A pontírású rendszer rövid története

Magyarországon 1890 táján kezdték használni

 

A párizsi vakok intézetében tanuló, teljesen vak Louis Braille nevéhez fűződik az a pontírású rendszer, amely ma is használatos a vakok körében. A tizenhat éves diák 1829-ben publikálta először írásrendszerét, amit folyama-tosan tökéletesített. A végleges változatával 1837-ben készült el. Diáktársai már a kezdet kezdetén használni kezdték, de széles körben történő elterjedése még váratott magára. Magyarországon 1890 táján kezdték el használni. Louis Braille ahol diák volt, abban az intézményben dolgozott pedagógusként is, de a Braille-írás oktatását csak halála után két évvel vezették be.

A XIX. század első két évtizedében a párizsi vakok intézetében több jó képességű diák is kísérletezett írásrendszerek létrehozásával. Ennek az egész ténykedésnek az alapötletét egy katonai titkosírás adta, amelyben a rajzolatok, vonalak kitapintható pontokból álltak. A feltaláló tüzértisztnek ezzel az volt a célja, hogy a tapintható kódrendszerrel írott szöveget a sötétben is el lehessen olvasni a hadiszálláson.

Visszatérve Louis Braille írásrend-szeréhez: a betűket és a jeleket hat pont kombinációi adják. A rendszerben nemcsak a pontok száma, hanem azok elhelyezkedése is fontos.

Braille rendszere a XIX. század közepe óta teszi lehetővé, hogy a vakok írni és olvasni tudjanak.

 

Kerékgyártó Mihály