A metróvonalak akadálymentesítéséért
Érdeklődéssel várjuk a 4-es
metró megépülését, hogy végre használatba vehessük a főváros legújabb
tömegközlekedési útvonalát. A vakok és gyengénlátók,
valamint a mozgássérültek szervezetei igyekeztek maguk is bekapcsolódni a
tervezési munkálatokba a fogyatékos emberek szempontjainak érvényesítése
végett.
E célból a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete,
több más partnerszervezettel (Vakok Állami Intézete, Vakok Általános Iskolája,
Szempont Alapítvány, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskola, Informatika a Látássérültekért Alapítvány) munkacsoportot alkotva,
már csaknem egy éve folytat egyeztetéseket nemcsak a 4-es metró tervezőivel és
kivitelezőivel, hanem a 2-es metróvonal felújításán dolgozó szakemberekkel is.
A BKV munkatársainak gyakran nehéz elfogadni a fogyatékos emberek igényeit, a
VGYKE vezetőségének pedig, műszaki ismeretek hiányában, sokszor okoz
nehézséget, hogy a látássérültek számára segítséget nyújtó módszerekről pontos
műszaki meghatározást adjon. Mindezen problémák ellenére lassacskán mégis
kikristályosodni látszanak a metróvonalak akadálymentesítésének
lehetséges módjai a látás- és mozgássérültek biztonságos közlekedése érdekében.
E célt szolgálta október
25-én az a sajtótájékoztató is, amit a VGYKE és a Mozgássérültek Budapesti
Egyesülete közösen szervezett. A rendezvényen a rádiók és televíziók
munkatársai is szép számban megjelentek. A rendezvényt a két szervezet elnöke,
Fodor Ágnes és Szőllősiné Földesi
Erzsébet közösen nyitotta meg. Köszöntőbeszédükben a fogyatékos emberek és az
érdekeiket védő szervezetek közti együttműködésre, a kompromisszumkészségre, a
közös fellépés hatékonyságára, s a fogyatékosok egymás ellen való
kijátszásának etikátlanságára hívták fel a figyelmet. A rendhagyó
sajtótájékoztatón két előadás is elhangzott: először Ráday Sándor, a MEOSZ akadálymentesítési szakértője - maga is kerekesszékes,
mozgássérült, rehabilitációs szakmérnök - tartott minden fogyatékossági csoport
igényeire kitérő előadást az akadálymentesítés elfogadható formáiról. Számos jó
nyugat-európai példát idézve, ismertette a látássérültek akadálymentes
közlekedésének szempontjait is. Ezt követően Gulyás László, a 4-es metró
projektvezetője számolt be az új metróvonal megépítése során megvalósuló akadálymentesítésről. A vetítéssel illusztrált beszámolóból
kiderült, hogy a látássérültek közlekedését az állomásokon a burkolatban
kialakított vezetősávok mellett, a Szombathelyen már működő ATS rendszer is
segíteni fogja például
a mozgólépcsők irányának meghatározásával. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a
4-es metró nem minden állomásán építik meg a lifteket. Sajnálattal vették
tudomásul a szervezők, hogy a 2-es metró felújításán dolgozó szakembereket
senki sem képviselte a rendezvényen, pedig az általuk küldött szakmai anyaggal
kapcsolatban több kérdés is felmerült.
Fontosnak tartjuk, hogy az akadálymentesítés nélkülözhetetlenségét a sajtó segítségével
minél többen megérthessék és felismerhessék.
Németh Orsolya