ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/2. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--Lázár Ervin műveit olvassuk a XVI. Nemzetközi felolvasómaratonon
PÁLYÁZAT
--Középiskolások esszéit várja a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
KITEKINTŐ
--Megvan, ki lesz a Könyvfesztivál idei díszvendége
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Az olvasók megtartása a fő cél – a Székelykeresztúri Városi Könyvtár programjairól
--Volt egyszer egy kézdivásárhelyi néptánccsoport
--A Tandem bemutatója Temesváron
--Ezeket a könyveket olvasták 2023-ban az erdélyi magyarok
--Kézdivásárhelyen a friss megjelenéseket keresik leginkább
--Rendezvények a román és a magyar kultúra napján
--Orbán Balázs Huszárvágás című könyvét mutatták be
--Rendhagyó beszámoló egy iskolai könyvtárostól
ÉVFORDULÓK
--Irodalmi évfordulók 2024-ben
--Krasznahorkai László hetvenéves
--Idén lenne nyolcvanéves Farkas Árpád
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Futaki Attila képregényrajzoló
--Meghalt Ferdinandy György író
--Elhunyt Grétsy László nyelvész
AJÁNLÓ
--Itt járt a Földön – Gryllus Dániel és Lackfi János közös albumot készített
--2023 legjobb könyvei az Olvasoterem.com szerint
--Mi ezeket a könyveket szerettük a legjobban 2023-ban – Uzine.hu
--2023 KULTkölteményei (TOP 10) – KULTer.hu
--2023 világirodalmi KULTkönyvei (TOP 10)
--2023 KULT gyerek- és ifjúsági könyvei (TOP 10)
--2023 magyar KULTkönyvei (TOP 10)
--Tóth László: A manók csodálatos világa
--Tíz disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni
--Ilkei Ferenc és családja levelezése, 1915–1918
--Beke Sándor legújabb verseskötete
INTERJÚ
--Az utolsó interjú Lator Lászlóval
--Interjú Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel - A trianoni trauma jegyében
--„A kultúra maga a változás” – Ünnepi beszélgetés Visky Andrással a magyar kultúra napja alkalmából
DÍJAK
--Tizenkettedik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
--Díjazták Jánó Mihály művészettörténészt
MOZAIK
--Moszkvai puccsról és önismeretről olvastunk a legtöbbet tavaly
--Egy baseballmeccsen jött rá, hogy tud regényt írni, most a Nobel-díjra vár
--A mi kultúránk által ment előrébb a világ?
AKTUÁLIS
--Lázár Ervin műveit olvassuk a XVI. Nemzetközi felolvasómaratonon
Tizenhat éve indult térben és időben egyaránt kiterjedt útjára a Nemzetközi felolvasómaraton. Évről-évre egyre többen szereztek tudomást róla, és kapcsolódtak be a közös olvasásba. 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár az országhatárokon átívelő felolvasás fő szervezője, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A maratoni felolvasás célja – a szervezők szerint – ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, amelyek ma is aktuálisak, felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk, mert klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb.
A 2009-ben elindított maratonon a korábbi években megszólaltatott szerzők: Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály. A XVI. Nemzetközi felolvasómaratonon a 88 éve született Lázár Ervin (1936–2006) alkotásait szólaltatjuk meg, 2024. március 5-én. A központi helyszín továbbra is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme, amely idéntől Cseke Gábor író nevét viseli. A felolvasáshoz szabadon lehet csatlakozni, országhatárainkon innen és túl, a helyszín szabadon választható: iskolák osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, online tér stb. – a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. A könyvjelzőket idén is elektronikus formában küldik el a szervezők a felolvasók részére.
A bejelentkezés online módon történik, 2024. február 29-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapjának főoldalán, jobboldalt, a Lázár Ervin felolvasómaraton – 2024 fülre kattintva, vagy a https://forms.gle/LvLEWqLS5MpDcryN8 link bemásolásával a Google keresőjébe. Az esemény Facebook-oldala: XVI. Nemzetközi Felolvasómaraton: Lázár Ervin – 2024.
Idén is várják a szervezők az esemény Facebook-oldalán a Lázár Ervinről szóló érdekességeket, nehezebben hozzáférhető szövegeket, fotókat stb. Kapcsolattartó: Török Edit, 0753073489, hétköznap 11–15 óra között. A maraton szervezőcsapata minden felolvasónak és helyi szervezőnek előre is köszöni az együttműködést, a közös olvasás örömét.
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1233/xvi.-nemzetkozi-felolvasomaraton-lazar-ervin--2024--felhivas
PÁLYÁZAT
--Középiskolások esszéit várja a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
2024-ben is várja a IX–XII. osztályosok jelentkezését a középiskolás diákok számára kiírt filozófiai esszépályázatra a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete.
A pályázat résztvevői ezúttal a 2023-2024-es tanév IX–XII. osztályos tanulói lehetnek. Az intézet közleményében kiemeli, hogy lehetőség van idegen nyelven (pl. angolul) írt dolgozattal is pályázni, ehhez a szövegek angol nyelvű változatát is közzétették.
A 3-8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen, aláírás nélkül az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell küldeni 2024. április 14-ig.
A pályázatok értékelése után, az esélyes/nyertes pályamunkák szerzőitől elkérik személyes adataikat (név, iskola, osztály), kapcsolattartási információikat (lakcím, telefon), valamint felkészítő tanáruk nevét. A pályamunkákat díjazzák, az I. díj 500, a II. díj 300, a III. díj 200 lej. A pályamunkák szerzőit szívesen látják a BBTE filozófia szakának hallgatói között.
Az eredményhirdetésre a BBTE Filozófia Tanszékén kerül sor a 2024. április 27-én megszervezésre kerülő Filozófus Nyílt Nap alkalmából. A pályázókat e-mailben értesítik a pályázat eredményéről.
További információk a pályázatról itt találhatók: http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2023/12/29/filozofia-esszepalyazat-bbte
KITEKINTŐ
--Megvan, ki lesz a Könyvfesztivál idei díszvendége
Jón Kalman Stefánsson izlandi író, valamint Franciaország lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A rendezvényt szeptember 26. és 29. között immár 29. alkalommal tartják meg – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).
Mint írták, Jón Kalman Stefánsson a kortárs izlandi irodalom egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotója. 1963-ban született Reykjavíkban, dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett.
Írói pályafutása versekkel indult, első kötete 1988-ban jelent meg, regényeket a kilencvenes években kezdett publikálni, amelyek aztán a nemzetközi sikert is meghozták számára. 2005-ben Nyári fény, aztán leszáll az éj című művével elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, 2011-ben pedig neki ítélték a Per Olov Enquist Irodalmi Díjat. 2017-ben A halaknak nincs lábuk című regényét jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, és 2022-ben elnyerte az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó francia Prix du livre étranger díjat.
Gazdag meseszövésű, a hétköznapi jelent és a sokszor fájdalmakkal terhes múltat páratlan lélektani tudással összekötő történeteiben hibátlan stílus- és arányérzékkel elegyíti a költőiséget a zord és gyakran kegyetlen izlandi táj és természet részletgazdag leírásával. Regényei mindig az élet legfontosabb dolgairól szólnak, az egyszerre fordulatos és mozaikszerű cselekményvezetés elemi élményszerűséggel teszi átélhetővé, mi a szerelem, a fájdalom és mi a halál.
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnarancs.hu/sorkoz/megvan-ki-lesz-a-konyvfesztival-idei-diszvendege-264832
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Véget ért a Mesés olvasójáték
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tavaly indult olvasó- és kreativitási játékának 2024. január 11-i záró eseményén részt vevő, több mint 280 gyermek megtekintette a kiállított alkotásokat, és jó hangulatú koncerten vettek részt, amelyet a Lau-do zenekarnak köszönhetett a közönség.
Az eseményen elhangzottakból idézve: „… nagyon jó szemetek van, nyitottak vagytok a szépre, a hétköznapok különlegességeire, de ugyanakkor észreveszitek és kimondjátok, lerajzoljátok az igazságtalanságot, korunk visszásságait, életünk ellentmondásait is. Nagy érzékenységgel és felelősségteljesen közelítetek a természethez, a fák, a madarak, az állatok világa számotokra ismerős, barátként, társként gondoltok rájuk.”
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/773061634869886
Közönségtalálkozó: Octavian Soviany Sepsiszentgyörgyön
A Román Kultúra Napja alkalmából portrébeszélgetésre és könyvbemutatóra került sor 2024. január 17-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Octavian Soviany író, költő, műfordító neve kevésbé ismert a magyar olvasóközönség számára, hiszen számos regénye, próza- és verseskötete közül keveset ültettek át – eddig legalábbis – magyar nyelvre. Nemrég jelent meg a Magellán sarka című verseskötete magyar fordításban, ez szolgáltatta az alkalmat ahhoz, hogy a román kultúra napjának idei meghívottja ő legyen.
Az eseményen a szerző beszélgetőtársa Adrian Lăcătuș brassói irodalomkritikus és a kötet fordítója, Király Zoltán volt, valamint jelen volt a Lector Kiadó igazgatója, Gálfalvi Ágnes. A házigazda Szonda Szabolcs, a házigazda könyvtár vezetője volt.
Octavian Soviany különleges, egyedi jelenség a kortárs román irodalomban, több műfajban alkot, kiváló regényíró, költészete eredeti és tele van meglepetésekkel, francia nyelvből fordított és újrafordított nagyon nehéz szövegeket, világlátását pedig mélységesen meghatározzák erdélyi gyökerei – méltatta a meghívottat Adrian Lăcătuș. Octavian Soviany az utóbbi felvetésre reagálva elmondta, furcsa keveréke ő az erdélyi multikulturalizmusnak, hiszen apai nagyapja albán, nagyanyja aromán, anyai nagyapja magyar, nagyanyja pedig román volt, édesanyja sepsiszentgyörgyi származású, ő meg Brassóban nőtt fel. Gyerekkorában kétnyelvű volt, magyar óvodába járt, majd román iskolába, „talán ha fordítva lett volna, akkor most magyar nyelven alkotnék”, jegyezte meg. A 2014-ben az év verseskötete díjat elnyerő Magellán sarka című kötetéről elmondta, a különböző utazásai során megélt élményei és a meglátogatott helyekhez fűződő történelmi, kulturális utalások kettősségéből született ciklusok alkotják, maga a cím is egyfajta – bár a költemények szellemiségével némileg ellentmondó – kettőség: Magellán neve az utazót, a sarok az akhilleuszi érzékeny pontra való utalást takarja, „hiszen minden idegen tájra érkezve az utazó sebezhetővé válik”.
A rendezvényt a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Lector Kiadó szervezte, partnerségben a brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarával.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/kozonsegtalalkozo-octavian-soviany-sepsiszentgyorgyon
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163273/utak-es-jelek
Teltházas Nevesincs
Rég nem voltak olyan sokan a Bod Péter Megyei Könyvtár Fiókkönyvtára által működtetett Nevesincs programon, mint az új év első találkozásán, 2024. január 11-én. A részt vevő gyermekek elengedték a tavalyi évből mindazt, ami rossz volt, bánatot okozott – egyszerűen, miután leírták, -rajzolták, széttépték és kidobták. Ugyanakkor felidézték a szépet, azt, ami nagyon jó volt tavaly. Kezdődhet az új év – s hogyan máshogy, mint a tervekkel, álmokkal? Ezek színezték be a papirosokat miközben nem egy, nem kettő, de több mesével is megismerkedtek, vagy régi kedvenceket olvastak újra.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/773221614837814
A kortárs szerzők a legnépszerűbbek a háromszéki könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár 8610 beiratkozott olvasót számlál 2023 végén, közülük tavaly 3876 bizonyult aktívnak, 868 személy pedig frissen iratkozott be. Olvasás terén a „legszorgalmasabb” korosztálynak a 6-18 évesek, vagyis a diákok számítanak. Az intézmény látogatói összesen 84 234 alkalommal kölcsönöztek ki könyvet, ami jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi 73 621-hez képest.
Hollanda Andrea könyvtáros megosztotta velünk a tavalyi év leggyakrabban kölcsönzött könyveinek listáját is. Eszerint a felnőtteknek szóló regények közül Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című alkotása bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan olvasták Karády Anna A füredi gyermek és Fábián Janka A szabadság szerelmesei című könyvét is. A negyedik helyen George Orwell 1984 című klasszikusát találjuk, míg az ötödik helyet Philippa Gregory Sötét vizeken című regénye foglalja el. A magyar szerzők közül keresett volt még Visky Andrástól a Kitelepítés, Karády Annától a Zserbó, Fábián Jankától az Ida titkai, illetve Náray Tamás Barbara-sorozata.
Az ismeretterjesztő irodalom kategóriában Edith Éva Eger A döntés című könyve, Beder Tibor A bujdosók nyomában című alkotása, valamint Máté Gábor két műve, A test lázadása és a Normális vagy iránt volt a legnagyobb érdeklődés.
A gyerekeknek szánt kiadványok közül Bartos Erika Anna és Peti-sorozatát, Axel Scheffler Pipp és Polli-sorozatát, valamint Berg Judit Lengemesék című alkotását kölcsönözték ki a legtöbben, de töretlenül népszerű a kicsik körében a Bogyó és Babóca-sorozat is. A kamaszok leginkább a Leiner Laura által írt Szent Johanna gimit, Lois Lowry Az emlékek őre című könyvét és Kertész Erzsi Pantheráját olvasták, de sokan kölcsönözték ki Berg Judit műveit is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban a tavalyi év végén 263 130 kötet volt elérhető, ebből 3870 példányt frissen szereztek be, ugyanakkor igyekeztek teljesíteni az olvasói kéréseket is – tudtuk meg Hollanda Andreától.
Ami a könyvtár rendezvényeit illeti, ebben az évben fogják ünnepelni az intézmény fennállásának 50. évfordulóját, ugyanakkor, több más intézménnyel együttműködésben, harmadik alkalommal szervezik meg a SepsiBook elnevezésű könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált. Emellett sor kerül könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra, de folytatják a korábbi években megszokott eseményeket is, például a Mesekerék vándorkönyvtárat, az Aranyfonál című, kisiskolásoknak és családjuknak szánt könyves kihívást, a Könyvkaland nevet viselő, diákoknak szóló olvasójátékot vagy a Kertkönyvtár vakációs tevékenységet.
Simó Márton könyvbemutatója
A magyar kultúra napjának közelében, annak apropóján 2024. január 25-én Simó Márton székelyudvarhelyi író volt a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja, aki tavaly megjelent, A boldogabb ember című regényét hozta el a sepsiszentgyörgyi közönségnek.
Mint a szerző elmondta, a könyv megírásakor követte Móricz Zsigmondnak A boldog ember című regényében alkalmazott módszerét, harminc beszélgetést írt le az általa Jobb Gyurkának elnevezett Demeter „Juci” Marcival, a fejezeteket fűszerezte kortárs költők idézeteivel, így próbálván megerősíteni a történeteket. A könyv azonban nem csak Jobb Gyurka élettörténetét eleveníti meg, mások történeteit is beépítette, amik – véli a szerző – univerzálissá teszik hősét, illetve vendégszövegként az alulfizetett író sorsa is megjelenik a regényben. Jobb Gyurka életét egyébként példaértékűnek tartja, a falu – Lövéte – legszegényebb családjából származó ember szívós munkával, a kudarcokon mindig túllépve sikeres vállalkozóvá küzdötte fel magát, sikerének kulcsát pedig az idő optimális kihasználásában határozza meg: gyári munkásként délután gazdálkodott, magyarországi vendégmunkásként szabad idejét nem a kocsmában töltötte, hanem fusizott. Amúgy a regény nem követi napjainkig Jobb Gyurka élettörténetét, csupán Magyarországra kerüléséig, mondta el a szerző, megemlítve, valószínűleg lesz oral history műfajban megírt könyv is a Demeter „Juci” Marci életéből.
A rendezvénynek a Plugor Sándor Művészeti Líceum Time for Flute fuvolatriója által előadott zenei betét adta meg a keretet, a Császár Katalin tanár és Sebestyén-Lázár Kata, Ivanitzki Krisztina diákok által előadott Fuvolatrió (Zempléni László szerzeménye) sajátossá tette a könyvbemutató hangulatát.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.773188248174956
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Cseke Gábor szellemiségét idézték – emlékest és teremavató
A magyar kultúra napján, 2024 január 22-én zsúfolásig telt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme, amely ezentúl a tavaly elhunyt Cseke Gábor költő, író, szerkesztő és műfordító nevét viseli. Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő, kezdeményezésére szervezte meg a Cseke Gábor-emlékestet a könyvtár, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A bensőséges, közvetlen hangulatú rendezvényen Székedi Ferenc vezette az emlékezés fonalát, számos tisztelője, pályatársa, barátja idézte fel Cseke Gáborhoz fűződő személyes emlékeit, megidézve az író és szerkesztő, a költő és az ember alakját. Az egybegyűlteket köszöntő Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatója elmondta: Székedi Ferenc újságíró, publicista javaslatára és több mint félszáz csíkszeredai polgár beadványának eleget téve, a könyvtár előadóterme ezentúl Cseke Gábor nevét viseli.
Cseke Gábor (1941-2023) kolozsvári születésű újságíró, költő, író, szerkesztő, műfordító közel két évtizeden át volt Csíkszereda kulturális életének egyik meghatározó személyisége. A gazdag, sokoldalú életpálya felidézésével indította az emlékezést Székedi. A bevezetőben elhangzott: az újságíró, költő, író, szerkesztő, műfordító a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán diplomázott 1962-ben magyar nyelv és irodalomból. Az 1960-as évek elejétől az Ifjúmunkás, az Előre, majd a Romániai Magyar Szó szerkesztőjeként dolgozott és alkotott Bukarestben, 2003-as nyugdíjazásáig. Bár a fővárosi életet kisvárosira cserélte, az erdélyi magyar értelmiségi létet soha nem adta fel.
A személyes hangvételű emlékezések tették igazán bensőségessé az est hangulatát. Az emlékezők sorában pályatársak, tanítványok, barátok a Cseke Gáborral való találkozásaikat, kapcsolatukat idézték fel: dr. Veress Albert pszichiáter, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, Ádám Gyula fotóművész, Ady András költő, Daczó Katalin televíziós újságíró, Sarány István újságíró, Márton Árpád és Siklódy Ferenc képzőművészek, valamint Kelemen Katalin könyvtáros osztották meg személyes történeteiket. Az elhangzott megemlékezések és a kivetített képek közelebb hozták a jelenlevőkhöz Cseke Gábor sokoldalú személyiségét és emberi arcát. Az eseményen részt vettek az író gyermekei, Anna, Péter és Attila, akik az est fénypontjaként leplezték le a terem falán elhelyezett Cseke Gábor-portrét, Siklódy Ferenc grafikus alkotását. Hargita Megye Tanácsa post mortem Pro Cultura Hargitae díjjal ismerte el Cseke Gábor gazdag és szerteágazó tevékenységét. A díjat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át az író családtagjainak.
Az ünnepi megemlékezésről a Hargita Népe is tudósított: https://www.hargitanepe.ro/kozelebb-kerulhettunk-cseke-gabor-szemelyehez
Borbé Levente a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján számolt be az eseményről: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/cseke-gabor-szellemisege.html
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1236/cseke-gabor-emlekest-es-teremavato-unnepseg
Folytatódnak a népszerű interkulturális estek
2024-ben is folytatódnak a Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében a nagy érdeklődésnek örvendő Interkulturális estek. A sorozat előadásain az Európai Szolidaritási Testület programjában részt vevő, Csíkszeredában tevékenykedő külföldi önkéntesek mutatják be országukat, ahonnan érkeztek, és számos kulturális érdekességet is megismerhet a közönség.
Az első januári előadás témája Görögország volt, Minas Argyrou önkéntes vetítéssel kísért prezentációjából a jelenlevők rengeteget tanulhattak a görög kultúráról, szokásokról, hagyományokról, valamint Ciprusról, ahonnan az előadó származik. A második januári interkulturális esten az erdélyi magyar kultúra került előtérbe Zsigmond Nóra helyi önkéntes interaktív előadásában, amelynek végén igazi farsangi fánkot is kóstolhattak a jelenlévők.
https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1238/egy-csoppnyi-erdely--interkulturalis-est
Művészvándorlás Bukarest és Csíkszereda között
A Kájoni János Megyei Könyvtár által lebonyolított Román nyelv és román kultúra nevű program keretében szerveztek eseményt 2024. január 23-án, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A Bukarest és Csíkszereda közötti ‘művészvándorlásnak’ köszönhetően 12-14 éves gyerekeknek szánt művészeti foglalkozásra, könyv- és albumbemutatóra, valamint zenei előadásra került sor a könyvtár előadótermében. A zenés könyvbemutatóra és író-olvasó találkozóra a felnőtt közönséget várták a könyvtárban fellépő művészek: Călin Torsan bukaresti román író és művész barátai, Andrei Bălan zenész és Aneli Munteanu képzőművész.
Román nyelvű tudósítás az eseményről: https://informatiahr.ro/ziua-culturii-nationale-la-biblioteca-judeteana-kajoni-janos-din-miercurea-ciuc-2/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1239/muveszvandorlas-bukarest-es-csikszereda-
kozott
--Elindult az önkiszolgáló kölcsönzés a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Több mint egyéves előkészítő munka után 2023 őszén elérhetővé vált egy új, modern szolgáltatás a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az önkiszolgáló kölcsönzés. A rendszer, amely rádiófrekvenciás technológián (Radio Frequency Identification Data, RFID) alapul, egyszerű és gyors, segítségével pillanatok alatt, könyvtáros bevonása nélkül lehet könyveket kikölcsönözni és visszavinni. Ennek működéséről, előnyeiről és népszerűségéről kérdezte a könyvtár alkalmazottait a Hargita Népe napilap tudósítója, Kovács Andrea:
‘A Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: az önkiszolgáló kölcsönzőrendszer bevezetéséhez modern technológiai berendezések és eszközök megvásárlására volt szükség, mint az önkölcsönző pult, RFID-kódolvasók, RFID-címkék és lopásgátló kapuk. Ugyanakkor a könyvtári dokumentumokat egyedi azonosító RFID-címkékkel kell ellátni, a tavalyi évben hatvanezer dokumentumot sikerült felcímkézniük.
– A rádiófrekvenciás technológia egy modern megoldás könyvtárak és archívumok részére. Az RFID-címke valójában egy chip, mely a könyv adatait, leltárszámát és a tulajdonos intézmény nevét tartalmazza. A kölcsönözhető dokumentumok címkézését még 2022-ben megkezdtük, prioritást élveztek az ifjúsági és felnőtt irodalom kategóriájába sorolható könyvek, most már ezek mindegyike „önkölcsönözhető”, de a munka folyamatosan zajlik, jelenleg a gyermekkönyveket látjuk el RFID-címkékkel – részletezte.
Ugyanakkor a rendszer lopásgátló is, ismertette Gyulai Arthur, a címkékkel ellátott dokumentumokat nem lehet kivinni a könyvtár épületéből anélkül, hogy az önkölcsönző pultra helyezték volna őket. Ellenkező esetben a kijáratnál levő lopásgátló kapu hang- és fényjelzéssel figyelmeztet. Az intézményvezető kiemelte: az önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel, az RFID-címkék megléte nemcsak a könyvtár látogatóinak segít azzal, hogy lerövidíti a könyvek kiadásának és visszavételének idejét, hanem hosszú távon a leltározás során lesz nagy segítség az ott dolgozók számára. A szolgáltatás működtetését Hargita Megye Tanácsa támogatásával indították el.’
Az intézményben Péter Katalin könyvtáros mutatta be a szolgáltatás működését az újságírónak: ‘Kölcsönzéskor a könyvtárlátogató az emeleten található önkölcsönző pultnál kiválasztja a Kölcsönzés gombot, olvasókártyája beszkennelésével azonosítja magát, majd a kijelölt felületre helyezi a hazavinni kívánt köteteket, és a rendszer automatikusan beolvassa azok adatait. A művelet végén a számítógép kérésre egy igazolást is kiad, amelyen a kikölcsönzött könyvek adatai és a visszavitel időpontja szerepel. A rendszer magyarul, románul és angolul is működik.’
Péter Katalin könyvtáros elmondta: a rendszer fontos célja, hogy gyorsítja az információ áramlását, növeli a hatékonyságot, rövidíti a könyvek kiadásának és visszavételének idejét, hozzájárul a szolgáltatások minőségének további javításához.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/elindult-az-onkiszolgalo-kolcsonzes-a-megyei-konyvtarban
--Az olvasók megtartása a fő cél – a Székelykeresztúri Városi Könyvtár programjairól
Nem csökken az olvasók száma a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban, sőt a világjárvány éveit követően növekedés figyelhető meg. A téka munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtartsák olvasóikat – számolt be Lőrinczi Edit könyvtárvezető a Hargita Népe újságírójának:
‘Versenyek, egész éven át tartó, olvasással, kölcsönzéssel kapcsolatos kihívások, könyvtárba kihelyezett szakórák, könyvturka, és még sorolhatnánk mindazokat a programokat, amelyekkel igyekszik bevonzani az olvasókat a székelykeresztúri könyvtár a legkisebbektől a legnagyobbakig. Fáradozásaik nem hiábavalók, hiszen tavaly is jelentősen gyarapodott az olvasóik száma. Jelenleg 2405 regisztrált olvasóval rendelkeznek.
Lőrinczi Edit azt is elmondta, hogy a nők jelentősen többségben vannak a könyvtárlátogatók, kölcsönzők táborában. Látogatóik többsége diák, köszönhetően a különböző kihívásoknak, de a kisiskolások, óvodások által a szülőket is sikerült megmozgatni, bevonzani, ugyanakkor a pedagógusok is szép számban megfordulnak nálunk. Szívfájdalmunk azonban, hogy a középiskolás diákok mondhatni eltűntek a könyvtárból – ismertette Lőrinczi Edit. Mint mondta, alig néhányan térnek be házi olvasmányok kölcsönzéséért, de számuk jelentősen megcsappant.
A magyar szerzők iránti érdeklődés egy kicsit háttérbe szorult, nagyobb a kereslet a külföldi szerzők művei iránt. 2023-ban például Valérie Perrin Másodvirágzás című könyve volt a legkeresettebb, a második helyen Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyve végzett, de Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című műve is felkerült a top hármas listára.
‘Jelenleg 59 ezer kötettel rendelkezik a Székelykeresztúri Városi Könyvtár. Új példányok vásárlása mellett rendszerint elfogadnak könyvadományokat is, amelyek szintén nagy segítséget jelentenek számukra. A fölösleges példányokat vidéki könyvtáraknak adományozzák, illetve évente többször könyvturkát is rendeznek a könyvtár kapualjában. Mindezek mellett gyűjtenek kiadványokat a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár számára is.
– Legfőbb célunk idén is, hogy a meglévő olvasóinkat megtartsuk, újakkal gyarapodjunk, hogy az olvasási kedvet fenntartsuk – hangsúlyozta.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/az-olvasok-megtartasa-a-fo-cel
--Volt egyszer egy kézdivásárhelyi néptánccsoport
Péter Sándor nyugalmazott sepsiszentgyörgyi tanár, újságíró Táncöröm című kötetét mutatták be 2024. január 17-én a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklubban. A kiadvány a céhes városban a hatvanas-hetvenes években működő néptánccsoport múltjába enged betekintést.
Az eseményen a szerző mellett jelen volt Mihálycsa Szilveszter népművelő, az egykori tánccsoport vezetője és Szabó Anna-Mária néptáncos, a kötet ötletgazdája is. Az eseményt Préda Barna néprajkutató hegedűjátéka színesítette. A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/volt-egyszer-egy-kezdivasarhelyi-neptanccsoport/
--A Tandem bemutatója Temesváron
A temesvári Bolyai János Szakkollégiumban 2024 január 29-én került sor Magyari Sára nyelvész, antropológus, újságíró legújabb, Tandem című könyvének a bemutatójára. A szerzővel Szűcs László nagyváradi költő, újságíró, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a különleges kötet szerkesztője beszélgetett, a temesvári szerzőtársak közül Gábos-Foarță Ildikó, Kocsik Zoltán, Kovács Papp Ibolya, Nagy-György Tamás és Somogyi Attila jelenlétében.
A tandem szó jelentése: kocsi egymás után befogott lovakkal, kétüléses bicikli, egymás melletti elrendezés, kettős. Magyari Sára 2019-ben indította Tandem című rovatát a Várad folyóiratban, amely („mintha mi sem történt volna”) az Újvárad folyóiratban is folytatódott, mindkettőnek Szűcs László a főszerkesztője. Hogyan születtek a Tandem-írások? „Kitaláltam egy témát, a témához problémafelvető kérdéseket és felkértem egy szerzőt, hogy kb. másfél-két oldal terjedelemben fejtse ki ezeket a kérdéseket – mondta Magyari Sára –, én is ugyanazokra a kérdésekre válaszoltam, de nem volt kapcsolattartás közöttünk, párhuzamosan megírt szövegek születtek. Ezek az egymás mellé került szövegek néhol hasonlítanak egymásra, néha mintha vitatkoznának egymással, mindegyik témáról ketten írtunk, legalább két nézőpontot érvényesítve”. A rovat, tematikáját tekintve, változatosságra és aktualitásra törekedett (pl. január – magyar kultúra napja, február – házasság hete), a szerzőtársak értelmiségiek, a különböző tudományok művelői, közösségi emberek.
A Tandem könyvnek 50 társszerzője van, legtöbben Nagyváradról (13), Budapestről (9), Temesvárról (8), Szegedről (4) stb. A temesvári bemutatón részt vett és írásából felolvasott Kocsik Zoltán lelkipásztor, iskolaigazgató, Kovács Papp Ibolya vöröscsárdai lelkész, Gábos-Foarță Ildikó író, műfordító, dr. Nagy-György Tamás építőmérnök, egyetemi tanár és Somogyi Attila, a civil szervezetek, egyesületek, a fesztiválok és a rendezvényszervezés szakértője.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/olvasobarat-modon-ertelmezni-bemutatni-egy-adott-szakterulet-meghatarozott-tematika
--Ezeket a könyveket olvasták 2023-ban az erdélyi magyarok
Orvos-Tóth Noémi és Máté Gábor könyvei szinte minden sikerlistán megjelentek, a kortárs szépirodalom kategóriában pedig Valérie Perrin és Visky András ment nagyot – ez derül ki az erdélyi könyvesboltok és könyvtárak körében készített minifelmérésünkből, amelyet azért kezdeményeztünk, hogy megtudjuk, mit olvastak 2023-ban az erdélyi magyarok.
Körképünkhöz megkerestük a négy székelyföldi városban is könyvesbolttal rendelkező Gutenberget, az online rendelések révén egész Romániában elérhető Bookline-t (kimondottan a romániai, nem nagykereskedelmi rendelések sikerlistáját kérve), valamint a főleg erdélyi kiadványokat forgalmazó kolozsvári Idea Könyvteret, majd a három, magyar olvasók által leginkább látogatott megyei és egy városi könyvtártól is elkértük a leggyakrabban kölcsönzött könyvek listáját. Mindkét esetben külön kértük a felnőtt- és a gyermek/ifjúsági kategória kedvenceit.
A három különböző profilú könyvkereskedés toplistájában a közös pont Máté Gábor és Máté Dániel Normális vagy című, 2023-as kiadású pszichológiai bestsellere. A magyarországi online könyváruház romániai magyar vásárlói körében ez volt a második legnépszerűbb könyv tavaly, az első helyen pedig szintén egy pszichológiai kiadvány, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve szerepelt, ami a Gutenberg boltjaiban (Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely) is benne volt a legkeresettebb öt könyv között. A Bookline sikerlistáján Máté Gábor A test lázadása és Orvos-Tóth Noémi Szabad akarat című könyvei is jelen voltak.
Az erdélyi szerzők művei közül 2023-ban egyetlenegy került fel a Bookline Romániából leginkább rendelt tíz terméke közé: Visky András Kitelepítése. A Gutenbergnél, úgy tűnik, sokkal inkább keresik az erdélyi vonatkozású, de jellemzően magyarországi kiadóknál megjelent szépirodalmat: a listát Visky könyve vezeti, de mellette sokan vásárolták Vida Gábor Senkiháza – Erdélyi lektűr és Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című friss regényeit is, illetve André Ferenc Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című verseskötetét. A székelyföldi könyvesbolthálózat toplistáján két erdélyi kiadó képviselteti magát, az egyik maga a Gutenberg, László Noémi Darázsolás című verseskötetével, a másik pedig a Koinónia, Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című tárcakötetével.
Ami a leginkább vásárolt gyermekkönyveket és ifjúsági könyveket illeti, a Bookline-ról legtöbben Bartos Erika legújabb könyvét, A csigaház kincseit rendelték meg, a tízes toplistában pedig a Disney Adventi mesekalendáriuma, Holly Jackson és J. K. Rowling mellett két magyar szerző szerepelt még, Bosnyák Viktória és Berg Judit. A Gutenberg könyvesboltokban főleg a saját kiadású gyermekkönyveket keresték (Szabó Róbert Csaba: Újratöltés, László Noémi: Keljfeljancsi, Imre Eszter: Napsugár kisasszony tizenkét madara, Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ), de itt is vásároltak Berg Juditot, J. K. Rowlingot, illetve Egressy Zoltán A virágot jelentő deszkák és Zágoni Balázs A Gömb című regényeit is.
Az Idea Könyvtérben szintén a bolthoz kapcsolódó Exit Kiadó gyermekkönyveit vitték leginkább, Lupescu Kata Kalózlány-sorozatának V. részét, Az utolsó szintát és Száva Csanád Kevin és a bűvös malom című könyvét, de jól mentek olyan korábbi kiadványok, mint Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói, a Kincses képeskönyv-sorozat Kolozsvárról szóló része, emellett József Attila Altató című versének gyermekeknek szóló kiadása, a Magyar királyok című 3D-s könyv, egy Tanulságos mesék és mondák Mátyás királyról című kiadvány, Szántai János Tintapacák és László Noémi Keljfeljancsi című friss gyermekvers-kötetei, illetve Zágoni Balázs Szamos-parti Hollywood című ifjúsági regénye.
A közkönyvtárak látogatóinak jelentős része iskolás, többségben vannak a női olvasók, a legkeresettebbek pedig általában a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok és a szórakoztató irodalom, amiből jellemzően a sikeres újdonságokat keresik.
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól és a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól külön kértük a felnőtt és a gyermek/ifjúsági kategória legkeresettebb könyveit. Mint kiderült, ezek sok ponton fedik a boltokban leginkább vásárolt címeket, feltűnt viszont, hogy erdélyi szerzők szinte egyáltalán nincsenek köztük.
Hozzá kell tennünk azt is, hogy a könyvtárak esetében a leginkább kölcsönzött könyvek listája nem csak az olvasóközönség összetételét és az olvasói igényeket, hanem a rendelkezésre álló könyvállományt is tükrözi, mert változó, hogy melyik könyvtár mennyit fordíthat beszerzésre és elképzelhető, hogy egy-egy cím még sikeresebb lenne, ha több példány lenne belőle hozzáférhető egyszerre.
A 2023-ban leggyakrabban kölcsönzött szerzők (akik legalább két könyvtár népszerűségi listájára felkerültek): Valérie Perrin, Delia Owens, Brown Borsa, Fábián Janka, Edith Éva Eger, Orvos-Tóth Noémi a felnőtteknek szólók, Bartos Erika, Berg Judit, Dániel András, Leiner Laura a gyermekeknek és kamaszoknak szólók közül.
Emellett Sepsiszentgyörgyön idén népszerű volt a könyvtárban például a romantikus történelmi regényeket író Karády Anna, George Orwell 1984 című klasszikusa, Visky András Kitelepítése és Beder Tibor néhai csíkszeredai földrajztanár, utazó 2005-ben megjelent A bujdosók nyomában című ismeretterjesztő könyve is.
A csíkszeredai könyvtár népszerűségi listáján az látszik, hogy erős az igény a kortárs szépirodalomra, Valérie Perrint az izlandi Jón Kalman Steffánson Menny és pokol trilógiája, Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak és Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című könyvei követték. Emellett itt sokan olvastak skandináv krimiket is.
Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen a szórakoztató irodalom volt a legnépszerűbb könyvtári termék, olyan könyveket is sokan olvastak, mint Margaret Mazzantini Ne mozdulj! című regénye, Jojo Moyes Tiltott gyümölcs című könyve, Budai Lotti romantikus regényei, Ali Hazelwood A szerelem képlete című regénye vagy Charles Martin Ahol a folyó véget ér című regénye.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/01/12/2023-legolvasottabb-konyvei
--Kézdivásárhelyen a friss megjelenéseket keresik leginkább
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár 3407 aktív olvasót jegyzett tavaly, ami emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A könyvtárlátogatók legnagyobb része diák, de felnőttek, egyetemisták és nyugdíjasok is igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. Nemek szerinti lebontásban az olvasók 60–70 százalékát a nők teszik ki, a férfiak kisebb arányban látogatják a könyvtárat. Tavaly összesen 25 786 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek ki az olvasók, ami szintén magasabb szám 2022-höz képest.
Szász Laura könyvtárostól megtudtuk: a felnőttek körében a legolvasottabb szerzők listáját Borsa Brown, Colleen Hoover és Lucinda Riley vezeti, de sokan keresik kortárs magyar szerzők – Tompa Andrea, Visky András, Fábián Janka, Náray Tamás – műveit is. A gyerekek körében Bartos Erika, Berg Judit, Geronimo Stilton és Leiner Laura örvend a legnagyobb népszerűségnek.
Ami a legolvasottabb könyveket illeti, Valérie Perrin Másodvirágzás című regényét az Ahol a folyami rákok énekelnek (Delia Owens), a Soha de soha (Colleen Hoover, Tarryn Fisher), az Anyám szerint (Náray Tamás) és a Párban Nápolyban (Borsa Brown) követi a lista élén. A gyerekkönyvek közül legtöbbször Az ellopott zsiráfot (Dóka Péter), A Pál utcai fiúkat (Molnár Ferenc), A királyné violáját (Mészöly Ágnes), a Zuhanórepülést (Wéber Anikó) és Anne Frank naplóját kölcsönözték ki.
„Minden évben, ha megjelenik egy sikerszerző új könyve, akkor annak nagyobb a keletje, és ezért mindig változik az első helyezett a felnőtt könyveknél. Mindig azok a legfelkapottabbak, amelyek frissen jelennek meg” – húzta alá Szász Laura.
Az állomány 73 901 könyvet számlál, a tavalyi év során a kínálatot 650 kiadvánnyal sikerült bővíteni; ennek többségét vásárolták, de adományként is jelentős számú könyvet kaptak. Kérésre is igyekeznek könyveket beszerezni gyerekek és felnőttek számára egyaránt, és nem csak az új megjelenéseket, hanem a régebbi kiadásúakat is megpróbálják megvásárolni, amennyiben még kaphatók.
Szász Laura elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a jövő olvasóinak nevelésére is. Az iskola másként héten sok osztály látogatja meg az intézményt, ezen alkalmakkor interaktívan, játékos módon mutatják be nekik a könyvtárat, és minden gyereket díjmentesen beírnak. „Sokan szüleikkel is visszatérnek könyvet kölcsönözni, mert nagyon tetszik nekik, amit itt látnak” – osztotta meg lapunkkal.
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár minden hónapban könyvkiállítást szervez egy-egy szerző műveiből, a könyvtár meglévő állományát felhasználva, továbbá könyvbemutatóknak is rendszeresen otthont biztosítanak. Mint minden évben, idén is csatlakoznak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi felolvasómaratonhoz.
Érdekesség, hogy az intézmény folyamatosan archiválja a várossal, illetve a helyi írókkal/költőkkel kapcsolatos újságcikkeket, amiket az olvasók vissza tudnak keresni, ugyanakkor az egyetemistáknak is szívesen segítenek a különböző dolgozatokhoz szükséges könyvészet felkutatásában. A könyvtár állománya az intézmény hivatalos weboldalán elérhető online katalógusban is böngészhető.
--Rendezvények a román és a magyar kultúra napján
Szeretettel vegyes keserűség az erdélyiség
Megismerni egymás irodalmát, azáltal pedig az embert, valamint a közeget, kultúrát, amelyet írásai által képvisel – foglalta össze a Krónika megkeresésére Márton Evelin újságíró, író a magyar és román kultúra napja alkalmából Bukarestben szervezett kétnapos irodalmi fesztivál célját és lényegét.
Corzi literare / Elbeszélő szálak 2.0 címmel második alkalommal ünnepelte közösen a román, illetve a magyar kultúra napját a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest, a Román Kulturális Intézet, a Román Irodalmi Múzeum, a Romániai Írók Szövetsége és az Erdélyi Gondolat Egyesület, 2024. január 17-én és 18-án Bukarestben. A rendezvényen nyolc irodalmi művet mutattak be írók, szerkesztők, műfordítók részvételével. A kétnapos fesztivál szakmai koordinátorát, Márton Evelin írót a találkozó jelentőségéről, a román-magyar műfordítások hídszerepéről kérdezték. A szakmai koordinátor a kortárs erdélyi magyar és román irodalom legfontosabb közös pontjairól, különbözőségeiről is beszélt a Krónikának.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/nehezen-megfoghato-szeretettel-vegyes-keseruseg-az-erdelyiseg-n-irodalomra-osszpontosito-kozos-rendezveny-a-magyar-es-roman-kul
A magyar kultúra napja Kovásznán
A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban 2024. január 22-én tanítás után irodalmi vetélkedővel, színházi előadással és rendhagyó irodalmi órával ünnepelték a magyar kultúra napját. Délután a városi művelődési házban Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő a 200 éves himnuszunk születéséről, szellemiségéről tartott előadást, ugyanakkor bemutatta Reflexiók és Átszállás előtt című köteteit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163373/a-magyar-kultura-napja-kovasznan
Múltba és jövőbe néztek
Hunyad megye magyar épített és kulturális örökségének ismertetésére fókuszáltak 2024. január 22-én délelőtt a Téglás Gábor Elméleti Líceumban, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol maguk a diákok mutatták be társaiknak a gazdag örökség egy-egy szeletét. A rendezvény végén meghirdetésre került az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! iskolaverseny is.
A Téglás Gábor Elméleti Líceumból indult örökségőrző verseny keretében az évek folyamán a dévai diákok örökbe fogadták, gondozták, népszerűsítették a dévai várat, a marosillyei Veres-bástyát, a piski Ócskay-kastélyt és arborétumot, a szászvárosi református vártemplomot, a ferences kolostort, a marosnémeti Gyulay-kastélyt és a református templomot, a marosillyei, tordosi és dévai református templomot, a dévai ferences templomot és kolostort, a Bethlen-kastélyt és a Parva Curiát. Az idénre meghirdetett vetélkedő részletes szabályzatát az iskola Facebook-oldalán tették közzé.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/multba-es-jovobe-neztek
Kulisszák mögött - kortárs írók, magyar kulturális plakátok
2024. január 19-én a Szatmár Megyei Könyvtárban, a magyar kultúra napja alkalmából, Magyar kulturális plakátok térben és időben – Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből címmel nyílt kiállítás. A kiállítás kurátora Drăgan Traian történész, szakmúzeológus volt.
Az érdekes tárlat megnyitója után pedig a Buda & Pest - egy város zivataros századaiból című, tizenhat történelmiregény-író által közösen írt, sokszínű, mégis egységes történetet feldolgozó, monumentális regényt mutatták be, melyen két szerző, Gál Vilmos és Fábián Janka is részt vett. A szerzőkkel Elek György, a Szamos főszerkesztője beszélgetett.
A kortárs szerzőktől a közönség is kérdezhetett, kérésre pedig természetesen dedikáltak is.
Forrás: https://frissujsag.ro/kulisszak-mogott-kortars-irok-magyar-kulturalis-plakatok
A magyar kultúra napja Nagykárolyban
A Nagykárolyi RMDSZ szervezésében 2024. január 21-én és 22-én zajlottak a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvények. Az eseménysor vasárnap, január 21-én kezdődött a Nagykárolyi Városi Színházban, ahol a Nagyvárosi vándorok című táncelőadást mutatta be a budapesti Magyar Állami Népi Együttes. Szervező az Ady Endre Társaság volt.
Január 22-én verses-zenés ünnepi műsorra hívták az érdeklődőket a Károlyi-kastély lovagtermébe, 10:30-tól. Az előadásban közreműködtek a nagykárolyi Vasile Lucaciu Általános Iskola, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum diákjai, valamint Koch Vanessza (ének) és Bogáti-Bokor Ákos (gitár, ének). A jelenlévők megzenésített Petőfi-verseket hallhattak, Petőfi-dalok a XXI. században címmel. Szervezők: Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság, Nagykárolyi Művelődési Központ, Nagykárolyi Városi Könyvtár. Eközben a városi könyvtárban híres magyar szerzők műveiből összeállított könyvkiállítást lehetett megtekinteni.
A programok január 22-én, 12:15 órakor a Kölcsey Ferenc szobránál szervezett megemlékezéssel és koszorúzással értek véget.
Forrás: https://frissujsag.ro/a-magyar-kultura-napja-nagykarolyban-3
Egy héten át ünnepelték a magyar kultúrát Székelyudvarhelyen
2024. január 17. és 22. között színes programkínálattal várta az érdeklődőket a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a magyar kultúra napja alkalmából.
Elsőként P. Buzogány Árpád Gergé halhatatlanná tétele című novelláskötetének a bemutatójára került sor, a szerzővel Kelemen Endre beszélgetett a Művelődési Ház koncerttermében.
Január 18-án 17 órától a Haáz Rezső Múzeum a 150 éve született Spanyár Pál képzőművész, rajztanár alkotásaiból összeállított kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Városi Képtárban. 18 órától a Művelődési Ház koncerttermében a Tárgyi anyanyelvünk című népművészeti kiállítás megnyitójára került sor, amelynek anyagát az idén 45 éves Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének tagjai készítették. Január 20-án 19 órától a Petőfi-potomság – Bálint Dani különös esete a költővel című előadásra került sor az Udvarhely Néptáncműhely előadásában, a Művelődési Ház nagytermében. Január 21-én 18 órától gálaest keretében adták át az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, amely eseményt a Szentegyházi Gyermekfilharmónia ünnepi koncertje tette színesebbé Haáz Sándor vezénylésével. Ünnepi beszédet Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mondott, valamint Biró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke. Január 22-én 11 órától a Te vagy a kultúra – találkozások udvarhelyszéki származású alkotókkal a magyar kultúra napja alkalmából elnevezésű eseményre került sor, amelyre IX-XII.-es osztályközösségek jelentkezését várták. A program helyszíne a Művelődési Ház koncertterme volt. 19 órától a Csinibaba színházi előadás zárta a programsorozatot a Művelődési Ház nagytermében.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Egy-heten-at-unneplik-a-magyar-kulturat-Szekelyudvarhelyen
https://hargitanepe.ro/a-hargita-nepe-ajanlja-a-magyar-kultura-napja
Ünnepeljük együtt a Magyar Kultúra Napját!
Idén Gyergyószentmiklós kulturális intézményeinek összefogásával közös ünneplésre hívták a kultúra iránt érdeklődőket. Az együttes erővel szervezett eseményekre a városi könyvtárban kerül sor, ahol 2024. január 22-én a Tarisznyás Márton Múzeum meghívására dr. Köllő Zsófia „Múltat s jövendőt” – meghatározó szövegünk, Kölcsey Ferenc Hymnusa címmel tartott előadást. Ebben arra kereste a választ, hogy hogyan lett Kölcsey verse „a” himnusz, milyen szöveghagyományokból építkezik, és mit énekelt még himnuszként a magyarság az idők folyamán. 18 órától a könyvtár vendége volt dr. Prohászka-Rád Boróka. Ki vagy Te, mai magyar? című előadásában ezekre a résztémákra kereste a választ, ezeket vitatta meg a jelenlévőkkel: identitásképzésünk manapság; identitásunk egyik meghatározó eleme az etnikum, nyelvi-kulturális hovatartozásunk; arra a kérdésre válaszolva, hogy kik is vagyunk, nem tekinthetünk el magyar anyanyelvünktől, magyar kultúránk nagyszerű hagyatékától; maivá tud-e válni Balassi, Kodály, Munkácsy vagy Petőfi?
19 órától az Evilági együttes akusztikus koncertje következett, klasszikusok és kortárs költők megzenésített versei egyaránt felcsendültek. Ugyanakkor a Figura Stúdió Színház egésznapos online felolvasószínházi előadást kínált, Botházi Mária Biorobot című könyve alapján.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Orbán Balázs Huszárvágás című könyvét mutatták be
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Erdélyben is bemutatta legújabb könyvét Orbán Balázs jogász, politológus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2024. január 13-án Sepsiszentgyörgyön is tartalmas beszélgetés hangzott el a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című kötetből kiindulva.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/orban-balazs-huszarvagas-cimu-konyvet-mutattak-be-sepsiszentgyorgyon/
--Rendhagyó beszámoló egy iskolai könyvtárostól
Kuna Ibolya négy hónapja a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola iskolai könyvtárosa. 33 esztendőn át a Kájoni János Megyei Könyvtárban dolgozott könyvtárosként. A váltással még önmagát is meglepte, hiszen az olvasókat felnőttekről gyerekekre „cserélte le”. Az iskolában óránként hallja a csengőt, az utána követő zsivajt, majd ahogy nyílik az ajtó, és begyúródnak a gyerekek a könyvtárba. Ezek mind szokatlan, ugyanakkor érdekes, egészen más hangulatú napokat jelentenek számára. A kisgyerekek életkedvét, vidámságát, szeretetét érezni minden egyes nap, ami komoly ok a büszkeségre.
Ibolya új könyvekkel jól ellátott könyvtárat örökölt, és egy olyan gyermeksereget, akiknek az ide bejárás mindennapos. A könyvtári foglalkozások általában helyben zajlanak, de ha tanórákon kell helyettesítenie, akkor oda viszi a könyveket. Mesét, történetet olvas nekik. Megáll egy-egy résznél, és arról kérdezi a diákokat, hogy mit gondolnak, mit éreznek az addig elhangzottakról, esetleg próbálják kitalálni a folytatást, bizonyos felmerülő problémáknál a megoldást. Az értékekről vagy pedig egymás megbélyegzéséről, a kirekesztettségről, az önbizalom hiányról szólnak az felolvasott történetek. Ezek olyan témák, amelyek foglalkoztatják őket, de lehet, nem kerül sor közös megbeszélésre, véleménycserére. Talán ezért is működik jól egy ilyen rögtönzött „olvasókör”, mert annak szabadságával érvelhetnek, hogy „nincs rossz válasz”, mindenki véleménye egyformán hasznos és értékes. Ibolya úgy tapasztalja, hogy a maximális rájuk figyelés, illetve az, hogy érzik az elfogadást véleményüktől függetlenül, erősen ösztönzi őket.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/rendhagyo-beszamolo-egy-iskolai.html
ÉVFORDULÓK
--Irodalmi évfordulók 2024-ben
2024-ben több olyan kiemelkedő irodalmi személyiség emléknapja következik, akik neve méltán maradt fenn a köztudatban, hiszen munkásságuk nagymértékben határozta meg a magyar irodalmat. Mutatjuk, kikre emlékezünk 2024-ben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Radnoti-Hervay-Jokai-Irodalmi-evfordulok-2024-ben
--Krasznahorkai László hetvenéves
Krasznahorkai László 1954. január 5-én, Gyulán született. 1982-től szabadfoglalkozású író.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.
1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért. A Háború és háború című művének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, és akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét. Krasznahorkai legújabb regénye Zsömle odavan címmel nemrég jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.
1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába, de 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben hat-hat hónapot töltött Japánban, Kiotóban is.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Krasznahorkai és Tarr utóbbi utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói lóig együtt dolgozott, az író minden fontos döntésében segítette a rendezőt.
Számos díjjal ismerték el munkásságát, köztük a Kossuth-díjjal is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és 2008-ban vendégprofesszor volt a berlini Freien Universitäten. 2010 júniusában Berlinben megkapta a néhány évvel azelőtt alapított Brücke Berlin-díjat: németül is megjelent Seiobo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól. 2014-ben megkapta az America Award irodalmi életműdíját. 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Ma-unnepli-70-szuletesnapjat-Krasznahorkai-Laszlo
--Idén lenne nyolcvanéves Farkas Árpád
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa Farkas Árpád költőt, írót, műfordítót és lapszerkesztőt választotta tárlat-alanyként. A róla készített kiállítást a könyvtár előtti nagy asztalon lehetett megtekinteni januárban. A könyvtárban lévő kötetek mellett a világhálón fellelhető költeményeket és egyéb írásokat is felajánlotta az érdeklődő tanároknak és diákoknak.
Farkas Árpádnak az anyaföld iránti szeretete műveiben is megmutatkozik. A székelyek több száz esztendős gondolkodásmódja, hagyománya előtt tiszteleg. Műveiben a szülőföldhöz ragaszkodás, a táj varázsa átjárja gondolkodásmódját, de ezeknek a segítségével ablakot nyit a nagyvilágra. A székelyföldi lélek szemléltetése magába rejti a népe belső, sokszor mondai elemekkel tarkított életterét. A néha előbukkanó szertartásos képek pedig tovább fokozzák, gazdagítják az előbbi gondolatmenetet. A székely emberi természetet, az egyszerűnek tűnő cselekvéseket, bemutatásokat így emeli egyetemes értékűvé.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/az-iden-lenne-80-eves-farkas-arpad.html
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Futaki Attila képregényrajzoló
Harminckilenc esztendősen, 2024. január 2-án, méltósággal viselt, gyors lefolyású betegség következtében elhunyt Futaki Attila, a kortárs képregény Magyarországon és külföldön is rendszeresen publikáló, meghatározó alakja.
Békéscsabán született 1984-ben, családja egyszerű középosztálybeli volt. 12 éves kora óta foglalkoztatta a képregénykészítés. A Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett a firenzei nemzetközi képregényiskolában tanult. Első magyar nyelvű albuma 2009-ben jelent meg Spirál címmel a Magvető Kiadónál és Franciaországban az Editions Carabasnál. Ezt követően a már publikált könyvvel elutazott San Diegóba, a Comic Con-ra, egy esetleges amerikai karrier reményében.
Jó barátja, José Villarrubia a szárnyai alá vette, rengeteg szakmabelinek (szerkesztők, írók, rajzolók) bemutatta őt. Amikor rajzolót kerestek a Percy Jackson projekthez, néhány próbaoldal után a Disney akkori főszerkesztője, Christian Trimmer végül Futakit választotta. A Disney/Hyperion Books megbízásából így végül ő rajzolta a Percy Jackson-sorozat 3 részét.
A korábbi rajzait Jeff Lemire mutatta meg Scott Snydernek, aki éppen rajzolót keresett a Severed regényhez. Ez talán szakmailag az egyik legsikeresebb képregénye; mivel a horror, noir és a thriller műfajok rendkívül közel álltak a rajzolóhoz, így részt vett a közös munkában.
Külföldi munkái között találjuk a Franciaországban megjelent Le tatoueur-t, ami Magyarországon is megjelent folytatásokban. Az írója Alexis Nolent (Matz), akivel a képregényrajzoló már évek óta szeretett volna együtt dolgozni, mióta először elolvasta a Killert, a legismertebb képregényét.
Több francia és amerikai kiadó elismert munkatársa volt; illusztrációival a New York Timesban is találkozhat az olvasó, a 10 – A Puskás pedig harmadik, Magyarországon megjelent albuma.
Képregényei angol, francia, spanyol, olasz, holland, német, lengyel, brazil és mexikói nyelveken jelentek meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Futaki_Attila
https://www.prae.hu/news/44178-elhunyt-futaki-attila-kepregenyrajzolo/
--Meghalt Ferdinandy György író
2024. január 7-én meghalt Ferdinandy György, József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja 88 éves volt.
Ferdinandy György 1935. október 11-én Budapesten született. Szülei Ferdinandy György orvos, író és Rejtő Erzsébet voltak. Az általános iskolában osztálytársa volt Sztankay István, a Nemzet Színésze is. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el, ahonnan az utolsó évben eltanácsolták. 1954 és 1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar–francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, amikor kitört a forradalom. A forradalom leverése után, december 13-án elhagyta az országot, és többedmagával Franciaországtól kért menedéket.
1956 és 1964 között Franciaországban először kőműves, majd orosz fordító és könyveladó volt. 1957 és 1969 között a Strasbourgi és Dijoni Egyetem hallgatójaként irodalmat tanult. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett.
1964 és 1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára, ahol spanyol nyelven oktat. 1964 és 1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója. 1976 és 1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa. 2000 óta felváltva Puerto Rico és Miami között ingázva élt, a 2010-es években visszaköltözött Budapestre, de sokat utazott vissza Miamiba.
Ferdinandy György novelláit hangoskönyv formában itt lehet meghallgatni: https://www.youtube.com/watch?v=aLLoNtt8nRQ
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2024/01/08/meghalt-ferdinandy-gyorgy/
--Elhunyt Grétsy László nyelvész
Életének 92. évében, 2024. január 21-én Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége.
Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar–történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.
1964-ben jelent meg, és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980–1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget. Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.
1987–98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993–96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televíziós műsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163337/elhunyt-gretsy-laszlo
AJÁNLÓ
--Itt járt a Földön – Gryllus Dániel és Lackfi János közös albumot készített
A mű egy teljes dalciklus bibliai gondolatokra épülő művekből. A Gryllus Kiadó és a Szépművészeti Múzeum közös gondozásában megjelent kiadványban a dalokat a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában található festmények és metszetek illusztrálják.
Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője és Lackfi János költő, író még 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány idején – e-mailen és telefonon kommunikálva – együtt írtak egy dicsőítő éneket, amelynek kedvező volt a fogadtatása az online térben. A két művész tovább alkotott, így állt össze egy teljes dalciklus a bibliai gondolatokra épülő művekből.
A Lackfi János verseit inspiráló zenét, Gryllus Dániel citerával és a felvételeken közreműködő Ferenczi György szájharmonika-játékával kísért énekeit a könyv megvásárlói ingyenesen tölthetik le a Kaláka Zenebolt webáruházából. A hanganyag ezenkívül elérhető az összes ismert zenemegosztó és zeneáruház felületén is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/gryllus-daniel-es-lackfi-janos-kozos-unnepi-albumot-keszitett
--2023 legjobb könyvei az Olvasoterem.com szerint
Szokásukhoz híven az év utolsó napján közlik a saját összeállításukat az év legjobb könyveiről. Nincs rangsor; az összeállítás az Olvasoterem.com recenzenseinek kedvenceit tartalmazza az elmúlt év terméséből. Az idei év érdekessége, hogy ketten is ugyanazt a könyvet választották az év legjobb olvasmányának. A lista színes (ahogyan az lenni szokott), van rajta kortárs magyar irodalmi mű meg dokumentumkönyv is.
Forrás és az Olvasoterem.com recenzensei szerint az év legjobb könyveinek listája itt: https://olvasoterem.com/blog/2023/12/31/2023-legjobb-konyvei-az-olvasoterem-com-szerint/
--Mi ezeket a könyveket szerettük a legjobban 2023-ban – Uzine.hu
Az idei esztendő kifejezetten izgalmas volt könyves fronton, valósággal dübörgött a könyvpiac. A tavalyi év végén egy csokorba gyűjtötték azokat a friss olvasmányokat, amelyek a legjobban elnyerték a tetszésüket. A lista ezúttal is vegyes, ahogy az lenni szokott: fantasy, sci-fi, thriller, horror, de magyar kortárs regényeket is tartalmaz.
Forrás és a könyvek listája itt: https://uzine.hu/2023/12/23/legjobb-konyvek-2023-szerkesztosegi-toplista/
--2023 KULTkölteményei (TOP 10) – KULTer.hu
„Talán már 2021-ben felmerült, de mindenképpen 2022-ben kezdtük el komolyan venni az ötletet, hogy összeállítsunk egy éves versválogatást, amiben csak a versek színvonala számít, és nem játszik szerepet a szerző – az adott versen túli – munkássága, vagy további szempontok. Az online antológia elkészítéséhez tulajdonképpen csak amellett kellett elköteleződnünk, hogy hétről hétre, hónapról hónapra leülünk és átolvassuk a frissen megjelent folyóiratokat, kigyűjtve belőlük a legjobban tetsző szövegeket egy netes felületre.”
Forrás és a válogatás itt: https://www.kulter.hu/2024/01/kultkoltemenyek-top10/
--2023 világirodalmi KULTkönyvei (TOP 10)
„Nem szándékosan alakult így, de a tavalyi évi világirodalmi könyvtermésből nagyon hasonló és nagyon különböző dolgok fogtak meg: van közöttük 15. és 19. századi, szlovák, brazil és kanadai, horror és disztópia, vers, novella és kisregény – no meg persze nagy- is. Mégis, akármennyire is azt mondják az okosok, hogy az olvasók menekülnek a valóság elől (megértem őket), az én listámon ijesztően sok a háború, a halál és a bizonytalanság – köztük azonban fel-felfeslik a derű. Tanulok hát menekülni az olvasókkal – de viszem a derűt, amíg lehet.”
Forrás és a lista itt: https://www.kulter.hu/2024/01/vilagirodalom-konyvek-top10/
--2023 KULT gyerek- és ifjúsági könyvei (TOP 10)
A magyarországi gyerek- és ifjúsági irodalomban 2023 összességében inkább a visszatekintés és az évfordulók, semmint az új, formabontó megjelenések éve volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének ezúttal is olyan alkotások, amelyek érdemesek mind az olvasók, mind a szakma figyelmére. (…) Jelen lista épp ezért – amennyire teheti – mellőzi a könyvespolcokon már jól megérdemelt helyükre került címeket, és olyan alkotókat és műalkotásokat is megkísérel felsorakoztatni, akik több reflektorfényt érdemelnének.
Forrás, a teljes cikk és a könyvek listája itt: https://www.kulter.hu/2024/01/2023-kult-gyerek-es-ifjusagi-konyvei-top-10/
--2023 magyar KULTkönyvei (TOP 10)
„Számomra 2023 nem az az év volt, amelyet egy-két, a mezőnyből megcáfolhatatlan fölénnyel kiemelkedő remekmű tesz emlékezetessé – viszont jónéhány olyan könyv elolvasására volt lehetőségem, amelyeket valamilyen szempontból izgalmasnak, elgondolkodtatónak, kellemesen nyugtalanítónak vagy épp felfrissítően újszerűnek találtam. A mezőny kiegyenlítettsége miatt a korábbi toplistákhoz képest idén nehezebb dolgom volt a rangsorolásnál, és szívesen kibővítettem volna még néhány címmel. Na de lássuk, hogy a megadott keretek között mire jutottam (a szokásos mentegetőzést a lista elkerülhetetlenül szubjektív voltáról pedig csak képzeljük ide).”
Forrás és a lista itt: https://www.kulter.hu/2024/01/2023-magyar-kultkonyvei-top-10/
--Tóth László: A manók csodálatos világa
Karácsony előtt két nappal került ki a kézdivásárhelyi Grafikus Nyomdából Tóth László helybeli újságíró, a Székhelyek internetes portál főszerkesztőjének negyedik könyve, A manók csodálatos világa címmel. A hatvanhat oldalas kis kötet a szerző első, gyermekeknek írt könyve, amely kilenc mesét tartalmaz. Fedőlapját Vetró András képzőművész tervezte, nyomdai előkészítését a szerző leánya, Csillagné Tóth Klára végezte. „Ahhoz, hogy felfedezzük a manók világát, be kell lépnünk a birodalmukba. Hunyjuk be a szemünket, és képzeljünk el egy gyönyörű erdőt abban a korban, amikor a világ még varázslatos és rejtélyes volt” – olvasható a kis kötet hátsó borítóján.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163035/megjelent-toth-laszlo:-a-manok-csodalatos-vilaga
--Tíz disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni
A jövő olyan, amilyenné alakítjuk, a disztópiák pedig figyelmeztetnek, milyen jövőtől óvjuk magunkat. Bár ez a tíz regény csak kiindulópont, közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy mi is az ember, mi a nyelv, és mit kezdjünk a jövőért való felelősségünkkel.
Az emberiséget mindig is érdekelte, mit hoz a jövő. Míg a Föld nagy része ismeretlen volt, a vadregényes, buja tájak szolgáltak az utópiák helyszínéül. Amikor pedig már a körülöttünk lévő világ jelentős részét felfedeztük, a távoli jövőben alkottunk új víziókat. A jelen azonban mindig hat a jövőre, így a megkérdőjelezhető idillt és a paradicsomi állapotokat felváltották a disztópiák, a negatív jövőképet ábrázoló írások. Ebben a válogatásban találunk klasszikusokat, amelyeket érdemes újra fellapozni, ismeretlen magyar történetet, kortársat sztárszerzőtől és olyat, amelyből majdnem mindenki látta a filmváltozatot.
Forrás és a könyvek listája itt: https://kultura.hu/10-disztopikus-regeny-amelyet-erdemes-elolvasni/
--Ilkei Ferenc és családja levelezése, 1915–1918
Könyvbe gyűjtötték az Ilkei család féltve őrzött leveleit. A 470 levelet tartalmazó könyvet – Ilkei Ferenc és családja levelezése. 1915-1918 címmel – a Kriza János Néprajzi Társaság és a Tortoma Kiadó adta ki, Pozsony Ferenc és Makkai-Ilkei Ildikó szerkesztésében.
Makkai-Ilkei Ildikó, az elhunyt katona Ilkei Ferenc leszármazottja elmondta: családja két festett tulipános ládában őrizte az első világháborús leveleket. A járvány alatt sikerült ezeket részletesen átolvasnia, ez pedig valóságos időutazás volt számára, mivel megtudta, hogy dédapja és dédanyja hogyan bátorították egymást. Családja több használati tárgyat is megőrzött az első világháborús időszakból, amelyek Ilkei Ferenc hagyatékát képezik. Ezekből állt össze a családi emlékszoba és múzeum anyaga Benczéden, amelyet azóta berendeztek.
A könyv tartalmazza egy másik Ilkei-leszármazott, Péter leveleit is, aki a második világháború után Ukrajnában telepedett le és alapított családot. Egy beregszászi magyar révén az 1960-as években vette fel a kapcsolatot székelyföldi rokonaival, sőt 1965-ben haza is jött, hiszen „huszonannyi év távlatából, éjjel is megtalálom Vargyast”, mondta akkor családtagjainak Ilkei Péter.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/-a-hagyatek-orzese-olyan-szamomra-mint-a-mindennapi-kenyer-
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163264/ilkei-ferenc-es-csaladja-levelezese-1915–1918
--Beke Sándor legújabb verseskötete
Florile sufletului címmel jelent meg Beke Sándor székelyudvarhelyi író, költő, műfordító legújabb román nyelvű verseskötete. A könyv a székelyudvarhelyi Erdélyi Pegazus Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Regéczy Szabina Perle fordításában. Bemutatójára 2024. január 29-én került sor az aradi Jelen Ház kávézójában. Méltatók voltak: Vasile Dan, a Romániai Írók Szövetsége aradi fiókjának elnöke és Nagy Gizella tanár, költő, közreműködtek a Tóth Árpád Irodalmi Kör szavalói.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/beke-sandor-legujabb-verseskotete
INTERJÚ
--Az utolsó interjú Lator Lászlóval
A Lator-tanya címmel képes kötet jelent meg Lator László, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költő tiszasásvári emlékei alapján.
Bár A Lator-tanya alapját családi fotók adják, a költő hozzájuk fűzött kommentárjainak és verseinek köszönhetően egy eltűnt világ és eltűnőben lévő vidék pillanatképei rajzolódnak ki a lapjain, amelyek egyszerre szólnak hétköznapokról és ünnepekről, egy családról és az azt őket körülvevő társadalmi környezetről. Az első kép 1920-ban, az utolsó 1943-ban készült, a helyszín pedig szinte kivétel nélkül az a kárpátaljai Tiszasásvár, amely 1920-ban Csehszlovákiához, majd 1939-ben ismét Magyarországhoz került. 1945 után a Szovjetunió, annak felbomlását követően, 1991-től Ukrajna része lett. A kötetet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia adta ki, közösségi finanszírozású, és a Petőfi Irodalmi Múzeum főmúzeulógusa, Kemény Aranka állította össze.
Forrás és az interjú, amelyben családi indíttatásáról és meghatározó irodalmi élményeiről mesélt, itt: https://kultura.hu/az-utolso-interju-lator-laszloval/
--Interjú Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel - A trianoni trauma jegyében
Igényes kiállításban jelent meg 2023 végén Jeszenszky Géza Kísérlet a trianoni trauma orvoslására című könyvének második, bővített kiadása. Az alcím – Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltás éveiben – jól határolja körül azt a négy évet, amikor az elismert történész külügyminiszterként Antall József külpolitikájának végrehajtója és alakítója volt.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163265/a-trianoni-trauma-jegyeben-interju-jeszenszky-geza-volt-kulugyminiszterrel
--„A kultúra maga a változás” – Ünnepi beszélgetés Visky Andrással a magyar kultúra napja alkalmából
„Gyakran tapasztaljuk, hogy az, amit más kultúrák képviselői vagy mi magunk mondunk a saját kultúránkról, leegyszerűsítések, sőt olykor sztereotípiák” – fogalmazott Visky András író és dramaturg. A magyar kultúra napja alkalmából a nemzeti identitásról, igényességről, felelősségvállalásról, a kultúra határairól és annak változásairól beszélgettek vele.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-kultura-maga-a-valtozas-Unnepi-beszelgetes-Visky-Andrassal-a-magyar-kultura-napja-alkalmabol
DÍJAK
--Tizenkettedik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Tizenkettedik alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ. A kolozsvári sétatéri kaszinóban 2024. január 19-én tartott gálán azokat az alkotókat, művészeket ismerték el, akik irodalom, képzőművészet vagy előadóművészet kategóriában kiemelt módon járulnak hozzá az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez.
Irodalom kategóriában Király László költő, író, műfordító, képzőművészet kategóriában Bede Kincső fotográfus, előadóművészet kategóriában Sebestyén Aba színművész, rendező érdemelte ki az elismerést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Tizenkettedik-alkalommal-adtak-at-az-Erdelyi-Magyar-Kortars-Kulturaert-Dijakat
--Díjazták Jánó Mihály művészettörténészt
Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész kapta idén a Háromszék Kultúrájáért Díjat, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen adtak át 2024. január 22-én a Székely Nemzeti Múzeumban. A Kovászna Megyei Művelődési Központ által alapított elismerést 2013 óta évente osztják ki egy-egy olyan személyiségnek, aki évtizedeken át meghatározta a térség kulturális életét, akinek tevékenysége túlmutat a szakmáján, hivatástudatával, kitartó munkájával az egész közösséget szolgálja.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163346/dijaztak-jano-mihaly-muveszettorteneszt-a-magyar-kultura-napja
A laudáció itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163338/jano-mihaly-laudacioja-haromszek-kulturajaert-dij
MOZAIK
--Moszkvai puccsról és önismeretről olvastunk a legtöbbet tavaly
20%-ban pszichológia, 40%-ban fikció, a tetején Frei Tamás: így lehetne röviden összegezni a Bookline 50 legkeresettebb könyvének tavalyi listáját.
2023 legtöbbet eladott kötete a volt műsorvezető, jelenleg üzletember és író Frei Tamás Puccs Moszkvában című regénye lett. Bár a kötet csak év végén, november elején jelent meg, így is megszerezte az első pozíciót. A második legnépszerűbb alkotás Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című könyve, a harmadik Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című önismereti írása lett.
Tavaly is a fikciós műfaj címeit keresték a legtöbben. A sikerlistán húsz ilyen könyv található, így ezek adják az összesítés 40%-át. A Bookline összesítésében a szép- és szórakoztató irodalmi alkotásokat az önismereti írások (22%), majd a gyerek- és ifjúsági regények (10%), az életrajzok (8%), valamint a gyerekneveléssel (6%) foglalkozó írások követik.
A gyerekek kedvence idén a 27. helyet megszerző Holly Jackson Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című rendhagyó ifjúsági regénye lett, az életrajzok esetében a nemrég elhunyt Matthew Perry Jóbarátok, szerelmek és Rettenetcímű írása, a gyereknevelésről szóló kötetek között pedig Joanna Faber és Julie King Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje című kötetét keresték a legtöbben. Előbbi a 7., utóbbi pedig a 9. helyen szerepel.
Egyszerre négy könyvvel került fel a listára Colleen Hoover. Az amerikai írónő sikere a TikToknak köszönhető, ő maga is több mint kétmillió követővel rendelkezik a videómegosztó platformon, azonban könyveihez még ennél is több hivatkozás (hashtag) tartozik, ezek száma több mint tízmilliárdra tehető. Náray Tamás egyrészt legújabb könyvsorozatával, a Barbara első két részével, másrészt Anyám szerint című kötetével triplázott. Az utóbbi évek legnépszerűbb francia szépírója Valérie Perrin. Orvos-Tóth Noémi, a világhírű kanadai-magyar orvos, Dr. Máté Gábor, valamint Holly Jackson is két könyvvel képviselteti magát az élvonalasok között.
Az eladási lista top 10-ében van még Kepes András Két macska voltam című regénye, az Állítsátok meg Terézanyut! című sikerkönyv szerzőjének, Rácz Zsuzsának új kötete, a Kovácsné kivan, Robert Galbraith, azaz J. K. Rowling népszerű bűnügyi könyvsorozatának legújabb része, A hömpölygő sír, Almási Kitti önismereti könyve, az Elvarratlan szálak. Náray Tamás Barbara című történetfolyamának második része a 8., míg első része a 10., Matthew Perry már említett életrajzi írása pedig a 9. helyet szerezte meg.
Forrás, a teljes cikk és a Bookline 2023-as nyomtatott Top 50 lista itt: https://kultura.hu/moszkvai-puccsrol-es-onismeretrol-olvastunk-a-legtobbet-tavaly/
--Egy baseballmeccsen jött rá, hogy tud regényt írni, most a Nobel-díjra vár
„A legfontosabb, amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni" – írja Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvében Murakami Haruki, aki 2024. január 12-én ünnepelte hetvenötödik születésnapját.
Murakami a hetvenes évek végén kezdett el írni. Állítólag egy baseballmérkőzés közben ébredt rá, hogy tulajdonképpen tud regényt írni – ezt bizonyítandó még aznap éjjel nekikezdett első regényének, amelyet tíz hónap után fejezett be: 1979-ben megjelent műve, a Hallgasd a szél dalát! rögtön el is nyert egy irodalmi díjat.
Murakami sajátos írói világot teremtett. Már pályája kezdetén elhatározta, hogy nem akar az unalomig ismételt japán stílusban írni, ezért szándékosan szakított hazája irodalmi hagyományaival. A keretet meghagyta, de mindent eltávolított a „belsejéből”, hogy megtölthesse friss és eredeti tartalommal. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és nemegyszer humoros írásainak témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Visszatérő szimbólumai a zenei utalások, a macskák (az író kedvenc állatai), a fetisizált női fülek és a furcsa, álomszerű szexjelenetek.
Egy interjúban mesélt írói műhelytitkairól: a rutin és a rend elengedhetetlen számára. Minden nap korán kel, nagyjából négy-öt órát dolgozik. Közel hatszáz szót, két és fél gépelt oldalt ír, ha többet írna, akkor is megáll itt. A szigorú munkatempóját bírálókkal kapcsolatban úgy gondolja, minden művésznek jogában áll úgy dolgozni, ahogy neki természetes, az írás lényege a szabadság. Az átírás két fázisban történik, közte pihenteti a szöveget. Amennyire fontos az írás, olyannyira fontos a pihenés is. Ezután megmutatja a kéziratot a feleségének.
Műveit a világ 50 nyelvére fordították le, számos művét állították színpadra, vitték filmre, az ő novellájából készült például a Vezess helyettem című alkotás, amely 2022-ben elnyerte a legjobb nemzetközi film Oscar-díját. Nevét évek óta emlegetik a Nobel-díj várományosai között, de a kitüntetést eddig még nem kapta meg. Más rangos irodalmi díjakat azonban igen: 2006-ban Franz Kafka-, 2009-ben Jeruzsálem-, 2015-ben Hans Christian Andersen irodalmi díjjal jutalmazták, 2023-ban Asztúria hercegnője díjat kapott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/egy-baseballmeccsen-jott-ra-hogy-tud-regenyt-irni-most-a-nobel-dijra-var/
--A mi kultúránk által ment előrébb a világ?
Madách Imre: Az ember tragédiája, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Weöres Sándor versei. Néhány magyar alkotás, amelyek az Index által megkeresett művészek szerint jobbá tehetik a világot. A körkérdést január 22., a magyar kultúra napja alkalmából tették fel: Melyik magyar alkotásról érezték úgy, hogy jobbá teheti a világot?
Kiderült, hogy a kérdés nem egyszerű, hiszen nehéz kiválasztani egyet a számtalan kiváló mű közül. Különféle válaszok érkeztek, legtöbben Madách Imre Az ember tragédiája című drámája mellett tették le a voksukat. Műfajilag a vers lett a befutó, de építészi hagyatékok, dalok, képzőművészeti alkotások és opera is nyomott hagyott művészekben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2024/01/22/a-magyar-kultura-napja-korkerdes-szinetar-miklos-spiro-gyorgy-molnar-piroska-szakonyi-karoly-marton-eva/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.