Gyakran utazunk úgy órákon át
vonaton vagy autóbuszon, hogy mire megérkezünk a célállomásra, útitársainkat
szinte családtagnak érezzük. Sok mindent megtudunk így egymásról, hiszen az
összezártság tere a kapcsolatépítésnek.
Öreg Wartburgomat otthon
hagyva csatlakoztam ahhoz a látássérültekből álló csoporthoz, amely Budapestről
utazott Keszthelyre nemrégiben, a Zala megyei egyesület fehérbot napi
rendezvényére. Sok érdekes életutat bejárt látássérült embert ismerhettem meg,
olyanokat, akik sorsukat elfogadták, s akiknek magatartása, életszemlélete
példa lehet valamennyiünk számára. Portréikat ebben a
lapszámunkban adjuk közre.
(A szerk.)