A szőlőskertek védőszentje

Imádkoztak a jégeső és a villámcsapások távoltartásáért

 

Megkezdődött a szőlőérés. Az ehhez kapcsolódó számtalan népszokás és népi hagyomány között ejtünk szót a szőlőskertek védőszentjéről, Szent Donátról.

Egerben 1716-ban a ciglédi szőlőkben Erdődy Gábor püspök emeltetett egy Szent Donát szobrot. Talapzatára latinul vésték rá Mózes könyörgését: „Kiterjesztem az Úrhoz kezeimet, megszűnnek a mennydörgések és jégeső nem lészen.”

Donát ókeresztény vértanú (meghalt: 361-ben), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Ezen a napon a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik.

A szőlő különös gondoskodást igényel. Ezt csak a régiek tudták igazán. Igyekeztek is minél több szent segítségét igénybe venni. A legenda szerint Donát Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donát imájára csodálatos módon összeforrt.

Donáthoz már ekkor különösen a villámcsapások és a jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki. Falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést és a harang érce felfogja a mennykőcsapást.

Eger mindig híres volt szőlőskertjeiről. Jelenleg is az. Korábban Donát emléknapján, július második vasárnapján, az egri és Eger környéki hívek körmenetben keresték fel Szent Donát szobrát. Így történt ez az idén július 8-án is. Az elenyészett körmeneti hagyományt a környék népe Donát-búcsú néven máig emlegeti.

Régen a városból kifelé menet a búcsúsok a mindenszentek listáját énekelték. A szőlőhegyi szobornál az alkalmi oltárnál misét, majd prédikációt tartottak. Ezt követően a Jézus szíve litániát mondták, a hozzá kapcsolódó imádsággal és könyörgéssel. A körmenet visszafelé az „Atya, Fiú, Szentlélek” kezdetű énekkel indult el.

A XVIII. században a körmenet zenekísérettel, síposokból, trombitásokból és dobosokból álló zenekarral vonult ki a szoborhoz. 1755-ben Eger főbírája a muzsikusoknak személyenként 36 félicce bort utalt ki végelszámolásként, s azon felül még áldomást is ittak.

A XX. század első felében a Donát-búcsú napján a szobor közelében és a Donát utcában sátrakat állítottak fel, búcsúfiát árultak: emléktárgyakat, olvasót, rózsafüzért, szentképeket, mézeskalácsot és édességeket. Ez a szép hagyomány az 1950-es években maradt el kényszerből, a körmenettel együtt.

A hagyomány, s a jó termésért való könyörgés, csak a rendszerváltás után, pár éve került ismét megtartásra a fertálymesterek, a borlovagrendek, az egyház támogatása, áldása és az Egri Csillagok Népdalkör Szent Donáthoz kapcsolódó énekeinek kíséretében, az emlékére állított szobornál.

 

Fejérné-Telekesi Valéria

Eger