– Köszönöm szépen, asszonyom,
az ajándékba küldött csirkéket! Egy kissé megjártam velük, mert a ferslóg
ajtaja véletlenül kinyílt és mind a tizenkét csirkét a szomszéd kertjében
kellett összefogdosnom.
– Ügyesen csinálta,
tisztelendő úr, mert én csak hat csirkét küldtem magának.
*
– Akár hiszi, asszonyom, akár
nem, volt olyan szakasza az életemnek, amikor tizenhárom éven át teljesen
mellőztem a szexet!
– Az nem semmi! És mikor
vetett véget ennek az önmegtartóztatásnak?
– A tizennegyedik születésnapomon.
*
– Rendész úr, bizalmasan
megkértem magát, derítse ki, hová jár délelőttönként a vállalatunk
főkönyvelője. Van valami jelentenivalója?
– Igenis, vezérigazgató úr! A
főkönyvelő úr autóval rendszeresen elmegy a házához, a kapuján becsönget, a
pongyolában lévő felesége beengedi, majd egy óra elteltével a főkönyvelő úr a
kapujában elbúcsúzik a feleségétől és bejön a vállalathoz.
– Nem értem.
– Akkor engedje meg,
vezérigazgató úr, hogy két percig tegezzem önt!
– Nem bánom.
– Nos, a főkönyvelő úr autóval
rendszeresen elmegy a házadhoz, a kapudon becsönget, a pongyolában lévő
feleséged beengedi, majd egy óra elteltével a főkönyvelő úr a kapudban
elbúcsúzik a feleségedtől és bejön a vállalathoz.
*
– Megbocsássanak kegyelmes,
méltóságos, nemzetes és nagyságos hölgyeim és uraim, de föl kellett kapcsolnom
a nagy csillárt, mert ennek az irodalmi estélynek a gyönyörűségét nem tudom
élvezni, amíg itt mellettem a félhomályban ez a szmokingos úr kefél.
– Ó, az arcátlan! – sikolt
fel a kastély úrnője. – És csak most látom, hogy pont engem!
*
– Az a gyanúm, Kati, hogy a
férjem az előző életében török lehetett.
– Nocsak! És miből gondolod?
– Itthon állandóan
basáskodik.
*
– Ma láttam Olivért az új
öltönyében.
– És mondd, Teca, hogy áll
neki?
– Azt majd este tudom meg,
amikor felmegyek hozzá.
*
– Ki volt Kolumbusz?
– Egy nagy madár lehetett.
– Miből gondolod?
– Hát, mindenki Kolumbusz
tojását emlegeti.
*
– Frédi, már egy órája
figyelem, hogy keresel valamit itt az építkezésen. Mi hiányzik annyira?
– Kellene, főnök, egy két
méter hoszszú és egy méter magas láda. De ha nincs, hát nincs. Majd leülök erre
a gerendára.
Cseri Sándor