A fehér bot használatát gyakorolta a színésznő
Az emberek a sérültekről,
különösen a nemlátókról számos furcsa elképzelést
táplálnak. Ezért ezek a hátrányos helyzetű emberek igen gyakran szolgálnak
témául olyan művészeti ágaknak, mint az irodalom vagy a film. Bizonyára sokan
emlékeznek az ógörög drámák vak jósára, vagy Ibsen Vadkacsájának Hedvigjére,
netán Tímár Péter Vakvagányok című játékfilmjére. Íme
a vetítővásznon a legújabb gyöngyszem: Lora. Herendi
Gábor játékfilmje főszereplőjének pszichés vaksága miatt három éve igencsak
megváltozott az élete, de kilábalt a tragédia okozta sokkból. Lora egyedül él, dolgozik, új barátokat is szerzett,
lassacskán visszatalál a művészethez is, és a szerelemnek sem kell örökre
búcsút intenie. A múlt eseményeivel, szívmelengető és fájdalmas emlékeivel
azonban újra szembe kell néznie, hogy megtalálja a jelenben a boldogságot és
talán a gyógyulást is.
A filmnek több érdekessége is
van. Jónéhányan személyesen is részt vettünk néhány
jelenet felvételén, ugyanis a vakoknak rendezett jótékonysági koncert filmbéli
nézői között több, mint 30 látássérült fiatal is élvezhette a koncertet és a
filmforgatás érdekes világából is némi kóstolót
kaphattunk. A legfőbb különlegesség azonban, hogy a magyar játékfilm főszerepét
játszó fiatal színésznő egyenesen az Egyesült Államokból jött közénk, hogy látó
amerikaiként egy vak magyar lányt alakítson. Lucia Brewleynek
így egyszerre kellett megismerni Közép-Európa érdekességeit, szépségeit és a
látássérültek életének sajátságait. A színésznőt egy mozgástréner ismertette
meg a fehér bot használatával és egy vak nő vezette be
a vaksággal való együttélés néhány alapvető mozzanatába.
A film mégiscsak attól válik
igazán különlegessé és a fantáziát megmozgatóvá, hogy a rendező, két idősíkkal
operálva, egyszerre tárja elénk a jelen és a három évvel ezelőtti múlt
eseményeit, időben néha eltérve a lineáris vezetéstől, gyakran egy jelenetben
megjelenítve Lora látó és vak életének meghatározó
pillanatait. Ebből az időbeli kavalkádból bontakoznak ki lassanként a
szereplők: az eszményített és egekig magasztalt egykori szerelmes, annak
művészi hajlamú testvére, Lora régi látó és új vak
barátnője és jószándékú, de néha talán túlságosan is
gondoskodó főnöke. A humort, tragédiát és romantikát sajátosan elegyítő alkotás
történetét egy titokzatos baleset tragikus emléke árnyékolja be, melyre a múlt
eseményeinek visszapörgetésével lassanként fény derül. Az élményt még
kellemesebbé teszik a film zenei betétei és a humor
fel-felcsillanása a tragédia árnyékolta történetben.
Németh Orsolya