Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
013. június
LXXIX. évfolyam 6. szám
Nyárnyitó program Tatabányán Bekötött szemű fiú az akadálypályát próbálgatja, A cikk a 24, oldalon található.
A tartalomból
Házunk tájáról - az MVGYOSZ hírei
Elnökségi tudósítás	3
Netszemle
Következtetni lehet a későbbi rokkantságra az idősebb felnőttek testtartásából	6
NICK VUJICIC AZ ERŐT ADÓ CSODA	7
Asztigmia	8
Mi történt a vakvilágban
Levél a vakokról azoknak, akik látnak!	12
Tükörben a vers, tükörben a költő Weöres Sándor	13
Kirándulás-kihívás	14
Kézzel fogható művészet mindenkinek	17
Jótékonysági gálaest az esélyegyenlőség jegyében	21
Nincs akadály senki előtt	22
NYÁRNYITÓ PROGRAM TATABBÁNYÁN	24
Budapest csodái francia szemmel	25
Olvasó sarok
Végső búcsú özvegy Horthy Istvánnétól	28
VAKONDOKOK	31
Ugye visszajössz?	31
"A hang a lélek ruhája"	32
Sport, szabadidő
Válogatott csapatot vertek a vakfocisták	34
Háziasszonyoknak
Epres túrótorta - sütés nélkül 	36
Felhívások, programajánlók	37
Apróhirdetés	39
Vakok Világa
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata Felelős kiadó: Szakály Melinda, az MVGYOSZ elnöke
Szerkesztő: Kovács Judit - Tervezőszerkesztő: Fehér István A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.
Telefon: 384-8440 - E-mail: vv@mvgyosz.hu Készült a PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdióban
ISSN 0209-6765
Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!	,
Házunk tájáról - az MVGYOSZ hírei
Elnökségi tudósítás
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Or­szágos Elnöksége 2013. április 30-án megtartotta soron következő ülését a székházban. A tanácskozáson jelen vol­tak: Szakály Melinda elnök, Dr. Nagy Sándor, Barnóczki Gábor, Kuminka Györgyné és Németh Orsolya elnökségi tagok, valamint a hivatal munkatársai: Dr. Micserics József hivatalvezető, Koczkásné Tóth Csilla hivatalvezető helyettes, Baráth Barbara elnöki asz- szisztens, Kutor Sándorné gazdasági csoportvezető és jómagam a Vakok Vi­lága szerkesztőjeként. Elfoglaltsága miatt hiányzott Dr. Tóka László alel- nök, de az elnökség 5 fővel határozat- képesnek bizonyult.
Akadálymentesítési
projektek
Akadálymentesítik a 4-es metrót
Meglepően jól sikerült a 4-es metró Tétényi úti megállójának akadálymen­tesítése, mondta el Kroll Zsuzsanna ér­dekvédelmi vezető. A megtekintett megállóban véleménye szerint a techni­kai megoldások biztonságosak lesznek, és a vezetősávok is megfelelnek az elő­írtaknak.
A vezetősávok kialakítása érdekében
folytatott hosszas tárgyalások eredmé­nyeként teljesítve a látássérültek kéré­sét, nem bemart, hanem az állásfogla­lásoknak megfelelően domborjeles ve­zetősávok épültek. A biztonsági sáv ki­alakítása mind vaknak, mind gyengén- látónak jól érzékelhető. Az állomáson mozgólépcső mellett lift is használható. BKK elektronikus jegyrendszer
A BKK ismét az elektronikus jegy- rendszer bevezetését tervezi Budapes­ten, ezért egyeztetést hívtak össze, ahol kikérték a nagy fogyatékosügyi szerve­zetek véleményét. Az egyeztetésen az MVGYOSZ-t Kroll Zsuzsanna és Né­meth Orsolya képviselték. Az akadály- mentesítési terület felelőse arról adott tájékoztatást, hogy a megbeszélésen felvetették a látássérülteket érintő kér­déseket. Kíváncsiak voltak többek kö­zött arra, hogy hogyan oldják meg a lá­tássérülteket kísérők és a vidéki látás­sérültek ingyenesen történő utazását. Továbbá felmerült a kártyákhoz jutás problematikája is. Ami biztos, hogy májusban a Corvin negyednél ki lehet próbálni a beléptető kapukat. A rend­szert várhatóan látássérült felhaszná­lók is tesztelni fogják, mondta el Kroll Zsuzsanna. Megtudhattuk azt is, hogy felmerültek már lehetőségek a zökke­nőmentes használat érdekében, például
a fényképes vagy az átruházható kár­tya. A BKK projektjét több lépcsőben, 2016-ig kívánja megvalósítani.
Kormányablakok akadálymente­sítése
Németh Orsolya az elnökséget tájé­koztatta a kormányablakok akadály- mentesítéséről. A pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) írta ki, egy segédletet is kidolgoztak az egysé­gesség érdekében. Németh Orsolya ar­ról számolt be, hogy országszerte mint­egy 370 kormányablak kialakítását ter­vezik. Az akadálymentesítésre szeren­csére már a tervezési szakaszban gon­dolnak, ezért a tervek egyeztetésébe, valamint a főbb szakmai szempontok meghatározásába bevonják a fogyaté­kos emberek megyei és országos szer­vezeteit. A projektet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal koordinálja, amely eredményeként a kialakításra kerülő kormányablakok arculata egy­séges lehet. A tervezésben két rehabili­tációs és környezettervező szakmérnök is közreműködik. A beruházással kap­csolatos első egyeztetésen a szakembe­rek, a rehabilitációs környezettervező szakmérnökök és a projekt megvalósí­tói arra kérték a fogyatékosügyi szer­vezetek képviselőit, hogy gyűjtsék össze a számukra használható, az ügyintézést megkönnyítő eszközöket.
Németh Orsolya készíti el azt az anyagot, amelyben a látássérülteknek speciálisan kifejlesztett, az ügyintézést valóban megkönnyítő és segítő eszkö­
zöket gyűjti össze. Az MVGYOSZ ál­lásfoglalásában természetesen benne lesznek a fizikai akadálymentesítés alapvető szükségletei, például a vezető­sávokkal és a tapintható térképekkel kapcsolatos teendők. Kardinális kérdés viszont az infokommunikációs aka­dálymentesítést megteremtő segédesz­közök és programok köre. Az ülésen el­hangzott, hogy az aláírókeret minden­képpen hasznos lehet a hivatalokban. Hangsúlyt kell fektetni többek szerint az úgynevezett általános nyomtatvány­kitöltő programok infokommunikációs akadálymentesítésére, a honlapok, az ügyfélkapu, az űrlapok vakon történő használhatóságára. Javaslatként el­hangzott a személyi segítés, valamint az alig-, és gyengénlátókat segítő olvasóté­vé, illetve a képernyőolvasóval felsze­relt számítógép, de ezen eszközöknek a vélemények szerint csak a valóban frekventált helyeken van létjogosultsá­ga-
Monitoring Fejér megyében
A Vakok és Gyengénlátók Fejér Me­gyei Szervezete sem marad ki az úgyne­vezett monitoring vizsgálatokból, amelyről a tanácskozáson hoztak hatá­rozatot. Az elnökség Szakály Melindát, Dr. Micserics Józsefet és Kutor Sándornét azzal bízta meg, hogy május 7-én látogassanak el a szervezethez mo­nitoring vizsgálat céljából. Még az Or­szágos Küldöttgyűlés (OKGY) előtt el­lenőrizni kell visszamenőleg is az alap­szabályt, az egyesület létszámát, a kül­
döttek megválasztásának szabályossá­gát, kilétét.
Nem csak az említett szervezetet el­lenőrzik. Szakály Melinda elmondta, hogy minden megyei tagegyesületet fel­keresnek, várhatóan a nyár végére jár­ja be az MVGYOSZ vezetősége az egyesületeket.
Folyamatosan zajlanak az OKGY előkészületei
Már véglegesítették és kiküldték az országos küldötteknek a meghívókat az MVGYOSZ munkatársai. Mint isme­retes, az Országos Küldöttgyűlést má­jus 25-én, szombaton rendezik meg a székház Hermina termében.
A közhasznúsági jelentést is hamaro­san megkapják az érintettek. A doku­mentumban változás az, hogy idén egy jogszabálynak megfelelően a közhasz­núsági jelentést az úgynevezett általá­nos nyomtatványkitöltő program segít­ségével kellett kitölteni, ami csak pdf formátumban olvasható. Ez csak rövi­dített változat, mivel korlátozták a ter­jedelmet.
Köztudott, hogy a képernyőolvasó programmal a pdf formátum nem min­den esetben olvasható. Az MVGYOSZ munkatársainak nehézséget okoz ezek pontírásúvá konvertálása, ezért azt ja­vasolták, hogy a küldöttek, akárcsak az előző években, az eredeti közhasznúsá­gi jelentést kapják Braille-ben kézhez, csatolva hozzá minden esetben a sík­írással kinyomtatott közhasznúsági je­lentés kivonatát. A jogszabály értelmé­
ben az OKGY-n a kivonatot kell elfo­gadni annak ellenére, hogy az előzőek­ben megszokott közhasznúsági jelentés lényegesen több információt tartalmaz az MVGYOSZ szakmai tevékenységé­ről és pénzügyeiről.
Az Országos Küldöttgyűlésen Etikai Bizottsági tagokat is kell választani, mivel ketten lemondtak megbízatásuk­ról.
Határozat a tájékoztatási kötelezettségről
Szakály Melinda arról tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy a tagegyesüle­tekben dolgozó adminisztrátorok, iro­davezetők nem minden esetben segíte­nek a hozzájuk fordulóknak ügyeik el­intézésében. A probléma az MVGYOSZ új telefonos flottájába tör­ténő belépésénél bukkant elő. Az elnök­ség a hasonló helyzetek elkerülése ér­dekében úgy döntött, hogy a megyei tagegyesületek támogatási szerződése fogja azt tartalmazni, hogy az ügyinté­ző köteles segíteni tagjait az ügyinté­zésben, valamint kérésére tájékoztatást adni a számára elérhető szolgáltatások­ról, lehetőségekről.
Kedvezmények az Állatkertben
Az MVGYOSZ-t a Fővárosi Állat- és Növény kert főigazgatója, Persányi Miklós kereste fel. Együttműködési megállapodás született arról, hogy az
Allatkertben a látássérült személyt és egy kísérőjét kedvezmény illeti meg, amelyet az elnökség jóváhagyásával a tagsági igazolvány felmutatásával ve­het igénybe az érdeklődő.
Fehér botok az OEP-től
Szóbeli megállapodás született az OEP-pel, mondta el Szakály Melinda. Az OEP ígéretet tett arra, hogy aki
egyedi elbírálással, egyedi támogatás­sal adja be fehér botra az igénylését, akkor a drágább fehér bot is támogat­ható. Szemorvos által készített javas­latra mindenképpen szükség van a se­gédeszköz igényléséhez.
Az elnökség következő ülését várha­tóan május 21-én tartja.
Kovács Judit
Netszemle
Következtetni lehet a későbbi rokkantságra az idősebb felnőttek testtartásából
Japán tudósok szerint az idősebb fel­nőttek gerincének alakjából következtetni lehet, hogy a későbbiekben milyen mér­tékben lesz majd szükségük otthoni ellá­tásra vagy szanatóriumi kezelésre.
A kutatásban összesen 800, 65 éves­nél idősebb japán férfi és nő vett részt, akiken a tudósok összesen négyféle ge­rincvizsgálatot végeztek. A tudósok szerint a négyből az egyik vizsgálat közvetlen összefüggésbe hozható azzal, mekkora az esély a későbbiekben arra, hogy az adott beteg időskori ellátásra szoruljon a napi tevékenységei során. Ezek között a napi tevékenységek kö­zött olyan alapvető dolgok is szerepel­tek, mint a fürdés, az étkezés, a mosdó­
használat, az öltözés, és a székből vagy ágyból történő felkelés.
A tudósok szerint a törzs dőlésszögét mérő vizsgálat segíthet előre jelezni a később kialakuló rokkantság mértékét. A törzs dőlésszöge annak a tényleges hosszanti egyenesnek a dőlésszöge, ami az első hátcsigolyát köti össze az első keresztcsonti csigolyával.
A kutatás négy és fél éves időtartama alatt a résztvevők 16 százaléka kény­szerült állandó és folyamatos ellátásra. Az alapvető napi tevékenységek elvég­zésében főként azoknak volt szükségük segítségre, akiknek törzsi dőlésszöge a legnagyobb volt. Bár a tudósok egyér­telmű kapcsolatot találtak a gerinc dő­
lésszöge és a későbbi ellátásra szorult­ság között, ok-okozati összefüggéseket nem sikerült megállapítaniuk.
A kutatás részletes leírása a Journals of Gerontology Series A: Biological
Sciences and Medical Sciences című online szaklapban jelent meg.
forrás: semmelveisfigyelo.hu
NICK VUJICIC AZ ERŐT ADÓ CSODA
Saját élete történetével inspirálja az embereket egy erővel teli boldogabb életre. A Tetra-amelia szindrómával (mind a négy végtag hiánya) született Nick Vujicic milliók számára képviseli annak a hitét, hogy nincsen olyan lehe­tetlen élethelyzet, amiből ne lenne kiút egy teljes, örömmel megélt élet felé.
Ennek hitelességét saját életsorsa, Is­tenbe vetett hite és az emberek iránti feltétlen bizalma és szeretete támaszt­ják alá.
A látszólag kilátástalannak ítélt élet­helyzetéből kitörő, önmagát szinte tö­kéletesen ellátni képes, reményt adó és szeretni tudó Nick azóta töretlen hittel képviseli és adja tovább az általa meg­élt tapasztalatokat. A Nem Adom Fel Alapítvány meghívására hazánkba lá­togatott, hogy a magyarokat is segítse megtanítani a küzdeni tudásra, illetve megerősítse őket abban, hogy ne adják fel álmaikat.
Nick Vujicic magyarországi látoga­tása során három városban tartott elő­adásokat: április 19-én két alkalommal Budapesten, a káposztásmegyeri Jég­csarnokban, április 20-án Pécsett, a
Lauber Dezső Sportcsarnokban és Debrecenben, a Főnix csarnokban. A világhírű motivációs tréner és prédiká­tor, a kéz és láb nélkül született Nick Vujicic, aki először látogatott hazánk­ba. Nick egész eddigi élete példa arra, hogy karok és lábak nélkül is lehet bol­dog és értelmes életet élni, sérült em­berként is lehet életcélokat találni, s azokat megvalósítani. Megmutatta mindannyiunknak, hogy noha testi fo­gyatékossággal él, még sincs akadály az ő életében. Ez az a hozzáállás, amelyet a Nem Adom Fel Alapítvány is zászla­jára tűzött, s amely ebben az évben Nick Vujicic előadásainak köszönhető­en még több magyar emberhez jutott el, legyen sérült vagy ép. Nekünk - sé­rült embereknek - különösen fontos, hogy megmutassuk, képesek vagyunk értékteremtő munkára, tevékenységre "miközben azon sopánkodunk, hogy mi hiányzik az életünkből, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, amink van. Hisszük, hogy a "nemadomfel lel­kűiéire" mindenkinek szüksége van Magyarországon. Nekem is, sőt mind­egyikünknek szüksége van bátorításra,
viszont ehhez az kell, hogy motiváljuk egymást, mindennek ez az alapja. Sőt, gyerekkoromban magyar gyerekek is voltak körülöttem és a csapatomban is vannak magyar származású emberek. Fontos számomra és valószínű minden ember számára, hogy van valamink, amit mi tudunk megosztani másokkal. A "nemadomfel gondolatkör" nem ró­lam szól, hanem értéket rejt magában, utat mutat mindenki számára."
Az előadások jegybevétele jótékony célokat szolgál, hiszen a Nem Adom Fel
X
Alapítvány a teljes összeget az Óbudán felépülő, Magyarország első passzív­
házként működő szociális intézményé­nek létrehozására fordítja, mely lakó­otthonként fog funkcionálni fogyatékos emberek számára. Nick Vujicic látoga­tásának szervezése három szervezet összefogásában valósult meg, így a Nem Adom Fel Alapítvány http://nemadomfel.hu mellett a rendez­vények feladataiban szerepet vállal az Ez az a Nap! Szervezőiroda és a Szere­tet a Válasz Közhasznú Egyesület is.
Napsugár Anna
http: II www.parasportpress. eu
Asztigmia
Rövid leírás
(más néven: astigmia)
Az asztigmia magyar elnevezése nem egységes. Sokan ezt az állapotot neve­zik "szemtengelyferdülésnek", mások ezt a szót a kancsalság megnevezésére tartják fenn. Mivel ennek a fénytörési hibának érzékletes magyar fordítása nincsen, a továbbiakban a más európai nyelvekben is elfogadott, görög erede­tű, astigmia elnevezést használjuk. Ez a rövidlátóság és a túllátóság mellett a harmadik leggyakoribb fénytörési hi­ba. Az astigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat - a szemgolyó felszínén éppúgy meridiá­
nokban tájékozódunk, mint a föld­gömbön - ún. gyűjtővonalakban egyesí­ti.
Az astigmiás szem szaruhártyája (néha a szemlencse felszíne), az élettani állapottól eltérően, nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, mintha egy kissé leeresztett gumilabdát két ujjal összecsippentenénk: ez így az egy át­mérő irányában domborúbb, egy má­sik átmérő irányában kevésbé dombo­rú lesz. Az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthala­dók hátrébb egyesülnek gyűjtő vona­lakban. Az astigmia mértékét ugyan­úgy dioptriában adják meg, mint a rö­vidlátás vagy a távollátás esetében.
Meg kell különböztetnünk az úgyne­
vezett 'szabályos” és a "szabálytalan” astigmiát. Szabályos astigmia esetén a szaruhártya legdomborúbb és legke­vésbé domború tengelye 90 fokot zár­nak be egymással. Ezen belül, direkt astigmiának mondjuk azt, amikor a legdomborúbb meridián épp függőle­gesen helyezkedik el, a legkevésbé domború pedig vízszintesen. Az indi- rekt astigmia ennek épp az ellenkezője. Ferde astigmiának azt a szabályos astigmiát nevezzük, amikor a kitünte­tett meridiánok a függőlegestől, illetve a vízszintestől eltérően futnak, de az ál­taluk bezárt szög ebben az esetben is 90 fok.
Ezzel szemben szabálytalan astigmia esetén a két tengely által bezárt szög el­térhet a 90 foktól, sőt a szaruhártya fel­színének domborzati viszonyai pontról pontra változhatnak. A szabálytalan astigmia jellemző állapot például a sza­ruhártya sérülése, hegesedése esetén.
Előfordulás és okok
A szabályos astigmia leggyakrabban genetikailag kódolt, alkati adottság. Ez a három legfontosabb fénytörési hiba egyike. A rövidlátóság és a túllátóság mellett szintén igen gyakori. Előfordul­hat önmagában, valamint az előzőek­ben említett két másik fénytörési hibá­val kombinálódva.
A szabálytalan astigmia ezzel szem­ben általában a szaruhártya valami­lyen alapbetegsége kapcsán - elfajulás, csúcsos előboltosulás (keratoconus) -,
vagy sérülés, hegesedés, szaruhártya átültetés után alakul ki.
Tünetek és diagnózis
Az astigmia homályos látást, fejfá­jást, a szem gyors elfáradását okozza. Mind távolra, mind közeire jelentkez­hetnek a panaszok, de jellemzően az ol­vasás, TV-nézés, egyéb finomabb vizu­ális feladatok a legmegerőltetőbbek. Gyermekkorban előfordul, hogy a hiba mindaddig rejtve marad, míg a kis­gyermek iskolába nem kerül, és a szá­mok, betűk tanulásánál nehézségei nem támadnak. Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "min­dent lát”, "mindent úgy tesz, ahogy a többiek”. Ebben az esetben azonban az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az astigmiás szem ellus­tul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az astigmiás szem tompa­látóvá válik. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő időben végzett gyermeksze­mészeti szűréssel az astigmia is felis­merhető, és korrigálható.
A diagnózis felállításában többféle szemészeti vizsgáló módszert együtte­sen alkalmazunk. Az "automata ref­raktométer" nevű gép egy olyan számí­tógéppel vezérelt eszköz, amely képes a fénytörési hibák bemérésére. A vizsgá­lathoz a beteg kényelmesen megtá­
masztja fejét egy arra kiképzett álltar- tón. A készülék apró tájképet vetít a vizsgált szembe, ezzel biztosítva, hogy a beteg megfelelően fixáljon, a távolinak tűnő képet nézze. A gép által a szem belsejébe vetített fénynyaláb segítségé­vel a szem fénytörése és optikai viszo­nyai meghatározhatók. A mérés gyors, kényelmes és igen pontos. Az astigmia bemérésénél sokszor ennél is precízebb eszközre van szükség, különösen, ha szabálytalan astigmiára van gyanú. Er­re alkalmas a szaruhártya topográfiás vizsgálata. Az eszköz feltérképezi a sza­ruhártya felszínét, és színkódolt "tér­képet*' készít, amely némiképp hasonlít a földfelszín domborzati térképeire.
A látás szubjektív folyamat. Ezért a refraktométerrel, illetve topográfiával mért adatokat mindig össze kell vetni a betegtől felvett látásélességgel.
Szemüveget felírni, kontaktlencsét il­leszteni pusztán az objektív eszközök­kel bemért dioptria érték alapján nem szabad.
Kezelés
A szabályos astigmia korrigálható szemüveggel, lágy, illetve kemény kon­taktlencsével, esetleg lézeres beavatko­zással. Azt, hogy a lehetőségek közül melyiket választjuk, a beteg kora, fog­lalkozása, esetleges egyéb szemészeti betegségei, és anyagi lehetőségei együt­tesen határozzák meg.
Szemüveggel való korrekció olyan lencsével lehetséges, amely csak a meg­
felelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják "cylinderes" lencsének. Hengerfelszín­ből csiszolják ki, nevét is innen kapta, amely a henger latin nevére utal. A cylinderes lencsét valamivel nehezebb megszokni, mint az egyszerű rövidlátó mínuszos, vagy túllátó pluszos lencsé­ket.
Gyermekkorban a szemüveg az el­sődlegesen választandó korrekciós le­hetőség. Kivételt képez ez alól a félol­dali, nagyfokú astigmia, amely szem­üveggel a két szem közötti nagy kü­lönbség miatt nem jól korrigálható. Ilyen esetben kontaktlencse illesztése, sőt lézeres beavatkozás is szóba jöhet. Az utóbbi két módszert szemüveggel orvosolható esetekben, gyermekkor­ban mindenképpen kerüljük, mert je­lentősen nagyobb a szövődmények ará­nya, mint felnőtteknél.
Tökéletes látásélesség biztosítható a betegnek kemény kontaktlencsével. A kemény kontaktlencse a plexihez ha­sonló, merev műanyagból készült, apró gömbhéj-szelet.
A szaruhártya görbületéhez igazítva
X
csiszolják, felszíne szabályos. Átmérője kisebb, mint a szaruhártyáé, annak központi területén, a könnyfilmen úsz­va, a szaruhártya szabálytalan felszínét szabályosra csiszolt felszínével helyet­tesítve javítja a látást.
Az utóbbi két évtizedben megjelen­tek az astigmia korrekciójára alkalmas lágy kontaktlencsék is. A lágy lencse anyaga inkább a puha gumicukorhoz
X
hasonlít. Átmérője nagyobb, mint a ke­mény lencséké, teljesen befedi a szaru­hártyát, sőt kissé meg is haladja. A lágy lencse a szaruhártyára rásimul, anya­gával korrigálja annak felszíni egye-
X
netlenségeit. Éppen ezért, ebben az esetben ugyanúgy fontos az astigmia irányának pontos megjelölése, mint a szemüveg lencséknél. A lágy kontakt- lencse a megfelelő meridiánokban vé­konyabb, illetve vastagabb, így képes a felszín kiegyenlítésére.
Szót kell még ejteni a lézeres beavat­kozásról. A fénytörési hibák lézeres ke­zelésére az úgynevezett "excimer lé­zer" alkalmas. Ez a lézer fény nem ha­tol a szövetek mélyére, a felszínről pá­rologtat el vékony réteget, anélkül, hogy annak környezetét felmelegítené. A készüléket és a lézer fény mozgását számítógép vezérli. A szaruhártya fel­színét topográfiás vizsgálattal pontosan felmérve, az excimer lézer készülékkel az astigmiás szem szaruhártyája egyenletessé, tökéletes törő felszínné alakítható.
A szabálytalan astigmia szemüveggel és lágy kontaktlencsével nem korrigál­ható, mivel ebben az esetben a két ki­tüntetett tengely nem 90 fokot zár be egymással, ez a két optikai eszköz pe­dig másképp nem csiszolható, alakítha­tó. Kitűnő látásélességet biztosíthat vi­szont a kemény kontaktlencse, és a pontos felszín meghatározás után az excimer lézerkezelés is jó eredményt hozhat, mely módszer a kidolgozása komoly előrehaladást hozott a szabály­
talan astigmia korrekciójában.
Hasznos tudnivalók
A szabályos astigmia jól korrigálha­tó fénytörési hiba. Amióta a szemüveg- lencsék csiszolási, sajtolási technikája tökéletesedett, jól felírt szemüveggel az astigmiás beteg is tökéletesen láthat. Ennek ellenére gyakran még mindig különlegességként, speciálisan bonyo­lult optikai problémaként kezelik az 1- 2 dioptriás eltérést is. Elavult az a né­zet, amely szerint az astigmiát gyer­mekkorban nem szükséges, sőt káros korrigálni. Bár, mint az előzőekben említettük, a cylinderes lencsét kicsit nehezebb megszokni, mint az egyszerű rövidlátó vagy túllátó szemüveget, erre mégis a gyermekkor a legjobb időszak. Tökéletes látásélesség, látásminőség és vizuális kultúra csak az astigmia meg­felelő korrekciójával adható. Ahhoz, hogy egy ember megszeresse az olva­sást, a finomabb kézműves munkát, szüksége van a minél tökéletesebb lá­tásra. Ha az astigmia korrekcióját gyermekkorban elmulasztják, felnőtt­korban a beteg nehezen fogadja el a megfelelő szemüveget, időnként egyál­talán nem képes már hozzászokni. Ez­zel elvész a látás tökéletessé tételének esélye.
Szerző: Dr. Domsa Patrícia,
Lektor: Dr. Imre László
Forrás: www.hazipatika.com
Mi történt a vakvilágban
Levél a vakokról azoknak, akik látnak!
Ezzel a mottóval hívogatta a debreceni Csokonai Színház az április 10.-én meg­tartott Helen Keller emlékműsorra az érdeklődőket. A zsúfolásig megtelt Horváth
X	X
Árpád teremben Dr. Nagy Sándor a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egye­sületének elnöke köszöntötte a nézőket. Köszöntőjében elmondta: "Helen Keller 2005-ben lett volna 125 éves. Ennek emlékére készült akkor ez az emlékműsor, amelynek előadásán most Önök is megjelentek.
A darab ötletgazdája Dr. Szabó Miklós, a Fehér Bot Alapítvány elnöke. Szer­kesztette: Hóiba Andrea, az Alapítvány Helen Keller Támogató Szolgálatának ve­zetője. Rendezte: Rózsa Dezső. Előadók: a Látássérültek Irodalmi Baráti köre.
Az előadás az elmúlt nyolc évben az egész országot bejárta. Meghívást kaptak a határon túlról is, Parciumból. Legutóbb az Egyenlő Bánásmód Hatóság konferen­ciájának záró rendezvényén mutatták be. Minden színházi előadás után új élmé­nyekkel leszünk gazdagabbak. Megismerhetjük embertársaink viselkedéseit, gon­dolkodásait, cselekedeteit. Azonosulhatunk azokkal, illetve elutasíthatjuk azokat.
Mivel ez a darab egy rendkívül különös személy életét mutatja be, óhatatlanul is általánosításokhoz vezethet. Erősítheti egy adott csoportról kialakult pozitív és ne­gatív előítéleteket. Bízom abban, hogy ez ma nem fog megtörténni. Remélem, az­zal a meggyőződéssel hagyják el a nézőteret, hogy minden ember egyenlő. Minden­ki előtt nyitva áll az érvényesülés lehetősége, ha van akarata, kitartása.
Helen Keller nem azért volt olyan nagyszerű ember, mert siketvakként élte le életét. Az ő nagyszerűsége a küzdelmében, a munkájában mutatkozik meg. Az elő­adás célja a "másság" megismertetése és elfogadtatása, a pozitív és negatív előíté­letek felszámolása. Köztünk is van okos és kevésbé okos, szorgalmas és kevésbé szorgalmas, jó szándékú és kevésbé jó szándékú, tehetséges és kevésbé tehetséges ember. Mint ahogyan ez Önökre is jellemző. Tehát az embert ne a mássága, hanem a magatartása alapján fogadják el, vagy utasítsák el!"
Az előadás végén Rózsa Dezső megköszönte a színház dolgozóinak, hogy lehető­séget adtak az emlékműsor bemutatására, a nézőknek pedig az érdeklődést, a nyi­tottságot. Az általa elmondott tanmeséből megtudhattuk, hogy mindenki más, mindenkinek vannak jó és kevésbé jó tulajdonságai, azt kell csak észrevenni, hogy a kevésbé jó tulajdonságunkat is használhatjuk olyan cselekedetre, amely építi, szépíti környezetünket, társadalmunkat.
Az előadást a nézők vastapssal jutalmazták.
Dr. Nagyné Berke Mónika
Tükörben a vers, tükörben a költő Weöres Sándor
Szerencsére idén sem maradt el a már 1997 óta, minden év áprilisában megrendezett szavalóverseny. Az or­szágos eseményt most is a VGYHE szervezte meg az év negyedik hónapjá­nak harmadik hétvégéjén.
Kilenc óra körül volt, indulnom kel­lett. Kinn az idő gyönyörű, állapítot­tam meg a tényt az ablakon át kihajol­va. Csábítóan hívogatott a természetbe a napsugár. Nem kirándulhattam, sé­tálgathattam, feladatom más volt ezen a hétvégi napon. A Hermina útra siet­tem ünnepelni a költészetet, öltözékem is erről árulkodott.
10 órakor, amikor átléptem a Vakok
✓
Állami Intézetének küszöbét, nagy nyüzsgés fogadott a Kultúrtermében, ahol a versmondók valamint a közön­ség gyülekeztek. A versenyzők már- már ismerősként köszöntötték egymást - igen, jutott nekem is az üdvözlő sza­vakból. A szervező stáb és a zsűri sze­mélyei sem változtak, - rendben van így, hiszen az adott nap teljesítményei döntenek majd az értékelésnél.
Miután befejeződött a regisztráció, és mindenki elfoglalta helyét, Bereczkné Bihari Erzsébet, a házigaz­da köszöntötte a résztvevőket. A VGYHE elnöke, Borai Botond és Scuchk Antal, a VGYHE elnökségi tag­ja szintén üdvözölte az egybegyűlteket. Rendszerint sor került a Tisztelt zsűri bemutatására: Erdős Márta, az
MVGYOSZ hangos-könyvtárának munkatársa, Kovács Edit, magyar sza­kos tanár és Tarján Péter, színész hall­gatták meg a produkciókat. Nagy taps fogadta a családtagnak számító "bírá­kat", akik örömmel tettek eleget a fel­kérésnek most is.
A kötelező költemények előadásával vette kezdetét a verseny. Idén a száz éve született Weöres Sándor művei közül lehetett választani. Bár igen ismertek és közkedveltek a költő gyermekversei, a 16 fős mezőny főként a komolyabb költeményekből szemezgetett. Elhan­goztak többek között az Alkonyi fel­hők, az Öregek, az Anyámnak, A ku­tya, a Paprika Jancsi szerenádja, a Kis­madár, az Év vége, a Majom ország, Vonzás, A nő, Mária siralma, Hazaté­rés, és a Kihajolni veszélyes. Vélemé­nyem szerint a színes előadásmód jelle­mezte a produkciókat.
A versenynek viszont még koránt­sem volt ezzel vége. Néhány perc szüne­tet követően ki-ki kedvenc versével já­rult a zsűri és a közönség elé. Két Arany János balladát, néhány Petőfi Sándor művet, Babits Mihályt, sőt sa­ját költeményt is hallhatott a résztvevő hallgatóság. 16 előadótól 32 saját lelki köntössel felöltöztetett vers született.
A szavalatokat a zsűri pontok segít­ségével értékelte, amelyek alapján eredményt hirdetett. Az első helyen Kerékgyártó Lászlóné végzett, aki
Ócsárol érkezett, és a közönség díját is kiérdemelte. Tóth Péter Pál és jóma­gam megosztva a másodikak lettünk, a harmadiknak járó jutalmat pedig a miskolci Nagy Béláné kapta meg. Sós Györgyné, a szavalóversenyek rendsze­res, és legidősebb versmondója kiemel­kedő teljesítményét a zsűri külön díjjal honorálta.
Kora délután véget ért a megméret­tetés, az izgalmak és a szavalatok sora. Tarján Péter rövid értékelésében ki­emelte, hogy mióta ő zsűritag, a legszí­nesebb verseny részese lehetett. Egyet­értek véleményével én is, és szívből gra­tulálok minden versenyzőnek.
Kovács Judit
Kirándulás-kihívás
Az utazás, országjárás sok élményt, szórakozást, új ismereteket nyújthat, sőt felejthetetlen, szép emlékeket sze­rezhet számunkra. A látássérült embe­reknek ugyanakkor külön erőfeszítést jelent a mindig új, ismeretlen körülmé­nyekhez való alkalmazkodás. Ezekre fókuszálva szeretném bemutatni a VGYHE Turista Szakosztályának 2013. 04. 27-én lezajlott dunántúli ki­rándulását.
Autóbuszunk a Vértes alján haladt Nyugat felé, mivel Mórt és környékét kívántuk bejárni. Idegenvezetőnk, Pécka Marika jól felkészülten, kedves egyéniségének megfelelően ismertette a látnivalókat. Az utasok egy része kísé­rő, főként családtag: házastárs, élet­társ, szülő, gyerek. Akad egy-két régi munkatárs vagy barát. Az összeszokott "párok" már egy kézszorítással tud­nak jelet adni, hogy le, vagy fel kell-e lépni. Nehéz terepen a csapat eleje fi­gyelmeztet: pocsolya, árok, behajló ág stb., és a hír szárnyra kap s eljut a sor
végére. Probléma akkor van, ha valaki­nek a kísérője hirtelen megbetegszik, vagy a látó családtag már nem tud töb­bé jönni. Ilyen esetben a tagság idáig még mindig talált megoldást a helyzet kezelésére.
Utunk első állomása a Bakony lábá- nál fekvő Acsteszér nevű falu megláto­gatása volt. Itt született 1799-ben Tán­csics Mihály. Apja telkes jobbágy, azaz jómódú parasztgazda volt, ahogy 1848 után hívták őket. A szép nagy paraszt­barokk szülői ház háromosztatú volt: konyha s a két oldalán egy-egy szoba. A kísérők figyelmeztetése most az volt: hajtsd le a fejed! A ház az akkor élt ala­csonyabb termetű emberek számára készült. A konyha XIX. századi cserép­edényekkel, fakanalakkal, nagy sütőla­páttal és mángorlóval (vasalást helyet­tesítő eszközzel) volt felszerelve. A kályhából a füst a gerendában lévő ré­sen távozott. Az egyik szobában a csa­lád életét bemutató bútorokat ismer­hettünk meg: asztalt, mellette lócával,
magas támlájú ágyat, bölcsőt, sublótot, rokkát. A másik szobában található ké­pek, idézetek, könyvek, újságok na­gyon életszerűen mutatták be egy tevé­keny, érdekes ember pályáját. Táncsics Mihályt nem elégítette ki a paraszti munka, kitanulta a takácsmesterséget, majd 20 éves korában otthagyva szülő­faluját, segédtanító lett. A tanítóképzőt is elvégezte, de már a politika felé for­dult egyre inkább. Európai körutazást tett, Lipcsében kiadatta könyveit. Ha­zaérkezve sajtóper, börtön várta radi­kális nézetei miatt. Szerencséjére csak egy évet kellett várnia, hogy elérkezzen élete legszebb napja, amikor 1848. március 15-én a forradalmi tömeg ki­szabadította börtönéből. Korábbi és későbbi radikális nézeteit mutatják a szabadságharc idején írt újságcikkei. Az egyikben azt írta, hogy Jellasicsot el kell fogni, ki kell végezni, de aki vele tart, mindenkit. A Bach korszakban a halálos ítélet elöl 8 évig háza pincéjé­ben bujkált. A kiegyezéskor kegyelmet kapott és lehetősége volt újra újságot írni, politizálni. Képviselőnek is meg­választották. Korát meghaladó kom- munisztikus nézetei miatt támadások kereszttüzébe került. 1872-től nincs jö­vedelme, könyöradományokból szegé­nyen, vakon tengette életét 1884-ben, 85 éves korában bekövetkezett halálá­ig. Egy törekvő, erős akaratú, meggyő­ződéséhez híven ragaszkodó ember életpályája szomorúan fejeződött be.
Mi tovább robogtunk, hisz várt ránk - már csak a falak magassága miatt is - a nap tetőpontját jelentő Csókakő vá­ra. Lelkes várbarátok hordták a köve­
ket, hogy az utókor ne romhalmazt lás­son, hanem égbenyúló falakat, a múlt­ról mesélő bástyákat. Helyi idegenveze­tőnk is nagy lelkesedéssel, a vár és a te­lepülés iránt érzett szeretettől áthatva mesélte el az erődítmény múltját. A ta­tárjárás után kezdték építeni, a Csák nemzetség birtokolta, majd a Károly Róbert életét megmentő Tamás vitéz. A Rozgonyiak gyönyörű gótikus palotát, kápolnát, lépcsősort, kaputornyot épí­tettek. lúlajdonos volt még Kanizsai Orsolya és szerelmese, majd férje, Nádasdy, a Fekete Bég. A XVI. század­ban a híres törökverő Bakics Pál bar- bakánt (kapu védművet) emelt. A tö­rök idők egyetlen jelentős eseménye volt az 1601. évi nagy keresztény győze­lem, melyben a magyar nemesség és a végvári vitézek színe-java részt vett. Az újabb török uralom csak 1687-ben ért véget. Ekkor a Habsburgok hadi szállí­tója, a Hofburg család vette meg, de nem lakott benne. Idegenvezetőnk most egy újabb múltidéző regébe kez­dett. Elterjedt az a hír, hogy kincseket ástak el a várban. Elindultak az embe­rek közelről és távolról, s bontották, bontották a falakat, hogy megtalálják a csodát. Ez azonban senkinek sem sike­rült, csak romhalmazzá tették a hajdan büszke várat. Az erődítmény 1995-ig aludta Csipkerózsika-álmát. Ebben az évben alakult meg a Várbarátok Társa­sága, akik komoly elhatározással és nagy erőfeszítéssel próbálják újraépí­teni Csókakő várát, amely "az idő vas foga és a kincseket kereső kapzsi embe­ri kéz pusztítása nyomán" majdnem megsemmisült.
A vár bejárása jelentette számunkra erőfeszítésünk tetőpontját, ügyessé­günk bizonyítását. A kapun még köny- nyű volt besétálni, megszemlélni a hár­mas védelmet: a jól helyre állított felvo- nóhidat, a függőlegesen leereszthető vasrácsot s a kétszárnyú erős fa ajtót. A belső udvart a Rozgonyiak terméskö­vekkel rakták le, el lehet képzelni, mi­lyen kellemetlen a göröngyös köveken járni. Még nehezítette dolgunkat, hogy nem vízszintesen, hanem rézsűsen vol­tak lerakva, hogy le tudjon folyni a csa­padékvíz. Az alsó szinten őrszobák, is­tállók, kazamaták, pincék voltak. A fel­legvárban láttuk az öregtornyot, amelynek alján volt a börtön. A tetején ciszterna gyűjtötte össze az esővizet. Az árnyékszéknek külön aknát építettek ki a tetőtől a fal aljáig. A felső szintre jutást nehezítette a végtelennek tűnő, nyikorgó, hirtelen irányt váltó falép­cső, az imbolygó, hiányos korlát és az erős szél. A fal tetejéig már kevesebben jutottak fel, csak az elszántak dacoltak a meredek lépcsősorral s a fent már vi­haros erősségű széllel. Aki feljutott akár kísérője segítségével is, nem csak a látványnak örülhetett, hanem annak is, hogy egy nehézségen úrrá lett, megint győzelmet aratott. Sajátos problémáinknak itt adok helyet, mivel az egy napos kirándulásról szóló beszá­molóba jobban belefér. Ezért itt emlí­tem meg, hogy ha valahol ott alszunk, nehéz feltalálni magát a gyakorlatlan embernek: hol a kapcsoló, merre van a mosdó, a szobában hogy helyezkedik el az asztal, az ágy, a szekrény. A mi turis­táink már készséget szereztek e téren, s
ez segítséget jelent az élet más területe­in is.
Utolsó állomásunk Mór városa volt. Itt a szép, barokk stílusú Lamberg- kastélyt látogattuk meg. Az épületet 1762-ben kezdték építeni, de már 1 év múlva, majd 1810-ben lezajlott föld­rengések komoly kárt tettek az épület­ben. Az újabb tragédia 1945-ben követ­kezett be, mikor a bevonuló szovjet csapatok kivégezték az akkori tulajdo­nost, Szécsen Miklós grófot és feleségét. 2 kiskorú gyermekük maradt árván. A kastélyt kirabolták, több ezer kötetes könyvtára elveszett. Az 1950-60-as években szociális otthon majd iskola működött itt. A '70-es években kezdték felújítani, hogy helyet adjon különböző kulturális intézményeknek Ma a park­ban szökőkút szórja a vízsugarakat. Ott jártunkkor nagy iQúsági verseny zajlott. Az épület állandó kiállítása a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás. Ennek részeként megtekintettük a han­gulatosan berendezett, az 1900-as évek elejét tükröző "sváb szobát és kam­rát". Érdekes volt a Mór múltját be­mutató helytörténeti kiállítás, melyben helyet kapott az 1848. december 30-án lezajlott móri csatát bemutató terep­asztal. Perczel Mór nem tudott győzni egyebek közt a városlakók német-ba­rátsága miatt. A magyar kormány Debrecenbe menekült. Emlékszobát rendeztek be a város híres szülöttei- nek: Zimmermann Ágoston biológus­nak és a kiváló pénzügyi szakember­nek, Wekerle Sándornak, aki három­szor volt miniszterelnök a dualizmus idején. Szemet gyönyörködtetőek vol­
tak - vagy tapinthatók - a népmeséi mo­tívumokat, falusi házat, lovas szánt, 4 ökrös szekeret ábrázoló fafaragások. Csak a látó társak figyelhették meg Vasarely ajándékba adott háromdi­menziós képeinek un. szitanyomatait.
A várostól búcsúzóban az "Ezerjó" pincesoron a vörös bort saját és a ki­rándulást szervezők, támogatók egész­ségére fogyasztottuk el.
Balázs Éva
Kézzel fogható művészet mindenkinek
A Szépművészeti Múzeum már szá­mos tapintható tárlatot, kiállítást ho­zott létre látássérülteknek, segítve ezzel megismerni testközelből a művészetek sokféleségét.
Az európai esélyegyenlőségi naphoz kapcsolódóan május 2-23. között kü­lönleges tárlatot nézhetett a kíváncsi szem, és foghatott meg a kéz. A múze­um egyik kiállítóterében a Kézzel Fog­ható Alapítvány kiállítása volt látható. Önkéntes látássérült vezetők segítettek eligazodni azoknak az érdeklődőknek, akik bekötött szemmel, kizárva így a vizualitás lehetőségét, kézzel tapintot­ták és érintették a műalkotásokat. Látó és fogyatékossággal élő művészek tár­gyai egymás után sorakoztak az aszta­lokon, mindegyik mellett pontírással rövid ismertetőket közöltek. A műalko­tásokból nem derült ki, hogy ki fogya­tékkal élő és ki nem az. Erre csak ak­kor derült fény, ha valaki figyelmesen végighallgatta a tárlatvezetőket, vagy végigolvasta a rövid ismertetőket. Ke­rámia, porcelán, textil, kő, és még hosz- szasan sorolhatnám a felhasznált anya­gokat. A szemnek, a kéznek és a lélek­
nek bármiből lehetséges szépet, esztéti­kust, érdekeset létrehozni. A sokféle­ség, az egyéni látásmód és megoldások tették valóban különlegessé a tárlatot. Szabadságot adott a tapintás, az érin­tés, személyességet pedig az élő szó.
Május 2-án, Sándor Erzsi újságíró vezetésével ünnepélyes megnyitót tar­tottak. A gálaműsoron Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szo­ciálpolitikáért felelős államtitkára kö­szöntötte az egybegyűlteket. A közön­séget fogyatékossággal élő fiatalok szó­rakoztatták: énekelt Agárdi Szilvia lá­tássérült énekes, a dal szövegét a Siket­vakok Országos Egyesülete (SVOE) tagjai jelölték, swinget adtak elő a Si­ketek Tanintézményének diákjai, nép- zenei blokkot a Vakok Általános Isko­lájának tanulói. A műsort Huszka Zol­tán, a Nem Adom Fel Együttes zenésze zongorajátékával zárta. Móga Erzsé­bet, a Kézzel Fogható Alapítvány elnö­ke meghatódva mondott köszönetét a múzeum dolgozóinak, az alkotóknak, az önkéntes tárlatvezetőknek, és rend­kívül nagy örömmel töltötte el, hogy a már három éve megálmodott rendez­
vény megvalósulhatott.
Említést kell tennem arról a kiállí­táshoz szorosan kapcsolódó szakmai konferenciáról is, amelyet a már emlí­tett Kézzel Fogható Alapítvány szerve­zett meg neves előadók részvételével. Az eseményre május 3-án, pénteken került sor a Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokában.
A rövid megnyitó beszédet követően Dr. Csocsán Emmy, tiflopedagógus, a Dortmundi Egyetem professzora "Pár­beszéd a művészet segítségével" cím­mel tartotta meg bevezető előadását. A professzor asszony rendkívül fontos­nak tartja a kulturális értékek megis­merésének ügyét az iskolákban, így örömmel tett eleget a felkérésnek. En­gem előadásának a történetisége fogott meg. Elmesélte, hogy a rajz és ábrázo­lás tantárgyat az 1960-as években ve­zették be a Vakok Iskolájának tanárai egy tantervi módosításnak köszönhető­en. Véleménye szerint ez lehetett a "párbeszéd" kezdete. Akkor még kez­detleges eszközökkel, papírra rajzoltak a diákok. Pálhegyi Ferenc pszichológus és gyógypedagógus arra a kérdésre ke­reste a választ, hogy a vak személyek képesek-e a háromdimenziós tárgyak kétdimenziós ábrázolására. A témával Csocsán Emmy is foglalkozik, tapasz­talataira építette fel mondanivalóját. A technika és az informatika rohamos fejlődése, a művészek nyitottsága, kre­ativitása, az installációs technikák tet­ték lehetővé a "párbeszéd" kialakulá­sát, fejlődését, természetes meglétét. Fenntartója az érdeklődő egyén és a
Z
művész maga. Értelmezésem szerint a művészet minden esetben a világ meg­ismerésére, az információk átadására, az értékek és az egyéni látásmódok közvetítésére szolgál. Párbeszéd lesz a néző és az érdeklődő között.
Tervező munkájáról és projektjéről beszélt Vágó Szilvia (iparművész), aki­nek szerepeltek alkotásai a tárlaton. A fiatal művésznő porcelánnal dolgozik. Ismertette azt a tervező munkát, amelynek alapján elkészítette tárgyait. Vak emberek segítségét kérte ahhoz, hogy minél tökéletesebbek legyenek porcelánjai. A tárgyak majdnem mind­egyike kézbe vehető. A homokfújással kivájt váj átok vezetik a kezet. Szilvia elmondta, hogy tárgyait elsősorban já­téknak, kikapcsolódást segítő eszköz­nek, másodsorban pedig dísznek szán-
Z
ja. En is megcsodáltam darabjait, a vá- j a tokát díszítésnek hittem.
A fogyatékossággal élő emberek, ahogy bárki más is, egyéniek, sokfélék, az igényeik különbözőek, hangzott el Prónai Beátától, az ELTE Bárczi Gusz­táv Gyógypedagógiai Karának tanárá­tól. A megállapítás a látássérültekre különösen igaz, hiszen más-más igénye van a fényt érzékelő vagy az aliglátó, vagy gyengénlátó embernek, de ezt a vak olvasók bizonyára jól tudják. Örül a múzeumok akadálymentesítési törek­véseinek, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének. Felhívta a publikum figyelmét az FSZK által 2008-ban ki­adott könyvre is, amely a Múzeumok mindenkinek címmel jelent meg, és egyáltalán nem ismert a szakma köré­
ben.
Pandula András az egyetemes épített környezet megteremtéséről beszélt. A fizikai akadálymentesítés általános tudnivalóit ismertette.
Tüdta, hogy a tapintható tárlatokat megtekintők kilencven százaléka a lá­tók közül kerül ki? Dr. Bartos Zoltán, a Szépművészeti Múzeum Múzeumpeda­gógiai osztály munkatársa osztotta meg a számomra érdekes adatot. Ő részt vett az összes múzeumban megvalósuló tapintható tárlat tervezésében. Lelke­sedéssel és tűzzel beszélt a szervezés, a tervezés, majd a megvalósítás folyama­tairól. A kiállítások sosem egyformák, az mindig az adott kiállítótér, adott be­mutatni kívánt tárgyak függvénye. A tapintható tárlat darabjai többnyire az eredetihez megtévesztésig hasonlító másolatok, melyek az időszaki kiállítá­sok végén szerencsére sosem a szemét­be, hanem a múzeum raktárába kerül­nek, ugyanúgy, mint bármelyik kiállí­tási darab. A múzeumpedagógusok használják az eszközöket foglalkozása­ik során. Tény, hogy a tapintható tárlat népszerű a családok, a gyermekek, a múzeumpedagógusok és a látássérültek köréven egyaránt.
Bonecz Ervin, a 90 Decibel Project ügyvezető igazgatója számolt be ezt kö­vetően munkásságáról. Színházi elő­adásokat és múzeumi tárlatokat akadálymentesít csapatával. A Szép- művészeti Múzeumban a hallássérülte­ket egy, az okostelefonos alkalmazás, a " SzépMűSL" (sing-language/jelnyelv) segíti, amely a QR kódokat használja a
képek, műtárgyak információinak jel­nyelvvé alakításához. Jelenleg 15 tárgy érhető el a letölthető alkalmazással. Bonecz Ervin elmondta, hogy már fej­lesztik a látássérültek számára is az okostelefonos elérést, természetesen a QR kódokat felhasználva ehhez.
A konferencia zárásaként az MVGYOSZ érdekvédelmi vezetője, Kroll Zsuzsanna volt a résztvevők be­szélgető társa. Sok kérdés, gondolat maradt a levegőben a beszélgetést kö­vetően.
Hogy ki és milyen eszközökkel befo­gadója bármely művészetnek, hogy kit milyen mélyen érint meg egy-egy alko­tás, véleményem szerint nem a szakem­berek feladata eldönteni. A kérdést a személy érdeklődése, fogékonysága, környezete dönti el. A képző- és ipar­művészek, a múzeumok, az akadály- mentesítéssel foglalkozó szakemberek, a jó szándékú művészetkedvelők- és pártolók, a pedagógusok, a barátok, az ismerősök, egy szóval a társadalom rengeteget tesznek azért, hogy létrejöj­jön a párbeszéd a művészetekben az al­kotó és a befogadó között.
Interjúalanyom, Móga Erzsébet, a Kézzel Fogható Alapítvány elnöke szin­tén sokat tesz azért, hogy a párbeszéd létrejöhessen a művészek és az érdeklő­dők között. Móga Erzsébet évek óta a Vakok Általános Iskolájában dolgozik, kerámia oktatóként.
Móga Erzsébetet először a kiállítás és a konferencia ötletéről kérdeztem. Megtudtam tőle, hogy az alapítvány az első nagyobb megmozdulását a Nádor
teremben tartotta meg 2010-ben.
Az akkor megvalósuló tapintható tárlat véleménye szerint érdekelte, sőt még most is érdekli az embereket. A ki­állítást további megjelenések követték, az érdeklődők kisebb-nagyobb rendez­vényeken nézhették meg az idő közben utazó tárlattá alakult művészeti alkotá­sokat. Egy szekszárdi látogatás után fo­galmazódott meg a tanárnőben a gon­dolat, hogy nagyszabású konferenciát szervezzenek, mivel "A vakság, a mi­nőség, művészet" elengedhetetlen pillé­reiről, a lehetőségekről fontos beszélni. Természetesen teret kell biztosítani ah­hoz is, hogy a nem iparművészeti egye­temet elvégzett emberek, látók és fo­gyatékossággal élők egyaránt, valahol megmutathassák tehetségüket.
A konferencia valóban az összefogás, az egymásért tenni akarás eredménye­ként valósult meg május elején. A Szépművészeti Múzeum rögtön a kez­deményezés mellé állt: biztosította a ta­pintható tárlat kiállító terét, valamint a konferencia helyszínét. Jó szándékú emberek nyújtottak segítő kezet. A mű­vészek örömmel vitték a kiállításra el­készített darabjaikat, az önkéntes tár­lat vezetők pedig szakszerűen, jókedv­vel tettek eleget kötelességüknek, be­avatták a kíváncsiskodókat a tapintás adta élményekbe. A lebonyolítókat nem pénz, hanem kizárólag az ismere­tek egymásnak történő átadása, a mű­vészetek terjesztése vezérelte.
Móga Erzsébetet terveiről is faggat­
tam. Elmondta, hogy az alapítvány egyik fő célja egy komplexen akadály­mentesített, olyan állandó kiállítóhely létrehozása, ahol látássérült fiatalok ál­lítják ki tárgyaikat. A látó művészek sem lennének kizárva, mert az ő alko­tásaik is helyet kapnának. Az elképze­lés tematikus tárlat létrehozása. Ehhez kapcsolódik Móga Erzsébet terve sze­rint egy úgynevezett tárlatvezető kép­zés elméleti- és gyakorlati tematikájá­nak kidolgozása, esetleg a képzés akk­reditálása. A hosszú távú cél nem más, mint a kiállításon látássérült fiatalok foglalkoztatása. Az alapítvány elnöke csapatával ezen fáradozik.
Megtudtam, hogy rövid távú cél vi­szont a május 2-4. között lezajlott ren­dezvényről egy kiadvány készítése, amely az előadások hanganyagát, a ki­állított művek fotóit egyaránt tartal­mazza. Erre pályázati forrásokból igyekeznek pénzt szerezni.
A Szépművészeti Múzeumban látott kiállítás utazó tárlattá nőtte ki magát. Várhatóan Debrecenben, Kecskemé­ten, Kiskunfélegyházán, Baján, Szege­den és Pécsett a közeljövőben láthatóak lesznek a tárgyak. Móga Erzsébet hangsúlyozta, hogy örült a megkeresé­seknek, hiszen így megszületett és foly­tatódhat a rendezvény utóélete.
A magam nevében gratulálok, és sok sikert kívánok munkájához, terveinek megvalósításához!
Kovács Judit
Jótékonysági gálaest az esélyegyenlőség jegyében
A Mozdulj! Közhasznú Egyesület integrált művészeti gálaestet szer­vezett május 5-én az esélyegyenlő­ség napja tiszteletére. A rendezvény jelmondata: "Esélyegyenlőség a művészetben" is sugallta, hogy va­lóban különleges műsor várja részt­vevőit. Idén második alkalommal álltak együtt, egy színpadon ép- és fogyatékossággal élő művészek az Aranytíz Kultúrházban. A műsort Sándor Anikó, újságíró konferálta, házigazdái pedig a Mozdulj! Köz­hasznú Egyesület vezetői voltak. "Hisszük, hogy az integrált művé­szeti programokra igenis van igény, mert, ahogy Pilinszky János is mondta: "A művészetben a siketek hallanak, a vakok látnak, a bénák járnak, minden fogyatékosság te­remtő erővé válhat" - hangzott el a köszöntőben.
Az esemény fővédnökségét Érdi Tamás, világhírű zongoraművész, a
Z
Magyar Érdemrend Lovagkereszt­jével kitüntetett, Príma Primissima Díjas zongoraművész vállalta el. Zongorajátékával emelte az est fé- nyét. Érdi Tamás Horgas Eszterrel szintén színpadra lépett, ahol Bizet Carmenjéből adtak elő egy rövid részletet. A fuvolaművész elmesélte felfedezését, miszerint a fuvola harántirányú tartása nem teszi le­hetővé azt, hogy a játékos lássa uj­
jait hangszerén. Ennek köszönhető­en kifejlődik az a képesség, hogy tényleg csak a szívünkkel, a lel­kűnkkel, a szellemünkkel, a bel­sőnkkel muzsikálunk. Horgas Esz­ter úgy érezte, mintha évek óta
Z		
együtt zenélne Érdi Tamással.
Szerencsére sokan elfogadták a felkérést, így a közönség láthatta Napsugár Anna hallássérült jel­táncművészt, a Rolldance tánccso­portot, Sas Sándor paralimpikont, és a Táncos a csendben társulatot. Hallhatta továbbá Karácsony Lász­ló színművészt, de ami a legna­gyobb öröm számomra, hogy szín­padra léphetett sok elismert látás­sérült személy is, többek között: Csányi Márton, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem másodéves hallgatója, Magyar Csaba, zongo­ratanár és Flamich Mária, énekes
Z
valamint Ezsiás László, versmondó.
A gálaest bevételét a szervezők a Somogyvári Gyermekotthon és Gyógypedagógiai Intézet javára ajánlották fel.
A magam nevében gratulálok sorstársaimnak, és örülök annak, hogy fellépésükkel öregbítik a lá­tássérültek hírnevét.
Kovács Judit
Nincs akadály senki előtt
Korszerű helyi érdekképviselet

A képen dr. Tóka László látható
A kor diktátumaihoz alkalmazkodni kell. Ez alól nem lehet kivétel az érdek- képviselet sem. A Vakok Szövetsége több mint 90 éve folyamatosan létező szervezet. A névváltozások és struktu­rális átalakulások mind-mind arra utalnak, hogy képes volt alkalmazkod­ni az adott történelmi korszakra jel­lemző gazdasági, politikai és társadal­mi változásokhoz. Ezt példázza a Va­kok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete is, mint az MVGYOSZ egyik tagja. Létrejötte önmagában egy­fajta politikai és gazdasági változások­hoz történő alkalmazkodásnak köszön­hető. Az egyesület mindenkori válasz­tott tisztségviselői - köztük dr. Tóka László elnök - nyitottak arra, hogy olyan új eszközöket is használjanak az
egyesület céljainak megvalósítása érde­kében, amire azelőtt nem volt példa és talán szükség sem.
Egy ilyen eszköz a PR. A PR egy an­gol kifejezés (Public Relations) rövidí­tése, amit magyarra szó szerint lefor­dítva nehéz értelmezni.
Kicsit bővebben kifejtve azt jelenti, hogy tervszerű és tartós erőfeszítést vé­gez valaki azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a visel­kedés befolyásolásával kölcsönös meg­értést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn. Manapság egy látássé­rültek által létrehozott egyesület ezzel az eszközzel érdekképviseleti és érdek- érvényesítő tevékenységet tud végezni. De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? Egy megvalósult példát tárok a kedves Olvasó elé.
2013. április 13-án egész napos, lúbes nap elnevezésű rendezvénysoro­zat volt Pécsett a Kossuth téren, a fo­gyatékkal élők aktív részvétele mellett. Az esemény fővédnöke Herczeg Anita, a köztársasági elnök felesége volt. A rendezvényre a VGYBME is meghívást és egyúttal bemutatkozási lehetőséget is kapott. A helyszín kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy az akadály- mentesen megközelíthető legyen. Erre dr. Hoppál Péter országgyűlési képvise­lő, mint az egyik fő szervező kiemelt fi­gyelmet fordított, lévén Pécs 2012-ben
elnyerte a LivCom Awards által ado­mányozott Hozzáférhető Város kitün­tető címet. A város számára fontos, hogy az új létesítmények és a belváros mellett a kulturális fesztiválokhoz (így az április 13-ai Tübes-naphoz) való hozzáférés is akadálymentes legyen. E célokkal a VGYBME is azonosul, ezért természetesen elfogadta a meghívást és a felkérést, miszerint egy 40 perces mű­sorral álljon ki a rendezvény színpadá­ra. Az esemény kitűnő alkalmat nyúj­tott a szervezeti PR tevékenység folyta­tására, és ami nem elhanyagolható, a rendezvény reklámozását a város vál­lalta és a kitelepülés feltételeit is ingye­nesen biztosította.
Mivel eddig még nem történt hason­ló az egyesület életében, kihívást jelen­tett a program és a műsorszámok ter­vezése és előkészítése. A jól megfontolt stratégia azonban eredményesnek bi­zonyult.
Reggel 8 órától dr. Tóka László el­nök, az egyesület tagjai és munkatársa közreműködésével egy háromszor há­rom méteres filagória sátor egyik felé­ben ismerkedhettek az érdeklődők a vak és gyengénlátó emberek életvitelét segítő, egy ép látású ember számára ér­dekes, vagy különleges eszközök hasz­nálatával.
10 órakor hivatalos megnyitón mondtak köszöntőt dr. Páva Zsolt pol­gármester és a Civilek a Mecsekért Mozgalom képviselői
Majd kezdetét vette a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek - köztük 11 órától a VGYBME - bemutatkozása. A műsorszámok között moderátor be­
szélt, így foglalva keretbe a színpadon zajló eseményeket.
A VGYBME részéről Elnök Úr és a szervezet mentora, Vincze Balázs, a Pé­csi Balett igazgatója álltak elsőként mikrofon elé. Dr. Tóka néhány mondat­ban megismertette az egyesület céljait és tevékenységét a közönséggel, egyút­tal azokat, akik még nem látogattak el rendezvénysátrába, szívélyesen invitál­ta. Vincze Balázs elmondta, hogy azért vállalta a látássérültek egyesületének mentorálását, mert csodálattal adózik azoknak, akik látás hiányában is képe­sek önállóan közlekedni, élni. Tanuló táncművészként neki is vakon kellett gyakorolnia, érezni, hogy hol helyezke­dik el a térben és tudja, hogy ez nagyon nehéz dolog.
zz
Okét Bálvány ősi Zoltán és kutyája Boszkó követte, egy rögtönzött vakve­zető kutyás bemutatóval. Utánuk Koz­ma János énekelt, aki magát gitáron kí­sérte és Bojtorján, Koncz Zsuzsa, Republic és Kaláka dalokat adott elő. Aztán Kopa Marcell iljú sorstársunk
zz
lépett fel. O Heltai Jenő, Az én kutyám című költeményét szavalta nagy átélés­sel. A sort Schreier József, az örökké vidám lánycsóki tangóharmonikás zár­ta népszerű slágerekkel. Legnagyobb meglepetésemre a nézők közül volt, aki táncra is perdült ott a helyszínen.
Az egyesület műsora minden tekin­tetben kiemelkedett a többi fogyaték­kal élőket képviselő szervezet által pre­zentált előadás közül. Nem vagyok elfo­gult, ha azt mondom, hogy ez volt a leg­hosszabb, legtartalmasabb, legsok­színűbb és legszínvonalasabb mind kö­
zül.
A kis pavilonsátorban kora estig zaj­lott a segédeszköz bemutató és tájékoz­tató munka.
De hol itt az érdekképviselet? Az or­runk előtt. A vak és gyengénlátó embe­rek alapvető érdeke, hogy a társadalom velünk szemben tanúsított befogadó at­titűdje növekedjen. Ne tekintsenek cso­dabogárként arra, aki fehér bottal ko­pogtatja a járdát maga előtt, miközben gyalogol, vagy arra, aki a boltban szin­te az orrával olvassa el, hogy tejfölt vagy kefirt tart a kezében. Bátran al­kalmazzanak látássérült munkaválla­lót, mert segédeszközökkel bizony több munkakört is a látókkal azonos minő­ségben tudnak betölteni.
A látássérültségből eredő nehézsé­gek, az azok leküzdését lehetővé tevő speciális eszközök megismertetése a lá­tó emberekkel a vak és gyengénlátó emberek érdekében történik. Ha a többségi társadalom felé nyit a látássé­rültek csoportja, akkor a befogadás, el­fogadás sokkal könnyebben megy majd. Ahhoz, hogy kapjunk valamit, például segítőkészséget, nekünk is ad­nunk kell. Ez esetben kellemes és érde­kes élményeket, perceket kaptak azok, akik ellátogattak a Tubes napon a VGYBME sátrába, illetve megnézték az egyesület által létrehozott műsort.
Angyal Gábor
NYARNYITO PROGRAM TATABBÁNYÁN

Valamennyien jól tudjuk már, hogy május 5-e az Esély- egyenlőség Napja.
A május 6-ai, hétfői nap is ennek jegyében telt el Tatabá­nyán. A városi és civil szerve­zetek összefogásával Képes­ségpróba - Városi Esély­egyenlőségi Nap megtartásá­ra került sor a Fő téren.
A délelőtt 9 órakor kezdődő programsorozatot Bereznai Csaba alpolgármester nyitot­ta meg. A rendezvényen 10
különböző állomáson érzékenyítő programokkal és feladatokkal várták az érdeklődőket.
A nap folyamán közel 400 óvodás és iskolás találkozhatott a fogyatékkal élőkkel, és kaptak ízelítőt mindennap­jaikból - mindezt játékos formában.
A látássérültek megmutatták, ho­gyan lehet hang és tapintás alapján él­ni saját világukban, a hallássérültek pedig a jelnyelvre "tanítgatták" az ér­deklődőket.
A gyerekek kipróbálhatták a kerek­esszékkel és mankóval való közleke­dést, valamint a fehérbotos akadálypá­lyán bekötött szemmel kóstolgathatták
a tájékozódást.
Lehetőség volt a csörgölabda-játék kipróbálására is, míg a nap különleges­sége a fővárosban, a fogyatékkal élőket segítő kutyás bemutató volt.
Bízunk benne, hogy a látogatókban a rengeteg élmény hatására a szemlélet- változás is kialakult a "mássággal" szemben.
Bár a szervezők a fiatal generációra helyezték a hangsúlyt, a felnőttek is fi­gyelhetnek a fogyatékkal élőkre, nem csak ezen az egy napon.
Simon Katalin
Budapest csodái francia szemmel
Februárban érkezett egy nagyon ér­dekes e-mail. Francia látássérült cso­port látogat Magyarországra több na­pos országjárásra. A Budapesten eltöl­teni kívánt napra kérték a Hermina Egyesület segítségét.
Természetesen vállaltuk, hogy össze­állítunk nekik egy programot és segí­tünk aznap minél több helyre eljutni. Az igények és lehetőségek folyamato­san hozzáadtak és elvettek a végleges útitervből, és amikor eljött a nap, ter­mészetesen nem minden alakult úgy, ahogy terveztük.
Vendégeink Metz városából érkez­tek. Vezetőjük Eric Guihard, aki olyan
szépen beszélte a magyar nyelvet, hogy sokáig azt hittem, származási okok áll­nak a nyelvtudás hátterében. Meglepő­désemre elmesélte, hogy a lánya tanult Magyarországon, és annyira megtet­szett neki a lánya által elmesélt világ és a magyar nyelv, hogy nyugdíjas éveit azzal töltötte, hogy magánszorgalom­ból megtanult magyarul.
A találkozásunk Budán rögtön egy problémával indult, mert az általunk választott parkolóházba nem fért be a kisbusz, amivel érkeztek. Szerencsére kiderült, hogy a környéken békés kert­városi részben van lehetőségük parkol­ni, mivel - ezt korábban én sem tudtam
- a parkolási igazolványok nemzetközi­leg érvényesek.
Közlekedési eszköznek a BKV jár-
X
műveit választottuk. Útközben figyel­nünk kellett arra, hogy a sok látnivaló annyira lefoglalta barátainkat, hogy gyakran szétszéledt a csapat. Hol előre siettek, hol lemaradtak.
Kirándulásunk első állomása a Fő- vám-téri Vásárcsarnok volt. Ezt az ál­lomást kifejezetten kérték tőlünk még a kirándulás megszervezése alatt, és nem értettem miért, mindaddig, míg oda nem értünk. A körülbelül 10.000 négyzetméter alapterületű csarnok nem csak lenyűgöző látvány, de belső területén olyan Hungarikumok vásá­rolhatók, mint a Pick szalámi, vagy a kalocsai pirospaprika. Eric mesélte, hogy Franciaországban is próbálkoz­tak hasonló méretű csarnokok építésé­vel, de nem jártak sikerrel. Tény, hogy a kis csapatot egész úton lenyűgözte a város építészeti stílusa.
Kirándulásunk második látnivalója­ként a Lánc-hídon sétálhattunk át, ahonnan belátható a belvárosi Duna- part teljes hosszában. A Gellért-hegy a Szabadság szoborral, a Budai-vár, a Mátyás templom, a Halászbástya, az alagút, valamint átérve Budára és on­nan visszanézve a Parlament.
Utóbbit túránk következő állomása­ként lehetőségünk volt belülről is meg­csodálni, csapatunk anyanyelvi ará­nyait figyelembe véve francia idegenve­
zetéssel. Odavezető utunkon egy meg­állót utaztunk a Duna alatt a kettes metró vonalán a francia Alstom cég ál­tal gyártott metrón. Büszkeséggel töl-
zz
tötte el Okét, hogy hazájuk által gyár­tottjárművel utazhatunk.
A parlamenti látogatás végeztével az eső is megérkezett, de útitervünknek és a szerencsének köszönhetően trolibu­szon utazva mentünk keresztül az eső­ben fürdő városon.
X
A sok látnivaló után a Vakok Állami Intézetének vendégszeretetét élvezhet­tük, ahol ebédünket fogyasztottuk el. Köztudottan a franciák sokat adnak a gasztronómiára, így jó érzéssel töltött el, hogy láthatóan ízlett nekik az ebéd. Ezt követte az ebéd utáni kávé, mely­nek a Hermina Egyesület irodája adott helyet. Megmutattuk vendégeinknek hol és mit dolgozunk, és az irodáinknak helyet adó MVGYOSZ Székházat is, amely ugyancsak említésre méltó építé­szeti remek.
A rövid pihenő után újra útra kel­tünk. A délután további részében a Vajdahuny ad várat, a Széchenyi Für­dőt és a Hősök terét néztük meg, vala­mint a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületét. Közben megpi­hentünk egy városligeti étterem tera­szán, ahol egy pohár hideg limonádé mellett dalolni kezdett a kis csapat. Ké­résünkre több francia dalt is elénekel­tek közösen.
Végül elindultunk vissza az autók-

hoz. Vendégeinknek lehetőségük volt megtapasztalni a délutáni csúcsforgal­mat a tömegközlekedésben. Először busszal próbálkoztunk, de nem fért fel a csapat. Utána következett a kisföl- dalatti és a négyes villamos. Mindkét esetben a halkonzervben található szardíniákhoz hasonlóan éreztük ma­gunkat. De láthatóan élvezték a töme­get, a város forgatagát.
Elérkezett a búcsú pillanata. Mind­annyian remekül érezték magukat, és megígérték, ha legközelebb Pesten jár­nak, feltétlenül felkeresnek bennünket. Mi is így teszünk, ha Franciaországban
járunk.
Hazafelé elgondolkoztam. Útvona­lunk során számos szobor, épület és tér impozáns látványa tárult elénk. Sok minden mellett nap mint nap elme­gyünk, úgy, hogy észre sem vesszük azokat. Vendégeink kérdeztek rá sok esetben a nevezetességekre.
Most tűnt csak fel, mennyi szépséget és különlegességet rejt ez a város.
Elrejti úgy, hogy ott van a szemünk előtt.
VGYHE
Olvasó sarok
Végső búcsú özvegy Horthy Istvánnétól

Életének 96. esztendejében,
2013. április 18-án angliai otthonában	elhunyt
Edelsheim Gyulai Ilona gróf­né, aki 1918. január 14-én született a felföldi Nyitra kör­nyéki településen. Férje, Hor­thy István (1904-ben szüle­tett, és 1942 augusztus 20-án a Keleti fronton repülőgép­szerencsétlenség következté­ben hunyt el.) Felesége, Ilona grófnő is férjével volt a harc­téren, vöröskeresztes nővér­
ként dolgozott, de ő nem szállhatott fel a gépre, kormányzóhelyettes volt. Egyetlen fiuk, ifjabb Horthy István 1941-ben született.
Ilona grófnő földi maradványainak hazahozatala után tisztelői Budapesten, majd másnap Kenderesen vehettek tőle végső búcsút. Az utóbbi helyen 2013. május 2-án, a Horthy-ligetben tartották a gyászszertartást. Ott a közel 1500 gyászoló, tisztelők között e sorok írója is jelen lehetett unokahúgával, Mariká­val és férjével, Kovács Andrással. A te­metési szertartás irányítását Koltai Gá­bor filmrendező látta el. A gyászszer­tartást a helyi római katolikus plébá­nos, Mészáros Ferenc tartotta. Ezt kö­vetően a Horthy Társaság elnöke Ko­csis Sándor búcsúztatott. Ezután Ken­deres város polgármestere Pádár
Lászlóné méltatta a grófnő életpályáját: "Özvegy Hor­thy Istvánná Edelsheim Gyulai Ilona grófnő az utol­só, hiteles történelmi szemé­lyiség távozott el közülünk, aki a két világháború közöt­ti korszak eseményeit, ta­pasztalatait átadta a jelen­kor számára." - mondta a polgármester asszony. Be­csület és kötelesség című műve egy őszinte, tiszteletre­méltó vallomása vala­
mennyiünk számára.
Az újratemetés, s a Horthy család tagjainak hazahozatala
Az évenkénti hazalátogatást ide Ken­deresre is Ilona grófnő szervezte. Vitat­hatatlan érdeme van abban is, hogy a kormányzó úr és családtagjai magyar földben nyugodhatnak. Legutóbb tudo­másunkra adta, hogy nagyon fáradt. Amit elmondott, sugárzó békével tette, és az öröklétben való hittel mondta.
Cseh Judit kenderesi református lel­kész a Horthy családra emlékezve vett végső búcsút Ilona grófnőtől. Az or­szággyűlés elnöke, Lezsák Sándor a "Nemzet nagy halottjától" vett végső
búcsút. Többek között elmondta: életét végigkísérte a hűség valamint a hazája és a Horthy család iránt érzett tisztele­te. Özvegy Horthy Istvánné 1993-ban megkapta a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a két világháború köz­ti időszakban végzett munkájáért, ki­fejtett ellenállási tevékenységéért, a "kiugrási politika" támogatásáért, va­lamint a portugáliai magyarság köré­ben végzett munkássága elismerése­ként.
Végezetül a kormányzó-helyettes öz­vegyétől fia, ifjabb Horthy István bú­csúzott. Nem könnyű az a helyzet, ami­kor a fiú búcsúzik az édesanyjától. E gondolatai között elmondta: "édes­anyám nagyon sokat imádkozott azért, hogy a magyarok egy napon fogjanak össze és tanulják meg tisztelni és szeret­ni egymást."
Befejezésül ifjabb Horthy István is azt kívánta, hogy a magyarság közt megértés, békesség legyen, s ez váljon valóra. István a jelenlevő Horthy le­származottak nevében is búcsúzott az elhunyt idős rokonuktól. Valamennyi­ünknek megköszönte, hogy végső bú­csút vettünk eltávozott szerettüktől.
A gyászszertartás végén a világban szétszóródott Horthy-leszármazottak a közeli Horthy-sírkápolnába kísérték Ilona grófnő nemzeti színű zászlóval le­takart fehér koporsóját, amelyet az el­hunyt végső nyughelyén helyeztek örök nyugalomra.
Ilona grófnő haláláról és temetéséről több lap (Magyar Nemzet, Fórum), rá­dió és televízió is hírt adott, illetve rövid tájékoztatást jelentetett meg. A Kos­
suth Rádió Vasárnapi Újság című mű­sora május 5-i számában Cservenka Judit egy a grófnővel való korábbi in­terjú részletével emlékezett. Abból tud­hattuk meg, hogy az özvegy Horthy Istvánné 1985-ben látogatott először haza 40 év után, amely akkor nagy bol­dogságot jelentett számára.
Találkozásaim a Horthy család emlékeivel és Ilona grófnővel
Egyesületünk lúrista Szakosztályá­val jártunk először Kenderesen a Hor­thy emlékhelyeken 2002. október 25-én, ott helyi idegenvezetőnk Faragó Edit volt. Látogatásunk végén megkérdez­tem Editkétől, hogy talán rokona a Horthy családnak, hogy ilyen reális, ki­váló tájékoztatást tartott nekünk? (Er­ről az utunkról a Vakok Világa című lap 2003. februári számban jelent meg egy részletes írásom.)
A következő látogatásunk 2003. szep­tember 7-én volt, a Horthy család tagjai újratemetésének 10. évfordulóján. An­nak az emlékezésnek a végén özvegy Horthy Istvánné dedikálta számunkra a Becsület és kötelesség című művét. Ez volt az első személyes találkozás Ilona grófnővel és István fiával. Egyébként e kötetét többen is javasoltuk, hogy ké­szítse el az egykori stúdiónk a hangos­könyvtárunk részére. E kötet jelenleg is kölcsönözhető a könyvtárunkból.
Másodszor 2006. február 17-én Ilona grófnővel a Budapest Rákosfalvai Al­mos Vezér téri általános iskola egyik
termében megtartott rendezvényen ta­lálkoztam.
Elmondhattam neki: " Olyan egykori idős sorstársakkal beszélgettem el (gye­rekekkel), akik a két világháború közt Budapesten a vakok iskolájában, (inté­zetében) tanultak. Az egykori kisdiák­ok elmondták, hogy a karácsonyi ün­nepségükön Horthy kormányzó úr fele­sége, Magdolna asszony velük töltötte el az ünnepség egy részét, Ennek végén anyai szeretettel ölelte magához, majd megajándékozta a gyermekeket." Ilo­na Grófnő ezt nagy örömmel hallotta, hiszen tudta, hogy az anyósa mennyire jótékonykodó személy volt. (Vakok Vi­lága, 2008. január)
A harmadik találkozás özvegy Hor­thy Istvánnéval 2007. február 10-én történt Kenderesen, Horthy Miklós kormányzó úr halálának 50. évforduló­ja alkalmából.
Az Utak, emlékek Kovács Andrásékkal című írásomból olvassa­nak el egy kis ízelítőt:
2007. február 10-én Kenderesre utaz­tunk annak az 50. évfordulója alkalmá­ból tartott rendezvényre, hogy orszá­gunk kormányzója, Vitéz Nagybányai Horthy Miklóst (1957. február 9-én Portugáliában meghalt) ünnepeljük. Az emlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban. Ezt követően a Horthy-sírkápolnába mentünk, ahol a kormányzó úr és csa­ládtagjai nyughelyeinek a koszorúzása következett az előtte történt szándék­nyilvánítás sorrendjében. Ennek ismer­tetése szerint Bőzsöny Ferenc, a Ma­gyar Rádió bemondója szólította a vi­
rágot elhelyezők sokaságát.
Ebéd után a művelődési házban Koltai Gábor Horthy című filmjének vetítése következett, melynek főszerep­lői: Ilona grófnő, a fia, ifj. Horthy Ist­ván és Nemeskürty István tanár; de számos közéleti ember is megszólalt benne. A két és fél órás művet a rende­ző vezette és kommentálta. Emberség­ről, hazaszeretetről, értékekről kaphat­tunk példát. Lenyűgöző hatású volt e kiváló filmalkotás, hosszan zúgott a taps. En ehelyett szívem szerint néhány percig csendben álltam volna - adózva az említett kor embereinek, a küzdel­mes múltnak és a mű készítőinek.
A negyedik találkozás alkalmával Ilona grófnőt a kilencvenedik születés­napján kerestük fel budapesti tartózko­dási helyén, a Fáik Miksa utcai lakásán Varga Ákos tanár kollégámmal.
Ötödik alkalommal 2008 szeptembe­rében látogattuk meg özvegy Horthy Istvánnét az előbb említett pesti lakásá­ban Kovács Edit tanárnő évfolyamtár- sammal. Úgy fogadott bennünket, mint rokonait. Közel egy órát beszélgettünk vele.
Hona grófnővel portugáliai tartózko­dása idején telefonon többször is be­széltünk. Nagy öröm volt számunkra, mikor ő is hívott bennünket és áldott húsvéti ünnepeket kívánt.
Temetésén fájó szívvel búcsúztunk egy kiváló jellemű magyar asszonytól, akit többen is "Lelki édesanyánknak" tekintettünk.
Lak István
VAKONDOKOK
Olykor-olykor eltűnődöm a Magyarok némely szaván, Mikor a vak mondja, Megnézem, s látom.
Képletes talán.
Hiszen nem vagyok vak,
Csak nem látok.
Micsoda különbség.
Ugye csodáljátok?
Azt hogy világtalan,
Szívből utáljátok.
Gyönyörű ez a nyelv,
Mindent kifejez,
Örömöt, bánatot,
Minden árnyalatot,
Bátor, okos,
Bugyuta gondolatot.
Végül is belátod,
Lehet jó a meglátásod,
Akkor is ha nem látod.
Nagy Vendel 2013 05 15
Ugye visszajössz?
Itt a pilóta beszél! Mind magam, és a személyzetünk nevében köszönjük,
hogy légitársaságunkat választották.
✓
Úti célunk Dublin, menetidőnk három és egynegyed óra. Tíz perc múlva fel- szállunk. Mindnyájuknak jó utat! Kér­jük biztonsági öveiket bekapcsolni!
Fiatal, szőke lány ül a bal oldali szék­sorban. Gondolataiba és walkman-je
zenéjébe mélyed. Hamar elszalad ez az öt hét. Aztán méltóságteljesen lódul ne­ki a hatalmas súly. Könyörtelenül ro­hannak hátra a repülőtér fényei. A ke­lő Hold diszkréten pillant be az abla­kon. Majd lassan a gép köré oson, s kis­vártatva megjelenik a másik oldalon. Odanéz a lány, összerezzen. Mintha ez a Hold nem az iménti lenne! A mélyből,
ködökön át városok fényei sejtenek, úszva felfelé. S valahol, messze, a mély­ben erdők, dombok ölelésében egy to­rok elszorul, és egy ráncos arcon köny- nyek óvakodnak lefelé.
Kedves Utasaink! Itt a pilóta beszél. Tíz perc múlva megérkezünk. Szíves­kedjenek öveiket bekapcsolni! Remél­jük, jól utaztak!
Feltűnnek a repülőtér fényei, lustul- va simulnak a gép mellé. Kissé pattog­va ér földet a nagymadár, szél tehet
odakint. Felhangzik a köszönet tapsa, álmos utasok nyúlnak csomagjaik után. A szőke lány megtöröli szemét, si­etve száll ki. Megérkezett. Megérke­zett?! Hat hét, egy új haza! Honvágy? Melyikhez?! Barátok várják, s négy órányi út, te délre. Kislányom, ugye visszajössz?
Erdei Manó, Zalaegerszeg, 2013. április 12.
"A hang a létek ruhája"
Vaknak tenni nem csak azt jelenti, hogy nem láthatjuk a nagyvilág ezer szépségét, hogy te kell mondanunk a lá­tás-adta élményekről, hogy nem tob­zódhatunk a színek pazar pompájában, hanem azt is, hogy nem ellenőrizhetjük arcát, s mozdulatait annak, akivel be­szélünk, s így elesünk olyan előnyöktől, amiknek felhasználása esetleg az egész tárgyalásnak más irányt szabhatott volna. Ezzel szemben mi magunk ki va­gyunk annak szolgáltatva a látó fél íté­letének, aki bennünket még szabadab­ban, minden tartózkodása nélkül fi­gyelhet meg. Ez utóbbi elten mit sem tehetünk, de a megítélés, mérlegelés, azaz a másik fél értékelése tekintetében mi sem vagynk teljesen fegyvertelenek. Ha látni nem is látjuk, de hallani annál inkább halljuk embertársainkat. Hal­lani pedig a legtöbb vak tud. Hallani, mondom, mert hallani és meghallani valamit, az nem ugyanaz. Hiszen halla­
nak a látók is, sokan meghallják a leg­parányibb neszt is, de ha nekiindíta­nánk őket egyedül, bekötött szemmel az utcának, vagy akárcsak a jól ismert lakásnak, nem vitás, hogy szánalmas kudarc és keserves sérülések tennének az eredménye. így esné, mert ők nem hallják azt a magyarázhatatlan hang­változást, amit az utcán, lakásban elénk kerülő akadály okoz, nem hall­ják, amikor mellettünk megnyílik az utca, és nem hallják azt a halk neszt, amit lábuk alatt a járda homokja idéz elő, ami nekünk, egyedüljáró vakok­nak, mind-mind biztos és használható tájékoztatónk. Aki "hall" a szó igazi értelmében, az nemcsak a durva, köny- nyen érzékelhető, hogy úgy mondjam, bántóan kiabáló hangokat hallja meg, hanem olyan finomságokat is, amik az azzal nem foglalkozó embernek nem jelentkeznek. Hiszen a vak sem minde- nik hallja azokat a jeleket amelyek se-
gítségével a gyakorlatban biztosan el­igazodik még kevésbé ismert helyen is. Mint mindent a világon, ezt is gyako­rolni kell, de kell, hogy Istenadta adott­sága is legyen hozzá az embernek. Enélkül, hiába minden, sosem lesz "jól hallóvá".
A látók azt mondják: a szem a lélek tükre. En hozzá merném tenni, hogy a hang a lélek ruhája. Ahogyan a látók képet alkotnak maguknak az előttük álló ember arca, szeme kifejezéséből, úgy megítélheti a vak a hangja után a vele beszélő embert. Nem kell ehhez más, csak "hallani". Ihdni! Igaz, hogy hallani lassan mindenki megtanul, ho­gyan van hát mégis, hogy sokan csalód­nak a hangokban? Ismerek egy javako­rabeli vak hölgyet, aki a hangok után való megítélésnek esküdt ellensége. Azt mondja, hogy életében kétszer csalták meg komolyabban, s mindkét egyén a világ legszebb, legbársonyosabb hang­jának tulajdonosa. Szerinte ez a tény döntő bizonyíték. Szerintem is, de nem az előbbi tétel ellen, hanem amellett, hogy csalni nem elég. így hozzá az a bi­zonyos képesség, ami nélkül a látók is képtelenek komoly következtetéseket levonni embertársaik arcáról. Érdekes, hogy magam is, amilyen biztosan kö­vetkeztetek hang után az illető jellemé­re, annyira tehetségtelen volntam látó koromban arcismeret terén. Úgy esett, hogy egyszer mint a Kolozsvári Köz­egészségtani Intézet tanársegéde, híva-
■X
talosan végigjártam egy fegyházat. Ér­dekes tanulmány volt látni a különböző nagy bűnök elkövetőit békés munká­ban, és vizsgálni, hogy mit fejez ki az
arcuk. (Hivatalos feladatom persze nem ez volt.) Láttam köztük egy fiatal, talán 18-19 éves leányt, aki bátran min­tája, éspedig gyönyörű mintája lehetett volna akármelyik templom Madonna­képének. Kissé elálmélkodhattam raj­ta, mert a leány, a fegyházak rabtörvé­nye szerint, felállt, s a világ legangya­libb mosolyával arcán megmondta ne­vét, korát és, hogy 15 évi fegyház bün­tetését azért kapta, mert méreggel megölte édesapját. Pedig én esküdni mertem volna rá, hogy el nem taposott még egy hangyát sem. Nos, az én csaló­dásom volt olyan nagy, mint az én isme­rősömé, de a tételt, hogy az arc és a sze­mek kifejezéséből következtetni lehet a jellemre, nem döntötte meg. Az, hogy én vagy más valamihez nem értek, még nem bizonyítja, hogy az a valami nincs. Persze, hogy milyen hang milyen jel­lemre mutat, nehéz volna megmonda­ni, sokkal nehezebb, mint az arc jel­lemvonásait felsorolni. De ha az sem olyan, mint a kétszer kettő, amit csak meg kell tanulni és alkalmazni, azt ép­pen a nagy olasz arc - és koponyatudós, Lombroso óta tudjuk, aki pompás vas­kos könyvet írt tudományáról, amit ez­ren és ezren elolvastak, de nincs róla tudomásom, hogy azóta eggyel is csök­kent volna a becsapott, félrevezetett emberek száma. Hiába, úgy van ezzel is a dolog, hogy ki aminek nem mestere, gyilkosa annak! A hangokban nemcsak a hang minősége, ércesen csengő vagy fátyolozott volta, simasága vagy érdes­sége az, ami döntő, hanem az összbe­nyomás. Halljuk látóktól is, nem egy­szer, hogy ennek vagy annak bosszan­
tóan kellemetlen, kihívó, éretlen, hen­cegő, megnyugtató, barátságos, ellen­szenves, stb. a hangja. Hogy ez így van, az az illetővel való érintkezés kapcsán hamar kiderül. Legtöbben tehát a ta­pasztalat útján jutnak el a megismerés­hez, de ha valakiben meg van az emlí­tett tehetség, csakhamar elbámul maga is, hogy milyen sokat árul el neki a hang az emberek belső tulajdonságai­ról: jellem, hajlamok, szokások, tehet­ség, indulatok, titkolni szándékolt ösz­tönök felől. Igazi mesterré azonban mindezeken felül a gyakorlat tesz. Fi­gyelve a hangok minőségét, árnyalata­
it, rezgését, a benne rejlő mellékzöngé- ket, s hozzátéve azt a tapasztalatot, amit az illetőtől más úton megszerez­tünk, csakhamar nagy és értékes anyaggal ajándékoz meg bennünket. Az anyag tehát tapasztalati. Nem aka­rom azt állítani, hogy az eredmény csalhatatlan, hiszen az ember tévedhet, hiszen ember de nagy hibának tarta­nám, ha nem figyelnénk rá, mert érté­kes eszközét dobnánk el magunktól.
Vakok Világa 4. évfolyam 1941. április
Sport, szabadidő
Válogatott csapatot vertek a vakfocisták
Félmillió forinttal támogatja a Ma- gyár Optikus Ipartestület a LÁSS Lá­tássérültek Szabadidős Sportegyesüle­tet. A MOM Sportcsarnokban edző el­ső magyar vakfoci csapatot életre hívó civil szervezet az önkéntes felajánlás­ból a tervek szerint nemzetközi labda­rúgó kupát szervez a Hegyvidéken.
Az előjelek kedvezőek, ugyanis a be­mutató mérkőzésen a Bajnokok Ligá­ját megjárt Hajdú Attilával és Vincze Ottóval felálló csapatot már legyőzték a vakfocisták. Hitet tett a fogyatékkal élő civil szervezetek anyagi támogatása mellett a Magyar Optikus Ipartestület, amely ezúttal a vakfocit Magyarorszá­
gon meghonosító LÁSS Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének mun­kájához járul hozzá ötszázezer forint­tal - derült ki a MOM Sportcsarnok­ban megrendezett sajtótájékoztatón. Az ipartestületet vezető Raák Benedek hangsúlyozta: a jövőben is igyekeznek segíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a vakok és gyengén látók in­tegrációját szolgálják.
A LÁSS egyesületet képviselő Gom­bás Judit mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy a csörgőlabda nem azonos a vakfocival, utóbbi sportág ugyanis csak az utóbbi időben jelent meg Ma­gyarországon. "Egyelőre kizárólag a
LÁSS egyesületnek van vakfoci csapa­ta, azon dolgozunk, hogy ez megváltoz­zon és ne csak magunkban játszhas­sunk. A támogatást is a sportág népsze­rűsítésére fordítjuk, szeretnénk ugyan­is idén nyáron egy nemzetközi tornát szervezni a MOM Sportcsarnokban" - hívta fel a figyelmet Gombás Judit. Az önkormányzati tulajdonú Csörsz utcai sportlétesítmény a helyszín biztosításá­val járul hozzá a futballtorna sikeréhez - jelentette ki a MOM Sportcsarnokot vezető Buranits Ildikó hozzátéve, hogy az intézmény és az egyesület kapcsola­ta nem új keletű.
A vakfoci csapat már hosszabb ideje a sportcsarnok műfüves pályáján gya­korol, nemrégiben pedig az intézmény segítségével tarthattak egy bemutató mérkőzést. Szabó István mindenekelőtt tréfásan óva intette az elbizakodottság­tól a Hajdú Attila, Vincze Ottó, Kowalsky, Thuróczy Szabolcs és Walkó Csaba összetételű "látó" csapatot. Bár a vakfoci játékos egy döntetlennel is ki­egyezett volna, a meccs rácáfolt az elő­zetes esélylatolgatásokra, egy jól elta- Iáit lövéssel ugyanis a LÁSS csapata nyerte a találkozót.
Vincze Ottó honlapunknak elmond­ta, hogy komoly kihívást jelentett szá­mára a mérkőzés, hiszen korábban egyszer sem kellett bekötött szemmel fociznia. "Folyamatosan arra koncent­ráltam, hogy meghalljam a labda csör­gését, bár ez nem mindig sikerült, még­is nagyon élveztem a játékot. Büszke vagyok az ellenfél minden egyes játéko­sára, hiszen a fiúk bebizonyították, hogy a sport szeretete képes legyőzni az
esetleges fizikai hátrányokat" - hang­súlyozta a válogatott labdarúgó, aki szerint a vakfocisták lelkesedése és el­hivatottsága mindannyiunk számára példaként szolgálhat.
Hasonlóan vélekedett Hajdú Attila. Az egykori kiváló kapus szerint a kér­dés nem az, hogy miért próbálnak fut­ballozni a vakok és gyengén látók, ami­kor nem látják a labdát, hanem éppen ellenkezőleg: miért kellene kimaradni­uk ebből a gyönyörű játékból. "A hegy­vidéki vakfoci csapat tagjai bekötött szemmel is átélik a labdarúgás öröme­it. Passzolnak, futnak, cseleznek, gólt lőnek - pontosan úgy, ahogyan annak idején mi is tettük" - foglalta össze a meccs közben szerzett személyes ta­pasztalatait Hajdú Attila, aki egyúttal gratulált is az ellenfélnek a győzelem­hez. Mint elmondta, egy olyan jobb fel­ső sarkos lövést kapott, amit talán pá­lyafutása csúcsán sem tudott volna ki­védeni.
A bemutató tehát nagyszerűen sike­rült, ahogyan a kezdőrúgást elvégző Váczi János fogalmazott, egy olyan kez­deményezést karolt fel a MOM Sport- csarnok, amely az önkormányzat által is vallott értékeket, a toleranciát, az in­tegrációt és a közös sportolást népsze­rűsíti. "A MOM Sportcsarnok egyik fontos feladata, hogy teret adjon a fo­gyatékkal élők sportjának, amelyet a jövőben is támogatni fog az önkor­mányzat" - tett ígéretet kerületünk al­polgármestere
Forrás: http:Hwww. hegyvidék, hu
Háziasszonyoknak
Epres túrótorta - sütés nélkül
Hozzávalók:
80 dkg eper
1,5 tasak (15 g) instant zselatin
1,5-2 dl édeskés vermut (gyerekek esetében helyettesíthető más folyadék­kal)
15-18 db babapiskóta
50 dkg tehéntúró
15 dkg porcukor
1	db citrom
5 dl habtej szín
2	tasak vaníliás cukor
1 tasak piros tortabevonó zselé
Elkészítés:
Az eper 1/3 részét, a legszebb szeme­ket félretesszük a díszítéshez, a többit megmossuk, lecsepegtetjük, szárukat kitörjük, az eperszemek nagyságától függően félbe-, negyedbe vágjuk.
A vermutot mély tányérba öntjük, beleforgatjuk a babapiskótákat, és egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaforma al­jára fektetjük - némelyiket eltörjük, hogy "hézagmentesen" kitölthessük a formát.
A túrót szitán áttörjük, hogy minél finomabb krémet kapjunk, hozzá­adunk 15 dkg porcukrot, belereszeljük a forró, folyó víz alatt megsikált citrom héját, és hozzászűrjük a citrom kinyo­mott levét, jól elkeverjük. A tejszínt ke­mény habbá verjük a vaníliás cukorral.

A zselatint felolvasztjuk, gyors mozdu­latokkal a túrókrémhez keverjük, vé­gül kanalanként hozzáadjuk a tejszín­habot.
A krém felét a babapiskóták tetejére simítjuk, belenyomkodjuk az eperda­rabokat, bevonjuk a maradék krém­mel, fóliával betakarjuk, és 5 órára a hűtőbe tesszük (még jobb, ha előző este elkészítjük).
Tálalás előtt legalább 1 órával meg­mossuk, megtörölgetjük és megtisztít­juk a félretett eperszemeket. Kettőt vé­kony gerezdekre, a többit vékony kari­kákra vágjuk, és megdíszítjük velük a torta tetejét.
A tasakon olvasható utasítás szerint elkészítjük a tortazselét, kanalanként a torta tetejére öntjük, és dermedésig (legalább fél óráig) hidegre tesszük.
Forrás: http:llizemlekek. blogspot. hu
Felhívások, programajánlók
Kedvezményes fehér bot vásárlás
Az MVGYOSZ Országos Elnöksége 13/2013. (II. 12.) sz. határozata alapján a HD kampány Fehér Bot Alap kamatjának segédeszközökre fordított alaprésze kamatából az MVGYOSZ az összes OEP által nem támogatott fehér bot megvásárlását támogatja az MVGYOSZ tagjainak és tagegyesületei tagjainak 2013. március 1-jéétől. A támoga­tott botokat a közületi ár feléért lehet megvásárolni, a vásárlástól számított két naptári évente egy alkalommal. Az MVGYOSZ erről nyilvántartást vezet. A vásárló köteles a helyszínen érvényes tagsági igazolványának bemutatásával igazolni, hogy a tagsági iga­zolványa saját névre szól és tagsági díja az adott évre rendezett. A Fehér Bot Alap keretének kimerülését követően az MVGYOSZ saját SZJA 1 %-ából támogatja a ked­vezmény további fenntartását a 2013-as évben.
MVGYOSZ elnöksége
Emelkednek a támogatások
2013. júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők támogatása és a vakok személyi járadéka - döntött a Parlament hétfőn.
Az ellátások a jövőben nem a 2009 óta változatlan összegű nyugdíjminimumhoz iga­zodnak, hanem az évenkénti nyugdíjemeléssel egyszerre és azonos mértékben növeked­nek.
A vakok személyi járadéka havi nyolcszáz forinttal emelkedik, 16.160 forint lesz, míg
a fogyatékossággal élők támogatása 19.500, illetve 24.000 forintra nő.
*
Ingyenes látogatás a Jeli Arborétumban
Az állami tulajdonú Szombathelyi Erdészeti Zrt. a kezelésében lévő Jeli Arborétum látogatását 2013. május 1-jétől ingyenessé tette a fogyatékkal élők (vak-, gyengénlátó-, hallássérült-, értelmi- és mozgásszervi fogyatékkal élő személyek) és egy kísérőjük számára, ezzel is megkönnyítve helyzetüket, és lehetőséget nyújtva Nekik.
A térítésmentesség a fogyatékosságot igazoló igazolvány pénztárnál való felmutatá­sával vehető igénybe.
Nvitvatartás:
május 1. - június 30.: minden nap 08:00-17:00 óra között június 1. - szeptember 30.: szombat és vasárnapi napokon.
További nformációt a http://vasihegyhat.celodin.hU/jeliarboretum.htm#begin honla­pon található.
Gyorsvonati pótjegy bevezetése 2013. május 15-től
A közösségi közlekedési rendszer kor­szerűsítésével összefüggésben a menet­rendben meghirdetett feláras vonatok száma 2013. május 15-étől növekszik. E vonatok használatához a MAV-START Zrt. rugalmasan felhasználható, a jelenleg ismert IC pót- és helyjegynél olcsóbb új, gyorsvonati pótjegy elnevezésű felárat ve­zet be.
A gyorsvonati pótjegy
2013. május 15-től a menetrendben megjelölt egyes gyors- és sebesvonatok igénybevétele esetén gyorsvonati pótjegy váltása kötelező.
A gyorsvonati pótjegy ára kilométer­övezetenként változik, összege a Vasúti Menetdíjtáblázatok I. kötetében kerül meghirdetésre. A megvásárolt gyorsvona­ti pótjeggyel - annak viszonylatán és ér­vénytartamán belül - bármely gyorsvona­ti pótjegy-köteles vonat igénybe vehető.
A gyorsvonati pótjegy érvénytartama megegyezik az azonos távolságra szóló menetjegy érvénytartamával. Ha az utas 100 km távolság alatti viszonylatra érvé­nyes gyorsvonati pótjegyével tárgynapon éjfél előtt kezdi meg az utazást, az a követ­kező nap 3:00 óráig érvényesen felhasz­nálható.
Felhasználási szabályok
A gyorsvonati pótjegy nem vonathoz kötött és nem jelenti az ülőhely biztosítá­
sát. A gyorsvonati pótjeggyel az útmeg­szakítás az általános szabályok szerint megengedett. Élőállat- és kerékpárjegy­hez, valamint kutya- és kerékpárbérlethez gyorsvonati pótjegyet nem kell váltani.
A gyorsvonati pótjegy az általános sza­bályok szerint kiegészíthető, részben- vagy egészben visszatéríthető.
A gyorsvonati pótjegy a vonaton az ál­talános szabályok szerint elszámolható, hiánya esetén az elégtelen menetjegyre vo­natkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha felszállási helyén nem volt jegy ki­adás, az utas a gyorsvonati pótjegyet a vo­naton a teljes utazási viszonylatára pótdíj megfizetése nélkül vásárolhatja meg.
Utazás gyorsvonaton
Budapesten és a budapesti elővárosban
Budapest-bérlettel a gyorsvonati pót­jegy-köteles vonatok igénybe vehetőek, de a gyorsvonati pótjegyet meg kell váltani. Aki Budapest-bérlettel és csatlakozó (MAV-START) bérlettel is rendelkezik, az utazás Budapesten kívüli viszonylatán mentesül a gyorsvonati pótjegy váltásá­nak kötelezettsége alól, ha mindkét bérle­tét felmutatja, tehát Budapest közigazga­tási határán belüli utolsó állomás és a bu­dapesti kiindulási vagy célállomása között kell gyorsvonati pótjegyet váltania. Aki Budapest-bérlettel és csatlakozó menet­jeggyel rendelkezik, az az utazás teljes - gyorsvonattal érintett - viszonylatára kö­
teles gyorsvonati pótjegyet váltani.
Mentességek
Gyorsvonati pótjegy megváltása nélkül utazhat:
-	a nemzetközi menetjeggyel rendelkező utas,
-	a FIP (nemzetközi menetkedvezményi egyezség) okmánnyal rendelkező utas,
-	a havi vagy félhavi bérlettel, 30 napos bérlettel rendelkező utas,
-	az 1 és 2 számjeggyel kezdődő sorszá­mú vasúti utazási igazolvánnyal és az "A” és "B" sorozatú ideiglenes vasúti utazási igazolvánnyal rendelkező utas,
-	a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkező utas,
-	a 3 éven aluli gyermek, ha külön ülő­helyet nem foglal el,
-	a hadirokkantak utazási kedvezmé­nyére jogosult,
-	az országgyűlési és európai parlamen­ti képviselő, amennyiben rendelkezik a MÁV-START által kibocsátott Ország- gyűlési képviselői éves bérlettel,
-	a START Klub, START Klub Bonusz, START Klub VIP vagy START Klub Pré­mium kártyával rendelkező utasok, to­vábbá azok, akik a kártyabirtokosokkal szombaton utaznak együtt (ún. szombati kedvezmény),
-	Balaton Mix jeggyel rendelkező utas (a kapcsolódó 50%-os alkalmi menettérti jegy esetében az utas nem mentesül a
gyorsvonati pótjegy megváltása alól!).
Nem kell gyorsvonati pótjegyet vásárol­ni azoknak az utasoknak sem, akik az alábbi viszonylatokon belül utaznak:
-	Püspökladány - Biharkeresztes,
-	Békéscsaba - Lőkösháza,
-	Nyíregyháza - Záhony.
Az e-ticket rendszerben kioszkos jegy­átvétellel vagy otthoni jegynyomtatással jegyet vásárló utasoknak gyorsvonati pót­jegyet csak 2013. június 1-jétől kell vásá­rolniuk.
Átalány-kártérítés
A gyorsvonati pótjegy-köteles vonat ké­sése esetén a gyorsvonati pótjeggyel ren­delkező utas átalány-kártérítésre jogosult. Az átalány-kártérítési igényhez minden esetben csatolni kell a jegyvizsgáló által kiadott késési igazolást, amely azt bizo­nyítja, hogy az utas ténylegesen a késett vonattal utazott. Az átalány-kártérítés mértéke a gyorsvonati pótjegy-köteles vo­nat 30-119 perc közötti késése esetén a menetjegy árának 25%-a, 120 percet el­érő vagy meghaladó késés esetén 50%-a.
Itt érhető el a 2013. május 15-től gyors­vonati pótjegy-köteles vonatok jegyzéke.
http:/Iwww.mav-start.hulhireklhir.p hp?mid=1517J9063ba775&vbs=l
Apróhirdetés
Megvételre keresek férfi Rakéta típusú, tapintható karórát. Telefon: 06-20-545-59-58 - Boros Csaba
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Hungárián Federation of the Blind and Partially Sighted
1146 Budapest, Hermina út 47.
Telefon: (36-1) 384-8440 - Tel./Fax: (36-1) 384-5028 Honlap: www.mvgyosz.hu - E-mail: titkarsag@mvgyosz.hu
Adószám: 19002464-2-42
Adományszámla: 11714006-20012704
Szolgáltatásaink:
Hangoskönyvtár - Braille-könyvtár Segédeszközbolt
Kedd és csütörtök: 10-18 péntek 8.30-12

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége