A falu hűségének bizonyítéka

Népszavazás döntött a hovatartozásáról

Az első világháború után Magyarország területének kétharmadát elvesztette a trianoni döntés következtében. Akkor csatolták el az anyaországtól Susát is. A kis gömöri település lakói azonban ebbe nem nyugodtak bele, ezért 1922-ben helyi népszavazást tartottak, melynek eredményeként visszakerültek az anyaországhoz. Ennek 85. évfordulója alkalmából most emlékművet állítottak a település központjában.

Susa az Ózdra torkolló Uraj patak völgyében fekszik. Oklevélben 1216-ban említik először. A település a török pusztításnak áldozatául esett és több mint 200 évig lakatlan volt. Az 1700-as évek második felében települt be ismét. Eredeti földbirtokosai a Hangony nemzetség, majd annak kihalása után a Losonczyak. A XIX. században telepedett le itt Bronits Viktor, aki a Templomdombon kastélyt építtetett. Jelenleg abban az épületben működik a Szent Anna Szeretetotthon. Felesége révén a Losonczy családdal rokonságban lévő Tompa Mihály 1850-ben Susán vendégeskedett, s ott egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához című allegorikus költeményét.

Abban, hogy Susa lakói annakidején maguk dönthettek hovatartozásukról, elévülhetetlen érdeme volt Léhi Gábornak, aki bíró volt a faluban. Ő harcolta ki ugyanis a népszavazás lehetőségét. Léhi Gábor unokája, Léhi Zoltán jelenleg is nagyszülei házában él, néhányszáz méterre a szlovák határtól. Tőle tudom, hogy nagyapja 1915-től töltötte be a bírói tisztet. A református egyházkerület presbiterei közé is beválasztották. Életének 71. évében hunyt el 1944-ben.

1923-ban az akkori főispán hálából egy bíróbothoz hasonló emlékbotot adott át Léhi Gábornak. A polírozott bot felső végén egy ezüstből készült, stilizált növényi mintákkal domborított gömb van, alatta a nyakrészen felirat: „Susa község bírájának a magyar határért runyai Soldos Béla főispán”. Léhi Zoltán féltve őrzi a falu hűségének bizonyítékát. (Képünkön őt látjuk a nevezetes emlékbottal.) Susa 1922. október 20-án került vissza Magyarország területéhez. Ma már nem önálló község. 1979. január 1-je óta Ózd város peremterülete.

Kerékgyártó Mihály