************ ********* ********* ********* *********
********* *********
ReMeK-e-hírlevél
VI. évf. 2011/3. szám
ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a
bakai.magdolna@gmail.com
cimen.
TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból
-Qwiki - a jövő Wikipédiája?
PÁLYÁZATOK
-Családi történelem
-Nyolcvan évesen visszakapni a magyar állampolgárságot
-Hargita megyei kulturális, programok, projektek, rendezvények támogatása
-Gábor Áron rézágyúja
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A történész-könyvtáros Szabó Károlyra emlékeztek Kolozsváron
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-A Biblionet országos program Hargita megyei hírei
-Van vonzereje a könyvnek – maratoni felolvasás Jókai műveiből
-Jókai a Mikes-könyvtárban is
-’A könyvtár életre kel’ - a Maroshévízi Városi Könyvtár projektje
-Meseklub a jégen
ÉVFORDULÓK
-225 éve született Wilhelm Grimm
-Csűry Bálint emlékezete
-Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
-175 éve halt meg Berzsenyi Dániel
-Bodor Ádám 75 éves
KITEKINTŐ
-’Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben’
-Olvasási trendek Magyarországon
HAZAI
-ANBPR-kávéház és tréning Marosvásárhelyen
-Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
DÍJAK
-Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
-Posztumusz ismerik el a Booker-díj örök vesztesét
-Maurizio Serra kapja az első Casanova-díjat
AJÁNLÓ
-Mítoszok a köztudatban
-Korunk-szám a kortárs művészetekről
MOZAIK
-Lehagyták az e-könyvek a papírkönyveket az Amazonnál
-A túlélésért küzdenek a könyvesboltok
-Előkerült Garibaldi könyvtára
-A világ leghosszabb felolvasására készülnek egy börtöncellában
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Digitális hírek az Országos Széchényi Könyvtárból
Referensz-link feloldó funkcióval bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár. A
könyvek egy részére ezentúl már nem csak a MEK/azonosítón alapuló URL- vagy
URN-címeken lehet hivatkozni, hanem a nemzetközileg használt ISBN-azonosítóval
is, az alábbi séma alapján: MEK-ID/isbn/ISBN szám (például: http://mek.oszk.hu/isbn/
A szolgáltatás egyik alkalmazásaként a Wikipédia már be is építette a funkciót
ISBN-keresőjébe. Így, ahol a Wikipédiába hivatkozásként egy könyvet ISBN számmal
adnak meg, arra automatikusan link kerül, ez elvisz az ISBN-keresőbe, amely már
a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában is keres.
A MEK Egyesület az MTA Irodalomtudományi Intézettel együttműködve pályázat
keretében vállalta Mikes Kelemen összes műveinek digitalizálását és
szolgáltatását. Az egyesület külső munkatársa digitalizálta a hat kötetnyi,
közel 7000 oldalt, majd az kétrétegű PDF formátumban felkerült a MEK-be. A
szkennelt anyagot az Intézet korrektúrázta, amelyből egy irodalomtudományi elemző
adatbázis készül.
Az OSZK NKA-pályázat keretében, a kiadó Erdélyi Múzeum Egyesülettel
együttműködve, digitalizálta Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tár
című kiadványának 12 kötetét.
Forrás: OSZK Blog, 2011. február 23., http://nemzetikonyvtar.blog.
KIT hírlevél, 2011. február 23., 8. szám
-Qwiki - a jövő Wikipédiája?
Teljesen átalakítaná az emberek információhoz való hozzáállását a Qwiki, amely
nem szövegesen, hanem képekkel, videókkal és hanggal mutatja be a keresett
szócikket. A szolgáltatás még csak alpha állapotban van, tehát még erősen
kezdetleges, de az eddig látottakból azonban ígéretesnek tűnik a kezdeményezés.
Nem kevesebbet tűzött ki célul a Qwiki, mint hogy megreformálja az
információátadást. A Qwiki hasonlóan épül fel, mint a Wikipédia, szócikkekre
lehet keresni benne. A kapott találatoknál azonban főleg a vizualitásra
helyezik a hangsúlyt. Az ötlet nagyjából két éve született, amikor Doug
Imbruce, a szolgáltatás egyik alapítója Buenos Airesbe utazott, előtte azonban
szeretett volna információt szerezni a városról. Ez szerinte nagyon
hosszadalmas folyamat volt, sok felesleges információval, linkkel, hirdetéssel
találkozott közben - de végül megtalálta, amit keresett. Rájött, hogy a
világnak nem új keresőre van szüksége, hiszen a meglévők jól keresnek, hanem
egy olyan megoldásra, amely rendszerezni és összefogni tudja a találatokat.
Mindannyian láttunk már filmeket, amelyekben a számítógépek összegyűjtik a
szükséges információt és azokat összegezve prezentálják az embereknek; a
Qwikinek pont ez a célja - magyarázzák az oldal alapítói. Megreformálnák a
módot, ahogyan az emberek információhoz jutnak, sokkal emberközelibbé tennék
azt.
Forrás: http://index.hu/tech/2011/02/
PÁLYÁZATOK
-Családi történelem
A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány Családi történelem
címmel pályázatot hirdet. Olyan családi események, életutak bemutatását várják,
amelyek mögött érdekes és fontos, 1970 előtti történelmi események különleges
részleteit is megismerhetjük.
A történet bármelyik országban játszódhat. Idős emberek elmondásaiból származó
régi különleges történeteket szeretnének összegyűjteni. A történelmi részeket
illetően tárgyilagos leírásokat várnak, kérik az egyéni minősítések, politikai
véleménynyilvánítások kerülését.
A munka készülhet riport formájában, de leíró vagy bemutató formában is. Ha
lehetőség lesz rá, az összegyűlt anyagokat nyomtatott formában is szeretnék
megjelentetni.
Az írásokat a www.htmik.hu
oldal ’Családi történelem’ rovatába várják. A témához kapcsolódóan régi
fényképeket is várnak.
Beküldési határidő: 2011. március 31. Eredményhirdetés: 2011. április. A
legjobb pályamunkákat beküldők jutalomban részesülnek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
-Nyolcvan évesen visszakapni a magyar állampolgárságot
Mostanság sokat hallani arról, hogy azok az idős emberek, akik 1940 és 1944
között éltek Erdélyben, nagyon fontosnak tartják, hogy visszaigényeljék magyar
állampolgárságukat. A hajlott hátú nénik, a megrokkant bácsik azt vallják, hogy
számukra ez az anyaországhoz való kötődés jelképe.
Az Erdély.ma irodalmi pályázatot hirdet, amelyre olyan írással lehet
jelentkezni, amelyben a szerzőnek azt kell leírnia - egyes szám első személyben
-, amire szerinte egy ilyen idős néni vagy bácsi visszagondol.
A teljes kiírás itt olvasható: http://erdely.ma/palyazatok.
-Hargita megyei kulturális, programok, projektek, rendezvények támogatása
Hargita Megye Tanácsa minden évben vissza nem térítendő támogatást nyújt a
megyében bejegyzett civil szervezetek számára, kulturális programokra,
projektekre és rendezvényekre. Pályázhatnak Hargita megyei köz- és magánjogi,
fizikai és jogi személyek, amelyek a román törvénykezésnek megfelelően voltak
megalapítva és bejegyezve.
Támogatott tevékenységek:
Hargita megyében a román törvényeknek megfelelően létrehozott és bejegyzett
közjogi és magánjogi, jogi- és fizikai személyek által szervezett kulturális
programok, projektek és rendezvények, amelyek célja a Hargita megyei kulturális
élet serkentése és népszerűsítése. A vissza nem térítendő támogatást tilos
profittermelő tevékenységre fordítani.
A 2011-es évre előirányzott keretösszeg: 180 000 lej. A program futamideje: a
2011-es év. A pályázatok leadási határideje: 2011. március 16., 15,00 óra.
A vissza nem térítendő támogatás igényelhető a pályázati űrlap alapján, amely
letölthető a www.hargitamegye.ro
honlapról.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
-Gábor Áron rézágyúja
Március 15-e az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete,
amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés
megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak
törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi
reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. A forradalmat indító nap
jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság
visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti
ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori
államhatalom. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad
termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
Ennek a történelmi eseménynek az emlékére Székelyudvarhely Város Polgármesteri
Hivatala és a Városi Könyvtár képzőművészeti és kokárdapályázatot hirdet
általános és középiskolás diákok részére. A pályázatra olyan alkotásokat
várnak, amelyek a székelyek részvételét jelenítik meg a forradalomban, emléket
állítva hősiességüknek. Elfogadott minden technika. A pályázat anyagát március
15-én közszemlére teszik a Kőkereszt téren, ahol az ünnepi megnyitó keretében a
nyertesek értékes könyvjutalomban részesülnek.
A munkákat a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kölcsönző részlegére várják
2011. március 11-én 17 óráig. A munkák hátoldalára kérik ráírni a pályázó
nevét, osztályát, iskoláját.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A történész-könyvtáros Szabó Károlyra emlékeztek Kolozsváron
A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban 2011. február 23-án
este mutatták be a Szabó Károly: Napló és tanulmányok című kötetet, amellyel a
Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula nemcsak a könyvtárosok és a
történészek, hanem - a szerző műfordításai okán - a filológusok és általában a
köztudat számára igyekszik „visszacsempészni” egy fontos, de sokáig méltatlanul
mellőzött személyiséget.
A Központi Egyetemi Könyvtár főigazgatója, Doru Radosav a rendezvény alkalmával
intézménye első vezetőjének, a tudós és intézményvezető Szabó Károlynak az
emléke előtt tisztelgett, akiről tanácstermet neveztek el, és akinek a
lomtárban néhány éve megtalált olajportréja most a nagy üléstermet díszíti.
Poráczky Rozália főigazgató-helyettes méltatta a nagy előd pályafutását. Szabó
Károly 1824-ben Köröstarcsán született, korán elkötelezte magát az ógörög és
latin nyelvek, általában a betűk művelésével. Részt vett az 1848-49-es
forradalom és szabadságharcban, 1858-ban az MTA levelező, majd 1871-ben rendes
tagjává fogadta. Mikó Imre felkérésére 1860-ban elvállalta az Erdélyi
Múzeum-Egyesület könyvtárosi tisztségét, Kolozsvárra költözött, és 1890-ben
bekövetkezett haláláig szervezte, gyarapította, vezette az intézményt. Kutatómunkát,
tanácsadást végzett, a könyvtárosi munka minden ágából kivette részét.
Sipos Gábor EME-elnök Szabó Károly bibliográfusi munkáját emelte ki. A most
megjelent kötet tanulmányainak, ismeretterjesztő cikkeinek, levelezésének
részlete, hangulata a 19. század második felét idézi. Sok olyan adattal
szolgál, amelyeket csak hosszas „könyvtári nyomozás” árán lehetne megszerezni.
A kötet bevezetőjét és jegyzeteit Váczy Leona, az egyetemi könyvtár egykori
munkatársa írta, akinek lánya, Bartók Katalin néhány kulisszatitkot árult el a
hallgatóságnak. Édesanyja az 1950-es években kezdett foglalkozni a
könyvtáralapító előd szellemi hagyatékával. A kézirat az 1980-as években gyűlt
össze, de máig ismeretlen okból akkoriban nem adták ki. Gazdag tartalmát Csetri
Elek karolta fel, szorgalmazva kiadását. Váczy Leona értékes munkásságát (70
tudományos munka és cikk, két könyv stb.) még életében elismerték.
Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár
http://www.szabadsag.ro/
A kötetről bővebben: http://www.inkaweb.eu/lib/
-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kiadványszerkesztési és prezentációkészítési feladatok megoldása a
könyvtárban
2011 márciusában és áprilisában több szakmai képzést is szervez a Kájoni János
Megyei Könyvtár.
Kiadványszerkesztés és prezentációkészítés a témája annak a tanfolyamnak,
amelyet az intézmény a Szülőföld Alap támogatásával, a Romániai Magyar
Könyvtárosok Egyesületével közösen szervez. A 120 órás képzésre Csíkszeredában,
a házigazda könyvtár olvasótermében kerül sor 2011. március 9-12., valamint
március 16-19 között. A képzést az OSZK Könyvtári Intézetének szakemberei,
Payer Barbara és Nagy László oktatók tartják, 12 romániai magyar könyvtáros
részvételével. A program célja az, hogy a könyvtárosok számára olyan
információkat nyújtson, amelyek révén megismerhetik a kiadványok
előkészítéséhez, elkészítéséhez, nyomdai kivitelezéséhez kapcsolódó
legfontosabb szakmai tevékenységeket. A képzésben részt vevők megismerik a
kéziratokkal szemben támasztott követelményeket és elektronikus feldolgozásuk
lehetőségeit, elsajátítják a korrektúrázás munkafolyamatát. A megszerzett
alapvető tipográfiai ismeretek birtokában a résztvevők képessé válnak az eltérő
kiadványtípusok sajátosságainak felismerésére; a kiadványkészítés során
használható számítógépes perifériák, digitálisan kezelhető képek, grafikai
elemek és adatállományok legalapvetőbb típusainak használatára.
Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/
Kopacz Katalin igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Biblionet - szakmai tréning Hargita megyei könyvtárosok számára
2011. március 21-31. között, ugyancsak a Kájoni János Megyei Könyvtár
olvasóteremében, a Biblionet könyvtárfejlesztési programban részt vevő Hargita
megyei könyvtárak munkatársai számára szerveznek szakmai tréninget Bedő
Melinda, a megyei könyvtár programfelelőse, valamint Máthé Izabella
irányításával.
Kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak
A Szülőföld Alap támogatásával Kászonaltízben szervezi meg az RMKE és a Kájoni
János Megyei Könyvtár, az OSZK Könyvtári Intézetével együttműködésben, a
Kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak című szakmai tréninget, Hargita megyei
települések könyvtárosai számára, 2011. április 4-7. között. Trénerek: Kőszegi
Ágnes és Törökné Jordán Kata, a Könyvtári Intézet szakemberei. A 30 órás
tanfolyam célja, hogy a résztvevők kommunikációs készségeiket továbbfejlesszék,
megtanulják érthetőbben, világosabban megfogalmazni saját problémahelyzeteiket.
Forrás: Kopacz Katalin igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Megalakult az ANBPR Kovászna megyei fiókszervezete
2011. január 31-én, a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos év eleji szakmai
találkozóján, a jelenlévők megalakították a Romániai Közkönyvtárosok és
Közkönyvtárak Országos Szövetségének (ANBPR) Kovászna megyei fiókszervezetét, 50
alapító taggal (a megye városaiban és községeiben dolgozó közkönyvtárosok és a
Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai), akik közül 46-an jelentek meg az
alakuló ülésen. Meghívottként jelen volt Doina Popa, az ANBPR elnöke, aki
bemutatta a szervezet történetét, céljait és tevékenységét 1990-es
megalapításától máig, illetve beszélt annak alapszabályzatáról és a
fiókalakítással kapcsolatos tudnivalókról. Ezt követően a jelenlévők
szavazással megválasztották a szervezet Kovászna megyei fiókjának vezetőségét,
amely a következő összetételben működik 2012. április 30-ig tartó
megbizatással: Szonda Szabolcs (elnök, Bod Péter Megyei Könyvtár), Găitan
Manoela (alelnök, Bodzafordulói Városi Könyvtár), Lokodi Anna (titkár, Bod
Péter Megyei Könyvtár), valamint, a titkár munkájában közreműködő tagként,
Csergő-Benedek Csilla és Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár),
illetve, tagként, Benkő Gyula (Gyulai Líviusz Városi Könyvtár, Barót), Henning
Emese (Fábián Ernő Községi Könyvtár, Illyefalva). A cenzorbizottság tagjai:
Csüdör Katalin (Kemény Zsigmond Községi Könyvtár, Kézdiszentlélek), Jakabos
Laura (Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely), Tohănean
Eutalia (Szitabodzai Községi Könyvtár).
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Székelyföld határán
Február 2-án a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében könyvbemutatóra került
sor, amelynek tárgya Kádár Gyula Székelyföld határán című, nemrég megjelent
munkája volt. A könyvet bemutatta Szekeres Attila heraldikus, újságíró, a
Háromszék napilap munkatársa. Közreműködtek B. Piroska Klára és Darvas László
színművészek, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagjai. A házigazda
Demeter Lajos helytörténész, könyvtáros volt.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.
Hogyan élnek (együtt) a város szobrai?
A Bod Péter Megyei Könyvtárban idén is folytatódik a jelentős számú közönséget
vonzó előadássorozat, a Háromszéki TÉT-estek, amelynek idei első rendezvénye a
Hogyan élnek (együtt) a város szobrai? című előadás volt. Farkas Ádám, 2010-ben
Prima-díjas előadó, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem professzora,
korábbi rektora, jeles magyarországi szobrászművész tartott vetített képes
előadást Szobrok a városban - Korlátok, kihívások, lehetőségek címmel. Az
előadó a szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a
szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpóziumok és
Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti
bizottságának irányítója, a Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom)
kuratóriumának elnöke, valamint a brit királyi szobrásztársaság tagja. Az
előadásban szó volt előbb a művészet mibenlétéről és hatásmechanizmusairól, a
korszerűség lehetőségeiről, a hagyományok és az újszerűség ellentétéről vagy
együtthatásáról, majd a városi lét művészetigényéről is, végül pedig a
szobrászat lehetőségeiről az épített, tervezett és szervezett közösségi térben,
a városban.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
Írók, könyvek, kiadók a könyvtárban
Könyvvásárhoz hasonlított Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, amikor a
kolozsvári Polis és Kriterion könyvkiadó bemutatta újdonságait, s két szerző,
Cseke Gábor és Egyed Péter találkozott az olvasókkal az Olvasók, olvasatok,
olvasandók című háromszéki közönségtalálkozó körút során. Dávid Gyula, a Polis
Kiadó vezetője rámutatott, Erdélyt nemcsak a Királyhágó osztja ketté, hanem a
Tusnádi-szoros és a Hatod is elválasztja Háromszéket Erdély többi részétől,
olyanképpen, hogy könyveik nem nagyon jutnak el ide, s remélte, ez változni
fog. Hangsúlyozta, az erdélyi magyar irodalom nagy öregjei tartoznak azzal,
hogy szembenézzenek önmagukkal. Ezt egyedül Cseke Gábor tette meg, akinek
Jelentések magamról című vallomása 2009-ben jelent meg, s ehhez szervesen
csatlakozik a tavaly nyomdafestéket látott verseskötete - Szerpentin vándora -,
melynek alcíme - Szigorúan válogatott versek - önmagáért beszél. Az író, költő
megvallotta, nagy kihívást jelentett a kérdés: el lehet-e menni addig, hogy az
ember idegenként tekintsen magára? Ez részben sikerült, néha kudarcot vallott -
mondotta. Egyed Péter filozófus, író, költő felvázolta, mely témák
foglalkoztatják, legújabb, filozófiai esszéket, tanulmányokat tartalmazó
kötetének - Szellem és környezet - bemutatását másodéves tanítványára, Borbáth
Endre bízta. H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója könyvújdonságaikat
ismertette, hangoztatva, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon most már
végéhez ért, esetleg a pótkötet következik majd. A lexikon több mint négy
évtizedes történetét, kálváriáját Dávid Gyula ismertette, s közölte, a pótkötet
főszerkesztése másra vár, no meg háromszor is pénzre, s háromszor is
munkatársakra van szükség hozzá.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://konyvtarunk.blogspot.
Szentgyörgy-néző Látó
Az irodalom egy játék, vegyenek részt benne - invitálták közönségüket 2011.
február 17-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott találkozón a
Marosvásárhelyen megjelenő, egyik legrangosabb erdélyi irodalmi folyóirat, a
Látó szerkesztői. A Szövegidők, lá/étképek című irodalmi esten a
Szentgyörgy-néző Látót Kovács András Ferenc főszerkesztő mutatta be, szólt a
havonta megjelenő irodalmi folyóirat évente kiosztott nívódíjáról, a
Látó-antológiáról, irodalmi színpadáról és a legfrissebb, februári számról.
Vida Gábor, a prózarovat szerkesztője elsősorban tapasztalatairól beszélt,
íróként a legtöbbet azoktól a szerzőktől tanul, akiknek kénytelen visszaadni
műveiket, mondotta. A honlap elkészítésével, gondozásával is megbízott Szabó
Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes az internetes elérhetőség előnyeiről
beszélt, havonta nyolc-tízezren látogatják a Látó világhálós kiadását, sokkal
nagyobb közönséghez jutnak el, mint nyomtatott formában. Demény Péter a jó
esszé ismérveit sorjázta, Láng Zsolt pedig a kritikák, recenziók lényegére világított
rá. A versrovat szerkesztője, Kovács András Ferenc arra biztatta a szerzőket,
bizalommal forduljanak szerkesztőségükhöz, küldjék alkotásaikat. A nagy előd,
az igen szigorú Székely János íróasztalánál ül, de nem tartja magát
tévedhetetlen ítésznek, „a tévedhetetlen emberek elmennek vállalkozónak,
politikusnak vagy népvezérnek”, mondotta. Történetek, vallomások hangzottak el,
majd a szerzők saját műveikből olvastak fel, igazán oldott, vidám, hangulatos
estét varázsoltak, ízelítőt nyújtottak a Látóból, no meg a jó irodalomból.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
Japánok a székelyek között
Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület, Tanizaki Seiko és Seres Bálint
szervezésében február 24-én, a (M)ilyenek a japánok? című rendezvény keretében
a japán kultúrával ismerkedhettek meg az érdeklődők a Bod Péter Megyei Könyvtár
Gábor Áron termében. A rendezvény ötlete Barabás Hajnalka muzeológustól származik,
és tavaly, egy kiállítás utáni beszélgetés közben született meg.
Az ötletes, változatos program jóvoltából senki sem unatkozott, hiszen a
látogatók nem csak megismerhettek, hanem gyakorolhattak is néhány jellegzetes
japán tevékenységet. Ily módon az óvodástól az őt kísérő szülőig vagy
nagyszülőig minden korosztály talált magának elfoglaltságot és látnivalót. A
gyerekek körében nagy sikert arattak a kézműves foglalkozások, ugyanis a
jelenlévő japán fiatalok türelemmel és játékosan vezették be őket az origami és
kalligráfia titkaiba. Vonzónak bizonyult az ikebana, vagyis az ősi japán
virágrendezés művészetének bemutatója is.
A délután egyik nagy sikernek örvendő mozzanatát a Plugor Sándor Művészeti
Líceum drámatagozata, illetve a Művészeti Népiskola színészosztályának
fellépése jelentette. A diákok fiatalos, de kiművelt előadásmódjának
köszönhetően a nézők bekukkanthattak a japán népmesék színes és varázslatos
világába. Ezt követően Csíki Klára, a japán kultúra tisztelője és
népszerűsítője a gésákról tartott érdekfeszítő előadást, amelyet a témába vágó
dokumentumfilm követett, végezetül a jelenlévők megnézhették A homok asszonya
című játékfilmet.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
http://www.3szek.ro/load/cikk/
Fotók: http://www.pluszportal.ro/web/
-A BIBLIONET országos program Hargita megyei hírei
2010 folyamán tizennégy Hargita megyei település pályázott sikeresen a
Biblionet országos program második körében. Az elmúlt év szeptemberének
első napjaiban minden könyvtárba megérkeztek a felszerelések, a könyvtárosok
részt vettek a pályáztató által előírt képzésen. 2011 elejétől a második körben
csatlakozott könyvtárak is készen állnak új szolgáltatások bevezetésére,
amelyeket ünnepélyes keretek között mutattak be a Biblionet-megnyitók
alkalmával, amelyekre február folyamán több könyvtárban került sor: Gyergyóditróban,
Korondon, Csíkdánfalván, Csíkszentkirályon, Zetelakán, Tusnádfürdőn,
Gyergyószárhegyen.
A megnyitó ünnepségekről a sajtó is beszámolt, a gyergyóditrói megnyitóról a
Hargita Népe hasábjain olvashattunk: „Köllő Enikő könyvtáros szerint az új
eszközök birtokában máris elindítanak egy tanfolyamot, amely elsősorban az
idősebb korosztályoknak szól. Puskás Elemér polgármester elmondta, bár a
Biblionet-program nem igényelt önrészt, az önkormányzat 20 000 lejt fordított a
könyvtár korszerűsítésére, hogy az új számítógépes részleg megfelelő
környezetben működhessen.”
Gyergyószárhegyen február 24-én került sor a Biblionet-megnyitóra. „A
szolgáltatás iránt Szárhegyen is nagy az érdeklődés, már zajlik egy
tanfolyamunk, és a következőre is vannak jelentkezők. Bár rövid ideje vannak
felszerelve az eszközök, máris azt tapasztaljuk, hogy aki a korszerű technika
iránti érdeklődése miatt jön el a könyvtárba, az általában könyvet is
kölcsönöz.” - mondta Bartis Edit helyi könyvtáros. Hozzáfűzte, nem csak az
internet használatára, de szkennelésre, nyomtatásra, filmnézésekre is adott
lett a lehetőség a szárhegyi könyvtárban. Az ünnepélyes átadáson Ferencz Ervin
atya, a szárhegyi ferences kolostor szerzetese is megosztotta gondolatait a
jelenlévőkkel. Bedő Melinda, a program megyei koordonátora tájékoztatása
szerint Hargita megyében, a megyeszékhelyen kívül, 33 könyvtár büszkélkedhet a
program által lehetővé tett új szolgáltatásokkal. Mindenütt a helyi ötleteknek,
igényeknek megfelelően veszik hasznát az eszközöknek, a könyvtárakban tartott
számítógép-felhasználói tanfolyamokra főként az idősebb korosztály részéről
mutatkozik nagy igény.
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Hargita Népe, 2011. február 2.
http://szekelyhon.ro/hirek/
-Van vonzereje a könyvnek - maratoni felolvasás Jókai műveiből
A 2009-ben elindított Mesemaraton folytatásaképpen, az idén Jókai Mór műveiből
szervezett maratoni felolvasást Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja 2010. február
15-én. Mind az olvasók, mind pedig a rendezvénybe bekapcsolódó települések
számát tekintve nagyobb méreteket öltött az idei felolvasómaraton. Három ország
41 településén több ezren adták kézről-kézre aznap a Jókai-köteteket.
Kárpátalján, Magyarországon és Románia számos megyéjében olvastak fel Jókai Mór
regényeiből, novelláiból a rendezvénynek köszönhetően.
A Mesemaratonként útnak indított rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, a
gyermekek által leginkább kedvelt műfaj keretein túllépve mára rangos
felolvasómaratonná nőtte ki magát. Az olvasás szeretetének, illetve a
tematikusan megjelölt író - idén Jókai Mór - tiszteletének jegyében szervezett
olvasási maraton újabb és újabb iskolákat, könyvtárakat, településeket és
megyéket kapcsolt be a rendezvénybe, de az ismételten részt vevő helyszínek
esetében is nagyobbak a mutatók. Tavaly öt megye képviseltette magát, és a 16
településen összesen 2526 résztvevő olvasott, idén a megyék sora kettővel
bővült (Szeben és Szatmár), a települések száma 41-re duzzadt, a résztvevők
összesített végső adata még nem derült ki, de 3500-nál többet sejtetnek a
részeredmények. Tavaly Székelyudvarhelyen 530-an olvastak, idén a Városi
Könyvtár mellett az Orbán Balázs, illetve a Móra Ferenc általános iskola is
helyszínt biztosított a rendezvénynek, így az olvasók száma jóformán
megduplázódhatott – mondta el László Judit szervező. A Hargita Megye Tanácsa
által indított, Összetartozunk elnevezésű programnak köszönhetően pedig újabb
szórványvidékek kapcsolódtak be az olvasásba. Így Beszterce-Naszód megyéből tíz
településen mintegy 600-an adták kézről-kézre Jókai köteteit, de Aranyosszék, Szeben
megye és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott. Továbbá Budapesten,
Balatonfüreden és a kárpátaljai Beregszászon, illetve Nagyszőlősön is
hasonlóképpen felolvasást tartottak. De a szervezők ugyanolyan örömmel fogadták
az Udvarhelyszék, Csík, Tusnád és Gyergyó vidékéről újonnan jelentkező
településeket is.
A résztvevők természetesen zömmel a diákok voltak, de a székelyudvarhelyi
Városi Könyvtárban például a hat-hét éves elsőstől a „hetvenkedő” idősebbekig
minden korosztály mikrofon mögé ült könyvvel a kezében.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Jókai a Mikes-könyvtárban is
Könyverdőben, meseszőnyegen hallgatták a Jókai-meséket a kisiskolások a
sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárában, ahol tizenegyedik
osztályos diákok olvastak fel a nagy regényíró meséiből. A Mikes Kelemen
Elméleti Líceum könyvtára, sok más könyvtárhoz hasonlóan, csatlakozott a Jókai
Mór műveiből szervezett maratoni felolvasáshoz, amelyet a székelyudvarhelyi
Hargita Megyei Hagyományőrzesi Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja
kezdeményezett. 6 felsős diák, 6 órán át, összesen 375 gyereknek olvasott fel.
A csoportok félóránként váltogatták egymást.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/
http://mikeskonyvtar.blogspot.
-„A könyvtár életre kel” - a Maroshévízi Városi Könyvtár projektje
A televízióval és az internettel kell felvenniük a versenyt a könyvtáraknak, ma
már kevésbé vonzó a polcokon sorakozó könyvek látványa, ezért bővíteni kell a
tevékenységet - ennek lehetőségeiről szólt az a, könyvtárosok számára tartott
képzéssorozat, amely 2011. február 10-én zárult Maroshévízen.
A könyvtár életre kel címet viselő projekt 18 résztvevővel indult, és egy
online elméleti képzéssorozat után gyakorlati modullal ért véget a település
könyvtárában. A képzések révén Hargita és Kovászna megyei könyvtárosok tettek
szert olyan, gyakorlatba ültethető tudásra, amely a könyvtárak iránti
érdeklődést erősíti.
A Maroshévízi Városi Könyvtár tavaly a Biblionet-program keretében megpályázott
egy egyéni szakmai fejlődést célzó programot, a fiatal könyvtárosok nyári
táborát, amelynek résztvevői vállalták A könyvtár életre kel című projekt
gyakorlatba ültetését, hogy a könyvtárosok vonzóbbá, mozgalmasabbá tehessék a
bibliotékákat - számolt be a Hargita Népének Lazăr Viorica szervező, a hévízi
könyvtár igazgatója. A tapasztalatcsere és tanulás lehetőségét ki kell
használnunk, kétségtelen, hogy nyitottnak kell lennünk az újdonságokra - mondta
Kisné Portik Irén, aki a gyergyószentmiklósi könyvtárat ötödmagával képviselte.
Bedő Melinda, a Romániai Közkönyvárosok Országos Egyesülete megyei
fiókszervezetének elnöke kifejtette: szerinte a korszerű technikának be kell
épülnie a könyvtárba, a könyvtári szolgáltatásoknak az igényekhez kell
igazodniuk.
Forrás: Hargita Népe, 2011. február 14.
-Meseklub a jégen
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár Meseklubjának gyermekcsapata
a jégpályán karnevált szervezett. Dénes Mária, a kör vezetője szerint a
rendezvény elérte a célját, a gyermekeknek sikerült a könyvtár falain kívül is
bizonyítaniuk a könyvek világához való ragaszkodásukat, valamint átérezhették
ismét a közösségerősítő tevékenységek pozitív hatásait.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/
ÉVFORDULÓK
-225 éve született Wilhelm Grimm
225 éve, 1786. február 24-én született Hanauban Wilhelm Grimm német író,
irodalomtörténész, nyelvész, a Grimm-mesék egyik „atyja”. Wilhelm és egy évvel
idősebb bátyja, Jacob neve elválaszthatatlanul összefonódott a köztudatban.
Életük is párhuzamosan futott: mindketten jogot tanultak, majd Kasselben és
Göttingenben lettek könyvtárosok és egyetemi tanárok.
Nevüket az 1812 és 1815 között két kötetben kiadott, Gyermek- és házi mesék
című mesegyűjtemény - a Grimm-mesék - tette világhírűvé. Az országot járva
jegyeztek le a szájhagyomány útján őrzött népmeséket, megőrizve azok stílusát,
kifejezésmódját és sajátos világát, de itt-ott csiszolva, alakítva rajtuk.
A 160 nyelvre lefordított mesegyűjtemény a legolvasottabb német irodalmi
alkotások egyike, s méltán vonult be a világirodalom történetébe. A Grimm-mesék
magyarul 1861-től mintegy 250 kiadást értek meg, s nagyban befolyásolták a
magyar mesekincset. Hanau, a fivérek szülővárosa főterén állított szobrot
világhírűvé vált „fiainak”. A közeli Kasselban található a háromemeletes Grimm
Múzeum, amelynek külön érdekessége, hogy a lépcsőház falára a Grimm-testvérek
életének történetét írták.
Teljes írás: http://erdely.ma/kultura.php?
-Csűry Bálint emlékezete
125 éve született a Szatmár megyei Egriben Csűry Bálint, a magyar
nyelvjáráskutatás legnagyobb, nemzetközileg elismert alakja. Az Erdélyi Magyar
Közművelődési Egyesület, a Szent István Kör, valamint a Hagyományos Kultúrát
Megőrző és Támogató Szatmár Megyei Központ a Református Főgimnáziummal karöltve
2011. február 11-én, a nyelvész születése 125. és halálának 70. évfordulója
alkalmából megemlékezést szervezett.
Máig érvényes, amit róla halálakor Szabó T. Attila hangoztatott: „Csűry igazi
tudósegyéniség volt. Ebből a szempontból a tudományművelőknek ahhoz a ritka
fajtájához tartozott, akiknek már egyetemi hallgató korukban kialakul
tudományos érdeklődési körük, és a meglátott eszmények, célok munkálásában
töltik el egész életüket... Csűry még 1908-ban hozzákezdett szülőföldje, a
Szatmár megyei Szamoshát magyar népnyelvének alapos tanulmányozásához. Saját
faluja, Egri nyelvének, anyanyelvjárásának belső ismeretére támaszkodva,
gyűjtőmunkájának célja e nyelvjárás teljes szókincsének összegyűjtése volt.
Mintegy huszonöt évi gyűjtő-kutatómunkának eredményeképpen 1935–36-ban jelent
meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában kétkötetes Szamosháti Szótára;
ez több mint 1000 lapon felöleli a címben jelzett vidék szókincsének csaknem
teljes anyagát.”
Forrás és teljes cikk: http://www.hirlap.ro/mh/cikk.
-Száz éve született Lakatos Demeter csángó költő
Lakatos Demeter, az első híres csángó költő 1974-ben bekövetkezett haláláig
volt lakatos és sofőr, hogy világot lásson, volt vajgyári főgépész, de a
szabófalvi színtársulat vezetője és szerzője is. Versei értékes
nyelvdokumentumok. A száz éve született Lakatos Demeter az iskolában nem
tanulhatott, így hát küzdött a betűk nélküli magyar lelkével, ahogy egyik
méltatója írja a jubileumi alkalomra megjelent Csángó tükör különszámában.
Első, propagandista versei románul jelentek meg, ám amikor egy Reményik
Sándor-verssel találkozott, akkor eldöntötte, hogy ő magyar és magyarul
szeretne írni. Az emlékére alakult Lakatos Demeter Egyesület közel húsz éves,
és az évforduló alkalmából olyan rendezvénysorozatot terveznek, amelynek révén
a csángó falvakban megismertethetik Lakatos Demetert a magyarul tanuló
diákokkal.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
-175 éve halt meg Berzsenyi Dániel
A magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja, Berzsenyi Dániel költő
százhetvenöt éve, 1836. február 24-én hunyt el. Berzsenyit a magyar
klasszicizmus legnagyobb alakjának nevezzük, ám képeiben, verseinek érzelmi
telítettségében már a romantikát előlegezte meg. Az antik líra szinte
valamennyi műfajában otthonosan mozgott, ám igazi nagyságát ódái (A magyarokhoz
I., II.), elégiái (Levéltöredék barátnémhoz), episztolái (Vitkovics Mihályhoz,
Dukai Takách Judithoz) és elégiko-ódái (Közelítő tél, Osztályrészem) jelezték.
A magyarokhoz című ódájához Kodály Zoltán komponált zenét.
Teljes írás: http://www.erdely.ma/kultura.
-Bodor Ádám 75 éves
2011. február 22-én ünnepelte 75. születésnapját Bodor Ádám Kossuth- és József
Attila-díjas író. Első novellája 1965-ben jelent meg a kolozsvári Utunk
folyóiratban, négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel.
1969-től, a kötet megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975
között tagja volt a Romániai Írók Szövetségének. 1982-ben települt át
Magyarországra, 1991-ben nyerte meg a Holmi folyóirat novellapályázatát a
később megjelent, Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. Ez a
sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus külföldön is nagy sikert
aratott. Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és
1975-ben a Romániai Írók Szövetségének prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és
2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-,
1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában
vehette át a Kossuth-díjat, „a közép-kelet-európai történelem meghatározó
léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi
megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű
ábrázolásáért”. Bodor Ádámot 75. születésnapja alkalmából az ünnep előestéjén,
február 21-én köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Szegedy-Maszák Mihály
irodalomtörténész mondott bevezetőt, Szűts Miklós beszélgetett az ünnepelttel,
Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Szilágyi
István és Vincze Ferenc pedig Bodor-írásokból olvasott fel.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
KITEKINTŐ
-Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben
Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben című jelentést tavaly áprilisban tette
közzé az Amerikai Könyvtáros Egyesület. Ebből az derül ki, hogy az utóbbi
években egyre nagyobb számban fordulnak a könyvtárhoz az amerikaiak. A trend
már évek óta megfigyelhető volt, és a válság alatt még inkább felerősödött. A
jelentésből a következő fontos megállapítások emelhetők ki:
- Jelentősen nőtt az internethasználat 2007 óta. Az intézmények több mint 71%-a
kínál ingyenes internet-hozzáférést. Wifi a könyvtárak több mint 80%-ában
érhető el.
- Az amerikaiak 96%-a szerint az iskolai könyvtárak jelentős szerepet töltenek
be az oktatásban azzal, hogy minden gyereknek lehetőséget kínálnak az olvasásra
és a tanulásra (az iskolai könyvtárak finanszírozási forrásai szintén apadtak).
- A felsőoktatási könyvtárakban a fizikai és a virtuális használati mutatók
jelentősen növekedtek. A diákok 95%-a a saját felsőoktatási könyvtára honlapját
legalább heti rendszerességgel használja.
- Az amerikai könyvtárak továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek a
kisebbségek és a hátrányos helyzetűek ellátására.
- A könyvtárépítések jobban haladtak 2009-ben, mint ahogyan azt korábban
gondolták a recesszió miatt. Ennek az lehet az oka, hogy a címzett támogatások
korában elkezdett építkezéseket még végigvitték. (ref.: Tóth M.) Humanus; ALA,
2011. február 23.
Forrás: KIT hírlevél, 2011. február 23., 8 szám.
-Olvasási trendek Magyarországon
A magyar társadalom olvasási szokásainak alakulásáról, a könyvolvasás fiatalok
körében való népszerűsítéséről, az e-könyvek elterjedésének lehetőségeiről
beszélgettek könyvtárosok, kiadói szakemberek és társadalomkutatók egy nemrég
készült felmérés eredményeinek fényében 2011. február 9-én Budapesten. A
Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már
tavaly decemberben közzétették. A február 9-i beszélgetésen a szakemberek a
háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés egyik legfontosabb
megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az
olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek
között.
Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható magyarországi fellendülése Huszti
Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható,
hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek
megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és „szerzőépítéssel” való
támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok
megnyerése szempontjából. Tovább erősíthette az olvasást a kiadványok számának
megugrása is - tette hozzá.
Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását
emelte ki, amelynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak
szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való
boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre
inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága - hangsúlyozta.
Teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?
HAZAI
-ANBPR-kávéház és tréning Marosvásárhelyen
2011. március 14-16. között a Romániai Közkönyvtárak Országos Egyesülete
(ANBPR) Végrehajtó Bürójának tagjai, együttműködésben az IREX szervezet
szakembereivel, Marosvásárhelyen szervezik meg a Regionális ANBPR Kávéházat a
Központi Régió számára (március 14-én). Március 15-16-án tréninget szerveznek
az ANBPR szervezeti menedzsmentje, valamint az ANBPR és területi
fiókszervezeteinek kapcsolata témakörében. A regionális kávéházak szervezését a
2009-es Országos Konferencián kezdeményezték, ezek a rendezvények a
könyvtárosok számára közérdekű témakörök kötetlen és kreatív megbeszélésére
nyújtanak lehetőséget. A március 14-én sorra kerülő kávéház megbeszéléseire
várják a megyei fiókszervezetek tagjait, megyei, városi és községi
könyvtárakból egyaránt (egy fiókszervezetből maximum 10 személy vehet részt).
A március 15-16-án szervezett szakmai tréning elsősorban a szervezeti
menedzsment kérdéseire összpontosít, ezért elsősorban az ANBPR megyei
fiókszervezeteiben vezető funkciót betöltő könyvtárosokat, szervezetenként 3
személyt várnak a tréningen való részvételre.
A rendezvények helyszíne a Maros Megyei Könyvtár, jelentkezési határidő 2011.
március 4. Kapcsolattartó személyek: Monica Avram, a Maros Megyei Könyvtár igazgatója
(monavram@yahoo.com) és
Ramona Dragomir könyvtáros, a Maros Megyei Könyvtár munkatársa (rammona_d@yahoo.com).
Tel.: 0744–972–040 vagy 0265–262–631.
Forrás: Doina Popa, ANBPR-elnök
-Felmérés az olvasási tendenciákról a székelyudvarhelyi könyvtárban
Túlnyomó többségben nők veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, a fiatalok
interneten kívánják felkeresni, az alkalmazottak barátságosak, szolgáltatások
szempontjából pedig a régió legjobbjai közt van - ez derült ki a
Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban frissen összegzett felmérésből.
Könyvtárlátogatási és könyvtárhasználati szokásokra, valamint az intézményről
kialakított képre volt kíváncsi a székelyudvarhelyi intézmény, ezért tavaly
augusztusban a Nyitott könyvek éjszakáján egy internetes kérdőívet indított
útjára. A biblioudv.ro
honlapon 2010. december végéig lehetett kitölteni a tizenhét pontot tartalmazó
kérdőívet, a beküldött válaszokat 2011 januárjában összegezték. Szabó Károly
igazgató szerint a kutatás eredménye arányaiban megegyezik egy másik, nemrég
végzett papíralapú felmérés eredményeivel, és az éves statisztikából is ezek
igazolódtak vissza. A könyvtárlátogatók zömét még mindig a nők teszik ki, az
olvasók átlagosan havonta egyszer keresik fel a könyvtárat, főként
könyvkölcsönzés céljából, a legkelendőbb olvasmányok a klasszikus és modern
irodalom, valamint a szakkönyvek.
„A legfontosabb, hogy a látogatók elégedettek a könyvtár nyújtotta
szolgáltatásokkal, a felmérésből az derül ki, hogy intézményünket otthonosnak,
könnyen elérhetőnek látják” – sorolta Szabó Károly. Az igazgató elégedetten
vette tudomásul, hogy a visszajelzések szerint a könyvtár alkalmazottai
segítőkészek és mosolygósak. A felmérés eredménye azonban a hiányosságokra is
fényt derít, ismerte el Szabó. Lévén, hogy ez egy internetes felmérés volt,
tehát az internetfelhasználók töltötték ki a kérdőíveket, leginkább az online
katalógust hiányolták a szolgáltatások közül. S bár az intézmény technikai
felszereltsége jónak számít a régióban, a kutatásból az derül ki, hogy főként
az online szolgáltatásokat hiányolják az internetező fiatalok. Ennek
létrehozását egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozzák, de a közeljövőben
mindenképp sor kerül erre is, ígérte az igazgató. Az intézményvezető azt is
elmondta, hogy továbbra is hangsúlyt fektetnek a könyvtár arculatára és az
állomány fejlesztésére.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/
http://erdely.ma/kultura.php?
DÍJAK
-Hubbes Éva kapja a Monoki-díjat 2011-ben
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetősége Hubbes Éva nyugalmazott
könyvtárosnak ítélte az EMKE 2011-es Monoki-díját.
Hubbes Éva a Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosaként végzett
tevékenységéért,
a történeti szakkönyvtár helyreállításáért, a könyvtári és helytörténeti
tudományos kutatás terén végzett több évtizedes kiváló munkásságáért, a
kutatómunka önzetlen támogatásáért részesül az elismerésben.
Hubbes Éva laudációját Róth András Lajos, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos
Könyvtárának vezetője fogja mondani. Néhány részletet idézünk ebből: „A
könyvtár rendezési és működési elveinek tisztázása és meghatározása után, a
használható leltárkönyvek, a haszonnal forgatható történeti katalógus - időt, fáradtságot,
nagy szakértelmet és odaadást igénylő - helyreállítása mellett szerepének és
szorgalmi feladatnak tartotta az egyre inkább megnövekedő érdeklődést
kielégítendő (saját) adatbázis létrehozását, mely munkájának mai napig is
élvezői vagyunk. Ezen kutatómunka során születhettek meg olyan tanulmányok,
amelyek az udvarhelyi időszaki sajtótermékek teljes listáját, elérhetőségét, a
református kollégium történetét, tanárai és a helyi értelmiség munkásságára
vonatkozó ismereteket tartalmazták. Hogy ez milyen minőségű munkát jelentett,
azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Romániai Magyar Irodalmi
Lexikon Székelyudvarhelyre vonatkozó szócikkeinek zöme az Ő tollából származik.
Vagyis úgy gyűjtött, épített adattárat a számítógép korabeli hiányában is, hogy
példaértékű lehet napjaink számára, és azt is értésünkre adja, hogy az ilyen
munkához nem annyira digitális infrastruktúrára, mintsem inkább (követendő)
helytállásra, szorgalomra, elkötelezettségre, emberi kitartásra van szükség. Az
egykori - a szó legszorosabb értelmében vett – nagyon kézműves módon, levélbeli
kapcsolatokon keresztül szervezett és lebonyolított tudományos munka
születésébe, fenntartásának lehetőségeibe csak az tud beletekinteni, aki veszi
a fáradságot és beleolvas Hubbes Éva több kötetre és több tucat korabeli
tudósra, kutatóra, érdeklődőre kiterjedő levelezésébe. Ezekből a személyére
jellemző alaposság, pontosság, a tudományos igény, a határidők betartása, a
megszólítottak tisztelete, a segítőkészség szűrhető le. Munkássága ezáltal
nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egyetemes magyar kultúra részévé is
válhatott, akárcsak az Országos Széchényi Könyvtárral történő együttműködése
során a kollégiumi könyvtárban felhalmozott és évszázadokon megőrzött, a
második világháború után megmaradt régi magyar könyveknek a Régi Magyarországi
Nyomtatványok köteteibe besorolt, gyakran unikumnak bizonyuló tételei is.
Egy interjújában Hubbes Éva a kutatómunka lehetőségeiről faggatva fejti ki a
módszere lényegét: ’... a napi munka adta lehetőség kihasználása az
adatgyűjtésre, az állandó cédulázás’ - akár az íróasztal fiókjának is. Viszont
ez tette lehetővé, hogy oly művelődéstörténeti tanulmányok, kiadványok
születhessenek, melyek saját nemzeti kultúránk történelmi fontosságára
irányítják, irányították a tudós szakemberek figyelmét. A tudományos munka
mellett, nem kerülte el a figyelmét az állandó és következetes
ismeretterjesztés sem, számtalan hely- és művelődéstörténeti közleményt
jelentetve meg.”
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök, RMKE-levelezőlista
Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely
-Posztumusz ismerik el a Booker díj örök vesztesét
Beryl Bainbridge brit írónő öt alkalommal is szerepelt a Booker-díj végső
jelöltjei között, de soha nem kapta meg a rangos irodalmi az elismerést. A
2010-ben elhunyt szerző előtt most egy különleges, Best of Beryl elnevezésű
díjjal tisztelegnek a Booker szervezői.
Beryl Bainbridge írónőt a „Booker nyoszolyólányaként” emlegették, mert bár
mindig a közelében járt, soha nem kapta meg az angol nyelvterület legrangosabb
irodalmi díjának számító elismerést. A brit írónőnél többször egyetlen
szerzőnek sem sikerült felkerülnie a legesélyesebbeket felvonultató szűkített
listára: 1973-ban a The Dressmaker (A varrónő), 1974-ben a The Bottle Factory
Outing, 1990-ben az An Awfully Big Adventure, 1996-ban az Every Man for Himself
(Közelebb hozzád, Istenem) és 1998-ban a Master Georgie című könyvével került
karnyújtásnyira a Bookertől.
Most az öt könyv közül a nagyközönség segítségével akarják kiválasztani a
legjobbat. A Booker-díj honlapján (http://www.themanbookerprize.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2011/
-Maurizio Serra kapja az első Casanova-díjat
Maurizio Serra olasz diplomata kapja Malaparte, élet és legenda című
biográfiájáért az idén első alkalommal odaítélt Casanova francia irodalmi
díjat. Serra, aki jelenleg Olaszország nagyköveteként dolgozik az UNESCO-ban,
biográfiájában Curzio Suckert olasz író életével foglalkozik. Suckert Malaparte
álnéven írta meg Kaputt (1944) és A bőr (1949) című regényeit, amelyekben a
második világháború szörnyűségeivel foglalkozik.
A nőcsábász Giacomo Casanova (1725-1798) íróról elnevezett Casanova-díjat
Pierre Cardin olasz-francia divattervező hívta életre az elmúlt évben. Az
ötezer euróval járó irodalmi kitüntetést olyan nem francia európai író
kaphatja, akinek nevéhez legalább egy francia nyelvű könyv fűződik.
Forrás: http://www.szabadsag.ro/
AJÁNLÓ
-Mítoszok a köztudatban
Játékos és komoly, tudományos és ismeretterjesztő is Kányádi András
irodalmárnak, a párizsi Keleti Civilizációk és Nyelvek Intézete (INALCO)
tanárának első kötete: A képzelet topográfiája című munkája tavaly jelent meg a
kolozsvári Komp-Press Kiadó Ariadné Könyvek sorozatában, célja pedig, hogy
hozzájáruljon a magyar nyelvterületen nem kellőképpen művelt
interdiszciplináris műfaj, a mítoszkritika megismertetéséhez és meghonosításához.
Három-három tanulmányt olvashatunk a négy tematikus egységben, a hellenizmus
idején született szerelmi mítoszok (Daphnis és Chloe, Hero és Leander, Philemon
és Baucis), a szörnyetegek (Minótaurusz, Kékszakáll, Drakula), a pusztító
nőiesség (Lilit, Salome, Lorelei) és egy történelmi alak, Casanova mítosszá
válása kapcsán. A könyvet - a szerző jelenlétében - 2011. február 23-án, az
Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében mutatta be Horváth Andor, a Korunk
főszerkesztő-helyettese.
Kányádi András könyvében az irodalom folyamatosan mondja és újramondja magát.
Eleve ez az irodalom, különösképpen a világirodalom lényege: az újjászületés és
az újjászülető ismétlés, azóta, hogy leírták az első betűt. A kötetben a
különböző hangok állandóan fölerősítik, folytatják, variálják egymást; már-már
olyan ez, mint egy bennünket körülvevő, dongó, zsongító nagy kórus: amellett,
hogy ebben a szerző a kórusvezető és megszólaltatja a hangokat, saját hangját
is a kórus élére helyezi - magyarázta Horváth Andor. Utalt arra, hogy az emberi
élet nagy témái - szerelem, halál, jó, rossz - körül szövődnek és születnek meg
a „nagy témák”, egyúttal pedig a világ értelmezése is.
A kolozsvári születésű Kányádi András a Babeş-Bolyai Tudományegyetem
magyar-francia szakán diplomázott, majd Párizsban, a Sorbonne-on szerzett
doktorátust összehasonlító irodalomból. 2005-től tanít a párizsi INALCO-n, főbb
kutatási területe a mítoszkritika és a közép-európai eszmetörténet.
A kötetről és a könyvbemutatóról: http://erdely.ma/ajanlo.php?
http://www.szabadsag.ro/
-Korunk-szám a kortárs művészetekről
Izgalmas olvasnivalót kínál a Korunk idei februári lapszáma arról a kortárs
művészetről, amely nem a kiállítótermekben és a múzeumokban, hanem az utcán,
valamint a mindennapi életvilágunk egyre szervesebb részévé váló új
médiaeszközök csatornáin keresztül vesz körül. A kánonfeszegető esszék egyrészt
a hazai gyakorlatból mindeddig hiányzó megközelítésben hiteles művészetként
tárgyalják a graffitit és az ahhoz hasonló underground művészeti törekvéseket.
Forrás: http://maszol.ro/kultura-
MOZAIK
-Lehagyták az e-könyvek a papírkönyveket az Amazonnál
Fontos fordulópontjához érkezett az e-könyvek története azzal, hogy a világ
legnagyobb internetes könyváruházában már megelőzik a nyomtatott könyveket az
eladások számát tekintve. Az Amazon.com már 115 e-könyvet ad el minden 100
puhafedeles könyv után - jelentette be a vállalat, a CNN híradása szerint. Jeff
Bezos, az Amazon.com alapító vezérigazgatója szerint sokkal korábban érték el
ezt a fordulópontot, mint ahogy várták, ráadásul úgy, hogy a nyomtatott könyvek
eladásai is folyamatosan növekednek. A vállalat eladásai az Amerikai Egyesült
Államokban 50, nemzetközi szinten 26 százalékkal növekedtek az elmúlt egy
évben. (Origo, 2011. február 9.)
Forrás: KIT hírlevél, 2011. február 9., 6. szám
-A túlélésért küzdenek a könyvesboltok
Ahogy előtérbe kerülnek az e-könyvek és az internetes könyveladások, egyre
inkább a túlélésért küzdenek a hagyományos könyvesboltok. Azt még nem tudni,
hogy mi lesz a fennmaradásért folytatott harc kimenetele, a szakma mindenesetre
feszülten figyeli, hogyan próbálnak megküzdeni a problémával a legsúlyosabban
érintett nagy amerikai könyves cégek.
A második legnagyobb amerikai üzlethálózat, a Borders Group, amely nagyjából
ötszáz boltot tart fent az Egyesült Államokban, 2011. január végén kénytelen
volt bejelenteni, hogy a fizetésképtelenség határán áll, és hitelei
átütemezésére lesz szükség. Sok elemző nyomban csődről beszélt, illetve a
bolthálózat eladását emlegette lehetőségként. A Barnes and Noble, az első számú
amerikai könyvesbolthálózat már tavaly jelezte, hogy veszteségei miatt boltjai
eladásáról vagy egyéb stratégiai lehetőségekről tárgyal.
A világ könyvesboltjai vigyázó szemüket Amerikára vetik, és az ottani
tapasztalatok leszűrésével igyekeznek felkészülni a várható változásokra -
mutatott rá Mike Shatzkin, a nemrégiben New Yorkban megrendezett Digital Book
World konferencia egyik szervezője.
Az internetes áruházak nemcsak alacsonyabb áron kínálnak számos terméket, de
egyre több könyv digitális formában is letölthető pillanatok alatt a különböző
e-könyv olvasókra, például az Amazon Kindle-jére vagy az Apple iPad-jére.
Shatzkin szerint az utóbbi három év mindegyikében több mint kétszeresére nőtt
az e-könyv-eladások száma.
A következő években a hagyományos könyvesboltok piaca 72 százalékról 25
százalékra zsugorodik, ami kétharmados veszteséget jelent - jósolta a
szakember, aki szerint a könyvpiac átalakulása során a következő tíz évben a
könyvesboltok polcainak 90 százaléka válik feleslegessé, és az Egyesült
Államokban működő több mint 1200 nagy könyváruház helyett úgy 150 kisebb méretű
boltra lesz csupán szükség.
Az Amazon januári jelentése szerint az internetes áruház már jelenleg is több
Kindle-könyvet ad el, mint papírra nyomtatottat: az amerikai piacon 115 e-könyv
jut száz hagyományos kötetre. „A könyvesboltok két módon veszítik el
vásárlóikat: részint az e-könyvek, részint a papírkönyvek online eladása révén.
A hagyományos könyvek internetes eladása most 25 százaléka a könyvesboltinak,
az e-könyvforgalom pedig elérte a nyomtatott könyvek eladásának tíz százalékát”
- összegezte az adatokat Shatzkin.
Forrás és teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?
-Előkerült Garibaldi könyvtára
Livornóban a városi könyvtár lakatra zárt raktáraiban megtalálták az olasz
országegyesítő Giuseppe Garibaldi könyvtárát, amelyet márciusban kiállítanak. A
vörösingesek vezére olaszul, angolul és franciául is olvasott. Garibaldi
(1807-1882) kötetei az ezernyolcszázas évek vége óta porosodtak a livornói
könyvtárban. A városnak egykor Garibaldi utolsó feleségétől született, Clelia
nevű leánya ajándékozta az értékes könyveket; a Garibaldi-gyűjtemény többi
kötete Caprera szigetén maradt, ahová Itália hőse önkéntes száműzetésbe vonult
és ott is halt meg.
A Livornóban feledésbe merült összesen 1184 könyvről kevesek tudtak, a
nagyközönség még sohasem láthatta Garibaldi könyvtárát, amelyet március 16-án,
az olasz egység 150. évfordulóján állítanak ki.
„Ha sikerül pénzt szereznünk, a kiállítás után a könyvek önálló múzeumba
kerülnek” - mondta Mario Tredici kulturális tanácsos a sajtónak. A könyvek
segítenek megismerni Garibaldit. Az olasz szabadsághős történelmi és földrajzi
műveket olvasott, kedvelte a francia Louis Figuier által írt tudományos
sorozatot botanikáról, emlősökről és rovarokról. Megvolt neki Shakespeare
összes műve és Walter Scott regényei is, a Biblia olasz és angol nyelven. Külön
szekciót alkotnak a hajózási szakkönyvek, amelyeket Garibaldi a Princess Olga
nevű hajóján őrzött. Számos könyvet rajongóitól kapott - a dedikációk között
román nyelvű is van. Érdekesség, hogy a könyvek között egy sem akad a
szabadkőművességről vagy az ezotériáról, holott Garibaldi ezek nagymestere
volt.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?
-A világ leghosszabb felolvasására készülnek egy börtöncellában
A világ leghosszabb felolvasásának rekordját szeretnék felállítani német
egyetemisták Karl May műveiből, a német író egykori mitweidai cellájában. A
rekordkísérlet tervét Ludwig Hilmer médiakutató eszelte ki, aki gyermekkora óta
rajong May kalandregényeiért.
A bambergi Karl May kiadó szerint összesen 55 napra lenne szükség az író teljes
életművének felolvasásához, de a szervezők 51 nap alatt teljesítenék a
Gefangene Visionen (Foglyul ejtett látomások) elnevezésű tervet.
Winnetou és Old Shatterhand karakterének megalkotója 1870-ben márciusától
májusig 51 napot töltött a 7 négyzetméteres cellában csalás és lopás miatt.
A rekordkísérlethez diákok színészeket, politikusokat, írókat és egyéb
közismert személyeket is szeretnének megnyerni. A cellában eltöltött órákról az
interneten is követhető lesz az élő közvetítés.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu