Közművelődés – közösségi művelődés
A Szervezetfejlesztési és Önkormányzati Osztály szakmai hírei
A legfrissebb – 2001 évi – közművelődési statisztikai adatokból kitűnik, hogy a 90-es években az addigi homogén, elsősorban intézményként működő művelődési otthonok mellett megjelentek már non-profit, vagy vállalkozási formában működtetett házak is. Az összes közművelődési feladatot ellátó szervezetben 1-2% a művelődési otthont a fenntartó megbízásából működtető gazdasági társaságok és non-profit szervezetek aránya. A szám csekély, de utal arra, hogy a szervezeti átalakításokat helyi szinten, a társadalom különböző szféráiból érkező jelenségek is segítették, ösztönözték, vagy éppen ellenkezőleg – gátolták.
Három szakmai konferencia témája is volt a nem intézményként működő művelődési otthonok eddigi tapasztalatainak összegzése, illetve cseréje.
2002. június – Paks – “A közösségi művelődés új lehetőségei – a közhasznú társaságok”
A Paksi Közművelődési Kht. 2001 áprilisa óta látja el a város kulturális, közművelődési feladatait közhasznú társasági működési formában. Az átalakítás és a működés során kapcsolatokat keres (a számukra új) közhasznú szervezeti formában működő intézményekkel. A találkozások és az információcserék során derült ki, hogy nagy szükség van egy országos szakmai találkozásra, tanácskozásra.
A terveknek megfelelően 2002. június 5-6-án Pakson került megrendezésre a szakmai konferencia.
A kétnapos program megszervezését a már működő közhasznú szervezetek többévi találkozási, tapasztalatcsere szerzés iránti igénye, a közhasznú szervezeti forma iránt érdeklődők, valamint egy helyzetkép kialakítása hívta életre.
Az előkészítést a Magyar Művelődési Intézet és a Budafok-Tétény Művelődési Ház Kht. munkatársai segítették. A tanácskozás pénzügyi fedezetét a NKA pályázaton nyert támogatás, a NKÖM Közművelődési Főosztálya, a szervezők anyagi hozzájárulása, valamint a részvételi díjak biztosították.
A programról tájékoztatót küldtek a közművelődési feladatot ellátó közhasznú szervezetek vezetőinek, a megyei önkormányzatok közművelődési referenseinek, szak-mai szervezeteknek, érdeklődőknek.
A kétnapos konferencián a 21 közhasznú társaság vezetői, munkatársai mellett részt vettek önkormányzatok munkatársai, intézményvezetők, vállalkozók, valamint szakmai szervezetek képviselői. Az előadásokat összesen 71 fő hallgatta végig.
A tanácskozás első napján a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, valamint a NKÖM Közművelődési Főosztályának főtanácsosa adott tájékoztatást a közművelődés
jelenlegi helyzetéről és a megújulás szükségszerűségéről.
Az előadások alkalmával az ország különböző településein (Eger, Sopron Szolnok, Szarvas stb.) különböző feladatellátással működő intézmények alapítási (átalakítási) folyamatait, tevékenység szerkezeteit, finanszírozási módjait, gondjait ismerhették meg a hallgatók.
A jelenlévő társaságok alapítását – egy kivételével – az önkormányzatok döntése eredményezte. A fenntartók a továbbiakban nem tudták, vagy nem akarták biztosítani a működéshez szükséges korábbi feltételeket. A társaságok többsége az önkormányzat tulajdona, de van, ahol a munkavállalók is tulajdonosok. Az alakulás idején az intézmények, majd a társaságok dolgozói számos jogi, pénzügyi és egzisztenciális problémával küszködtek. A társaságok működését, eredményességét meghatározza az ott dolgozók felkészültsége, örökös megújulása, motivációja, az önkormányzattal kötött megállapodás, feladatfinanszírozás. A több éve működő társaságok vezetői már eredményekről számoltak be.
A szakmai előadások mellett a gazdasági szekcióban elsősorban gyakorlati kérdéseket vitattak meg a gazdasági vezetők, pl. számla-tükör, számla összefüggések, stb.
A konferencia összegzéssel zárult, mely egyértelművé tette, hogy a közművelődési intézmények fenntartási formái változatosak lehetnek, a közhasznú társasági működés nem az egyedüli üdvözítő forma, de létjogosultsága van. A piacorientált közhasznú társaságok számára legfontosabb az értékközvetítés, és a helyi társadalom életmód változásainak segítése.
A konferenciát a résztvevők hasznosnak tartották, sikeresnek értékelték, és elhatározták egy országos szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet létrehozását. A hat fős előkészítő bizottság a novemberi összejövetelen vitatja meg elképzeléseit a leendő egyesületről.
2002. június – Debrecen – “A közösségi művelődés új útjai – az egyesületek”
A Csapókerti Művelődési Házban közel 40 szervezet 50 képviselője tanácskozott a kulturális, közművelődési egyesületek, alapítványok helyzetéről és szerepéről. Záródokumentumukban megállapítják, hogy: ma Magyarországon, a közösségi művelődésben és az intézményesített közművelődésben a civil szervezetek, az egyesületek egyre növekvő és egyre fontosabb szerepet töltenek be. Szükségesnek tartják a közművelődési intézményeket működtető egyesületek, szövetségek megalakítását. Egy ilyen szövetségnek a szakmai tapasztalatszerzésen és ismeretcserén túl, az országos szintű érdekképviseletben és érdekérvényesítésben is fontos szerepet szánnak. A leendő szövetség tagjai arra is törekednek, hogy hosszú távú, tervezett és stabil működésük érdekében, az intézmények tulajdonosaival közösen kidolgozott finanszírozási konstrukciókkal biztosítsák és segítsék elő az egyesületek közszolgálati tevékenységét.
Végezetül a résztvevők megállapodtak abban, hogy az egyesületi működési forma iránt érdeklődők szűkebb-tágabb körével novemberben Istenkúton (Pécs) újra találkoznak
2002. szeptember – Csurgó – “Vállalkozó szellemű közművelődési intézményekkel az Európai Unió felé”
Lehet-e vállalkozási formában közművelődési házat működtetni? El tudnak-e látni ilyen feladatot bt-k, kft-k, egyéni vállalkozások?
A kérdések nem költőiek, hiszen ma az országban közel húszra tehető a vállalkozóként művelődési házat működtetők száma. Egyéni élethelyzeteket, különböző vállalkozási és önkormányzati élet-stratégiákat, valamint sikereket és sikeres történeteket ismerhettek meg Csurgón a résztvevők, akik között nem “csak” vállalkozók, hanem szép számmal “külső” érdeklődők is voltak! Különböző pályáztató szervezetek: Mobilitás, KulturPont Iroda, Nemze-ti Kulturális Alapprogram, Tempus Közalapítvány mellett a résztvevők rövid bemutatkozása alkalmat teremtett a hasonló gondok feltárására is, amelyből született egy levél Görgey Gábor miniszter úrnak, illetve Harsányi László úrnak, az Alap elnökének.
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Görgey Gábor Miniszter Úrnak
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr!
Tájékoztatjuk Önt arról, hogy 2002. szeptember 17-18-án, egy somogyi kisvárosban – Csurgón – közművelődési szakemberek és önkormányzatok képviselőinek részvételével tanácskozást tartottunk “Vállalkozó szellemű közművelődési intézményekkel az Európai Unió felé” címmel.
A fenti tanácskozás résztvevői olyan gyakorló közművelődési szakemberek voltak elsősorban, akik valamilyen okból évekkel ezelőtt kikerültek az úgynevezett önkormányzati fenntartású költségvetési körből, és közművelődési feladatokat egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság (BT, KHT, KFT) tagjaként, valamint közalapítvány vagy akár egyesületi, alapítványi keretek között látnak el.
Mint kiderült, ezeknek a működési kereteknek a létre-jötte elsősorban a helyi önkormányzat szűkös költségvetési keretének köszönhető, a nagyobb létszámú (10-20 fős) művelődési intézmények működtetése gazdasági okokból ellehetetlenült, s kényszerből, a feladatellátás kötelezettsége okán rugalmas, kis létszámmal működő szervezeteket hoztak létre, vagy gazdasági társaságokkal, magánszemélyekkel kötöttek közművelődési megállapodást.
A két nap programja és kötetlen beszélgetései indítottak bennünket egy közös probléma megfogalmazására, ami mindannyiunk munkáját jelentősen nehezíti, ugyan-akkor hátrányosan hat az adott önkormányzat közművelődési feladatainak törvényben meghatározott szintű ellátására, egyszersmind az ott élő lakosság közösségi-kulturális életére is.
Évek óta gondot okoz, hogy a pályázati szisztémák tekintetében jól megalkotott törvény (1997.évi CXL tv) és annak végrehajtási utasítása – amely szerintünk alaposan végiggondolt, és megfogalmazta mind a négy fél érdekeit (állam, önkormányzat, feladatellátó, lakosság) – ellenére a vállalkozó feladatellátók diszkriminációja tapasztalható a hagyományos intézményi struktúrákkal, esetleg non-profit szervezetekkel szemben.
Napi munkánk során gyakran ütközünk ellenérzésbe, gyanakvásba (olykor éppen megbízóink, az önkormányzatok, vagy akár a lakosság részéről), de különösen fájó ez a minőségi munkára lehetőséget kínáló (olykor a megmaradást jelentő) pályázatok esetében, hisz azok a megszületett törvény ellenére is intézményeket és nem feladatokat, ügyeket kívánnak támogatni.
Ez ágazatunkban mind szakmai (NKÖM, NKA), mind pedig az érdekeltségnövelő pályázatokra igaz.
Kérjük Miniszter Urat, legyen segítségünkre a törvény és a mindennapi gyakorlat között fennálló ellentmondás megszüntetésében, és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalakor szíveskedjen az elmondottakat figyelembe venni.
Tájékoztatjuk, hogy levelünket – hasonló kéréssel – megküldtük Dr. Harsányi László Elnök Úrnak is.
A tanácskozás megtartásához nyújtott anyagi támogatást Önnek és munkatársainak ezúton is köszönjük.
Kelt Csurgón, 2002. szeptember 18-án.
A konferenciákkal kapcsolatban részletes információ, egyéb tudnivaló a Magyar Művelődési Intézet Szervezetfejlesztési és Önkormányzati Osztályán kérhető:
telefon (1)487-0366; fax (1)201-5122;
e-mail:domokosjan@free-mail.hu
Darócziné Szalai Edit és Domokos János