszárnyat. Fan­tasztikusan jó kiállítást nézhettünk meg, amely a jól látók számára volt tel­jes értékű. Megcsodálhattuk hazánk nagyjainak címerpajzsait, a pénz kiala­kulását a bronzkortól a XX. századig. A legérdekesebb a hadászat fejlődését bemutató rész volt. Terepasztalokon makettek sorozata jelenítette meg a mamut vadászatot, a római őrtornyo­kat vagy a muhi csata szekérvárának, királyi sátrának elhelyezkedését stb. Ilyen szemléltető eszközök segítségével lehet igazán jól történelmet tanítani. A nap eseményeit a Kossuth Emlékház­ban tett látogatásunk zárta, ahol érté­kes, szakszerű és korrekt vezetésen is­merhettük meg a nagy államférfi élet­útját, és megsimogathattuk bölcsőjét is. A második napon át kellett lépni a szlovák határt, mert a trianoni béké­ben itt is rosszul húzták meg a határvo­nalat. így történhetett, hogy külföldre kellett menjünk, hogy meglátogathas- suk II. Rákóczi Ferenc fejedelem szüle­tésének helyét Borsiban. Lelkes veze­tőnk tréfákkal fűszerezve mesélte el a település és a Rákóczi-várkastély há­nyattatott múltját. 1920-ban Csehszlo­vákiához csatolták, majd 1938-44-ig is­mét Magyarországhoz tartozott Borsi. Ebben a rövid időszakban rendbe hoz­ták a kastélyt. A háború után Csehszlo­vákia része lett a település. A falu la­kosságának felét áttelepítették Ma­gyarországra, helyükbe szlovákokat hoztak, az épületből raktár lett. A bel­sőudvarban álló nagy Rákóczi-szobrot csak a sofőr leleményessége mentette meg a bezúzástól. A rendszerváltás után a község kezébe került a kastély, és fokozatosan felújítják. Több termet berendeztek a kastélyt szépen kiépítő hajdani tulajdonosa, Lorántffy Zsu­ zsanna emlékeivel. Természetesen a legtöbb bemutatott tárgy a Rákóczi- családhoz kapcsolódik. Megható jele­net volt, mikor körbeálltuk a kis böl­csőt, mely a fejedelem bölcsőjének ha­sonmása. A Türista Szakosztály nevé­ben koszorút helyeztünk el a bölcső ol­dalán, s a Himnusz eléneklésével áldoz­tunk a nagy magyar hazafi emlékének. Nagy meglepetés várt bennünket Ka­roson. Az 1970-es évektől kezdték itt feltárni a honfoglalás kori sírokat. A 3 feltárt temető közül a leggazdagabbat, a 73 sírt tartalmazót jártuk be. A füves térségben kis kopjafák jelezték, hogy itt nyugodott valamelyik magyar ősünk. Fel volt tüntetve az illető neme és kora is. Egy rangos vezéri sír helyét kőhalomra állított obeliszk jelzi. 17 ki­lométert mentünk a busszal a Honfog­ lalás kori látogatóközpontig. Az emlék­helyen idén emelt épület, a magyarok félve tisztelt fegyvere, a visszacsapó íj formáját követi. Kiállítótermeiben lele­tek, rekonstruált ruhák, fegyverek lát­hatók. Egy tegezt kézbe is vehettünk, mely a nyílvesszők tartására szolgáló kb. 40 cm-es keskeny bőr tok volt. Inte­raktív eszközök, makettek, filmek, érintőképernyős alkalmazások tették lehetővé, hogy megismerjük a IX-X. századi magyarság életét. Mindezt be­tetézte az ópusztaszerihez hasonló pa­norámás fényjáték. A honfoglaló és ka­landozó magyarokat életnagyságban lóháton, teljes fegyverzetben láthattuk, felajzott nyíllal, mennydörgés közepet­te. Részletes ismertetést hallottunk ez alatt a látott harcosokról. Mozgalmas élményünk után békésebb helyre, a kultúra területére tértünk. Sárospatak 20-nál több nevezetessé­ge közül mi az 1531-ben épült Refor­mátus Kollégium impozáns épületét néztük meg. Sok híres magyar tanult falai között. Könyvtárát a háború alatt kirabolták az oroszok. A gyűjtemény nagy részét pár éve kegyeskedtek visz- szaadni, megtartva a legértékesebbe­ket. Kiállítótermeiben a város és a Rákócziak emlékeivel ismerkedtünk meg. Szálláshelyünk, Széphalom neveze­tességeinek megtekintésére áldoztuk az utolsó napot. Itt, a ma Sátoraljaújhely­hez tartozó kis településen élt Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja. In­nen irányította a magyar irodalmat a 19. század elején. Sétánkat a sírkert megtekintésével kezdtük. Meghatódva álltunk meg a susogó fák alatt örök ál­mát alvó nagy író és családtagjai sírjá­nál. Egykori kúriája helyén emlékcsar­nokot emeltetett Becske Bálint, az író unokája. 1873-ban nyílt meg az oszlo­paival, timpanonjával ókori görög templomra emlékeztető mauzóleum. A kis épület gazdag tárháza Kazinczy életpályájának. Személyes emlékei kö­zül kiemelném a költő nagyméretű, szép portréit és felesége, Török Sophi haj tincsét. A közelben épült fel a modern, sok üveggel kombinált épület, melyben 2009-ben nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. Megtekintésére egy egész napot kellene szánni, ezért csak néhány dolgot ragadok ki a nagy választékból. Az Európa teremben megismerhettük a magyar nyelv helyzetét nemzetközi viszonylatban. A világ néhány ezer be­szélt nyelve közül a magyar a 41. he­lyen áll. A Hungária teremben bemu­tatták nyelvünk múltját, szaknyelve­ket, szleng és a legújabb e-nyelvet. Kis készülékek segítségével meghallgathat­tuk a nyelvjárásokat vagy nagy költő­ink verseit híres színészek előadásában. A Magyar Nyelv Múzeumának megál­modója, megalapítója dr. Pásztor Emil, az egri Tanárképző Főiskola egykori tanára volt. Róla nevezték el a minden magyar író és költő portréját is tartal­mazó galériát. Elköszönvén a kedves, segítőkész vezetőktől, hamarosan Sá­toraljaújhelyre érkeztünk. A történel­mi belváros utcáin haladva, felújított, szép paloták, szökőkút, a nagy Kos- suth-szobor és kellemes kis kávézók vonták magukra a figyelmünket. ■Z Érdemes volt betérni Olaszliszkán a gondozott környezetben álló reformá­tus templomba. Kazettás famennyezet fogadott, a szépen faragott padok közt szőnyeg vezetett az úrasztala felé. A fi­atal, egyben kutató lelkész elmondta, hogy a községbe a mai Belgium terüle­téről vallonokat telepítettek be a kö­zépkorban. A nép mindenkit olasznak mondott, aki újlatin nyelven beszélt. A közlekedési útvonalak találkozásában fekvő mezőváros sokat szenvedett az átvonuló hadaktól. Az 1520-as években alakult erős, református gyülekezet csak II. József Türelmi rendelete után építhetett magának templomot. A gyö­nyörűen faragott szószék megcsodálása közben iszonyúan sajdult fel bennem a gondolat, milyen más arca is van a fa­lunak, hogy egy elvadult kisebbség a gyermeke szemeláttára agyonverte az ártatlan tanár édesapát. Hangulatun­kat felvidította kirándulásunk utolsó állomásán, Tályán tett látogatásunk. "Mélységes-mély pince mélyén" öreg, öblös hordók sorakoztak. A hű­vös levegőben borszag terjengett. A boltíves mennyezet alatt, pislákoló fényben, lopóval szívott bort üvegje­inkbe a gazda. Megkóstolva a nemes italt, magyar emberhez méltóan dalra fakadtunk. Nagyon tartalmas, kellemes három napot töltöttünk együtt, ami nem való­sulhatott volna meg, ha nem kapunk anyagi segítséget a Szerencsejáték Zrt.- től. Nagyon köszönjük! Önöket az a jó érzés töltheti el, hogy 50 embernek nagy örömet, felejthetetlen élményt szereztek. Balázs Éva Géberjénben az "Őszi Rózsák" zz Rózsa Dezső legújabb, Őszi Rózsák című verseskötetét mutattuk be 2013. szeptember 15-én Géberjénben, a Má­tészalkai Járásban, a Holt-Számos partján fekvő 541 lelkes községben. Örömmel tettünk eleget Máténé Vincze Andrea polgármester asszony meghívásának, hiszen már nem először láttak minket vendégül. Csoportunk a Látássérültek Észak-Alföldi Regionális Egyesületének (LEARE) versmondó tagjaiból, Rózsa Dezső verskedvelőből, aktív és nyugdíjas munkatársaiból, va­lamint kísérőinkből állt. A községi művelődési házban tartott könyvbemutatót mintegy keretbe fog­lalta Papp József beszélgetése a szerző­vel annak életéről, munkájáról és a verseiről. A prózai részek között az adott témákhoz kapcsolódó versek hangzottak el, és szebbnél szebb népda­lokat hallhattunk citerán. A közönség megismerhette Rózsa Dezső életútját a gyermekkori évektől napjainkig, s az átélt személyes élmé­nyeket, amelyekből a művek születtek. Megtudhattuk, hogy tizenöt éve kez­dett verset írni, és azóta is rendszeresen nyúl az önkifejezés ezen eszközéhez. A szerző Tótkomlóson született, és ott kezdte iskoláit is. Látásának romlá­sa miatt azonban hamarosan a buda­pesti Vakok Intézetébe került. Közép- és felsőfokú tanulmányait Debrecen­ben végezte, ahol először kitanulta a kárpitos szakmát, melyet néhány év múlva felcserélt a telefonalközpont-ke­zelői munkára. Jelenleg is dolgozik, im­már huszonnégy éve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármes­teri hivatalának telefonközpontosa. 2012-ben jelent meg Szilágyi Ildikó szerkesztésében a második verses köte­te, a Papp József által lektorált és Burai István grafikusművész alkotásaival il- zz lusztrált Őszi Rózsák. A könyv mottója a "Valaha" című négysoros, amely a szerző egyik alapvető létélményét vetíti elénk: "Valaha azt álmodtam, hogy megvakulok! /S reszketve ébredtem reggel: /Ma már azt álmodom, hogy látok!/ S könnyezve ébredek.". Versei­ben ennek megfelelően nagy hangsúly- lyal jelenik meg a látás elvesztésétől va­ló félelem és szorongás, melyet minden esetben felold az örökké tevékeny, min­den iránt érdeklődő közösségi ember személyisége, amely a reményt soha nem engedi elveszni. Szerelmes verseiben népdalszerű egyszerűséggel szól a vágyakozásról, de megható a sűrű hóesésben egymás ke­zét fogva sétáló pár képe is, melyek mö­gött mindig a kedvesét meghitt szavak­kal köszönő költő áll. A kis falutól a nagyvárosig eljutó al­kotó írásaiban sejtelmes, csapongó ké­pekben jelenik meg a város és a táj le­írása, amely a személyes élményből ki­indulva hordozza mindnyájunkhoz szóló mondanivalóját. Előadásunk zárásaként a polgármes­ter asszony elmondta Rózsa Dezső - je­len kötetben nem szereplő - Eskü című versét, amely 2012 nyarán, a Géberjén- ben tartott állampolgári eskütételre íródott. Mindannyian meghatódva hallgattuk ennek a versnek a történe­tét, és azt, hogy hagyományteremtő szándékkal azóta az állampolgári eskü­tételek alkalmával mindig elhangzik ez a mű, melyet a község pecsétjével és a polgármester aláírásával ellátott díszes okiraton megkap mindenki, aki Géber- j énben veszi fel a magyar állampolgár­ságot. A műsorban közreműködött Andra- sik Katinka, Donkó Jenő, Horváth Istvánná, Lakó Sándor, dr. Nagy né Berke Mónika, Papp József, Tamás An­na és e sorok írója. Köszönjük a kedves fogadtatást és a szíves vendéglátást. Geriné Jóna Ilona Nyelvkönyvek látássérültek számára A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete az elmúlt években több speciálisan, kifeje­zetten a látássérültek igényeinek meg­felelő hangzó tananyagot készített, melynek segítségével bárki, akár egye­dül, tanári segítség nélkül is elsajátít­hatja az angol vagy német nyelv alap­jait. A kezdő tananyagok olyan alapvető kifejezéseket, szavakat tartalmaznak, melyeket eredményesen használhatunk például egy nyaralás alkalmával. A 6 leckére bontott hangos kezdő tankönyv az alábbi témaköröket járja körbe: be­mutatkozás, család, útbaigazítás, köz­lekedés busszal vagy vonattal, étkezés és vásárlás. Az egyes leckéken belül hétköznapi szituációkat bemutató pár­beszédek hallhatóak angolul/németül, illetve magyar fordítással is. Minden leckéhez tartozik egy szószedet, mely­ben a párbeszédekben előforduló sza­vak, ill. kifejezések hallhatóak magyar és idegen nyelven. Továbbá egy nyelv­tani blokk is tartozik a leckékhez. Nagy hangsúlyt fektettünk a tan­anyag készítésénél arra, hogy a CD azok számára is jól használható legyen, akik kizárólag hallás után tanulnak, így a szavakat bár kicsit "magyarosab­ban" ejtve rögzítettük, de így tisztán érthető minden párbeszéd. A hangos kezdő tananyagot elsősor­ban azoknak ajánljuk, akik teljesen az alapoktól akarják kezdeni a tanulást, vagy esetleg újrakezdők, és szeretnék felfrissíteni a már homályba veszett tu­dásukat. Az oktató csomag magában foglal egy CD-t és egy nagybetűs tankönyvet. Figyelem, mivel ez az oktatási anyag el­sősorban hangzó formátumban ké­szült, ezért a nagybetűs könyv csak ki­egészítés, a teljes tananyagot, így pl. a nyelvtani magyarázatokat és példákat kizárólag a CD tartalmazza! Az oktató csomaghoz mindenki megkapja a nagybetűs tankönyv digitális változatát is, így a képernyőolvasó vagy nagyító programot használó tanulók a helyes­írást is elsajátíthatják. A nagybetűs könyvben a CD-n hallható angol és né­met nyelvű szituációk, azok magyar nyelvű fordítása, illetve a szószedet ol­vasható. A kezdő angol CD ára önmagában, ill. tankönyvvel együtt is 2500 Ft, míg a kezdő német CD ára 2500 Ft + 500 Ft- ot kell fizetni azoknak, akik a nagybe­tűs tankönyvet is kérik. A hangos középhaladó német tan­anyagot azoknak ajánljuk, akik számá­ra a német nyelv nem idegen, korábban már tanulták, most csak feledésbe me­rült szókincsüket, ill. nyelvtani ismere­teiket kívánják felfrissíteni. Az oktató csomagot különösen nyelvvizsgára ké­szülő nyelvtanulóknak ajánljuk, hiszen a CD-n olyan témakörök találhatóak, melyek a szóbeli nyelvvizsgára készü­lőknek elengedhetetlenek (találkozás, család, lakás, lakóhely, napi beosztás, iskolarendszer). Az egyes leckéken be­ lül német nyelvű témakidolgozások, azok magyar fordítása, szószedet, nyelvtani magyarázatok és gyakorla­tok hallhatók. A nagybetűs tankönyv­ben a német nyelvű szövegek és a ma­gyar fordítás is olvasható a szószede­tekkel együtt. Figyelem, mivel ez az ok­tatási anyag elsősorban hangzó formá­tumban készült, ezért a nagybetűs könyv csak kiegészítés, a teljes tan­anyagot, így pl. a nyelvtani magyaráza­tokat és gyakorlatokat kizárólag a CD tartalmazza! A CD ára 3000 Ft. Amennyiben igényel hozzá nagybetűs tankönyvet is, azt a megrendelésnél kü­lön jelezze. Az ár a nagybetűs tan­könyvvel együtt is 3000 Ft. A speciális tananyagok megvásárol­ hatóak egyesületünkben az alábbi mó­don: Kérjük, jelezze megrendelési szándé­kát az info@vakegy.hu email címen. A levélben kérjük, írja meg, hogy melyik tananyagot kívánja megrendelni (hi­szen egyesületünk több hangzó tan­anyagot állított elő, pl. hangos kezdő angol, hangos kezdő német, ill. közép­haladó német), valamint írja meg azt is, hogy a CD-hez szüksége van-e nagy­betűs tankönyvre is. Fontos, hogy adja meg pontos postacímét, ahová a tan­anyagot postázhatjuk Önnek. Miután a megrendelt tananyag árát átutalta egyesületünk alábbi számlaszámára, a tananyagot azonnal postázzuk Önnek. Számlaszámúnk: (Szabolcs Takarék) 68800109-11055341. Kérjük, a megjegyzés rovatban tűn­tesse fel a megrendelt tananyag nevét. Ha szeretteit hasznos ajándékkal, és egy örök kinccsel, a tudással akarja megajándékozni, akkor rendelje meg egyesületünktől valamelyik oktató cso­magot! Lakatos Anikó Akik nem engedik, hogy ködbe vesszen a tudás Mostanában sokat lehet hallani és olvasni a Braille-írás jelentőségével kapcsolatos véleményekről és ellen- véleményekről. Sokak számára sajnálatos, hogy ez a téma egyáltalán ilyen formában felmerül. A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete kiáll a Braille-írás és olvasás fontossága mellett, és ennek hangot adva a lehetőségek kis szigeteként idén is megrendeztük a Dr. Bánó Miklós Braille-versenyt 3 kategóriában. Mindezt a Közművelődési és Kulturális Bizottságunkkal összefogásban Budapesten az MVGYOSZ Székháza kiselőadó termében. 2013. október 5-én, szombaton reggel fél tízkor kezdtek gyülekezni a résztvevők. Az idei rendezvény felülmúlva az eddigi évek alkalmait, egy új résszel egészült ki. Kis standot állítottunk fel, mely a Braille-írás és olvasás bemutatását szolgálta a ren­dezvényre látogató látó kísérők és érdeklődők számára. Itt többek között kiállításra került egy mini picht- írógép, amely a látássérültek körében is kevésbé ismert ritkaságnak számít. 10 órakor Borai Botond, az Egyesület elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd Schuck Antal, az Egyesület elnökségi tagja beszélt a pon­tírás számunkra ma is nagyon fontos jelentőségéről, majd átadta a szót ren­dezvényünk díszvendégének, Jakab Miklósnénak, aki a rendezvény névadójának, Dr. Bánó Miklósnak a családjával áll közeli kapcsolatban, többek között Dr. Bánó Miklós unokájának a keresztany­ja. Jakab Miklósné bár látó, tökéletesen ismeri a Braille-írást, és annak rendkívüli fontosságát, erről beszélt a hall­gatóságnak. Ezt követően az elnök bemutatta a különböző kategóriák zsűrijét. Az írás verseny javítói és bírálói: Borbély Lajosné és Kuminka Györgyné, az Országos Braille Bizottság tagjai, valamint Péter Zsigmond, az Országos Braille Bizottság elnöke. Az olvasás zsűrijében: Temmel Márta tanárnő, Páll Erika, a Szövetség Braille-könyvtárosa, valamint Taba Zsófia, a Szövetség hangos könyvtárá­nak munkatársa. A játék a pontokkal kategóriának zsűrije: Bereczkné Bihari Erzsébet, a Közművelődési és Kulturális Bizottság vezetője, Taba Zsófia, valamint Szombath Tiborné, a Hermina Egyesület titkárságvezetője. Először ismertették a verseny külön­böző kategóriáinak a szabályait, és a lebonyolítás menetét. Az írás és az olvasás anyagának témája Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójára való tekintettel került kiválasztásra. Az írásversenyben indulóknak Taba Zsófia diktálta le Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter című műve részletét. A játékosok egyszerre írták a teremben a diktált regényrészletet. Az irodalmi témájú szöveg, amelyet a szervezők előzetesen kiválasztottak 2 oldal Braille lap terjedelmű volt. Az írásvetélkedő időtartama 40 perc volt. Az írásverseny után a háromtagú zsűri elvonult, és az előre meghatáro­zott szempontok alapján értékelték a versenyzők teljesítményét. Az olvasásban részt vevő versenyzők Gárdonyi Géza: Egri csillagok című műve egy részletét olvasták fel. A vetélkedőn előre kihúzott sorszám alapján egymás után következtek az olvasók. Minden résztvevő azonos tar­talmú szöveget olvasott fel, amelynek a terjedelme 4 Braille lap volt. A tel­jesítés szintideje 5 perc lett. Minden versenyző az olvasáshoz külön szöveg­példányt kapott. Külön háromtagú szakmai zsűri értékelte a résztvevők teljesítményét. A szöveg olvasása alatt, a zsűri tagjai egyenként a saját szövegpéldányukon figyélték az ejtett hibákat, majd a vetélkedő végén közösen értékelték a résztvevők teljesítményét pontozási rendszer alapján. Az olvasásverseny értékelése közben megvendégelték a résztvevőket. Sorszám alapján érkeztek a versenyzők a feladat megoldására. Bereczkné Bihari Erzsébet mutatta be a "játék a pontokkal" című verseny menetét. Minden egyes játékosnak 6 felad­ványra kellett válaszolnia. A szavakat alkotó betűket, pontszá­maikkal kellett megoldani. Az idei évben szükség volt a játékosok kreativ­itására és általános műveltségüket is próbára tették. A versenyek végén kategóriánként egy zsűritag értékelte a versenyzők részvételét és kihirdették a végered­ményt. A verseny végeredménye: Az írás vetélkedőn 1. Várvölgyi János, 2. Lebcelterné Veiland Orsolya, 3. Ferenczi Edit Az olvasás vetélkedőn 1. Lebcelterné Veiland Orsolya, 2. Ferenczi Edit, 3. Csernitzky Kiss Fáni. A játék a pontokkal vetélkedőn 1. Lukács Sándor, 2. Schuck Antal, 3. Csernitzky Kiss Fáni A vetélkedő díjazása: A versenyben mind a három kategóriában 3-3 díjat osztottak ki összesen 81000 Ft értékben. Köszönjük Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának támogatását, hogy megvalósíthattuk rendezvényünket. Hermina Egyesület Lenkainé Vajda Viktória, a közösség lámpása Lenkainé Vajda Viktória siketvak. Eltökélte, hogy közösséget vállal sors­társaival, hogy elérje célját, jelentke­zett a Vakok és Gyengénlátók Közép- Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) uniós támogatásból megva­lósuló projektjére, nevezetesen: "A kö­zösség lámpásai" - Látássérültek kö­zösségi mentorainak képzése és foglal­koztatása. Azon szerencsések között volt, akit beválasztottak a "közösség lámpásának". Sikeresen elvégezte a komplex képzést, így jelenleg kiképzett közösségi mentorként megkezdte kö­zösségépítő munkáját a Siketvakok Or­szágos Egyesületénél. Viktóriával a projektről, munkájá­ról, céljairól és terveiről beszélgettem. Először a kiválasztásról mesélt. El­mondta, hogy egy felvételi beszélgetés, majd egy pszichológiai teszt és infor­matikai tudásszint felmérést követően került be a 30 leendő mentor közé. A képzés neve: Látássérültek közösségi mentora. A projekt második részében a képzés után 18-an dolgoznak közösségi mentorként, és nem csak látássérültek, hanem olyan emberek is, akik a mun­kaerő-piacon más okból tekinthetőek hátrányos helyzetűnek. Ilyenek pl.: tartósan munkanélküliek, megválto­ zott munkaképességűek, 50 éven felüli­ek. A projektvezetők részéről ez egy tu­datos döntés volt, az integratív szemlé­let és a közös munkavégzés hatékony­sága érdekében. A tanulásban motivál­ta őt érintettsége, valamint szakmai is­mereteinek bővítése - tudtam meg a szociális- és gyógypedagógiai asszisz­tensi végzettségekkel rendelkező hölgy­től. Szívügye, hogy segítse sorstársait aktív szabadidejük hasznos eltöltésé­ben. Olyan kihívás ez számára, amely­nek meg akar felelni minden szempont­ból. Véleménye szerint a mentor felada­tai: a látássérültek, illetve a hátrányos helyzetű emberek felkutatása, a forrá­sok előteremtése, aktív közösségbe in­tegrálása, programok szervezése és le­bonyolítása, a már összekovácsolódott csoportok összetartása, koordinálása. Fontos cél a működő közösségek meg­tartása, lehetőség szerint önállóságuk elérése. Viktória siketvak közösségének úgy­nevezett Lámpás klubokat szervez. A jogi fórumon a tagok egymás kö­zött megbeszélhetnék például az ügyin­tézéssel kapcsolatos élményeiket, pro­tokollokat, gyakoribb eseteket, vagy az elengedhetetlen jogi kérdéseket. Terve­ zi egy vitafórum beindítását is, ahol egy-egy témát alaposan körbejárva ve- séznének ki a jelenlevők. A Tudástár klub elsősorban a gya­korlatiasságra, a praktikusságra fektet hangsúlyt, ahol egymás tanácsaiból, megoldási javaslataiból önsegítő mó­don építkezhet a résztvevő. "Érintettségemből fakadóan szív­ügyemnek tartom a velem egysorsú társaim életét, életminőségét. Hiszem, hogy a közösségi működés alapja az együtt gondolkodás. Ezen cél érdeké­ben egymást segítve tudunk haladni a megvalósítás útján. Fontosnak tartom, hogy közösségünk dinamikus legyen, jó légkörben tudjon működni, és ezt a tár­sadalomnak is képesek legyünk meg­mutatni. Lámpásként igyekszem utat mutatni, hogy ez meg is tudjon valósul­ni. " - írta hitvallásában. Aki csatlakozni akar közösségéhez, keresse őt a: lampas.siketvakok@gmail.com e-mailcímen. Kovács Judit Újra gyújtottuk a "Szeretet Lángját" Szekszárdon Nyolcadik alkalommal lobbant fel a "Szeretet Lángja" a megyeszékhelyen 2013. szeptember 19- én csütörtök dél­után. Az idei rendezvény házigazdája második alkalommal a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete volt. A "Szeretet Lángja" rendezvényt a fogyatékkal, segítséggel élőket képvi­selő szekszárdi civil szervezetek 2006- ban alapították. Azóta minden évben más-más, valamilyen fogyatékkal élő csoportot képviselő civil szervezet ren­dezi meg ezt a valódi közösségszervező erőt jelentő, civil összefogást szimboli­záló eseményt. Egyesületünk 2008-ban vehette át a "lángot" első ízben és közel 300 fellépő, valamint egyéb programok révén pró­báltuk felhívni a fogyatékkal élőkre a figyelmet az elfogadás és a tolerancia jegyében. A Szekszárdi Szüreti Napok társren­dezvényeként megrendezésre került "Szeretet Lángja" 2013 fogyatékosság­gal élők és barátaik közvélemény-for­máló rendezvényének célja a megértés, elfogadás, befogadás erősítésével köze­lebb hozni egymáshoz az épek többségi társadalmát és a fogyatékkal élőket, megmutatni emberi értékeiket. Egyfajta gesztus, amely a gyakorlat­ban is jelképezi a többségi társadalom nyitását a sérültek világa felé és lehető­séget teremt a kölcsönös és közvetlen kommunikációra. A rendezvény Fővédnöke Horváth István, a Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere és országgyűlési képvi­selő nyitóbeszédében a szeretet fontos­ságát hangsúlyozta. Köszöntőjében fontosnak tartotta megemlíteni, hogy tudjunk szeretetet adni azoknak az em­bertársainknak, akik fogyatékkal vagy segítséggel élnek és példát mutatnak az egészséges embereknek abban, hogy a hátrányok ellenére is tartalmas, teljes életet tudnak élni, és helyt tudnak állni a mindennapokban. Polgármester Ur beszédjét követően Dr. Pálos Miklós Úr, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke intézett megható beszédet a lelkűnkben élő lángról és az azt tápláló szeretetről az egybegyűltek­hez. Csötönyi László műsorvezető kon­ferálta Egyesületünk művészeti cso­portjának tagjait egymás után a szín­padra, majd más társszervezetek tehet­séges előadóit, illetve az őket támogató, nem fogyatékos amatőr és hivatásos vendégelőadókat késő délutánig. A fel­lépők között szerepelt egyesületünk képviseletében Rákóczi Szilvia énekes és Nagy Vendel író- költő, valamint Bálványossy Zoltán és vakvezető ku- zz tyája Bosco. Okét követte a Bartina Ze­ nekar, Tücsök Zenés Színpad, Hét­színvilág Otthon, TM-ISZI Csilla von Boeselager Otthon, Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Mozgássé­rültek Egyesülete és a Fogyatékosok Nappali Intézménye. A fellépők előadásai szünetében lehe­tőség nyílt a társegyesületek, valamint más Szekszárd város életében megha­tározó szerepet játszó intézmények és szervezetek képviselőinek bemutatko­zására is: TOSINA, Mozgássérültek Egyesülete, ÉFOÉSZ, Kids Club, Tolna Megyei Család, Esélyteremtési és Ön­kéntes Ház, VÁI Szilaj Zsolt, Észter- lánc Alapítvány, Caritas RÉV Szolgá­lat, Mentálhigiénés Műhely és még so­kan mások. A rendezvényre látogató családokat és gyerekeket a színvonalas műsoron kívül arcfestéssel, sógyurmázással, kéz­műves és játékos foglalkozásokkal vár­tuk az "Ügyes Kezek" asztalainál. Az utolsó fellépőt követően Kovács Lászlóné a Tolna Megyei Egyesület el­nöke, a rendezvény főszervezője mon­dott hálás köszönetét először a fellépők, valamint támogatók részére, hogy vál­lalták a részvételt és színvonalas műso­rukkal, valamint pozitív hozzáállásuk­kal támogatták a rendezvény sikeressé­gét, elősegítették a látássérült és segít­séggel élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadását! Másodszor a rendezvényre látogató több száz em­ bernek, hogy érdeklődésükkel megtisz­telték a Szekszárdi Szüreti Napok első rendezvényét, amely a tolerancia és el­fogadás jegyében szerveződött! Jövőre közös összefogással 5 egyesület vállalta a "Szeretet Lángja" 2014 közvéle­mény-formáló kulturális rendezvény szervezését. Kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény szervezői: a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete, ISZI Hét­ színvilág Otthon, ÉFOÉSZ, Mozgássé­rültek Tolna Megyei Egyesülete és TOSINA egyesületek lesznek. Délután 18 órakor adtuk át a színpa­dot a Ghymes Együttesnek bízva ab­ban, hogy jövőre ismét közösen még ra­gyogóbban fellobbanthatjuk a "Lán­got"! Kovács Lászlóné - elnök Szekszárd, 2013. október 8. Akadálymentesített eszközök bemutatója A Vakok és Gyengénlátók Zala Me­gyei Egyesületének szervezésében 2013. október 10-én segédeszközök be­mutatására és gyakorlati alkalmazásuk elsajátítására volt lehetőség Nagykani­zsán a Medgyasszay Házban. A rendez­vényen mintegy 120 fő vett részt. A programban három, segédeszkö­zöket gyártó és forgalmazó cég képvi­selői tájékoztatták az érdeklődőket. A Hangvilág Kft. képviselője elsősorban a beszélő eszközökről, különféle nagyí­tók és fehérbotok választékáról. Az "Informatika a látássérültekért" Ala­pítvány a képernyőolvasó és képernyő­nagyító programokról, beszélő progra­ mokkal ellátott mobiltelefonról tartott tájékoztatót. A Labrador Kft. ügyveze­tője digitális nagyító és olvasókészülé­keket mutatott be. A szakmai előadások után ebédre ke­rült sor. Azt követően az érdeklődök a gyakorlatban is megismerhették és ki­próbálhatták a csaknem negyvenféle akadálymentesített eszközt. A bemutató megvalósítására az Em­beri Erőforrások Minisztériumához benyújtott sikeres pályázatból volt le­hetősége az egyesületnek. Lukács Gyuláné Ahogyan az MVGYOSZ ünnepelt (fehérbot napi ünnepség a székházban) A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége idén is megren­dezte Fehérbot Napi megemlékezését, melyet 2013. október 11-én tartott az MVGYOSZ székházának Hermina ter­mében. Ez az időpont kissé korábbra esett, mint a már megszokott Fehérbot Napi ünnepségek, ennek köszönhetően az esemény nem ütközött a megyei egyesületek rendezvényeivel. Meglepő­en sokan érkeztek a székházba, szinte megtelt a Hermina terem. A sorokban helyet foglaltak a tagegyesületek képvi­selői (128 fő), a meghívott vendégek, valamint a díjazottak és családtagjaik. Minden évben a Fehérbot Napján kerül sor a Braille-emlékérmek átadá­sára, idén 5 emlékérmet osztott ki az MVGYOSZ elnöksége. Bereczk Istvánná A kulturális életben való aktív rész­vételéért. Hornyánszky Tivadar A vakügyben végzett önkéntes mun­kájáért és a Denevér Sport Egyesület­ben végzett tevékenységéért. Markot Béláné A látássérültekért végzett közösségi munkájáért. Dr. Sonkodi Balázs A fehérbotok segédeszközzé történő akkreditálásában nyújtott segítségéért. Szabó Tiborné Vakügyben végzett kiemelkedő mun­kájáért. Az ünnepségen minden díjazott meg­jelent, így a méltatások felolvasását a Braille-emlékérem átadása követte. Szakály Melindától az ünnepeltek nem csak az érmet és az oklevelet kapták meg, hiszen idén pici megújulás tör­tént. Az éremhez tartozik egy kék plüssmappa, amely természetesen tar­talmazza a Braille-emlékérmet, a mű­sorban elhangzott rövid méltatást, az oklevelet, az Országos Elnökség hatá­rozatát, valamint Louis Braille rövid életrajzát. Szakály Melinda köszönetét mondott azoknak az embereknek és cégeknek, akik közreműködtek a tervek megva­lósításában: így oklevélben részesültek a fehérbot magyar gyártásában és se­gédeszközzé történő akkreditálásában segítséget nyújtó szervek is: - az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma Szociális, Család- és Ifjú- ságügyért Felelős Államtitkársága - a Büntetés-Végrehajtás Orszá­gos Parancsnoksága - a Sopronkőhidai Ipari és Szol­gáltató Kft. - a Nostra Vegyesipari Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. - a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfejleszté­si Intézet Eszközminősítő és Kór­háztechnikai Igazgatóság (GYEMSZI) - az Országos Egészségbiztosítási s Pénztár Ártámogatási Főosztály Szakály Melinda elmondta, hogy a fehérbotok, mint a vakok legfontosabb segédeszközének magyarországi gyár­tása és segédeszközzé történő akkredi­tálása tavaly novemberben indult el. Az elnök asszony, mivel a segédeszköz helyzetben változás nem történt, levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, aki az ügy intézését Dr. Sonkodi Balázsnak adta át. Hosszas egyeztetéseket követően, és az adminisztráció útvesztőjének végig­járása után az ünnepségen bejelentet­ték, hogy a fehérbotokat a Márianosz- trai és a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben fogják gyártani, és a kedve­ző árú, jó minőségű magyar gyártmá­nyú fehérbotok várhatóan januárban kerülnek forgalomba, támogatottan ki­ zárólag az MVGYOSZ segédeszköz boltjában lesznek kaphatók. A fehérbotok akkreditációs költségé­nek kifizetésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének nem volt anyagi forrása, ezért azt Sol­tész Miklós államtitkár segítségével az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és IQúságügyért Fe- lelős Államtitkársága finanszírozta. Terveink között szerepel a beszélő vérnyomásmérő orvosi segédeszközzé nyilvánítása, melynek eredménye az lesz, hogy a látássérültek ezt a fontos eszközt is receptre felírva OEP támo­gatással vásárolhatják meg. Az akkre­ditálási költség finanszírozására az anyagi forrást, a DM kampány beszélő segédeszközökre irányuló céladomá­nyainak kamatából kívánjuk finanszí­rozni. - hangzott el az ünnepségen. Az emlékérmek átadását színvonalas kulturális műsor követte és tette teljes­sé. A közönség gyönyörködhetett Karsai István zongorajátékában és Bazsinka Zsuzsanna operaénekesnő előadásában. Terhes Gábor és Kovács Béla szavalataikkal színesítették a programot. Ezsiás László írás című versét mondta el nagy sikerrel. A Vakok Világa szerkesztőjeként gratulálok a díjazottaknak. A méltatá­sokat alább közlöm azért, hogy minden olvasó megismerje a Braille-emlékér- mesek évtizedekre visszanyúló áldoza­tos munkáját és tevékenységét. Kovács Judit Bereczk Istvánná A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Elnöksége Braille-emlékérem ado­mányozását javasolja Bereczk Istvánná részére. Bereczk Istvánné 1965 óta vesz részt szövetségünk munkájában. Kezdetben a Homérosz Kórus, majd a Rithnovszky János vezette Esztrád csoport tagjaként. Ezt követően 1973-tól hosszabb ideig - családi okokból - szünetelteti tevékenysé­gét. 1990 óta azonban ismét jelen van, szerepléseivel színesíti rendezvényeinket. A VGYHE tagjaként egyesületünk 2005-ös megalakulása óta jelentős szerepet vállal a szervezet kulturális életének irányításában. Számos országos rendezvény- sorozat létrehozása, szervezése fűződik a nevéhez. Bevonja ezekbe a vidéken kul­turális tevékenységet folytató tagegyesületeket is. Említésre méltó az a munka is, amellyel országhatárokon kívüli kapcsolatokat épített ki látássérülteket tömörítő szervezetekkel és egyéb magyar civil szervezetekkel. Az 1988-ban alakult Hori­zont Kultúrcsoport vezetése mellett közösségszervező tevékenysége is jelentős (Nosztalgia Klub, 1994 óta). * Hornyánszky Tivadar A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete Braille emlék­érem adományozását javasolja Hornyánszky Tivadar részére. Hornyánszky Tivadar 1934. január 30-án született Miskolcon. Középiskolai ta­nulmányait Sárospatakon végezte a II. Rákóczi Ferenc Református Gimnázium­ban, majd ezt követően a kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolá­ban vegyész technikus végzettséget szerzett, e szakmában dolgozott 1983-ban tör­tént rokkantnyugdíjazásáig. 1980-ban retinaleválás következtében lett látássé­rült, 1983-tól az MVGYOSZ vak tagja. Az MVGYOSZ B.A.Z. Megyei Szervezete újraélesztésében játszott nagy szere­pet. 1983-ban a megyei titkár általános felhívással fordult a tagsághoz és társa­dalmi munkásokat keresett. Ekkor jelentkezett Hornyánszky Tivadar. A megyében kialakításra került a területfelelősi rendszer. Hornyánszky Tiva­dar 1984-től Kazincbarcika város és vonzáskörzetének területfelelőse. Heti rend­szerességgel tart ügyfélfogadást. Időközben több cikluson át a megyei szervezet, majd a megyei egyesület elnök­ségének tagja. Korábban a megyei szervezet elnöke is volt több alkalommal. Több cikluson át, mint országos küldött képviselte a megyei szervezetet, illetve az egyesületet. Megalakulásától kezdve támogatta, majd vezette az MVGYOSZ Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Szervezet Denevér Sport Egyesület teke csapatát. Tevékeny szerepet játszott a megyei szervezet által 3 évente, összesen öt alka­lommal megtartott "Borsodi Randevú" elnevezésű rendezvényünk megszervezé­sében és lebonyolításában. Hornyánszky Tivadar tiszteletre méltó életkora (79 éves) és betegségei ellenére töretlen lelkesedéssel végzi jelenleg is társadalmi munkáját, mint megyei elnöksé­gi póttag és Kazincbarcika város és környékének területfelelőse. * Markot Béláné A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete Braille-emlék- érem adományozását javasolja Markot Béláné Lázár Éva részére. Markot Béláné Éva 1987 őszén kezdte meg huszonhat évesen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetében az ügyintézői munkakör feladatainak ellátását. Emberközpontú, a közösségi élet fellendítését szorgalmazó szemlélettel indult mintegy negyedévszázados tevékenykedése. Több mint másfél évtizedig egy személyben biztosította a szervezet működéséhez szük­séges feltételeket: szervezési, gazdálkodási, adminisztrációs, ügyviteli, szolgálta­tói, információs feladatokat végzett körültekintő precizitással. A gyakran költözni kényszerülő, sokszor méltatlan körülmények között műkö­dő irodákból igazi ügyfélmarasztaló életteret varázsolt. Nyitott ajtóval és nyitott zz szívvel fogadta a betérőket. Őszinte figyelemmel viseltetett irántuk, mindig meg­találta velük a közös hangot. Pozitív életszemlélettel, valódi belső értékek mentén vett részt a szervezet kö­zösségteremtő missziójában. Bábáskodott a szolnoki Segítő kezek klub 1988-as születésénél, majd tevőlegesen is közreműködött a megyeszerte megalakuló önse­gítő csoportok programjain. Országjáró kirándulások, egészségnevelési és sport­napok, fehér bot napi ünnepségek egész sorát, valamint egyéb közösségi alkalmak hátterét biztosította önkéntesek munkájának összefogásával. Nevét megyehatára­inkon kívül is jól ismerték. 2011-ben az újjászerveződött a vezetői testület, amely számára is új perspektí­vát ígért, de lendületét megtörte a váratlanul támadó, alattomos betegség. A sors kegyetlen iróniájaként a látását is nagymértékben elveszítette. Orvosi javaslatra úgy döntött, hogy megválik az egyesület munkatársi státuszától, és energiáját csa­ládjának szenteli. Önkéntesként azonban továbbra is felajánlotta segítségét. * Dr. Són kodi Balázs A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Braille-emlékérem adomá­nyozását javasolja Dr. Sonkodi Balázs részére. Az MVGYOSZ 2012. október 30-án kereste meg a Miniszterelnöki Hivatalt a látássérültek egyik legfontosabb segédeszköze, a fehérbot tarthatatlanul magas ára és az OEP által támogatott fehérbotok rossz minősége miatt. A meghallgatás­sal Dr. Sonkodi Balázst bízták meg, aki a témában jól felkészülten fogadta az El­nököt és a Hivatalvezetőt. Az együttműködés eredményeként a Sopronkőhidai és a Márianosztrai Fegyházban jó minőségű, magyar fehérbotokat készítenek. Dr. Sonkodi Balázs az OEP-pel történő tárgyalások megkezdésében is segítsé­get nyújtott, melynek köszönhetően elindulhat a fenti botok segédeszközként tör­ténő akkreditálása. Szintén Dr. Sonkodi Balázs és Fülöp Attila helyettes államtit­kár közreműködésével az MVGYOSZ ígéretet kapott Soltész Miklóstól, hogy az EMMI biztosítja a háromféle fehérbot akkreditálási költségét. Dr. Sonkodi Balázzsal egyéb eszközök segédeszközzé nyilvánításáról is folynak tárgyalások, (Iphone okostelefon), amelyek ügyében a Szövetség a továbbiakban is számíthat támogatására. Szakály Melinda elnök asszony számára meglepő és váratlan volt az a pozitív és konstruktív hozzáállás a vakügyhöz, melyet Dr. Sonkodi Balázs az együttmű­ködés során tanúsított, hiszen nem érintett az ügyben, és nem volt közvetlen kap­csolata a látássérültekkel, illetve látássérültekkel foglalkozó intézményekkel. Se­gítségével egy már évek óta húzódó, szinte megoldhatatlannak látszó problémát sikerül orvosolni, mely nagymértékben segíti a látássérültek önálló közlekedését. * Szabó Tiborné A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete Braille-emlékérem adományo­zását javasolja Szabó Tiborné részére. 1995 óta tagja a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezetének. Munkáját megyei küldöttként kezdte. 2003-ban a megyei szervezet titkárának választották, majd a 2004-ben önállóvá vált Egyesületünk el­nöke lett. Irányítása alatt az Egyesület tulajdonába került a Békéscsaba, Luther u. 13/a. szám alatt található megyei székház, mely felújításra került, és benne megterem­tődtek a működéshez szükséges feltételek. 8 éves elnöki tevékenysége során konferenciákat, kerekasztal fórumokat, érzé- kenyítő programokat, kistérségi információs napokat, iskolákban esély órákat szervezett. A szakmai munkán túl számos közösségi és kulturális program lebo­nyolítása fűződik nevéhez. Szabó Tiborné nem csak egyesületében, hanem más szervezetekben is vállalt tisztséget. Az Országos Szövetségnek 2005 óta elnökségi tagja, majd alelnöke volt. 2007-től 2010-ig a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának tagja, 2008- tól 2012-ig a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke. s Újabb pontírású kiadvány ■X A Weöres Sándor Centenáriumi Ev tiszteletére az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának támogatásával és a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszté­rium közreműködésével 2013. október 15-én, a Fehérbot Nemzetközi Napján sajtótájékoztató keretében mutatták be Weöres Sándor Válogatáskötetének a Braille-írással készült kiadását a Ma­gyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Székházában. Az ünnepsé­gen jelen voltak: Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, mint a Weöres Sándor Centenáriumi Év koordinátora, Soltész Miklós, az EMMI szociális és család­ügyért felelős államtitkára, és Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengén­látók Országos Szövetségének elnöke. Legutóbb Búcsú Vera Erotoku- linária című verseskötete jelent meg pontírásban, 2010-ben. 2013-ban Weöres Sándor verses válogatásának örülhetnek kisebbek és nagyobbak. Az ezer példányban készült könyvet töb­bek között az ország területén működő rehabilitációs központok, vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó intézmé­nyek, könyvtárak és megyei egyesüle­tek között osztják szét - közölte Szaká­ly Melinda. A 23 verset tartalmazó kiadvány a Weöres Sándor Centenáriumi Ev kere­tében jelent meg, amelyet az MVGYOSZ nyomdája készített el. A Steinert Ágota irodalomtörténész szerkesztette kötetben sem témái, sem időbeli korlátok nincsenek, és számos olyan verset is tartalmaz, amelyek a fi­lozofikus költőt mutatják be az olva­sóknak. Balatoni Mónika kiemelte: a versek összeválogatásakor arra töre­kedtek, hogy a kötet azoknak is él­ményt nyújtson, akik először találkoz­nak Weöres Sándor költészetével. Kroll Zsuzsanna, az MVGYOSZ ér­dekvédelmi vezetője beszédében külön köszönetét mondott az ötletgazdáknak és megvalósítóknak, hiszen a kötet a vak embereknek azt az olvasás élményt adja vissza, amit bárki átélhet akkor, ha könyvet vesz a kezébe. Sok Braille- írást kedvelő látássérült egyetért Kroll Zsuzsanna véleményével, hogy a pont­írás ismerete a vakok számára nélkü­lözhetetlen kommunikációs csatorna és az "intim befogadás" eszköze. A sajtótájékoztató zárásaként átad­ták a megjelent intézmények képviselő­ inek az első elkészült köteteket. A könyv néhány példánya az MVGYOSZ könyvtárában is megtalál­ható lesz. Kovács Judit Fehérbot napi ünnepség hangoskönyvvel Muzsikát és novellákat hallgatva ün­nepelték Szegeden a megyei látássérül­tek a Nemzetközi FehérBot Napját. Az Eötvös-kollégisták meglepetéssel ké­szültek. Mintegy hatvan vak és látássérült ember ünnepelte a Fehérbot Nemzet­közi Napját (október 15.) szombaton az új szegedi Bálint Sándor Művelődési Idén Kiss Ernő kapta a Dr. Jáksó László-emlékplakettet. Fotó: Karnok Csaba Házban. Zongoraprodukcióval, har­monikaszóval, énekkel és irodalmi mű­vek felolvasásával szórakoztatták a kö­zönséget a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének (VAGYCSOME) rendezvényén. Dr. Jáksó László emlékplakettet kapott Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója. Az elismerést 2009 óta minden évben egy olyan személynek adják, aki ki­emelkedően sokat tett a Csongrád megyei látássé­rültekért. Mindig fontos kötelességének érezte a látássérültek támogatá­sát, és rengeteg energiát kap a sérült emberektől - reagált a közművelődési szakember meghatódva. Az SZTE Eötvös Lo- ránd Kollégium kis csa­pata és Nagyillés János egyetemi oktató Szép Er­nő Nyúlláb című művét és kacagtató Örkény Egyperceseket ho­zott az ünnepségre. A kollégisták az idén május-júniusban hangoskönyvet készítettek a VAGYCSOME tagjainak, ezt is mindenki megkapta CD-n. - Az önkéntesség és a társadalmi fele­lősségvállalás fontos számunkra, ezért gondoltuk, hogy hangoskönyvet készí­tünk. Nagyjából húszán vettünk részt a munkában. Kosztolányi Dezső Esti Kornél kalandjai című szerzeménye, néhány Kosztolányi-vers és Arany-bal­lada van a lemezen. Szándékosan olyan műveket választottunk, amelyek nem érhetők el a Magyar Elektronikus Könyvtár hangtárában - tudtuk meg a hangoskönyv ötletgazdájától, Saródi Szilviától. A fehérbot napi ünnepre elsősorban Csongrád megyeiek érkeztek, de jött néhány vendég Bács-Kiskun megyéből, a budapesti Hermina Egyesülettől és Szerbiából is. Vida-Szűcs Imre Tapintható tárlat a Szépművészeti Múzeumban Joan Miró festményeiből rendezett a Szépművészeti Múzeum tapintható tárlatot október 10-15-e között vak és gyengénlátó emberek számára. A kata­lán festő festményeit A4-es méretben, dombornyomásos technikával tették kézzel foghatóvá az érdeklődők számá­ra. A művek pontírású feliratait a Va- kok Állami Intézete készítette el, amely tájékoztatta a szemlélőt többek között a kép címéről és annak származási he­lyéről. A sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitón Mihály Mária, a Szépművé­szeti Múzeum főigazgató-helyettese el­mondta, hogy ez már a hatodik olyan tárlat, amely a látássérülteknek nyújt betekintést a művészetekbe és történel­mi korszakokba. Miró domborított festményeinek kiállítása egy újabb tö­rekvés és kísérlet arra, hogy mindenki befogadóvá válhasson, hiszen a "művé­szet mindenkié". Ezt a nézetet magáé­nak vallja a kiállítás megszervezésében közreműködő 90 Decibel project veze­tője, Bonecz Ervin is. A program fő­védnöke, Theresa Bubbear brit nagy­követ-helyettes említést tett arról az okostelefonos jelnyelvi alkalmazásról (sing-language jelnyelv), amely a sike­teknek teszi lehetővé, hogy az érintet­tek jelnyelven kaphassanak informáci­ókat az épületről, a kiállítási tárgyak­ról, a gyűjteményekről. Igény szerint a látássérülteket tárlat­vezetők segítették a tapintható repro­dukciók értelmezésében, ami vélemé­nyem szerint, nem egyszerű. Miró fest- ményeit a színgazdagság, az absztrakt nyék befogadása a szemlélődön múlik, ábrázolás, a játékosság és a vidámság csak képzeletünk szabhat határokat, jellemzi, gyűjtöttem be az információ­ kat az egyik tárlatvezetőtől. A festmé- Kovács Judit Munkaképesség Café a Világ-Tér-Kép Közhasznú Egyesülettel "Gondolkoztál-e már azon egy kávézóban üldögélve, hogy milyen jó lenne belehallgatni a szomszédos asztal­nál folyó beszélgetésbe - különösen, ha az elkapott szófoszlányok alapján Te is érin­tettnek érezted magad a témában?" - teszik fel a kérdést a Munkaképesség Café facebook esemény oldalán. A VTKE Munka-KÉPESkönyv projekt­jének keretén belül most lehetőség volt arra, hogy ne csak belehallgassunk, hanem megoszthassuk gondolatainkat a fogyatékkal élőket, főképp a látássérülteket érintő munkakeresési és elhe­lyezkedési problémákkal kapcsolatban. A workshop során alkalmazott World Café technika lényege éppen az, hogy a tapaszta­latok megosztására és együttgondolkodásra ösztönözzön, s ehhez oldott, inspiráló légkört teremtsen. A beszélgetésen három fő kérdés volt a középpontban: min múlik a sikeres álláskeresés; nehezebb-e elhelyezkedni a megválto­zott munkaképességűeknek, és mit tehetnek ők maguk a sikeres elhe­lyezkedés érdekében. Minden kérdést más-más asztaltársasággal vitathattuk ■Z meg. Érdekes volt hallani a különböző vélekedéseket, eltérő nézeteket, de a legtöbb esetben mégis sok hasonlóság volt a felvetések között. "Jó volt összeszedni együtt a válaszokat, struk- turáltabban látom a témát. Sok közös pont volt, tulajdonképpen ugyanarról beszéltünk, csak más megközelítés- ben." - jelzett vissza az egyik résztvevő a beszélgetés szervezőinek, Kappel Katának és Bereczki Nellinek. S hogy a beszélgetés még felszabadultabb legyen, a Café háziasszonyai gondos­kodtak a kávéházi hangulatról is: ízlés­esen megterített asztalok várták a vendégeket, a háttérben pedig halk zene szólt. A három feltett kérdést 20-20 percen keresztül vitattuk meg. A vélemények konklúziójaként előkerült az önismeret fontossága, a pozitív és motivált hoz­záállás, illetve az elvárt kompetenciák - gondolva itt például a megfelelő önélet­rajz és motivációs levél megírására, vagy a megfelelő válaszadásra egy interjúhelyzetben. Az alkalom keretei csupán azt tették lehetővé, hogy az említett témákról közösen kezdjünk gondolkodni, és hogy kiinduló alapja lehessen egy gyakorlatorientált álláskereső tréningnek, mely novem­bertől meg is valósulhat, ha az egyesület egy éppen futó pályázata si­kerrel zárul. A Munka-KÉPESkönyv hatalkalmas felkészítője minden olyan megváltozott munkaképességű állás­kereső számára nyitva áll majd, aki szívesen képezné magát acélból, hogy gördülékenyebb legyen az elhe­lyezkedése a nyílt munkaerőpiacon. A lehetőségekről a www.munkakepes- könyv.vtke.hu oldalról tájékozódhat­nak az érdeklődők. Tóth Evelin Feher Bot Napja Oroszlányban Országszerte megemlékeztek október A képen Várvölgyi János látható 15-ről, a FehérBot Napjáról, mely egy­ben a Vakok Világnapja is. A Komárom-Esztergom Megyei Va­kok és Gyengénlátók Egyesülete is megünnepelte ezt a napot, a tagsággal egyetemben. A helyszín az Oroszlányi Művelődési Ház volt, a fő támogató pe­dig a helyi önkormányzat. Az elnök asszony, Nagy né Papp Edit köszöntőjében méltatta e jeles napot, mikor az átlagosnál is nagyobb figyel­met kapnak a vakok és gyengénlátók. XX Ok azok, akik sajátos élethelyzetükben is kitartással veszik az akadályokat, akiknek különösen fontos a sorstársi közösség és összetartás. Az 53 éve mű­ködő megyei szervezet programjaival ennek az igénynek ad teret, valamint céljai szerint továbbra is azon dolgozik, hogy a látássérültek egyenlő eséllyel in­duljanak az egészségesekkel az élet minden területén. Szó esett a köszöntőben Louis Braille-ről, a pontírás megalkotójáról, valamint Guilly d' Herbemont francia grófnőről is, aki figyelemfelhívásként fehérbotot "adott a vakok kezébe". De nem maradtak ki a méltatásból a mai kor modern segéd- és technikai eszkö­zeinek, digitális és számítástechnikai alkalmazásainak fejlesztői és adomá­nyozói sem. E jeles napon szívet melengető mű­ sorral készültek a sorstársak. Nyitás­ként Farkas Katalin spanyol dalokat adott elő, melyet szintetizátoron kísért. Nagy Zoltánné verset szavalt, Her- czegh Ferencné népdalokat énekelt, és végül a műsort Várvölgyi János zongo­rajátéka zárta. Ezután bállal folytatódott az est, ahol Farkas Katalin és a Sváb Legények ze­nekar gondoskodott a jó hangulatról. A rendezvényen mindenki nagyon jól érezte magát, és még útban hazafelé is az élményeket taglalták a résztvevők. Kellemes, emlékezetes délután volt a FehérBot napi rendezvény az oroszlá­nyi kistérség körében. Vakok és Gyengénlátók KÉM Egyesülete ZZ Őszi bajnokságok Tatabányán A képen a lengőteke csapattagjai láthatóak A Vakok és Gyengénlátók KÉM Egyesületében ismét érdekes programra kaptak meghívót a sorstársak. A tavaszi után elérkezett zz az Őszi bajnokságok ideje is. Hagyományos sportnap ez, hosszú ideje küzdenek az egyesület vállalkozó ked­vű tagjai vaksakk, logikai játékok, és lengőteke sport­ágakban. Most még az idő is ked­vükben járt a versenyzők­nek. Szikrázó napsütésben, kellemes melegben folyt a szabadtéri program, a len- gőteke bajnokság. Az indián nyár a tel­jes közösséget előcsalogatta, ebben a játszmában mindannyian részt vet­tünk. A szellemi sportágakban már ki-ki érdeklődési köre szerint indult. Míg a sakkosok megfeszített figyelemmel, minden tudásukat latba vetve próbál­tak túljárni egymás eszén, addig a logi­kaijátékok résztvevői vidáman, nagyo­kat nevetve cselezgették ki egymást. A kellemes délután végére az ered­ mények is megszülettek, kupák, érmek gazdára leltek. Vaksakkban Csuka Ist­ván, logikai játékokban Szőcs Zoltán­ná, lengőtekében pedig Németh István- né "állhatott a dobogó legfelső fokára". A program végeztével mindenki jó­kedvűen tért haza, hisz ha kupát nem is mindenki kaphatott, a vidám délután, a baráti összejövetel mindenkit kárpó­tolt. Vakok és Gyengénlátók KÉM Egyesülete Gárdonyi 150 1552. október 17-én az egri vitézek legyőzték a hatalmas török sereget. Do­bó István és a maroknyi egri hős csapat maradéktalanul beírta nevét a magyar történelem emlékkönyvé­be. Az egri várvédők hősi­ességét megírta Gárdonyi Géza az Egri csillagok cí­mű regényében. Az író nagymértékben kötődik Egerhez. Sokáig élt a vá­rosban és itt is temették el. Az egri vár bevett bástyá­jában található a sírja. Ezek a kiemelkedő tör­ténelmi és irodalmi gon­dolatok megérintették a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Hori­zont Kultúrcsoportját, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy Gárdonyi Géza munkásságát ismerve jó volna egy műveltségi vetélkedőt szervezni. 150 éve született Gárdonyi. Nagy idő, bár emlékét műveiből készült filmek, és a köztudat őrzi, mégis jó lenne föleleve­níteni és mondanivalójából hagyo­mány tteremteni, hiszen október 17. nem csak az egri hősök emléknapja, hanem egyben Gárdonyi emléknapja is. A vetélkedőt meghirdettük 2013 nya­rán a Vakok Világában és a hírlevele­ken. A felkészülési anyag Gárdonyi Gé­za élete, az Egri csillagok regény és Az én falum novellafüzér volt. Nagy örö­münkre szolgált, hogy 9 csapat jelent­kezett a megmérettetésre az ország szinte minden tájáról. 2013. október 19-én rendeztük meg a vetélkedőt az MVGYOSZ székháznak Hermina termében. A csapatokat és a megjelent közönséget Borai Botond, a VGYHE elnöke köszöntötte, majd Bereczk Istvánné, a Horizont Kultúr- csoport vezetője ismertette a csapatok­kal a játék szabályzatát. A 4 fős csapa­tok a következő helyszínekről jelentek meg: Budapest és Pest-megye 3 csapattal vett részt Csongrád-megye 1 csapattal Fejér-megye budapesti résztvevővel vegyesen 1 csapattal Heves-megye 2 csapattal Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye bu­dapesti résztvevőkkel 1 csapattal és Tolna-megye is 1 csapattal jelent­kezett játékra A játékmester Erdős Imréné, az MVGYOSZ hangoskönyvtárának ve­zetője ismertette Gárdonyi Géza életét, majd kezdetét vette a vetélkedő. A fordulók a következőképp történ­ tek: Az első fordulóban minden csapat két kérdést kapott Gárdonyi Géza éle­téből. A második fordulóban minden csa­pat négy kérdést kapott Gárdonyi Gé­za Egri csillagok című regényéből. A harmadik fordulóban "ki mondta, kinek" címmel elhangzott egy regény- részlet, a párbeszéd két szereplőjét kel­lett felismerni minden csapatnak. A negyedik fordulóban minden csa­pat húzott egy regényhős nevet és arról a személyről kellett két percben jellem­rajzot készíteni. Az ötödik fordulóban Az én falum cí­mű novellafüzérből hangzott el kérdés minden csapat részére. A hatodik forduló a Gárdonyi-totót tartalmazta, melyet kinyomtatva kiosz­tottunk és minden csapatnak 13+1 kér­désre kellett válaszolnia Gárdonyi munkásságából és korából. A fordulók közti szünetekben a kö­zönség számára is tettünk fel kérdése­ket. A vetélkedő a következőképpen ala­ kult: 3. díjat nyert Csongrád-megye csapata, akik a Fővárosi Állat- és Növénykert díját vehették át. 2. díjat nyert Fejér-megye és Budapest vegyes csapata, akik a Láthatatlan Kiállí­tás által felajánlott díjat vehették át. 1. díjat nyert Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest közös csapata, akik a Petőfi tanya étterem díját vehették át. Meglepetéssel és örömmel töltött el minket a csapatok felkészültsége és a közönség nagy érdeklődése. El is hatá­roztuk, hogy minden évben aktuális költő, író, vagy történelmi személyiség tiszteletére, hagyományőrző program­ként rendezünk egy-egy ilyen művelt­ ségi vetélkedőt. Fontos, hogy megismerjük hőseinket, hírességeinket és a hírességek által megírt életre keltett régi korokat, régi tájakat, és a múlt hagyományait. Fontos a múlt, fontos a jelen, de még fontosabb a jövő, Ahogy a költő is mondja: "Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül" Kölcsey Ferenc Bereczk Istvánná Kedvezményes jegyek az Uj színházban A Vakok és Gyengénlátók Közép- Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) és az Újszínház vezetői együttműködési megállapodást írtak alá. A megállapodás a 2013. évi Fehér bot napja alkalmából jött létre a vak és gyengénlátó emberek kultúrához, ezen belül a kizárólag magyar darabokat műsorára tűző Uj színház előadásaihoz való hozzáférésének elősegítése érdeké­ben. Az Uj színház felajánlotta, hogy a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egy­séges Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona, valamint a ✓ s Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intéz­ménye, Diákotthona és Gyermekottho­na tanulói, valamint a csoport kísérője, az Uj színház előadásait térítésmente­sen látogathatják; a VGYKE tagjai kedvezményes jegyeket vásárolhatnak az Uj színház valamennyi előadására. A VGYKE az előadásokról honlap­ján, hírlevelében, valamint facebook oldalán rendszeresen hírt ad, tagjai kö- ✓ rében az Uj színház előadásait népsze­rűsíti. A nehezen közlekedő tagtársak szállításáról támogató szolgálata bevo­násával gondoskodik. A felek vállalják, hogy amennyiben erre lehetőséget lát­nak, vagy forrásokkal rendelkeznek, a színház előadásait, illetve azok egy ré­szét kifejezetten a vak és gyengénlátó emberek számára akadálymentessé te­szik, pl. élő narráció és kulisszabejárás biztosításával. Ezen tevékenységek megvalósítására mindkét fél keresi a lehetőségeket, pl. pályázati vagy egyéb forrásokat és a te­rületen kompetens szakemberek bevo­násának lehetőségét. A felek az együttműködési megálla­podást határozatlan időre kötötték. A sajtótájékoztatón Dörner György X elmondta, hogy az Uj színház kereste fel az Egyesületet ötletével. Véleménye sze­rint sosem késő jót tenni és a színházat megmutatni mindenkinek, az esély- egyenlőség jegyében. "A kerekesszék­kel közlekedők már akadálytalanul Iá- X togathatják az Uj színházat, s megtet­tük a magunkét siket és nagyothalló fe­lebarátaink érdekében is, bár e téren van még mit tökéletesíteni. Most a látá­sukban korlátozottak segítésén törjük a fejünket, hisz nagyon szeretnénk, hogy a vakok és gyengénlátók is tudja­nak örülni a mi munkánknak, játé­kunknak, szeretnénk, ha legyőzhet­nénk a szó szerint legképtelenebb aka­dályokat is." Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke: "A közép-magyarországi régióban élő 8000 látássérült ember ezzel egy eddig példa nélküli lehetőséghez jut. Hiszen orvosi segédeszközökhöz és a hétköz­napokat megkönnyítő kellékekhez töb- bé-kevésbé hozzájuthatnak a vakok és gyengénlátók támogatott áron is, de egy olyan komplex művészeti élményt, mint a színház, most először vehetnek X igénybe kedvezménnyel. Az Uj színház kezdeményezése mások számára is kö­vetésre méltó. " - Adta hírül a VGYKE az Országos Sajtószolgálat az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében. Forrás: http: / / os.mti.hu/hírek/90884/a_- vakok_es_gyengenlatok_kozep-mag- yarorszagi_regionalis_egyesuletenek-vg- yke_kozlemenye-l _resz http: / / os. mti.hu/hírek/90885/a_- vakok_es_gyengenlatok_kozep-mag- yarorszagi_regionalis_egyesuletenek-vg- yke_kozlemenye-2_resz A kedvezményre jelenleg a VGYKE tagjai, valamint a sajtóközleményben megemlített iskolák tanulói jogosultak. X Fodor Ágnes kérdésemre elmondta, hogy a kedvezményt szeretnék széle­sebb körben is kiterjeszteni, de ahhoz előbb meg kell teremteni annak feltét­eleit például önkéntesek bevonásával. A 2013 októberében aláírt megállapo­dás az első lépcsőfoka a sikeres együtt­működésnek. Az Új színház repertoárjáról a www.ujszinhaz.hu honlapon található információ. Megjelent az Infoalap által fejlesztett DEX program legújabb változata A 2013-as Nemzetközi Fehér Bot nap alkalmából megjelent az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány progra­mozói által fejlesztett DEX (Dramati­zált Elektronikus Könyvszerkesztő és Hangoskönyv konvertáló) szoftver leg­újabb, 2.5-ös változata. A DEX program segítségével a JAWS képernyőolvasó, valamint a MAGic és ZoomText képernyőnagyító szoftverek felhasználói egyszerűen ké­szíthetnek Braille-, hangos- vagy DAISY formátumú könyveket. A DAISY kiadványok egyesítik a hangos- és az elektronikus formátumban hoz­záférhető könyvek előnyeit. A Daisy- könyvek kellemes hangon hallgatható­ak, és a hangzó részben könnyen navi­gálhatunk fejezetenként, bekezdésen­ként, de akár mondatonként is. Ezen könyvek nem csak számítógép segítsé­gével olvashatók, hanem okos telefonon is, így akár útközben is olvashatjuk kedvenc regényünket. A ma megjelent szoftververzió főbb újdonságai a következők: - Az eddig támogatott Windows XP, Vista és 7 rendszerek mellett mostantól már Windows 8 operációs rendszerre is telepíthető a DEX. - A 64 bites rendszereken is lehetővé vált a program használata. - A 2010 -es verzióval bővült azon Microsoft Office csomagok köre, ame­lyekkel együtt tud működni a legfris­ sebb kiadás. - E programverzió már támogatja az ingyenes irodai szoftvercsomagokban elterjedt odt (open document text) for­mátumú dokumentumok feldolgozását is. - A DEX a hazai szabványnak megfe­lelő, magas szintű Braille-konverziós szolgáltatást nyújt, amelyben további 50 százalékkal emeltük a Braille-írás kivételeinek helyes kezelését. - A Braille nyomtatás megkönnyítése érdekében megadható, hogy a DEX a kívánt lapméretre formázza a doku­mentumot. A lapok számozásán kívül megadható az egy oldalon szerepeltet­hető sorok, és az egy sorban megjele­níthető karakterek maximális száma. Reményeink szerint a DEX legújabb verziójának megjelenése is hozzájárul ahhoz, hogy az olvasás mindenki szá­mára elérhető tanulási, kulturálódási és szabadidős lehetőség legyen. A program 32 bites változata és 64 bites változata is ingyenesen letölthető honlapunkról. További információkért kérjük, for­duljanak bizalommal alapítványunk ügyfélszolgálati munkatársához a +36 (1) 273-3188 és a +36 (70) 295-9288 te­lefonszámon vagy a helpdesk@in- foalap.hu e-mail címen. az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány csapata Ünnepség a FehérBot Nemzetközi Napján Lentiben "A Kerka mentén és a Muravidéken fogyatékossággal élő személyek és szer­vezeteik esélyegyenlőségének biztosítá­sáért" - Együtt-Egymásért II. projekt együttműködő partnerek tartották meg ünnepségüket a közelmúltban a FehérBot Nemzetközi Napja alkalmá­ból. - Az emléknapoknak nem arról kell szólniuk, hogy csak azon az egy napon figyeljünk oda az érintettekre, és kü­lönben ne tegyük azt az év többi nap­ján. - válaszolta kérdésünkre az ünnep­ségen résztvevő Szakály Melinda a Va­kok és Gyengénlátók Országos Szövet­ségének elnöke - Fontosabbnak tartom azt, hogy ilyenkor a látássérültek mu­tassák meg magukat, mint tették ezt központi ünnepségünkön is, ahol látás­sérült művészek, és olyan személyek léptek fel, akiknek vala­milyen szinten közük van a látássérültekhez. Az ünnepi esemény nemzetközi jellegét a Csáktornyáról (Horvát­ország) érkezett Udruga Cakovec Egyesület, a Szlovéniai Muraszombat és Ptuj települések látás­sérült egyesületei delegá­ciója erősítette, továbbá együttműködő partner volt a szervezésben a lenti egyesülettel karöltve a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központ is. - Ünnepségünk kiemelkedő jelentő­ségű rendezvénynaptárunkban és nagy örömünkre szolgál annak nemzetközi jellege, hiszen mura vidéki, horvátor­szági sorstársaink is megtiszteltek ben­nünket a mai alkalommal, az országos vezetőség részvétele mellett. - emelte ki az esemény jelentőségét Kovács Béla a lenti Fehérbottal a Kerka Mentén Együtt-Egymásért Egyesület elnöke. - Célunk, hogy igazoljuk a mai világban jelenlétünket, az akadálymentesítés szükségességét, az esélyegyenlőséget, amely területeken még van tennivaló. Ettől az évtől határozott lépéseket te­szünk a fogyatékos emberek integráci­ója érdekében, a látássérülteken túl a mozgáskorlátozottak, a hallássérültek érdekében tevékenykedünk, amelynek szakmai alapját adja a helyi támogató szolgálattal való közös együttműködé­sünk. A lenti egyesület elnöke még elmond­ta, ugyancsak előrelépés történt nem­zetközi kapcsolataik bővítése és a tar­talmi együttműködő munka tekinteté­ben is hiszen a korábbi muraszombati kapcsolatukon túl szoros kapcsolatot építettek ki a horvátországi és ptuji társzervezeteikkel. - Sporttalálkozókkal kezdtük kap­csolatainkat a magyarországi testvér­ szervezetünkkel, melyet mára már a kulturális területeken is összefűztünk, így elmondható, hogy nagyon jó, építő jellegű az együttműködésünk a helyi­ekkel. - erősítette meg az előbbieket Janez Solina a ptuji egyesület elnöke. A rendezvényen a köszöntők, az ün­nepélyes megnyitó után kulturális mű­sor, segédeszköz bemutató, majd ebéd és kötetlen beszélgetés, eszmecsere le­hetősége állt a résztvevők rendelkezé­sére. Dányi József Lombkorona tanösvény és zsúpfedeles borospince Sétálok az erdőben. De nem: az erdő fölött. A fák lombjai közt. S közben egy hatalmas hallócsövön keresztül hallga­tom a madarak énekét, s az erdő ap- róbb-nagyobb zajait. Innen fentről egé­szen más képet mutat a táj. Már, ha lát­hatom. Ám, ha vak vagy gyengénlátó vagyok, akkor kitapogathatom a táblá­kon ábrázolt erdei madarakat, virágo­kat, mi több, egy tisztáson az erdei álla­tokat. Ezt a csodálatos világot egy osztrák férfi, Hubert Reschl, a Geschrieben- stein Natúrpark elnöke álmodta meg, majd meg is valósította az IGEN pro­jektnek köszönhetően. IGEN, azaz ✓ Irottkő- GEschriebenstein-Naturpark, amely pályázatot az Ausztria-Magyar- X ország Határon Átnyúló Együttműkö- ✓ dési Program keretében az Irottkő Na­túrparkért Egyesület, a Natúrpark Geschriebenstein és a Bécsi Egyetem Földrajzi és Régiókutatási Intézete nyújtott be. Az osztrák-magyar hatá­ron átnyúló együttműködés egyik ered­ménye a Lombkorona tanösvény, Óhodászon, osztrák nevén Althodis- ban, amely 250 méter hosszan vezet a fák lombjai között. A falábakon álló méretes fahíd legmagasabb pontja 22 méter, s 11 tornyáról különleges látni­való tárul a vendég elé. Felépítése al­kalmassá teszi kerekesszék és babako­csi használatára. Hubert Reschl - aki maga is mozgáskorlátozott -, nemcsak sorstársaira gondolt a tanösvény meg­ alkotásakor, hanem vak és gyengénlátó embertársainkra is. Mint mondta, a környező iskolákban sok a mozgáskor­látozott és gyengénlátó diák, számukra építtette a tanösvényt, s faragtatta a be­mutatandó állatokat. Burgenlandban jelenleg 6 natúr­park működik, bennük különböző té­májú tanösvények. A Lombkorona tan­ösvényen kívül Rohoncon vadászati és borászati, Ohodászon gomba, Kisosto- roson gabona és Városhodászon pillan­gó tanösvény készült. Lékán erdei él­mény út és a Margit kilátó várja a ter­mészet kedvelőit. Az IGEN projekt másik nyertese az Irottkő Natúrpark Egyesület, amely 1997-ben alakult, s azóta létrehozott egy 16 kilométer hosszú kitáblázott ke­rékpárutat, 14 tanösvényt, pihenőhe­lyeket, felújított forrásokat, kijelölte a turistaútvonalakat, fotó-és helytörténe­ti gyűjteményeket hozott létre. Bakos György elnök vezetésével az IGEN pro­jekt keretén belül változatos, minden évszakot felölelő és bemutató progra­mokat hozott létre, de képzések és to­vábbképzések szervezésével bemutatta a Natúrpark céljait. A jellegzetes ter­mészeti, tájképi és kultúrtörténeti érté­kekben gazdag természetvédelmi terü­let - azaz a Natúrpark - célja, hogy megőrizze és mentse a kultúrtájat, véd­je az ott élő állat-és növényfajokat és a környezetet. Mindezek megvalósulásá­ról meg is bizonyosodhatott egy odalá­togató újságírócsoport, akik a kőszegi séta során megtekintették a patinás kisváros nevezetességeit, a Fő teret, gó­ tikus és barokk templomait, no és a Jurisics várat, hogy leróják tiszteletü­ket a töröknek meg nem hódoló hadve­zér előtt. A városnézést gyalogtúrák követték, először a Szulejmán kilátó­hoz kirándultak, majd a Hétforráshoz, s a mellette álló határőrlaktanyához, amely a vasfüggöny lebontásáig műkö­dött. Cák zsúpfedeles, boronafalú Pin­cesoráról nevezetes, ahol a nagy filoxé- ravészig nem csupán préselték, hanem tárolták is a szőlő nedvét. A kipusztult szőlőtőkék helyébe ugyan újat telepí­tettek, de ez már nem tudta visszahoz­ni a hajdani fényes borkultúrát, lassan elnéptelenedtek a borospincék. Ezután a látogatók átbuszoztak a "sógorok­hoz", hogy megtekintsék a Lékai Várat. A Nádasdy, Zsigmondy, majd Ester­házy család tulajdonában lévő lovagvá- rat nemrégiben restaurálták, így ma is­mét régi pompájában tündököl. A XVII. század közepén épült kétemele­tes lovagvár ma több bemutatóteremre tagolódik: van itt - jó pénzért olykor még ma is üzemelő - konyha és lovagi étterem, kínzókamra egykori rekvizi- tumokkal, a keresztes lovagokat - templomosokat és johannitákat - be­mutató kiállítótermekkel, főúri étkező­vel, és a gótikus Szentháromság kápol­nával. Ez utóbbiban egy kortárs festő kiállítása látható. így találkozik a múlt és a jelen, az ódon falak között a mai expresszionista művész alkotásai. Dunay Csilla Olvasó sarok s Bakó Ágnes: Kati karácsonya Kati nagyon várta a karácsonyt. Nagyon várta, mert nagyon szerette a fenyőillatot, a karácsonyi csengő hangját, a csillámos díszeket, a csillag­szórók szétröppenő csillagocskáit. Z Es szerette a karácsonyi meséket is, melyek a fenyőfákról s mindenféle ka­rácsonyi csodáról szóltak. Aztán mikor eljött a karácsony est, visongva ugrálta körül az új játékokat, és a legszebb ajándékot mindig maga mellé fektette az ágyba. Hanem ezen a karácsonyon kicsit z csalódottan feküdt le Kati. Es amíg a világ legszebb babáját magához ölelte, arra gondolt, hogy valójában minden karácsony egyforma, és olyankor se történik semmi varázslatos. Kati éppen olyan gyerek volt, mint a többi, ezért hát ha valami különöseb­ben érdekelte, azon mindig elgondolko­zott. Most is. z Es éppen ezen a karácsony estén jött rá arra, miért olyan egyformák a kará- Z csonyok. Mert azok! Es mindez azért van, mert az egészet felnőttek rendezik, s minden alkalommal ugyanúgy titko­lóznak, ugyanúgy nevetnek és súgnak össze a háta mögött, ugyanúgy szólal meg a csengő is, és ugyanúgy rendezik el az ajándékokat is a fa alatt, mint az előző karácsonyokon. És amikor a felnőttek már jól kiját- szották magukat az új játékokkal, min­dig ezt mondják: "Ideje ágyba dugni a gyereket!" Aztán mehet lefeküdni! Másnap ki­mennek Sashalomra a nagymamához, és zserbószeletet kapnak meg kakaót. Kati megesküdött volna, hogy idén is így lesz. Mert karácsonyeste - bár na­gyon szép - mégis olyan volt idén is, mint máskor. És mielőtt elaludt, szentül föltette magában, hogy másnap külön kará­csonyt rendez magának, olyan igazit, csudásat, mesebeli meglepetéssel. Z Es biztosra vette, hogy egyszer, igen­is, vele is történik valami olyan dolog, amiről akár mesét is írhatna valaki! Amikor Kati átlépte a sashalmi nagymama kapuját, már titokzatosan mosolygott, pedig ott, Sashalmon is minden olyan volt, mint eddig bárme­lyik karácsonyon: a meleg szoba, a fe­nyőillat, a derűs arcok - egyedül Kati volt más. Nevetett persze ő is, de azért, mert tudta, hogy ez az ő külön karácsonya, külön meglepetéssel, és ma még leesik a család álla, csak azt kell kitalálnia: mi­ért? Alig nyelte le a zserbószeletet meg a kakaót, kijelentette: - Most pedig kimegyek a kertbe. Azzal vette a kabátját. Látta, hogy a papája föláll. Hallotta, hogy hóember­ről beszél meg hógolyókról, de ő most egyes-egyedül akart játszani, mivel minden kislány mindig egyes-egyedül jár a mesékben. - Majd később. Majd máskor. Majd szólok! - mondta titokzatosan. Fejébe nyomta a bojtos piros sapkát. Leszaladt a lépcsőn. Friss hó ropogott a talpa alatt, és nagy fehér púpok emel­kedtek a virágágyak helyén. A bokro­kon, fákon vastagon feküdt a fehérség. Kati nagyot szippantott a hószagú le­vegőből. Tanácstalanul körülnézett. Persze! Könnyű a mesebeli gyere­keknek! Azok csak mennek, mennek, mendegélnek, aztán vagy akarják, vagy nem, csoda esik velük. Töprengve, lassan elindult. Már egé­szen a kert végében járt, s még mindig nem bukkant semmi sejtelmes vagy csodálatos dologra. Elszontyolodott. ■Z ÉPP vissza akart fordulni, mikor egy furcsa formájú, behavazott dombocs­kára esett a pillantása. Ott hevert pon­tosan a kerítés tövében. Katinak megdobbant a szíve. Ez az! Egészen biztosan és csakis ez a behavazott valami lesz a mai meglepe­tés! Itt, a kerítés tövében sohasem volt még semmi hasonlatos, és ha most ott van, akkor azért van ott, hogy rátalál­jon! Két kézzel, sietve söpörgette róla a havat, aztán halkan, meglepetten föl- sikkantott és nevetett, és körülugrálta azt, amit kibányászott a hó alól. A régi-régi, ütött-kopott kerti törpét. - Szia, öreg törpe! - kiáltotta vidá­man. - Boldog karácsonyt! Kati jól tudta, hogy manapság a cso­dáknak egy kicsit meg kell tolni a sze­kerét, ezért mély törpehangon így felelt a köszönésre: - Neked is, Kati! És nagyot kacagott. Mert rendjén X volt ez így. így tudott csak a kerti tör­pével társalogni. - Miért bújtál a hó alá? - kérdezte. A törpe sóhajtott, és bár nevetve né­zett Katira, szemében mégis szomorú­ság bujkált. X - O!...Keserves az életem, amióta ide­hajítottak a kerítés tövébe! - És miért hajítottak oda? - érdeklő­dött Kati. - Mert senkinek sem tetszik már a térdig érő szakállam, hegyes sipkám, gombos köténykém. Pedig nem is olyan régen még dísze voltam ennek a kert­nek. Ott álltam a kis fenyő mellett. Hi­szen tudod! - Persze hogy tudom - mondta Kati. Kicsit gondolkodott, majd fölcsillant a szeme. - Ott fogsz állni ma is! - kiáltotta. - Végtére is karácsony van. Ma senki sem lehet szomorú! Kati megesküdött volna rá, hogy a kerti törpe szeme hálásan megrebbent. - Várj! - mondta izgatottan. - Kará­csonyt csinálok neked! Ma lesz a mi ka­rácsonyunk. A tiéd meg az enyém. Kö­zös. Jó? De most aztán ne lássalak bá­natosnak, hallod-e! A törpe természetesen fölnevetett az örömhírre, Kati pedig nagy lélegzetet vett, és kézzel-lábbal gurítani kezdte a régi helyére, a kis fenyőfa alá. Nyögött, szuszogott, egészen kimelegedett a nagy erőlködésben: a törpe meg csak kacagott, kacagott. Amikor Katinak sikerült végre talp­ra állítania, már éppen olyan vidáman állt ott, mint hajdanán. Nevetett. Most már a szeme is. - Köszönöm! - súgta. - Jó ötlet volt ez a kis külön karácsony. Feldíszítjük a fe­nyőfát is? - Az csak természetes. - És mivel díszítjük föl? Kati kicsit gondolkozott. Mert mivel is? Nem kérhet segítséget, mert akkor oda a meglepetés. - Tüdőd... - mondta némi töprengés után - a kettőnk fájára nem aggatha­tunk akármilyen díszeket. Ide különle­ges díszek kellenek. Mint például... - Mint például szőlőfürt - bólintott a kerti törpe. - Azt nagyon szeretem. Meg a dióbelet is. Meg a szalon- naszeletkéket. Az jólesik ebben a csi­korgó hidegben. Kati bólintott. Már futott is a kamrá­ba. Ott körülnézett. Mindent talált, amit a törpe fölsorolt. Még sárgarépát is lá­ tott egy kosárban, egy kampósszögön meg kis, piros gömbökből álló füzért, azonkívül egy tálkában napraforgóma­got is. Mindent szépen belerakott a ko­sárba, fölkapott egy gombolyag zsine­get, és szaladt vissza. A törpe izgatottan figyelte, hogyan díszítik fel élete első karácsonyfáját. El kell ismernie: csudaszépen! Külö­nösen a sárgarépák függtek étvágyger­jesztőén a zöld ágak között. Kati a szalonnaszeletkéket a tűleve­lekre biggyesztette, a szőlőfürtöt zsi­neggel kötözte föl, a napraforgómaggal pedig teli szórta a dúsabb ágakat, s ami azután maradt, azt széthintette a fe­nyőfa alján. Aztán hátralépett egy lépést. Hunyo­rogva megszemlélte a karácsonyfát, bó­lintott, majd így szólt: - Kész. Most pedig hunyd be a sze­medet, és várj! Kihozom a kiscsengőt, és idehívom a többieket is. Hadd ünne­peljenek velünk! A törpe engedelmesen behunyta a szemét, Kati pedig futott a házba. - Jöjjön ide mindenki! - kiabálta. - Z Meglepetés van a kert végében! Es mindenkinek látnia kell! Azzal fölkapta a kiscsengőt a sashal­mi nagymama karácsonyfája alól. - Gyerünk! Kati jól gondolta, hogy leesik a csa­lád álla. Csakhogy leesett az övé is! Mert mire a kiscsengővel a kerti ka­rácsonyfához értek, igazi meglepetés várta Katit. Azt a külön kerti karácsonyfát meg­szállták a verebek, cinkék, ki tudná még, milyen madarak! Olyan lelken­dezve csipogtak, énekeltek, hogy fölös­legessé vált ott már másfajta karácso­nyi dal. A sashalmi nagymama ugyan csóvál- gatta kicsit a fejét, de nevetve, és Kati szerint inkább csak megszokásból. Ka­ti egyébként sem őt, hanem az ütött-ko- pott kerti törpét figyelte. Mert a törpe nevetett. Es Kati az ék­telen nagy hangú madárzajban is meg­ hallotta, amit mondott: - Csodálatosan sikerült a kettőnk ka­rácsonya, Kati! A madarakat minden­esetre megvendégeltük. Azt hiszem, nem hagynak ezentúl magamra. Kö­szönöm. - Szívesen - bólintott Kati. - Még egy­szer boldog karácsonyt! Neked és a madaraknak is! Megsimogatta a törpe ütött-kopott, kerek fejét, aki addig nézett utána mo­solygós, fényes szemével, amíg el nem tűnt a veranda ajtajában. Nevessünk együtt A magyar nyelv - Csupa H-val Helgám! Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heyne honában, Hanno­verben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans Herber- tet. Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval, (Holland házaspár) Hágából Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt, hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzó­dott, hogy Horatiusnak hódoljon. Hajósaink hevenyészett hálóval, ho­roggal hitvány heringet halásztak. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónak­ként himbálták, hányták Herkulesün­ket. Helsinki hidjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei ha­tásosak. Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek. Huszonharmadikán hangversenyen Hándel, Haydn, Hubai hegedűverseny­ét hallgattuk. Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halijában huncutkodtunk, hatásos his­tóriákkal hárijánoskodtunk. Helsinkiben havazott. Hó hullt ház­ tetőkre, hidakra, halpiacokra. Helyben hódprémet, hócipőt, halina- csizmát hordanak. Hómunkásaik helytállását három havilap hirdette. Hanoiból háborús híreket hoztak, heves harcokról, holnapi hidrogén­bombákról. Harctereken háborútól, himlőtől, hastífusztól, hepatitisztől hullanak haj­szolt halandók. Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzódott. Háromnegyed hétkor hosszan hang­zott Helsinki harangszava. Híva huomenta! (jó reggelt) hallani helyenként. Hotelünk hangulatos, hanem háló­szobáink hihetetlenül huzatosak, hide­gek. Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel. Heveny hörgő huruthoz hamar hoz­zájutottam, hevertem huzamosan. Hotelbéli hálótársaink hűvösek hoz­zánk. Hugó hajnali háromkor horkolt, helytelenkedett, hangulatunk haragos­ra hanyatlott. Hideg hétköznapokon, ha hétkor holdfénynél hólabdáztunk, hokizunk, helsinkiek helyeslő huj-huj hajráját hallhattuk. Hétvégi hóbortunk hógolyózás. Hokizás helyett hol huszonegyezés- sel, hol Hubertusz hörpintgetésével he- vültünk, hűségünket holtig halasztot­tak. Hédi helsinki hölgyekkel hímző hob­bijának hódolt. Holnapra helikopterrel Hamenliná- ba hívnak Hejkéék. Hamenlina harmincezres helység, hazai Hatvanunkhoz hasonlít. Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok. Hiába hagytalak Helgám Hegyesha­lomnál, harmatarcod, hattyúnyakad, hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honá­ból. Hazahív Hungária! Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe. Hermelinbunda hízelegne hiúságod­nak, ha hozzáférhető? Hajnalkának helyes hósapkát, Hu­bának hullámvasutat helyeztem háti­zsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok. Hármótok hijján honvágyam hétről- hétre hatalmasodik. Hiszem, hogy húsvétkor hiánytala­nul helyreáll harmonikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk. Helsinkiben halak havának huszon- hetedikén Hű Henriked Sport, szabadidő VAKFOCI torna Magyarországon - Hogyan is kezdődött? - kérdeztem Szelei Emíliát nem sokkal az ered­ményhirdetés után. - Brazíliából indult a vakfoci, mivel ott rosszabbak az egészségi állapotok, több a vak. A foci viszont mindenhol játszható. Brazíliában 80 csapat van, és a fogvatartottak készítik a vakoknak a focilabdát, ami annyiban különbözik a látókétól, hogy belsejében apró külön­leges csapágyak vannak, így hallható a játékszer. - Miben különbözik ezen kívül a vakok játszotta futbal (football) a látókétól? - Tulajdonképpen a footsal szabálya­ira épül a játék. Egy 20x40 méteres kis­pályán játszunk, öt-öt játékos egymás ellen. Közülük egy látó, gyengénlátó van, ő a kapus. Nemcsak az a dolga, hogy védjen, hanem irányítja hangjá­val a csapata játékosait, elmondja, hogy kinek adja a labdát. A négy játé­kos szemfedőt visel, hogy kiküszöböl­jék a különböző látáskárosodásból fa­kadó különbségeket. - Miért van körben palánk? - Mert a footsal-pálya palánkkal vé­dett amúgy is. Tehát ez nekünk csak jó, nem kell egyedi pályákat építeni. A já­tékosok biztonsággal tájékozódhatnak a palánk mentén, tudják, hogy hol a pálya széle. - Nálunk mióta játszák ezt a labdajáté­kot? - 2011-ben alakult meg az eddig egyetlen csapat a LÁSS keretein belül. Ozvári Adám volt az ötletgazda, már a Vakok Általános Iskolájában is szere­tett volna focizni. Nekünk pedig, Szabó Istvánnal és más Búkkal volt hozzá kedvünk. Edzőnk Benedek Richárd, aki részt vett egy továbbképzésen, ahol elsajátította a szükséges tudnivalókat ahhoz, hogy felkészíthesse csapatun­kat. Eddig a magyar csapat két nemzet­közi tornán vett részt, 2012-ben Studgártban voltak, ahol Németország ellen léptek pályára és a végeredmény döntetlen lett. Ezévben pedig részt vet­tek Prágában egy versenyen, ahol már három csapat ellen kellett megmutatni tudásukat. A fiatal csapat itt kevés si­kerrel járt, inkább csak tapasztalato­kat szerzett. Azonban a lelkesedés nem apadt, úgy döntöttek, hogy visszahívják a csapato­kat, és 2013. október 5-6-án megren­dezték első nemzetközi tornájukat. Olaszországból, azon belül Liguriából jött egy csapat, a másik résztvevő or­szág pedig Csehország volt. Mint néző és hallgató ott voltam a MOM-ban, a Csörsz utcai sporttele­ pen, ahol az edzések is folynak, minden mérkőzést élveztem. A megnyitó október 5-én 10 órakor volt. Röviden köszöntötte a játékosokat az MLSZ képviselője, a MOM képvise- lője és a LÁSS nevében Gombás Judit az egyesület akkori elnöke. A sportolók nagy izgalommal készültek a tornára. A kezdő meccset Magyarország és Csehország játszotta, a mi csapatunk győzött. Utána Olaszországgal mérkőz­tünk meg, itt már döntetlen volt az eredmény. 5-én a záró, harmadik meccs az olaszok és a csehek közt ját­szódott le, itt is kikaptak a prágaiak. Másnap, vasárnap két meccs ma­radt, a visszavágók, ismét az olaszok­kal játszottunk, de most nem sikerült győzni. A prágaiak ellen pedig döntet­lent sikerült elérnünk. Eredményhirdetés következett a mérkőzések után, és szívhez szóló volt, hogy saját rendezésű első tornánkon a második helyezést nyertük el. A hangulat mindkét napon varázsla­tos volt, ez köszönhető az ugyan kis számú, de lelkes közönségnek, a jó idő­nek. Hiába volt minden tiltás, a ma­gyar és olasz szurkolók nem tudtak na­gyon csöndben maradni. Egymást is fi­gyelmeztettük, de az izgalom felhevített annyira, hogy akaratlanul is bekiabál­tunk a pályára, hiszen körben álltunk a palánk két oldalán. Azért kell csendben lenni a közön­ségnek, mert elvonhatjuk a játékosok figyelmét, a labda csörgése sem annyi­ra hangos. - Milyen szabályok szerint passzolgat- tok, adogattok? - fordultam Szabó Ist- vánhoz, a LÁSS csapatkapitányához. - Azt tudni kell, hogy nemzetközi ki­áltás van, voj, voj, amit futás közben használunk. -Ez mire jó? -Ha egy játékos szerelni akar, " voy!" - "itt vagyok!" - felkiáltással kell jelez­nie szándékát, hogy ez által megtudjuk, ki az ellenfél és ki a saját játékos. így tudjuk egymásnak adni a labdát. - Lehetett hallani az irányítást is, az hogyan történik pontosan? - Amint Emília is elmondta, a kapus kiabál a játékosoknak, hogy kihez adja a labdát. Viszont van egy segítő az el­lenfél kapuja mögött is, akinek az a fel­adata, hogy mikor tegyük fel, a mi csa­patunknál van a labda, ő szól nekünk, hogy hol a kapu, lehet lőni. Az edző, Ri­csi bá is azt kiabálja, hogy ki felé tart a labda, hány játékos van hány ellen. - Voltak büntetők is. Az nagyon izgal­mas volt. - Igen, a szabályok szerint, ha már összegyűltek a csapathibák, büntető van. Ilyenkor az ellenfél kapuja mögött lévő irányítónak jut az a "megtisztelte­tés", vagy felelősség? Hogy megmutas­sa a kaput a büntetőlövő játékosnak. Mindkét oldalát megütögeti. - Nagyon szép érmed van, egy becsú­szó, szerelni készülődő játékost ábrá­zol, a másik oldalára pedig rá van írva, hogy első nemzetközi vakfoci torna 2013. Szerintem ez az ezüstérem felér egy arannyal. Minden csapat éremhez jutott, Olaszország aranyat, Magyarország ezüstöt és Csehország bronzot kapott. Tegyük hozzá, hogy a liguriai csapat a legidősebb megalakulását tekintve, hi­szen ők 1998 óta űzik ezt a sportágat. A csehek 2008 óta és mi alig két éve. Befejezésként megemlítem, hogy a vak­foci paralimpiai szám is. Érdekesség, hogy már másodjára volt vakfoci világ- bajnokság is 2010 augusztusában az ang­liai Herefordban tíz ország részvételével. Brazília nyerte meg. Babits Zsuzsa Könyvajánló Két könyvet szeretnénk a kedves ol­vasók figyelmébe ajánlani. Mindkét könyv kikölcsönözhető a Braille- könyvtárból, vagy pontírásban meg­rendelhető a Szövetség székházában Szűcs Antalnál. Munkatársunk elérhe­tősége: 384-8440/122 mellék, szucs.an- tal@mvgyosz.hu Antal Imre: Pami Milliók kedvence, a képernyő nép­szerű sztárja, mindannyiunk anekdo- tázó, viccmesélő kedves ismerőse, An­tal Imre ebben a könyvében legszemé­lyesebb dolgait meséli el. Bemutatja családját, megismerhetjük gyermekko­rát, zongoraművészi karrierjét és tele­víziós tevékenységét. Sok-sok sziporká­zó humorú epizód, nevettető történet során tárul fel egy élményekben gaz­dag, fordulatos életpálya, egy sajátos világ, melynek hétköznapjai, kulissza- titkai mindig érdekesek a kívülállók számára. A mű négykötetes, ára: 8370 Ft. F. M. Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból Dosztojevszkij 1864-ben, nagy kor­szaka nyitódarabjaként megjelent mű­vét nem véletlenül szokás a 20. századi ember gondolatvilága, sajátos létértel­mezése borzongató megelőlegezésének tekinteni. A meghökkentően modern alapszituáció szerint negyvenéves, visz- szavonult pétervári kishivatalnok hőse - unalomból, illetve helyzete tisztázása, emlékei rendezgetése okán - feljegyzé­seket írogat "az egérlyukból", azaz egy nyomorúságos, városszéli kis zugból, ahol meghúzta magát. Ezek közvetíté­sével világíthat aztán az író - Gogolhoz kötődve, de már egyértelműen Kafkát, Sartre-ot, Camus-t stb. előlegezve - az ember nyomorúságának, elmagányoso­dásának, elidegenedettségének és már- már patologikus tudatmechanizmusai­nak mélyeibe. A voltaképpen két lekerekített rész­ből álló mű első fele fiktív önarckép: a torzult, eltorzított lelkű antihős kísérle­te arra, hogy tisztázza léte értelmét, kö­ rüljárja a számára adott szabadság fo­galmát, megvilágítsa helyét és szerepét a társadalomban. A második rész mint­egy az előzőben feltárt jellemvonások szemléltetése az epikai alakítás hagyo­mányos módszereivel, voltaképpen pél­dázat a normális emberi kapcsolatok szinte totális hiányával sújtott ember­ről. Hősünk önkínzó élvezettel számol be legkínosabb, legfrusztrálóbb élmé­nyeiről: egy katonatiszttől elszenvedett megaláztatásról (melynek során Dosz­tojevszkij a torz orosz társadalom ke­gyetlen kritikáját nyújthatja), gro­ teszk, tragikomikus kísérletéről, hogy társakra leljen volt osztálytársai köré­ben, majd ennek szükségképpen sze­rencsétlen végkifejlete nyomán a szá­nalmas viszonyról Lizával, a nyomorú­ságos kis prostituálttal. A ma is meggondolkodtató, felrázó mű serdülőkortól mindenkinek olvas­mánya lehet. A mű háromkötetes, ára: 8605 Ft. Péter Zsigmond MVGYOSZ Braille-Nyomda Nemzetközi csörgőlabda torna Egerben 2013. október 4-5-e között nemzetkö­zi csörgőlabda tornát rendezett a Ma­gyar Paralimpiai Bizottság. A nők ver­senyére a Hotel Eger Parkban került sor, a férfiak pedig a Kemény ferenc Sportcsarnokban mérték össze tudásu­kat. A női tornára hat, a férfiakéra nyolc együttes nevezett. Utóbbin részt vett a magyar junior válogatott is. Már Az első napon, pénteken eldőlt, hogy női és férfi válogatottunk is min­denképpen az első négy között végez az egri csörgőlabdatornán, ami mindkét együttestől nagyon jó eredmény. A nők Franciaországot 12-2-re, a pa­pírforma alapján esélyesebb briteket 3- 1-re győzték le. Ezután 13-4-re kikap­tak a szintén erősebb oroszoktól, majd Belgium ellen nyertek 4-2-re. Férfi együttesünk a Katartól elszen­vedett 7-4-es vereség után Koszovói 11- 1-re, Oroszországot pedig 5-2-re győzte le, és a második helyen végzett a négyes Csoportban. Junior csapatunk tapasztalatszerzés céljából vett részt a viadalon. Fiatalja­ink a mérkőzések egyes szakaszaiban nagyon szép megoldásokat mutattak be, de a felnőtt mezőny még túl erős volt nekik. A csapat Ukrajnától 10-0- ra, Algériától 10-3-ra, Romániától 17- 9-re kapott ki. A verseny mindhárom csapatnak szombaton folytatódott. Női együttesünk utolsó selejtezőjén 3-3-as döntetlent ért el Ukrajnával szemben, majd az elődöntőben ismét az ukránokkal találkozott. Az újabb mér­kőzést a mieink 5-0-ra megnyerték, így következhetett az oroszok elleni döntő. Az aranyéremért rendezett mérkőzé­sen a rendes játékidő után 2-2 volt az eredmény, ami a hosszabbításban sem változott. A büntetőpárbajt rendkívüli izgalmak után az oroszok nyerték 4-3- ra, így csapatunk a második helyen fe­jezte be az egri versenyt. Férfi válogatottunk a döntőbe jutá­sért 9-0-ra kikapott Ukrajnától. A har­madik helyért Algéria volt az ellenfél, a mérkőzésen az afrikai együttes 6-4-re bizonyult jobbnak a mieinknél. A tor­nát az elődöntőben minket felülmúló ukránok nyerték. Junior férfi csapatunk az 5-8. helyért előbb 8-1-re kikapott Katartól, utána azonban a hetedik helyért rendezett ta­lálkozón 12-6-ra legyőzte Koszovót. A fiatalok értékes győzelmet arattak, és rengeteg hasznos tapasztalatot sze­reztek a felnőtt mezőnyben. www. hparalimpia. hu Páni Róbert, csörgőlabda-válogatot- taink szakvezetője elégedett az egri nemzetközi tornán elért eredmények­kel. Női csapatunk a második, a férfi együttes a negyedik helyen végzett. A junior férfiak az utolsó helyosztón Ko­szovó legyőzésével lettek hetedikek. - Mi volt az egri verseny célja, milyen tanulságokat lehetett levonni? Az volt a célunk, hogy felmérjük, a B csoportban szereplő csapataink hol tartanak a külföldi vetélytársakhoz ké­pest - mondta Páni Róbert. - Rengeteg tanulsága volt a versenynek, új infor­mációkat is kaptunk, illetve megerősí­téseket olyan dolgokkal kapcsolatban, amit eddig is tudtunk. - Például? Jó volt látni, hogy csapatainknak nincsenek erőnléti gondjai, a végjáté­kot is bírjuk, fizikailag nem fáradnak el a játékosok. Ugyanakkor fejben ha­marabb fáradunk, aminek minden bi­zonnyal az is az oka, hogy a legjobb já­tékosaink nagyon sok időt töltenek a pályán, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy lecseréljük őket. Ezért a tornán nagyon okosan kellett beosztani az erőnket. - A mezőnyben A csoportos együttesek is szerepeltek, a magyar válogatottak is odavágynak. Mekkora a lemaradásunk? Nem olyan vészesen nagy, a lányok és a fiúk is jó meccseket játszottak az A csoportos csapatok ellen, egyedül a fiúk Ukrajna elleni elődöntőjében okoztunk nagy csalódást, számomra megmagya­rázhatatlan, hogy ott miért hagytuk magunkat ilyen különbséggel legyőzni. Három-négy góllal jobb volt az ellenfél, de a 0-9-re nincs magyarázat, még ak­kor sem, ha a későbbi tornagyőztestől kaptunk ki. - Női válogatottunk mindössze négy já­tékossal játszotta végig a viadalt, mi volt ennek az oka ? Jelenleg nincs több válogatott szintű női játékosunk. Vannak tehetséges fia­talok, ez a közeljövő egyik legfontosabb feladata, hogy őket beépítsük a nemze­ti csapatba. A fiúk többen vannak, ná­luk minőségileg kell előrelépnünk. Nyolc-tíz azonos képességű, nemzetkö­zi szinten is bevethető játékost kell ki­nevelnünk, ezen fáradozunk a szakmai stábbal. - Ez nem jelent olyan veszélyt, hogy fe­szültség alakul ki csapaton belül, amikor valaki kimarad? Bárcsak ott tartanánk már, hogy ezt a helyzetet kelljen kezelni! Egyébként nem hiszem, hogy ebből gond lenne. A verseny helyzet mindenkit jobb teljesít­ményre ösztönözne, aminek a váloga­ tott és a sportág látná a hasznát. Min­den mérkőzésen statisztikát készítünk a játékosok teljesítményéről, pontosan látható, ki, hányszor választott jó meg­oldást, és mennyi hibát követett el. Ezekkel az eredményekkel mindig szembesítjük a játékosokat. Ha kiala­kulna a versenyhelyzet, akkor sem len­ne vita, hiszen a tényekkel nem lehet vi­tatkozni. - Hogyan viselik a játékosok, amikor a statisztikáikkal szembesülnek? A fiúk igénylik ezeket a visszajelzése­ket, ha valami nem sikerült, akkor ket­tőzött erővel dolgoznak azért, hogy ki­javítsák, ami nem működött. A lányok­nak is szükségük van ezekre a vissza­jelzésekre, de érthető módon, ők érzé­kenyebben reagálnak, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék. - Jövőre B csoportos Európa-bajnok- ság rendezésére pályázunk, szintén Eger­ben. Mikor dől el, hogy hol lesz az Eb? Úgy tudom, a nemzetközi szövetség még ebben a hónapban kihirdeti a pá­lyázati feltételeket, ekkor hozzák nyil­vánosságra azt is, hogy mi a jelentkezé­sek benyújtásának határideje. Egyelő­re nincs arról információm, hogy mi­kor derül ki, hol rendezik az Eb-t. - Hogyan alakul a csapat programja a jövőben? Nagyon komoly, öt hónapos intenzív felkészülést tervezünk, pszichológus is dolgozik velünk, a lányok mellé felvet­tünk egy erőnléti edzőt. Lehetőségeink­hez mérten olyan körülményeket aka­runk biztosítani a válogatottaknak, hogy minél jobban fel tudjunk készülni a ránk váró nehéz feladatokra. - Egerben egyetlen pillanatra sem állt meg, hogyan bírta a kettős terhelést a női és férfi csapat mellett? Nagyon elfáradtam, de nem panasz­kodom, nekem ez az életem. Az elkö­vetkező napokban az egri tornáról ké­szült felvételeket elemzem, de nemcsak a mi játékunkat, hanem az ellenfelekét is. Folyamatosan keresem, mi az, amit a riválisok jól csinálnak, és mi is be tudjuk illeszteni a játékunkba. A 2004- es athéni paralimpiára már sikerült ütőképes csapatot felépítenünk. Egy nemzetközi szinten is erős válogatott kialakításához évekre van szükség. Most ismét építkezünk, ha megkapjuk a hosszú távú bizalmat és türelmet, ak­kor hiszek benne, hogy ismét oda tu­dunk kerülni, ahova egyszer már elju­tottunk. (Forrás: Bernau Péter) http: II www. mob. hu/pani-robert-elegedet- t-vagyok-csapataink-teljesitmenyevel Karácsonyi mézes sütemény Hozzávalók: 50 dkg liszt 25 dkg méz 10 dkg margarin 10 dkg cukor 1 egész tojás 2 tojás sárgája 1 dl tejföl 1 csapott kávéskanál szódabikarbóna őrölt fahéj őrölt szegfűszeg reszelt citromhéj Elkészítés: A mézet felmelegítjük, kavargatva felolvasztjuk benne a margarint és a cukrot. Beletesszük a tojásokat és a tejfölt, majd az ízesítőkkel és a szódabikarbónával elkev­ert lisztet. Egy éjszakán át hűtőben pihentetjük. 3-4 mm vékonyságúra nyújtjuk, és szaggatjuk. Zsírozott tepsiben vagy sütőpapíron 180 fokos sütőben világosra sütjük kb. 8-10 perc alatt. Sütés előtt nyomkodhatunk bele színes drazsékat, cukorgyöngyöket, magvakat. Ha kihűlt, cukormázzal díszíthetjük. Cukormáz: Egy tojás fehérjét kb. 15-20 dkg szitált porcukorral habosra keverünk, hogy tejfölszerű krémet kapjunk. Tehetünk bele 1-2 csepp citromlevet is, ettől szép fényes lesz. Természetes anyagokkal (pl. meggylé) vagy pár csepp ételfestékkel színezhetjük is. A kész masszát nylonzacskóba töltjük, melynek sajkából picit lecsípünk, és ezen keresztül rajzolhatunk különböző díszeket a mézesekre. Közlemények, programajánlók Hermina napok A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete és az egyesület Közművelődési és Kulturális Bizottsága idén is megrendezi ”5 ÉV 5 NAP 5 PROGRAM" címmel Hermina Napok rendezvénysorozatát immár 5. alkalommal! 2013. november 15. péntek 14-18 óra Hermina Kupa - a Hermina Egyesület csoportjainak vetélkedője MVGYOSZ Székház - Hermina terem 1146 Budapest, Hermina út 47. 2013. november 16. szombat 10-12 óra Versmondó verseny - országos és integrált ✓ Vakok Állami Intézete Idős otthon - kultúrterem 1146 Budapest, Hungária körút 146-148. 2013. november 17. vasárnap 10-13 óra Kórustalálkozó - országos és integrált ✓ Vakok Általános Iskolája - Nádor terem 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. 2013. November 18. hétfő 16-18 óra Mi van a kulisszák mögött - mesél a színház MVGYOSZ Székház - Kiselőadó terem 1146 Budapest, Hermina út 47. 2013. November 19. kedd 10-18 óra LESEK - Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája MVGYOSZ Székház 1146 Budapest, Hermina út 47. További információk: Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Telefon: 06 1 273 0755 Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kedvezményes hangoskönyv-vásárlási lehetőség látássérülteknek Az Uj Könyvbarát Kft. - mint a hangoskönyv-kiadás területén piacvezető Kos­suth Kiadó - a Mojzer kiadóval közösen - három mintaboltjának üzemeltetője példaértékű felajánlást tett az MVGYOSZ és tagegyesületei tagjai számára. A fel­ajánlás lényege, hogy részükre ezen túl 30%-os kedvezményt nyújt saját minta­boltjaiban, teljes árú hangoskönyvei vételárából. Mátyás László, a Kft. ügyvezetője és vele együtt a cég menedzsmentje úgy dön­tött, hogy az általuk forgalmazott mintegy 190 hangoskönyv vételárából azok a látássérültek, akik az MVGYOSZ-szel vagy annak bármely tagegyesületével fennálló érvényes tagsági viszonyukat igazolni tudják, három mintaboltjukban hangoskönyv vásárlása esetén a teljes ár 30%-a erejéig kedvezményben részesül­nek. Érvényes tagsági viszony igazolása személyi igazolvány és az MVGYOSZ vagy annak valamely tagegyesülete által érvényesített tagsági igazolványának felmuta­tásával lehetséges. Akkor érvényes egy tagsági igazolvány, ha adott naptári évre vonatkozóan annak tulajdonosa tagsági díját rendezte, és az adott egyesület az igazolvány megfelelő lapján és helyén a célra alkalmazott bélyegzőjével vagy bé­lyeggel igazolta. A kedvezményesen megvásárolható hangoskönyvek köréről tájékoztatás köz­vetlenül a mintaboltoktól kérhető. A mintaboltok elérhetőségei: Toldy Ferenc Könyvesbolt és Vevőszolgálat 1011 Budapest, Fő utca 40. Telefon/fax: 225-8400, 225-8401, 201-9582 E-mail: kossuthvevoszolg@t-online.hu Nyitva tartás: hétfő-péntek 10-18 óráig Örkény István Könyvesbolt 1137 Budapest, Szent István körút 26. Telefon: 06-1/782-1710, 782-1711 E-mail: orkeny@upcmail.hu Nyitva tartás: hétköznapokon 10-19 óráig, szombaton 10-14 óráig Fejtő Ferenc Könyvesbolt 1043 Budapest, Bocskai utca 26. Telefon: 06-1/888-9120, Fax: 888-9121 E-mail: mintabolt@kossuth.hu Nyitva tartás: hétfőtől-csütörtökig 8-16.30-ig, pénteken 8-15.40-ig Semmivé válnak az akadályok Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája - 2013 A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének keretein belül működő Informatikai Segédeszköz és Akadálymentesítési Bizottság (ISAB) 2013 nyári ülésén azt határozta el, hogy külföldi példára alapozva elsőként Magyarországon is szükséges egy komplex segédeszköz bemutatót, konferenciát szervezni. Hogy is született az ötlet? Számtalan esetben futottunk bele abba, hogy egy látássérült ember fordult hoz­zánk olyan kéréssel, kérdéssel, hogy hol, milyen segédeszköz tudna használni, hogy tudná megvásárolni, hol tudná kipróbálni. Ilyen esetekben a "markába nyomtunk" egy adag szórólapot, és elmondtuk, mit hol talál. Azonban ez nem mindig volt kielégítő információ, hiszen a folyamatosan változó segédeszköz­kínálatot, szolgáltatáskínálatot lehetetlenség követni. Valamint a látássérült embereknek is nehéz (akár az ország teljes területén szétszóródó segédeszközöket forgalmazó) cégekhez eljutniuk. Innen született meg az ötlet, hogy hozzuk egy helyre azokat a cégeket, akik segédeszközöket forgalmaznak, illetve olyan szolgáltatásokat nyújtanak, melyek segítik a látássérült emberek mindennapjait. Az ötlet megszületését követően azonnal neki is álltunk a kivitelezésnek. Össz­egyűjtöttük a fontosabb segédeszközöket forgalmazó cégeket. Megterveztük a konferencia napját, melynek a LESEK (Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája) nevet adtuk. A rendezvény ideje: 2013. november 19. kedd 10-18 óra között. Helyszíne: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Címe: 1146 Budapest Hermina út 47 Bízunk abban, hogy ez a kezdeményezés eléri célját, és valóban segítséget nyújt majd a látássérülteknek eligazodni a különböző lehetőségek között, és népsz­erűsége hagyományt teremt, és évről évre megrendezésre kerül. A Konferencia idén 8 céget hívott meg. Alko-soft Szolgáltató Bt Hangvilág Kft. "Informatika a látássérültekért" Alapítvány Labrador Kft. MVGYOSZ segédeszközbolt Mobil segítőtárs (Arató András KFKI) NetMédia Alapítvány (NVDA) SOÓS fotókereskedés Minden cég egy standdal fog rendelkezni, melyen a saját eszközeit mutathatja be. A konferencia ideje alatt a látogatók előadásokat hallgathatnak meg a látássérülteket érintő témákból. További információk a www.lesek.hu oldalon olvashatók, valamint a Hermina Egyesület irodájában kérhetők. A látogatók között a rendezvény végén pedig egy közel negyedmillió forint értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki. Az ajándékokat a kiállító cégek egy része ajánlotta fel: Mi található az ajándékcsomagban? Ez maradjon a mi titkunk! Jöjjön el, és nyerje meg Ön! Kedvezményes jegyek a Nemzeti Színházban Tájékoztatunk mindenkit, hogy továbbra is érvényes a Nemzeti Színház látássérül­teknek nyújtott kedvezménye. Ennek értelmében a Nemzeti Színház Nagyszínpadán játszott saját darabjaira 1 fő látássérült 1000 forint 1 fő kísérője pedig 1200 forint áron válthat belépőt. A jegyek az eddig megszokott módon a középerkély bal és jobb páholyába szólnak. Az elkövetkező időszak kedvezménnyel igénybe vehető előadásai: November 04. hétfő Fodrásznő 05. kedd Fodrásznő 06. szerda Fodrásznő 09. szombat Scapin a szemfényvesztő 10. vasárnap Scapin a szemfényvesztő 11. hétfő Scapin a szemfényvesztő 12. kedd Vitéz lélek 13. szerda Vitéz lélek 14. csütörtök Vitéz lélek 29. péntek Johanna a máglyán 30. szombat Johanna a máglyán Valamennyi előadás este hét órakor kezdődik. A jegyvásárlást mindenki saját maga a tagsági igazolvánnyal intézheti. Jegypénztár telefonos elérhetősége: 06 1 476 6868 Mindenkinek kellemes színházi élményeket kívánunk! Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Hungárián Federation of the Blind and Partially Sighted 1146 Budapest, Hermina út 47. Telefon: (36-1) 384-8440 - Tel./Fax: (36-1) 384-5028 Honlap: www.mvgyosz.hu - E-mail: titkarsag@mvgyosz.hu Adószám: 19002464-2-42 Adomány számla: 11714006-20012704 Szolgáltatásaink: Hangoskönyvtár - Braille-könyvtár Segédeszközbolt Kedd és csütörtök: 10-18 péntek 8.30-12 Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége