A foglalkoztatás az esélyegyenlőség célterülete
Dr. Szőke László, a Magyar
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg október 11-én
azt a konferenciát, amelyet az Egyesület a Sérült Emberekért nevű, debreceni
székhelyű szervezet rendezett Budapesten, a Hotel Orientalban, Hogyan foglalkoztassunk
látássérülteket? címmel.
Miként dr. Szőke László elnök
hangsúlyozta, a látássérültek számára a munka nemcsak jövedelemszerző
tevékenységet jelent, hanem kapcsolatteremtést is a külvilággal. A
foglalkoztatás az esélyegyenlőség célterülete. Ha a vak és gyengénlátó emberek
megkapják azt a minimális segítséget, ami az életben való boldogulásukhoz
szükséges, akkor a társadalom hasznos tagjaiként ugyanolyan értékes munkát
képesek végezni, mint látó társaik.
A foglalkoztatási
konferencián sokan tartottak előadást. Mi most a leglényegesebbeket emeljük ki.
Holló Csaba, az Egyesület a
Sérült Emberekért szervezet elnöke, aki maga is vak, arról beszélt, hogyan
sikerült 14 látássérült embernek folyamatos munkát szerezni, s hogyan
alakítottak ki együttműködést profitorientált cégekkel. Terveik között
említette újabb látássérültek foglalkoztatását és egy budapesti iroda
megnyitását is. Holló Róbert, az egyesület munkatársa, a call center
programjukat mutatta be.
Kemény Péter, a Szociális és
Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi főosztályvezetője, naprakész
ismeretekkel szolgált arra nézve, hogy a Kormánynak és a minisztériumnak milyen
elképzelései vannak a látássérültek foglalkoztatására. Szólt az elemi, az
egészségügyi és a foglalkoztatási rehabilitáció céljairól. Sajnos, hazánkban
még nincs elég felkészült szakember, aki elemi rehabilitációs trénerként
segítene a látásukat elveszített embereknek az önálló közlekedés és életvitel
elsajátításában. Bíztató azonban, hogy az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolán megkezdődött az ilyen szakemberek képzése. Korábban a fogyatékosság
minősítése rendkívül szerteágazó volt. Az orvosszakértői intézetet ezért a közelmúltban átalakították Országos
Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetté, ahol nemcsak orvosok, hanem
szociális munkások és foglalkoztatási szakemberek is részt vesznek a
fogyatékosság minősítésében.
Dr. Szabó Miklós, a
kiemelkedően közhasznú Fehér Bot Alapítvány elnöke és Fodor Ágnes, a Vakok és
Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke a vakok és
gyengénlátók munkaerőpiaci integrálásáról beszélt. Dr. Szabó Miklós az
alapítvány mellett a Hajdú-Sansz Humánszolgáltató Közhasznú Társaságról is
szólt. Arról tájékoztatott, hogy a 110 megváltozott munkaképességű munkatárs között
több mint 50 látássérültet foglalkoztatnak. Amellett, hogy tiszteletben tartják
az emberek önrendelkezési jogát, súlyt helyeznek a vakok és gyengénlátók
képességeinek fejlesztésére, az álláskeresési technológiák elsajátítására.
Fodor Ágnes a Partnerünk
Európa Projekt tapasztalatairól beszélt, s azokról a munkáltatókban sajnos még
meglévő félelmekről és előítéletekről, amelyek miatt nem merik alkalmazni az
egyébként felkészült látássérült embereket. Ezért szükség van a munkáltatók
felvilágosítására, felkészítésére is.
Kurt Feuerstein, az Ausztriai
Látássérültek Szövetsége Telekommunikáció és Hivatali Szakmák Szakcsoportjának
vezetője ismertette a látássérültek nyugat-európai helyzetét, s azt, hogy
osztrák szomszédunknál milyen sokoldalú munkára alkalmazzák a vak és
gyengénlátó embereket.
- Garamvölgyi -