- Strém Kálmán halála után a család kérésére behelyeztettem Strém tulajdoni részébe, mint a közjegyző által megbízott tulajdonos. Később a taggyűlés megválasztott ügyvezető igazgatónak. Amikor lezárul a hagyatéki eljárás, az én hivatalos feladatom megszűnik, viszszaadom a tulajdonosi megbízatásomat az örökösöknek. Tehát pillanatnyilag a tulajdonosi jogokat gyakorlom, de nem vagyok kedvezményezettje ezeknek a tulajdonosi jogosultságoknak, hanem csak ellátom ezt a szerepet.

- Ön a Novotrade Rt vezetője, és többek között könyvterjesztéssel is foglalkozik... Mi vezette ebben a döntésben?

- Több mint tíz éve veszek részt különféle rendezvények szponzorálásában Strém Kálmánnal, rendszeresen jártam a koncertjeire, és családilag is jó barátok voltunk. Úgy láttam, hogy a család körül nem nagyon van olyan profi üzletember, aki az ügyeket rendbe tudja tenni, át tudja tekinteni. Az általam ismert koncertszervező cégek egy személyre épülő vállalkozások. Nem könnyen látja át őket a kívülálló.

- A hagyatéki eljárás lezárultával minden megbízatása megszűnik, vagy ezt még nem tudja?

- Még nem tudom. Szeretnék továbbra is segíteni az örökösöknek. Nem valószínű, hogy ügyvezetőként, hiszen főállásom is van. De ez a folyamat még sokáig eltarthat, és akkor szeretnék kiszállni, amikor úgy ítélem meg, hogy minden a helyére került. Ha van jövőkép és működési rend. Vagy megszüntetjük a céget.

- Ki hozza meg az ilyen típusú döntéseket?

- A tulajdonosok, de a megszüntetést nem tartom valószínűnek. Erre a tevékenységre nagyon nagy szükség van, számítanak rá a zenészek, a szponzorok, a közönség.

- Most hogyan folyik a döntéshozatal?

- Jelenleg én hozom a döntéseket. Természetesen megbeszélem az örökösökkel, folyamatos kapcsolatban vagyok velük. Ez nem válságmenedzselés, csak éppen akkor, ha egy ilyen nagy formátumú ember hirtelen kiesik egy ennyire bonyolult munkafolyamatból, fel kell térképezni, kivel mit beszélt meg, milyen megegyezéseket kötött, milyen iratok vannak a cégnél.

- Ön egy jelentős szellemi hagyaték örökébe is lép.

- Nem vagyok zenei szakember, számítok a cégben dolgozó két fiatal, hozzáértő munkatársra, akik azonban még nem üzletemberek. Ők pontosan tudják, milyen volt Strém ízlésvilága és gondolkodása, tehát tovább tudják vinni az általa kialakított hagyományt, én pedig segítek nekik az üzleti rész áttekintésében. A későbbi zenei irányultság kérdése nem merült fel, azt folytatjuk, amit Strém Kálmán elkezdett és megtervezett. 2007-ig egy sor hangversenyt kell lebonyolítani.

- Strém Kálmán mindennel foglalkozott: szakmai vezetéssel, szellemi arculattal, menedzsmenttel, kapcsolattartással.

- Én ezek közül a menedzselést és a szponzorokkal való kapcsolattartást tartom a saját feladatomnak. Ezt a munkamegosztást megértették az irodában.

- Tervez fölvenni zenei menedzsert?

- Nem, hiszen van kettő is, tehetségesek, műveltek, fiatalok, tettre készek: Ács Ildikóés Havas Katalin.

- Új koncerteket ezek szerint egyelőre nem terveznek?

- De igen. Jakobi Lászlóval most indítjuk el a 2006/2007-es zongorabérletet. Ez teljesen új sorozat. Tízrészes, nagyszabású vállalkozás lesz, kiváló művészekkel. Főszponzora a T-Com. Csupa remek szólóest, részben a Művészetek Palotájában, részben a Zeneakadémián.

- Nagyjából másfél hónapja van a hivatalában. Mi történt eddig?

- A stabilizálás megtörtént. Tudjuk, milyen feladataink, kötelezettségeink, kintlévőségeink, szerződéseink vannak. Viszonylag precízen tudjuk, mi történt a cégben. Kálmán ezt nemigen osztotta meg senkivel, de mára sikerült a partnerekkel rekonstruálni a szóbeli megállapodásokat is. Mi tartjuk magunkat mindenhez, amit Kálmán megígért, s ehhez sok segítséget kaptunk a Zeneakadémiától meg a fellépő művészektől.

- Nagy várakozás, izgalom és feszültség övezi a 2009-es Haydn-évforduló előkészületeit. Nyilván tudja, hogy itt darázsfészekbe nyúl.

- Pontosan ismerem a helyzetet. Ez ügyben Bozóki András miniszter, Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Csány Éva, a Műemlékek Állami Gondnoksága igazgatója fogadott, beszéltem az ügy minden fontos szereplőjével. Megállapodtunk abban, hogy a harcokat félretéve megpróbálok egyezségre jutni a felmerült pénzügyi és egyéb kérdésekben, és közösen kidolgozunk egy javaslatot a kulturális kormányzat számára, miként hasznosítsa a zenei örökség szempontjából a Műemlékek Állami Gondnoksága, a Haydn Társaság és a 14 éve Fertődön komolyzenei koncerteket rendező Strém Kft a fertőd-eszterházi Esterházy-kastély nyújtotta lehetőségeket. Létrehozunk egy együttműködési tervet, amelynek keretében a szakmai kompetencia alapján megosztjuk a feladatokat.

- Ki lesz a projekt művészeti vezetője?

- Szakmailag maximálisan a Magyar Haydn Társaságra szeretnénk támaszkodni, amely vállalta, hogy a teljes 2006-os hangversenyprogramot véleményezi, illetve öszszeállítja a "Haydn Eszterházán" műsorát. Ezzel megpróbáljuk pacifikálni az elviselhetetlenül feszült helyzetet. Nincs az a szponzor és nincs az a minisztérium, aki és amely szívesen segít olyan projektekben, ahol a résztvevők egymást ölik. Pragmatikus szellemű kibékülést kezdeményeztem, melynek célja elsősorban a lehető legjobb program megszervezése. Itt csak a kompromisszumok segíthetnek.

A program összeállítására mindenképpen azok a zenetudósok hivatottak, akik a téma a legjobb ismerői. Ez nem állami feladat, és nem is a MÁG által kinevezett intendáns feladata, aki a jelenlegi programtervezetben négy alkalommal szerepel mint előadó, ami természetesen elfogadhatatlan. Varga Kálmán ígérete szerint a 2006-os programról szakmai egyeztetést tartunk, s a feleknek ott kell közös álláspontot kialakítaniuk. Az MHT vezetősége kijelölt egy bizottságot, amely ezeket a tárgyalásokat lefolytatja. A bizottságot Székely András vezeti. Úgy tudom, Somfai László professzor nem vesz részt a bizottságban, de tanácsaival segít. Malina János is tagja a bizottságnak.

- Sürget az idő, a 2006-os koncertek a nyakukon vannak...

- Sőt igen késő van. Sürgősen szükség van arra, hogy az érdekeltek egy asztalhoz üljenek. Február 20?ig kell beadni az NKA-pályázatokat. Rövid idő alatt egyezségre kell jutnunk, hiszen állami segítség nélkül semmi nem valósítható meg.

- Milyen százalékban számítanak állami támogatásra?

- Nem tudom. Ez is vitatott kérdés. A MÁG tervezete olyan óriási program, melynek a végrehajtására nem látunk reális esélyt. Szerényebb, de művészileg fontosabb, egyben nagyobb közönséget vonzó programot szeretnénk közösen kialakítani.

- Ma hogyan látja, meddig fog szerepet vállalni a zenei menedzselésben?

- Tetszik nekem ez a terület, jól érzem magam benne. Nem itt fogom eltölteni az életemet, de nagyon szívesen segítek. A máshonnan hozott üzletemberi hozzáállás segít. Pragmatikus vagyok, megpróbálom racionálisan látni és ilyen mederben tartani a dolgokat. Ma az országban kevés pénz és lehetőség van, azt jól kell kihasználni.

- A 2009-es Haydn-évforduló méltó megünneplése hatalmas és bonyolult előkészítést igényel. Az országon kívül is vannak források, melyek bevonhatók egy nagy kulturális rendezvénysorozat finanszírozásába.

- Igen. Az Európai Unióban is van pénz, de csak úgy szerezhető meg, ha megvannak a megfelelő szervezeti formák, a szükséges előkészítettség és a szakmai alátámasztás.A miniszter úr azt ígérte, létre fognak hozni egy irodát vagy más szervezeti formát, amely a 2009?es Haydn-évforduló megrendezésére össze tudja fogni a privát, az állami és a külföldi forrásokat, és méltó módon meg tudja szervezni a rendezvényeket. Egy államilag kijelölt, kis költségvetésű, csak néhány munkatárssal működő projektirodáról van szó. Ebben nyilván a szakmai és a fesztiválszervezési tapasztalattal és zenei referenciákkal egyaránt rendelkező embereknek kell dolgozniuk.

- Tud-e közelebbit ennek a személyi feltételeiről?

- Hallottam javaslatokat, de ez nem az én feladatom, hanem a miniszter úré. Mi is fogunk javaslatokat tenni személyekre, olyanokra, akiket a magyar zenei élet elismer, és megfelelő szakmai referenciáik vannak.

- Van-e még valami, amit szívesen elmondana? A zenei élet szereplői várják a szavait.

- Jöjjenek minél többen koncertre! A legnagyobb problémám az, hogy még mindig kicsi a hangversenyek közönsége.

- És mit fog ez ellen tenni?

- Szeretném javítani a marketinget. A világsztárok meghívását például jelenleg nem lehet nyereségesen megoldani, egy veszteséges vállalkozás pedig csak károkat okoz. Itt mindenkinek kicsit másképp kellene viselkednie. A fellépőknek kevesebb gázsit kellene kérniük...

- Erre hogyan fogja rávenni őket?

- Nem tudom. De ha egy bizonyos piaci környezetben sem az államnak, sem a szponzoroknak, sem a közönségnek nincsen elég pénze, akkor két lehetőség van, vagy lesz koncert, vagy nem. És ez azért a világsztároknak sem teljesen mindegy, a budapesti közönséget sok művész nagyon nagyra tartja, itt fellépni jó referencia. Megpróbálnék például együttműködni a sztárok szponzoraival. Azonkívül számtalan alapítvány működik a világon, amelynek fontos lehet a művészek magyarországi felléptetése. Tehát meg kell találni ezeket a forrásokat is. Most a fiatal művészeket segítő, svájci Anda Géza Alapítvány jelentősen besegített Alexander Volodin február 21?i, a Tudományos Akadémián megtartandó hangversenyének költségeibe, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik. Megértették a problémánkat.

- És kinek kellene még másképp viselkedni?

- Nagyon szeretnénk, ha a sajtóban minél nagyobb teret kapna a komolyzenei programok ismertetése.

- A napisajtóban?

- Bárhol. Akadnak nagy szponzorok, akik jelentős sajtószervező és pr-ügynökségekkel dolgoznak. Ennek része lehet, hogy besegítenek egy-egy zenei produkció megismertetésébe. Ez költségekkel jár, de remélhetőleg megtérül a nagyobb közönség révén.

- Tehát jelentősebb marketingre gondol?

- Igen, bár akikkel beszéltem, azok többnyire szkeptikusak voltak a marketing hatásának tekintetében. Sokak számára még a szó is ijesztő.

- Azt szeretné, hogy ha én megveszek egy újságot, többet lássak benne ezután sorra kerülő és már lezajlott hangversenyekről?

- Az írott és az elektronikus sajtóról egyaránt beszélek, sőt az internetről is. Mindenütt nagyobb teret kell kapnia a világhírű magyar zenei életnek. Olykor világszínvonalú magyar és külföldi előadók koncertjei fulladnak teljes érdektelenségbe. Biztos vagyok benne: ennek nagyrészt az az oka, hogy nem tudtuk kellőképpen megismertetni a művészt a közönséggel. És akkor hiába a szponzori és állami pénz. Ezért elsősorban a szervezők a felelősek. A pénztelenség miatt sajnos elmarad a legfontosabb dolog: a koncertlátogató közönség megszólítása.

- Mondana erre módszereket?

- Nem feltétlenül óriásplakátokra vagya legdrágább tévéreklámokra gondolok, hanem arra, hogy a komolyzenének módszeresen jelen kell lennie minden magyar sajtótermékben, amely eléri a közönséget. Engem például kevés dolog ér el, pedig szeretek koncertre járni. Nem szólít meg senki, hogy gyere el erre vagy arra a koncertre. Sem direkt marketinggel, sem egy e-maillel vagy hasonlókkal.

- Ha az ember itt-ott feliratkozik, akkor elérik. A Fesztiválzenekartól évek óta kapok leveleket, most már a Művészetek Palotájától is.

- Azt a közönséget kell elérni, amelyik nem keresi aktívan a kapcsolatot a zenével, de ha megszólítják, jön. Sok a koncertszervező, nekik ez a dolguk.

- Együttműködik más szervezőirodákkal, impresszáriókkal?

- Jakobi Lászlóval szoros az együttműködés. Másra még nem volt időm.

- Még kinek kellene másképp viselkednie?

- Az államnak. Nincs értelme olyan pályázati rendszerrel támogatni a zeneéletet, amelyben nem lehet legalább másfél-két évvel előre tudni a lehetőségeket. Ezen változtatni kell, mert se nem eurokonform, se nem jó. A világsztárok pedig két évre előre terveznek.

- Mitől fognak változtatni?

- Nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra.

- Eddig is annyi nyomást gyakoroltak... Azért akarom a sarokba szorítani, mert új szereplő a zenei életben, tehát új, hasznos ötletei lehetnek.

- A zenei élet résztvevőinek érdekérvényesítő képessége általában alacsony. Ebben új mechanizmusokat kellene kialakítani. Nagyképűség lenne a részemről akár kritizálni, akár szentenciákat mondani, de látom, hogy ennek meg kell változnia. Nem is olyan régen rendeztünk egy hangversenyt, amelynek az állami támogatásáról akkor született döntés, amikor az eseményen már túl is voltunk. Vállaltuk a kockázatot, de cinizmus az állam részéről arra számítani, hogy szerelemből is megtartják a koncerteket.

- Apropó szerelem. Ön milyen zenét szeret? Ha látja a koncertprogramot, mit választ ösztönösen?

- Mindenevő vagyok, nincs preferált területem. Legutóbb a Wigmore Hallban a Londoni Filharmonikusok művészeiből alakult fúvósegyüttes fantasztikus koncertjén voltam. Itthon? Grigorij Szokolov estje nagyszerű volt, nem tudok betelni Schiff András hangversenyeivel, nagyon tetszett a Danubia Zenekar estje. De sok mást is mondhatnék. Különösebb zenei képzettségem nincs, de sokat járok koncertre. Én vagyok az igazi közönség.