A kéttornyú nagytemplom még
felhőbe burkolózott, amikor a város központjába érkeztünk. Aztán felragyogott a
Nap és Debrecen a derűs arcát mutatta. A Kálvin tértől csak tovább kellett
menni, s alig negyedóra múlva már az Eötvös utcában találtuk magunkat. Itt, a
22. szám alatt egy impozáns épületben működik november 1-től
a kiemelkedően közhasznú Fehér Bot Alapítvány, s itt kap majd helyet a
Hajdú-Bihar Megyei Látássérültek Elemi és Foglalkozási Rehabilitációs
Központja.
Mindezt dr. Szabó Miklós, a
Fehér Bot Alapítvány elnöke mondta el november 13-án azon a találkozón, amelyre
a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének
szolgáltató részlegei: a hangstúdió, a hangos és a Braille-könyvtár, a
segédeszközbolt és a Braille-nyomda is meghívást kaptak e sorok írójával
együtt.
A fáradhatatlan és mindent
pontosan megszervező Rózsa Dezső, az alapítvány kulturális segítője
gondoskodott arról, hogy a látássérültek időben értesüljenek erről az
eseményről. Jöttek is sokan a cívis városból és a
környékéről, s az esemény kellő publicitást is kapott, hiszen a helyi rádióadók
és tévéállomások munkatársai szinte egymásnak adták a kilincset.
A délutáni fórumon jelen
voltak: dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ alelnöke, a Látássérültek Észak-alföldi
Regionális Egyesületének elnöke, Parai Sándor stúdióvezető,
Erdős Imréné és Gaál Éva hangoskönyvtárosok, Páll Erika Braille-könyvtáros, valamint
Péter Zsigmond, a Braille-nyomda vezetője és felesége, Péterné
Csabák Erzsébet. A vendégek kaptak kérdéseket bőséggel, s mindenre szakszerűen
válaszoltak.
Megtudtuk például, hogy az
MVGYOSZ hangstúdiójában 38 ezer órányi hanganyagot tárolnak, ebből 30 ezret még
a régi, analóg technikával rögzítettek. 2001 óta digitálisan készítik a
hangfelvételeket. A legfrissebb kiadású könyvek pedig
MP 3-as formátumban is megjelennek. Egy év alatt körülbelül 1400 órányi anyagot
rögzítenek a stúdióban. Akik vidéken élnek és szeretnének hozzájutni a hangosköny-vekhez, postán kapják meg azokat.
A Braille-írásnak a
számítógép és a hangoskönyv között van szerepe. A
Braille-kultúra segít az anyanyelv ápolásában és idegen nyelvek tanulásában is.
Fontos, hogy mindenki elérhesse azt az információt, amire szüksége van. A
Braille-könyvtár is rendelkezésére áll minden olvasónak, a vidékiek postai
úton, térítésmentesen juthatnak hozzá a pontírású kiadványokhoz.
A segédeszközbemutatót
igen nagy érdeklődés kísérte. Többen sajnálatukat fejezték ki, hogy a
segédeszközbolt vezetője nem volt jelen a találkozón.
Sokan szerették volna a látássérültek életét
megkönnyítő termékeket helyben megvásárolni. Mivel Debrecenben és a környékén
nem egyszerű beszerezni például a speciális nagyítót, a megfelelő méretű
fehérbotot vagy a braille-írógépet, dr. Szabó Miklós megígérte, hogy ebben
is segít. Tett is 100 ezer forintos felajánlást a Fehér Bot Alapítvány nevében,
hogy a segédeszközök helyben - és ezáltal olcsóbban - elérhetőek legyenek a látássérült
emberek számára. Hasonló összegű felajánlásra kérte fel dr. Nagy Sándor elnököt
is, hogy létrejöhessen egy megyei segédeszköz-bemutató bázis.
A bejelentést mindenki nagy örömmel fogadta.
A Vakok Világa folyóirat
szerkesztési koncepcióját, az elkövetkező lapszám tartalmát is megismerhették a
jelenlévők. A kötetlen hangvételű beszélgetés, amelynek Rózsa Dezső az
Eötvös-páholy címet adta, késő estig tartott. Hasonló rendezvényekre
rendszeresen sor kerül majd az Andaházi esték
folytatásaként ebben az új épületben, amelyet egy magánszemélytől bérel az
alapítvány, s amely összesen 260 m2-es, s jól megfér benne a munkahely, a
szabadidős klub és a rehabilitáció is.
A látássérültek
rehabilitációját itt egy pszichológus is segíti. Magyary
Judit egyéni és csoportos foglalkozást is tervez, attól függően, kinek, mire
van szüksége. Célja, hogy a vakokat és gyengénlátókat
visszavezesse a munka világába, hiszen ez a tevékenység segíti leginkább a
mentális egészség megtartását.
Garamvölgyi Annamária