ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/11. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Mesepályázat Benedek Elek Szélike királykisasszony című gyűjteménye alapján
--Gyakornok újságíró-szerkesztőt keres a KIT Hírlevél
KITEKINTŐ
--Hídépítők, avagy a könyv híd, a könyvtár összeköt
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Székelyudvarhelyi Könyvünnep – új könyvek, kedvenc szerzők, színes programok
--Könyves őszkeresés az ozsdolai községi könyvtárban
--Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése volt Marosvásárhelyen
--Tanulmány a 75 éves Művelődés folyóiratról és mellékleteiről
--Székelyföld Napok és a fotóművészet ünnepe Sepsiszentgyörgyön
--Kálnoky Boris könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön
--A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idei újdonságai
--Alapító főszerkesztőjét, a 85 éves Szilágyi István írót köszönti a Helikon
--Kötetek Székelyföld településeiről - író-olvasó találkozók Esztelneken és Uzonban
--Román-magyar irodalmi interferenciák, Máté-Arsene Irén és Szávai Géza díjazása
--Szőcs Anna: Édesanyám rózsafája – könyvbemutató
--A könyvekre és az olvasásra fókuszáltak
--Hogy a mese lélektől lélekig érjen
--Író-olvasó-rajzoló találkozó volt a Szatmár Megyei Könyvtárban
--Harom-Vára túra könyvtárosi szemmel
--Digitalizálás a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--„Otthonunk két legőszintébb pontja a kamránk és a könyvespolcunk”
--Olvass többet! Határtalanul – magyarul: nemzetközi szakmai konferencia Kovásznán
AJÁNLÓ
--Őszi könyvajánló Csörgei Andreától
--Székely Árpád legújabb kötete: Erdélyi művészettörténet fotókon
--Megjelent Borcsa János új kötete
--A hónap sikerkönyvei (2023. szeptember)
--Megjelent Tandori Dezső második posztumusz kötete
--„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét
--Könyvsorozatot indít a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó
--Szőcs Géza 70 – emlékkötet
DÍJAK
--Simó Márton Tamási Áron-díjas
--Jon Fosse norvég író kapta az irodalmi Nobel-díjat
--Szabó T. Anna költő és Egri Kati színművész kapta a Szabó Magda-díjat
--Dsida Jenő-díjban részesült Balázs Imre József
--Erdélyi írónak ítélték oda idén a Margó-díjat
--Tonio Schachinger különös felnövésregénye kapta az idei Német Könyvdíjat
--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
INTERJÚ
--„Akkor vagyok boldog, ha írhatok” – interjú Janne Tellerrel, a „Semmi” világhírű írójával
--„Amikor a Kárpát-medencét elöntötte a hagymás-paprikás szaft” – Nyáry Krisztiánnal új könyvéről beszélgettek
--Parti Nagy Lajos 70 – Beszélgetés a Litera Klubban
--Amikor magas irodalmat emlegetünk, olyasmire gondolunk, ami kifordít önmagunkból – interjú Codău Annamária kritikussal
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt a Nobel-díjas Louise Glück
--Elhunyt R. Kelényi Angelika írónő
--Elhunyt Papp István
MOZAIK
--A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?
PÁLYÁZATOK
--Mesepályázat Benedek Elek Szélike királykisasszony című gyűjteménye alapján
A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza mesepályázatot hirdet I-IV. osztályos tanulóknak, Benedek Elek Szélike királykisasszony című mesegyűjteménye alapján. három kategóriában:
I. Az ÉN Olvasónaplóm és Mesehősöm/Mesehőseim – olvasónapló készítése Benedek Elek jelzett mesegyűjteménye alapján.
II. Az ÉN bábfigurám –a gyerekeknek a jelzett mesegyűjtemény valamelyik hősét, szereplőjét kell elkészíteniük.
III. Az ÉN mesém – a kategória résztvevőinek mesét kell elmesélniük, amelyet a jelzett mesegyűjteményből választanak ki.
Benevezési határidő/visszajelzés: 2023. október 27., péntek. (tanuló neve, osztály, iskola, helység, tanító elérhetőségei) A pályázat beküldési határideje: 2023. december 8. (ajka.mardirosz@ccdhr.eu – Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, 530241 Csíkszereda, Taploca u. 20.) A mesepályázat munkáit kategóriánként dr. Szántó Bíborka (BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet, Székelyudvarhelyi Tagozat), Kürti Andrea (illusztrátor, Gutenberg Kiadó) és Bende Zsuzsa (bábszínész, Menő Manó Egyesület) fogják elbírálni. A nyerteseket könyvcsomagokkal is díjazzák, amelyeket a csíkszeredai Gutenberg Kiadó és Könyvesbolt biztosít.
Forrás: https://ccd.eduhr.ro/program/Program/1695282693
--Gyakornok újságíró-szerkesztőt keres a KIT Hírlevél
„Kapacitásodtól, terveidtől függően heti 1 vagy 2 nap szakmai önkéntesség, amely által egyre jobban rá fogsz látni a szakma hazai és külföldi történéseire.
A rövidesen megújuló felületen bárhonnan online végezhető tevékenység a KIT Hírlevél szerkesztésére - hírkeresés, interjú- és hírkészítés, szövegek feldolgozása és rendezése stb. - vonatkozik, amely a hét folyamán 5-10 perces szakaszokban végezhető, tetszőleges időpontban. A munka többnyire a kedd esti lapzártákat megelőzően sűrűsödik össze. Van tehát lehetőség a rugalmas időbeosztásra és feladatkiválasztásra is.
Az együttműködésnél figyelembe vesszük saját személyes formai és tartalmi elképzeléseidet: a KIT-nek ugyanis nem kell úgy működnie, ahogyan eddig. Így egyeztetés után szakmai céljaidat a KIT csapatával együttműködve valósíthatod meg, és ez későbbi munkáidnál referencia is lehet.
Előny az idegen nyelv ismerete, a szövegezési készség. Ha érdekel a közös munka, kapd fel a telefonodat és egyeztessünk: Mikulás Gábor, 06 30 239 22 93 (külföldről: 00 36 30 239 22 93).
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=onkentes_gyakornok_ujsagiro-szerkesztot_keres_a_kit
KITEKINTŐ
--Hídépítők, avagy a könyv híd, a könyvtár összeköt
Hídépítők, avagy a könyv híd, a könyvtár összeköt címmel szervezett szakmai konferenciát az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az Országos Könyvtári Napok nyitórendezvényének a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Wenckheim-palota adott otthont 2023. október 2-án. Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetője Határ menti hidak, határtalan együttműködések címmel tartott előadást a két intézmény testvérkönyvtári együttműködésről a Budapesten rendezett szakmai konferencián.
Juhász Zoltán kiemelte, Békéscsaba 1989. november 15-én fogadta örökbe Székelyudvarhelyt, a könyvtári kapcsolat 1990 januárjára tehető – ekkor a Békés Megyei Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár könyvsegélyakciójához csatlakozva dokumentumokkal támogatta a székelyföldi intézményt. (…)
A testvérkönyvtári kapcsolat új lendületet vett 2018 augusztusában, Szőcs Endre székelyudvarhelyi könyvtárigazgató meghívására a Békés Megyei Könyvtár munkatársai Rakonczás Szilvia vezetésével részt vettek A jövő könyvtára szakmai konferencián, valamint a Nyitott könyvek éjszakáján. A székelyudvarhelyi könyvtárosok 2019 márciusában tettek látogatást Békéscsabán. A 2019-es A jövő könyvtára rendezvényen Kertész Zoltán és Juhász Zoltán, a békéscsabai intézmény munkatársai tartottak előadást a székelyudvarhelyi városházán. 2021-ben első alkalommal csatlakozott a Békés Megyei Könyvtár a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adománygyűjtő kezdeményezéséhez. (…)
Juhász Zoltán elmondta, hogy a békéscsabai delegáció idén ismét részt vett a székelyudvarhelyi nemzetközi konferencián. Szeptember végén a Békés Megyei Könyvtár Könyvtárak a sikeres kulturális turizmusért elnevezésű szakmai továbbképzésére Szabó Károly székelyudvarhelyi könyvtáros előadóként kapott meghívást.
Szőcs Endre kiemelte, a levelezések alapján a két intézmény kapcsolata 1990-ig vezethető vissza. A szakmai segítségnyújtás és az adományozások mellett fontos érték az intézmények közötti emberi kapcsolat megléte, mely a kezdetektől jellemző. Juhász Zoltán hangsúlyozta, hogy Szőcs Endrével közös szándékuk a testvérkönyvtári kapcsolat ápolása, további együttműködések kialakítása.
Forrás:
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
El van bütülve - Salamon Ferenc könyvének bemutatója
Népes közönség előtt mutatták be 2023. október 4-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében Salamon Ferenc tanár El van bütülve című háromszéki szólás- és kifejezésgyűjteményének harmadik, bővített és javított kiadását, amely a helybeli T3 Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző beszélgetőtársa Tulit Ilona, a T3 Kiadó szerkesztője volt.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözölte az egybegyűlteket, majd kiemelte, nehéz elcsípni egy működő nyelvállapotot, és az állandó szókapcsolatok között keresgélni, feltérképezni a háromszéki szólásokat, kifejezéseket, de pontosan ezt teszi az El van bütülve című könyv szerzője. Ez azért is izgalmas és tanulságos vállalkozás, mert a szólás mindig elárul nekünk valamit a nyelvállapotról és annak használójáról, és csak reménykedni tudunk, hogy ezek a szólások nem kopnak ki, és nem tűnnek el a szóhasználatból.
Tulit Ilona rákérdezett a megjelentetés szándékára, valamint arra, hogy milyen bővítések, javítások történtek a munkában a 2010-ben, illetve 2016-ban, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában megjelent első két kiadáshoz képest.
Salamon Ferenc kiemelte, azzal szembesült, hogy O. Nagy Gábor a Magyar szólások és közmondások összeállításánál nem használta fel sem Mikes Kelemen, sem Kriza János műveit, amelyek hemzsegnek az eredeti szókapcsolatoktól, Sántha Attila Bühnagy székely szótára pedig összegyűjtötte a székelyek jellegzetes szavait, de az állandó szókapcsolatokat, sajnos, nem.
Az El van bütülve című kötet tartalmaz néprajzi és székely művelődéstörténeti vonatkozásokat is. Például, „Nem járt a tanorokon küjjel”, azaz nem világlátott. Tudjuk egy 1826-os iratból, hogy a tanorok kapu egy település bejáratát képezte, amelynél a be- és kijárást szabályozták „a dögletes nyavalya”, a pestis idején.
Az első két kiadásból Péntek János professzor javaslatára kimaradtak az erotikus és a sikamlós szavak. Ezek most visszakerültek a harmadik kiadásba. A nyelvi megmaradást legjobban a nyelvjárások őrzik napjainkban. Ezt tudományos körökben is egyre inkább felismerik és bátorítanak az anyanyelvjárás megtartására.
Végül a hallgatóság megtudhatta, hogy az „el van bütülve” Erdővidéken azt jelenti, „el van rontva”. Felső-Háromszéken ezzel szemben egészen mást jelent, mégpedig azt, hogy „el van végezve a munka, méghozzá jól.” A jelen harmadik kiadást az is indokolja, hogy a magyar nyelv időközben kitermelt egypár olyan szólást, amely az előző kiadásokban nem volt benne. Tervben a negyedik kiadás, mert a nyelv állandóan változik és termeli ki az újabb és újabb, összegyűjteni való szólásokat és nyelvi fordulatokat.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/161060/el-van-butulve-salamon-ferenc-konyvenek-bemutatoja
Holdanya unokája - Miklóssi Szabó István könyvbemutatója
Ez nem az életregényem, attól függetlenül, hogy az én életemből táplálkozik; ebben mindenki meg fogja találni a maga valóságát – hangoztatta 2023. október 5-én Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író Holdanya unokája című regényének bemutatóján a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Egy elemző és egy kereső ember mutatkozik be könyveiben, legújabb regénye pedig egy énkereső könyv, belső utazás – jegyezte meg köszöntőjében Szonda Szabolcs, a könyvtár igazgatója.
A szerző beszélgetőtársa, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője, Király István bevezetőként az írásról faggatta Miklóssi Szabó Istvánt, aki firtatva, hogy mit is nevezünk írásnak, mi az, ami belőlünk jön, amivel meg kell harcolnunk, úgy vélekedett, az íráshoz egyetlenegy dolog kell: fenék. Könnyű írni, amikor tudjuk, hogy mit akarunk mondani, ám addig, amíg idáig eljutunk, jó néhány évre is szükség lehet, tette hozzá. Ezt az álláspontot árnyalva Király István kifejtette, tompornál azért jóval többre van szükség, amíg valaki eljut odáig, hogy leüljön írni. Eme élményekhez, egyáltalán, a létezés mélységéhez kapcsolódó felvezető után Miklóssi Szabó István rögzítette: két évvel ezelőtt megígérte, lesz egy új könyve, hát itt van, következő regényének címe pedig a Szent felháborodás lesz, és Sepsiszentgyörgyön fog játszódni. Miként a Holdanya unokája esetében is meghatározó Sepsiszentgyörgy, regénye többé-kevésbé szentgyörgyi, több szereplője, például Bolond Rudi is e városhoz tartozó, de a történet egy olyan szálon is fut, amely a Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy közötti térséghez kapcsolódik.
Király István végül elmondta, Miklóssi Szabó Istvánt az év szerzői díjára terjesztették fel, ezt az elismerést minden évben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron adományozzák.
Fotók itt: https://kmkt.ro/holdanya-unokaja-miklossi-szabo-istvan-konyvbemutatoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/161026/diktaturarol-egy-gyermek-szemevel-miklossi-szabo-istvan-konyvbemutatoja
Határtalan szövegtájak – Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor Sepsiszentgyörgyön
„A nyolcvanas évek közepe óta foglalkoztat az Erdélyben született magyar irodalom, sőt, irodalomtörténészi, kritikusi tevékenységem során megkülönböztetett figyelemben részesítettem az elmúlt évtizedek erdélyi magyar irodalmát” – hangsúlyozza Szerelmem, Erdély című legutóbbi könyvében Elek Tibor békéscsabai irodalomtörténész. E témakört is részletezték 2023. október 16-án a sepsiszentgyörgyi találkozón, amelyen feleségével, Farkas Wellmann Éva költővel a Bárka című irodalmi folyóiratról, illetve köteteikről beszéltek.
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében tartott rendezvényen Szonda Szabolcs könyvtárigazgató visszatérő vendégekként köszöntötte a békéscsabai, irodalomért és irodalomban élő házaspárt, kiemelve, hogy szakmailag is ugyanabban a bárkában eveznek.
A két szerző egymást kérdezte, s mint fogalmaztak, eddig még nem voltak ilyen helyzetben. Farkas Wellmann Éva szólt legutóbbi könyveiről, a Parancsolatok és Magaddá rendeződni című verseskötetekről, illetve felolvasott verseiből. Szólt sepsiszentgyörgyi, számára fontos kötődéseiről is, ugyanis ez a város volt az első, ahova a szülei nélkül utazhatott el, illetve legelső versét is egy itteni élménye ihlette.
Fotók itt: https://kmkt.ro/hatartalan-szovegtajak-farkas-wellmann-eva-es-elek-tibor-sepsiszentgyorgyon
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/161268/akik-egy-barkaban-eveznek-az-irodalom-vizen
Mit tudunk a „cirkálásról”? – Rácz Balázs Viktor könyvbemutató előadása
2023. október 24-én a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében Rácz Balázs Viktor magyarországi jogtörténész tartott előadást az intézmény Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) című rendezvénysorozatában, amely egyben az előadó Sepsiszéki cirkálási jegyzőkönyvek 1679–1701 című könyvének bemutatója is volt.
Az előadó fő kutatási területe az Erdélyi Fejedelemség jogtörténete, különös tekintettel a zálogjogra, a büntetőjogra és a székely jog történetére. A rendezvény házigazdája Lőrinczi Dénes helytörténész könyvtáros (BPMK) volt.
A fiatal kutató arra vállalkozott, hogy a kötetébe foglalt forrásdokumentumokkal egy olyan korszak jogrendszerét, különösen pedig a büntetőjogok korabeli alkalmazását ismertesse, amelyről mindeddig ilyen tekintetben csak érintőleges kutatások voltak, és ezek nem tudják kellő korhűséggel tükrözni az akkori igazságszolgáltatást – vagy legalábbis annak törekvéseit.
Történetírásunk számára a könyv kiindulópont a további hasonló székek, vármegyék jogtörténetének feldolgozásához. A háromszéki kutatók számára pedig – helytörténeti forrásgyűjteményként – kiváló és hiteles adatokat biztosít, gazdagítva megyénk múltjának feltárását. A könyvbemutató során nemcsak a szerzővel ismerkedhettek meg a jelenlévők, hanem azokkal a kordokumentumokkal is, amelyek – a korabeli szóhasználattal élve – a sepsiszéki cirkálásokat jelentették az 1679–1701 időszakra vonatkozóan.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/mit-tudunk-a-cirkalasrol-racz-balazs-viktor-konyvbemutato-eloadasa
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/161625/amikor-buntetes-jart-a-dohanyzasert-es-a-vasarnapi-munkavegzesert-racz-balazs-viktor-konyvbemutatoja
Evilági Akusztik a könyvtárban
2023. október 25-én a Bod Péter Megyei Könyvtár volt az Evilági Akusztik Könyvtárturné 2023 címmel meghirdetett rendezvénysorozat egyik megállója.
A tizenhárom éves sepsiszentgyörgyi Evilági együttes 2023 őszén, székelyföldi könyvtárakban irodalmi jellegű koncerteket kezdeményezett. Az akusztikus (többnyire erősítés nélküli) megszólalás újszerű a zenekar életében, ez által is természetesebb úton kívánták közvetíteni a versek üzenetét, hangulatát. Főképp kortárs költőket idéztek meg – például: Farkas Wellmann Éva, Nagyálmos Ildikó, László Noémi, Muszka Sándor, Kovács András Ferenc –, de a klasszikus magyar lírát is érintették Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Faludy György, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és Pilinszky János művei által.
Forrás: https://kmkt.ro/evilagi-akusztik-sepsiszentgyorgy
Hol folt, hol nem folt – újabb sorozat indult
A Bod Péter Megyei Könyvtár 2023. október és 2024. március között tíz alkalomból álló, délutáni órákban zajló, használt anyagokat alkalmazó kézműves foglalkozást hirdetett, amelynek témája: könyvekkel és varrógéppel a bolygókímélő életért.
Gyerekeknek és felnőtteknek párhuzamos foglalkozást tartanak. Minden foglalkozás egy-egy könyvre, a gyerekek számára egy-egy mesére épül, amelyet a könyvtárosok ismertetnek, majd különböző technikával ökotárgyak készülnek az aktuális évszakhoz vagy ünnephez igazodva.
Az idei első foglalkozásra 2023. október 24-én került sor, és témája az ősz kapcsán az ALMA volt. Ehhez kerestek könyveket minden korosztály számára, ugyanakkor néhány biblioterápiás könyvet is ismertettek, amelyek segíthetnek abban, hogy egy adott témához, élethelyzethez megfelelő olvasmányt találjunk.
Ezt követően papírszínházas meséből megtudhattuk: “Hogyan került csillag az almába?” - és ezeket a csillagokat közelről is szemügyre vették a résztvevők, sőt almakóstoló is volt. Ezután Tóth-Wagner Anikó irányításával a gyerekek 3D-s almát és körtét készítettek, majd az anyukák által megvarrt (alma)levél csészealátétet hímezték, közben pedig az anyukák Szilágyi-Nagy Imola irányításával cipzáras tárolót varrtak kellékek számára.
A felhívás itt olvasható: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/724669846375732
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/727677522741631
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Önkiszolgáló kölcsönzés – új, modern szolgáltatás
Több mint egyéves előkészítő munka után 2023-ban elérhetővé vált a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új, modern szolgáltatása. Az önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel a könyvtár emeleti, kölcsönző részlegén működik. A rádiófrekvenciás technológián (RFID) alapuló endszerben pillanatok alatt, könyvtáros segítsége nélkül lehet könyveket kikölcsönözni és visszahozni a könyvtárba. Jelenleg már több tízezer kiadvány közül válogathatnak a könyvtár használói, és kölcsönözhetik önállóan a köteteket az önkiszolgáló kölcsönzőpultnál. A modern szolgáltatás bevezetését Hargita Megye Tanácsának jelentős anyagi támogatása tette lehetővé.
Az önkiszolgáló kölcsönzőrendszer bevezetéséhez modern technológiai berendezések és eszközök megvásárlására volt szükség (önkölcsönző pult, RFID kódolvasók, RFID-címkék, lopásgátló kapuk). Ugyanakkor a könyvtári dokumentumokat egyedi azonosítókkal (RFID-címkékkel) kell ellátni, mindez nem kevés munkát jelent. Már 2022-ben elkezdődött a dokumentumok címkézése, prioritást élveztek az ifjúsági irodalom kategóriájába sorolható dokumentumok, de jelenleg is folyamatosan zajlik a könyvtárban a kölcsönözhető állomány felcímkézése.
A könyvtár Youtube csatornáján elérhető oktatóvideók szemléltetik, hogyan működik az önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel:
https://www.youtube.com/watch?v=vQM3TEF1V08
https://www.youtube.com/watch?v=b_Lycyc0cSU
Magkönyvtár – új, zöld szolgáltatást novembertől
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2023 novemberétől új kezdeményezéssel bővíti szolgáltatásait.
Hargita Megye Tanácsának támogatásával a környezettudatosság, a helyi és az őshonos növények támogatása, valamint a közösségi élet fenntartása érdekében speciális, zöld szolgáltatást indít.
A nyugati országokban már több éve működik hasonló, környezettudatos könyvtári szolgáltatás. Az első magkönyvtárak az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg, Magyarországon is több működik. A magkönyvtár célja a közvetlen környezet, az őshonos növényvilág megőrzése és a kertészkedés iránt érdeklődő közösség segítése. A magmegőrzés és a magkölcsönzés által segíti közösségét, teret és helyet biztosít az őshonos és a helyi időjárást jól tűrő zöldségek és fűszerek magvainak tárolásához és cseréjéhez. Működtetésének alapja a magok kölcsönzése, termesztése és visszaadása. Az új, zöld szolgáltatást a megyei könyvtár regisztrált használói vehetik igénybe. Használata egyetlen íratlan szabályon alapul, mégpedig, hogy a kertészkedést kedvelő regisztrált látogató a tavasszal kölcsönzött magok kétszeresét visszajuttatja a könyvtárnak, lehetőleg a saját termés betakarítása eredményéből. A visszahozott magok biztosítják a magkönyvtár gyűjteményét, és egy másik látogatóhoz, esetleg hobbikertészhez kerülnek.
Forrás és részletek itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1207/magkonyvtar--uj-zold-szolgaltatast-indit-novembertol-a-konyvtar
A régi Csíkszeredát idézte Erőss Vilmos kettős könyvbemutatója és kiállítása
A XIV. Székelyföld Napok keretében 2023. október 9-én Erőss Vilmos helytörténész két, Csíkszereda történetét idéző kötetét ismerhették meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban egybegyűlt érdeklődők. A szerző csíkszeredai vonatkozású képeslap-gyűjteményéből válogatott kiállítását is megtekinthették a könyvtár előadótermében. Dobos László újságíró ismertette röviden a szerző munkásságát és mutatta be a kiadványokat.
A város múltja iránt érdeklődő csíkszeredaiak jól ismerik Erőss Vilmost, és tudják róla, hogy évtizedek óta gyűjti a csíkszeredai és csíki vonatkozású képeslapokat. Több évtizedes gyűjtőmunkája eredményeként értékes fotódokumentumokat és helytörténeti adatokat gyűjtött össze és tett közzé Csíkszereda történetéről és más környező csíki településekről eddig megjelent köteteiben. A bemutatott két kötet közül az első, a Csíkszereda emléktárgyai 2018-ban jelent meg, a városban és a hozzá tartozó településeken található emléktáblákat, szobrokat, kő- és fakereszteket, kopjafákat mutatja be. A másik, Csíkszereda és környéke régi képes levelezőlapokon című kötetében négyszáz képeslapot adott közre a városról.
Sajtóvisszhang: https://maszol.ro/kultura/Regi-kepeslapokon-ideztek-fel-Csikszereda-tortenetet
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1205/a-regi-csikszeredat-idezte-eross-vilmos-
kettos-konyvbemutatoja-es-kiallitasa
Fűrészelt anyanyelv – Kisné Portik Irén néprajzi monográfiáját mutatták be
A XIV. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában Kisné Portik Irén néprajzkutató és Kis Koppány Fűrészelt anyanyelv című néprajzi kötetének bemutatójára került sor 2023. október 10-én és 11-én Szentegyházán és Kászonaltízen, a Kájoni János Megyei Könyvtár és a helyi könyvtárak közös eseményeként. Mindkét helyszínen nagy érdeklődés övezte a kötet bemutatóját. Böjte Andrea Mária beszélgetett Kisné Portik Irénnel, aki összefoglaló néprajzi monográfiájában Erdély 1080 településének deszkába fűrészelt jelképtárát dolgozta fel. Negyvenkét év munkájának eredményeként jelent meg a kötet, amelyben 4500 deszkamintát mutat be Erdély különböző néprajzi tájegységeiből.
Hristina Doroftei verseskötetének bemutatója
Hristina Doroftei költő és románszakos tanárnő legújabb verseskötete került bemutatásra a csíkszeredai közönség számára, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a Buna Vestire irodalmi kör tagjainak közreműködésével. Felolvasás és megzenésített versek előadása egyaránt növelte az esemény vonzerejét.
--Székelyudvarhelyi Könyvünnep – új könyvek, kedvenc szerzők, színes programok
2023. október 27. és 29. között harmadik alkalommal szervezte meg a Könyvünnepet a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a polgármesteri hivatal. Az esemény akalmat teremtett arra, hogy a kiadók és szerkesztőségek, a könyvforgalmazók, maguk a szerzők és a kulturális műhelyek találkozhassanak a könyvszerető emberekkel. Péntektől vasárnapig benépesült a Művelődési Ház földszintje könyvet, olvasást szerető emberekkel. Gálovits Rózsa, a könyvtár munkatársa, a Könyvünnep szervezője számolt be a programokról a Hargita Népe újságírójának.
Elmondta, hogy az előterekben, illetve a kiskiállítóteremben tíz hazai intézmény volt jelen. A beszélgetések, író-olvasó találkozók mellett koncertek is színesítették a kínálatot. A program összeállításánál fontos szempont volt, hogy minél több helyi szerzőt hívjanak meg, illetve az, hogy kevésbé ismert magyarországi szerzőkre is ráirányítsák a figyelmet – közölte a szervező.
Az első nap Kiss Judit Ágnes könyvbemutatójával indult, az Egy nőalak szürke kontúrja című kötet a bántalmazásról szól. Utána Vida Gábor beszélt Senkiháza című legújabb könyvéről, Orosz Annabella grafikai kiállítását is megnyitották, ő illusztrálta László Noémi Pulzus című kötetét, amelynek bemutatóját szombaton tartották. A program Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író elaódásával folytatódott, a Himnuszról és a himnuszok kalandos életéről, a nap az Evilági együttes koncertjével zárult. Szombaton délelőtt többek között helyi (származású) szerzőkkel lehetett találkozni, a Könyvünnep vendége volt Balázs Imre József, Vallasek Júlia, Botházi Mária, László Noémi. A népszerű gyermekkönyvek szerzőjével, Berg Judittal találkozhattak a szülők és gyermekek. Nyáry Krisztián Székelyudvarhelyen is bemutatta frissen megjelent kötetét, amelynek címe: Így ettek ők. Háy János is találkozott az udvarhelyszéki olvasókkal.
A háromnapos Könyvünnep programja itt érhető el: https://www.facebook.com/events/1442571789636351
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/uj-konyvek-kedvenc-szerzok-szines-programok
--Könyves őszkeresés az ozsdolai községi könyvtárban
Az ozsdolai községi könyvtárban 2023. október 10-én sok-sok gyerek kereste az őszt, és nem is hiába: megtalálták mindenféle színben és formában.
A legkisebbek a háromszéki könyvtár előtti téren kialakított pompás dekorációkban lelték kedvüket, a nagyobbak úgyszintén, viszont ők nem csupán látogatóba jöttek, hanem hoztak is „ajándékot” a könyvtárba. Bartók Irén tanítónő második osztályos diákjai gyönyörű népmeséket mondtak, aztán számbavették a gyerekeknek ajánlott könyvkínálatot, Brandus-Dendyuk Mária könyvtárosnő segítségével, ezt követően pedig rövid ismeretterjesztő filmet néztek meg a településükről.
A rendezvényen meghívottként jelen volt a Bod Péter Megyei Könyvtár módszertani szakirányítója, Csüdör Katalin.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/708947244599057
--Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése volt Marosvásárhelyen
Vándorgyűlést szervezett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2023. október 12-13-án. Az esemény a könyvtárosok szakmai találkozóját képezte, amelynek a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a Teleki-Bolyai Könyvtár adott helyet. A résztvevők a könyvtáros szakmával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
Köszönet a Maros Megyei Könyvtár, a Teleki-Bolyai Téka, valamint a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásáért!
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/726695222829604
Videótudósítás itt: https://youtu.be/yhc7xwfqgjY
Sajtóvisszhang, részletekkel: https://www.e-nepujsag.ro/articles/romaniai-magyar-koenyvtarosok-vandorgyulese-marosvasarhelyen
--Tanulmány a 75 éves Művelődés folyóiratról és mellékleteiről
„Jelen tanulmány egy fejezete A romániai magyar közkönyvtárügy 1945 után című kutatási anyagnak, amely a romániai magyar könyvtári szaklapok alapján készül. A romániai magyar könyvtári szaksajtó múltjának feltárása nem kis nehézségbe ütközött, hiszen a Kuszálik-féle sajtótörténeti bibliográfiában, a Művelődésben, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban, a Magyar Könyvszemlében és más forrásokban megjelenő bibliográfiai hivatkozások többéves eltérést mutatnak az egyes lapok indulását, megjelenési gyakoriságát tekintve. A gyűjtőmunkát nehezítette, hogy az 1948 után megjelenő lapok közül egyetlen könyvtári szakfolyóirat sem állta ki az idők viszontagságait, és nem tudott folyamatos megjelenést biztosítani évtizedeken keresztül, mint ahogy a magyarországi könyvtári szaklapok közül a Magyar Könyvszemle (1876–) vagy a Könyvtári Figyelő (1955–) megtehette. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Művelődés, amely hol rovataiban, hol mellékleteiben igyekezett felkarolni a romániai magyar könyvtárügyet.” – írja tanulmánya felvezetőjében Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője.
A tanulmány két részből áll: az első a Művelődés, a második a Könyvtár és a Könyvesház mellékletek történetét mutatja be.
Forrás és a teljes cikkek itt:
A romániai magyarok közművelődési havilapja: a Művelődés 75 éves!
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/13256/14944
A 75 éves Művelődés mellékletei: Könyvtár és Könyvesház
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/13268
--Székelyföld Napok és a fotóművészet ünnepe Sepsiszentgyörgyön
„Jövőnk a kultúra” címmel zajlott le idén, október 5. és 15. között, a XIV. Székelyföld Napok, amikor a Kovászna, Hargita és Maros megyék művelődési intézményei számos vidéki településre vittek kulturális rendezvényeket. A vidéki programpontok mellett a Székelyföld Napok kiemelt rendezvénye a harmadik alkalommal megszervezett sepsiszentgyörgyi Visor – Székelyföldi Fotófesztivál volt, amely a székelyföldi fotóklubok tevékenységéről kínált átfogó keresztmetszetet. Az esemény idei témája a nő volt – közölte Vargyasi Levente filmes-fotográfus, szervező.
Idén először, a Székelyföld Napok részeként valósult meg a XI. Erdővidéki Régizene Találkozó is (október 14-én), amelynek keretében a házigazda Kájoni Consort Régizene Együttes vendégül látta a nagykárolyi Carmina Renascentia Régizene Együttest.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Szekelyfold-Napok-es-a-fotomuveszet-unnepe-sepsiszentgyorgyon
--Kálnoky Boris könyvbemutatója Sepsiszentgyörgyön
„A haza nem az a hely, ahol az ember születik, vagy ahol él és megszokja, hanem döntés eredménye is. Egy kicsit, mint a szerelemben. Én eldöntöttem, hogy magyar akarok lenni, és kész.” Kálnoky Boris az Őseim földje – A Kálnoky család története című regényének bemutatóján megfogalmazott vallomása egyfajta esszenciája mindannak, ami a 2023. október 4-én a sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón elhangzott. Mert szó volt az eseményen hazatérésről, családi kapcsolatokról, világégésről, kényszerkitelepítésről, újrakezdésről, utazásról, kedves anekdoták vagy éppen megrázó történelmi események révén betekintést nyerhettek az érdeklődők egy erdélyi arisztokrata család történetébe, mindennapjaiba.
Zsúfolásig megtelt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme, mintegy bizonyítékául annak, hogy élénk érdeklődés övezi a családtörténetet, az erdélyi arisztokrácia múltját és jelenét, él még a könyv, a történetek iránti szeretet a sepsiszentgyörgyi, háromszéki közösségben.
Az esemény ünnepélyes jellegéhez hozzájárult fellépésével Ráduly Zsófia hegedűművész, végül a szerző dedikálásával ért véget a rendezvény.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160953/%E2%80%9Eaz-itt-elo-emberek-dontottek-el-hogy-ide-tartozunk%E2%80%9D-kalnoky-boris-konyvbemutatoja-sepsiszentgyorgyon
--A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idei újdonságai
A zene bűvöletében, a fiatalokra való kiemelt figyelem jegyében szervezik meg idén a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. A „Könyvek hangja” mottóval szervezett esemény idén is több mint száz programmal, az erdélyi és magyarországi kiadók legújabb köteteivel, hazai és külföldi meghívottakkal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületébe. A 2023. november 16-a és 19-e között zajló rendezvény kínálatát sajtótájékoztató keretében ismertették a szervezők.
„25 kiadó jelentkezett a vásárra, többnyire erdélyiek, de hat magyarországi is jelezte részvételét. A könyvkínálatban nem lesz hiány, azok a kiadók, akiknek kereskedelmi tevékenységük is van, a legújabb kiadványok mindenikét elhozzák a vásárra, de nemcsak a könyvek kapnak figyelmet, nagyon gazdag irodalmi programot állítottunk össze” – fogalmazott Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. Idén Egressy Zoltán, Jászberényi Sándor, Tisza Kata, Tompa Andrea, Vida Gábor ülnek egy asztalhoz, hogy az elbeszélés felelősségéről beszéljenek, illetve fiatal költőkkel is találkozhatnak a vásározók szombat délelőtt egy matiné keretében. De Beethoven zenéje is felcsendül, melyre André Ferenc, Erdős Virág, Fischer Botond, Kali Ágnes és Parti Nagy Lajos versvariációkat hallhatnak az érdeklődők.” Kiemelte, idén a vásár mindhárom napján zenés produkciókkal szólítják meg a különböző korosztályokat. A legkisebbeknek, az alig 1-3 éveseknek Iszlai Renáta és Szász Márk Boka zenél, az ovisokat és a Kiskalász együttes várja a csütörtöki megnyitót követően a Nagyteremben. Szombat délelőtt a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Kishercege korosztályra való tekintet nélkül ajánlja előadását. A felnőtteket péntek este Pokorny Lia szólítja meg, aki LIAison című sanzon- és stand up-estjével érkezik Marosvásárhelyre.
„A könyvvásár már túlnőtt azon, hogy egy háromnapos rendezvény legyen, ahol könyveket lehet vásárolni. Az ősz számunkra Marosvásárhelyen az erdélyi szerzők és új köteteik népszerűsítéséről szól. A könyvek és a szerzők vannak előtérben, általuk szólítjuk meg az olvasókat, ebbe a koncepcióba kapcsolódik a Vásár lapja, és erről szól az Év szerzője díj is, amelyet az általunk felkért szakmai zsűri idén is odaítél” – magyarázta Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke. Hangsúlyozta azt is, hogy az idei könyvvásáron a 150 éve született Bánffy Miklós emlékének is teret szentelnek. „Úgy próbáljuk berendezni a teret, hogy Bánffy Miklósra is felhívjuk a figyelmet, és ehhez kapcsolódik a Király István által rendezett, Bánffy Miklós Naplegenda című művének a felolvasószínházi bemutatója is” – hangsúlyozta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://vasarhely.ro/konyvvasar/a-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasar-idei-ujdonsagai/
--Alapító főszerkesztőjét, a 85 éves Szilágyi István írót köszönti a Helikon
A kolozsvári Helikon folyóirat 2023. október 10-i számának tematikus összeállításában egy, 2016 júniusában Szilágyi Istvánnal készült beszélgetés rövidített változata olvasható, valamint Karácsonyi Zsolt, Antal Balázs és Egyed Emese és Márkus Béla esszéi, tanulmányai az ünnepeltről. Kirándulás a szakadékhoz címmel egy mindmáig közöletlen Szilágyi-elbeszélést is hoz a lap, az írás az MMA Kiadónál 2021-ben, A hóhér könnyei című kötetben megjelent Az emlékezés göröngyein folytatása. Jégtáblák, kontinensek címmel Balázs Imre József közöl kritikát Szilágyi István Távolodó jégtáblákon című, 2023-ban az MMA Kiadónál megjelent könyvéről.
A Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. Mint korábban nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/alapito-foszerkesztojet-a-85-eves-szilagyi-istvan-irot-koszonti-a-helikon-irodalmi-folyoirat
--Kötetek Székelyföld településeiről - író-olvasó találkozók Esztelneken és Uzonban
A Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelenő, kéttucat darabot elért, Székelyföld településeit ismertető sorozat utolsó három kötete – Esztelnek, Uzon és Nagybacon – egyszerre hagyta el a nyomdát, a kiadók pedig időszerűnek tartották, hogy a szerzőcsoportok találkozzanak a települések olvasóközönségével. Esztelneken Sepsiszéki Nagy Balázs sorozatszerkesztő ismertette az eddigi alkotói munkát, bemutatta a köteteket és a tizenegy szerző közül Csáki Árpád, Cserey Zoltán történészek, Kinda István néprajzkutató, az esztelneki pedagógus Varga Katalin szerzőként osztotta meg véleményét az olvasókkal, Kisgyörgy Zoltán pedig, a kötetek természetföldrajzi és geológiai fejezetének szerzője, egy kevés humort is csalt a tudományos témakörökkel küszködő résztvevők arcára. A találkozó könyvvásárral és dedikációval zárult.
Október 22-én az Uzon című kötet szerzői az ottani református templomban találkoztak az olvasókkal. A tizenegy tagú szerzőcsoportot ez alkalommal heten képviselték: Székely Zsolt, Cserey Zoltán, Csáki Árpád, Pénzes Lóránd, Tóth Szabolcs Barnabás történészek, Kisgyörgy Zoltán, a földtan és a vidék szunnyadó ásványkincseinek ismerője, valamint a helyiek örömére Ambrus Anna uzoni nyugalmazott tanár és helytörténész. Székely Zsolt egyetemi tanár Uzon régészeti érdekességeiről értekezett, Cserey Zoltán a település történetének eddig ismeretlen részleteit ismertette, Csáki Árpád a református templommal és az egyházközséggel kapcsolatos tanulmányának néhány érdekes részletét osztotta meg a hallgatósággal, a helyi katolikus egyházközség rövid történetét a településhez is kapcsolódó Pénzes Loránd levéltári kutató ismertette, Tóth Szabolcs Barnabás Uzon eddig ismeretlen művelődési múltjáról közölt érdekességeket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/161425/iro-olvaso-talalkozok-esztelneken-es-uzonban-kotetek-szekelyfold-telepuleseirol-
--Román-magyar irodalmi interferenciák, Máté-Arsene Irén és Szávai Géza díjazása
2023. október 21-én hatodik alkalommal került sor a Marosvásárhelyi Rádió Stúdiótermében a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja által szervezett Román–magyar irodalmi interferenciák című szimpóziumra.
Az eseményen a fiókszervezet tagjai folytattak párbeszédet a román és a magyar irodalom kölcsönhatásairól, a román–magyar műfordítás kérdéseiről, az együttműködés további lehetőségeiről. Az írószövetség bukaresti vezetőségétől Răzvan Voncu, a külügyi programok igazgatója, a România Literară főszerkesztője vett részt a rendezvényen, továbbá még jelen volt Hanna Bota és Florin Toma.
A konferenciát Markó Béla nyitotta meg, majd Răzvan Voncu és Eugeniu Nistor köszöntötte a jelenlévőket. Utána következett az írószövetség marosvásárhelyi fiókszervezete által létrehozott fordítói különdíj átadására. A Communitas Alapítvány által támogatott elismerést hatodik alkalommal osztották ki, az idén is ketten vehették át: Máté-Arsene Irén segesvári születésű könyvkiadó, író, a bukaresti Curtea Veche Könyvkiadó vezetője, a román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért és a magyar irodalomból románra fordított művek kiadásáért, valamint Szávai Géza író, szerkesztő, könyvkiadó, a budapesti Pont Kiadó vezetője a román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért és a román irodalomból magyarra fordított művek szerkesztéséért és kiadásáért. A laudációkat Demény Péter és Markó Béla mondták.
A díjátadás után került sor a Marosvásárhelyi Fiók és az írószövetség bukaresti vezetősége által kezdeményezett fordítói progam keretén belül megjelentetett könyvek bemutatására.
Forrás, a teljes cikk és a laudációk itt: http://www.iroszovetseg.ro/index.php/hatodik-alkalommal-kerult-sor-a-roman-magyar-irodalmi-interferenciak-szimpoziumra/
Videótudósítás itt: https://www.facebook.com/erdelytv/videos/695135542533577/
--Szőcs Anna: Édesanyám rózsafája – könyvbemutató
A könyvbemutató baráti és családias hangulatban zajlott 2023. október 19-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, a helybeli Liszt Intézet szervezésében. A kiemelkedő eseményen az írónő mellett tiszteletét tette Erőss Bulcsú és Oláh Gál Elvira, a könyv szerkesztője is. A könyvbemutató keretében Szőcs Anna személyes élményeinek megosztásával vezette be a közönségét a csángó kultúra lenyűgöző világába. Az esemény végén lehetőség volt a kiadvány megvásárlására és a szerző dedikált.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/magyarintezetsepsi/posts/725991879557840
--A könyvekre és az olvasásra fókuszáltak
2023. október 6-án az Arad Megyei Könyvtár az Arad Megyei Tanács támogatásával megszervezte Az aradi könyvtár éjszakája nevű rendezvényt, amely lehetőséget adott a könyvek és az olvasás – mint a tudás alapvető elemei – ünneplésére.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-konyvekre-es-az-olvasasra-fokuszalnak
--Hogy a mese lélektől lélekig érjen
Nincs olyan élethelyzet, amelynek ne lenne egy mesebeli megfelelője. A mese megmutatja az utat, hogy hogyan lehet rendet tenni az életben, a valóságban, úgy is lehet fogalmazni, hogy a rend megtalálásának az eszköze a mese. A mesék letisztult bölcsességet hoznak magukkal évezredekkel ezelőttről, amelyek most is bármikor megállják a helyüket.
Ehhez hasonló bölcsességeket és nagy igazságokat osztott meg a közönséggel Bíró Erzsébet meseterapeuta 2023. október 19-én, az aradi Jelen Házban tartott meseestjén, amelyen lehetőség adódott bepillantani a meseterápia világába. A nagyon gyorsan elröpült két óra alatt a résztvevők megtapasztalhatták az élőszavas mesemondás, illetve a meseolvasás csodás hatását, valamint a hatásbeli különbséget a kettő között. Bíró Erzsébet aradi pszichológus, meseterapeuta 2018. október 29-én kapta kezébe a meseterápiás munkára feljogosító oklevelet. Azóta is szüntelen képezi magát, új dolgokat tanul és egyre több terápiás csoportot indít különböző témakörökben.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/hogy-a-mese-lelektol-lelekig-erjen
--Író-olvasó-rajzoló találkozó volt a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár adott otthont a 2023. október 18–19-én Bosnyák Viktória író és Dudás Győző illusztrátor részvételével megrendezésre került író-olvasó-rajzoló találkozónak.
Bosnyák Viktóriával, a kortárs irodalom egyik legígéretesebb szerzőjével és Dudás Győző illusztrátorral személyesen találkozhattak a diákok a könyvtárban, két csoportra osztva, mindkét napon 10–11, valamint 12–13 óra között.
A gyerekek szárnyaló fantáziájukat kibontakoztathatták, képzeletbeli állatfajokat teremtve, a vendégekkel együtt új történeteket szövögethettek. Az írónő műveit— közöttük például a Mantyusok, Elképesztő, Tündérboszorkány, Képtelenség, Két bolond 100-at csinál című történeteket — eddig is nagy előszeretettel keresték, illetve kölcsönözték a diákok a könyvtárból, mondta Veres Erzsébet könyvtáros.
Forrás: https://frissujsag.ro/iro-olvaso-rajzolo-talalkozo-lesz-a-megyei-konyvtarban
--Harom-Vára túra könyvtárosi szemmel
2023. október 19-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium XII. C osztályos diákjai és Borsodi László osztályfőnökük, Borbé Levente könyvtárossal együtt, ellátogattak a zsögödi Harom-várához.
A könyvtáros, mint túravezető, a helyi értékek megismerésére fókuszált, a mondák és legendák pedig visszahozták eleink mesélésének varázsát, amelyek most már gyöngyszemeknek számítanak nemcsak a helytörténetben, hanem a lejegyzett szavak birodalmában is. A történetek tanulságos mivolta gondolkodásra sarkallta a hallgatókat, hiszen legtöbb esetben a közösség megvédése kerül a téma középpontjába, amely mellett érdemes kiállni.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/10/harom-vara-tura.html
--Digitalizálás a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
A helyi televíziók VHS kazettán lévő archívumából újabb 66 kazetta tartalmát digitalizálta a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az értékmentő munkát harmadik éve támogatja a megyei önkormányzat. Idén újabb kulturális kincseket és kordokumentumokat sikerült átmenteni. Digitalizált filmen látható például Páll Ágnes és a Step Dance kezdete, a Szent Miklós Kamaraegyüttes keresztelője, Basilidesz Csaba edző, amint az U18-as csapatával országos bajnok lett, és a felnőtt csapat létrehozását tervezi, interjú Kercsó Attila orvos-költővel, Szilágy Ferenc gimnázium igazgatóval, és más olyan személyekkel, akik ma már nincsenek az élők sorában. Az anyagok ugyanakkor rávilágítanak, hogy milyen aktív kulturális és sportélet zajlott a térségben. A korszerű adattárolóra rögzített anyag számos kutatáshoz felhasználható majd. A visszakereshető adatbázis kialakítása még hátravan.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/762979779207276
--„Otthonunk két legőszintébb pontja a kamránk és a könyvespolcunk”
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Így ettek ők – magyar írók és ételeik című könyvét mutatták be 2023. október 25-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében. Az esemény előtt a frissen megjelent kötet létrejöttéről és tartalmáról, valamint az erdélyi gasztronómiához fűződő viszonyáról beszélgettek a szerzővel.
Forrás és az interjú itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/otthonunk-ket-legoszintebb-pontja-a-kamrank-es-a-konyvespolcunk/
--Olvass többet! Határtalanul – magyarul: nemzetközi szakmai konferencia Kovásznán
Kovászna városa 2023. október 23-án újra az olvasás fellegvárává változott, az ötödik alkalommal megszervezett Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi irodalmi szakmai konferenciának adott otthont. Ezt a debreceni Ady Endre Gimnázium, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum egyik közös Erasmus+ projektjeként szervezték meg.
A rendezvényen részt vettek erdélyi, magyarországi és felvidéki pedagógusok, könyvtárosok és más szakmabeliek, akik az olvasást a szívükön viselik. Emellett szép számmal jelen voltak kovásznai, debreceni adys és érsekújvári diákok, valamint kísérő tanáraik.
A konferencia igen jól összeállított előadásai magával ragadóak voltak. A résztvevők az előadóknak az olvasással kapcsolatos személyes élményeibe, tapasztalataiba és praktikáiba nyerhettek betekintést. A változatos, emberközeli program gyakorlatai számtalan ötletet kínáltak fel mind a magyar nyelv és irodalom szakos tanároknak, mind könyvtárosoknak és más szakmabeli érintett kollégának egyaránt.
Nemcsak az olvasás megkedveltetésén és megszerettetésén volt a hangsúly, hanem magáról az olvasás univerzumának hatásairól is szó volt, azokról az életet segítő gondolatokról, amelyek egy jó műben rejlenek. Ebben a munkában nagy segítség lehet a szakmabeliek és azon olvasott személyek tevékenysége, akik céltudatosan rá tudják vezetni az érdeklődőket, hogy miként válasszák ki a maguk számára a könyvet. Ez függ egy kicsit a személyiségtől, de a műnek a minőségétől is, hogy miként hat az olvasóra. Egy csöppet olyan, mint egy missziós tevékenység, amellyel, ha egy kicsit is, de jobbá s talán szebbé lehet tenni a világot.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/10/olvass-tobbet-hatartalanul-magyarul.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/161596/olvass-tobbet-konferencia-kovasznan
AJÁNLÓ
--Őszi könyvajánló Csörgei Andreától
Az ősz, különösen a hidegre forduló, sejtelmes hangulatú október és november a bekuckózás, (közös) olvasás, mesélés időszaka. Ez idő tájt általában szívesebben nyúlunk olyan könyvekért, amelyek rejtélyesek, misztikusak, az évszak ünnepéhez kapcsolódva varázslatos lényekkel vannak tele, és ilyenkor kerülnek elő leggyakrabban az elmúlás tematikájával foglalkozó művek is.
Forrás és a tematikus könyvajánló itt: https://cerkabella.blog/oszi-konyvajanlo/
--Székely Árpád legújabb kötete: Erdélyi művészettörténet fotókon
Színvonalas honismereti előadás tanúi voltak mindazok, akik részt vettek Székely Árpád Tündérvár és istenháza című fotóalbumának vetítéssel egybekötött bemutatóján 2023. szeptember 27-én Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Vadászati Kiállítás előadótermében.
Székely Árpád, a gelencei származású földrajztanár legújabb kötete egy nagy méretű fotóalbum a történeti Erdély és környéke (Máramaros, Bukovina, Olténia) kiemelt és kevésbé ismert épített örökségéről, de az épületek hátterében látható földrajzi tájakat is bemutatja. A szerző elöljáróban elmondta, hogy a könyv a debreceni Alföldi Nyomda munkája, amely Magyarország legrégebbi, legnagyobb és talán legjobb nyomdája is, tehát minden szempontból elégedett a megjelent kiadvánnyal, amelyet négy- és egyéves kislányainak ajánl.
Az ódon templomok, festői várak és pompás várkastélyok felvételei különböző történelmi korszakok szerint csoportosulnak az albumban, amely 348 oldalon 438 felvételt tartalmaz. A román korra, gótikára és reneszánszra irányuló átfogó művészettörténeti kötet leírásokat, élménybeszámolókat és tudományos írásokból, versekből, mondákból származó idézetek sokaságát is magában foglalja, összesen 220 idézet került bele. Néhány témakör: királyföldi erődtemplomok, székelyföldi vártemplomok, bukovinai festett kolostortemplomok, díszes kapuzatok a román kortól a klasszikus, internacionális és késő gótikán át a reneszánszig, gótikus zárókövek és szentségtartók, szárnyas oltárok és intarziás stallumok, kazettás mennyezetek, freskók.
A rengeteg adat, művészettörténeti és földrajzi ismeret közé időnként a fotózás körülményeiről szóló személyes élményeit is belopta a szerző, így sokkal közvetlenebbé téve előadását egy átlagos tudományos értekezésnél. Végezetül egy vetített képes, zenés összeállítást is megtekinthetett a közönség, amely Erdély és Felvidék kiemelkedő gótikus épületeit mutatta be a szerző fotói által, és egészségi állapotáról is vallott a szerző, amely aggasztó, „de amíg két aranyos lány és könyvek vannak, addig nincs panasz”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160867/erdelyi-muveszettortenet-fotokon-szekely-arpad-legujabb-kotete
--Megjelent Borcsa János új kötete
A Kézdivásárhelyen élő Borcsa János irodalomkritikus, irodalomtörténész új kötete nemrég jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. Az idő kihívásai című könyv a szerzőnek 2018 és 2022 között a Székely Hírmondóban megjelent irodalmi jegyzeteit, glosszáit, tárcáit tartalmazza.
A kiadói ajánlás szerint „az irodalomkritikus és -történész dr. Borcsa János ezúttal irodalmi igénnyel készült publicisztikai írásaiból és kisesszéiből állított össze egy kötetnyit, így tehát az Örökségem címmel 2018-ban megjelent kötet folytatásának tekinthető a szerző jelen munkája. Egy meditációra hajló s a moralitást szem előtt tartó szerző reflektál az élet és a létezés mindenkori kérdéseire – amint a címben megfogalmazódott –: az idő kihívásaira. Nyilvánvalóvá teszi, hogy fontosak számára a „hajszálgyökerek”, a felmenői által hordozott erkölcsi értékek, s iránymutatóak bölcsőhelyének, a felső-háromszéki kistérségnek a példaértékű személyiségei, illetve az innen elszármazott s a magyar kultúrát gazdagító tegnapi és mai művészek s tudós értelmiségiek, nemkülönben a magyar irodalom azon alkotói, akik az egyetemesség igényével közelítik sajátos léthelyzetünket. Amikor őket idézi személyes hangú portrék, kisesszék keretében, tulajdonképpen a példa erejével kíván hatni olvasóira. Nem egy esetben nyílt véleményt mond az irodalmi élet alakulásáról is, nem hallgatva el az általa észlelt anomáliákat. Az élet és a közgondolkodás visszásságaitól sem riad vissza a szerző, s ilyen esetekben az irónia és gúny eszközét választja.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/megjelent-borcsa-janos-uj-kotete/
--A hónap sikerkönyvei (2023. szeptember)
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolt-hálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció, azaz ismeretterjesztő irodalom.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategóriák tíz legnépszerűbb könyvével.
Forrás és a listák itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-szeptember-2023
--Megjelent Tandori Dezső második posztumusz kötete
A költő, író 2019-es halála óta immáron második posztumusz könyve a pályazárlatára készülő alkotó világába enged betekintést. Amíg az előző könyv – Felplusztulás, leplusztulás (2021) – az utolsó hónapok felfokozott, alkotással telt időszakát dokumentálta, addig a frissen közreadott …most már csak néz beszédem című – szintén Tóth Ákos szerkesztette – munka a művész 2015-ben lezárt, vallomásértékű rajzciklusának bemutatása.
A kétszáznál is több rajzot magába foglaló gyűjtemény Tandori Dezső irodalmi-művészeti arcképcsarnokának is nevezhető, amelyben a 2000-es évek elején kidolgozott sajátos „fejrajz”-technikájával mindenkori kedvenceit, művészetének „védőszentjeit” ábrázolja. A 19. századi orosz klasszikusok és a 20. századi európai és amerikai irodalom nagyságai azonban nem a portréfestészet hagyományainak megfelelő módon jelennek meg a lapokon, hiszen Tandori Dezső fő ambíciója a felismerhető arckép megrajzolása helyett az adott életmű által kiváltott személyes élmény és emlék rögzítése.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/most-mar-csak-nez-beszedem-cimmel-jelent-meg-tandori-dezso-masodik-posztumusz-kotete/
--„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét
Hogyan juthat el valaki egy kisújszállási vályogházból a tudományos világ csúcsáig? Most megjelent, Áttörések – Életem és a tudomány című könyvében a Nobel-díjas tudós részletes bepillantást enged különleges életútjába.
Elképesztő időzítéssel, Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja bejelentésének hetében jelent meg magyarul az Áttörések – Életem és a tudomány című életrajzi könyve. Ebben részletesen ír népmesei fordulatokban bővelkedő életéről, amelyben a szegény legény (leány) a vályogtéglás házból világgá (Amerikába) megy, megküzd a sárkányokkal (a rosszakarókkal, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal), hogy aztán jogosan elnyerje a királylány kezét (a szakmai elismertséget).
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/az-eszbekas-aki-a-legmesszebb-ugrott-kariko-katalin-oneletrajzi-konyvet-mutatta-be-az-mta-n/
--Könyvsorozatot indít a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó
18 kötetből álló könyvsorozat jelenik meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában, Margó Könyvek néven. A sorozat első hat kötete már elérhető a könyvesboltokban. A könyvsorozat megjelenését középiskolásokat célzó olvasásnépszerűsítő program kíséri a következő három évben.
A Margó Könyvek projektben a következő három évben további 12 európai szerző köteteit fordítják le és adják ki Magyarországon. A kötetek mellett könyvbemutatókkal, a könyvek témáit feldolgozó podcastokkal, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal együttműködésben középiskolásoknak szóló Margófakt alternatív irodalomórákkal, valamint a történetek tanórai feldolgozását segítő óravázlatokkal is készülnek a sorozat megalkotói.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/konyvsorozatot-indit-a-margo-irodalmi-fesztival-es-a-helikon-kiado/
--Szőcs Géza 70 – emlékkötet
A 2020 novemberében elhunyt Szőcs Géza alkotói, politikai és közösségszervező tevékenysége előtt tisztelegve adták ki a Szőcs Géza 70 című kötetet, amelyben kortársai, barátai, kollégái szólalnak meg, emlékezve a költő-íróra, aki idén augusztusban töltötte volna 70. életévét.
Az erdélyi származású, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító és politikus elévülhetetlen nyomot hagyott a kortárs magyar irodalomban. Kézjegyét először 1975-ben kiadott, Te mentél át a vízen? című kötetével tette le, amiért következő évben elnyerte a Romániai Írók Szövetségének debütdíját is. A ’70-es évektől egészen 2020-ban bekövetkezett haláláig állhatatosan alkotott, több mint kéttucat magyar nyelvű kötet fűződik a nevéhez, írásait többek között angol, horvát, kínai, román és spanyol nyelven is kiadták. Mindemellett az irodalmi-kulturális élet szervezésében, más alkotók műveinek gondozásában is részt vett: egyéb tisztségei mellett az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt, a Magyar PEN Club elnökévé választották, de 2010 és 2012 között kultúráért felelős államtitkár, majd miniszterelnöki főtanácsadó is volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/szocs-geza-70-szocs-geza-24-arca/
DÍJAK
--Simó Márton Tamási Áron-díjas
A Tamási Áron Közhasznú Alapítvány idei díjait Simó Márton író, publicista, civil aktivista, a Háromszék külső munkatársa és Vidnyánszky Attila rendező, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója kapta. A Tamási Áron-díjakat A. Szabó Magda irodalomtörténész, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke adta át Farkaslakán.
Simó Márton jelentős publicisztikai életműve központjában, műfaji értelemben gazdag poétikai képletű szociografikus irodalmi riport áll – volt hallható a Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus által elküldött, a rendezvényen felolvasott laudációban. „A hasonlóan székelyföldi történetekre alapozódó szépírói, regényírói munkássága, több regénye mellett, melyek közül a trilógiává nőtt Bozgor, mely címében viseli témáját; az Iker, mely egy székelyföldi testvérpár 1940-től 2019-ig tartó sorstörténete talán a legismertebb; de említsük meg az épp mostanában a Háromszék hasábjain részletekben olvasható, egyfajta Móricz-utalást mindenképp sejtető A boldogabb ember című, készülő regényt is. Hosszú évek eltökéltsége, céltudatossága, munkabírása meg feladat-felismerése áll e munkásság mögött: hogy égető szükség van, lehet ma is annak felkutatására és ismertetésére, hogy milyen ma, napjainkban a Székelyföld lakóinak élete.”
„Márton mindig is utálta a divatot, az irodalomban leginkább. Már a Bozgor-trilógiáért meg kellett volna kapnia legalább a József Attila-díjat” – méltatta Temesi Ferenc író Simó Mártont. „Nem az a magyar, aki fél téglával veri a mellét, hanem az, akinek verik. Márton tisztán látta ezt is. Márton nemcsak tehetséges, az kevés, de szorgalmas is. Civilben se szószátyár, miért lenne a papíron az. Takarékos, tiszta, egyenes prózát ír, az a legnehezebb. Amit két szóval el lehet mondani, ne mondd el hússzal. Az Iker című regényének a hősei se bőbeszédűek. Márton azt is tisztán látja, és ábrázolja, hogy szigetnép vagyunk a szláv, germán, török nyelvtengerben. Hogy ez miért jó? Mert egy Sziget sose sír.”
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/160818/simo-marton-tamasi-aron-dijas
--Jon Fosse norvég író kapta az irodalmi Nobel-díjat
A Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díjjal jutalmazta Jon Fosse norvég író és drámaírót, aki „innovatív prózáiban és színdarabjaiban a kimondhatatlannak tűnő dolgokat jeleníti meg.”
Az 1959-ben született alkotó első regényét Raudt, svart (Vörös, fekete) címmel 1983-ban, huszonnégy évesen publikálta. Tíz évvel később pedig megírta az első drámáját, ami a Valaki jönni fog címet kapta. A litera.hu azt írja, többen úgy tartják: Fosse a mai Ibsen, míg mások szerint az osztrák íróhoz, Thomas Bernhardhoz áll közelebb.
A többszörösen díjazott író hatvanéves korára az elképzelhető összes norvég irodalmi díjat elnyerte. 2015-ben például neki ítélték oda az Északi Tanács Irodalmi Díjat az Andvake, Olavs draumar és Kveldsvævd c. novelláiért.
A Nobel-díjas írónak kilenc kötete jelent meg magyarul, többek között az Álmatlanság, a Melankólia, Reggel és este c. alkotásai, valamint több színpadi művét is bemutatták Magyarországon, mint az Őszi álom, Halál Thébában vagy az Alvás c. darabot.
Cserna-Szabó András szerint „egy hihetetlenül letisztult szerző, aki odáig csupaszítja le a történeteit, hogy már a csend is elkezd beszélni.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://telex.hu/kult/2023/10/05/jon-fosse-iro-dramairo-norveg-irodalmi-nobel-dij-2023
--Szabó T. Anna költő és Egri Kati színművész kapta a Szabó Magda-díjat
Szabó T. Anna költő, író és Egri Kati színművész kapta az első alkalommal átadott Szabó Magda-díjat, amely a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselőjének munkássága és személye előtt tiszteleg.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) dísztermében tartott ünnepség után Juhász Anna irodalmár az MTI-nek elmondta, hogy az irodalmi elismerést Szabó Magda jogörököse, Tasi Géza alapította.
A díjat az idei évtől minden évben olyan művészeknek adják át, akik munkásságukkal sokat tettek Szabó Magda munkásságának életben tartásáért - hangsúlyozta Juhász Anna, aki hozzátette, hogy a hagyományteremtő szándékkal alapított elismerést minden évben egy író, valamint egy társművészeti ágban alkotó személy kapja.
A Juha Richárd Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész által készített díjakat Tasi Géza felesége, Raboczky Andrea nyújtotta át a díjazottaknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Szabo-T-Anna-kolto-es-Egri-Kati-szinmuvesz-kapta-a-Szabo-Magda-dijat
--Dsida Jenő-díjban részesült Balázs Imre József
Kiosztotta éves díjait a Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókja. A szervezet székhelyén megtartott ünnepélyes díjkiosztón Dsida Jenő-díjban részesült Balázs Imre József tavaly megjelent, Éjszakák a Zenben (Lector Kiadó, Marosvásárhely – Prae Kiadó, Budapest, 2022) című verseskötetéért, valamint az általa (és Korpa Tamás által) szerkesztett, Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával (Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2022) című kötetért.
További díjakat vehetett át Gabriela Adameșteanu, Ioan-Aurel Pop, Vasile Igna, Virgil Mihaiu.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/dsida-jeno-dijban-reszesult-balazs-imre-jozsef
--Erdélyi írónak ítélték oda idén a Margó-díjat
Kitelepítés című regényével Visky András nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitóján adtak át.
A Kolozsváron élő drámaíró, költő, dramaturg, egyetemi tanárnak a Jelenkor Kiadónál 2022-ben megjelent, Kitelepítés című regényében szereplő kisfiút kétévesen édesanyjával és hét testvérével egy lágerbe telepítik, a református lelkész apát bebörtönzik, az ő történetüket követheti végig az olvasó.
„A Kitelepítés az elmúlt évtized egyik legszebb és legfontosabb regénye, ami mögött jelentős drámaiírói és költői életmű áll. Visky András megtalálta a nyelvet ahhoz, hogy elbeszélje a nehezen elbeszélhetőt, családregényében a hit, a szeretetet és a szabadság segíti a borzalmak túlélését” – idézte a közlemény Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatóját. A döntőbe Bánhidi Lilla Sorsod Borsod című krimije, valamint K. Varga Bence Repedések könyve című novelláskötete került.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kolozsvari-iro-nyerte-iden-a-margo-dijat
Források: https://maszol.ro/kultura/Visky-Andras-nyerte-a-2023-as-Margo-dijat
https://litera.hu/hirek/visky-andras-nyerte-a-margo-dijat.html
--Tonio Schachinger különös felnövésregénye kapta az idei Német Könyvdíjat
Az Echtzeitalter című kötet egy bécsi bentlakásos iskola fojtogató levegőjét mutatja be, ahonnan talán az online gamerek világa jelenthet kiutat. Az osztrák szerző bemutatkozó könyve, a Nicht wie ihr 2019-ben a Német Könyvdíj rövidlistájára került, 2025-ben pedig a Helikon Kiadó Margó Könyvek sorozatában magyar nyelven is megjelenik.
Tonio Schachinger második kötete, az Echtzeitalter (nagyjából: A valósidejűség kora) egy elit bentlakásos iskolában játszódik, amelyet a Habsburgok egykori nyári rezidenciáján alakítottak ki. A légkör régimódi és despotikus. A főhős, a mindössze 15 éves Till Kokorda viszont fütyül a szabályokra és a sznob környezetre, ami körülveszi. Ő inkább az Age of Empires 2. című valósidejű stratégiai játékkal tölti az idejét a tekintélytisztelet elsajátítása helyett. Miután meghal az apja, Till hobbija egyszeriben megélhetésének alapjává válik, az iskolában pedig senki sem tudja róla, hogy igazi online hírességnek számít – ő a világ legfiatalabb Top 10-es játékosa.
De vajon mennyire valós ez a fajta boldogság? Erről szól az Echtzeitalter.
A Német Könyvdíj zsűrije szerint a regény első pillantásra iskolai történetnek tűnik. Ha viszont a cselekmény mélyére nézünk, rájövünk, hogy ennél sokkal több: társadalmi regény, amely főhőse, Till felnőtté válását írja le. Schachinger – fogalmaz a kötetet méltató grémium ‒ finom iróniával tükrözi a jelen politikai és társadalmi viszonyait: a művelt diákokból nyers erő árad, a fantázia és a szabadság megélésének pedig a számítógépes játékok világa kínál számukra helyet. A regény ‒ zárul a rangos díjat odaítélő bizottság indoklása ‒ elbeszélői szempontból briliáns és kortárs módon tárgyalja az irodalom társadalomban elfoglalt helyének kérdését.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/tonio_schachinger_nemet_konyvdij.html
--Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
Átadta 2023-as díjait a csíkszeredai Székelyföld folyóirat. A szerkesztőség épületében található Székelyföld-galériában 2023. október 20-án megtartott rendezvény első mozzanataként Tóth László főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy az olvasást, a kultúrát magát mindenestől átformáló technikai forradalom korában a Székelyföld folyóiratban az állandó értéket látja.
A folytatásban Zsidó Ferenc főszerkesztő kifejtette, hogy huszonhat éves a folyóirat, huszonhatodik alkalommal adják át díjaikat, ez is jelzi azt a következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzák azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, akik az elmúlt években – kiemelten a legutóbbiban – hozzájárultak színvonalának emeléséhez.
Székelyföld-díjban részesült Magyar Zoltán budapesti néprajzkutató (akit Mirk Szidónia-Kata laudált), valamint Káli István marosvásárhelyi író (akit Zsidó Ferenc laudált); posztumusz Székelyföld-díjat kapott Bartha György csíkszeredai műfordító, költő, író (laudálta Mirk Szidónia-Kata). A Székely Bicskarend-díjat idén Háy János budapesti író-költő érdemelte ki, (laudálta Fekete Vince), a Homoródalmás Önkormányzatával és az almási Unitárius Egyházzal karöltve kiadott Szabó Gyula-emlékdíjat pedig Demeter Arnold csíkszentkirályi fiatal költő kapta (a díj jelentőségéről Csete Árpád almási unitárius lelkész beszélt, a díjazottat Fekete Vince szerkesztő méltatta).
Források: https://maszol.ro/kultura/Atadtak-a-Szekelyfold-folyoirat-dijait
https://www.hargitanepe.ro/atadtak-a-szekelyfold-dijakat
INTERJÚ
--„Akkor vagyok boldog, ha írhatok” – interjú Janne Tellerrel, a „Semmi” világhírű írójával
Janne Teller a 2010-es években vált világhírű íróvá, amikor Semmi című könyve sokévnyi hányattatás után berobbant a köztudatba, és a Dániában addig betiltott kötet kötelező olvasmánnyá vált. Németországban például több mint egymillió példányban kelt el, és harminchat nyelven jelent meg eddig. A PesText Fesztivál meghívására október elején – immár sokadszorra – Budapestre látogatott a szerző.
Both Gabi és Ágoston Szász Katalin kérdezgette Janne Tellert, aki a „világhírű író” sztereotípiáját egyetlen pillanat alatt eloszlatta.
A beszélgetés teljes szövege itt olvasható: https://wmn.hu/kult/61071-akkor-vagyok-boldog-ha-irhatok--interju-janne-tellerrel-a-semmi-vilaghiru-irojaval
--„Amikor a Kárpát-medencét elöntötte a hagymás-paprikás szaft” – Nyáry Krisztiánnal új könyvéről beszélgettek
Petőfi trendszetterként tejeldékbe járt, Kosztolányi egy időben nyers koszton élt, Faludy pedig éticsigákon húzta ki a recski kényszermunkatáborban. Nyáry Krisztián Így ettek ők – magyar írók és ételeik című új kötetével harminc alkotó kulináris életébe nyerhetünk bepillantást.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/amikor-a-karpat-medencet-elontotte-a-hagymas-paprikas-szaft-nyary-krisztiannal-uj-konyverol-beszelgettunk/
--Parti Nagy Lajos 70 – Beszélgetés a Litera Klubban
2023. október 12-én ünnepelte 70. születésnapját Parti Nagy Lajos.
A Litera Klub második klubestjén Greff András és Jánossy Lajos beszélgetett vele a Nyitott Műhelyben.
A felvétel, amelyet Valuska Gábor rögzített, meghallgatható a Spotifyon és a Mixcloudon is.
Forrás: https://litera.hu/media/literatv/parti-nagy-lajos-70-beszelgetes-a-litera-klubban.html
--Amikor magas irodalmat emlegetünk, olyasmire gondolunk, ami kifordít önmagunkból – interjú Codău Annamária kritikussal
Csökken-e az irodalom szerepe korunk társadalmában? Hát a kritikáé?
Codău Annamária napjaink egyik legjobb, legfigyelmesebb irodalomkritikusa, egy alapos olvasó, akit untat a túl könnyű irodalom. Konfliktusa is adódott már kritika miatt, de szerinte ezek inkább csak a neurotikus Facebook-kommunikációnk eredményei. Mi ma a kritika szerepe és státusa, van-e még olvasóformáló hatása, mit nevezünk magas irodalomnak, és miért nem kell versenyeznie az instaversekkel, egyáltalán hogyan alakult át az irodalom szerepe az internet és a közösségi média korában – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a vele készült interjú során.
Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/amikor-magas-irodalmat-emlegetunk-olyasmire-gondolunk-ami-kifordit-onmagunkbol-interju-codau-annamaria-kritikussal
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt a Nobel-díjas Louise Glück
Nyolcvanéves korában, 2023. október 13-án elhunyt 2020 Nobel-díjasa, generációjának egyik legbefolyásosabb és leghíresebb esszéistája és költője, Louise Glück.
1943-ban született New Yorkban, apai nagyszülei magyar származásúak voltak. Később egyebek között a Columbián tanult, de nem szerzett diplomát. Első kötete 1968-ban jelent meg (Firstborn). Az évek során munkásságát számtalan díjjal ismerték el (egyebek között megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat és a Pulitzer-díjat is, 2003 és 2004 között pedig az Amerikai Egyesült Államok koszorús költője volt). Költészetében gyakran kiemelik az önéletrajziságot, verseit érzelmi intenzitás jellemzi, előszeretettel nyúlt vissza a mítoszokhoz, természethez, történelemhez, amikor a személyes tapasztalatok és a modern élet összefüggéseiről elmélkedett. Műveiben ugyancsak nagy hangsúlyt kap a trauma (halál, veszteség, kapcsolati kudarcok stb.) vagy épp a vágy ábrázolása.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/louise_gluck_meghalt.html
--Elhunyt R. Kelényi Angelika írónő
Ötvenkét éves korában, 2023. október 16-án elhunyt R. Kelényi Angelika írónő.
Kazincbarcikán született 1970-ben, húszéves koráig élt a szülővárosában, majd Budapestre költözött. 2006 óta Budakalász volt az otthona. Az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán végzett.
2006-tól a Blikk Nők és Tina magazin külsős cikkírója volt. 2012-től a Nőkorszak.hu online magazin főszerkesztője. 2014-ben nyerte el a Terézanyu pályázat fődíját, ezt követően indult el regényírói pályafutása. Több mint kéttucat regényt jegyez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://papageno.hu/intermezzo/2023/10/elhunyt-r-kelenyi-angelika-irono/
--Elhunyt Papp István
2023. október 20-án, életének 92. évében elhunyt Papp István, a magyar könyvtáros-társadalom meghatározó alakja.
1931. november 23-án, Zalaegerszegen született. Tanulmányait Zalaegerszegen és Pannonhalmán végezte, Győrben érettségizett. Könyvtárszakos tanulmányait 1951-ben kezdte el az ELTE Bölcsészettudományi Karán, 1956-ban kapott diplomát. Könyvtárosi feladatokat már a diploma megszerzése előtt is végzett: 1955 nyarától – a tartalékos tiszti tanfolyam előtt és után – pár hónapig a Zalaszentgróti Járási Könyvtárban dolgozott. 1957-től két éven keresztül a Pest Megyei Könyvtárban módszertani, szervezési feladatokkal foglalkozott.
1959-ben került az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjába (KMK), tevékenységét az oktatási osztályon kezdte. Akkori kollégái egybehangzó állítása, visszaemlékezései szerint a képzések első három évének teljes tervező- és szervezőmunkája Papp István vállán nyugodott. Ő maga úgy vélekedett, hogy a KMK létének igazolását nagyon sokszor adta az ebben az időben megalapozott képzési és továbbképzési tevékenység, a résztvevők pedig mindig „magasra tett lécként” élték meg a képzéseket, de elvégzésük után mindig büszkék voltak teljesítményükre. 1962-ben helyettes vezetőnek nevezték ki az OSZK igazgatási osztályára, majd 1965-ben áthelyezték főelőadónak a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályának könyvtári osztályára.
1969 novemberében igazgatóként tért vissza a KMK-ba, az intézményt 1982-ig vezette. Több mint egy évtizedes igazgatói időszakára a Könyvtári Figyelő 2010. évi 4. számában a következőkkel emlékezett vissza – és ez a mondat igazán jellemzi személyiségét: „… a KMK feladatrendszerét az adott helyzetben és szakaszban nem egyetlen erős és személyében országos tekintélyű, all round szakember szolgálhatta a leghatékonyabban, hanem szaktekintélyek és vezetők sora, akik között legföljebb primus inter pares lehetett a vezetőnek kinevezett személy”. Ebben az időszakban tagja volt az IFLA közkönyvtári és könyvtárépítési szekciójának, szerkesztőbizottsági tagként működött közre az IFLA Journal számainak megjelentetésében. 1982 és 1985 között – továbbra is a KMK kötelékében – az Országos Könyvtárügyi Tanács titkári feladatait látta el. 1985-től nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyetteseként dolgozott, Kiss Jenő főigazgatóval együtt ezalatt megvalósították a központi könyvtár teljes átalakítását, fizikai és tartalmi megújulását. A FSZEK-es időszak alatt, 1990 és 1994 között a Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkáraként sokat tett a szakmai szervezet sikeréért.
Nyugdíjas éveinek a könyvtárosszakma szempontjából egyedülálló és sikeres vállalkozása a Horváth Tiborral közösen szerkesztett, az Osiris Kiadónál 1999 és 2003 között megjelentetett, ötkötetes Könyvtárosok kézikönyve. 2004 nyarán a 2003–2007-es könyvtári stratégia megvalósításán munkálkodott, A könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele elnevezésű stratégiai bizottság felkérésére elvállalta a könyvtárosi etikai kódex előkészítő munkálataival foglalkozó bizottság elnöki feladatait. Vezető, irányító szerepének – és nem utolsósorban a témában írt tanulmányainak – köszönhetően 2006 januárjára elkészült és elfogadásra került az etikai kódex, amelyhez még abban az évben magyarázó kötetet is összeállított, A magyar könyvtárosság etikai kódexe – magyarázatokkal, kommentárokkal, kiegészítésekkel címmel.
Élete során szakmai munkájának elismeréseként tizenegy hazai és külföldi kitüntetést kapott, köztük 1981-ben Szabó Ervin-emlékérmet, 1985-ben MKE-emlékérmet, 2000-ben Széchényi Ferenc-díjat.
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-papp-istvan
MOZAIK
--A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?
Milyen kihívást jelent a mesterséges intelligencia (MI) a könyvszakmában? Félnek tőle vagy már használják is az MI-t a könyvtárakban, a kiadókban, az oktatói vagy jogi munkában? Az idei budapesti nemzetközi könyvfesztiválon MI és a könyv címmel tartottak szakértői beszélgetést a jelenleg igen forró témáról.
Mihály Eszter, az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.
Informatikus szakembereik alapszintű programozási feladatok elvégzésére is használják már az MI-t, amellyel szintén időt szabadítanak fel magasabb szintű feladatokhoz. Az MI tehát nemcsak a könyvtárosok, hanem az információtechnológiai szakemberek számára is hasznos eszköz, amely hozzájárulhat a nagy mennyiségű információk feldolgozásához és kezeléséhez. Azt is hangsúlyozta, hogy bár nem lát olyan területet, ahol korlátozni kellene az MI használatát, az emberi felügyelet és kontroll továbbra is elengedhetetlen része a munkájuknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-mesterseges-intelligencia-konyveket-eszik-reggelire/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.