Tábori Zoltán: Szélkerék – Kislétai riport
– Nagyon jól él itt a kisebbség! Nehezen veszik tudomásul, hogy az a világ megszűnt, ami volt. Hogy hetente zsebből elosztogattam százezer forintot, nem vágott földhöz – mondja Pénzes Sándor, Kisléta polgármestere.
– Úgy érti, a saját pénzéből?
– Úgy. A fél falut én építettem fel, de semmi sem elég. Ma reggel is jött egy aszszony: tessék adni egy kis pénzt! Segélyért könyörög, amikor tízezer-nyolcszáz forint lakásfenntartási támogatást kap, és több mint hetvenezer családi pótlékot.
A polgármester hatvanöt éves, terebélyes, erős férfi, a haja tüsire van nyírva, akár a birkózóknak, már ahol volt mit nyírni, mert gömbölyű feje búbján és homlokán erősen kopaszodik. Ruházata is sportos: barna dzsoggingnadrág, fehér pólóján katonai álcahálóminta, zöldes-drappos sáv. Tősgyökeres kislétai, a nagyszülei uradalmi cselédek voltak, az apjából gépkocsivezető lett, belőle pedig kőművesmester. Sokfelé dolgozott, főleg a fővárosban. Amikor 1990-ben megválasztották polgármesternek, jól menő vállalkozását a fia vette át.
– Engem sokan kommunista tanácselnöknek mondanak, mert Pénzes János, a fővárosi tanács volt elnökhelyettese a testvérem, biztos hallott róla.
– Ó! – mondom megilletődve. – Csak nem költözött vissza ő is a faluba?
Honlapunkon csak a cikk fenti részlete olvasható, a többi a nyomtatott változatban. Ez az írás később sem kerül majd fel az internetre.
Kapcsolódó írások:
Tábori Zoltán: Fantomfalu – Tiszalöki riport Alig kezdődött meg az országgyűlési választások második fordulója, amikor Székely...
Tábori Zoltán: Aquasziget és Szajna-part – Esztergomi riport Esztergom főtere, a Széchenyi tér torkolatának egyik oldalán háromnyelvű felirat...
Farkas Zoltán: A helyszínelő (Tábori Zoltánról) Hadd kezdjem stílszerűen poéngyilkossággal. A díjra az idén Tábori...
Farkas Zoltán: Fantomokkal hadakozók (Tábori Zoltánról) Ha valaki netán hisz még a forradalmakban, és nem azonosítja...
Tábori Zoltán: Csapás alatt Galgagyörki riport Amikor a romák elleni támadássorozat Kislétával a kilencedik...
Cimkék: Tábori Zoltán