A tizenhét éves Karel kapott
egy motorkerékpárt. Az egyik reggel késve indult a gimnáziumba, ezért
motorkerékpárjával kétszeresen is
túllépte a megengedett sebességhatárt. Megállította egy közlekedési
rendőr.
– Neve? – kérdezte szigorúan
a rendőr, miközben kinyitotta jegyzetfüzetét.
– A nevem Prčvosbrosplinski –
válaszolta Karel.
A rendőr megpróbálta többször
is leírni, de mindig elhibázta.
– Hát idefigyeljen! – mondta
dühösen. – Most nem láttam semmit. De ha gyorshajtásért még egyszer elkapom,
irgalmatlanul fel fogom jelenteni.
*
A bíróságra egy törpenövésű
ügyvéd érkezett, hogy védje a nagy tekintélyű és gazdag megbízójának érdekeit.
Mikor az ellenérdekű fél ügyvédje ezt megtudta, odament a kicsi emberkéhez és
dölyfösen így szólott:
– Maga pöttöm, maga akarja
velem szemben megvédeni egy ilyen nagy ember érdekeit? Hisz én magát zsebre
vágom!
– Ha tényleg zsebre vág –
mondta hűvös nyugalommal a kicsi ügyvéd –, akkor elmondhatja majd, hogy több
ész van a zsebében, mint a fejében!
*
Egy úr elment a szabóhoz.
– Mutasson nekem egy szép
szövetet. Elegáns öltönyt akarok csináltatni.
– Íme, uram, ez szép angol
szövet – mondta a szabó. – Egészen modern és elegáns.
– Jól van, tetszik nekem. De
azonnal meg kell mondanom, hogy csak négy hónap múlva tudok fizetni.
– Az nem lényeges, uram –
mosolygott a szabó.
– Nagyon jó. És mondja: mikor
lesz kész az öltöny?
– Természetesen négy hónap
múlva.
*
Hans és Luns vitatkozott
valamin, s végül Hans dühösen ezt mondta barátjának:
– Luns, te egy kaméleon vagy!
– Meg mered ismételni ezt a
sértést? – üvöltötte Luns.
– Nem, tévedtem. Valaki másra
gondoltam.
– Kire?
– Olyanra, aki teljesen rád
hasonlít.
*
Egy skót turista bemegy a
hotelba, hogy néhány napra kivegyen egy szobát. A hotel vezetője egy kis szobát
ajánl neki az ötödik emeleten, csodálatos kilátással az Alpok hegység egy
részére.
– Mennyibe kerül?
– Napi 30 frank.
– Túlságosan drága egy
egyszerű szobáért!
– De uram, tudnia kell, hogy
az az egyedülálló panoráma, amely a szoba ablakából ön elé tárul, megér
legalább 20 frankot!
– Rendben van – mondja a skót
–, fizetek a szobáért 10 frankot és sohasem nézek rá a panorámára.
Eszperantóból fordította:
Cseri Sándor