Hazánk múltjának emlékeivel találkoztunk
A Vakok és Gyengénlátók
Hermina Egyesületének turista szakosztálya szeptember 21 és 23 között
autóbuszos kirándulást szervezett a Dél-Alföldre. Idegenvezetőnk Milhofer
István volt.
Utunk első állomásán,
Csongrádon a Tari László Múzeumot kerestük fel, s abban a kubikosság munkájának
tárgyait és eszközeit ismerhettük meg. A kubikosok az elmúlt századokban főként
a folyamszabályozásoknál és az útépítéseken dolgoztak.
Később Nagymágocsra
érkeztünk, ahol a fák között lévő Károlyi-kastélyt kerestük fel.
A délutáni órákban már
Orosházán a Szántó Kovács János Múzeumban jártunk. (Szántó Kovács János
{1852–1908} az agrárszocialista mozgalom kiemelkedő vezetője volt.) Itt a
megyében lakó szlovák, román és német nemzetiségek életét, munkáját, viseleti
emlékeit láthattuk. Orosházán született Darvas József (1912–1973) író,
politikus.
Az esti órákban érkeztünk meg
Makóra, ahol a korszerű Pulitzer Kollégiumban volt kényelmes szálláshelyünk.
Makón alakult ki a hagymatermesztés központja. A városnak ma körülbelül
harmincezer lakosa van. Az egykori megyeszékhelyen számos szép középület látható.
E város szülöttei: Pulitzer József (1847–1911) amerikai lapkiadó, a róla
elnevezett díj alapítója; Galamb József (1881–1955) gépészmérnök, a Ford Művek
főmérnöke, kiemelkedő alkotása a világhírű Fordson traktor; Erdei Ferenc
(1910–1971) író, tudós.
Makóról Óföldeákra mentünk.
Ez a kis település a templomáról vált ismertté. Domján Józsefné, a templom
gondnoka, mutatta be a falut és a műemlék templomot, amely 1334-ben készült el.
E faluban a Návay-család volt a földbirtokos. Óföldeákon többször is járt báró
Eötvös József író, miniszter, akinek Ilona nevű lánya az egyik Návay-fiúhoz
ment feleségül. Návay László nagyon sokat tett a falujáért. Ő hozatta rendbe a
templomot is, amelynek festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
Innen Hódmezővásárhelyre,
majd a Szeged melletti Tápéra utaztunk. Ott Perlaki György plébános mutatta be
a műemlék templomot.
Tápéról Szőregre mentünk. Ott
az 1849. augusztus 5-én lezajlott győztes csata emlékére készített emlékhelyet
tekintettük meg. Kegyelettel adóztunk a csatában elesett hőseink emléke előtt.
Innen a közeli Tiszaszigetre
utaztunk. Ott van országunk földrajzi mélypontja, tengerszint feletti
magassága: 75,8 méter. Ezt a kis emlékhelyet egy szépen gondozott part veszi
körül.
Tiszaszigetről Kübekházára
mentünk. Ennek a falunak a határában van a magyar-szerb-román hármashatár. E
zsúfolt napunkban hét Csongrád megyei hely nevezetes pontjainak felkeresésére
találtunk lehetőséget.
A harmadik napon Szegedre,
onnan pedig Pusztaszerre érkeztünk. E település neve korábban Árpád-halom volt,
a falu mai nevét 1934-ben vette fel, akkor lett önálló község. Felmentünk a Hét
vezér-obeliszkhez, amely 1896-ban készült el a honfoglalás kori Hét vezér-domb
legmagasabb pontján.
Az ezeréves történelmünket
idéző emlékmű tetején a turulmadár, oldalain a hét vezér domborműve látható. E
helyen megemlékeztünk Árpád fejedelmünk halálának 1100. évfordulóján a
honfoglalásról, s a honfoglaló vezérekről.
Ebéd után kirándulásunk záró
programja Tiszaalpáron volt. Honfoglaló őseink itt győztek a bolgár Zalán vezér
csapatai felett.
Lak István