Vakok Világa, 2006. október

 

·        Olvasóinkat szolgáljuk

·        Braille-feliratok a gyógyszereken

·        Elnökségi ülés a tagegyesületek támogatásáról

·        Kaput tárni a nagyvilágra

·        Utazás Lendvára

·        Aki minden alkalommal nyer

·        Végső búcsú Fóris Tibortól

·        Diktafon-adományozás

·        Nehéz út az olvasókészülékekhez

·        Köszönet

·        Tizennégy gyermek a családban

·        Az időseknek köszönjük

·        Eltérő álláspontok

·        A FEHÉRBOT NEMZETKÖZI NAPJA ALKALMÁBÓL

·        Természetben nyújtott szociális ellátások

 

 

Olvasóinkat szolgáljuk

 

Új főszerkesztőként tisztelettel köszöntöm a Vakok Világa olvasóit! Közel három évtizedes újságírói múltam tapasztalatainak birtokában vállalkoztam erre a szolgálatra. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöksége szeptember 1-i hatállyal ruházta rám e nagy múltú folyóirat elkészítésének irányítását.

Két alapvető célt szeretnék a munkámmal elérni.

Az egyik az, hogy az országos és területi vezetőségek döntései, határozatai mindenki számára érthetően, a magyar nyelvhelyesség szabályainak sérelme nélkül váljanak ismertté la-punk segítségével.

A másik: legyen a Vakok Világa élvezetes, stilisztikai szempontból színes olvasmány mindazok számára, akik érdeklődést mutatnak iránta.

Következésképpen arra törekszem, hogy a Vakok Világa a Szövetség tagjairól és tagjainak szóljon.

Örömök, bánatok; sikerek, kudarcok; következtetések és tanulságok ugyanúgy tükröződjenek e hasábokon, ahogyan azokat az élet naponta vetíti elénk. 

Szeretnék egy rovatot nyitni az olyan igaz történetek közreadására, amelyekben olvasóink azt mondanák el, miként találkoztak az emberséges segítőkészség szép, dicséretre és követésre méltó példáival. Tehát máris kérem azokat a kedves olvasóinkat, akiknek volt ilyen örvendetes élményben részük, írják meg, vagy ha nincs kedvük az íráshoz, szavaikat mi, újságírók, készséggel lejegyezzük. Tehát ha van ilyen mondanivalójuk, hívásuknak szívesen eleget teszünk.

Ugyancsak érdekesnek, tanulságosnak és ösztönzőnek remélem annak a rovatnak a tartalmát is, amely azokról az olvasóinkról szól majd, akik látásuk elvesztése ellenére az átlagost felülmúló teljesítményt nyújtottak a munkában, a művészet vagy a sport valamely ágában.

Talán ennyiből is kiderült, hogy az értelemhez és a lélekhez egyaránt szóló újságot szeretnék szerkeszteni az Önök támogatásával és az Önök megelégedését kiérdemelve.

Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy hírt adjunk a látássérült embereket érintő és érdeklő eseményekről. Az érdekképviseleti feladatokról, a tagegyesületek életéről és az elnökségi ülésekről szóló beszámolóknak ugyan-úgy mindig helyük lesz e lapban, akár-csak az egészségügyi problémákat, az orvostudomány új kutatási eredményeit és a betegségek megelőzésének lehetőségeit bemutató dolgozatoknak. Aminthogy mindig őszinte tisztelettel fogunk írni azokról a sorstársakról is, akik egy-egy területen különösen eredményes munkát végeznek.

No és természetesen gondolunk azokra is, akik úgy vélekednek, hogy a derű az élet sója. Tehát a humor is fellelhető lesz majd ezeken a hasábokon. Hiszen mi, magyarok, a történelmünk folyamán mindig tudtunk nevetni, s a humor sok bajunkon átsegített bennünket.

Röviden szólva: legfőbb vágyam az, hogy folyóiratunkat a Szövetség minél több tagja tekintse a sajátjának!

 

Garamvölgyi Annamária

                              főszerkesztő 

 

Braille-feliratok a gyógyszereken

 

Az Európai Unió ajánlása alapján a tagországokban kötelezővé tették a gyógyszerek nevének feltüntetését a dobozokon. Hazánkban a 2005. november 1-je után törzskönyvezett gyógy-szerekre vonatkozik az EÜM rendelete. Hol tart ma a megvalósítás? Ennek jártunk utána.

- Az indulást megzavarta, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) kissé félreértelmezte a rendeletet - tudtuk meg a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) vezetőitől. Ugyanis a miniszteri rendelet a látássérültek érdekvédelmi szervezeteit jelöli meg a Braille-feliratok akkreditálására, míg az OGYI kizárólagos joggal az MVGYOSZ-t jelölte ki. Hosszas tárgyalások eredményeként ma már minden érintett - köztük a gyógyszergyártók is - jól értelmezik a rendeletet. A munka azonban lassan indul be. A gyógyszergyártók egy része kivár, mert egy fontos kérdés még nincs tisztázva: a betegtájékoztatók formátuma és tárolása.

Természetes, hogy a dobozokba a terjedelme miatt nem lehet pontírású tájékoztatót elhelyezni, ugyanakkor a betegek érdekében ezt a gondot is orvosolni kell. A Braille-írás mellett a hangos tájékoztatónak lenne létjogosultsága.

- Az ügy fontossága miatt a VGYKE a közelmúltban egyeztetésre hívta az MVGYOSZ tagegyesületeit, hogy egységes szempontokat és álláspontot alakítsanak ki. Mindössze öt egyesület vett részt a megbeszélésen és a végén közös állásfoglalást adtak ki, amit a résztvevők aláírásukkal hitelesítettek. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a gyógyszertárakban egyre több készítményen lesz feltüntetve a gyógyszer neve, megkönnyítve ezzel az egyedülálló vak emberek életét, illetve csökkentve kiszolgáltatottságukat.

- A VGYKE tanácskozásán arra is felhívták a látássérült emberek figyelmét, hogy keressék a pontírású felirattal ellátott gyógyszereket a patikákban, érzékeltetve ennek fontosságát.

 

Bartha Zsuzsanna

 

Elnökségi ülés a tagegyesületek támogatásáról

Megnőtt a részletes szakmai terv jelentősége

 

Megtartotta soron következő ülését szeptember 21-én a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöksége. Dr. Szőke László, a Szövetség elnöke üdvözölte a megjelentek között az elnökség tagjait, a póttagokat, a felügyelő bizottság tagjait, az országos hivatal és a tagegyesületek képviselőit.

 

Új elosztási elvek

Pénzt elosztani úgy, hogy azzal minden érintett maradéktalanul egyetértsen, nagyon nehéz. Ezért hát természetes, hogy parázs vita alakult ki, amikor a “Döntés az MVGYOSZ tagegyesületeinek költségvetési pályázatairól” című napirendi pont került terítékre.

Miként dr. Micserics József hivatalvezető szavaiból kiderült, az összességében 81 milliós támogatás felosztási rendszerét egy olyan szakmai testület dolgozta ki, amelynek tagjai a Szövetségtől független szakemberek voltak és fáradozásaikért egyetlen forintot sem kértek. Őszintén elismerték, hogy az általuk javasolt új elosztási rendszer sem tekinthető tökéletesnek, de az előzmények és a jelenlegi körülmények által megengedett mértékben legalább a nagyobb igazságosság érvényesítésére törekszik.

Az elbírálásnál a gondok egyikét a huszonkét pályázat eltérő színvonala jelentette. Volt ugyanis köztük tíz oldalas, logikusan felépített szakmai terv és volt olyan is, amely mindössze néhány odavetett szóból állt. Újabb gondot jelentett annak érzékelése, hogy a tagegyesületek között a fajlagos költségek tekintetében is jelentős és alig indokolható különbségek mutatkoznak. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy amelyik egyesület saját ingatlannal rendelkezik, az annak fenn-tartására is kénytelen pénzeszközöket fordítani. No meg persze az is alapvetően fontos, hogy a pénzelosztási gyakorlat következtében annak az egyesületnek a fennmaradása se kerüljön - anyagiak híján - veszélybe, amely most még gyakorlatlansága és tapasztalathiánya miatt gyenge vagy alig értékelhető pályázatot nyújtott be. A részletes szakmai terv pótlását azonban ezektől az egyesületektől is kérni fogják. A jövőben az egyesületeknél munkát végzők javadalmazását is a tényleges munka mennyisége és minősége szerint kellene differenciálni.

 

Független grémium

Az egyesületek jelenlévő képviselői és a Szövetség elnöksége végezetül úgy döntött, hogy most a független szakértői grémium által kidolgozott javaslatokat fogadja el. Vagyis az elnökség a független bíráló bizottság elvei alapján köti meg az egyesületekkel a támogatási szerződéseket. A következő napirend tárgyalása során Kroll Zsuzsanna, a Szövetség érdekvédelmi munkatársa adott tájékozatót a Fehérbot nemzetközi napja alkalmából sorra kerülő rendezvényekről. Ezeknek a rendezvényeknek a tervezett programjairól lapunk más helyén részletes áttekintést közlünk azoknak a tagegyesületi vezetőknek a jóvoltából, akik érdeklődésünkre már az előző hetekben válaszoltak. Segítségüket tisztelettel köszönjük.

 

Non-profit képzés

Szeptemberben háromnapos “gólya-táborban” voltak Balatonbogláron azok a látássérült hallgatók, akik októbertől több mint egy éven át tanulják a non-profit képzés keretében az ügyintézői és a menedzseri ismereteket. Minderről a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program-pályázat tükrében Erhartné dr. Molnár Katalin, a Látótér program projekt menedzsere tájékoztatta az elnökségi ülés résztvevőit. Harminchatan - 19 és 55 év közötti látássérültek - tanulhatnak az MVGYOSZ székházában, illetve a lakóhelyük szerinti megyei egyesületek irodáiban. A sikeresen vizsgázók az Országos Képzési Jegyzékben szereplő végzettséget szereznek, s munkába állásukat a program szakmai megvalósítói is aktívan segítik. 

Külsősök vagy belső munkatársak írják-e majd a jövőben a pályázatokat? Munkájukat milyen formában ismerje el, illetve jutalmazza a Szövetség? Ezek a fontos kérdések is megválaszolásra vártak az elnökségi ülésen. Dr. Micserics József hivatalvezető több verziót is felvázolt, a pályázatírásért járó díjazás kialakítandó új rendszerére. Szavaiból kiderült, hogy sikeres pályázatot írni nehéz feladat, s azt bizony tanulni kell. S mivel az elnökség a most összeállított javaslathoz újabb szempontok felvételét is kérte, erről a kérdésről majd a későbbiekben fognak dönteni.

Az elnökség egy örökölt ingatlan eladásáról is döntött, s felhatalmazta a Szövetség elnökét, hogy az elfogadott eladási ár és az ingatlanközvetítői jutalék ismeretében kösse meg a szerződést.

 

Méltányosságból hozzájárulás

A Hermina Egyesület pontosította beadványát, amelyben kérte, hogy a decemberi két rendezvényét díjmentesen a Szövetség székházában tarthassa meg. Az elnökségi tagok méltányosságból helyt adtak ennek a kérésnek, s így az idős, évtizedek óta idejáró egyesületi tagok térítésmentesen vehetik igénybe a székház nagytermét a december 9-i és 16-i rendezvényükhöz.

 

Garamvölgyi Annamária

 

Kaput tárni a nagyvilágra

 

Sokszor múlnak apró véletleneken nagyon fontos sorsfordulók. Ilyen véletlennek tűnik, hogy márciusban — miként a főváros másik 187 bentlakásos szociális intézményében — a Vakok Állami Intézetében is felügyeleti ellenőrzést tartott Szabóné Berta Irén, az ÁNTSZ vezető ápolója. Ugyanis az akkor nyugdíjba készülő igazgatónő adott információt a pályázati lehetőségről, ezt követően adta be pályázatát az igazgatói posztra, s a jelentkezők közül az elbírálók őt találták a legalkalmasabbnak. De ez a döntés már korántsem volt a véletlen műve, hiszen Szabóné Berta Irén gyakorlati felkészültségét kétévtizedes eredményes munka, elméleti tudását pedig többek között az egyetemi diplomája is tanúsította. A több mint százéves intézmény új igazgatónője a jelenlegi munkájukról és terveikről is beszélt olvasóink számára.

— Kezdhetem a Vakok Napközi Otthona és Családsegítő Szolgálata (röviden: VANOCS) elnevezésű egységünk ismertetésével. Ez elsősorban a budapesti és Pest megyei otthonaikban élők számára nyújt segítséget segélyezési, elhelyezési és sok más olyan probléma megoldásában, amelyre egy látássérült embernek szüksége lehet. Aki hozzánk fordul, előzetes egyeztetés alapján itt segítséget, tanácsot kaphat ettől a csoporttól. A VANOCS keretében van egy klubunk is, ahová a látássérült emberek bejöhetnek és tartalmas szórakozással tölthetik az idejüket. Most főként idősek vesznek részt a klubéletben, de szívesen látnánk a fiatalabb korosztályhoz tartozókat is. Itt, ahol vagyunk, a Hermina út 21. alatt található rehabilitációs intézményünk, melynek keretében működő Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja (röviden: VERCS) azt a célt tűzi maga elé, hogy a felnőttkorban megvakult emberek számára három, esetleg hat hónapon át tartó ellátás során nyújtott segítséggel megkönnyítse a mindennapos tevékenységet. Sajnos, túl kicsi ennek a csoportnak a kapacitása. Hiszen évente 4 ezer ember vakul meg Magyarországon, s mi az új életmód feltételeinek elfogadását szolgáló tréningbe egyszerre csak nyolc embert tudunk bevonni.

— Milyen terveket szeretne valóra váltani?

— Mindenekelőtt a VERCS meg-erősítését tartom nagyon fontosnak, részben azért is, mert a kormányzati programban is szerepel az elemi rehabilitáció fejlesztése. Nagy kihívás, hogy az évente megvakuló 4 ezer ember közül minél többet megtanítsunk a megváltozott életmódhoz szükséges alapvető ismeretekre, és akit csak lehet, egy hosszabb rehabilitációs folyamat végén visszavezessünk a munka világába. Ennek egyebekben közgazdasági jelentősége is van.

— Akik időlegesen itt bent laknak, hová mennek innen, ha lejárt a számukra kijelölt három vagy hat hónap?

— Ők többnyire otthonaikból jöttek és oda is térnek vissza. Ha ez nem lehetséges, akkor az úgynevezett “dolgozó vakok” részlegébe kérhetik elhelyezésüket, ahol öt plusz három évig lakhatnak és egy rehabilitációs team segítségével készülnek arra, hogy a munka világába be tudjanak kapcsolódni. Mindenkit azonban nem lehet teljesen rehabilitálni. Ezért tartom fontosnak, hogy van a Hungária körúton egy ápolás-gondozást biztosító egységünk is, amely megfelelő életfeltételeket biztosít azok számára, akiknek nincs lehetőségük a családtagjaikhoz történő hazatérésre. Mert bármily szomorú, ilyen esetek is előfordulnak. Éppen ezért tervezem azt, hogy a családtagokkal is felveszem a kapcsolatot, mert fontosnak tartom, hogy a hozzátartozók megismerjék az intézetbeli életet, az itteni lehetőségeket. Jó lenne újabb önkéntes segítőket is találni, akik önzetlenül vállalnának olyan tennivalókat, amelyekre munkatársaimnak már nem jut elegendő idejük. Hogy csak egyetlen példát említsek: ha valamelyik vak ember szeretne sétálni két óra hosszát a ligetben, legyen, aki elkíséri és vigyáz a testi épségére. Visszatérve még ide a Hermina úti egységünk szervezeti felépítéséhez, van itt egy kollégiumnak nevezett 31 fős egységünk is, mely tulajdonképpen nem klasszikus oktatási intézmény, mint általában az iskolák kollégiuma. Itt olyan emberek élnek - elsősorban fiatal korosztályhoz tartozók -, akik képzésben és továbbképzésben vesznek részt. Tehát van egyetemistánk, van, aki szakképzésre, van, aki gimnáziumba jár. Nekik is szükségük van rehabilitációs tevékenységre, speciális tanári segítségre, ami abban nyilvánul meg, hogy nekik például egy matematikai feladatot más módon kell érhetővé tenni, mint egy látó ember számára. Felolvassák, értelmezik és így könnyebben hozzáférhetővé teszik a tananyagot az itt lakóink részére. Van aztán egy nyolc fős lakóotthonunk is a VIII. Rökk Szilárd utcában. Ők a sikertörténetünk megtestesítői. Ugyanis olyan fiatal emberekről van szó, akik a rehabilitációs folyamat végén egy integrált lakókörnyezetben képesek élni. Ez a lakóotthon tulajdonképpen egy cél-szerűen átalakított lakás, amelyből dolgozni járnak, s gondoskodnak mindennapi szükségleteikről azok, akik a rehabilitáció után odaköltözhettek. Több ilyen otthon kellene. Ez is egy fejlesztési irány. Ugyanis akik ott laknak, mentesülnek a túlgondoskodás zavaró elemeitől, s csak az önálló élet-vitelükhöz szükséges speciális segítségeket veszik igénybe. A Hermina úti központi épületben egyébként vannak olyanok is, akik már évtizedek óra itt laknak. Hiába írja elő a szociális törvény, hogy meddig lakhatnak itt a lakók, ha nincs hová menniük. Ezért örülünk, ha újabb lakóotthonokat tudunk majd kialakítani. Nemrég örökölt az intézetünk egy zuglói másfél szobás lakást, amelyet terveink szerint a tmk-s csoportunkkal átalakíttatunk és három látássérült számára “félutas háznak - kiléptető lakásnak” rendezzük be. Jelenleg nagy problémának látom intézetünkben az alkoholizmus meg-nyilvánulásait. Ha feltételezzük is, hogy a látásuk elvesztése miatti keserűségükben akarnak egyesek alkoholmámorba menekülni, nagyon fontosnak tartom, hogy a mai helyzeten változtassunk. A szenvedélybetegségek speciális rehabilitációjára azonban mi nem vagyunk felkészülve, ezért találnunk kell olyan együttműködő partnert, aki az ilyen tudásnak birtokában van.

— Milyen az itt lakók elhelyezése?

— Főként két- és háromágyas szobáink vannak, de van négyágyas is. Ezt nem gondolom európai normának. Azt sem, hogy közös fürdőszobák és közös mellékhelyiségek vannak a folyosókon. Sokkal inkább az kellene, hogy egy- vagy kétágyas, vizesblokkal ellátott szobákban élhessenek a rehabilitációs és az ápolás-gondozást biztosító részlegben is az emberek. Gond az is, hogy ebben a háromszintes épületben nincs lift, ezért van olyan lakónk, akit csak ölben vihetnek le az udvarra. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha az épületen kívül liftet építtetnénk, az viszont olyan óriási összegbe kerülne, amit a mi intézetünk nem tud kigazdálkodni. Legalább ilyen probléma, hogy a Hungária körút óriási forgalmának zajától az ápolás-gondozásban résztvevők nem tudnak zavartalanul pihenni.

— Milyen lehetőséget nyújtanak a dolgozni akarók foglalkoztatására?

— Van egy foglalkoztató részlegünk, ahol harminc látássérült talál kereseti lehetőséget. Ez egy külső cég szolgáltatása. Mi azonban keresni fogjuk annak a módját, hogy az intézetünk önállóan nyújtson rendszeres elfoglaltságot és pénzkereseti lehetőséget lakóink számára.

— Van-e reményük újabb anyagi támogatások megszerzésére?

— Igyekszünk elérni, hogy a civil szféra, a vállalkozók, a nagyobb cégek minél inkább segítésre méltónak találják intézetünket. Gondolunk a szponzoráció bizonyos ellentételezésére is. Példának okáért: két autónk tízévesnél idősebb és nagyon sok kiadást okoz; ha kaphatnánk valakitől kevésbé régi és jó állapotban lévő kisbuszt, természetesen ráíratnánk nagybetűkkel az adományozó nevét és ez alighanem jó reklámhordozónak bizonyulna. Most próbáljuk megvalósítani itt a munkatársaim és az intézet lakói számára is az Internet-hozzáférést a közösségi helyiségeinkben. Mindeddig ugyanis csupán a központi irodában volt egy tárcsázós modemes Internet-elérhetősége a Vakok Állami Intézetének. Az információ hatalom annak a kezében is, aki adhatja, és annak a kezében is, aki kaphatja. Tehát nagyon fontos, hogy az Internettel nálunk is kaput nyithasson mindenki a nagyvilágra. Fontos az is, hogy a weblapunk megújuljon, mert nem hiszem, hogy a jelenlegihez az elmúlt két évben bárki is hozzányúlt. Olyan interaktív oldallá kell tennünk, amelynek segítségével lehet kérdezni és válaszolni; s a látássérült emberek érezzék, hogy kérdéseikkel érdemes a Vakok Állami Intézetéhez fordulniuk.

— Az intézetben lakók érzelmi élete nem okoz-e konfliktusokat a mindennapi életben?

— Érzékeny pontot érintett, mert azt gondolom, hogy egy bentlakásos intézményben lennie kellene intimszobának. Nincs. Ez nagy hiány, hiszen az intimitás nem az életkor függvénye. Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben még az idős embernek is igénye lehet a szexualitásra. Nem mondtunk le ennek a valóságos problémának a megoldásáról. Egyébként intézetünkben tartós párkapcsolatok is kialakulnak, amelyek többször házasságkötéssel öltenek hivatalos formát. 

— A lakóotthonba kiköltözők nem aggódnak-e a védőháló elvesztése miatt?

— De bizony aggódnak. Hiszen az önálló életvitelre való áttérés során válik érzékelhetővé igazán, hogy az ebéd nem csak úgy ott terem az asztalon, hanem azt bevásárlásnak, főzésnek kell megelőznie, s utána meg még mosogatás is következik. Ezért az intézményünk lakói, bármilyen is itt a közérzetük, nagyon ragaszkodnak az itt kapott ellátáshoz. Örülök tehát annak, hogy a lakóotthonban élők belátogatnak hozzánk, s tapasztalataik elmondásával segítenek az aggodalmak oszlatásában.

— Milyen az önök kapcsolata a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével?

— Már felkerestem dr. Szőke László elnök urat és megbeszélésünkből arra a következtetésre jutottam, hogy gondolkozásunk közös vonásai lehetővé teszik a jó együttműködés kialakítását.

— Végezetül mit mondana el ön-magáról?

— Férjem rendőrtiszt és informatikus, 22 és 18 éves fiaink is informatikusnak tanulnak. Velünk él férjem édesanyja is, ők jelentik számomra azt a nyugodt és bátorító hátteret, amely jelenlegi munkaköröm ellátáshoz fel-tétlenül szükséges.

 

Cseri Sándor

 

Utazás Lendvára

 

A Hermina Egyesület Horizont kultúrcsoportja  november 3-5. között autóbuszos kirándulást szervez.

Útvonal: Budapest-Lenti-Lendva (Szlovénia)

Érdeklődni lehet Bereczkné Bihari Erzsébetnél a 06/20/423-6198 vagy a 452-4300 telefonszámon.

 

Aki minden alkalommal nyer

 

Milliók hallgatják munkanapokon a déli hírek után következő Ki nyer ma? című rádióműsort. S mivel hozzánk, látássérült emberekhez, szinte családtagként szól a rádió, alighanem mind-annyian megjegyezzük azoknak a nevét, akik e műsorban nagyon sokszor sikeresen szerepelnek. Ezért aztán ha azt halljuk, hogy “Papp János nyugdíjas telefonkezelő vagyok”, meg vagyunk győződve arról, hogy a klasszikus zeneirodalommal kapcsolatos öt kérdésre most is ugyanolyan hibátlan válaszokat hallunk, mint a korábbi száznál több esetben, amikor Papp János volt e népszerű műsor résztvevője.

Papp János a Vakok Hungária körúti intézetének lakója, s a rádiózással kapcsolatos emlékeiről, élményeiről beszélgettem vele. Bevezetőként felidézi, hogy hazánkban a rádió rendszeres adása 1925. december 1-jén kezdődött. 1949. február 1-jén a Budapest I. felvette a Kossuth, a Budapest II. a Petőfi nevet. Az URH hullámsávok elterjedése után jelentősen javult az adások minősége. Megkezdte működését a III. adó is, amely 1983. május 23-án vette fel a Bartók Rádió nevet. Papp János számára rádióhallgatóként különösen emlékezetes maradt az 1969-es esztendő.

-Abban az évben új műsorszerkezet kezdődött a rádióban. Olyan műsorok jelentkeztek, amelyek ma is népszerűek. Akkor indult útjára a Déli Krónika és az azt követő Ki nyer ma? játék. Akkor jelentkezett először a Rádió Kabaré, amely ma is havonta hallható. Igaz, akkor hétfőn este sugározták, mivel a televízióban akkor még nem volt hétfőn adás - emlékezik Papp János. - Abban az évben június 15-én volt Koppenhágában a Dánia-Magyarország világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés, amelyet a rádió is közvetített. Azon a mérkőzésen Albert Flóriánnak eltört a lába, és 3:2-re kikaptunk. Ahogy vége lett a mérkőzésnek, a rádióban elhangzott egy közlemény: az adóállomás felett átvonuló zivatar miatt az adást megszakítjuk. A következő nap aztán bemondták, hogy ilyen közlemény többé nem lesz. A Ki nyer ma? játék akkoriban a Hungária kávéházból jelentkezett, s a játék ötödik kérdését mindig egy meghívott színész, énekes, táncdalénekes adta fel. Az imént említett június 16-án Ambrus Kyri táncdalénekes kérdezett. S én azon a napon határoztam el, hogy ebben a játékban valamikor majd részt veszek. Akkor a vakok iskolájában sok klasszikus zenét hallgattunk. 15 évesen nagyon fogékony voltam minden zenére. Abban az évben Ambrus Kyri vezette a Könnyűzenei híradó című műsort is. S abból az évből hadd említem meg még augusztus 20-át is, ami szerdára esett, mert akkor hajnali fél öt órától másnap hajnali fél ötig kívánságműsor szólt, Szepesi György rádióriporter vezetésével. Az úgy-nevezett automata kívánságműsor is 1969-ben kezdődött, és tart mind a mai napig. Akkor ebben a műsorban az az ifjú rádiós, Horváth Gyula, kezdte a munkáját, aki ma a rádió Veszprém megyei tudósítója. Ezek a műsorok is nosztalgikus emlékeket idéznek fel bennem, s azt is megemlítem, hogy sokat lehetett belőlük tanulni. Ugyanis az elhangzott dalok, zeneművek címét és szerzőjét is bemondták. Ez ma már csak ritkán fordul elő.

Beszélgetésünk során kiderül, hogy János nagyon sokat tud a zene és a sport világából, nagyon kedveli az irodalmat, az ismeretterjesztő műsorokat, és általában mindent, amiből tanulni lehet. Az intézet lakói részére úgy-nevezett krónikát tart reggel és este, amely azt jelenti, hogy a közérdekű híreket, eseményeket ismerteti sorstársai előtt. Ezt a szolgálatot immár 15 éve végzi önzetlenül. Az általa egykor művelt telefonkezelői munkakör már régen megszűnt, s így nyugdíjasként éli napjait. De mindig hasznos dolgokkal foglalja el magát. Nem unatkozva vagy tétlenül telnek napjai, hanem a közösség szolgálatában.

Emlékeiből csak néhányat írtam le itt a terjedelmi korlátok miatt. De azt még ideírom, hogy büszkék vagyunk rá, mert olyan sorstársunk ő, aki milliók elismerését vívta és vívja ki az éter hullámain történő megszólalásaival, tudáskincsével.

 

Lak István

 

Végső búcsú Fóris Tibortól

 

Életének 77. esztendejében, augusztus 29-én hunyt el Fóris Tibor Budapesten. Jól ismert túravezetőként a látássérültek budapesti turista    szakosztályában is tíz éven át volt rendszeres túravezetőnk. De több más rendezvényünkön is segítségünkre volt.

1929. szeptember 22-én született Budapesten. Iskolai tanulmányai után elektroműszerészként végzett, majd elektrotechnikusként dolgozott. Gyermekkorában részt vett a cserkészmozgalomban. Munkája mellett gyakran vezetett túrákat itthon és külföldön is, hiszen jól beszélt és levelezett német és angol nyelven. A turista egyesületekben előadásokat és filmvetítéseket is gyakran szervezett.  Szeptember 8-án kísértük utolsó útjára a főváros XVI. kerületében lévő Ilona-telepi temetőben. A római katolikus vallás szertartása szerint búcsúztak tőle: felesége, Klára, lánya, fia, négy unokája, rokonsága, turistaszervezetek tagjai, az öregcserkészek, tisztelői, és a mi látássérült turistáink közül is néhányan. Sírját teljesen elborították a kegyelet virágai.

 

Lak István

 

Diktafon-adományozás

 

Négyszáz darab, egyenként kb. húszezer forint értékű diktafont adományoz az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány látássérült magánszemélyeknek. Az adományozás feltétele a honlapjukon közzétett kérdőív kitöltése és visszaküldése, amelyek által az alapítvány hiteles adatokat szeretne gyűjteni a látássérült emberek körében az informatikai eszközök elterjedtségéről és a használati szokásokról - a személyes adatok tiszteletben tartásával.

Az értékelhető kérdőívet visszaküldők között, azok beérkezési sorrendjének megfelelően, a készlet erejéig, kétféle diktafont adományoz az alapítvány. A típusok neve: Simsline SVR-S200 és Cenix VR-P990, mindkettő bolti ára hozzávetőlegesen húszezer forint. Előbbi 16MB memóriával rendelkezik, mp3 formátumban tárol maximum 99 különböző felvételt és USB-csatlakozón kapcsolható a számítógéphez. Utóbbi memóriája 32MB, szintén rendelkezik USB-csatlakozóval és mindkét készülék rendkívül kis méretű, akár egy kézzel is kényelmesen használható.

 

Az adományozási programban csak látássérült magánszemélyek vehetnek részt, a kitöltött kérdőívhez csatolni kell egy, a látássérültséget igazoló okmány fénymásolatát (pl. MVGYOSZ tagsági igazolvány fényképes oldala).

 

Az űrlapokat november 30-ig kell postára adni kizárólag az

 

“Informatika a látássérültekért” Alapítvány új postacímére:

 

1580 Budapest, Pf. 35.

 

A kérdőív letölthető az alapítvány honlapjának (www.infoalap.hu) Pályázatok oldaláról, illetve kérhető az MVGYOSZ tagegyesületeinél is.

 

További információ kapható Molnár Ákos ügyfélszolgálati munkatárstól a helpdesk@infoalap.hu címen vagy a (70) 295-9288-as telefonszámon.

Felhívjuk a figyelmet, hogy előfordulhat, hogy az alapítvány megszokott, egyéb telefonszámai az alapítványi iroda költözése miatt ideiglenesen nem lesznek elérhetőek!

 

Nehéz út az olvasókészülékekhez

A hivatalok egymásra várnak

 

A gyengénlátók és vakok számára gyártott olvasógépek magyarországi forgalmazója a Labrador Bt. A cég közel két évtizede kínálja a rászorulóknak a különböző teljesítményű olvasó és felolvasó készülékeket és más, a látássérültek munkáját, hétköznapjait segítő egyre korszerűbb készülékeket.

Ezeknek az ára azonban a látássérültek túlnyomó része számára gyakorlatilag megfizethetetlen. Szerencsésebb országokban ezek az eszközök alanyi jogon járnak a rászorulóknak. Nálunk viszont - tudtuk meg Szántó Ágnestől, a Labrador Bt. vezetőjétől - a vásárláshoz nyújtandó állami támogatás körül egyre nagyobb a káosz. Elvileg ugyan valamennyi készülékre lenne támogatás, rászorultságtól függően eltérő százalékban (van, ahol 80-85%), gyakorlatilag azonban egyikre sincs. A támogatás ügye, a bent lévő közel 50 kérelem elbírálása megtorpant. Miért ? Az olvasókészülék ugyanis nem gyógyászati segédeszköz és nem orvostechnikai eszköz. Ha ugyanis orvostechnikai eszköz lenne, akkor ennek a forgalmazási szabályai szerint kellene eljárni. (ÁNTSZ ide vonatkozó előírásainak betartása, pl. sterilizálás.) Az ÁNTSZ azonban elismeri, hogy ezeket az eszközöket nem kell sterilizálni, mint ahogy egy szemüveget sem. A vámhivatal állásfoglalása szerint ezek az eszközök televízióhoz, monitorhoz vagy számítógéphez csatlakoztatható, kép-rögzítésre és tárolásra nem alkalmas kamerák. A gyártó sem minősíti a termékeket orvostechnikai eszköznek. Igen ám, de az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) csak olyan forgalmazókkal köt szerződést, akik szerződésben állnak a MEP-pel (Megyei Egészségügyi Pénztár), amely viszont ilyen szerződést kizárólag az orvostechnikai eszközök forgalmazására jogosult cégekkel köt. A kör itt bezárul. A Labrador Bt. levelet küldött az OEP főigazgatójának, akinek állásfoglalását kérték, hogy ezek az olvasókészülékek nem orvostechnikai eszközök, így rájuk nem érvényesek a gyógyászati segédeszközök forgalmazására vonatkozó előírások. Valamint azt kérték, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően támogassák ezeket a készülékeket. Reméljük, hogy kedvező választ kapunk, és ezzel is elősegítjük a gyengénlátó, aliglátó gyermekek tanulását, a felnőttek mindennapi életvitelének megkönnyítését - mondja Szántó Ágnes.

Ráadásul megszigorították a rászorultságot igazoló előírásokat. Korábban minden szemész felírhatta ezeket a készülékeket, ha erre jogosultnak tartotta a beteget. Most az országban egyedül Dr. Nádrai Ágnesnek (a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájának szemorvosa) van ilyen jogosítványa és felmentése az OEP-től a MEP-pel kötendő szerződés alól. Tehát amit ő felír, arra adnak támogatást. A számtalan útjukba gördített akadály ellenére legalább már idáig eljutottak.

Az áldatlan állapotok közepette különösen nagy dicséret és köszönet illeti azokat, akik mindent megtesznek, hogy ezek ellenére is segítsenek a rászorulóknak. A budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájának, mely Jankó-Brezovay Judit igazgató vezetésével oroszlánrészt vállal ennek az ügynek a rendezésében. Az iskola orvosa, Dr. Nádrai Ágnes az ország egész területéről fogadja a látássérülteket (a felnőtteket is), s felírja nekik a szükséges eszközöket. Minden elismerést megérdemel az az áldozatos munka, amit az iskola dolgozói, a doktornő a látássérültek ügyéért végeznek. Itt minden készülék megtekinthető, szakszerű segítséggel kipróbálható. Az iskola munkatársai szabadidejüket, hét-végéjüket is feláldozva segítenek, hogy a hivatalok állította akadályokon keresztül tudjanak lépni. Mindez azonban nem mentesítheti az OEP-et a kötelesség és felelősség alól, hogy végre egyértelműen, írásba foglalva nyilatkozzon az életvitelt segítő eszközök és ezek kapcsán a látássérült emberek további sorsáról. Ha pedig végül az a döntés születik, hogy ők vállalják a támogatást, akkor minden esetben azt az eszközt támogassák, amelyre a páciensnek szüksége van, és ne azt, amelyik olcsóbb (ami eddig a gyakorlat volt). Hiszen ha valakinek öt dioptriás szemüvegre van szüksége, annak hiába írják fel a másfél dioptriásat csak azért, mert olcsóbb, nem fog vele látni.

Támogatás nélkül kevesen tudják megvenni ezeket a készülékeket. Szólni kell azonban arról, hogy az észak- és közép-magyarországi régióban kiemelt figyelmet fordítanak a látássérültekre, és több könyvtár vásárolt már olvasógépet. A fővárosban a XI. és a XXII. kerületről mondható el ugyanez.

Ferencz Zsuzsa

 

Köszönet

 

Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik - közhasznúvá válásunk alkalmával - azonnal támogatták adójuk egy százalékával az alapítványt. A felajánlott összeg első alkalommal 7.209,- forint volt.

 

“Jakab Miklós Alapítvány”

a Református Siket- és Vakmisszió Működésének támogatására

Adószám: 18154269-1-42

 

Tizennégy gyermek a családban

 

- Hallgasd csak, zenél! - nyújtja felém különleges, csilingelő párnáját Hajnalka. - Jól van, angyalom! - simogatja meg a haját az édesanyja. S a lány arcát az öröm rózsásra festi.

Hajnalka nem kisgyermek, felnőtt már. De egész életében gondozásra szorul.  31 évvel ezelőtt ikerterhességből született. A testvére egészséges lett, de ő halmozottan sérültté vált. A szemidegek sem fejlődtek ki nála, semmit nem lát. Az orvosok még ma sem tudják pontosan, mi okozhatta a bajt, csak arra gondolnak, hogy talán oxigénhiány lépett fel nála a szüléskor és ez okozhatta a központi idegrendszer sérülését. Hajnalka önmagát ellátni képtelen, de mivel szerető család veszi körül, beszélget és nevet, csak nagy ritkán gubbaszt szárnyaszegett madárként a kerekes székében.

Az ám, a család! Kiss Zoltán és felesége, Madarász Mária 14 gyermeket neveltek fel. Hét fiút és hét leányt. A legidősebb, Maya 42, a legfiatalabb, Dani 23 esztendős. Miskolcon, a lakóhelyükön csodájukra járnak az emberek, olyan szeretetben, békességben élnek. S ha egy évben egyszer összegyűlik a család, több mint 100 emberre kell teríteni. Még a 94 éves nagymama is jó erőben van náluk, sakkban például felülmúlja a fiatalabbakat. Amikor találkoznak, énekekkel, versekkel, zenedarabokkal köszöntik egymást.

A 14 gyermek mindegyike szakmát tanult. Többen diplomások lettek, négyen egészségügyi képzettséget szereztek, s akad közöttük gyógytornász és egy szociális munkás is. Sérült testvérüket különleges ragaszkodással veszik körül. Viszik nyaralni a Balatonhoz, kirándulni, Hajni egyetlen programból sem maradhat ki.

- Azt mondtuk, ha már a Jóisten 13 egészséges utóddal ajándékozott meg bennünket, ezt az egy kis beteget is felneveljük együtt - mondja az édesanya. - S tudjuk, mennyivel jobb neki otthon, többet is fejlődött a körünkben, mint azok, akik intézetbe kerültek.

A családtagok szociális érzékenysége magasabb az átlagnál. A rászorulókon mindig segítenek és erre bíztatják embertársaikat is. Néhány éve például a Vakok Állami Intézetéből vittek el gyerekeket korcsolyázni a Műjég-pályára, aztán meg búvárkodni, amit mindannyian nagyon élveztek.

A szülők nyugdíjasok már, az édes-apa mérnökként dolgozott, az édesanya pénztáros volt még a gyerekek érkezése előtt. Szerencse, hogy az összetartozás, az egymás iránt érzett felelősség és szeretet mennyi mindenen átsegíti őket. Az édesanya 17 éve betegeskedik, a súlyos kór időről időre kiújul nála. A küzdelmet nem adja fel, mert tudja, még sok a tennivalója az övéi között. S Hajnalka is mindig megnyugszik a szavára és elalszik, ha csendben dúdol neki.

 

Garamvölgyi Annamária

 

Az időseknek köszönjük

 

Október 1-jén világszerte — így hazánkban is — az idősebb nemzedékekhez tartozókat köszöntik.

Manapság, amikor az átlag életkor növekszik, egyre több idős nénivel és bácsival találkozhatunk a családon belül épp úgy, mint az utcákon, a járműveken, az üzletekben.

Ki ne tudná, milyen nagy segítség a nagymama és a nagypapa. Hozzák és viszik a gyerekeket az óvodába, az iskolába. Ha kell, ott ülnek a beteg apróság ágya mellett, nyáron pedig náluk tölthetik a nebulók a vakációt. Többségük számára természetes, hogy segítenek. Viszonzásul nem várnak semmit, csak egy kis türelmet és szeretetet.

Az MVGYOSZ tagjainak túlnyomó része is a nagyszülők generációjához tartozik. Gondoljunk rájuk is az idősek világnapján, október 1-jén, ahogy a családunkban élő idősebb nemzedékre és mondjunk köszönetet mindazért, amit értünk, gyerekeinkért, unokáinkért és dédunokáinkért is tesznek.

 

Bartha Zsuzsanna

 

Eltérő álláspontok

 

Panaszt tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál Takács Péter, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének egykori alkalmazottja, mert úgy vélte, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az ő kárára sérelem érte.

A hatóság augusztus 16-án tárgyalta az ügyet a kérelmező, valamint az MVGYOSZ-tól dr. Szőke László elnök (ez esetben ügyvéd is) és dr. Micserics József hivatalvezető jelenlétében.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint mindkét fél kifejtette álláspontját, nézeteik azonban nem közeledtek egymáshoz. A kérelmező vitatta a munkaköre megszűntetésének jogossá-gát, nem fogadta el a Szövetség vezetőinek érveit, akik tényekkel és a belső átszervezés szükségességével indokolták ennek a lépésnek a megtételét.

 

*

Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság elutasította Takács Péter kérelmét, mivel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg. E határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

 

A szerk.

 

A FEHÉRBOT NEMZETKÖZI NAPJA ALKALMÁBÓL

 

1971 óta minden esztendőben van egy nap, amikor a vak és gyengénlátó emberek több figyelmet kapnak a szokásosnál. Az ENSZ 35 évvel ezelőtt október 15-ét a Fehérbot nemzetközi napjává nyilvánította, s ebből az alkalomból a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és tagegyesületei az alábbi programokra várják az érdeklődőket:

 

A fővárosi székházban:

Október 12. 10:00 Sajtótájékoztató

MVGYOSZ székház Hermina terme

 

Ugyanezen a napon:

14:00 Évnyitó, a Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) által támogatott Látótér non-profit menedzserképző program hivatalos tanévkezdője.

MVGYOSZ székház Hermina terme

 

Október 14. 16:00

MVGYOSZ székház Hermina terme

“Vagyok, mint minden ember fenség!“  (Ady)  címmel ünnepi műsort rendez a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont Kultúrcsoportja.

 

Október 16-20. 9:00-18:00 óráig

Makula degeneráció szűrés

MVGYOSZ székház Hermina terme

 

Október 21.

“Szövetségünk jelene és jövője”

Előadók: Dr. Szőke László elnök

Dr. Micserics József hivatalvezető

MVGYOSZ székház Hermina terme

 

Vidéken:

 

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete

október 10-én kedden tartja fehérbot napi rendezvényét Nyíregyházán a Vasutas Művelődési Házban. (Cím: Nyíregyháza Toldi u 23.)

Kulturális műsorral emlékezünk meg Helen Kellerről.

 

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyesület október 12-re szervezi szolnoki  helyszínnel a Fehérbot  napját a Verseghy Ferenc  Megyei Könyvtár országos rendezvényének részeként.

 

10:30-19:00 “Együtt kerek a világ” 

Szakmai bemutató

(Kiállítások, technikai újdonságokról előadás és bemutató, sajtótájékoztató.)

Szolnok, Verseghy Ferenc megyei könyvtár

10:00-16:00 a Hild téren:

Ifjúsági programok, szónokverseny a fogyatékkal élők társadalmi integrációjáról, bemutatók.

13:00-16:00  Fogyatékos előadók a Hild téri színpadon

16:00 Gálaműsor

Szolnok, Aba-Novák Kulturális központ

 

A vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete a Fehérbot nemzetközi napja alkalmából az országos rendezvénysorozat részeként október 14-én (szombaton) konferenciával egybekötött ünnepi rendezvényt tart.

Színhelye: Balaton Konferencia Központ és Színház (Keszthely, Fő tér 3.)

A rendezvény az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és az Európai Integráció Kollégiumának pályázati támogatásával valósul meg.

 

A program:

10:00-11:00  Himnusz, vers, a vendégek és a sorstársak üdvözlése, köszöntő

11:00-12:00 Dr. Szőke Lászlónak, az MVGYOSZ elnökének előadása az érdekvédelem időszerű kérdéseiről. Felszólalnak: Anton Tonce Kos, a Vakok és Gyengénlátók Muravidéki Egyesületének elnöke; Ivan Benkovics, a Vakok és Gyengénlátók Varasd Vármegyei Egyesületének elnöke.

13:00-16:00 Kulturális műsor. Fellépnek: Varteks Kulturális Egyesület (A horvátországi Varasdból), Mura-vidéki Kulturcsoport (A szlovéniai Muraszombatból), Milton Országos Irodalmi Kör, Gazda Zoltán versmondó, VGYZME énekkara

 

“Ahol a látható világot a tapintás és a képzelet helyettesíti” címmel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és a Rotary Club Kecskemét egésznapos fehérbotnapi programot szervez október 15-én 9-17 óra között.

A délelőtti programokra  az egyesület székhelyével azonos épületben kerül sor. Lesz kulturális műsor, s 9:00-13:00 óráig segédeszköz kiállítás.

Délután 15:00 Érdi Tamás jótékonysági zongorakoncertje

Református Gimnázium díszterme

16:30 Tapintható Láthatatlan Makett-avatás  Kecskemét főtere

Kérjük, a részvételüket szíveskedjenek előre jelezni, mert ebédjegyet és belépőt a koncertre már csak korlátozott számban tudnak biztosítani!

 

A Komárom-Esztergom Megyei Egyesület a fehérbot napi ünnepi megemlékezés után az “Ismerd meg Hazádat” mozgalom keretében szellemi vetélkedőt tart megyénkről, nagyobb városainkról, itt élő vagy elhunyt írók műveiből. Ebben az évben az írónő Takácsné Csente Juliánna: Asszony-sorsok című könyve szerepel a kérdések között. A vetélkedő további témája Oroszlány, Majk bányászati és történelmi kultúrái.

Az időpont: október 16. 14 óra.

Helyszín: Tata, Magyary Zoltán Művelődési Központ

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

(III. Az adósságkezelési szolgáltatás 1.)

 

Mielőtt a címben jelzett témára rátérnénk, egy mondat erejéig hadd utaljak vissza az előző cikkemben írottakra. Néhány olvasó jelezte azon igényét, hogy bővebben is olvasna a helyi önkormányzatok által nyújtható közgyógyellátásról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnem kell önöket arra, hogy - mint más ellátásoknál már utaltam rá - a szociális törvény számos esetben tág teret enged a helyi önkormányzatoknak a rendeletalkotásra. Mivel a törvényben meghatározott eseteken túl, az önkormányzat által saját döntése alapján nyújtható közgyógyellátás szabályait maga az önkormányzat állapítja meg rendeletében, a szabályozás településenként, a fővárosban pedig kerületenként jelentős eltéréseket mutathat. Erre tekintettel nem marad más lehetőség, mint hogy az igénylő a helyi önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályán tájékozódjék a szabályokról.

A címben említett témára áttérve elmondhatjuk, hogy a közgyógyellátás mellett az adósságkezelési szolgáltatás az egyik legfontosabb és legtöbb embert érintő természetbeni szociális ellátás. A szociális törvény 55. § (1) bekezdése szerint: “az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás.” A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot, és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

Fontos leszögezni, hogy az előző mondatban foglalt számos feltételnek egyidejűleg, együttesen kell fönnállnia, tehát csak az részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban, aki a felsorolt feltételek mindegyikének megfelel. A jogszabályrészletben ez alól egyetlen kivétel van, a többi feltétel bekövetkezése esetén az is részesülhet a szolgáltatásban, akinek legalább hat havi tartozása van, valamint az is, akinek a tartozása hat havinál kevesebb, ám adóssága miatt a közüzemi szolgáltatások valamelyikét kikapcsolták. Azt is meg kell jegyezni emellett, hogy a törvény szövegében nem a “részesíti”, hanem a “részesítheti” szó szerepel, tehát adósságkezelési szolgáltatásról nem minden esetben kell rendelkeznie az önkormányzatnak. A jogszabály értelmében a szolgáltatás nyújtása a fővárosi kerületi önkormányzatoknak, valamint a legalább    40 000 lakossal rendelkező egyéb ön-kormányzatoknak kötelező, a többi településen a képviselő-testület döntheti el, hogy egyáltalán kíván-e adósságkezelési szolgáltatást biztosítani. Mint fentebb láthattuk, a törvény az adósságkezelés feltételeként többek közt azt is előírja, hogy az adósság legalább hat havi tartozás eredményeként álljon elő. Felmerül a kérdés, mely tartozásokat lehet ilyenkor figyelembe venni. A törvény értelmében ilyen tartozás lehet a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék, valamint a hitelintézettel (értsd bankkal) kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

A képviselő-testület rendeletalkotási felhatalmazását a jövedelem tekintetében a törvény némiképp behatárolja, mivel úgy rendelkezik, az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság jövedelemhatárát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő. A nyugdíjminimum az idei évben 25 800 Ft, a számításnál tehát ebből kell kiindulni.

Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama általában legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. Ha a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből származó  adósság az említett 18 + 6 hónap alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap - feltéve, hogy az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás ugyan-arra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit is.

 

Dr. Oszvári Ádám

 

Üzenet a fény mögül

Nagy Ilona könyvének bemutatója

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont Kultúrcsoportja szeptember 9-én tartotta tagtársunk kötetének bemutatóját a vakok iskolájának Nádor termében.

Bereczkné Bihari Erzsébet, a kultúrcsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, akik Nagy Ilona szépkiállítású, kiválóan szerkesztett verseskötetét vehették kezükbe.

A bevezető után e sorok írója mutatta be a költőnőt. Nagy Ilona 1944. április 27-én született Hajdúdorogon, egy nyolcgyermekes családban. A serény földműves szülők szeretettel nevelték gyermekeiket. Ilona csak hatéves koráig élhetett gyenge látása miatt a számára kedves tanyán, amely meghatározó lett egész életében.

1950. őszén került Budapestre a vakok iskolájába. Ennek elvégzése után a látássérültek számára akkor létező szakmunkásképzőben kitanulta a kefe- és seprűkészítő szakmát. Azt követően hosszabb ideig a szakmájában, majd telefonközpont-kezelőként dolgozott. Ma nyugdíjasként tölti napjait a férjével együtt. Egy leány édesanyja. Ilona írással már régóta foglalkozik. Megjelent verseiből már több szerzői estet is rendeztek. Ebben az évben jelenhetett meg az első kötete.

Egyébként hazánkban 1992-ben jelent meg harminchat látássérült verseiből, elbeszéléseiből egy antológia, Óda a fényhez címmel. De aztán is kerültek ki vak és gyengénlátó szerzők írásait tartalmazó kötetek a nyomdákból. Ismereteink szerint az utóbbi másfél évtizedben tíz sorstársunknak jelent meg kötete. Köztük van most már Nagy Ilona verseskötete is. Szerzőnk könyvének megjelenéséért nagyon sokat tett Bereczkné Bihari Erzsébet és a kötet gondozója, lektora Kárpátiné Kovács Edit tanárnő, szerkesztő.

Bereczkné Bihari Erzsébet nemcsak kiváló műsorvezetője volt a rendezvénynek, hanem számos versidézet kitűnő előadásával is színesítette a bemutatót. A kötet ciklusait zenével festette alá a zenei együttes művészeti vezetője, Lukács Sándor.

A felejthetetlenül szép műsorban a látók közül verseket mondott: Romanek Inka festőművész. (Képeit nemcsak látni, hanem tapintással érzékelni is lehet. Ezeket vak kislánya és valamennyiünk számára készíti. Számos helyen volt már kiállítása itthon és külföldön is). Versmondók voltak még: Kelényi Ferenc, szövetségünk stúdiójának munkatársa; Gellért Katalin pedig dalokat adott elő. Pfeiffer Zsuzsanna a versmondás mellett énekesként is szerepelt. Ézsiás László Vörösmarty-díjas versmondónk ugyancsak sikert aratott. Dalokat énekelt: Rédai Tímea és Lukács Sándor. Egyházi énekekkel szerepelt Kun Ilona. Az együttes zenekarában Lukács Sándor zongorán, Horváth Géza hegedűn és Tábori József dobon játszott.

Nagy Ilona: Üzenet a fény mögül című verseskötete 2500.- forintért kapható. Érdeklődni lehet a 06-70-5544-396-os telefonszámon. A cikkben említett Óda a fényhez című kötet kapható szövetségünk budapesti székházban, a segédeszközboltban. Ára 525.- forint.

 

Lak István

 

Gránit tábla avatása

Gyengéné Fogarassy Margit emlékére

 

Mint minden évben, idén is megtartjuk a Fehérbot Napját. Ezt a napot sohasem tekintjük ünnepnek. Mert azt, hogy valakinek társa lett élete útján a fehér bot, nem hinném, hogy ünnepli. Ezt a napot mindig arra használjuk fel, hogy a helyi médiában sikereinkről, problémáinkról beszámolhassunk, s a figyelem középpontjába állítsuk a vak és az aliglátó embert.

De, hogy ünnepről is beszámoljak: szeptember 22-én ünnepeljük egy műsoros taggyűlés keretében egyesületünk alapításának ötvenedik évfordulóját.

Alapítónk, Gyengéné Fogarassy Margit, siketen és vakon élte életét és mégis ilyen nagy dolgot tett a közösségért és egy egyesületet hozott létre, mely az általa kijelölt úton halad és ér el sikereket. Róla neveztük el a vidék első foglalkoztatási rehabilitációs központját, mely Győrött működik. Saját erőből hoztuk létre és saját erőből tartjuk fenn.

Büszkék vagyunk alapítónkra, aki költő is volt. Az általa írt verseket szerte az országban és a határokon túl is népszerűsítettük. Emlékére szeptember 18-án gránit emléktáblát avatunk székhelyünk falán.

 

Zilahi György

 

(Mire jelen lapszámunk az olvasók kezébe kerül, a fenti eseményekről már múlt időben beszélhetünk.         A szerk.)

 

Csoda a Duna mentén

 

A Hermina Egyesület Horizont Kultúrcsoportja október 28-án 15 órai kezdettel zenés irodalmi délutánt rendez Bartók Béla műveiből és korabeli irodalmi alkotásokból, Csoda a Duna mentén címmel a Hermina teremben.

Közreműködnek a Milton Irodalmi Kör tagjai, amatőr zenészek, illetve versmondók.

A műsor hagyományőrző, megemlékezik szeretteinkről, halottainkról, a mindenszentek ünnepéről, valamint az 56-os hősökről.

 

A gyilkosok bűnhődése

 

Mint minden évben, idén is megemlékeztünk az aradi vértanúk szomorú haláláról október 6-án. Ezen a napon nekünk, magyaroknak, mindig lelkünkre telepszik a bú, s fájlaljuk a szabadságunkért halt hősök tragédiáját. Megrendülve emlékezünk meg a vesztőhelyen tanúsított erkölcsi szilárdságukról.

De sohasem beszélünk e napon arról, hogy mi történt vértanúink gyilkosaival? Tankönyveink sem tesznek az ő vergődésükről említést. Pedig sorsuk jól példázza, hogy bűn nem marad bűnhődés nélkül. Ezért most essék szó róluk. Nem azért, hogy örvendezzünk az őket ért csapások fölött. Pusztán annak megállapítása végett, hogy a sors büntetőkeze lesújtott a galádokra.

Haynau táborszernagy rendelte el vértanúink kivégzését. Szolgálataiért 400 ezer aranykorona jutalmat kapott. Ebből a hatalmas összegből futotta utazásra is. 1850. szeptemberében Londonba látogatott. A számára pokollá vált látogatásról az Illustrated London News című újság így számolt be:

“A táborszernagy, úgy látszik, nem is sejtette, minő iszonyattal és utálattal kísérte Anglia minden osztálya az ő magyarországi vértetteit, s mindjárt megérkezése után sorra kezdte látogatni a brit főváros nevezetességeit. Szerdán délben Southwarkba kocsizott, hogy Barklay és Perkins óriási sörfőzdéjét is megtekintse. Kíséretében volt unokaöccse és egy tolmács. Mikor nevüket beírták a vendégkönyvbe, egy pillanat alatt híre ment, hogy az idegenek egyike: “Haynau, az osztrák hentes”.

Mikor a látogatás után az udvaron át a kapu felé ment, egyszerre a roppant gyár minden helyiségéből kitódultak a munkások, fenyegetően kiabálva: “Le a hentessel! Üssétek a vérebet!”... néhányan nekiestek, nem kímélték, ütötték, szalmatekerccsel arcul csapták, cilinderét fejébe nyomták... Haynau meglehetős dezolált (szétzilált) állapotban kimenekült a kapun, ruhája össze volt tépve, maga sárral és szeméttel megdobálva.     

A kapun kívül még nagyobb veszély várta. Ott is összecsődült már vagy 500 ember és az előbbi bántalmazásokat megismételték. A tábornok óriási bajusza sem kerülte el a figyelmet, azt jól megráncigálták.

Haynau az őt ütlegelők előtt lélekszakadva rohant a Temze partján. Útjába akadt egy vendéglő, oda bemenekült és elbújt a fáskamrában. Onnan is kirángatták és a Temzébe akarták dobni. A halálra rémült, alig lihegő tábornokot a kísérői csak nagy erőfeszítésekkel tudták megmenteni. Végül is egérutat nyert és az egyik hálókabinetben rejtőzött el.  Ott talált rá a rendőrség.

A hálószobában az ágy szélén ülve, halotthalványan, elalélva találták. Szánalomra méltó alak volt. Megtépve, megverve, kifárasztva, félelemtől vacogva. Egy gyermek sem félt volna tőle, aki minap még egy ország réme volt.”

A Londonban átélt testi és lelki szenvedések után három évvel ez a gyűlöletes fenevad kimúlt.

Gazdája, Ferenc József császár, ugyan 86 évet élt, de hosszú élete tele volt büntetéssel.

Miksa nevű öccsét Mexikóban lőtték agyon a forradalmárok. Egyetlen fia, Rudolf, az ő apai zsarnoksága miatt lett öngyilkos. Felesége, Erzsébet királyné - Sissi -, az egyetlen ember, akit ő szeretni tudott, örökre elhagyta és egy anarchista merényletétől halt meg. Ferenc Ferdinánd nevű unokaöccsét, kijelölt utódát, Szarajevóban egy diák lőtte agyon. Egy másik unokaöccse miatta meggyűlölte a Habsburg nevet és Orth János néven tűnt el hajójával együtt örökre. Egyik unokahúga belépett a szociáldemokrata pártba.

Mindez a csapás emberként érte. De császárként is sokat kellett elviselnie. 1849. után minden csatáját elveszítette. Azok az uralkodói ábrándok, amelyek megvalósításáért mártírjainkat meggyilkoltatta, semmivé foszlottak. 1915-ben így panaszkodott szeretőjének, Schratt Katalinnak: A világ leghatalmasabb császáraként léptem trónra és most semmi hatalmam sincs.

Szárnysegédje, Horthy Miklós, azt írta, hogy a magyarok ellen elkövetett vérbűn egész életén át nyomasztotta Ferenc József lelkét.

 

Cseri Sándor

 

CD-nyeremény

 

Az augusztusi lapszámunkban megjelent zenetörténeti kérdésünkre mindössze ketten küldtek be helyes választ: Révész Krisztina és Pestalits Péter. Mindketten megkapják jutalmul a Londoni Filharmonikusok CD-jét. A helyes válasz egyébként az volt, hogy 1816-ban egy hegedűversenyt rendeztek, amely meghatározónak bizonyult Paganini jövőjét illetően.

E havi kérdéseink:

Ki volt az a zeneszerzőnk, aki a Pesti Sakk-kör elnöki tisztét is betöltötte? (Híres művei: Himnusz, Hunyadi László, Bánk bán stb.)

Ki az az olasz zeneszerző, aki Lékó Péter sakknagymesterünkkel tartalmas    játszmát váltott? (Ő szerezte a Sorstalanság című magyar film kísérőzenéjét is.)

Megfejtőink között Csajkovszkij CD-jét sorsoljuk ki.

A megfejtéseket a Vakok Világa címére várjuk postán vagy elektronikus úton november 1-ig. Cím: 1146 Bp. Hermina út 47. vagy vv@mvgyosz.hu

 

Viszály helyett béke

 

Sok vihart megért már az ózdi vakok és gyengénlátók közössége az elmúlt évtizedben. A klubba tömörülés kezdetén egy épülettömb garázsában volt a székhelyük, mostoha körülmények között. Évek múltak el, mire egy tágas, kultúrált helyiséget kaptak a Béke telepi városrészben. Ezt követően azonban még személyi problémák borzolták a kedélyeket.

Két évvel ezelőtt a szép, új Civilházba tehették át a székhelyüket. A költözködéssel azonban a viszálykodás még mindig nem szűnt meg teljesen. A tagság végül úgy döntött, hogy új elnökre van szüksége. Lett is Gurszki Vilmos személyében. A jelen helyzet azt mutatja: nyugvópontra jutott az Ózdi Látássérültek Klubjának helyzete. Béke van és megy a munka.

A klub mostani elnöke egész életében azt kereste, miként tud segíteni embertársain. Itt is ezt teszi. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy már több, mint negyven látássérült ember számára szerzett olyan munkát, amit ők is el tudnak végezni.

Amikor cukorbetegsége következtében a látása megromlott, tagja lett a látássérültek klubjának, ma pedig már köztiszteletben álló elnöke.

 

Kerékgyártó Mihály

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Lelkes olvasója vagyok a Vakok Világának. A júliusi számban olvastam az Étteremteszt című rovatban a Csendes étteremről szóló írást.

Mivel én szemben lakom az étteremmel és gyakran jártam is ott, én is csak jó véleményt tudok mondani arról a helyről.

Sajnálattal kell közölnöm, hogy a cikk későn született, bár ezt előre nem tudhatta senki, de most augusztusban az étterem megszűnt.

 

Budapest, 2006. augusztus 29.                   Üdvözlettel és tisztelettel:

                                                                             Pálffy Krisztina

 

Megköszönöm kedves Olvasónk fenti tájékoztatását, annál is inkább, mivel alátámasztja azt a döntésemet, hogy az Étteremteszt című rovatot megszűntetjük. Ugyanis az én felfogásom szerint ez a rovat - szerzőinek jószándékát kétségbe nem vonva is - a riportnak köntösét magára öltő ingyen reklám szerepét töltötte be, semmivel sem indokolható módon előnyben részesítve egy-egy vendéglátóhelyet a sokezerből.                                                                             (A szerkesztő)

 

A látássérült gyermekekért

Tudományos előadások és kiállítás Békéscsabán

Elfogadtatni fiatal korban a másságot

 

“Aki sötétben él, az lelkében hordozza a fényt” címmel a látássérült gyerekek integrált oktatását segítő   szakmai napot rendezett szeptember 15-én a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete. A rendezvény lebonyolításához Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának dísz-terme adott otthont.

A szakmai napot a városban lévő óvodák, általános iskolák és középiskolák vezetői, fejlesztőpedagógusai részére szerveztük, de természetesen meghívást kaptak rá a társfogyatékos szervek, egyesületek, segítő szervezetek, központok is. A szakmai nap programját úgy állítottuk össze, hogy teljes képet kaphassanak az érdeklődők a látássérült gyermekek integrált oktatásáról. Az előadók kiválasztásánál fontosnak tartottuk, hogy olyan hasznos tudnivalók hangozzanak el, amik elméleti és gyakorlati tanáccsal látják el a jelenlévő pedagógusokat.

A szakmai nap programján szerepelt előadások címei:

Az integrált oktatás jogszabályi háttere, feltételrendszere.

Az integrált ellátás gyakorlati kérdései.

A látássérült gyerekek gyógypedagógiai megsegítésének lehetőségei az integrált képzésben - szegedi tapasztalatok alapján.

A látássérülések előfordulása és felismerésének lehetőségei az iskolai rendszerben.

Az információs akadálymentesítés lehetőségei az oktatásban.

A szakmai nap kezdő rendezvénye volt annak az egy hónapon át tartó rendezvénysorozatunknak, amelynek címe: “Látni a sötétben” interaktív kalandozás és kiállítás. Programunk igyekszik a vakok és a látók világát közelíteni egymáshoz; elsősorban látó embereket hoz olyan helyzetbe, hogy megtapasztalják a mindennapi életnek a vakokkal szemben támasztott követelményeit. Célunk, hogy látogatóinkat a tapasztalatok alapján motiváljuk a segítségnyújtásra. Célkitűzéseink között szerepel, hogy a társadalom fogadja el a segítséggel élőket, ezért kerülnek bemutatásra olyan művészeti alkotások, amelyeket nem látók készítettek.

Szeretnénk lehetővé tenni, hogy az iskolában tanuló diákok közül minél többen eljussanak erre a kiállításra, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a másságot már gyermekkorban szükséges megértetni és elfogadtatni.

 

Szabó Tiborné

 

HUMOR

 

Mi a kismalac?

Aleks négyéves kisfiú. A kertben játszott és nagyon összekoszolta magát.

Az apja ezt mondta neki: “Fiam! Te egy kismalac vagy. Tudod, egyáltalán, hogy mi az?”

“Igen”, válaszolta Aleks, “a kismalac a disznó fia.”

 

Brúnó a sötétben

A négyéves Brúnó nem fogadott szót az anyjának. Ezért büntetésül egyedül kellett maradnia a sötét szobában.

Brúnó hangosan sírt és kiáltozott tíz percen át. Aztán váratlanul abbahagyta a sírást.

Az anyja megkérdezte az ajtón át: “Végre befejezted az üvöltözést?”

Brúnó válaszolt: “Nem. Csak valamennyit pihenek.”

 

A család neve

Tereza Kalevszki kicsi leány. Értelmes és kíváncsi természetű.

“Mondd, apa”, kérdezte, “a te nagypapádat és nagymamádat is Kalevszkinek nevezték?”

“Igen, kislányom”, válaszolta az apa.

“És a nagyszüleid szülei is Kalevszkik voltak?”, érdeklődött Tereza.

“Igen, bizonyosan”, hagyta helyben az apa.

“És ...az ő szüleik és nagyszüleik is?”, akarta tudni Tereza.

“Igen, mindannyian”, erősítette meg vélekedésében az apa.

Tereza hosszan elgondolkodott és végül megkérdezte: ”Tehát Ádámot és Évát is Kalevszkinek nevezték?”

 

A nagy majomról

“Apuka, ma voltam az állatkertben” - mesélte a hatéves Francisco. “Ott van egy majom és az olyan nagy, mint te!”

“Az nem lehetséges”, mondta az apa Francisconak, “olyan nagy majom, mint én, nem létezik.”

 

Társalgás az autóbuszon

Ludvig az édesanyjával együtt autóbuszon utazott. Az autóbusz tele volt emberekkel.

- Nézd, anyu - kiáltotta hangosan a négyéves Ludvig -, ott ül egy férfi és nincs haj a fején!

Minden utas a kisfiúra, majd a kopasz férfire nézett. Nagyon kínos helyzet volt, ezért az anyuka magához vonta a gyereket és a fülébe súgta:

- Hallgass, Ludvig! Arról a férfiről majd inkább otthon beszélünk.

Amikor hazaértek, az anyuka kioktatta fiacskáját:

- Az autóbuszon ne beszélj más emberekről. Ők nem szeretik azt.

A következő napon Ludvig és anyukája ismét autóbuszon utazott. Mellettük ült egy nagyon testes hölgy.

- Figyelj, anyucika - mondta hangosan Ludvig -, erről a kövér nőről majd otthon fogunk beszélgetni.

 

Eszperantóból fordította:

Cseri Sándor

 

Aranyköpések a T. Házban

 

Amikor az egyik képviselőnk azzal a próféciával riogatta honatyatársait, hogy “patakvér fog folyni”, sokan azt hitték, hogy ekkora csacskaság még nem hangzott el egyetlen más Tisztelt Házban sem. Pedig dehogynem! Minden parlament kitermeli a szellem vadhajtásait. Íme:

 

“Önöknek elég nagy hangjuk van ahhoz, hogy kiabáljanak, de ahhoz már nincs, hogy meghallgassanak.”

 

“Pártolni a sertéstenyésztést annyi, mint pártolni saját magunkat.”

 

“A merénylő bombája nemcsak a hivatalnokokat robbantja fel, de az ártatlanokat is.”

 

“Ezekben a kopott bőrnadrágokban a bátrak szíve dobog.”

 

“Nem kívánom egyik képviselőtársamat sem felizgatni, épp ezért mondanivalómat fügefalevéllel takarom el.”

 

“Nem engedhető meg, hogy ilyenképpen szakítsák el a férfiakat feleségeiktől, gyermekeiktől, özvegyeiktől.”

 

“Azáltal, hogy a lóhúsevés terjed, új jövő virrad a lovakra.”

 

“ Önök keresztúton állnak. Két út nyílik meg Önök előtt: az egyik a haladás felé vezet, a másik a közömbösség útja, a harmadik az összeomlásé. Válasszanak!”

 

“ Kijelenthetem, hogy az egy szál ingben dolgozó munkásnők a miniszter teljes rokonszenvét bírják.”

 

“ Értsék meg azoknak a szavát is, akik nem beszélnek.”

 

“ Miért kell áldozatokat hoznunk az utókor javára? Vajon tett már valamit az utókor a mi érdekünkben?”

 

“Kérdezik, hogy a vázolt célokat elérhetjük-e új adók nélkül. A pénzügyminiszter úr határozott véleménye, hogy az új adók teljesen feleslegesek lennének; elegendő lesz, ha a már létező adókat lényegesen felemeljük.”

 

Cseri Sándor

 

Hasznosítani önmagunkat

Látássérültek a munkaerőpiacon

 

Komárom-Esztergom megye Észak-Dunántúl szerves része. Budapest után itt a legkisebb a munkanélküliség. Az emberek döntő többsége az ipari parkokban található üzemekben dolgozik. Vajon a vakok is találnak munkahelyet? Erről beszélgettünk a megyei szövetség irodájában Frecska József elnök úrral.

— Mennyi a taglétszámuk és hányan dolgoznak a tagok közül?

— A tagok létszáma 420, s közülük hatvan ember dolgozik rendszeresen.

— Milyen munkakörben?

— Betanított  összeszerelő  munkás-ként, valamint masszőrként dolgoznak a legtöbben. De telefonközpontos, zenész, sőt főiskolát végzett angoltanár is akad közöttük.

— Vállalkozókról is hallunk.

— Öt vállalkozónk van. Többségük masszőr, de földmunkát szervező vállalkozó is tevékenykedik megyénkben.

— Milyen  szakmát tanulhatnak a látássérült fiatalok?

— Lehetőségük van masszőrnek tanulni és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítést szerezni. Szintén OKJ-s képzés keretén belül informatikai szakemberré válhatnak. Egyre több fiatal folytat egyetemi és főiskolai tanulmányokat.

— Kérnek-e Öntől segítséget és tud-e segíteni az elhelyezkedésben?

— Sokan keresnek munkahelyet. Nyolcvan százalékuknak tudok segíteni, ami nem kis dolog.

— Mi a véleménye az egészségesek és a látássérültek együtt dolgozásáról? Akad-e vita közöttük?

— A vakok és a látók teljes egyetértésben dolgoznak, vitás kérdés nincs közöttük.

— Köszönöm, elnök úr, a tájékoztatást.

Az irodát elhagyva eszembe jutott egy Dunakeszin lakó 28 éves, Edit nevű sorstársunk gondolata: “A vaknak nem sajnáltatni, hanem hasznosítani kell önmagát”.

Bölcs és igaz gondolat!

 

Kelemen György

 

Élményfürdőzés Pápán

 

Megyei elnökségünk jóvoltából augusztus 17-én Tatabányán megtöltöttük a különjáratú autóbuszt és Pápára indultunk, hogy a várkerti termálstrandon  egy kellemes lubickolásban legyen részünk. Az utazási költség 1.500,- forint volt, s az már tartalmazta a strandbelépő és a vacsora árát is.

Ez az összeg még a kisnyugdíjasok számára sem jelenthetett akadályt a kiránduláson való részvétel előtt.

Voltak köztünk középiskolás korú fiatalok is, jól érezték magukat és így feltöltődtek energiával a tanévkezdésre.

A pápai strandon öt medence és egy csúszda áll a közönség rendelkezésére. Van fedett uszoda is. A víz hőmérséklete 26 és 34 fok között váltakozik, így mindenki talál a kívánságának megfelelő hőmérsékletű vizet. A tisztaság a strandon minden igényt kielégít, s ezért nagyon jólesik az élményfürdőzés.

A program a fehérasztalnál elköltött vacsorával zárult. A jókedvű társaság azt kérte Frecska József elnök úrtól, hogy ezt a programot jövőre ismételjük meg. Elnökünk e kérés tejesítését meg is ígérte.

 

Kelemen György

 

A testi és a lelki egészség összefüggései

 

Október 10.-e a lelki egészség világnapja. Napjainkra tudományosan is bebizonyították, hogy “lelki egészség nélkül nincs egészség”.   Ez azt jelenti, hogy a testi és a lelki egészség elválaszthatatlanok, kölcsönhatásban állnak egymással.

- A test megbetegedéseit negatív lelki folyamatok előzik meg - állítják a szak-emberek. Ez a tétel fordítva is igaz: a pozitív lelki folyamatok a testi kondíciót is javítják. Igaz ugyan, hogy napjainkban az orvostudomány a test megbetegedéseire hatékony terápiákat tud alkalmazni, de ezek nem lehetnek kellően eredményesek, ha a beteg lelki folyamatai ezek hatását gyengítik - vagy éppen ellene hatnak. A saját belső erőtartalékok aktivizálása és a gyógyulni akarás nélkül nincs az az orvos és az a hatékony terápia, aki, illetve amely visszaadhatja a beteg embernek az egészségét.   Ennek a tételnek is igaz az ellentétje: a mentálisan egészséges embert ritkábban találják meg a testi betegségek.

Szerencsére ma már jóval több lelki betegségre van hatékony gyógyszer és kezelés, mint akár 10 évvel ezelőtt. Ez annál is fontosabb, mert a statisztikák szerint az első tíz rokkantsági ok közül a fele lelki betegség.  Sajnos, a depresszió az egyik vezető mentális betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 15 év múlva a legnagyobb gondot a depresszió fogja jelenteni a világ országainak.  

- Mi a megoldás? - tehetik fel a kérdést. Pszichiáterek és pszichológusok véleménye szerint a lelki egészség megőrzése érdekében az embernek minden életszakaszban reális célokat kell kitűznie.

Próbálják ki!                           

 

Bartha Zsuzsanna

 

A szájüregi daganatok megelőzhetőek

 

Az egészségügy számos területén negatív értelemben vezető helyen állunk, így a szájüregi daganatos megbetegedések gyakoriságát illetően is.

- A szájápolás és a rendszeres fogmosás a szájüregi betegségek, köztük a rosszindulatú daganatok megelőzésének leghatásosabb módszere - hangzott el a Magyar Rákellenes Liga és az egyik neves fogkrém-gyártó cég sajtótájékoztatóján. Ennek apropóját az adta, hogy a szájápolás hónapja alkalmából szeptember 22-én, a margitszigeti Sport Centrumban 11.000 általános iskolás gyermek részvételével guinness rekord kísérletre készültek. Együtt mostak fogat. Ezzel a rendezvénnyel akarták felhívni a jövő nemzedékének figyelmét a szájhigiénia fontosságára, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszaszoruljanak a száj-üreg daganatos és egyéb megbetegedései. Túl ezen, a gyerekeknél a fogmosást és a szájápolást már egészen kis kortól megszokott, mindennapos feladattá szeretnék tenni a szakemberek.

Korábban a Fülöp-szigeteken élő gyerekek, összesen 10.800 fő mosta meg közösen a fogát, guinness rekordot érve el. A magyar gyerekek ezt az eredményt próbálták túlszárnyalni.

Néhány statisztikai adat:

A közelmúltban Európa több országában is felmérést végeztek a szájápolási szokásokról. Magyarországon sajnos az derült ki, hogy a szép és ápolt fogsornál sokkal fontosabb a dús hajkorona vagy a vékony testalkat.

A megkérdezett 100 magyar nőről és 100 férfiról kiderült, hogy 54%-uknak van hiányzó, tömött és kezelt foga. A kutatások szerint a magyarok többsége (saját bevallásuk szerint) naponta egyszer vagy kétszer mos fogat. Ennek azonban ellentmondanak a hivatalos fogkrém- és fogkefe-eladási adatok. E szerint 2005-ben a magyar fogyasztók átlagosan 3,3 tubus fogkrémet vásároltak, mely mennyiség az EU és a fogorvosok által javasoltnál kevesebb. Ugyancsak a saját bevallásuk alapján a magyarok 2-3 hónap alatt cserélik a fogkeféjüket, amit viszont a fogkefék eladásának száma nem igazol. A valóságban a magyar átlag évente 1,1 fogkefe. Ez a szám jelentősen elmarad a fejlett országok átlagától.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a magyar emberek főként akkor keresik fel a fogorvost, ha valami gondjuk van. A fogorvos nem csak a fogainkat tudja ellenőrizni, hanem a szájüregünket is, és ha bármilyen eltérést lát, azonnal a megfelelő szakemberhez küldi a pácienst.

Aki időt nyer, életet nyer. Ez a mondás a szájüregi daganatok esetében is igaz. Tudni kell, hogy a szájüregi rákok kb. fele a nyelven, negyede az ajkakon alakulnak ki. Elsősorban a 45 év felettiek körében gyakoriak. Különösen veszélyeztetettek a dohányosok, de azok is, akik túlzásba viszik az alkoholizálást.

A szájüregi rosszindulatú daganatok felismerése érdekében javasolják a   szakemberek a szájüreg havonkénti önvizsgálatát. A korai felismerést szolgálják a rendszeres fogorvosi ellenőrzések is. Az időben felismert szájüregi daganatok jó eséllyel gyógyíthatóak!

 

Bartha Zsuzsanna

 

Sikeres pályázatok

A Nemzeti Civil Alapprogram hatásai

 

A 2003-ban elfogadott Nemzeti Civil Alapprogramról gyakran egymásnak ellentmondó vélemények fogalmazódnak meg. A működéssel kapcsolatos tapasztalatok is eltérőek.

A Látásfogyatékosok Lenti Kistérségi Egyesületét a bíróság 2001-ben nyilvántartásba vette, így pályázat benyújtására már 2004-ben jogosult volt. Az első évben e kis létszámú egyesület sikeres pályázatának eredményeként 300 ezer forint működési támogatásban részesült.

Az egyesületi tevékenységének kibontakoztatása tekintetében e támogatásnak meghatározó szerepe volt. Ekkor a támogatás összege megegyezett az egyesület által pályázható maximális összeggel.

A kiemelkedően közhasznú egyesület figyelembe vehető költségei dinamikusan növekedtek. Így emelkedtek a pályázható összegek is. A működési célú, tényleges támogatások viszont évről-évre csökkentek. 2005-ben a tényleges támogatás nem érte el a pályázható összeg 50 %-át, majd 2006-ban ez már 40 % alá csökkent.

A civil szervezetek körében ez természetesen általános csalódást váltott ki. Nyomasztó arra gondolni is, hogy mi következhet ezután.

Kellő tárgyilagossággal azonban azt is meg kell állapítani, hogy a reális kép mégsem ennyire szomorú. A regionális kollégiumokon túl ugyanis pályázhatunk a szakmai kollégiumokhoz is. Kistérségi egyesületünknek 2005-ben és 2006-ban több ilyen sikeres pályázata volt. Így az Alapprogramtól általunk elnyert támogatások összege évről-évre mintegy megduplázódott.

A Zala megyei egyesület tekintetében is hasonlóak az eredmények. A 2003-ban alakult és bejegyzett egyesületnek 2005-ben kettő, 2006-ban pedig három sikeres pályázata volt. A pályázatokat az egyesület elnöke és az irodavezető készítette. Honorárium kifizetés nem történt. Álláspontunk szerint a negatív jelenségekkel együtt is az Alapprogram jól szolgálta a civil szervezetek működését.

 

Kovács Béla

 

Mintha csak hazalátogattunk volna

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete Székelyföldön

 

Elnökségünk felvette a kapcsolatot a Békéscsaba testvérvárosában, Székelyudvarhelyen élő sorstársak Nemlátók Reménysége Alapítványával.

Hosszas készülődés után augusztus 22-én elindultunk, hogy sorstársainkat meglátogassuk és velük hosszú távú kapcsolatot építsünk ki.

Méhkeréknél léptük át a határt és rövidesen első állomásunkra, Nagyszalontára érkeztünk. Itt az idegenvezetőnk - Takács Péter, a Lencsési Közösségi Ház igazgatója - tanácsára pénzváltás mellett gyors ismerkedés volt Szalonta hírességeivel. Nagyváradot csak érintettük, mert mielőbb a messzi célba szerettünk volna érni. Királyhágón megálltunk egy rövid pihenőre és megilletődve léptünk be “Erdélyországba”. Körösfőn találkoztunk a gyönyörű székely kézművesség első remek darabjaival. A következő megálló a “kincses város”, Kolozsvár volt. Megtekintettük Mátyás király szülőházát, lovas szobrát és természetesen a Szent Mihály templomot is. A Farkas utcai templomban egy kicsit hosszabban időzve hallgattuk a helyi idegenvezető lelkes ismertetőjét. Út közben “beugrottunk” Szovátafürdőre, hogy a híres Medve tavat megtekintsük. Késő este értünk Zeteváraljára, ahol Mátyás Gábor atya, a helyi plébános fogadott nagy szívélyességgel és bőséges vacsorával. (Gábor atya szinte sorstársunk, hisz’ nemrég esett át szemműtéten!)

Másnap (a szintén bőséges reggeli után) elsőnek Szejkefürdőre vitt az utunk. Itt mindenki megcsodálhatta a híres székely kapukat és tisztelegtünk a “legnagyobb székely”, Orbán Balázs síremlékénél. Farkaslakán Tamási Áron sírjánál tettük le a megemlékezés koszorúját. Parajdon a sóvidék legnagyobb bányájába ereszkedtünk le és ismerkedtünk a sóbányászás ezredéves történetével. Visszafele megálltunk Korondon, ahol mindenki beszerezte a neki tetsző kerámiákat és szőtteseket.

Délután került sor a hivatalos kapcsolatfelvételre. Már a találkozás sem volt igazán “hivatalos”, olyan szeretettel és örömmel fogadtak bennünket, mintha hazalátogattunk volna. Be-kísértek a megyeháza mellett levő központjukba, ahol kellemes zeneszóval vártak az udvarhelyi sorstársak bennünket. A kölcsönös bemutatkozás után műsorral szórakoztattak. A jó hangulat hamar elősegítette a személyes ismerkedést. Kiss Éva referens és Szabó Tiborné elnökünk eközben megállapodásra jutottak, hogy a kitűzött együttműködést hivatalos formába öntik, és ennek a látogatásnak jövőre Magyarországon kell folytatódnia. A látogatásra tervezett órácska megháromszorozódott és városnézéssel fejeződött be.

Harmadnap a Békás szoros felé indultunk. Borvízkóstolás és csíkszeredai “Makovecz” templomlátogatás után kitérőt tettünk a nyergestetői emlékhelyhez, ahol tisztelegtünk a 48-as székelyek emlékművénél és sírjánál, majd a csíksomlyói templomnál álltunk meg. A mádéfalvi emlékhelynél is elhelyeztük a megemlékezés virágait, mielőtt Gyergyószárhegyi Lázár kastélyánál látogatást tettünk volna. Felérve a Békás-szoroshoz, lenyűgöző látvány fogadott bennünket. Fárasztó, de gyönyörű séta közben néztük az égbenyúló sziklákat. A Gyilkos-tó szinte csak ráadás volt a természet csodálatos alkotó-romboló látványához. A Bucsin tetőn átutazva képet kaptunk az erdős Kárpátok rengetegjeiből.

Utolsó nap a hazafelé vezető utunkon, a fehéregyházi csatamezőn Petőfi emlékét idéztük, majd Segesvár belvárosával ismerkedtünk. A maros-vásárhelyi kultúrpalotától alig tudtunk elválni. Az idegenvezetőnk még egy kitérőt tett velünk Tordánál Torockóra. A világörökség várományosa ez a környék, de meg is érdemli, mivel valóságos ékszerdoboz ott a Székelykő lábánál.

Nagyon hosszú volt az út, de mindenkit felvillanyozott a hír, hogy utunkat az NCA pályázaton nyert pénzből támogatták.

Köszönjük a szervezőknek, a mindent megmutatni akaró idegenvezetőnknek és nem utolsó sorban a Körös Volán két gépkocsivezetőjének - Szrnka Mihály és Kesjár János uraknak -, akiket a jó Gábor atya csak egyszerűen “Motor urak”-nak nevezett.

 

Fazekas Géza

 

Természetjárás a Vértesben

 

Harmincöten indultunk augusztus 26-án a Mór közeli Vértes hegységbe kirándulni. A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) tagjait a szervező, Móri Mozgássérült Egyesület aktivistái fogadták az egykori bányász-pihenőhelyen, a csodálatos környezetben lévő Dobaikút foga-dóban. A 60 főre duzzadó vidám csapat természetjárását a székesfehérvári és a móri önkormányzatok támogatták.              

 

Szokó Zsolt

 

Dallal, verssel lélektől lélekig

Szíves vendéglátás Romániában

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont Kultúrcsoportja Bereczkné Bihari Erzsébet vezetésével júliusban Romániába utazott. Kultúrcsoportunkat a romániai Vakok Szervezetének Szatmár Megyei Egyesülete hívta meg vendégszereplésre. Egy kisbusszal Érmihályfalvánál érkeztünk Románia területére, majd hosszabb utazás után Érmindszentre.

Ady Endre születésekor, 1877. november 22-én, Érmindszent még Szilágy megyéhez tartozott, de aztán az akkor 800 lakosú falu Szatmár megyéhez került. Ez a falu jelenleg már csak 140 lakost számlál. Az Ady-család házában 1957-ben hozták létre az Ady-emlékházat, a települést pedig Adyfalvának nevezték el. Szilágyi Enikő, a múzeum vezetője mutatta be ezt az intézményt.

1953-ban egy tűzvész súlyosan megrongálta a költő szülőházát. Popp Aurél festőművész szervezésében sikerült helyreállítani, majd létrehozni benne a múzeumot. 2000-től a Szatmár Megyei Tanács támogatásával elvégezték az intézmény teljes felújítását. Tárlókkal és falitáblákkal rendezték be. Ezek a költő életének és művészetének egyes szakaszait szemléltetik. Az irodalmi anyagokon kívül számos korabeli bútort, eszközt tapintással is érzékelhettünk, tanulmányozhattunk. Az utódok közt most mi is tiszteleghettünk az e tájról elindult költő emléke és művészete előtt. Megpihentethettük lelkünket, gondolatainkat az ő műveinek lelkületén.

Az esti órákban érkeztünk meg a Szatmárnémetitől keletre lévő Mária-völgybe, amely Ferenc József császár és király Mária Valéria nevű leányáról kapta a nevét. Szatmár megye ezen északkeleti részén már az Avas-hegység nyúlványai találhatók.

Szálláshelyünk a Mária-völgyi vendégházban volt.

A második napon a vendégház éttermének teraszán szerepeltek a csoportok   együttesei.  A  vendéglátó Szatmár Megyei Vakok Egyesületének elnöke, Ioan Podina, köszöntőjében ismertette a rendezvény programját. Szavait Veres Attila, a szatmáriak kulturális referense tolmácsolta. Minden csoport műsorában a szülőföld dalaiból, verseiből hallhattunk néhányat. A mi csoportunk kezdte a műsort.

Bereczkné Bihari Erzsébet volt a műsorközlőnk, de szerepelt versekkel népdalokkal is, amelyeket Magyar Lászlónéval adott elő. Ézsiás László pedig Buda Ferenc Himnusz haza című költeményét adta elő kiválóan. Bereczkné és Lukács Sándor, zenei kisegyüttesünk művészeti vezetője, egy zenés     kompozíciót     is     bemutatott

Radnóti Miklós:  Nem  tudhatom  című költeményére. Zenei együttesünk mindkét tagja: Lukács Sándor szintetizátoron, Tábori József a dobokon remekelt és énekesként is nagy sikert arattak. Nagy Ilona pedig saját költeményeiből mondott el néhányat.

A Hargita-Kovászna Megyei Egyesület elnöke, Lukács Ibolya mutatta be csoportjuk szereplőit. Geréb Lujza népdalokat, majd magyarnótákat énekelt. Ady Endre és Kányádi Sándor verseit mondta el Gedő Piroska, Olti Júlia és Veres Imre, aki saját verseiből is előadott néhányat. A dalosaikat zenei együttesük: Lőrincz Miklós klarinéton és Máthé Vilmos harmonikán kísérte. Műsoruk végén velük együtt énekeltük a Székely Himnuszt.

A vendéglátó szatmári egyesület kultúrcsoportjának versmondói Paku Erzsébet és Szűcs Anikó voltak. Tőlük Eminescu és Mécs László költeményeit hallhattuk. Az együttes műsorán román népdalok is szerepeltek. Énekeseiket Tímár István kísérte szintetizátoron.

 

Bereczkné Bihari Erzsébet megköszönte Baksa Ernő idegenvezetőnknek a szíves szervezőmunkáját, a kísérőknek pedig a körültekintő, figyelmes segítséget.

 

Lak István

 

A kutyákra figyeltek

 

Szakmai napot szervezett szeptember 2-án a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesület a Fényforrás Alapítvánnyal a megyében élő, vakvezető kutyával közlekedőknek. Az  alapítvány 9 kutyásnak ítélt meg nagyobb összegű támogatást, ezt a szakmai napon adták át.

 

A vakvezető kutyakiképző iskola vezetője és egy helyi állatorvos fel-mérték a kutyák fizikai és egészségi állapotát, szakmai tanácsokat adtak a sorstársaknak, akik számára ez egyúttal ismerkedési lehetőség és tapasztalatcsere is volt. A résztvevők  ezután bekapcsolódtak a szolnoki  Civil kavalkád rendezvényébe, a kutyások rögtönzött bemutatót tartottak és beszélgettek az érdeklődőkkel.  Az egyesület egész nap  kint volt a kavalkádon: bemutatta a vakügyi segédeszközöket és a  Braille írást.

 

Fegyverek

 

Huszonnyolc gyengénlátó és vak ember ismerhette meg a fegyverek kinézetét és működését a Bocskai gépesített lövészdandár katonái segítségével a közelmúltban. A vendégek megtapogatva nézhették meg a lövészdandár fegyverkiállításának tárgyait és a ma használatos puskákat, fegyvereket - természetesen töltetlenül. Tízen a Dr. Kettessy Aladár Általános Iskolából, tizennyolcan pedig a Helen Keller Támogató Szolgálat szervezésének köszönhetően vehettek részt a nem mindennapi eseményen Debrecenben.

 

Apróhirdetés

 

Szeretettel várunk érdeklődő látássérült fiatalokat, akik a Tengeri Csillag Sportegyesület programjaiba bekapcsolódnának: korcsolyázás, kirándulás, minden hónap harmadik csütörtökén 17 óra 30 perctől válasz- és megoldáskeresés a Bibliából a mindennapi élet problémáira. Helyszín: Fasori Református Gyülekezet, Bp. VII. Városligeti fasor 7. Tel.: 06-30-507-0035

*

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy apróhirdetésüket - 25 szóig - csak akkor áll módunkban közölni, ha a megjelentetni kívánt szöveghez mellékelik a díjbefizetést igazoló feladóvevényt, illetve annak másolatát. Kérjük Önöket, hogy a csekk-szelvényen a közlemények rovatban tüntessék fel, hogy apróhirdetésre fizették be az összeget.

Az apróhirdetés díja 1000.- forint, amelyet a (rózsaszínű) postai utalványon vagy az MVGYOSZ titkárságán beszerezhető (sárga) készpénzátutalási megbízáson lehet befizetni a Szövetség számlájára.                              (A szerk.)

 

Előfizetői díjak

 

A szövetségi sajtótermékek éves előfizetési díjai — az elmúlt két évben elmaradt emelésre, valamint az idei évben bekövetkezett áremelésekre, és ÁFA-kulcs emelésre tekintettel — 2007. január 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak:

 

Megnevezés Megjelenés  Ft/év

„Vakok Világa” sík         havonta       1.950,-

„Vakok Világa” pont       2 hetente      1.760,-

„Vakok Világa” kazetta   havonta       5.720,-

Elektronikus „Vakok Világa” E-mail   havonta       1.560,-

Elektronikus „Vakok Világa” floppy   havonta       1.950,-

RTV  hetente        3.250,-

Elektronikus RTV E-mail          hetente        3.250,-

Elektronikus RTV floppy         hetente        3.900,-

Irodalmi értesítő    2 havonta    1.770,-

Zenei értesítő        havonta       1.900,-

Gyógymasszőr pont       félévente      1.300,-

Gyógymasszőr kazettán  félévente      1.300,-

Lapról - Hangra     2 hetente      2.470,-

Lapról - Hangra új előfizető 1. évben           3.900,-

Lapról — Hangra közületeknek          9.100,-

Kitekintő pont       havonta       1.770,-

 

A hangoskönyvtári katalógusban 2004/2005-ben megjelent könyvek listája (III. befejező rész)

 

Író     Cím   Felolvasó    Sorszám      Óra

Sas György Kamillka      Szoboszlai Éva     2735  8

Schlink, Bernhard  A felolvasó  Tóth Barnabás      2866  6

Sinclair, Upton      Manó-mobil Korompai Vali      2795  5

Somogyváry Gyula         A Rajna ködbevész         Ifju György 2781  7

Somogyváry Gyula         A pirossapkás kislány     Ifju György 2830  15

Speyer, Wilhelm    A hatodik osztály  Kelényi Ferenc      2848  6

Speyer, Wilhelm    Gimnazisták Kelényi Ferenc      2752  8

Steel, Danielle       Eltűnt!         Korompai Vali      2882  11

Sütő András         Omló egek alatt     Szoboszlai Éva     2771  12

Szabó Magda        Álarcosbál   Sipos Magdi,

         Sztankovics Ágnes         2794  8

Szabó Magda        Születésnap Korompai Vali      2797  9

Szedő Dénes P.    A kis hercegnő aranyszíve        Sipos Magdi         2751  1

Szentiványi Jenő    A görög gálya titka         Szoboszlai Éva     2767  7

Szentiványi Jenő    A kőbaltás ember  Sipos Magdi         2763  7

Szerb Antal Magyar irodalomtörténet Sztankovics Ágnes         2780  25

Szerző nélkül        Elképesztő novellák        Tóth Barnabás      2845  11

Szerző nélkül        Száműzetésben - szabadon       Terescsik Eszter    2773  13

Takács Tibor        Kócos kutyaságai  Szoboszlai Éva     2778  5

Toelcke, Werner   Gyilkolni könnyű   Virágh Tibor         2911  11

Tournier, Michel   Péntek vagy a Csendes

         óceán végvidéke    Tóth Barnabás      2793  9

Vámos Miklós      Sánta kutya  Zsolnai Júlia 2738  11

Vanier, Jean Depresszió...         Kelényi Ferenc      2736  2

Varró Dániel         Túl a Maszat-hegyen       Terescsik Eszter    2829  4

Wass Albert          Magukrahagyottak Korompai Vali      2759  6

Wass Albert          Örökösök    Nagy Péter  2913  4

Weöres Sándor     A teljesség felé      Korompai Vali      2782  3

Werfel, Franz        Ravatal a bordélyházban Virágh Tibor         2822  14

Wilder, Thornton

Niven Caesar         Romoda Klára      2734  9

Zsindelyné

Tüdős Klára          Csizma az asztalon         lfju György  2818  6

         Biblia - Újszövetségi Szentírás

         (Római Katolikus fordítás)       Dombóvári Ferenc,

                   Dunai Tamás,

                   Sinkovits Imre       2126  23