’Jegyzet’

Uram,

Eljött az idő, hogy körültekintően elgondolkozzunk a következő esztendőről. Jelenlegi helyzetünk különlegesen ígéretes, ám ezzel egyidejűleg különlegesen nehéznek is tűnik. Az ígéret megcsal bennünket, amennyiben azt állítja, hogy Ön megnyeri a választásokat. Ez hazugság, hiszen a politikában semmire sincs garancia. Így csupán annyit állapíthatunk meg, hogy jelenlegi tudásunk és ismereteink alapján Önnek igen jó esélye van rá, hogy az Egyesült Államok negyvenhatodik elnöke legyen. Ugyanakkor Ön lehet a polgárháború óta az első olyan vezetője a nemzetnek, amelyet nem a Republikánus vagy a Demokrata Párt jelölt e tisztségbe. Ez egyúttal az egyik legfontosabb előnye is. Azzal, hogy létrehozta új pártunkat, egyúttal elnyerte annak elnökjelöltségét is, valamint maga mögött tudhatja a szervezet teljes támogatását – szemben riválisaival.

A különleges nehézség, amilyennek ez a bizonyos következő esztendő ígérkezik, szintén érzéki csalódás, amennyiben azt sugallja, hogy Önnek feltétlenül győznie kell. Elvégre 164 év története bizonyítja a kétpártrendszer rendíthetetlenségét. Márpedig kérdéses, hogy ez-e a megfelelő alkalom az újításra, hiszen Franklin Delano Roosevelt 1933-as sikere óta talán most függ a legtöbb a hivatalba lépő adminisztrációtól. Amennyiben komolyak a szándékaink, akkor az előttünk álló kihívás nem csupán a győzelem megszerzéséről szól, hanem hogy utat találjunk a gazdasági problémákkal való sikeres szembenézésre. Ez a legfontosabb feladatunk: hogy a majdani kampány legkülönbözőbb részei számára egységesen gazdasági háttérprogramot tudjunk alkotni. Nem a részletekről beszélek – arra itt és most nem lenne elegendő hely, s nyugodtan rá is hagyhatjuk azokat a szakpolitikusainkra. De egy egyszerű lista a tennivalókról nélkülözhetetlen. Úgy kell hozzálátnunk ehhez a kampányhoz, mint az utolsó és egyetlen esélyhez arra, hogy Ön az Ovális Irodába kerüljön.