- Nem pedagógiai mű, noha ilyen célzat is van e négytételes Kis szvitben. Fúvószenekari karmesterek évek óta ostromolnak a nemzetközi konferenciákon, hogy fiatalok, zeneiskolák és konzervatóriumok fúvószenekarai számára írjak, mert átiratokra vannak utalva eredeti, különösen kortárs kompozíciók hiányában. Mai szerzők repertoárjában pedig az okozhat gondot, hogy anyaguk nem a zenetanulók technikai szintjéhez illeszkedő játszanivalót kínál. Tizenkét fúvószenekari mű után úgy gondoltam, a bennük alkalmazott új eszközök megszólaltatására a diákság is alkalmas lehet, sőt élvezhetnék ezeket, mint például a hangszerbe beleberregést vagy ?fütyülést. E Kis szvit három-négy perces tételei, a Jókedvvel, a Dal, a Scherzo és az Induló akár egyenként is játszhatók. Bennük van a fúvószenekari darabok néhány alapvető karaktere, de nem ismertem kompromisszumot: hat-hét hangú harmóniákat, hangfürtöket írtam, mint mindig; itt is értelmes mondatszerkezetekre és formákra törekedtem, és belekomponáltam azokat az újszerű elemeket, amelyek már akár kiskamasz korban fölkészíthetik a gyerekeket a kortárs alkotások későbbi megszólaltatására. A fúvószenekari apparátus jelentőségét igazolja, hogy az amerikai zeneoktatásban szerepük a kóruséneklésnek a kodályi koncepcióban elfoglalt súlyához hasonlítható. Ennek eredményeképp negyvenezernél több fúvószenekar működik ott, egyes egyetemeken pedig hat-hét együttes is. A gyerekek akár két-háromévi tanulás után beülhetnek valamelyik zenekarba, nem mellékes hát, hogy itt felkészülnek-e a bonyolult és igényes zenei szövetek előadására.

- Vajon e technikai újítások megszólaltatásához fiziológiailag - ajkukat, nyelvüket tekintve - eléggé érettek a gyerekek? Alighanem még hangképzési technikájuk is kívánnivalót hagy maga után.

- Ezek az effektusok sokszor hamarabb szólalnak meg jól, mint a hagyományos hangképzéssel előállítottak. Ez gyors sikerrel kecsegtet.

- Az említett nagyszámú fúvószenekar azonos összetételű? A Kis szvitnek tehát akár negyvenezer vevője is lehet?

- Nem teljesen azonosak, de nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt a művet a leggyakrabban használt zenekari apparátusra írtam.

- Értelmes formákat és mondatszerkezeteket említettél az imént. Ha valaki madártávlatból szemléli fúvósműveidet, azt állapíthatja meg, hogy a hagyományban mélyen gyökerező, áttekinthető formavilág felszínén olyan újonnan felfedezett eszközökben tobzódsz, amelyeket semmilyen régebbi kor nem alkalmazhatott. E kettősség - mint sikereid mutatják - jól illeszkedik. Mégis megkérdem: nem érzed, hogy köztük ellentét feszül?

- Ez nem kettő. A zenetörténet folyamán kialakult egy formavilág, amely közös kincsünk. Úgy gondolom, a mondanivaló szolgálatában minden formai megoldás használható. Sőt, akár több síkon is szívesen ötvözöm a klasszikus formákat egymással. Segítségemre van, hogy a zeneelmélet-tanítás során sokat elemzek. Mondjuk egy Debussy-prelűd három-négy síkból is állhat, bizonyos zenei paramétereket tekintve egyidejűleg több formaépítési elv is komplex módon jelen lehet. A formai lehetőségek a priori következnek az emberi gondolkodásból. Játszani lehet a különféle minőségek egymáshoz illesztésével. Az A mellé odatehetem a B-t, de akár metamorfózisszerűen is eljuthatok A-ból B-be. Nagyobb formáknál ezek kitermelhetnek egy C vagy más minőséget is. Az azonosság és különbözőség elvére épül minden forma. Lehet, hogy a mondatszerkezet a 20. század második felétől a kortárs zenében ismét újnak hat, hiszen a zene eljutott egy tendencia végén annak felbomlásához, az egyre kisebb építőelemekhez, végül az egy hanghoz, a punktualizmushoz. Ez a felbomló matéria új kifejezés és mondanivaló eszközévé vált, de a későbbi szétesés során a sok különbözőség állandóságba csapott át. Ezután azonban ismét a profilírozás szükségét érzem a formavilágban és a zenei anyagban. Az értelmes mondatot magasabb rendűnek tekintem a gügyögésnél vagy a dadogásnál.

- A Kis szvit után ismét fúvószenekari partitúrát vonalazol?

- Semmiképp. Egy József Attila-dalciklus gondolata foglalkoztat, de erről még nagyon korai beszélni. Az utóbbi idők megannyi fúvósdarabja (klarinét-, szaxofon- és harsonakvartett) után vonószenekarra vágyom.

- Abban is foglalkoztat hangszínfelfedező újítás?

- A fúvós hangszerek tökéletesített építési technikája révén az előadóművészek által sok új hangminőség képezhető. A vonós hangszereken nincs ennyi új akusztikai jelenség, így e hangszercsoportnál a komponálás más feladatot fog adni.