Változó húsvéti szokások

Hajdanában szótalanvizet hoztak a patakból

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Nosztalgia Klubjának február 24-i összejövetelén dr. Tátrai Zsuzsanna, az MTA Néprajzi Kutató Intézetének munkatársa tartott előadást Farsangtól húsvétig címmel.

Ferenczi István tagtársunk népzenész játékával kezdődött az esemény, majd Bereczkné Bihari Erzsébet, a Nosztalgia Klub vezetője köszöntötte az előadót és a száznál is több érdeklődőt.

Dr. Tátrai Zsuzsanna a világhírű Tátrai Vilmos hegedűművész leánya, akit a rádióhallgatók is jól ismernek, hiszen gyakran tart rövid ismertetőket a jeles napokhoz kapcsolódóan.

Az összejövetelen elmondta egyebek között, hogy a farsang évszázadok óta az evés, ivás, a lakodalmak, a disznóto-rok, a jelmezes felvonulások, a mulatságok ideje volt. A farsang vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig (hamvazószerdáig) tart. A farsangi időszak attól függően rövidebb vagy hosszabb, hogy mikorra esik a húsvétvasárnap. A húsvét mozgó ünnep, amely a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van. Így a húsvétvasárnap március 22. és április 25. közé eshet.

A nagyböjt első napja hamvazószerdán van. Ilyenkor a katolikus pap a mise végén a barka megszentelt hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára: „Emlékezzél, ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk.”. A nagyböjt Jézus negyvennapi böjtölésére, kínszenvedésére emlékeztet. A virágvasárnap utáni hét a nagyhét, amelyben a nagypéntek Jézus halálának napja. A húsvét a katolikus egyház legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadásának emléknapja. Régen a böjti időszakban tilos volt a hangos mulatság, a lakodalmak tartása. Olyankor főként növényi eredetű ételeket fogyasztottak, olajjal, vajjal főztek.

Az előadás után számos kérdésre válaszolt tudós vendégünk. Például: Egykor nemcsak nagypéntek hajnalán, hanem pünkösdkor, sőt karácsonykor is kimentek a lányok a falu határában lévő patakhoz, hogy szótalanvizet hozzanak. A szótalan azt jelentette, hogy senkihez sem szólhattak sem menetkor, sem jövetkor. Ha valaki az úton megszólalt, akkor hatástalan volt az általa hozott víz. A szótalanvíznek egészség- és szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A kicsi gyerekek húsvétvasárnap reggelén színes tojást mentek keresni a kertbe vagy a pajtába, hiszen a tojást a nyúl hozta. Az ajándékozásnak, a húsvéthétfői locsolkodásnak sincs meg már a régi varázsa; egykor süteményt, virágot adtak a locsolóknak, mára a pénz vált uralkodóvá.

Végezetül Bereczkné Bihari Erzsébet köszönte meg dr. Tátrai Zsuzsannának az előadást. Ezután szomorúan mondta el: a klub egyik látó segítője, mindenese, Magyar Lászlóné Margitka életének 62. évében, e rendezvény napjának hajnalán elhunyt. Meghatottan, könnyek közt mondta el Szerb György: Te voltál és te vagy című, megrázóan szép költeményét elhunyt társunk emlékére.

Lak István