←Vissza

Vidra Szabó Ferenc

A könyvtárak
érdekeltségnövelő támogatása
Adatelemzés

Bevezetés

A könyvtárak érdekeltségnövelő támogatásának törvényi kereteit a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapozta meg, majd a művelődési és közoktatási miniszter 15/1998. (III. 31.) MKM rendelete tette alkalmazhatóvá. A rendelet hatálya a helyi önkormányzatok által fenntartott nyilvános könyvtárakra terjedt ki, a rendelkezésre álló összeget a települési és megyei könyvtárak állománygyarapítási kereteinek fejlesztésére lehetett felhasználni, a rendelkezésre álló saját forrás arányában.
A fenti rendeletet másodízben módosította a nemzeti kulturális örökség miniszterének 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelete, miszerint amennyiben a támogatás összege nem éri el a 10 ezer forintot, a támogatás nem ítélhető meg. További jelentős változást hozott a 23/2004. (XI. 20.) NKÖM rendelet 6. §-a, amelynek értelmében az a helyi önkormányzat is igényelheti az érdekeltségnövelő támogatást, amely nem tart fenn nyilvános könyvtárat, de a könyvtári szolgáltatásokat társulás vagy megrendelés útján biztosítja. Ezáltal a megrendelt szolgáltatás közvetítésével azok a könyvtárak is igénybe vehetik a támogatást, amelyek a minimális összegre vonatkozó szabály miatt egyébként nem lennének jogosultak.
Tanulmányunkban egyrészt az érdekeltségnövelő támogatás elmúlt nyolc évének adatait elemezzük, másrészt a megyei könyvtárak módszertanos munkatársainak információit, véleményeit gyűjtjük össze, harmadrészt felhasználjuk a saját munkánk során összegyűlt tapasztalatokat.

A támogatás hasznosulása a számok tükrében

A támogatás bevezetéséről szóló rendelet 1998. március 31-én lépett hatályba, és mivel a benne szereplő határidőket már nem lehetett volna tartani, ezért erre az évre vonatkozólag átmeneti rendelkezéseket is tartalmazott. Az átmeneti rendelkezések egyrészt kitolták a határidőket, másrészt "felpuhították" az igénybevevők körét, vagyis lehetővé tették a pályázatot mindazon önkormányzatoknak, amelyek könyvtára megfelelt a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeinek, függetlenül attól, hogy az illető könyvtár szerepel-e a nyilvános könyvtárak jegyzékén vagy sem. Ez a megengedő állapot hallgatólagosan a következő évben is érvényben volt, amikor azok a könyvtárak is kaphattak támogatást, amelyek benyújtották a kérelmüket, de még érdemben nem bírálták el.
A fenti engedményeknek köszönhetően 1998-ban összesen 2017, míg 1999-ben 2182 önkormányzat kapott támogatást. A következő évben viszont, amikor valóban a rendelet előírásai szerint jártunk el, a támogatott önkormányzatok száma mintegy 1500-ra csökkent, és lényegében az a szám maradt egészen napjainkig, kisebb-nagyobb ingadozásokkal.
A legnagyobb mértékű ingadozást természetszerűleg a községi könyvtárak mutatják, ezek az intézmények a legérzékenyebbek mindenféle jogszabályi változásokra. (Elemzésünk során az adatok összehasonlíthatósága miatt a települések közigazgatási besorolásait a 2004. év végi állapot szerint vesszük figyelembe.) A támogatott községi önkormányzatok száma a fent említett okok miatt 1999 és 2000 között 643-mal csökkent, majd 2003-ig fokozatosan emelkedett, a tízezer forintos értékhatár bevezetése - 2004 - után ismét jelentősen csökkent, végül jegyzéken nem szereplő, a szolgáltatást megrendelő önkormányzatok pályázati lehetőségének biztosításával 2005-ben ismét valamelyest emelkedett, miközben a támogatott egyéb önkormányzatok száma alig változott. (1. táblázat)

1. táblázat

Támogatott önkormányzatok száma

A keretek változásai elsősorban az aprófalvas megyéket érinti. Baranya megyében 2000-ben az előző évi 76 támogatott önkormányzathoz képest csupán 27 kapott támogatást, Borsod megyében 169 helyett 110. A legnagyobb változás Vas megyében történt, ahol 1999-ben 164 önkormányzat kapott érdekeltségnövelő támogatást, 2000-ben viszont csupán 19!
A sikeres támogatások számának alakulását természetesen nemcsak a rendeletek változásai szabályozzák, hanem nagymértékben befolyásolja az érintett szakemberek lelkiismeretessége, odafigyelése is. Gyakran tapasztaltuk, milyen jelentősége van annak, hogy a megyei könyvtár módszertanos munkatársai mennyiben tartják szívügyüknek a helyi önkormányzatok segítését, ösztönzését. Ugyancsak meghatározó tényező a könyvtár és az önkormányzat viszonyrendszere. Ahol jó a kommunikáció a fenntartó és a könyvtár között, ahol fontos intézmény a könyvtár, ott felismerik a támogatásban rejlő lehetőséget, odafigyelnek a határidőkre, pontos adatokat szolgáltatnak. Ahol ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, ott gyakran előfordul, hogy annak ellenére nem élnek a támogatás lehetőségével, hogy egyébként jogosultak lennének rá. Különösen jól példázza mindezt a fővárosi kerületi önkormányzatok esete, amelyek figyelmét minden évben a Könyvtári Intézet hívta fel a támogatás igénylésére, és amikor az elmúlt évben ezt a FSZEK helyett nem vállaltuk, a három jogosultból mindössze egy könyvtár nyújtotta be az igényét. (Ebben az évben a másik két intézmény is "tanult" az esetből!)
Meg kell említeni, annak ellenére, hogy a támogatás normatív alapon jár, tehát a jogosult intézményeknek biztos bevételi forrást jelent, nagyon rossz a pályázati fegyelem. Gyakran kapunk nagyságrendileg téves adatokat, a határidőket alig néhány megye tartja be, a formai elvárások sok esetben nem teljesülnek. Sűrűn tapasztaljuk, hogy az érintettek nem ismerik az érvényben lévő rendeleteket, vagy rosszul értelmezik.
A támogatást mindig az előző évi állománygyarapítás arányában kapják a könyvtárak. Ez az arány az első két évben átlagosan 24 százalék volt, a következő években - a támogatott könyvtárak számának csökkenése, valamint az egyre növekvő forrás hatására - 28-29 százalékra emelkedett, majd 2004-ig fokozatosan lecsökkent 18 százalékra, végül idén ismét elérte a 25 százalékot.
A rendelkezésre álló keret az elmúlt nyolc évben csaknem megduplázódott: 1998-ban 180 millió forint volt, az összeg egészen 2002-ig fokozatosan emelkedett, majd a következő két évben némileg csökkent, végül 2005-ben megközelítette a 340 millió forintot. Arányait tekintve legnagyobb mértékben minden évben a városi könyvtárak részesültek: az összes támogatás 32-36 százaléka jutott nekik. A városi könyvtárakat ilyen szempontból a községek követik: az összes támogatásnak körülbelül a negyedét kapják. A megyei könyvtárak részesedése az összes támogatásból lényegében megegyezik a fővárosival: általában 15 százalék körül mozog. A megyei jogú városok részesedése általában 10 százalék körüli, míg a fővárosi kerületeké az 1 százalékot sem éri el. (2. táblázat)

2. táblázat

Támogatás (eFt)

A támogatás növekedésének üteme, a különböző könyvtártípusokat tekintve, alig tér el egymástól. A 2005-ös támogatás összege országos szinten 188 százaléka az 1998-asnak, amellyel szinte megegyező emelkedést mutatnak a városi könyvtárak (187%), a FSZEK (166%), és a megyei jogú városok könyvtárai (162%). Az átlagostól valamivel intenzívebb a támogatás ütemének növekedése a községi könyvtárak esetében (200%), és a megyei könyvtáraknál (220%). A két végpontot tekintve a leglátványosabb eltérést a fővárosi kerületi önkormányzatok könyvtárai mutatják (672%), azonban - mint korábban jeleztük - ezen könyvtárak pályázati kedve igencsak hullámzó tendenciát mutat. (Ha a kiindulóponthoz csak az előző évet akarnánk hasonlítani, akkor az előrelépés mindössze 134 százalék lenne!)
A támogatás összes volumenének elemzése mellett fontosnak tartjuk annak a kimutatását is, hogy átlagosan mennyi támogatáshoz jutnak az egyes könyvtárak. (3. táblázat.) Az elmúlt időszakban ez az összeg a könyvtárankénti 90 ezer forintról 236 ezer forintra - több mint két és félszeresére - emelkedett.

3. táblázat

Átlagos támogatás összege (eFt)^*

* A táblázat nem tartalmazza az ellátórendszerekre vonatkozó adatokat.

A legintenzívebb emelkedést az 1999-2000-es év fordulóján tapasztaltuk, elsősorban annak következtében, hogy jelentősen csökkent a sikeresen pályázó könyvtárak száma, majd némi stagnálás és visszaesés után az elmúlt két évben ismét növekedést tapasztalunk. Az egy könyvtárra jutó átlagos támogatás összege a FSZEK esetében megegyezik a fővárosnak juttatott összes támogatással (lévén egyetlen könyvtárról szó), ezért az összehasonlítás során a továbbiakban nem vesszük figyelembe. A legmagasabb támogatást a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai által fenntartott könyvtárak kapják. A sort a községi könyvtárak zárják. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ebből a szempontból a legintenzívebb előrelépést éppen a községi könyvtárak esetében látjuk: míg országosan a 2005-ös egy könyvtárra jutó támogatás 262 százaléka volt az 1998-asnak, addig a községek esetében ez az arány elérte a 300 százalékot. (Ennél magasabb értéket - 441% - csupán a fővárosi kerületek esetében találunk.)
Ezek az átlagok természetesen korántsem jelentik azt, hogy az adott kategórián belül minden könyvtár azonos összeghez jut. Különösen differenciált a helyzet az összességében legmagasabb támogatáshoz jutó megyei és megyei jogú városi könyvtárak esetében. (4. táblázat)

4. táblázat

Szórás

A megyei önkormányzatok által fenntartott könyvtárak ez évi támogatását figyelembe véve láthatjuk, hogy a kapott összeg a 6,7 millió forinttól az 1,1 millióig terjed. (5. táblázat)

5. táblázat

Megyei önkormányzat, 2005-ös támogatás
(eFt)

A fenti képet mindenképpen árnyalja az a tény is, hogy az adott megyeszékhelyen működik-e a megyei könyvtár mellett városi könyvtár, illetve hogy a támogatásból kiveszi-e részét a városi önkormányzat. (6. táblázat.)

6. táblázat

Megyei jogú város önkormányzata, 2005-ös támogatás
(eFt)

Az egyéb városok és a községek esetében talán kevésbé szóródnak az adatok, azonban ezeken a helyeken is jelentős eltéréseket találunk. A városok élmezőnyében Mosonmagyaróvár és Vác áll, mindketten 2 millió forint fölötti támogatásban részesültek 2005-ben; a sort Villány és Máriapócs zárja 21 ezer forintos támogatottsággal, illetve Cigánd, Putnok, Tiszacsege, Örkény és Tököl, ezek a városok egyáltalán nem kaptak támogatást. A községek között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályi vezet, csaknem 600 ezer forintos támogatással, Kartal következik 482 ezer forinttal és Pilis 469 ezer forinttal. Jelentős támogatást kapott Ajak (446 ezer forint), Érsekvadkert (421 ezer forint) és Csömör (419 ezer forint) is.
A községek listáján összesen 245 olyan települést találunk, amelyek maximum 20 ezer forintos támogatásban részesült, ezen belül tizenkettőt, amelyek éppen csak az alsó határt - a 10 ezer forintot - érték el. Meg kell jegyeznünk, hogy az induló évben 669 könyvtár kapott 10 ezer forintnál kisebb támogatást, 2003-ban pedig 270 település könyvtára.