Alapvetően jó szándékú, de kétbalkezes lények?
Ha a szoptatásra gondolunk,
az anya és gyermeke páros kapcsolatát helyezzük a középpontba, azonban ez a
felfogás téves, mivel figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos személyt, mégpedig
az apát. Az apa igen sokat tehet azért, hogy a szoptatás flottul menjen. Hogy
mit és hogyan? Erre kívánok választ adni ebben a cikkemben.
Mielőtt rátérnék a fenti
kérdés tárgyalására, említést kell tennem arról az átalakulási folyamatról,
mely az új jövevény érkezésének következtében áll be a házaspár életében.
Szülés után, mint már említettem, az anya hormonháztartása megváltozik.
Túlsúlyba kerül a prolaktin, melyet gondoskodási
hormonnak is szoktak nevezni. Ez az elnevezés nem véletlen, hiszen a kisbaba
érkezése után a legfontosabb az új családtag ellátása. Sok férfi érezheti úgy a
szülés utáni hónapokban, hogy a felesége már nem is foglalkozik vele, fontosabb
neki a kisbaba. Ezt a hitet erősítheti a férfiben, hogy a szülés utáni 6-9
hónapban a hormonháztartás prolaktinnal való
töltöttsége miatt az anyuka szexuális vágya erősen lecsökken. Fontos, hogy a
férj ne értelmezze úgy a fenti jelenségeket, hogy a felesége már nem szereti
őt, nincs is már rá szüksége. Amennyiben az apukában ilyen gondolatok
merülnének fel, ne habozzon, beszélje meg feleségével. Általánosságban is igaz
ugyanis, hogy a jó és gyors kommunikáció, a problémák mielőbbi őszinte
megbeszélése a jó házasság titka.
Az előbb említett esetleges
apai félelmeknek pont az ellenkezőjük igaz. A kismamának jóval nagyobb szüksége
van férjére ebben az időszakban, mint azelőtt mind mentálisan, mind fizikailag,
csupán a házaséletet nem kívánja vagy csak egyszerűen több gyengédségre,
babusgatásra, előjátékra és romantikára van szüksége. Azt ajánlom az újdonsült
apukáknak, hogy kezdjenek el újra udvarolni feleségüknek. Lepjék meg egy pár
szál virággal, csokoládéval, esetleg készítsenek neki egy finom vacsorát.
A szoptatás sikerességéhez
fontos, hogy az apuka teljesen egyetértsen ezzel a táplálási módszerrel, és e
táplálási módszerből fakadó nevelési elvekkel, azaz a kötődő neveléssel. (A
kötődő nevelésről részletesen szólok egy későbbi cikkemben.) Az apa ezen felül maradéktalanul bízzon felesége azon képességében,
hogy képes a hat hónapos korig tartó kizárólagos, majd a természetes
elválasztódásig tartó szoptatásra, mely a baba igényei szerint zajlik. Az apa
bizalma és egyetértése kardinális jelentőségű, azonban nem elég. Az anya aktív
támogatására van szükség mind testi, mind lelki értelemben. Mik ennek a
támogató magatartásnak az elemei?
Vegyen részt a gyermek
gondozásában már a kezdetektől! Amennyiben feladatokat vállal át a gyermek
gondozása körül az anyukától, mindjárt nem fogja magát kívülállónak érezni.
Pelenkázza, öltöztesse, ringassa, hordozza, fürdesse a kicsit. A fürdetés sok
családban – például a mienkben is – az apa kizárólagos feladata, mondhatni
privilégiuma. Amennyiben az anyuka nem engedné az apának, hogy a babát
gondozza, ne bántódjon meg, ez az anyukák természetes védelmező ösztönéből
fakad, és talán abból a sztereotípiából, hogy az apák alapvetően jó szándékú,
de kétbalkezes lények. A fenti helyzet fennállásának veszélye még inkább
fennáll, amennyiben az apa látássérült, azonban ilyenkor sincs ok búslakodásra,
hiszen még egy teljesen vak ember is képes a gyermekgondozás feladatainak
99%-át ellátni. Kérje meg feleségét, mutassa meg a gyermek körüli teendőket,
lássa be, az apuka is képes elvégezni azokat. Fontos, hogy az apuka az első hat
hónapban ne akarja az etetés feladatát átvállalni, mert a kisbaba cumisüvegből
való etetése könnyen negatív hatással lehet a szoptatásra, akár
veszélyeztetheti is azt. (Lásd előző cikkemben a cumi mellbimbó zavart.) Lesz
az apukának elég alkalma a kiskanalas etetésre, mikor bevezetik a szilárd
táplálékot. A baba körüli teendők egyébként is kifogyhatatlanok: vegye fel a
babát, ha sír, és vigye oda édesanyjának szopni, mikor hazaér a munkából váltsa
fel a fáradt anyukát, ha nyűgös a baba, hogy felesége is pihenni tudjon.
Vigyázzon a babára, míg felesége kicsit tud önmagával foglalkozni, segítse
hozzá egy-két órás „szabadsághoz”! Jó tipp apáknak a nyűgös kisbaba
megnyugtatására, ha mellkasukra fektetik. Az apuka monoton szívverése
megnyugtatja, elaltatja a kicsit.
Gondoskodjon az édesanyáról,
ezzel egyben a kisbabáról is gondoskodik! Tehermentesítse feleségét háztartási
teendők átvállalásával! A gyermek születése után valószínűleg a háztartás
vezetésében megállapított prioritások, és a feladatmegosztás újra gondolására
lesz szükség. Döntsék el, mi a legfontosabb teendő, amit el kell végezni, mi
számukra a leglényegesebb, és ezekből ki minek az elvégzését tudja vállalni. Ha
a férj igényeiből képtelen engedni, például mindennap tiszta, vasalt inget akar
felvenni, álljon neki mosni, vasalni, vagy szerezzen egy segítőt.
A fent felsorolt fizikai
támogatás mellett legalább ilyen fontos a lelki. Tudassa feleségével és a
kétkedő környezettel egyaránt, hogy büszke arra, hogy felesége a lehető legjobb
módon, tehát anyatejjel táplálja gyermeküket! Feltétel nélkül bízzon szoptatási
képességeiben, és ezt hozza is mindenki tudomására! Álljon ki felesége mellett,
amennyiben több évig szoptatja gyermeküket, ne engedjen a környezet
elválasztást javasló nyomásának! A túl sokáig tartó szopástól a kisgyerek nem
lesz függő, hanem sokkal önállóbbá és magabiztosabbá válik, mint azok a társai,
akiket elválasztottak. A gyereknek akkor teszszük a
legjobbat, mint már más cikkemben is említettem, ha addig szophat, ameddig
szeretne, tehát ha magától elválasztódik. Az elválasztódás egy folyamat, ami
akkor kezdődik, amikor először vesz magához szilárd táplálékot a baba, és nem
egy elérendő cél.
A gyermekvállalás igencsak
átalakítja a házaspár életét, azonban ha kapcsolatuk stabil volt, és erős
alapokon nyugodott, a gyermek érkezése – minden átmeneti nehézség és változás
ellenére – szorosabbá teszi azt. Ha viszont a kötelék a gyermek születése előtt
közel sem volt harmonikusnak mondható, akkor a kis jövevény érkezésével
általában még rosszabbá válik a helyzet.
Dr. O. Lukács Réka