A gyermekgondozási segély feltételei

A családok támogatására szolgáló ellátások

 

A kisgyermeket nevelő család szempontjából a legfontosabb kérdés alighanem az, hogy mekkora a gyermekgondozási segély összege. Nos, a támogatás mértéke a mindenkori nyugdíjminimum összegével egyenlő, mely évente legalább egyszer emelkedik. A jelenleg meghatározott összeg 2007. február 15-e óta érvényes, 27130 Ft.

Hasonlóan a családi pótlékhoz, a gyermekgondozási segélyt is akár az anya, akár az apa igénybe veheti, ám mindketten együtt nem igényelhetik az ellátást. Vita esetén a gyámhivatal dönti el, melyikük jogosult az igénylésre. Míg azonban a családi pótlék külön, minden egyes gyermek után jár, a GYES akkor is csak egy gyermek után állapítható meg, ha a családban több olyan kiskorú is van, akik után a szülők ezt az ellátást igényelhetnék. E szabály alól a törvény egy esetben enged kivételt, az ikergyermekek esetében az egyébként járó összeg kétszeresét kell folyósítani.

Számos alkalommal tapasztalhatjuk, hogy a jogszabályok a rokkantsági nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülőket kizárják bizonyos támogatásokból – például – az álláskeresési járadékból. Szerencsére – a GYES esetében – egy törvénymódosításnak köszönhetően ez a hátrányos megkülönböztetés megszűnt, így gyermekgondozási segélyben mind a rokkantsági nyugdíjasok, mind a rokkantsági járadékosok részesülhetnek. Szintén nem szünteti meg a jogosultságot, ha valaki fogyatékossági támogatást, vagy vakok személyi járadékát kap. Szintén igénybe vehető GYES mellett ápolási díj, valamint a GYES melletti kereső tevékenység esetén táppénz.

Milyen feltételekkel vállalhat munkát a GYES-ben részesülő személy? Ha az ellátást a gyermek szülője igényli, a gyermeke egy éves koráig kereső tevékenységet egyáltalán nem folytathat. Kereső tevékenységen nemcsak a munkaviszonyban végzett munkát, hanem az egyéb, például megbízási szerződés alapján végzett, fizetett tevékenységet is érteni kell. A gyermek egy éves korától kezdve viszont a szülő korlátozás nélkül vállalhat munkát, tehát akár napi nyolc órát is dolgozhat úgy, hogy részére a GYES-t folyósítják. Ez a szabály 2006. január 1-jétől érvényesül. Ha a segélyt a nagyszülő igényli, a gyermek három éves koráig nem végezhet kereső tevékenységet, és ha a GYES-re való jogosultsága ezt az életkort követően is megmarad – például – tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek esetén, munkát ekkor is csupán legfeljebb napi négy órában, vagy otthoni munkavégzés esetén vállalhat. Otthon végezhető munka lehet a távmunka, vagy a bedolgozói jogviszony keretében folytatott tevékenység.

A családtámogatási törvény két esetben lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Államkincstár elnöke méltányosságból állapítson meg gyermekgondozási segélyt. Egyrészt a Kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva a GYES-re való jogosultságot megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak. Másrészt akkor is megállapíthatja, vagy meghosszabbíthatja a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását e két indok valamelyikére hivatkozva méltányosságból  kéri a Magyar Államkincstár elnökétől, az igényt a Kincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes regionális Igazgatóságához kell benyújtani. Az igényléshez csatolni kell a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja.

A családtámogatási ellátások közül  a GYES mellett röviden meg kell említeni a gyermeknevelési támogatást.

Mivel – a GYES-től eltérően – a gyermeknevelési támogatást a rokkantnyugdíjasok és a rokkantsági járadékosok nem vehetik igénybe, erre az ellátásra csak kevés látássérült szülő lehet jogosult. Gyermeknevelési támogatást az a szülő, nevelőszülő, gyám igényelhet, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A juttatás összege megegyezik a GYES összegével. A támogatás folyósításának időtartama alatt a jogosult csak napi négy órát meg nem haladó, vagy otthon végezhető munkát vállalhat.

Azoknak, akik valamilyen családtámogatási ellátást kívánnak igénybe venni, érdemes tudni, hogy a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást együttesen gyermekgondozási támogatásnak (röviden GYET) is szokták nevezni.

 

Dr. Oszvári L. Ádám