A jogász hasznos útbaigazításai
A kedves olvasók közül
bizonyára sokakat érint a gáz-, valamint a távhőszolgáltatás árának jelentős
emelése. Ezt a drágulást részben ellensúlyozhatja az új támogatási rendszer.
Mivel e jogi változás sok ember anyagi helyzetét
befolyásolja közvetlenül, erről nyújtok cikkemben tájékoztatást, s a
családtámogatások rendszerének ismertetését a következő számban folytatom.
A gáz- és távhőszolgáltatás
támogatásának szabályait a 231/2006. (XI. 22.) kormányrendeletben találhatjuk
meg, mely a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról tájékoztat
bennünket. A támogatás igénylésének módjáról a Magyar Államkincstár igen
gyakorlatias leveléből is tudakozódhatunk, mely az igénylő lap mellett hasznos
útmutatót is tartalmaz a nyilatkozat kitöltéséhez. Ezt a kis levelet, mely a
hatóság figyelmességének köszönhetően még válaszborítékot is tartalmaz,
mindenki megtalálhatja a postaládájában. A következőkben a rendelet és a fenti
tájékoztató egybevetésével adok összefoglalót a támogatás rendszeréről; kiemelten
kezelve a fogyatékosokra vonatkozó, továbbá a szerintem nehezebben értelmezhető
passzusokat.
Támogatásra azok az egy
háztartásban lakó személyek jogosultak, akiknek az egy fogyasztási egységre
jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének (2007. január 1-jétől a nyugdíjminimum összege 26.830
Ft) három és félszeresét. Tehát azok a háztartások igényelhetik a támogatást
2007-re, amelyeknek nettó jövedelme egy fogyasztási egységre vetítve maximum 93
905 forint. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a közös
háztartásban élők összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének
hányadosaként határozható meg.
Mely családtagot hány
fogyasztási egységnek kell számolni? Erre a kérdésre a jogalkotó viszonylag egyértelmű
felsorolással válaszol; privilegizálva néhány társadalmi csoportot, különösen a
fogyatékosokat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Az ő fogyasztási egységük értékének
kiszámolásakor ugyanis az általam alább ismertetett számokat mind a fogyatékos
családtag, mind az egyedülálló szülő után 0,2-vel kell
növelni. Tehát, ha valaki fogyatékos és egyedülálló szülő is egyben, akkor a
növekmény már 0,4!
Fogyatékosnak az tekinthető, aki fogyatékossági
támogatásban részesül vagy aki emelt szintű családi pótlékot kap, vagy aki után
a családnak ilyet folyósítanak. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt,
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs
élettársa. Ez egy elég tág kategória, mivel az egyedülállóság megállapításához
már az is elegendő, ha a két házastárs külön címen lakik. Ide tartozik
logikailag az a szabály is, miszerint egy személy után csak egy háztartásban
vehető igénybe a kedvezmény. Az esetleges visszaélések felderítését
szolgálhatja a következő szabály: ha a fogyasztó a kérelmet a tartózkodási
helye szerint illetékes igazgatóságon nyújtja be, az igazgatóság erről értesíti
a lakóhely szerint illetékes igazgatóságot.
A fogyasztási egységek a
növelt értékek nélkül a következők:
A háztartás
* első nagykorú tagjának
arányszáma 1,0,
* második nagykorú tagjának
arányszáma 0,9,
* minden további nagykorú
tagjának arányszáma 0,8,
* első és második kiskorú
tagjának arányszáma személyenként 0,8,
* minden további kiskorú
tagjának arányszáma tagonként 0,7.
A háztartáson belül együtt
élőkre kapott értékeket kell összeadni, és az így kapott összeggel kell
elosztani a család nettó jövedelmének összegét.
A nettó
jövedelembe minden beleszámít, kivéve a következőket: nem minősül jövedelemnek
a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási
támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az
anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a súlyos
mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi
járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az
önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. A fentieket az igénylő lapra rá sem kell írni.
A támogatás csak azon
fogyasztóknak jár, akik nem ipari méretekben használják az energiát.
Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszakban legfeljebb 102 000
MJ (3000 m3), nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ (5000 m3) hőmennyiségre
jár. Nagycsaládosnak minősül, aki három vagy több gyermek után kap családi
pótlékot, vagy 1-2 gyermek után kap ugyan családi pótlékot, de a három vagy
több gyermek után járó gyermekenkénti összegben, mert további olyan gyermeke
van, aki a családi pótlék összegének számításakor beszámít (például rendszeres
jövedelemmel nem rendelkező felsőoktatási hallgató, vagy a 18. életévét
betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, aki saját jogán
jogosult a családi pótlékra). A szabályozás azonban nem bünteti azokat, akik a
jogosultsági időszakban többet fogyasztanak a támogatott hőmennyiségnél, csak
az azt meghaladó fogyasztásra a kedvezmény már nem írható jóvá. A távhővel fűtők esetében a támogatás igénybe vételének nincs
fogyasztási korlátja. Az igénylő lapot legkésőbb 2007. március
31-ig kell visszaküldeni az Államkincstárnak, mert akkor a kedvezményt
január 1-jéig visszamenőleg megkapja a jogosult. Ellenkező esetben csak a
benyújtást követő időszakra érvényesítheti azt.
A támogatás igénylésére a
fogyasztó jogosult, aki a rendelet értelmében az a személy, aki a szolgáltatóval
gázfogyasztására, illetve távhőfelhasználásra
szolgáltatási szerződést kötött és a szolgáltatás díjának megfizetésére a
szolgáltató vagy a társasház felé kötelezett. Fogyasztó az a személy is, akinek
nevében a társasház kötötte meg a szolgáltatóval a szerződést. Azoknak, akik nevére a szolgáltató nem állít
ki számlát, a közös képviselő nyilatkozatát be kell szerezniük arról, hogy ők
mennyi energiát fogyasztanak, és ezt a nyilatkozatot csatolniuk kell a
kérelemhez.
Dr. Oszvári
L. Ádám