Pénzes Lóránd a szentivánlaborfalvi katolikus egyházi épületek
The buildings belonging to the Catholic Church in Szentivánlaborfalva/ Sántionlunca
The
village is situated east from the Brasov-Tg. Secuiesc road. It is a
village with 800 inhabitants. The vast majority are Hungarians
belonging to 3 denominations: Catholic, Reformed and Unitarian. The
actual Catholic church was built on an originally medieval one that had
been transformed and rebuilt in different centuries. The exact date of
the shaping of the actual building is not known. The Catholic community
owns a Baroque chapel that is situated in the north-eastern side of the
village. This chapel was built by the noble family Szent-Iványi and
served as a burial memorial. It was built with the title of the Beate
Mariae Virginae in 1819 by Gábor Szentiványi, a member of the Hungarian
Diet.
A
háromszéki ikerfalu a Feketeügy jobb partján, a Szépmezői-medence
keleti részén fekszik, melyet hosszan metsz a Brassót Kézdivásárhellyel
ösz-szekötő országút. A 800-as lélekszámú falut tíz fő kivételével
magyarok lakják, akik viszont három vallásfelekezet, a katolikus, a
református és az unitárius egyház tagjai. A két világháború között
épített ortodox temploma is van a falunak, de hívei zömében, mintegy
húsz fő, ,,székely módra", azaz csak papíron görögkeleti.
Az
Uzon községhez tartozó település hajdan két különálló falu volt.
Szentiván és Laborfalva közigazgatásilag 1899-ben egyesült
Szentivánlaborfalva néven. A faluhatár az unitárius templomtól délre
húzódott, de az egykori különállás jegyei a faluképben mára már
nyomtalanul eltűntek, csupán árnyalt felekezeti határ vonható. Míg
Szentiván inkább katolikus, addig Laborfalva többnyire unitáriusnak
mondható.
A terület, ahol fekszik, már II. András király 1224-ben kibocsátott kiváltságlevelében előfordul terra Sicolorum terre Sebes néven.1 Mivel
a plébánia a leghamarabb benépesített szék területén fekszik, így
feltételezhetjük, hogy legkésőbb a 13. század végén már állnia kellett
a kőtemplomnak. Sepsiszentiván első írásos emléke az 1332-37-es
tizedjegyzéknek köszönhető, amely alapján már a Keresztelő Szent János
tiszteletére felszentelt, önállóan működő plébániáról szerzünk
tudomást. Ekkor János nevű papja 16 régi báni dénárt fizetett be a
pápai tizedbe, míg 1334-ben tíz verőcei dénárt szolgáltatott az adóba.2
A
13. századi kőtemplom meglétére utal a templom szerkezete is: a déli
homlokzaton magasan sorakozó ablakok, a nyugati sarok kivételével a
támasztópillé-rek hiánya és a félkörívesen záródó szentély. Erről a
templomról azonban semmilyen írásos emlékünk nem maradt fenn.
Valószínűleg ennek a középkori templomnak a helyén áll ma is a
Keresztelő Szent János tiszteletére emelt istenháza.
A
katolikus templom a falu szentiváni részén, egy enyhén emelkedő dombos
részen fekszik, keleti tájolással. Építészeti vonásaiból középkori
eredetére következtetünk, mely többszöri átépítéssel, esetlegesen az
alapokig történő lebontásával nyerte el mai formáját. A mai templom
építésének pontos dátuma, építő mesterei nem lelhetők fel, csupán a
kisebb átalakítások követhetők nyomon, mint azt az alábbiakban is látni
fogjuk.
A templom nyugati homlokzatának
közepén emelkedő karcsú és arányos barokk tetősisakos, ún.
hagymatornyán volutás szegélydísz övezte a legfelső ablakot, amely
egyéb tagozó elemekkel együtt áldozatul esett egy 20. századi
javításnak. A torony nyugati falán 1820-ban állított feliratos kőtábla
hirdeti, hogy a tornyot Henter Ferenc és neje, a törökszentmiklósi
Al-mássy Krisztina javítatta.
A templom
egyhajós, egyszerű belső terének nyugati részén emelkedik a karzat,
amelyet br. Henter Anna emeltetett. A mellvédjén elhelyezett 1779-es
évszám a befejezés évét jelzi.
Figyelemre
méltó a sekrestyeajtó faragott szemöldökgerendája, amely az
unitáriusoktól 1724-ben visszaszerzett templom Henter család által
végeztetett javításának évét jelezheti: 173(0). A reneszánsz stílusú,
végtelen virágorna-mentikás díszítés fogja közre az ugyancsak
reneszánsz pajzsba foglalt Henter-címert: a nyakán átnyilazott, bal
lábán álló darut. Az 1754-ben bárói rangot nyert Henter család két
tagjának, Zsófiának és édesapjának, Ferencnek a szentély falán
elhelyezett epitáfiumai, gazdag díszítésük és olvasható verses
feliratuk révén értékesnek számítanak a művészettörté-netben.3
A Kovács Miklós erdélyi püspök idején készült 1830-as canonica visitatio szerint
a templom oltára alatt volt a katolikus Henter család kriptája,
amelynek lejárata ,,sine ingressu extra Ecclesiam". Ugyanakkor
megjegyzik, hogy ezt a kriptát a család temetkezésre soha sem
használ-ta,4 lejáratról más írott forrás nem is emlékezik
meg. A kripta nyomait még nem lelték fel, falkutatást és a szentély
padlózatának kibontását nem végezték el. Mivel a kommunizmus vége fele
a templom padlózatát felszedték és teljes egészében lebetonozták, félő,
hogy erre nem is kerül sor.
A templom
mai berendezése a 19. századból származik. A templom titulusát ábrázoló
főoltárkép Fograssy Mihály püspök adománya. A déli mellékoltáron álló
lourdes-i Mária-szobor Temesváry Gerőné adománya, a Szent
Antal-szobornak pedig Jánó Borbála az adományozója. A keresztúti képek
szintén adomány révén kerültek a templomba. Az 1824-es canonica visitatio a
Keresztelő Szent Jánost ábrázoló főoltárkép mellett beszámol két másik
oltárról is. Egyik egy Nepomuki Szent János tiszteletére emelt oltár,
amelyet a helyi Lajos család költségén készíttettek, a másik egy, a
Henterek által Szent Anna tiszteletére emelt oltár.5 A
mellékoltárok áldozatul estek a 20. század eleji átalakításoknak. A II.
vatikáni zsinat után a szószéket és az áldoztatórácsot bontották le. A
templomi berendezések holléte nem ismeretes.
Történeti összefoglaló
Mint
az erdélyi püspökség keleti részén fekvő plébániáinak zöme, a
sepsi-szentiváni plébánia is a kunok térítésére alapított
viszontagságos életű milkovi püspökséghez tartozhatott annak 16.
századi pusztulásáig. Ezt követően kerülhetett az erdélyi püspökség
fennhatósága alá, annak 1566-os fennállásáig, amikor a protestantizmus
terjedésének hatására országgyűlési rendelettel megszüntették. A
plébánia történetét röviden összefoglaló Tódor József plébános állítása
szerint ebben a vészterhes időben a szentiváni ecclésiához tartoztak
azon környékbeli falvak katolikusnak maradt hívei, kik a reformáció
térhódítása következtében plébánia, illetve katolikus pap nélkül
ma-radtak.6
A reformáció a
faluban a hívek unitárius hitre való átállását eredményezte, a
katolikusnak maradt hívek a szomszédos uzoni nemes család, a Mikesek
udvari kápolnájába jártak le szentmisére. Az erdélyi
Habsburg-berendezkedéssel a katolikusok helyzete megváltozott. 1716-ban
Mártonffy György személyében újból lett katolikus püspöke Erdélynek, s
ezzel együtt a főbb állami hivatalokban is újból megerősödött a
katolikus jelenlét. Ez a faluban is éreztette hatását, hiszen 1724-ben
a szentiváni katolikus báró Henterek visszavették - erőszakkal - az
unitáriusoktól a hajdani katolikus templomot és a hozzá tartozó
javadalmakat.7 Ezt követően kijavíttatták a templom
megrongált falait, amit megörökített a sekrestyeajtó felirata is. A
templom visszaszerzését követően nem került azonnal helybeli katolikus
pap a hívek gondozására, holott a Henter testvérek közül Gáspár ez
időben már katolikus pap volt. A hívek gondozását valószínűleg
Kézdivásárhelyről vagy Brassóból kijáró szerzetesek végezhettek
1731-ig, amikortól szentiváni plébánosként Fülöp Ilyés ferences
szerzetes neve ismeretes. Ettől kezdve már nem szakadt meg a szentiváni
plébánosok sora.
A katolikus nemes,
országos tisztségeket is birtokló Henter család a katolikus hívek
pártfogójaként már a 18. században bebizonyította, hogy nemcsak
templomot foglalni, de templomot fenntartani is tud. 1775-ben a romos
állapotban levő tornyot építtette újjá saját költségén br. Henter
Ferenc és felesége, Almássy Krisztina. Ezt az építkezést örökítette meg
1820-ban a templomtorony homlokzatán elhelyezett tábla a következő
felirattal: Ex VOTO AEDIEICARUNT ILL (ustrissimus) D.(ominus)
FRANC(iscus) L(iber) B(aromis) ENTER DE S(epsi):SZ(ent). IVÁNY S C
l.l.ET AP.(ostoli) Cl.:REGE MA(ies)T(a) TIS CAMERARIUS ET INC(lusis)
SEDIS SIC(ulicalis)HAROMSZEK SUPR(emus) IUDEX REGIUS ET CHARISSMA
CONT(esa) HORA LISS (ima) ILL(ustrissi) MTA D(omina): B(eata):
CHRISTINA ALMÁSI AO SALUTUS 1774 SUB AD MDUM R. DUD. IOANNE CSÁKI
PIEBANO EJUSDEM ECLESIl SZSIVN (Sepsiszentivány).8
A
templom javítását tovább folytatta a Henter család, akik közül Henter
Anna a templom kórusát építtette újjá és látta el kőfallal, mint ahogy
azt a karzaton húzódó 1777-es évszám is hirdeti. E két főúri hölgy volt
az első, aki a templomban bemutatandó szentmisére alapítványokat tett.
Almási Krisztina 1778-ban és 1780-ban 83, illetve 16 Ft értékben, míg
Henter Anna 1815-ben 100 Ft értékben. Ezen összegek azonban, ahogy azt
a Domus bejegyzéséből megtudjuk, kölcsönadás révén elkallódtak.
1800-ban
a hívek összefogása révén újrafödték a templomot és ,,kifehérítet-ték",
de e javítások is áldozatul estek az 1802. októberi földrengésnek, mely
számos középkori székelyföldi templom összeomlását okozta, köztük a
sepsi-szentivániét is. A hívek így három évig ismét templom nélkül
maradtak. Ez idő alatt a katolikusok az uzoni Mikes család udvari
kápolnájában vettek részt szentmisén. Henter Anna és a hívek
összefogása révén az istenházát sikerült a régi alapokon nyugodva
1805-re alapjaiból újjáépí-teni.9 Ekkor nyerte el a templom a mai, ún. népi barokkos formáját.
A
templom javításának következő állomása 1830-31, amikor zsindellyel
újrafedték és piros festékkel lefestették a torony födelét. A
templomhajót 1840-ben, majd 1876-ban újból befödték, ez utóbbi
alkalommal az uzoni Temesváry János gondnok költségén. Ugyancsak az ő
költségén deszkakerítéssel vették körül a templomot,10 s felállították a mostani főoltárt, amelyhez a Keresztelő Szent János titulusú oltárképet Fogarassy Mihály püspök ajándékozta.11
Mivel
a hagymasisakos torony födele 1880-ra romos állapotba került, a
szent-iványi Apor Gábor, a király személye körüli miniszteri titkár
adománya révén a torony új fedélszerkezetet és bádogtetőt kapott.
Az
ezt követő évben a hívek és Temes-váry János főgondnok hathatós
segítségével sikerült kicserélni a templom kis orgonáját, 210 Ft
költséggel megvásárolták a kolozsvári Szent Péter-templom elő-nyomós, 4
változatú kisorgonáját, melyet Kolonics kézdivásárhelyi orgonaépítő
mester kijavított s a templomba behelyezett.
1890-re
újra halaszthatatlanná vált a templomnak és magának a nemrég javított
toronynak a fedése. Kreigher Péter vállalkozó 1988 Ft-ért elvállalta a
munkát, de a munkálatok során kiderült, hogy a torony felsőgerendái is
kicserélésre szorulnak. A brassói főesperes Möller Ede vármegyei
mérnökkel kiszállva megállapította a kárt, s a Római Katolikus Státus
Igazgatótanácsától a 700 Ft-os többletköltség kifizetését kérelmezte,
amelyet a Státus a korábbi költségekkel együtt készséggel folyósított.
A hívek közül többnyire a nagybirtokos Apor, Szentiványi, az uzoni
Temesváry család adományozott jelentős összeget, de így is csak a
kiadások egytizedét tudták saját erőből pótolni. A Státus nagylelkű
segítsége nélkül a javításokat, melyek révén a torony 62 cm-rel
megemelkedett, nem tudták volna elvégezni. 1892 tavaszán 90 Ft
költségen kifestették a templomhajót, illetve kijavították a megrongált
padokat.12
A
templomjavítások nem merítették ki teljesen a hívek adakozási kedvét,
hiszen a 19. század végén kezdődött nagy adakozási hullám alapozta meg
a templom mai vagyonát. Így Henter Sámuel 200 Ft-ot adományozott a
templom számára, a Seethal család színezüst öröklámpást és hármas
oltárcsengettyűt, Temesváry Jánosné egy lourdes-i Mária-gipszszobrot, a
misekönyvek tartására szolgáló festett szekrénysort, aranyozott
fonallal átszőtt szószéktakarót, illetve hat ezüst oltárgyertyatartót,
id. Szentiványi Józsefné pedig egy kék casulával és két színezüst
gyertyatartóval gyarapította az egyház vagyonát. Temesváry Gergelyné
egy db fehér arannyal átszőtt széles velumot, egy db Jézus szent szíve
képet, Seelinger Károlyné két db piros lobogót ajándékozott nyéllel
együtt az egyház számára.13
A
templomi felszerelést is sikerült gyarapítani a háborús időkben
azáltal, hogy a püspöktől új monstranciákat kapott ajándékba a
szentivánlaborfalvi és maksai egyház, így a régit, az 1731-ből valót
elküldték az egyházi múzeumnak. A hívek adománya révén vásárolt az
egyházközség új búcsújáró feszületet, feltámadási szobrot, pénzszedő
perselyt. Jánó Borbála hajadon a Szent Antal-szobrot adományozta
állvánnyal és a hozzá tartozó persellyel együtt a templomnak, melyet
1916. július 2-án megáldottak és a templomba helyeztek.
Az
egyházközség épületei, vagyis a papi és a kántori lak a katolikus
Henterek kegyurasága alá tartozott, így az ő gondoskodásuk révén épült,
s mivel a hívek nagyobb része jobbágysorban élt, saját költségén maga a
plébános javíttatta, mint ahogy az Török Ferenc esetében is történt.
Volt azonban arra is példa, hogy a plébános a Guberniumhoz intézett
támogatást kérő felirata eredményre vezetett, ahogy az 1809-ben
történt, amikor a plébánia 459 Ft-nyi javítási költségeit csaknem
teljes egészében fedezte a Főkormányszéktől kapott támogatás.
Rill
Albert plébános 1921. szeptemberi elhelyezése után a szentiváni hívek
Kopatz Gergely óradnai plébános személyében új lelkipásztort kaptak. Az
ő plébánoskodása alatt 1924-ben került részletes javítás alá 10 000
lejes költséggel a templom, amelyet a kifestés után Szőcs Géza brassói
festő freskókkal is díszített. Szent Cecília képe a kórusba, a hajóba
Jézus szíve és a szentélybe a Szentháromság került.14 A
80-as évek földrengései következtében a mennyezet beomlott, így a
freskók is részben tönkrementek. Helyreállításuk nem történt meg, s a
mennyezetre mindent takaró lambéria került.
Az
egyházközség barokk emlékei közé tartozik a falu északkeleti szélén
található Szent-Iványi család boltozatos sírkápolnája. A kápolnát és az
alatta levő kriptát a család országgyűlési képviselő tagja, Szentiványi
Gábor építette 1819-ben Beate Mariae Virginae titulussal.15 Sokszögletű
záródású keleti végén ún. huszártorony emelkedik. Nyugati homlokzatán
háromkaréjos barokk oromfal magasodik az eszterhéj felé.
Jegyzetek
1 Szádecky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, Budapest, 1927,31-32.
2Erdélyi Okmánytár II. (1301-1339) Jakó Zsigmond (szerk.) Budapest, 2004, 10801082,
3 Korodi Hajnalka (szerk): Ikerfalu a Feketeügy mellett, 37-39.
7 A
sepsiszentiváni nemes Henter család, illetve jobbágyaik a reformációt
követően is a katolikus hiten maradtak, s hitük gyakorlására udvari
kápolnát, illetve papot tartottak fenn a 18. század elejéig. Ekkor
ugyanis Henter Mihály fiai, János, Elek és Dávid visszakövetelték az
unitárius falutól az őseik hozzájárulása által épített templomot, s
mikor a communitas megtagadta azt, erőszakhoz folyamodtak. Orbán Balázs
Szentivánról szóló leírásában részletesen beszámol az eseményről. 1725.
karácsony első napján a katolikus Henter testvérek a csernátoni Kálnoki
Mihály segítségével egy század dragonyost hoztak, s az imádkozó híveket
kikardlapozták a templomból s rávették az unitárius híveket olyan
kötelezvény aláírására, melyben megígérik, hogy a kepét ezentúl a
katolikus papnak adják. Az unitáriusok nem nyugodtak bele az erőltetett
végzésbe, de a F őkormányszékhez intézett többszöri írásbeli
tiltakozások mindvégig eredménytelen maradtak. A templom a hozzá
tartozó papi lakkal mindvégig a katolikusok tulajdonában maradt.
8 Fordítása: Fogadalomból
építette a nagyságos sepsiszentiványi báró Henter Ferenc úr, az
apostoli felség belső kamarása, Háromszék székely szék főkirálybírója
és a nagyságos gróf
Almási Krisztina az üdvözülés 1774. évében, Csáki János ugyanazon Sepsiszentiván plébánosának gondoskodásával, in. Bordi Zsigmond Lóránd: A sepsiszentiványi katolikus templom alapfeltárása, Szentivánlaborfalva, 2007. 2.
9Schematismus 1882, Albae Carolinae, 43.
10 A szakirodalom nem tud arról, hogy a sepsiszentiványi templom kőfallal lett volna körülvéve.
11 Sepsiszentiváni Historia Domus 18651984, 2.
12 Domus 4.
13 Ezen tárgyak egy része az 1968-as banki hitelesítés idején még az egyházközség tulajdonában megvolt.
14 1924. május 18-i Egyháztanácsi Jegyzőkönyv, in: Szentivánlaborfalvi római katolikus plébániai Egyháztanács és Iskolaszék Jegyzőkönyve 1924. május 28-tól 1943. december 31-ig.