Köszönöm az eddig beérkezett és a még úton lévő kérdőíveket, amelyeket júniusi számunk mellékleteként találtak. Öröm olvasni, hogy minden válaszolót milyen sok téma érdekel. Győzzünk eleget tenni a sok kívánságnak! Igyekszünk rendszeresen minden témának teret adni, ne kelljen egyiket sem mellőzni. Ez csak úgy lehetséges, hogy különböző tartalmúak lesznek a havonkénti számok. Még rengeteg ötlet van a tarsolyban, előbb-utóbb - bízom benne - mind sorra kerül.
Köszönet a sok beszámolóért, hozzászólásért, hírért, amiket közvetíthetünk az Önök életéről a nagyközönség felé. Jó olvasást, kellemes kikapcsolódást kívánok mostani számunkhoz.
Bakos Judit
Az Országos Elnökség június 28-i ülésén csak kisebb horderejű kérdések kerültek sorra. Egy május 24-én hozott határozat végrehajtása közben kiderült, hogy az abban foglalt határidők nem tarthatóak. A jelen lévő Erősné Ecsedi Judit, az Erős és Társa Kft. ügyvezetője elmondta, hogy minden hó 20-áig kell elkészíteniük megbízóik áfa bevallását, a MÁK-tól 15-e körül kapnak meg bizonyos adatokat, tehát csak 20-a után tudják a MVGYOSZ számára a kért kimutatásokat megküldeni. A Felügyelő Bizottság tagjai tehát a korábbi határozat módosítása szerint a tárgyhónapot követő hónap 30-áig kapnak meg néhány pénztári jegyzéket és főkönyvi kivonatot. Felmerült, hogy szerencsés lenne, ha a bérszámfejtést is vállalná a könyvelő cég, de egyelőre maradt az elnökség a Magyar Államkincstárnál, amely ingyen végzi e feladatot.
Az Elnökség zárt ülés keretében vitatta meg Földi Antal Szövetséget érintő peres ügyét.
A Szövetség informatikai tevékenységére vonatkozóan több ajánlat érkezett az Elnökséghez, amelyek megvitatása után az Elnökség úgy döntött, hogy ezeket egyelőre első olvasatnak tekinti, mivel az ajánlatok tartalma nem fedi egy az egyben az elvárt szolgáltatásokat. Felkérték az elnököt és a hivatalvezetőt, hogy az ülésen elhangzott szempontok figyelembevételével folytassanak tárgyalásokat valamennyi ajánlattevővel, és az ezek nyomán kialakult álláspontot terjesszék a legközelebbi elnökségi ülés elé.
A Zala megyei egyesülettől érkezett észrevétel nem tartja megfelelőnek, hogy az egyesületek költségvetési pályázatának végleges döntése az Országos Elnökség kezében van, amelynek tagjai maguk is érintettek, mint megyei egyesületi vezetők. Az Elnökség állásfoglalása szerint a pályázati feltételek egységesek, és a döntéshozatal szakmai előkészítése garancia arra, hogy a hivatalvezető által felkért személyek korrekt elbírálás alapján tesznek javaslatot az Elnökség elé. Az Elnökség csak komoly indoklással térhet el a bíráló és javaslattevő bizottság ajánlásától.
Az Elnökség a Vakok Világa című folyóirat főszerkesztői posztjának betöltésére kiírta az új pályázatot. (Emlékezetes, a korábbi eredménytelennek ítéltetett.) Lényegi tartalmi változás, hogy a tisztséget vállalkozói jogviszony keretében kell betölteni. A pályázatok beadási határideje 2006. július 31.
Lassan megnyugtató helyzet alakul ki a Szövetség pályázatainak ügyében. Egy jó pályázat megírása komoly munkát igényel, s ennek egyelőre nincs felelős gazdája a hivatalban. Nincs önálló munkakör, egyéb munkakörök leterheltsége mellett pedig nem várható el az eredményes pályázatok megírása, amelyhez anyagi érdekeltség is fűződhet. Felkérték a hivatalvezetőt, hogy a szeptemberi elnökségi ülésre dolgozzon ki egy degresszív rendszerre alapuló megoldási javaslatot a sikeres pályázatok díjazásának feltételeire.
Az ülésen tájékoztató hangzott el a Braille nyomda tevékenységéről, kiadványairól, esetleges összevonásokról, egyéni megrendeléseikről. Elhangzott: szabad kapacitással rendelkeznek a puha fémlemezre készíthető Braille feliratok előállítására.
15 millió forintos ajánlat érkezett a MVGYOSZ által megörökölt Budapest, Kárpát u. 5. sz. alatti ingatlanra. Az elnökség több információja szerint a lakás ennél többet ér, ezért úgy döntöttek, hogy az ingatlan irányáraként 20 millió forintot határoznak meg, egyben felkérik az elnököt, hogy ezen feltételek melletti értékesítéssel ingatlanközvetítőt bízzon meg.
Az egyebekben elhangzott, hogy elkezdődött az Assisto cég által megkárosított személyek járandóságának kifizetése. Az érintetteket meglepte bérgarancia alap által kifizetett összeg, mert az kevesebb, mint amire számítottak. A jogszabály alapján ezt az összeget is levonás terheli, amire nem hívták fel figyelmüket.
Dr. Szőke László elnök és Dr. Micserics József hivatalvezető debreceni látogatásukról elmondták, hogy példaértékű munkát ismerhettek meg vendéglátóiknál, a Hajdú-Bihar megyei Egyesületnél és a Fehér Bot Alapítványnál.
Együttműködést ajánlott a Szövetségnek termékeinek magyarországi elterjesztésében egy olasz, EU-s szabvány szerinti kültéri járólapot forgalmazó cég. A különböző dombormintázattal ellátott lapok alkalmasak vezető sávnak, vagy a különböző rendeltetésű utak megkülönböztetésére. Ily módon hozzájárulnak a látássérültek biztonságos közlekedésének elősegítéséhez. Az együttműködési szerződés aláírása után a Magyarországon forgalmazott termékek bevételének 5%-ával támogatják a Szövetséget.
b.j.
A legelszántabb fővárosi, városi embernek is van "tanyaképe". Klasszikus írók, költők köteteiből szerezte. Ha olvasta, megértette csendjeit, visszahúzódását, meg is szerethette. Élménye filmekből is táplálkozhatott. Esetleg járt "ott", arrafelé, eltölthetett órákat, néhány napot s a magával hozott morális, esztétikai élményeit örömmel hasonlította össze a Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor által fogalmazottakkal. Városi szemnek felfoghatatlan nagyságú szabad terek, ezeket olykor megszakítja egy-egy lakóház, gazdasági épület, kutak, legelésző állatok. És a termőföld. És a munkát végző, leginkább megélhetésükért küszködő emberek. Mindez, ha ott járnánk, ha festményeken, fényképeken látjuk, mérhetetlen nyugalmat áraszt.
A tanya zárt világ. Sajátos karaktere, emberei egyaránt. Valószínű, hogy ez fellazult, de egyénisége a múltból táplálkozik s csak lassan oldódik fel a ma rohanásában. Ez még akkor is így van, ha a "miénk" inkább átmenet volt a tanya és a falu között és egymástól karnyújtásnyi távolságra négy család élt egymás mellett. Egyértelműség, szinte azonos gondolatok, a szükségszerűség diktálta józanság. Az egymásra utaltság minden konfliktust megold s a komolyabbakat sem "zajjal", mint azt a külvilág teszi. Ott van az állandó természeti körforgást irányító, a változást érlelő, kihordó természet engedékenysége vagy zsarnoksága. A kötelezően kiszámíthatatlan időjárás is ezt engedélyezi vagy tiltja. Jó, rossz értelemben kiszolgáltatottan állunk vele szembe.
Itt élt a Tóka család. Az édesapa, ez már a falusi kötelék felbomlásának kezdetét jelenti, Pécsre járt dolgozni. Vasesztergályosként. Az egyetlen gyerek - ő Laci - édesanyjával otthon él. Ezt az életet szokja, szereti. Öt éves koráig. Penicillin mérgezés. A nemlét közelsége. A segíteni akarás elementáris ereje körülötte. Küzdelem. Sikerült kikerülnie ezt az "emberen túli" csapdát. Mi maradt meg ebből az időszakból? Tudja, érti ezt egy kisgyerek? Nem tudni. Az majdnem biztos, hogy küzdőképesebb lesz az az ember, aki életének nagy részét küzdelemként éli meg. Olyasvalamivel kerül közelebbi kapcsolatba, amelyet vélhetően felfogni sem képes. Halál. Fajsúlyos szó. Nehéz, talán a legnehezebb valamennyi között. Felépül. Mások segítségével. Önmaga erejével. Gyógyulása már az emlékek közötti történet egyike.
Az iskola következik. Napi hat kilométer gyaloglás. Áta, Szederkény. Egyre közelebb Pécshez. Ahhoz a városhoz, amely kezdetben a mesék birodalmához tartozott, mecsetjeivel, századokon átívelő kultúrájával, a Mecsek csúcsa felé tartó szerpentinjeivel, a városnak a hegyhez támaszkodó oldalával. Széchenyi Gimnázium. Matematika-fizika szak. Előbb, utóbb felveszik, ahogy előbb utóbb mindenhová, mert célirányos akarata így diktálja. Tehetségként fogadják be. Ez magabiztosságot ad, talán túlzottan is. Haverok, bulik, lányok s összegzésül a verekedések. Furcsa módon az újból jelentkező, de inkább "újra eszmélő" betegség nem engedi túllépni saját, ha kívül nem is, de belül erősen őrzött morálján. Talán elzüllöttem volna, néz kérdően, ha ez nincs. Látása egyre gyengül, a világ kopik körülötte. Megvakul. Már csak emlékképei és a tapintható kapcsolata marad meg a világból.
Rendhagyóan embertelen, de egyértelműen egyenes út következik. A továbbiakban a matematika lenne adott, de "ehhez látni kell". A jogra jelentkezik és Tóka László elindul ezen a göröngyössé vált úton. Körbefogja egy zárt világ, amit meg kell tanulnia. Teszi. "Látni" akar. Beilleszkedik. Elfogadják, befogadják. Megtanulja a társaságokat, a kapcsolatokat, a beszélgetést. Segítik őt az eddig látott, magával hozott "képek", amit fantáziájával egészít ki. Feleség, még az esti gimnáziumból. Segítség, empátia. Sok és sokféle mindenből. Barátság egy emberrel, tartozás, kötődés. Majd a második feleség. Itt is szolidaritás. Amit megérint, tudja. A vakok nem látnak, mégis "többet" látnak, mert itt nincs határ. És tartozás egy tárgyhoz, amit magnetofonnak nevez az emberiség. Így tanul. Diploma. A telefonközpontosból jogász lesz. Ugyanabban az épületben.
A vakok új megyei szervezetének megalakítása. Egy közösség megszületése. Kapcsolat a helyi tömegkommunikációval. A Braille írás tanítása, az angol nyelv oktatása, sportolás, kirándulások, tanfolyamok. Erős, szép kapcsolat a szomszédos megyékkel, Tolna, Somogy. Egyre közelebb a "látók világához". Ami zavarja, az a fiatalok passzivitása. Paradox megállapítás, de érteni kell. Minél többet segítenek családon belül, annál több az önállótlan közöttünk. Ha a gyerek nem képes egy pohár vizet tölteni magának, de legyen bármi, a cselekvés, önállóság elvész. Holott teljes életet kell élni. A társadalomban elfoglalt helyük a tét. Ez a legnagyobb, a legtöbb.
Dr. Tóka László 55 éves. Több, mint három évtizede éli a vakok életét. Két házasság, három gyerek. Balázs, László, Sándor. Iskoláikat befejezték, közelében maradtak. Ennél többet nem lehet kikövetelni az élettől. Talán még ezt az egyet: a már tíz éve élettárs Zsuzsát. Mindez szinte emberfeletti belső nyugalmat, kiegyensúlyozottságot nyújt.
A Baranya megyei egyesület elnöke jövőre abba akarja hagyni a munkát. Megtette, amit megtehetett. Egyre inkább az otthonát akarja építeni. Rádió, televízió, karosszék, olykor csend. És a meghatározó zene. Régi slágerek, magyar nóta, lakodalmas rock. Amatőr vagyok, fogalmaz, de a zene köt, viszi magával egy másik birodalomba. Számítógépes programok. Racionalitása megnyugtatja.
Kicsit elfáradtam, mondja. Teljes élet van mögötte és előtte. Kötelező útját bejárta, de más stílusban szeretné diktálni. Ami nagyon fontos, elfogadták, megértették, megtartották. Ő meg válaszképpen a legtöbbet adta, amit adhatott. Végig emberi mardt. További sikeres utat.
b.j.
Június 13-án a kiemelkedően közhasznú Fehér Bot Alapítvány elnöke, dr. Szabó Miklós, és az Alapítvány kulturális segítője, Rózsa Dezső meghívására városunkban járt Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke és Dr. Micserics József hivatalvezető.
A hivatalos program a Cívis rádió stúdiójában kezdődött, ahol Varga Imre, a helyi rádió riportere készített interjút a vendégekkel. Mivel a Fehér Bot Alapítvány ebben az évben ünnepli létrejöttének 10. évfordulóját, álljon itt egy idézet a jelenleg hatályos Alapító okiratból:
"3.1. Az Alapítvány célja a vakok és gyengénlátók, illetőleg más fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának, esélyegyenlőségének elősegítése, valamint lakóhelyi rehabilitációjának és művelődésének támogatása.
3.2. Az Alapítvány célja, hogy az alapító okirat 3.1. pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a fogyatékos személyek számára
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján támogató szolgálatokat és egyéb személyes gondoskodást nyújtó intézményeket működtessen;
b) szociális támogatást nyújtson, segédeszközöket kölcsönözzön;
c) a felnőtt képzésről szóló 2001. évi CI. törvény és végrehajtási rendeletei alapján képzési és átképzési feladatokat valósítson meg;
d) foglalkozási rehabilitációs intézményt működtessen;
e) rehabilitációs foglalkoztatást biztosítson."
Az elnök tájékoztatása alapján az Alapítvány teljes mértékben megfelel a kitűzött céloknak, annál is inkább, hiszen négy támogató szolgálatot működtet Hajdú-Bihar megyében és egyet Nyíregyházán. Az Alapítvány által létesített "Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Központja" munkájáról Minya Gábor és munkatársai adtak tájékoztatást a vendégeknek. Az Alapítvány feladatait 2006-ban 46 főállású munkatárssal és kb. 15 önkéntes segítővel látja el.
A megbeszélésen részt vett Dr. Nagy Sándor, a MVGYOSZ alelnöke, a helyi egyesület elnöke is. A majdnem két órás tájékoztató és tájékozódó megbeszélések közben a Hajdú-Bihari Napló és három helyi rádió munkatársa érdeklődött az országos elnöktől az egyesületi munkáról. Ezek a riportok el is hangzottak a magazinműsorokban.
Némi pihenés után az Andaházi Esték fórum sorozat tizedik, évzáró közönségtalálkozójára került sor. Vendégeinknek itt lehetőségük volt ismertetni a sorstársakkal elképzeléseiket az elkövetkező évek tennivalóiról, azok megvalósításának lehetőségeiről és feltételeiről.
Rózsa Dezső
Németországban kétszáz évvel ezelőtt August Zeune alapította meg a berlini Vakok Porosz Királyi Iskoláját, az első oktatási intézményt látássérült gyermekek számára. Az európai felvilágosodás korában a nem-látók számára ez jelentette az egyetlen esélyt a szervezett oktatásban való részvételre. A személyi fejlesztésen túl az integráció volt a másik fontos célja a képzésnek, hogy a diákok hasznos tagjaivá válhassanak a társadalomnak. A vak gyermekek oktatásának alapelve a tapintás gyakorlása ún. tárgyismereti órákon és kézügyességi foglalkozásokon. A vakok oktatásában a korszerű hozzáállás szerint a hangsúly a gyermeki fejlődést biztosító módszereken volt, mint a leíró technika, a mozgás, a zene, és a csapatmunka. Mind a mai napig ezeket a módszereket a pedagógusok dolgozzák ki.
A kiállítás ennek az oktatásnak a történetét öleli fel a kezdetektől és mutatja be tárgyak, fényképek, modellek és multimédiás eszközök segítségével. A kiállítás egy szakasza a 20. sz. második felére helyezi a hangsúlyt. A látás, a hallás és a tapintás az emberi érzékelésrendszer három leghangsúlyosabb eleme a környezet felfogásában, a tárgyak alakjának felismerésében és az alkotói tevékenységben. Ezt a három érzetet kiemelten mutatják be.
A kiállítás október 15-éig látogatható a berlini Német Technika Múzeumában Tapintás, hallás, látás alcímmel.
Honlap: www.dtmb.de/Actuelles/Fühlen, Hören, Sehen
A Hermina Egyesület Turista szakosztályának tavaszi autóbuszos kirándulásán délelőtt érkeztünk Pannonhalmára. A pannonhalmi apátság a Sokorói hármashalom vidékének középső halmán - amit egykor Szentmártonhegyének hívtak - épült fel. Géza fejedelem térítőként telepítette ide a bencéseket, akik főként tanító rendként működtek. E rend az alapító Benedekről (480-547) kapta a nevét. Itt jött létre a letelepedő magyarság első vallási központja 896-ban. Az apátság első templomát 1004-ben szentelték fel. E helyet a nyelvújító Kazinczy Ferenc és a Szentmártonhegyén élő levelezőtársa, a pap Guzmics Izidor nevezte el a XIX. század elején Pannonhalmának.
Az apátságot a török többször is elfoglalta, ám mindig csak rövid időre. A török kiűzése után a templomot az 1700-as években újjáépítették. A hitéletet 1802-ben indították el, azóta működik itt gimnázium, ma 330 diákkal. A templom nem nagy, és csak szerzetesi templom. Az apátsági épületegyüttes, amelyet 1996-ra újítottak fel, a templomból, a szerzetesek otthonaiból, az idős papok otthonából, a kollégiumból és a gimnázium épületéből áll. A templom gótikus stílusú altemplomában két emléktábla is látható: az egyik Stefánia belga királyi hercegnő sírját jelöli, a másik pedig Lónyay Elemér hercegét. Stefánia Rudolf trónörökös felesége volt. Tíz évi özvegység után Lónyay Elemérrel kötött szerelmi házasságot. Ők a Pozsony melletti Oroszváron éltek, s településük, még két faluval együtt a II. világháború után Pozsonyhoz került. 1944-ben Pannonhalmára menekültek s haláluk után végső nyughelyük lett az altemplom.
A könyvtár, amely ma is működik, igen magas belsőt mutat, minden berendezési tárgya fából készült. Az intézményben kb. 400 ezer kötet található, főként teológiai, természettudományi, történelmi és irodalmi művek. A XIX. század közepétől gyűjtik az összes magyar író, költő első megjelent kötetét. Itt van a legrégebbi magyar nyelvemlékünk, az első magyar nyelvemlékünk, a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből.
Pannonhalma környékén jelentős szőlő területek vannak s az itteni termésből jó minőségű borokat készítenek. Hamarosan Győrbe érkeztünk. A már 130 ezer lakosú város három folyó mentén települt. Kr.e. 500 körül kelták lakták a helyet, akik Arraboná-nak nevezték városukat. Az államosításunk után különböző szerzetes rendek telepedtek le Győrben. V. István király 1271-ben szabad királyi városi rangot adott a településnek, amelyet a török többször is elfoglalt, de szerencsére mindig csak rövid időre.
Győrben először a székesegyházba mentünk, aminek kápolnáiban országos nevezetességű emlékek találhatók. A Héderváry-kápolnában (az építő püspökről nevezték el a helyiek) található Szent László király hermája, azaz fej ereklyetartója, amely nemzeti ereklyéink sorában a harmadik. (Az első a Szent Korona, a második a Szent Jobb). Itt van a kápolna oltárán a könnyező Madonna című kegykép, amelyet egy ír püspök hozott el az ottani protestánsüldözések elől. A kép, itt a falon, 1697. márc. 17-én, az írek védőszentje, Szent Patrik napján könnyezni kezdett. A könnyek valódiságát vegyi vizsgálattal bizonyították. A székesegyház kápolnájában van az a vörös márványból készült szarkofág, amelyben Apor Vilmos (1892-1945) győri püspök földi maradványait őrzik. Ő a II. világháború végén sok-sok ártatlan embert védelmezett meg. Egy mentő munka során kapott lövéstől kapott halálos sebet. Tettéért 1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
A délutáni városnéző séta során több neves épületet és köztéri szobrot tekintettünk meg. Győr legújabb szobra Tóth Dávid (1974) szobrászművész alkotása a lengyel-magyar barátság emlékműve, amelyet Lech Kaczynski és Sólyom László, a két ország államfője 2006. március 24-én, a Lengyel-magyar Barátság napján avattak fel a Bem téren. A szobor két, lombjaiban összeboruló, gyökereiben összefonódó tölgyfát ábrázol. A szobrászművészt Stanislaw Worcell, lengyel író 1849-ben megfogalmazott sorai ihlették: "Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele". A monumentális emlékmű alkotója megkapta a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztjét.
Sok emlékkel, új ismeretekkel ért véget tartalmas kirándulásunk.
Lak István
A MVGYOSZ Bács-Kiskun megyei Egyesülete szeretettel meghív minden Bács-, Békés- és Csongrád megyében élő 28 év alatti látássérültet az augusztus 26-án (szombat), Kecskeméten megrendezendő
A rendezvény egész napos. Ebédet biztosítunk minden résztvevőnek és egy kísérőjének, ezért kérjük, hogy részvételi szándékotokat előre jelezzétek az alábbi telefonszámon: 06/76-320-708
A találkozón lesznek kulturális programok (pl. vers, ének, zene) és szakmai előadások, amelyek témái: drog és alkohol veszélyei, egészségtudatos életmód. Továbbá tervezzük több civil szervezet és oktatási intézmény képviselőjének meghívását. A találkozó jó alkalom lesz az ismerkedésre és információszerzésre.
Üdvözlettel: a rendezvény szervezői
A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete
országos Braille-olvasás versenyt rendez 2006 szeptember 30-án
Nyíregyházán.
Két kategóriában várunk jelentkezőket:
gyerek 8-18 éves korig, felnőtt 18 évtől felfelé, határ a csillagos ég.
Jelentkezni lehet az egyesület irodájában munkanapokon
telefonon a (42) 407-486-os vagy a (30) 373-1380-as telefonszámon vagy
e-mailben a vakegy @freemail.hu címen.
Nagy Tünde elnök
Szerencsésnek mondhatom magam, mert a Fehér Bot Alapítvány munkatársaival ellátogathattam Ausztria fővárosába, a bécsi REHA kiállításra. Nyolcan voltunk az Alapítvány munkatársaival, akik mindennapi életünk segítő társai. Nem volt könnyű út. A Hajdúdorogról fél négykor induló busz egy óra múlva vette fel a debrecenieket s irány Hegyeshalom. A határon semmit sem kellett várakoznunk, s jó úton, gyorsan, hihetetlen melegben, de róttuk a kilométereket. Könnyen megtaláltuk a kiállító helyet, s máris szemünk elé tárult a kiállítás impozáns terme. Hát igen! A nyelvtudás! Ilyenkor döbben rá az ember arra, milyen jó lenne, ha... ! Volt ugyan tolmácsunk, de mindenkinek nem lehet egyszerre fordítani. A 17 éves Emese meglepően jól beszélt németül és nekem, mint vaknak, sokat segített. A Kiállítás 90%-a a mozgássérülteknek, a mozgássérültekről szólt. Volt itt minden, ami szem szájnak ingere. Kerekesszék, több méretben és fajtában, és olyan autó, amibe a kerekesszékes ember önállóan be és ki tud szállni kocsijával együtt. Sőt olyan közlekedési eszköz is, amiben kerekesszékből is lehetett irányítani a nagyon szép kivitelű autót. Minden megtalálható volt, ami a mozgásában korlátozott egyén számára fontos segédeszköz lehet. Némi keserűséggel töltött el, hogy nem láttam a vakoknak készült modern technikát. Lehet, hogy bennem volt a kelleténél nagyobb várakozás? Nem láttam beszélő számítógépet, Picht-et, Braille táblát. Szép kivitelű fajátékot viszont igen. Műanyag lapra nyomtatott szakácskönyvet igen és ugyanilyen jegyzettömböt is. Megjegyzem, szerényebb kivitelben kb. 20 évvel ezelőtt Debrecenben ugyanilyen technikával mi már dr. Szél Lajos segítségével, az akkori Medicor vállalatnál készítettünk hasonló könyveket. A hallásukban korlátozottak standján egyetlen olyan technikát láttam, ami jelzi fénnyel és rezgéssel, hogy hívás érkezett. Természetesen nem akarok fanyalogni, annál is inkább, mert nem láttam a honi kínálatot. Ezzel együtt úgy gondolom, nem vagyunk lemaradva az eszközök vonatkozásában. Az más kérdés, hogy támogatottságban bizonyára igen és nagyon. Árakról nem kívánnék írni, mert ezek mindig az adott ország életszínvonalához mértek, s torz képet mutatnának. Az biztos, hogy, amit ott láttam, azt itthon is el lehetne készíteni, csak hát ahhoz is három dolog kell, és ugye tudjuk, hogy mi az!
Rózsa Dezső
A budapesti REHA Hungary 2006 Rehabilitációs Konferencia és Szakkiállítás május 5-6-án került megrendezésre a Millenáris Parkban. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) felkérésére a MVGYOSZ is képviseltette magát a számára biztosított fél standon.
Kroll Zsuzsa, a Szövetség munkatársa elmondta, hogy bemutatták a Szövetség szolgáltatásait, a Braille könyvtárat és a Hangoskönyvtárat, a Segédeszközbolt jónéhány termékét. Braille írás bemutatót tartottak és megtekinthették az érdeklődők az SMS-olvasó programot, megismerkedhettek a JAWS képernyőolvasó programmal és a Kutyakiképző iskolával is.
Az első nap egyik szakmai programja kerekasztal beszélgetés volt az Országos Fogyatékosügyi Programról és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról a Főhatóságok részvételével. A második napon beszélgetés folyt a Gyógytornász programról, a fogyatékos személyek sport általi esélyegyenlősége a rehabilitáció fejlesztésén keresztül címmel. Az Esélyegyenlőség napján koncertekkel sport-, gyermek- és szabadidős programokkal várták a vendégeket. A rendezvényen kevés volt látássérült ill. velük foglalkozó, velük élő érdeklődő, hiányoztak az őket segítő termékeket gyártó és forgalmazó cégek is. Talán a jövőben sikerül jobban felkészülnie a szervezőknek a felkért kiállítókkal és eredményesebb propagandát kifejteniük a két fél egymásra találása érdekében.
További információk: www.reha.hu
Július 3-án a Fővárosi Bíróságon megkezdődött az a per, melyet Földi Antal és ügyvédje, dr. Pozsonyi Anikó indított a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ellen. Keresetükben a 2005. szeptember 24-i országos Küldöttközgyűlés határozatait támadták meg. A felperes, Földi Antal szerint a Küldöttközgyűlés, mely a szerkezetileg átalakított MVGYOSZ új Alapszabályát is elfogadta, nem volt határozatképes. Ezen a tanácskozáson került sor az önálló jogi személyiségűvé vált egyesületek tagként történő felvételére, ill. a vagyon megosztására is. Nagyon nehéz helyzetbe kerül az MVGYOSZ vezetése, amennyiben a bíróság helyt ad a felperes és ügyvédje keresetének. Álláspontjuk szerint dr. Szőke László nem hívhatta volna össze az országos Küldöttközgyűlést, mint ügyvezető elnök., ugyanis az MVGYOSZ Alapszabálya nem tartalmazza az ügyvezetői megbízást. Dr. Szőke viszont úgy ítélte meg, hogy mind az elnökséget, mind őt, egy országos küldöttközgyűlés hatalmazta fel az ügyvezetői feladattal. A perben álló felek vitatják a vagyon felosztásának jogszerűségét, a kereset beadásának határidejét, az MVGYOSZ szerkezeti átalakításának törvényességét. Ezeket a kérdéseket a Legfőbb Ügyészség is vizsgálja - hangzott el a tárgyaláson.
Több fordulós, hosszasan elhúzódó perre számíthatnak a vitázó felek, és csak remélni lehet, hogy a bíróság a végére tisztán lát, és igazságos ítéletet hoz. A tárgyalás szeptember 28-án folytatódik.
Bartha Zsuzsanna
2006. júniusában irodalmi estet rendezett az abonyi Bihari János Zeneiskola és a Művelődési Ház és Könyvtár az önkormányzat dísztermében, melynek vendége, főszereplője Rithnovszky János író, költő volt. A műsor összeállítója, fő szervezője Tóth László zeneiskolai igazgató volt, a méltó beszédet Korbély Csabáné művelődési ház és könyvtár igazgatója mondta. A résztvevők a volt József Attila szavalóversenyek szereplői és a zeneiskola növendékei, tanárai, akik zeneszámaikkal oldották a könyvrészletek és versek hangulatából adódó feszültséget. Megható és szép volt ez a rendezvény az első pillanattól az utolsóig, hiszen egy olyan ember életpályáját mutatta be, akinek élete rendhagyó mai világunkban, ahol sok ember nem találja lelki békéjét. A rendezvény végén mód nyílt egy megvendégeléssel egybekötött kötetlen beszélgetésre is, ahol az ünnepeltet Dr. Gajdos István József polgármester köszöntötte meleg szavakkal.
Rithnovszky Jánost sokan ismerik Abonyban, hisz ő az az ember, aki "harmadmagával" - feleségével és vakvezető kutyával - úgy rótta Abony utcáit, mintha semmi sérülése nem lenne. Különös, kemény ember, aki legyőzve vakságát, bal keze elvesztését és bal fülére korlátozott hallását, nem adja fel, küzd és titkát megosztja másokkal.
"Miért van az,
ha látom, mint dúl közöny orkánja,
kezem csapásra kész, ökölbe szorul!
Miért van az,
Ha gáncsa ér bántó gondolatoknak,
Le nem terít,
Felugrom és tovább haladok!"
Ezt kérdezi önmagától egyik versében. A választ önmaga adja meg: "Családfámat a Rákóczi szabadságharcig tudom visszavezetni. A Rithnovszky testvérek Lengyelországból származnak és Rákóczi hadnagyai voltak. A szabadságharc után az egyik fiú Salgótarjánban, a másik Sopron környékén telepedett le. Belőlük kiváló katonák, a mi águnkból pedig kántorok lettek, egészen a mi családunkig. Nagyapám még Abony és Szolnok főkántora volt, apám már "csak" kántor. Később katonatiszt lett. Összeházasodott egy Medgyessy lánnyal, akinek felmenői között szintén sok katonatiszt volt.
A világháborút apám végigharcolta, és megkapta a Vaskeresztet is. Ő azok közé az emberek közé tartozott, akik sok-sok zsidó ember életét mentették meg, anyámat is ezért kényszernyugdíjazták. Ennivalót csempésztünk - magam is - a gettóba, udvarunk pedig illegális találkozók színtere volt. Édesapám sebesülése és a front közeledése miatt kimentek Németországba. A háború azonban kegyetlen dolog, megváltoztatja az emberi életeket. Anyámék külön-külön tértek haza Németországból, majd elváltak. Apám miatt - aki mindig példaképem volt - még 1941-ben jelentkeztem a kőszegi katonai alreál iskolába (velük menekültünk Nyugatra, ahol amerikai fogságba estem), pedig mindig az építészet érdekelt. Így visszagondolva azonban már belátom, hogy a kadett iskola jó volt: megkeményített és megtanított arra, hogy soha, semmit ne adjak fel egykönnyen."
Rithnovszky János Nagykátán született 1931-ben, de a háború után Abonyba került, ezt a várost vallja szülőföldjének. Tanulmányait a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban végezte. Közben aktívan sportolt a MÁV kézilabda csapatában, illetve a MTE futball csapatában. Közösségi ember, minden lehetséges módon részt vállalt az abonyi közéletben. A sport révén került fel a Budapesti Építők csapatához, ők tették lehetővé egyetemi tanulmányai megkezdését. Egy évet járt az Építőipari Egyetemre, amikor behívták katonának. Balesetéről csak annyit mond: "Szolgálati baleset volt!" A kórházban töltött első napokról, és arról, miként szembesült további életével, így ír A fény túlsó oldalán c. könyvében: "Vasárnap. A sötétet derítik szobatársaim viselt dolgaik mesélésével. Már ahogy derülni képes az ember összetörve, összezúzva, az ügyeletes nővér egy-egy injekciója között. Ajtó nyílik, sietős léptek. Halk, megindult hang: - Kisfiam! - Apukám! - nyöszörögtem inkább, mint mondtam. Felülnék, de még a fejemet sem tudom mozdítani. - Nem szabad! - hallom a nővérke ijedt hangját. - Maradjon nyugodtan! - Kisfiam! Kisfiam! - mellém ül, megfognánk egymás kezét, de csak a pólya van. Kezem? Így hát óvatosan a pólyát fogja kemény férfitenyerébe. Beszélnék, de a felindulástól, a gyöngeségtől nem megy. Csak szavaim vannak. Az első mondat azóta is bennem ég: - Apukám, fogok látni? - Csend. Tudom, hogy apám sohasem hazudott... És ez a csend mindent elmond. Mégsem hiszem. Szeretnék mást hinni!"
A kórházból nem haza, hanem a vakok intézetébe megy, mint mondja: "Abban a pillanatban, amikor megtudtam, hogy életben maradok és milyen sérülésekkel, elhatároztam, soha, senki számára nem leszek nyűg. Beköltöztem hát a Vakok Intézetébe, onnan meg egyenesen egy szerelmi házasságba."
Ági, az első felesége cigánylány volt, akivel annak haláláig, 1982-ig élt együtt. Súlyos skizofréniában szenvedett, János saját felelősségére mégis hazahozatta a kórházból, mert nem akarta, hogy ott haljon meg. Második feleségével -Judittal (Dudikával) - Abonyban egy utcában laktak. Ötvenévesen kerültek össze, és alig hét év múltán ő is itt hagyta: rákban hunyt el. Harmadik feleségét, Etelkát, 1945-ben Németországban ismerte meg, de a szerelmes fiatalokat az élet akkor elsodorta egymás mellől. Etelka 1947-ben belépett a Salvator szerzetesrendbe, melyből csak esküvőjük előtt kérte felmentését. Ő segített könyvei munkálataiban. Második feleségének halála után határozták el, hogy összeházasodnak, így adva beteljesülést a fiatalkori álmoknak.
Rithnovszky János életét a munka, és a mások iránti segíteni akarás jellemzi. Felépülése után azonnal részt vállal a Vakok Szövetségének megalakulásában, majd 1954-ben, egy korábban látott német kisfilm hatására kezdett el autodidakta módon a vakvezető kutya képzéssel foglalkozni.
1956-ban a Vakok Szövetségén belül megalakítja a Táncsics kört szociálpolitikai céllal, mert a vakok rehabilitációja gyermekcipőben járt. 1956. október 29-én részt vesz a Forradalmi Bizottság ülésén, de miután látta a fejleményeket, november 3-án értesítette a Forradalmi Bizottság tagjait, hogy ne tegyenek semmit. A Vakok Szövetségének vezetése megbocsátott "lázadó" tagjainak azzal a feltétellel, hogy bocsánatot kell kérniük. Rithnovszky Jánosnak ez ellenkezett nézeteivel, amit nem vették jó néven, és egy fegyelmi után örök időre kitiltották a Vakok Szövetségéből. Ekkor már megvolt az első kutyája. A vele való tapasztalatait írja le a Vakvezető kutya kiképzése c. könyvében, mely 3000 példányban jelent meg 1964-ben. Ugyanezzel a címmel kisfilm is készült. 1963-ban visszavették a Vakok Szövetségébe, és megszervezte az első vakvezető kutya képző tanfolyamot, melynek helyszíne a Városligetben, a Petőfi Csarnok mögött volt. Munkájukkal az 1964-ben megrendezett Kutyakiállításon mutatkoztak be.
Közben esztrád együttest alakított a vakok körében, melynek művészeti vezetője lett. Többek között vak szerzők műveit mutatták be, és olyan nagy volt a siker, hogy matinét kellett rendezniük. Arra különösen büszke, hogy ő már Kazimir Károly előtt megvalósította a "körszínházat" egy Moliere est rendezésével. Mégsem folytathatta ezt a munkát, mert az új vezetőség szerint ez nem egyeztethető össze a vakokért végzett munkával.
1968-ban kapta a felkérést egy állandó vakvezető kutya képző iskola létrehozására. Örömmel vállalta a feladatot. Csepelen, a Ráckevei Duna-ág partján, az üdülő övezetben kapott területen elkezdődött a munka. Saját kezűleg is végzett munkával a területet feltöltötték, bontásra ítélt házakat bontottak, fáradhatatlanul dolgoztak. Komoly épületet terveztek, melyhez meg volt a szükséges anyag is, pénz azonban nem volt a cölöpözéshez ill. betonozáshoz. A tervezésben sokat jelentett akkori munkahelyének, az Iparterv Vállalatnak segítőkész gárdája. Elkészült a betonlap és a faház. Lett tanterem, sportpálya, akadálypálya. Támogatást kaptak a KISZ-től is a boxok és az akadálypálya építéséhez. Olyan kiképző központot alakítottak ki, melynek akkor egész Európában nem volt párja. Volt szikkasztórendszer, irányítótornyuk, az épületek fel voltak szerelve hangosítással, egyéb technikai felszerelésekkel, sőt a tankert automata és kézi vezérlésű lámpákkal is rendelkezett. A kutyakiképzés négy ágon folyt: vakvezető, siketeknek jelző, mozgássérülteknek szolgáló és vízből mentő - saját ladikkal.
Az akkori hivatalos vélemény szerint azonban nem volt szükség vakvezető kutyákra, holott már nyolcvanon is túl volt az igénylők száma, és az iskola olyan méretűvé vált, hogy saját vállalkozás is lehetett volna. Amikor teljesen elkészült az iskola, Rithnovszkyt lemondatták annak vezetéséről és névleges szaktanácsadóként akarták 1976-ban foglalkoztatni, amit nem vállalt. Rithnovszky János 1970-ben főiskolai végzettséget szerzett szociológia, filozófia és esztétika szakon, majd ezt megtoldotta 1972-75 között pedagógiai diplomával is. Magnóról tanult: "Hiú ember vagyok! Nem tudom elviselni, hogy azt mondják: csak azért kapott jó jegyet, mert vak."
Közben persze dolgozott, állandó igazolt munkahelye volt telefonközpontosként 48 éven át. A többi vállalt feladatát társadalmi munkában végezte. Soha nem akart másokra szorulni. Egyszer egy karitatív rendezvényen meglátva fehér botját, feleségével együtt bevezették őket, és megkínálták teával, vajas kenyérrel. - Én akkor azt a kenyeret sírva ettem meg! - mondta. Nagyon önérzetes ember, ahogy ő magát nevezi: "hiú ember"!
Nagy bánatára 1978-ban a VAGYOSZ bezáratta a vakvezető kutya kiképző iskolát és könyvjóváírással átadták a XXI. kerületi tanács úttörőtáborának. Természetesen ezt nem engedhették meg. 1980-ban Rithnovszky János segítségével a Vakvezető Kutyával Közlekedők Szakcsoportja levelet írt Kádár Jánosnak a telep ügyében, hogy visszakérik azt. Kádár János kiadta Aczél Györgynek, hogy intézkedjen, és csodák csodájára az intézményt visszakapták.
Rithnovszky Jánosnak több kutyája volt, melyek megérdemlik, hogy leírjuk nevüket, hiszen Ördög, Amír, Vezér, Atlasz, Táltos, Katrin, Triton és Sugár, a nagy kedvencek, mindent feláldoztak gazdájuk kedvéért. Segítették önálló életet élni, s ezért szinte a nap 24 órájában szolgálatot vállaltak szeretett gazdájukért.
Mindeközben nem nyugszik. 1988-ban elkészíti a Pedagógiai alapismeretek és a ráneveléses módszer a kutyakiképzésben c. szakkönyvét, 1991-ben megjelenik A fény túlsó oldalán c. könyve, majd 1996-ban kiadják a Láthatatlanná lett láthatatlan - Delila versek c. kötetét. Verseket 1960-tól ír, de nem tartja magát költőnek, hanem nyughatatlan és közölni vágyó embernek, aki meg szeretné valósítani önmagát. Természetesen meg is valósítja, hiszen ír, sportol, úszik, horgászik, sakkozik, és nem nyugszik bele a megváltoztathatatlanba.
Könyvének sorait idézem: "Apám szavai csendülnek fülembe: - Kisfiam! Ne add fel! Soha nem adjuk fel! Dum spiro, spero! (Míg élek, remélek.) - szól a híres latin mondás. Eddig volt erőm négyszer újra kezdeni: ötödször is neki kell vágnom. Ezt kívánnák tőlem azok, akik már eltávoztak, és ezt várják a körülöttem élők is. Lesz erőm? Legyen erőm! Mert nem marad más, mint a Krisztusba vetett hitem és a remény! A remény? Igen, a REMÉNY!"
Kívánjuk, hogy Isten adjon erőt és kitartásának eredményeképpen boldogságot vitéz Rithnovszky Jánosnak és kedves feleségének!
Korbély Csabáné
Mért nem vagyok olymposi isten?
Égi, teremtő-hatalmam nincsen!
Csalatlan kézzel alkotnék nagyot!
Mért csak halandó földi lény vagyok?
Mért nem óriás? Szóm remegtetne!
Előttem akadály nem lehetne!
Kezem hegyeket morzsolna össze,
vad sóhajom tornyot, bálványt döntne!
Mért nem vagyok izzó zsarátnok?
Vethetnék tisztító tüznek lángot!
Erősítném a kishitüt, a gyengét,
mint kovácspöröly az acélpengét.
Mért vagyok csak guzsbakötött törpe?
Sors szikláján darabokra törve!
Mért borul szememre éji sötét?
Nincs ki felemelne! Miért? Miért?
Lerázom átkozott béklyóimat!
Én nem leszek tovább süket és vak!
Leszek lázadó, uj Prometheusz,
Tépjen bár irigy keselyüd Zeusz!
Szórja fényét, melegét szikrázva
rabolt tüzem éltető parázsa!
Oltalmat kapjon, aki arra várt,
aljas sorsa, benne leljen halált.
Elesettnek legyen reménythozó,
hazug képre valót varázsoló.
Lézersugár utak vesztőjében,
szellő-rés ármánynak füst ködében.
Eszmém' s hitemért ha kell harcolok,
s földi istenekkel is dacolok.
Mért sohasem az a vak - és ez tény -
akinek szemén megtörik a fény!
Hanem ki lát ugyan, de földre néz,
topog, elmarad, tettre nem merész.
Nem látja mi szép, s jót sem remélve,
rettegő vakondként buvik mélybe.
Akik rám gáncs után gáncsot vetnek,
sajnálkoznak - részvét -, majd nevetnek.
Kaméleonként szinüket váltva,
nyájasság tőrével döfnek hátba.
Szavam tüzvészként söpörje őket
kicsinyes, sunyi kerékkötőket.
Megalkuvón tőlük nem hátrálok,
villó szellemkarddal visszavágok.
Igazért bukni is dicső nékem,
ezért itta hazai rög vérem!
Célom felé szilárdan haladok,
Élni e tett jegyében akarok!
Kárpátalja a Kárpát-medence ÉK-i részén, a Tisza-mentétől a Kárpátok gerincéig terjed. Közös határszakaszunk 141 km. Nyugaton Szlovákiával határos. A 12 800 km2 területen 1,3 millió lakos él. A magyarajkú lakosság száma kb. 170 000. Fő vízgyűjtője a Tisza, amely 201 km hosszan folyik át Kárpátalján nyugati irányban. A Tiszától északra nagyobb folyók még a Latorca és az Ung. Kárpátalját "Kis Svájc"-nak is szokták nevezni természeti adottságai és szépsége miatt. A tájra jellemzőek a rohanó patakok, hegyi tavak. Az alacsonyabb helyeken lombhullató erdők, a magas hegyekben fenyvesek borítják a felszínt. A terület székhelye a 120 000 lakosú Ungvár. Kárpátalja 1946. óta Ukrajnához tartozik.
A Kárpát-medence régtől lakott vidék, honfoglaló őseink 895-896-ban a Vereckei-hágón érkeztek ide. Később Árpád-házi királyaink megerősítették a táj védelmét. A XIV. sz. második felében sok ukrán, rután, orosz települt itt le. A XIV. sz. elején Itáliából érkezett a Drugeth család, amely 350 éven át volt az országrész legfontosabb birtokosa. Később a Rákócziaké lett a vezető szerep, majd a Rákóczi szabadságharc után a Habsburgok uralták e tájat is. A kiegyezés után Ruszinszko, ahogyan az 1930-as évektől nálunk kezdték emlegetni e tájat. 1939. márciusa és 1944. ősze között hazánkhoz került Kárpátalja sík vidéke, ám 1944 végén szovjet csapatok foglalták el egész Kárpátalját.
A MVGYOSZ Hermina Egyesületének Nosztalgia Klubja 2006 tavaszán négynapos autóbuszos utazást szervezett Kárpátaljára. Beregsuránynál léptük át a határt. Az első város Beregszász, Bereg megye székhelye csupán néhány km-re fekszik a határtól. Lakóinak száma kb. 40 000. A megyéből Trianon után csak 18 település maradt hazánkban, a nagyobbik hányad határainkon túlra került. Beregszász ma a kárpátaljai magyarság szellemi és kulturális központja. Itt működik a II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola és az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A város központjában lévő épületek a XIX. sz. második felének stílusjegyeit viselik magukon. A várost elhagyva hosszabb ideig sík vidéken haladtunk. Átmentünk Gát nevű falun, amelynek szülötte Kovács Vilmos (1927-1977) jeles magyar író, költő. Holnap is élünk c. könyvét megjelenése után bezúzták. Észak felé haladva, elhagyva Munkácsot, majd Ungvárt, egyre emelkedett a táj. Gondosan művelt kertek, szántók, lombos erdők váltogatták egymást. Kertjükben a tavaszi munkákat végző embereket láttunk mindenfelé. A hegyek között gyorsfolyású patakok mellett vagy éppen át vezetett az út. Erre szinte még érintetlen a táj, tiszta, friss a levegő. A falvakban már a legtöbb helyen hagymakupolás pravoszláv templomok láthatók.
Este érkeztünk meg szálláshelyünkre, a Viska (Viharos) nevű ukrán lakosságú faluba, ami a Viska folyó partján, gyönyörű helyen fekszik. A Vadvölgy Panzióban laktunk, ami hazánkbeli vállalkozó tervei szerint készült, az ő tulajdona s 2002-től üzemel. A vadászház hangulatú, 40 férőhelyes fogadó 605m magasan van a tengerszint felett. A saját konyhával, minden kényelemmel ellátott fogadó a helyi lakosoknak ad munkalehetőséget. Szíves, udvarias, figyelmes vendéglátásban volt részünk.
A második napot Ungváron töltöttük. E régi település az Ung folyó két oldalán települt. 1769-ben lett megyeszékhely, amely korábban Nagykaposon (ma Szlovákia) volt. A város híres iskolája a Drugeth Gimnázium 1613-tól, több, mint 300 éven át működött. Itt született Gyöngyössi István (1629-1704) a XVII. század legnagyobb magyar elbeszélője. A Drugeth család kihalása után a vár, amely magán viseli különböző korok stílusjegyeit, és a terület ura Bercsényi Miklós volt. A várban zenei, néprajzi kiállításokat láttunk. Felkerestük a kápolnát és a falumúzeumot is, majd városnéző séta következett.
A harmadik napon először a 15 000 lakosú, a Latorca folyó bal partján fekvő Szolyvára mentünk. Itt tragikus eseménynek történtek 1944 őszétől 1945 tavaszáig. Az itteni lágerba gyűjtötték össze az ártatlanul elhurcolt, főként kárpátaljai magyarokat. Az ide és a tovább vittek közül több, mint 40 000 magyar férfi halt meg. Emlékükre emlékparkot létesítettek 1994-ben. A kb. 15m félkör alakban elhelyezett márványtáblára több ezer áldozat nevét írták fel. Imával, énekkel, néma csenddel, könnyhullatással emlékeztünk az áldozatokra.
Innen Vereckére utaztunk. A szép, napos időben, félórás sétával értünk fel 961 m magasan lévő hágó tetejére. A hágó két oldalán a hegyek csúcsa eléri az 1800 métert. Őseink bejövetelének helyét kívánták megörökíteni itt a magyar intézmények az 1990-es évek elején. Elkészült az emlékmű talapzata, a rajta álló kb. 80 cm-es, márványkocka, ám az emlékoszlopot Ukrajna nem engedte felhelyezni. Így egy torzó mű előtt emlékezhettünk őseinkre. Délután nagyot sétáltunk Beregváron a Schönburg grófok évszázados fák övezte, neoreneszánsz kastélya körül.
A negyedik napon Munkácsra látogattunk. A 80 000 lakosú város DNY-i szélén, a síkságból kiemelkedő 68m magaslaton áll az impozáns, a XIV. sz. elején épült kővár, mely évszázadokon át ellenállt a korabeli ostromszerek mindegyikének. Fénykorát a Rákócziak korában élte. 1685-től, csaknem három éven át hősiesen védte az erődöt Zrínyi Ilona. A Rákóczi-szabadságharc után osztrák kézre került, és börtönnek használták. Jelenleg történeti múzeum, Rákóczi emlékterem működik benne. Munkácson születettt Lieb (később Munkácsi) Mihály (1844-1900), a nagy magyar festő.
Nagy élmény és öröm volt számunkra, hogy eljuthattunk erre az egykor hazánkhoz tartozó értékes és szépséges országrészre. Baksa Ernő idegenvezető és Cser Lajos gépkocsivezető a hosszú és nehéz terepen kiváló munkát végzett.
Lak István
A közelmúltban jelent meg két újságíró, Máté Gabriella és Gy. Dobos Mariann tollából a "Képek és történetek" c. könyv. A szerzők barátsága és munkakapcsolata Debrecenből, a Kossuth Lajos Tudományegyetemről ered. A kötetet olyan művészeti albumnak szánták, amely hozzájárulhat a sérült emberek társadalmi elfogadtatásához. A szerzők hitvallása szerint a művészet egységes, az érték nem függ attól, hogy alkotójuk egészséges vagy sérült ember. A művészetek egyetemes értékeiből számos példa igazolja ezt az állítást.
A "Képek és történetek" 16 művészt mutat be riportokon és az alkotásaikból válogatott képeken keresztül. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen sérültséggel élik az életüket, mellyel megtanultak együtt élni és értelmet tudtak adni létüknek. A riportalanyok között van festő, textiltervező, tűzzománc-készítő, gobelinszövő, foltvarró, népi iparművész, fazekas és fafaragó is. Továbbá helyet kapott a kötetben egy kísérleti filmes, egy kerekesszékes táncospár és két költő. A szerzők öt látás, öt hallás és hat mozgássérült művészt válogattak ki a bemutatásra. A vállalkozás úttörő jellegű, ilyen kiadvány ezeddig még nem jelent meg.
A könyv megrendelhető a Garbo Könyvkiadónál, a 2135-475-ös telefonszámon. Információink szerint hamarosan kapható lesz az MVGYOSZ Hermina u. 47. sz. alatti árueladásán is. A könyvet jó szívvel ajánlom egészségeseknek és sérülteknek egyaránt!
Bartha Zsuzsanna
Szövetségünk részt vesz egy hamarosan induló országos kampányban, amely a lakosság figyelmét kívánja felhívni az időskori makula degeneráció nevű szembetegségre. A makula degeneráció mintegy 500 000 embert érint Magyarországon, és visszafordíthatatlan látásromlást, akár vakságot is okozhat. Nagy számú előfordulása ellenére nagyon kevesen ismerik a betegséget, és sokan sajnos már csak kései stádiumban jutnak el orvoshoz, amikor már nem lehet sokat segíteni. Reméljük, hogy ezzel az információs kampánnyal minél több érintetthez tudjuk eljuttatni a betegségről szükséges tudnivalókat és a megelőzés lehetőségét.
Ehhez kérjük most az Ön segítségét is. Amennyiben Önt is érinti a makula degeneráció, vagy rokonai, ismerősei között már kialakult valakinél ez a betegség, és szívesen segítene másokon, akiknek a látása szintén veszélybe kerülhet, csatlakozzon kampányunkhoz. Ossza meg a tapasztalatait másokkal, hogy megelőzhessék vagy felvehessék a harcot a makula degeneráció ellen. Várjuk jelentkezését!
További információval szolgál és jelentkezését várja: Géczy Balázs 06/1/457-81-83, balazs@doubledecker.hu
Dr. Szőke László elnök és Dr. Micserics József hivatalvezető
Veszprém megyei egyesületünk Ajkai Látássérültek Klubja június 24-én, a Kaszinó nagytermében rendezte meg a műveltségi játékot. A városban mára már jelentős eseménynek számít a nagy írónk tiszteletére rendezett országos találkozó. Ajka magáénak érzi Fekete Istvánt, az embert, az írót, aki 13 éven át volt a település aktív lakója.
A délelőtti játékon nyolc megyéből 12 csapat vett részt. A kezdés előtt Benkő Imre klubtag Fekete István Elment című, meghatóan szép versét nagy átéléssel elevenítette meg. A vers akkor született, amikor az író lánya kirepült a családi fészekből.
A Klub vezetője köszöntötte a megjelenteket, s többek között elmondta: Nagy öröm, hogy az ország szinte minden részéből jöttek játékosok. Vállalták a játékkal járó izgalmakat, az utazás fáradalmait. Zalából négy, Békésből két csapat érkezett, de jött több csapat az ország keleti feléből is. Ők 7-800 km-t utaztak. Az érkezőket kárpótolja a Derengő hajnal című mű, amelyből készültek. A kis beszélő Mátyás madár bizonyosan sokat tudott Ajkáról, hiszen rá lehet ismerni mindenkire, sok mindenre, ami a regényben szerepel. Az író egész életművére jellemző, szép, Kántor B. Péter idézettel zárta mondandóját Németh Márta.
"Itt vagy most is...
Sorok között, könyvbe zárt csodákban, s e...
Tébolyult, rohanó világban Te...
Vagy, ki Csodát mutatsz egy picinyke virágban, Büszkén
Áll még ma is Életműved Fája, ó, Szavak Királya, Nádasok és Erdők örök Prófétája..."
A korábbról ismert zsűri helyi pedagógusokból állt Lak István tanár vezetésével. Mádai Péter alpolgármester megnyitójában elmondta: "Nekünk ajkaiaknak Fekete István különösen sokat mond. Nála az élet része a természet s benne az ember, aki figyel a másikra. Ha ez az egység megvan, akkor talán nem kell megkérdezni, hogy miért vagyunk itt a földön. Azért, hogy figyeljünk környezetünkre, hogy szeretetet és örömet szerezzünk egymásnak."
Az öt fordulóból álló, a regény történetét végig kísérő feladatsorokat tartalmazó játékot Vallerné Horváth Andrea, a Nagy László Könyvtár munkatársa vezette Badáczi Lajosné segítségével. A játékok végeredménye: I. Zalaegerszeg (Forgács Lászlóné, Jelenics Ferenc, Jelenics Ferencné, Schrank Gyula és Schrank Gyuláné), II. Hajdú-Bihar megye, III. Komárom-Esztergom megye csapata.
A legjobbak pénzjutalmat, ajándéktárgyakat vehettek ár. Minden résztvevő csapat emléklapot kapott és mindenki elvihette magával a vendéglátó ajkaiak barátságát, szeretetét.
Délután egy lelkes klubtag, Kató Lajosné szervezésében különbusszal a közeli Magyarpolányba látogattunk. A kb. 1300 lakosú települést Sebe István polgármester mutatta be. A falu közel 100 védett épületével a Nemzeti Kulturális Örökség részeként nyilvántartott német nemzetiségi helység. Kiemelkedik a központban levő Kálvária-hegy, az 1770-es években elkészült Stációval. Néhány éve itt, minden tavasszal megtartják a Magyarpolányi Passiót. Ritkaságnak számító látnivaló a népi építészet emlékeit megőrző védett utcasor. A falu értékvédő munkáját Európa Nostra-díjjal ismerték el. Megtekintettük az alkotóházak közül a Fafaragószínt, a Pajtatárlatot, a Szatócsboltot, a Tájházat, majd a szépséges belsőjű Szent László templomot.
Annak reményében köszöntünk el egymástól, hogy jövőre is találkozunk.
Lak István
Vadász Zsuzsanna, az ajkai Kórház Szemészeti osztályának látszerésze egy évtizede segíti a klub munkáját és szinte minden rendezvényükön részt vesz. Támogató munkájáért Braille emlékérmet vehetett át Dr. Szőke Lászlótól.
A Klub által alapított emlékplakettet elsőként ez évben Badáczi Lajosné és Badáczi Lajos, a klub pártoló tagjai vehették át.
Az Ajkai Látássérültek Klubjának tagsága Németh Márta klubvezetőt elismerésben részesítette.
A kitüntetetteknek gratulálunk.
E havi feladványunk: Ki az a zeneszerző, komponista, aki a 19. század legnagyobb hatású hangszervirtuóza, aki nem csak saját hangszere játéktechnikáját forradalmasította, de inspirálta a korszak valamennyi nagy előadó egyéniségét, a zongoraművésztől a gitárvirtuózon át egészen a nagybőgősig. Döntő hatást gyakorolt Liszt Ferencre is. Nemcsak játéka, hanem élete, személyisége, legendákkal teli, kalandos pályafutása, a lényét övező misztika, mind-mind a romantikus művésztípus mintájául szolgált. Koncertjei hisztérikus sikert arattak "Lénye több, mint muzsika, tökéletes mestere hangszerének..."- írták róla. Párizs a "lábai előtt hevert". Műveinek értéke nagyrészt abból fakadt, hogy azokat saját technikájára méretezte és maga játszotta. Karrierjének sorsdöntő éve 1816. Mi történt ekkor? A szerencsés nyertes a Londoni Filharmonikus Zenekar CD-jét kapja jutalmul.
A megfejtéseket a Vakok Világa címére várjuk postán vagy elektronikusan a következő címre: 1146 Bp., Hermina út 47. vagy vv@mvgyosz.hu. Beküldési határidő: 2006. szeptember 1. Eredményhirdetés októberi számunkban lesz.
A júniusban feltett kérdésre Ravel volt a válasz, ő a Bolero c. zenemű szerzője. A helyes választ beküldők közül Pestalits Péternek kedvezett a szerencse, ő kapja a nyeremény CD-t.
Jelmezbálba is mehettek volna a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesület tagjai, amikor magukra öltötték a strapabíró overálokat, ami igazi barlangász külsőt kölcsönzött nekik.
2006. június 2-án a Keleti Szivárvány Alapítvány Támogatószolgálat szervezésében a tizenketten barlangtúrán vettünk részt Budán, a Mátyás barlangban. A legfiatalabb "barlangász" 21 éves volt, míg a legidősebb 54 éves. Egyetlen teljesen vak volt a csapatban, Técsy László Nyírtasról.
Kalauzunk Veronika volt, őt, vagyis inkább minket, Dorka, Szilárd, Péter, Tamás és Géza sok segítséggel vezetett. Nem volt ismeretlen számukra a feladat, mivel volt már látássérült gyerekcsoportjuk.
Rövid ösvényen jutottunk a Mátyás-hegy oldalából nyíló barlanghoz. A mesterséges táró vasajtaján átlépve jutottunk a kinti 32 fokból a benti 14 fokba. Egy kilenc méter hosszú vaslétrán értünk le a mélybe, mely csak bemelegítés volt a továbbiakhoz. Ez a Centenáris-szakasz, mely a barlang legkönnyebben járható része. Párokba rendeződve, de egymás mögött haladtunk. A barlangászok szinte minden lépésünkre vigyáztak, szükség is volt erre sokszor. A sziklákkal tarkított nedves mészkő aljzaton lassan guggoló pózban találtuk magunkat. Aztán jöttek a hasadékok, szűk nyílások, ahol már csak hason csúszva, vagy hanyatt lehetett áthúzni magunkat. Segítőink viszont úgy közlekedtek, mintha átjárásuk lett volna a falakon, s mindig ott teremtek, ahol kellett a segítség. Körülbelül 300 métert tettünk meg összesen, ami sokkal többnek tűnt a nehéz terep miatt. Jártunk az Ebédlőnek nevezett teremben, majd a jellegzetes alakú sziklaszűkület, a Glória érintésével a Nagy-terem felé folytattuk utunkat. A koporsó alakú kőtömb mellett elhaladva, a kis ügyességet igénylő Laci-lépcsőhöz értünk, majd a barlang egyik legfontosabb elágazásához. Balra az Óriások-útja volt, ám mi jobbra mentünk, a Színház-terembe, ahol még a "barlang szellemével" is találkozhattunk. Ez egy kiálló nagy sziklatömb, mely lámpával megvilágítva félelmetes nagy orr alakot rajzol a szemközti falra. Innen indultunk kifelé.
Akiket elkeserítettek a nehézségek, később ők szerették volna legjobban továbbfolytatni a túrát. A bejárt Centenáris-szakasz lehet, hogy a legkönnyebb része a barlangnak, mégis nagy sikerélményt nyújtott mindannyiunknak. Ezért volt ez számunkra "Nevezetes nap". Segítséggel és akarattal szinte minden akadályt leküzdhet bárki, legyen az látássérült, vagy bármilyen fogyatékkal élő, vagy az, akinek csupán valamilyen nehézsége támadt élete során.
Dankó Pál
A Nyíregyházán működő "Aranyhíd" Látássérültek Klubja június 17-én Családi napot szervezett a Nagykállóhoz közeli Harangodon.
A rendezvényre a megyében működő klubokat is meghívták. A résztvevőknek Nagykállóig kellett elutazni, innen személykocsival szállítottak bennünket a helyszínre. Megérkezésünkkor egy nagyon szép tájat láttunk hatalmas tóval, dimbes-dombos helyekkel, sok-sok akácfával. Persze a nagyon szívélyes fogadtatás sem maradt el a két főszervező Duha Gitta és Petrus József részéről. Odaérkezésünkkor a bográcsban készült az ebéd, a hűvös sátorban kávéval, hideg üdítővel és házilag készült süteménnyel kínálták a vendégeket.
A táj megtekintése, azaz körbejárása után, elkezdődött a sportvetélkedő, először a felnőtteknek. A nagyon változatosan összeállított verseny banán evéssel kezdődött. A gyümölcs a faágra volt kötve és kézzel nem lehetett érinteni, úgy kellett megenni időre. Folytatódott a hula-hopp karikázással, ugrálókötelezéssel. Kislabda dobásnál a távolságot mérték. Volt kitartás 2kg-os súllyal, természetesen időre. Végül a verseny üdítőital-ivó versennyel zárult.
Ezután következett a gyerekek versenye ugyanezekkel a versenyszámokkal, de súlykitartás helyett zsákba futással. Nagyon aranyosak, lelkesek és mulatságosak voltak. Sokat nevettünk rajtuk, természetesen magunkon is.
Jól esett bemeni a melegről a jó hűvös sátorba, beülni a megterített asztalhoz. Paprikás krumpli volt az ebéd hússal, savanyúsággal. Desszertnek süteményt és egy hatalmas csokitortát kaptunk. A finom ebéd elfogyasztása után beszélgettünk, majd fél három körül került sor az eredményhirdetésre.
A felnőtteknél I-III-ig értékelték a résztvevőket, akik a támogatók által felajánlott mozijegyeket kapták meg, amely a Nyíregyházi Plázába szólt. A gyermek versenyzők emléklapot és ajándéktárgyat kaptak. (Labdát vagy tollasütőt labdával a Kunyhó Sportbolttól.)
Utána zsákbamacskát húzhattak, ami egy vendégek által hozott játékot rejtett. Végül még csináltunk egy csoportképet. Akinek korán indult a busza vidékre, azokat bevitték Nagykállóba. Akik maradt, azok beszélgettek még, a gyerekek játszottak.
A magam és a résztvevők nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani a két látássérült szervezőnek, segítőiknek, a támogatóknak a remekül megszervezett napért. Nem utolsó sorban a gépkocsivezetőknek, akik ellenszolgáltatás nélkül önzetlenül vállalták a fuvarozást.
Köszönjük, hogy egy vidám napot tölthettünk el kedves, odafigyelő és vendégszerető emberek között. További munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk.
Nagy Katalin, Mátészalka
Szemorvosom 1998-ban, amikor már 95 százalékosnál súlyosabb volt a látásfogyatékosságom, azt mondta, hogy tovább fog romlani és 2000-re valószínűleg beáll a teljes vakságom. Ebbe nem nyugodtam bele és elmentem egy régi túratársamhoz, aki szemész szakorvos. Ő arra biztatott, hogy ha van hitem és erős akaratom, akkor vele összefogva, jelentősen késleltetni tudjuk a teljes sötétség bekövetkezését.
Nekem hitet és erős akaratot példaképem, Vámbéry Ármin (1832-1913) adott, akit nem csak úgy ismertem az irodalomból, mint az egyik nagy magyar orientalistát, hanem gyermekkorát és küzdelmeit is, hogy az emberek elfogadják őt olyannak, amilyen. Szeretném megmutatni azoknak, akik eddig nem ismerték, Vámbéry ifjúkori életét. Mert Vámbéry hite és erős akarata bennünket, ma élőket is arra taníthat, hogy hittel és erős elhatározással sok mindent elérhetünk. Lássuk hát, ki volt Vámbéry Ármin.
Egy Pozsonyhoz közeli faluban született ortodox közösségben, ahol az iskola első négy osztályában szinte csak a Talmudot és a profétákat tanították. Édesanyja azonban látta,, hogy azok az ismeretek nem elegendőek ahhoz, hogy a mankóval járó nyomorék gyerek olyan életet éljen, mint a közösségben nyomorgó többiek, akik szinte csak a vallásuk gyakorlását tartották fontosnak, de nem igyekeztek abból a körből kitörni. Ezért beíratta Ármint a helyi evangélikus iskolába, ahol a tíz éves gyerek előtt kezdett a világ kitárulkozni. Addig csak négy nyelvet beszélt, a magyart, a németet, a szlovákot és a hébert. A reformátusoknál nem csak egy új vallást, hanem a latint és a gótírást is elsajátította. A helyi ortodox közösség azonban állandóan bántotta, amiért hitével ellentétben a keresztény iskolába járt. Ezért Pozsonyba menekült, ahol a piaristáknál kezdte középiskoláit. De itt sem volt nyugta, mert sántaságát és származását mindig célpontjuknak tekintették a tanárok és a tanulók egyaránt. Ezért a hatodik osztály elvégzése után abbahagyta iskolai tanulmányait. Tette ezt annak ellenére, hogy az iskola legjobb tanulója volt és akkor már tíz nyelven beszélt.
További életútja is mindig göröngyös volt, és míg Resid efendi nem lett és a Magyar Tudományos Akadémia a tagjává nem fogadta, szinte koldusként élte életét. Hogy mindazokat a nélkülözéseket elviselje, amiket átélt, kitartása, erős elszántsága és édesanyja beléje vetett hite segítette. Mikor végleg hazatért Magyarországra, vele jött hű kísérőtársa, Molla Szadik, aki a velencei református temető szélében látható sírjában piheni ki vándorlásainak fáradalmait. Én ott, Szadik sírjánál szoktam lelkileg feltöltődni és hitemet erősíteni, hogy látásomat ne veszítsem el véglegesen.
Ajánlom sorstársaimnak, hogy Vámbéryhez és hozzám hasonlóan is, soha se hagyják fel reményüket és hitüket. Bízzanak magukban és mindazokban, akik tudásukkal megerősítik őket!
Varró Gusztáv
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (röviden szociális törvény) szabályozott ellátások közül a legtöbb látássérültet talán a közgyógyellátás érinti. Noha a Vakok Világa hasábjain is számos cikk látott már e témában napvilágot, az ellátás szabályaiban az elmúlt egy év során is számos változás történt, így úgy vélem, újfent érdemes foglalkozni a kérdéskörrel.
A szociális törvény 48. § (1) bekezdése értelmében: "A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány ... állítható ki." A megfogalmazás némiképp megtévesztő, mivel - mint később látni fogjuk - az önkormányzatnak számos esetben nincs mérlegelési joga az igazolvány kiadásakor, hanem köteles azt a jogosultnak biztosítani. Szerencsésebb lett volna ezért az "állítható ki" kifejezés helyett az "állítandó ki" kifejezést használni, ebből ugyanis egyértelmű lenne, hogy mérlegelésnek általában nincs helye az igények elbírálása során.
Mire jogosít a közgyógyellátás? A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. A közgyógyellátás keretében tehát négy csoportba tartozó árukhoz illetve szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá térítésmentesen. Sajnos, mint közismert, a látássérültek által használt segédeszközök nagy részének megvásárlását a társadalombiztosítás nem támogatja, így azokra a közgyógyellátás sem vonatkozik. Erre tekintettel a vakok és gyengénlátók szempontjából a közgyógyellátás azon szabályai a legfontosabbak, melyek a gyógyszerek ingyenes beszerzését teszik lehetővé. E szabályokról terjedelmi okokból a következő számban fogok részletesen szót ejteni, ám - tekintettel a módosítás nagy jelentőségére - röviden már ezúttal is megemlítek egy fontos változtatást. Szemben a korábbi rendelkezésekkel - immár minden olyan gyógyszert föl lehet iratni közgyógy igazolványra, melyeket a társadalombiztosítás támogat. Ily módon a jogosultak minden tb által támogatott gyógyszerhez ingyen juthatnak.
Kik részesülhetnek közgyógyellátásban? Az ellátásra jogosultakat három csoportra oszthatjuk. Az első csoportba az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők, a másodikba a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemhatárt el nem érő személyek tartoznak, a harmadik csoportot pedig az alacsony jövedelmük és magas gyógyszerköltségük miatt közgyógyellátást kapók alkotják.
A látássérültek szempontjából különösen fontos, hogy alanyi jogon kaphatnak közgyógyellátási igazolványt a rokkantjáradékosok, valamint az I. és II. csoportú rokkantságuk alapján rokkantnyugdíjban részesülők. Korábbi cikkeim olvasói emlékezhetnek rá, hogy mind az I, mind a II. csoportú rokkantak esetében 100 %-ban állapítják meg a rokkantság fokát. A fentiek mellett alanyi jogon kaphatnak közgyógyellátást a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorúak, a 67 %-os rokkantságukra vagy fogyatékosságukra tekintettel rendszeres szociális segélyben részesülők, a pénzellátásban részesülő hadigondozottak és a nemzeti gondozottak, a központi szociális segélyben részesülők, valamint azok, akik, vagy akik után szüleik vagy eltartóik magasabb összegű családi pótlékban részesülnek.
A terjedelmes felsorolásból kitűnik, hogy a fogyatékossági támogatásban, vagy a vakok személyi járadékában való részesülés önmagában nem elegendő a közgyógyellátás megszerzéséhez, mivel a jogszabály nem ezen ellátásokra való jogosultságot, hanem - például - a 100 %-os munkaképesség-csökkenést írja elő jogosultsági feltételként.
A törvény értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb nem lehet. Mint korábbi cikkeimben már szerepelt, az öregségi nyugdíj minimuma 2006-ban 25 800 Ft, ennek 150 %-a 38 700 Ft, 200 %-a 51 600 Ft. Látható, hogy - akárcsak a többi szociális törvényben szabályozott juttatás esetében - az önkormányzatnak a közgyógyellátás vonatkozásában is van rendeletalkotási lehetősége. Mivel ilyen rendelet alkotása esetén az önkormányzat a jogosultak körét a törvényben meghatározottnál tágabban állapítja meg, az ilyen, önkormányzati rendeletben szabályozott közgyógyellátást méltányossági közgyógyellátásnak is szokták nevezni.
Mint fentebb utaltam rá, a közgyógyellátás nemcsak alanyi jogon vagy az önkormányzat méltányossági jogának gyakorlása révén illetheti meg a jogosultat, mivel a szociális törvény maga is tartalmaz közgyógyellátásra jogosító jövedelemhatárt. A jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át. (folyt.köv.)
dr. Oszvári Ádám
Ezúttal egy harmadosztályú éttermet veszünk górcső alá, ami közelebb áll az átlag ember pénztárcájához, mégis a belvárosban ebédelünk.
A vendéglő (IX., Üllői út 16/a) könnyen megközelíthető. A Kálvin téri aluljáróból az Üllői út bal oldalán kell feljönni, át kell menni két zebrán, majd körülbelül száz méter, és megtaláljuk az étterem ajtaját. Az étterem - internetes reklámja szerint - mozgássérültek számára is megközelíthető, ám ehhez szerintem egy kerekesszékes embernek két igen ügyes és markos legényt is meg kell hívnia ebédelni, akik besegítik a vendéglőbe, ugyanis az étterem egy pincehelyiségben található, ahova igen meredek lépcsősor vezet le. Fölhívjuk a látássérült olvasók figyelmét, hogy a bejáratnál legyenek óvatosak, ugyanis a lefelé vezető lépcső rögtön a bejáratnál kezdődik, majd két kis pihenővel tagolva vezet az étkezőbe.
Belépve tapasztaljuk, hogy a helyiségnek ablaka nincs, így a viszonylag friss levegőt és a kellemes hőmérsékletet légkondicionáló berendezés biztosítja. A vendéglő javára írható, hogy a dohányzó és a nem dohányzó rész teljesen külön teremben található. A különböző nagyságú fa asztalokat a fal mellett műbőrborítású padok, és fa székek övezik. A pincérnő készségesen kísér minket egy szabad asztalhoz, és megkérdezi, felolvassa-e az étlapot. Viszonylag részletesen ismerteti a különlegességeket, külön felhívva figyelmünket a specialitásukra, az óriás bécsi szeletre, mely rendelhető sertés, pulyka és borjú változatban. Mindketten a borjúból készült hús mellett döntünk, mely a legkülönlegesebb, ám a háromból a legdrágább is egyben, 1100 Ft. Köretnek osztrák salátát ajánl, ami 300 Ft. Nemsokára a felszolgálónő újra megjelenik, zavartan közli, hogy a szakácsok hanem tévedésből pulykahúst rántottak ki. "A számítógépes rendszerünk nagyon új, ezért előfordulnak még félreértések." A hölgy hosszan bizonygatja, hogy így sokkal jobban járunk, mert a pulyka legalább olyan finom, mint a borjú, sőt még olcsóbb is, csupán 700 Ft. Nem akarunk kellemetlenkedni, no meg már nagyon éhesek vagyunk, így elfogadjuk a pulykahúst. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen tévedés súlyos hibának számít, és nem vet jó fényt a személyzetre.
A hús és a saláta is mindezek ellenére kiváló. Itt tényleg klasszikus bécsi szeletet szolgálnak fel, amely teljesen elfedi a nagy lapos tányért, úgy, hogy a köretet külön tányéron szervírozzák. Az osztrák saláta tartalmaz fehér és vörös káposztát, valamint lilahagymás, majonézes, ecetes krumplit.
A kiszolgálás közben vétett hiba ellenére a Bécsi Szelet Vendéglőt mindenkinek ajánljuk. A konyha 12-23 óra között a hét minden napján várja vendégeit. Reméljük, a későbbiekben a "számítógépes rendszerrel" sem lesznek problémák, és akkor majd a kiszolgálás színvonalára sem lehet panasz.
Nyelvesék
Az agyi érkatasztrófák (angolul: stroke) gyakorisága tekintetében is előkelő helyet foglal el hazánk a világ országai között. A betegség okairól, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeiről dr. Julow Jenő ideggyógyász-professzort, a Szent János Kórház Idegsebészeti Osztályának vezetőjét kérdeztük.
- Mely betegségek tartoznak a stroke fogalmába?
- A stroke gyűjtőfogalom, magyarul a szélütés elnevezésnek felel meg. Idetartozik az érelzáródás miatti agylágyulás, az agyvérzés, amely az agyállományba történő betörés. Van egy harmadik, nagyon veszélyes formája, a lágyburki vérzés, amely az értágulatok megrepedéséből alakul ki. Az agyi érkatasztrófák körébe soroljuk még az agytrombózist és az agyembóliát is. A felsorolt betegségek más-más gyógykezelést igényelnek.
A kövér, pirospozsgás, magas vérnyomású embereknek kell elsősorban számolniuk azzal, hogy agyi érkatasztrófa éri őket. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik az agyukban rejtve hordanak betegségeket, érfejlődési rendellenességeket, pici értágulatokat. Főként idősebb korban, a már elmeszesedett erek a vérnyomás kiugrásakor megrepedhetnek, és ez is agyi érkatasztrófához vezethet. A szívritmuszavarban szenvedők, akik véralvadásgátló készítményt szednek, ugyancsak veszélyeztetettek.
- Miként előzhetőek meg az agyi érkatasztrófák?
- Az első fontos szabály: naponta 2000-2500 kalóriánál többet ne fogyasszanak, az is főként zöldségből, gyümölcsből, halolajból, tengeri halakból álljon. Kevés húst és zsírt egyenek. Ügyeljenek a testsúlyukra! A másik fontos tényező a vérnyomás. Amennyiben már kialakult a magas vérnyomás, azt ellenőriztessék rendszeresen, és szedjék az előírt gyógyszereket!
- Mikor gyanakodjunk arra, hogy agyvérzést kaptunk?
- Amennyiben átmeneti eszméletvesztéssel, emlékezetkieséssel, fejfájással, szédüléssel és hányingerrel járó fejsérülést szenvedtünk, azonnal forduljunk orvoshoz, mert fennáll az agyi érkatasztrófa lehetősége. A tisztázatlan eredetű fejfájás, pulzuslassulás és tudatzavar is agyvérzésre utalhat. Agyi érkatasztrófák esetén nagyon gyors orvosi beavatkozásra van szükség, mert néhány perc alatt visszafordíthatatlan agyi elváltozások következhetnek be.
Az új gyógyszereknek, a technikai fejlődésnek (CT, MRI), a műtéti eljárásoknak és a rehabilitációs csapatmunkának (gyógytornász, pszichológus, logopédus) köszönhetően ma már sok ember életét meg tudjuk menteni, és a betegek jelentős részét integráljuk a társadalomba. Az agyi érkatasztrófák azonban még ma is nagyon súlyos betegségek, mindent meg kell tennie magának az egyénnek, hogy elkerülje őket.
Bartha Zsuzsanna
Olvastam a Homérosz Kórusról szóló megemlékező cikket. Egykori kórustagként ragadtam tollat. A cikk szerzője téves dátumot jelölt meg a kórus megszűnésével kapcsolatban. A szerző által említett dátum azért nem fedi a valóságot, mert én még 1995. áprilisában tagja voltam a kórusnak. 1993-ban csupán annyi történt, hogy az idősebb tagtársak generációs összeférhetetlenség miatt távoztak a kórusból. Ekkor Rollik Imre karnagy vette át a kórus vezetését, amit a segítségével mi, fiatalok, megpróbáltunk életben tartani. A mi hibánk az volt, hogy nem vettük elég komolyan az éneklést, nem voltunk elég erősek ahhoz, hogy a szívünkben és a vállunkon hordozzuk ezt a nagymúltú kórust, hacsak a magam szempontjából nézem. 1995. Nagypéntekén vagy húsvét környékén a veresegyházi római katolikus templomban lépett fel a kórus. Én sajnos nem lehettem ott azon a fellépésen, mert gyerekeknek zenéltem szerb táncházat egy másik településen. A Homérosz Kórus 1995. júniusában szűnt meg.
Akkoriban nekem zeneileg túl sok dolgom volt. Különböző délszláv rendezvényeken kellett harmonikáznom, plusz albán, görög, török és egyéb rendezvények is voltak. Nem tudtam figyelemmel követni a Homérosz Kórus sorsát. A táncház mozgalomban betöltött szerepem túl sok időt vett el tőlem, de bízom abban, hogy eljön még az az idő, hogy még egyszer felébredhet a Homérosz Kórus csipkerózsika álmából. Mert vak emberek életéből nem tűnhet el a kórusmuzsika! Én, ha ritkán is, de igyekszem kórusban énekelni. A szerb pravoszláv egyház férfi kórusában éneklek basszus szólamban. A tisztánlátás kedvéért le kellett írnom mindazt, amit a Homérosz Kórussal kapcsolatban megtapasztaltam. Ha megbántottam soraimmal valakit, nem szándékosan tettem, a pontosítás kedvéért ragadtam pontozót.
Őszinte megrendüléssel vettem tudomásul, Tamás bátyám (Németh Tamás zongoraművész) feleségének, Ildi nénémnek halálát. A magam és a táncház mozgalom zenészei nevében szeretném kifejezni őszinte részvétemet. Ildi néném halála mindenképpen csapást jelent a kulturális életünkre.
Horváth Attila zenész,
népzene kutatató, Majosháza
Régi igény kielégítésére teszünk kísérletet új, Forráskód című rovatunkkal, mely a civil szervezetek által aktuálisan megpályázható támogatásokat szemlézi.
- A honlappal nem rendelkező civilek weboldalának elkészítésére
augusztus 15-ig lehet pályázatot benyújtani az 1-ből feltesszük a netre
program keretében (www.palyazat.dimensions.hu/), vagy a Free Computer
World BT pályázatán év végéig
(demo.civil.co.hu/palyazat/palyazat.html). Ezeknél a havi fenntartás
(rész)költségeit ki kell, hogy termeljék a szervezetek. Az elkészült
honlap látogatottságát is biztosíthatják a nyertesek a "Tegyük
láthatóvá a helyes dolgokat" pályázat (www.
etarget.hu) benyújtásával. A honlapok fenntarthatóságát biztosíthatják
a Biogreen Alapítvány programjával, melyben használt HP, Compaq és IBM
típusú számítógépek és HP lézernyomtatók kiosztását tervezik, melyekre
december 20-ig lehet pályázni (www.biogreenfoundation.org/palya.html).
- A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány (www.foka.hu) megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megőrzése érdekében írt ki október 31-i határidővel pályázatot munkáltatóknak, akik megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazását vállalják, illetőleg a szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályok változása miatt a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának veszélybe kerülése esetén kérhetnek támogatást.
- A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (www.hefop.hu, www.strapi.hu) 2006. december 31-ig folyamatos beadási lehetőséggel a társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével (HEFOP 2.2.1/06-1) címen jelentetett meg pályázatot. Cél a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteinek bővítése, készségeik, valamint együttműködési hálózataik fejlesztése, a segítőkhöz fordulók (különösen a fogyatékos személyek) foglalkoztatási esélyeinek növelése.
- A HEFOP program részben utófinanszírozással működik, az ezzel kapcsolatos nehézségek áthidalására a került kiírásra a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (www.szmm.gov.hu) pályázata év végi határidővel nonprofit szervezetek HEFOP és EQUAL pályázati projektjeivel összefüggő hitelkamatok és banki kezelési költségek támogatására.
- Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA (www.ofa.hu) pályázatot írt ki augusztus 15-i határidővel a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, valamint ezek tartós partnerségeinek kialakítását, szakmai megerősödését, támogatását, programmegvalósítását segítő hálózat működtetésére. Fő cél nonprofit szervezetek együttműködésének kialakítása, megerősítése, forrásfelvevő képességük fejlesztése, hatékony munkaerő-piaci projektek szervezése a munkaerőpiacról kiszorulók számára. Helyi - elsősorban kistérségi - hálózatok működtetése, hazai kapcsolatok kiépítése a szektorok közötti együttműködések fejlesztése érdekében.
- Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (www.ngyik.hu) "Egy hét együtt Szarvason" felhívása keretében fiatalok érdekében tevékenykedő szervezetek és közösségek szervezetfejlesztő, közösségépítő programjainak támogatására írt ki pályázatot kedvezményes szálláshely biztosításával, folyamatos beadási lehetőséggel.
- Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) (www.mmka.hu/filmklubok) 2006. évi filmklubok támogatására kiírt pályázatára szeptember 29-én 14 óráig lehet leadni a pályázati anyagokat.
További pályázati lehetőségeket találnak a www.nonprofit.hu és www.pafi.hu oldalakon.
M.Cs.
A Nyírségi Látássérültek Egyesülete három fordulós országos észforgató játékot hirdet a Vakok Világa olvasói számára. Három hónapon keresztül 10-10 kérdést tesznek fel a szervezők és mindig a megjelenés havának 20. napjáig kell a megfejtést megküldeni a következő címre:
Nyírségi Látássérültek Egyesülete
4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 4-6. I/122.
Csak a postán érkező válaszokat tudják elfogadni. A harmadik forduló után összesítik a helyes megfejtéseket és a jól válaszolók közül három résztvevő sorsolás útján könyvjutalomban részesül. A jutalmat postán kapják meg a szerencsés nyertesek. A három forduló megfejtéseit és a győztesek nevét novemberi számunkban közöljük. Jó szórakozást kívánunk!
1. Mikor ünnepelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet az 50 éves évfordulóját?
2. Melyik város volt korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye ?
3. Ki volt az anyák megmentője ?
4. Mi a meridián ?
5. Melyik népcsoport tagjait telepítették Nyíregyháza környéki tanyabokrokba?
6. Mi a tiszavirág ?
7. Milyen eredetű étel a töltöttkáposzta?
8. Mi volt a foglalkozása Kabay Jánosnak?
9. Melyik városban található a Hermann Ottó Múzeum ?
10. Kinek a felesége a beduin ?
Ezúttal némi betekintést nyújtunk egyesületünk mozgásprogramjába. A "Látni a testtel" mozgásprogram alapvető célja, hogy testünk egészét arra neveljük, hogy fogékonyabb, nyitottabb, érzékenyebb és tudatosabb legyen. Ha ez megtörténik, akkor testünk tényleg az otthonunkká válik, ahol jól, illetve jobban érezzük majd magunkat. Ha testünk egésze részt vesz az érzékelési folyamatban, akkor -ha nem is pótoljuk a látást- de mindenképp magabiztosabban, bátrabban tudunk majd mozogni, közlekedni.
A Bothmer-gimnasztika gyakorlatai ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak. Megtanítanak arra, hogy jobban érzékeljük saját mozgásunkat és a bennünket körülvevő teret, hogy nyitottabb, szabadabb legyen mellkasunk, hogy ne húzzuk be a vállakat, hogy emelt fővel járjunk, azaz ne a földre szegezzük tekintetünket. Segítik a jobb testtartás kialakulását, javítják orientációs képességeinket, a gyakorlatok révén belülről is átélhetjük az elöl-hátul, a lent-fent, a jobb-bal irányokat, megtapasztalhatjuk a középpontot és a perifériát. Bizonyos gyakorlatok javítják a ritmus-és egyensúlyérzéket, oldják a figyelemzavart, erősítik a képzelőerőt. A mozgás és a tér belső átélésére nemcsak a látássérülteknek, hanem a látóknak is nagy szükségük van.
Mozgásprogramunk másik nagy területe a futás és az atlétika. Ennek során a hagyományos dobó- és ugrószámokat tanítjuk, hiszen ezek fejlesztik a koncentrációs képességet, a céltudatosságot, az irányérzéket és az állóképességet. A futás pedig segíti a logikus gondolkodást, az akaraterő fejlődését, és hozzásegít a tér mind bátrabb használatához.
Mozgásprogramunk rövid bemutatásánál szinte semmit sem írunk a mozgás fizikai síkjáról, az izmok fejlesztéséről, és csak keveset az állóképességről, viszont annál többet foglalkozunk lelki és szellemi folyamatokról, a jó közérzetről. Nemcsak mi, de a sportpszichológia és a legújabb orvostudomány is azon az állásponton van egyre inkább, hogy a mozgás, a fizikai aktivitás erősít bizonyos mentális képességeket, valamint bizonyítottan javítja a rossz lelkiállapotot, közérzetet. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fontos az erőnlét javítása, csupán azt, hogy a mozgásnak nem csupán ez az eredménye.
Aki kipróbálja a cikk végén bemutatott alapgyakorlatokat, azonnal megérezheti, mit tesz 6-8 perc mozgás. Bár óráinkon alapvetően párban és csoportosan végzett mozgássorokkal dolgozunk (párban futunk, csoportos játékokat játszunk, látók segítik a Bothmer-gimnasztika gyakorlatok helyes végzését), edzéseinket mi is bemelegítéssel kezdjük, azaz egyedül is elvégezhető gyakorlatokkal.
- Először álljunk fel, alakítsunk ki magunk körül egy kis szabad teret. Ha ez megvan, kezdhetjük. Nyújtózzunk egyet, emeljük a karokat a magasba, álljunk lábujjhegyre és képzeljük el, hogy gyönyörű almákat szeretnénk leszedni a fáról. Próbáljuk elérni az ágakat, az illatozó gyümölcsöt, nyújtózzunk mind magasabbra.
- Ha már jól megtelt a képzeletbeli zsákunk, folytassuk az ízületek bemelegítésével! Minél idősebb valaki, annál fontosabb, hogy a mozgás elején bokánkat, térdünket átlazítsuk. Haladjunk lentről fölfelé. Előbb bokakörzést végezzünk: emeljük meg egyik lábunkat térdben behajlítva, és körözzünk a lábfejünkkel néhány másodpercig. Majd jöhet a másik láb. Fontos, hogy ne siessünk, szép lassan körözzünk.
- Majd álljunk közepes terpeszbe, kezünket tegyük a combunkra, és végezzünk térdkörzéseket.
- Ezután csípőre tett kézzel jöhet egy kis csípőkörzés. Vigyázzunk rá, hogy a fej lehetőleg ne mozogjon.
- Ezt törzskörzés követi, majd
- vállkörzés: páros vállkörzés minél nagyobb ívben hátrafelé tízszer, majd előre szintén tízszer. Ezután rázzuk le a végtagokat.
- A kilégzés és a belégzés ideje legyen közel azonos.
- Ezután foglalkozzunk a nyakkal és a gerinccel. A vállakat húzzuk hátra és eresszük le. Bal fülünket fektessük a bal vállunkra és hatig lassan számolva tartsuk ott. Ugyanezt végezzük el a jobb vállunkon. Mindkét oldalra kétszer ismételjük.
- Ezután álljunk újra alapállásban, fejünk nyugodt, tekintetünk előre néz. A cippzár gyakorlat menete a következő: először a tekintetünket, azaz belső figyelmünket fordítjuk a föld felé, ezt követi a fej, a nyak, a vállak, majd csigolyáról csigolyára haladva lassan lehajolunk, kezünk lelóg, térdünk picit berogy, fejünk lazán lecsüng. A mozgást fokozatosan szabad csak végezni, fentről le, majd lentről felfelé. Kiegyenesedik a láb, majd az alsó csigolyáktól visszafelé haladva kezdünk felegyenesedni, kar, vállak, nyak, fej, és végül a tekintet. Ezt a gyakorlatot csak olyanok végezhetik, akiknek szembetegségük miatt szabad lehajolniuk.
- Zárásnak pedig végezzünk el egy Bothmer gyakorlatot. Alapállásban állunk. A karokat szép lassan felemeljük oldalt a vízszintesig, majd lassan visszaengedjük. A kéz, azaz a tenyér lefelé néz. Ügyeljünk rá, hogy a kar nyújtva legyen. Majd újra felemeljük, és újra leengedjük. Harmadszorra is felemeljük mindkét karunkat, a vízszintes síkján megfordítjuk tenyerünket, ami immár felfelé néz, és a karokat a magasba emeljük, egészen a fejünk fölé. Ügyeljünk rá, hogy a karok párhuzamosak legyenek. Majd engedjük vissza a karunkat a vízszintesre, fordítsuk a föld felé tenyerünket, és szép lassan térjünk vissza az alapállásba. Ha a kinyíló és bezáruló virág, mondjuk a tulipán, képét használjuk a gyakorlat során, akkor jobban fog esni a gyakorlat. Engedjük, hogy a kép vigyen minket.
Jó mozgást mindenkinek!
Sárközy Ágota
Helios Mozgásakadémia Egyesület
Az Alapítvány 2001 óta a budapesti vakok lakáshelyzete megoldásának, vagy javításának elősegítése céljából évente egyszer pályázatot ír ki az alábbiak támogatására. A) lakásvásárlás, lakáson fennálló tulajdonközösség megszűntetése, csere; B) lakás építése, bővítése; C) lakás felújítása, tatarozása; D) illetve a fenti célok valamelyikével összefüggésben felvett bankhitel kiváltása (a törlesztő részlet csökkentése).
2005 évi eredmény-kimutatás adatai:
Alapítói vagyon: 28 000 eFt
Bevételek (kamat 1 735 eFt, pályázati hozzájárulás 32 eFt, APEH 1% 11 eFt, MÁK támogatás 300eFt.) 2 078 eFt
Kiadások
2005 évben kifizetett támogatások és költségek: 2 348eFt
2005 évi mérleg adatok (2005 december 31-i fordulónap adataival):
Eszközök (befektetett pénzügyi eszközök: lekötött 27 972eFt, bank folyószámlán 1 283eFt, pénzeszközök: pénztár 17eFt) 29 272eFt
források (saját tőke 28 000 eFt, eredmény tartalék 1 542eFt, 2005 évi eredmény 270eFt) 29 272eFt
A Nemzeti Civil Alaptól pályázat útján 300eFt támogatást kaptunk működésre. Az Alapítvány alapítói vagyonát állampapírba fektettük.
2005-ben 32 pályázat érkezett, közülük tízen kaptak támogatást. A pályázaton kiosztható összeg alacsony mértéke miatt csak kevesen kaphatták meg a kért teljes összeget. A pályázatok rászorultság alapján lettek elbírálva, figyelembe véve a tényleges segítség mértékét.
További tájékoztatás az MVGYOSZ budapesti tagegyesületeinél (Vakok Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, Hermina Egyesület) kérhető: 1146 Budapest, Hermina út 47. tel: 384 84 40.
Budapest, 2006. május 30.
Az Alapítvány kuratóriuma
A látássérült gyógymasszőrök közös elhatározása alapján (2005. 10. 29.) egyesület alapítását kezdeményezi a Gyógymasszőr Szakcsoport megbízott vezetősége (GySzMV).
Időpont: 2006. aug. 26., szombat (9:30-tól regisztráció, 10-től kezdés)
Várható helyszín: 1071 Bp., Damjanich u. 41-43. ELTE Kollégium, Lovarda.
Jelenléti szándékáról értesítse mihamarabb kontakt személyeinket:
Nagy Margit (30) 952 4841 vagy Joszt László (30) 458-4121.
E-mail: counselor@citromail.hu
Tervezett napirendi pontok: alapszabály-tervezet elfogadása, tagdíj meghatározása, tisztségviselő jelölés és -választás (elnök, alelnök, vezetőségi tag, FB. elnök, FB. alelnök, FB. tag).
A Felügyelő Bizottság elnökének személyére várjuk gazdasági végzettségű, szimpatizáns szakemberek jelölését!
Az alapszabály tervezet (hanganyag) megismerése érdekében kérje azt kontakt személyeinktől, augusztus 10-éig.
Köszönettel: GySzMV
Arany Isten, arany pompa
Mintha rendjén menne dolga.
Arany felhő közepében
Ül egy aranyos trónszéken.
Bal kezében arany torta,
Körös - körül arany pompa.
Álmodik egy szegény gyermek;
Megnyílnak az arany termek,
Elébe siet az Isten.
Körülötte forog minden.
Arany tál és arany rózsa,
Fürödhetik arany tóban.
Szól az Isten: - Kicsi ember!
Szíved vágyát, nosza, mondd el!
Bal kezemben arany torta,
Körös-körül arany pompa.
Arany csésze, arany párna,
Mondd csak, mi a szíved vágya?
- Nem kell nékem arany pompa,
Bal kezedben arany torta.
Ha látnám a kelő napot,
Édesanyám hogy mosolyog,
Szeme tükrén játszik a fény.
Csillagot az ég peremén.
Rózsát, lepkét, vadvirágot.
Hadd mondhassam: végre látok!
Hallgat az Úr fent az égben,
Könnycsepp ég a két szemében.
A Hermina Egyesület keretében működő Nosztalgia Klub 2006. szeptember 16-án egy napos autóbuszos kirándulást szervez Komáromon át Szlovákiába. Részvételi díj 2000 forint. Jelentkezési határidő szeptember 5. Érdeklődni lehet Bereczkné Bihari Erzsébetnél a (1) 452-4300 vagy a (20) 423-6198 telefonszámon.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a klub vezetősége.
2006. augusztus 26-án, 10.00 órai kezdettel tartja összejövetelét a Nosztalgia Klub Szövetségünk kis előadó termében. Várjuk mindazokat, akik megosztanák velünk nyári élményeiket.
Megjelent Bereznainé Nagy Ilona vak költőnő első verseskötete Üzenet a fény mögül címmel. A szerző az ünnepélyes könyvbemutatót
tartja a Vakok Általános Iskolája Nádor termében. (Bp., Ajtósi Dürer sor 39.) A rendezvényen művész vendégek és a Horizont Kultúrcsoport szólistái működnek közre. A belépés díjtalan. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Oroszlányban 39 látássérült ember él, így helyi csoport alakítása vált indokolttá. A Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom megyei Szövetsége elképzelése szerint minden nagyobb városban helyi csoport alakul, amelyek kapcsolatot tartanak a megyei elnökséggel. A megyei szövetség június 8-ára kezdeményezte a helyi csoport megalakulását. Minden kezdet nehéz... Délután négy órára a Bányász Klubba mindössze nyolc tag érkezett meg. Pedig a megyei elnökség kitett magáért: megjelent Frecska József elnök úr és Csanádi alelnök úr is, aki egyben a tatai csoport vezetője. Az oroszlányi csoport vezetőjének Markó Sándor megyei elnökségi tagot választották meg, akinek munkáját Kelemen György pártoló tag is segíti. A programok elképzelésében vita alakult ki: vajon természetgyógyászt hívjunk meg, táncesteket rendezzünk vagy élményben gazdag kirándulásokat ebéddel, tánccal egybekötve? Amire igény lesz, azt szervezünk. Csanádi úr, mint tatai vezető elmondta városi csoportjuk működését az oroszlányi indulás elősegítésére. Náluk az összejöveteleket nagy állami ünnepek alkalmával mozgássérültekkel karöltve rendezik. Október 15-e, a Fehér bot Napja alkalmából vetélkedőket hirdetnek nagyobb városok történetéből, ipar- és kultúrtörténeti témából. Idén Oroszlány lesz a téma. Az oroszlányi csoport tervbe vette a Majki Bányászati Múzeum megtekintését. Frecska József elnök úr június 29-ei Párkányi (Sturovó) kirándulásra meghívta a helyi tagokat. A beszélgetés fehér asztal mellett, üdítőital fogyasztása közben került sor. A jó hangulatú összejövetel azzal ért véget, hogy minden hónap második csütörtökén találkozunk ugyanitt. Sok sikert a csoport munkájához!
Kelemen György
Az almaecet fontos kellék a konyhában. Magas kálium, valamint natrium, magnézium, mész, kén, vas, szilícium, fluor tartalma jelentős. Magas vérnyomásúaknak napi két kávéskanál elfogyasztása javasolt. A fejfájással küzdők naponta szippantsanak gőzéből 75-öt. Fáradtság, álmatlanság esetén hatásos, ha egy pohár mézbe 3 kávéskanál almaecetet öntünk és ebből a keverékből két kávéskanállal lenyelünk.
A fokhagyma is nagyon sok, gyógyításban is alkalmazható anyagot tartalmaz. Már az ókorban szerelmi ajzószerként és a szülési fájdalmak enyhítésére használták. Jó hatását a testi kondícióra a fáraók építőmesterei is kihasználták. A népi orvoslás megfázás, tífusz és kolera gyógyítására alkalmas. Gyógyhatásait a mai orvostudomány is elismeri. Többek között normalizálja a magas vérnyomást, tágítja az ereket, segíti a vérkeringést, legjobb gyógyszere az érelmeszesedésnek. Erősíti a szivet és jó hatással van a cukorbetegségre, mert csökkenti a koleszterinszintet. Megakadályozza a zsír lerakódását a vérben, de képes a már lerakódott masszát is feloldani. Serkenti az emésztőrendszert, gyógyítja a bélhurutot. Ma már biztosan tudjuk, hogy nem csak élelmiszer, fűszer, mágikus eszköz, hanem bizonyított hatékonysággal rendelkező gyógynövény. Példák a fokhagymakúrára:
- Egy cikkely éhgyomorra elfogyasztva (leforrázva és vízzel lenyelve).
- A nyers fokhagymát összetörtjük, levét kinyomjuk s naponta 20 cseppet vízbe téve megisszuk.
- Pirítós kenyérre kenve az összetört fokhagymát naponta fogyasztjuk.
- Saláták között nyersen megesszük.
Figyelem! Nagy mennyiségben gyomor- és bélpanaszokat okozhat.
A fokhagyma, mint a fűszerek Jolly Jokere, nap mint nap csodát tesz a konyhában is, mert bármilyen ételnek remek ízt ad.
- Legegyszerűbb a páclé: kedvenc fűszereinket és pár gerezd zúzott fokhagymát összekeverünk egy adag olajjal és egy órára beletesszük a sütnivaló anyagokat.
- Vajat, túrót (esetleg Feta vagy márványsajtot), tejfölt jól kikeverünk és zúzott fokhagymával, esetleg zöldfűszerekkel ízesítjük. Piritóssal az igazi.
- Fokhagymakrém leves. Világos rántáshoz adjuk a 8-10 gerezd zúzott fokhagymát, felöntjük fél liter csontlével majd finomra vágott petrezselyemmel, fehér borssal, gyömbérrel ízesítjük, sózzuk. Forrás után simára kevert tejfölt adunk hozzá, újraforraljuk. Szárazon pirított zsemlekockával, reszelt sajttal tálaljuk.
Az összetört petrezselyemzöldje és a menta jól csökkenti a fokhagyma kellemetlen illatát. Másik módszer: alapos fogmosás után igyunk egy pohár tejet majd rágjunk el egy szem pörkölt kávét.
A Franciaországi Brommat-ban, a 2006. évi IBSA Judo Világbajnokságon egyetlen női versenyzőnk, Nagy Sándorné (Niki) az athéni ezüstérmes amerikai Pierce-t is legyőzve világbajnok lett.
Vincze Gábor hallatlan győzni akarással nyert a spanyol Gonzales ellen és bronzérmes lett.
Czuth Gábor a csehországi IBSA Teke Európa-bajnokságon B2 kategóriában második helyezést ért el.
Író Cím Felolvasó Ssz. Óra
Reinhard - Anton A szép öregség titka Kelényi Ferenc 2744 3
A. Rjúnoszuke A vihar kapujában Bencsik Gyula 2785 2
Aszlányi Károly Haybodyt nem lehet... Dr. Batiz Géza 2791 6
Barth, John Az út vége Pregh Balázs 2760 8
Bognár János, Dr. Pilátus Szoboszlai Éva 2775 5
Eapek, Karel A repülő ember és más... Bencsik Gyula 2777 6
Chevalier, Tracy Leány gyöngy fülbevalóval Szoboszlai Éva 2813 9
Christie, Agatha Zátonyok közt Terescsik Eszter 2792 7
Clark, Mary Higgins Még találkozunk Korompai Vali 2737 5
Coelho, Paulo Az alkimista Terescsik Eszter 2872 5
Csukás István Keménykalap és... Terescsik Eszter 2844 7
Deaver, Jeffery A sátán könnycseppe Korompai Vali 2747 5
Dobos Kálmán Manuel de Falla élete és... Kelényi Ferenc 2824 11
Donászy Ferenc Buda hőse Korompai Vali 2787 15
Duras, Marguerite A tér - Nyáron, este fél 11... Szoboszlai Éva 2888 0
E. Gyulai Ilona, gróf Becsület és kötelesség 1. Terescsik Eszter 2854 19
Esquivel, Laura Szeress Mexikóban Romoda Klára 2765 7
Evans, Nicholas A suttogó Virágh Tibor 2814 16
Fable, Vavyan Tündértánc Korompai Vali 2762 25
Faludy György Pokolbeli víg napjaim Tóth Barnabás 2743 29
Francis, Dick Derült égből... Korompai Vali 2739 6
Frayn, Michael Kémek Lantos István 2789 10
Gál György Sándor Honthy Hanna Lukácsy Katalin 2779 24
Gion Nándor A kárókatonák még nem... Tóth Barnabás 2843 4
Girard, Patrick Hannibál Róma falai alatt Dr. Batiz Géza 2750 12
Hangay Zoltán A pápák könyve Kelényi Ferenc 2852 21
Heltai Jenő Ifjabb Ifju György 2753 8
Hemingway, Ernest Afrikai vadásznapló Szoboszlai Éva 2914 0
Herriot, James A repülő állatorvos Korompai Vali 2755 17
Hidegkuti Nándor Óbudától Firenzéig Kelényi Ferenc 2761 15
Higgins, Jack Az ördög fizetsége Korompai Vali 2912 0
Houellebecq, Michel Elemi részecskék Tóth Barnabás 2922 0
Hrabal, Bohumil Adagio lamentoso Bencsik Gyula 2786 0
Hrabal, Bohumil Gyöngéd barbárok Tóth Barnabás 2820 7
Az MVGYOSZ Központi Hivatalának épületében több szolgáltató részleg is nyári szünetet tart a következők szerint:
- a Braille-könyvtár augusztus 22. és szeptember 2. között,
- a Segédeszközbolt augusztus 14-25. között,
- a büfé egész augusztusban zárva tart,
- a VGYKE irodában július és augusztus 20. között csak minden kedden 8 és 18 lözött lesz ügyfélfogadás.