Áprily-emléktúra

Szokásunkká vált, hogy a LÁRKE túráinak pihenőhelyein, vagy a túrák célpontjában verseket mondunk. Tavaly József Attila, előtte pedig Berda József költészetével ismerkedtünk. Idén Áprily Lajos születésének 120. és halálának 60. évfordulójára emlékezve, az ő verseit mondjuk egymásnak. Felkeressük a visegrádi sírját és elmegyünk az Áprily-völgybe is. Tagjaink már készülnek egy-egy vers betanulásával az emléktúrára. A versmondások és éneklések gyakori túrakiegészítők és kisgyóni kulcsosházunkban is gyakran szerepelünk önmagunk örömére.

Meg is kérem Anikó Főszerkesztő Asszonyt, adjon helyet a Vakok Világában annak az Áprily-költeménynek, amely olyan szépen kifejezi a hozzám hasonló életkorúak érzésvilágát.

Varró Gusztáv

Áprily: Az öregség árnyékában

Deresedem s apad a testem,

fogy a szó, szerelem, harag.

Egy titkos véső egy szilánknyit

belőlem mindennap farag.

Vonásaim, mint régi rézkarc

szigorú rajza, élesek.

Sokszor úgy érzem, szállni tudnék,

olyan karcsú s könnyű leszek.

Valaki nyílnak szánt. Kivárja,

míg még könnyebbre szikkadok.

Messze repít a nagy, komor kéz,

ha majd sötét íjába fog.