Könyv: Jennet Conant: 109 East Palace – Robert Oppenheimer and the Secret City of Los Alamos; Simon & Schuster, 2005. július 10.

Korábban a Manhattan Projektet mindig úgy képzeltem el, mint ahol összeülnek a világ legjobb és leghíresebb fizikusai, hogy saját tudományterületük határainak feszülve létrehozzák a felülmúlhatatlan tömegpusztító fegyvert, az atombombát. Az igazság azonban mindettől messze jár. A bomba születése valódi dráma, amely terhes az emberi tulajdonságoktól, erőtől és törékenységtől – tudhatjuk meg Jennet Conant frissen megjelent könyvéből. A szereplők, ennek a különös folyamatnak a játékosai: tudósok, katonák, műszaki alkalmazottak és családjaik, akik mindannyian együtt élték meg a bomba születését a titokzatos Új-mexikói sivatagban. Vajon ki gondolta volna közülük, hogy egyszer még az ő munkájuk eredményének tulajdonítják majd a híres, világháborút követő „Baby Boom”-ot? Vagy hogy a katonai projektek ellen fellépő nőmozgalmak egyszer még iskolák, templomok, könyvtárak és rádióállomások alapítására veszik rá az egykori Los Alamos-i projektvezetőt, Leslie R. Groves tábornokot? Pedig mindez ma már történelem.

A könyv címe a folyamatot menedzselő központi iroda címére utal, amely Santa Fe városában volt és a projekt kapujaként szolgált a külvilág felé. A kötet főszereplője azonban J. Robert Oppenheimer, aki szerző szerint egy személyben tette egyáltalán lehetővé mindazt, ami a projekt eredményeként megvalósult. E géniuszról azóta könyvek légiói jelentek meg, Conant azonban új szemszögből közelíti meg a kulcsszereplőt is (ebben minden bizonnyal komoly segítségére volt, hogy nagyapja, James B. Conant a Manhattan Projekt egyik adminisztrátora volt). Az újszerű megközelítés lényege, hogy a szerző bemutatja Oppenheimer családjának megkerülhetetlen szerepét a projekt sikerében. Sok esetben feleségén, Kittyn keresztül menekült meg a külvilág erőteljes érdeklődése és az ellenséges szándékok, a kommunisták elől. A tervben részt vevő tudósok és katonák közötti állandó feszültséget szintén e mindezidáig rejtett szereplő oldotta fel Oppenheimer környezetében. Akinek egyébként – bár szüksége lett volna rá – még így sem adatott tökéletesen megfelelő környezet a munkára, köszönhetően belső vívódásának a bomba sorsát illetően, valamint külső tényezőknek, mint az állandóan szimatoló Joe McCarthy szenátor vagy a professzor első számú riválisa, Teller Ede.